|
|||||
 |
kronológiák | » kisebbségtörténeti kronológia | |||||||||||||||||||||||
 |
|
||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 1826 találat | lapozás: 1-30 ... 1081-1110 | 1111-1140 | 1141-1170 ... 1801-1826 | ||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Névmutató: Campean, Mircea 2010. március 29.Megalkuvás vagy kompromisszum?Hamar kiderülhet, valóban annyira hasznos-e a magyar közösség számára az RMDSZ kormányzati szerepvállalása, mint azt a szövetség vezetői állítják. A következő hetekben, hónapokban ugyanis azok a törvénytervezetek kerülnek terítékre a parlamentben, amelyek különösen fontosak számunkra, így az oktatási, a kisebbségi és a régióátszervezési jogszabály. Bár eddig sok minden nem szivárgott ki a koalíciós vezetőtanács ülésein elhangzottakról — így jóformán nincs is garancia arra, hogy a Demokrata-Liberális Párt hajlandó-e az eredeti formában támogatni a Székelyföldi Fejlesztési Régió és a kulturális autonómia megteremtéséről szóló tervezeteket —, a Bukarestben zajló politikai játszmák azt sejtetik, afféle „csendes társnak" szeretnék a szövetséget, aki megszavaz mindent, amit a nagyobbik párt akar, de csak visszafogottan szabad kérnie. A legegyértelműbb jelzés eddig a szociáldemokratáktól érkezett: a távozók miatt meggyengült, ellenzékbe szorult párt frissen megválasztott elnöke a régióátszervezési törvény határozott elutasításában vélte felfedezni azt az üzenetet, amelynek révén szerezhet néhány voksot. (Nem kizárt egyébként, hogy Victor Ponta kijelentése összefüggésben áll az RMDSZ Mircea Geoană leváltása ügyében tanúsított szolgalelkű, következetlen magatartásával!) Ráadásul a Nemzeti Liberális Párttal is megromlott a szövetség viszonya, így jóformán megszűnt a párbeszéd az ellenzéki pártokkal. A szövetség gyakorlatilag csak koalíciós partnerére számíthat — vagy akár úgy is fogalmazhatnánk, a Demokrata-Liberális Pártnak vált kiszolgáltatottá. Amely eddig hol egyik, hol másik arcát mutatta a szövetség felé: a maroshévízi nagygyűlésen ugyan nem vett részt, de sietve közölte, csak egy hivatalos nyelv létezhet Romániában, a régióátszervezés kapcsán felemás álláspontot fogalmazott meg, a kisebbségi törvényről pedig fölöttébb óvatosan nyilatkoztak. Ennél sokkal nagyobb veszélyt jelent azonban a függetlenek egyre gyarapodó csoportja, amelyet immár pártként is bejegyeztek, és amely könnyen fölöslegessé teheti az RMDSZ-t a nagyobbik koalíciós partner számára, hiszen ha a demokrata-liberálisok az elmúlt hónapokban tapasztalt iramban vásárolják fel a honatyákat, nemsokára egymagukban is kormányozhatnak. Sorsdöntő időszak következik hát a szövetség számára, Markó Béláék egyetlen esélye csak a következetesség marad. Bukaresti szövetségeseik ugyanis minden bizonnyal ésszerű kompromisszumként igyekeznek majd tálalni az esetleges megalkuvást — a tisztánlátás végett ezért nem árt, ha az RMDSZ elsősorban a közösség hangjára figyel, döntéseit pedig nem a bársonyszékek, hanem a magyarság érdekeinek tükrében hozza. Farcádi Botond. Forrás: Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2010. április 13.Băsescu szerint tíz százalékra kell emelni a parlamenti küszöbötTíz százalékra kellene emelni a pártok parlamentbe jutásához szükséges küszöböt, vagy olyan választási rendszert kell alkalmazni, amely azt eredményezi, hogy két nagy párt váltsa egymást a kormányon – jelentette ki Traian Băsescu államfő hétfő este, egy televíziós műsorban. Traian Băsescu A liberálisok nem támogatják a parlamenti küszöb emelését, szerintük az elnök ezzel kapcsolatos kijelentése tulajdonképpen a kormánykoalícióban elégedetlenkedő RMDSZ-nek szóló figyelmeztetés. A szociáldemokraták egyetértenek a tíz százalékos küszöbbel, és jelezték: támogatnának egy ilyen irányú törvénymódosítást. Az RMDSZ képviselői elfogadhatatlannak tartják a felvetést. Mircea Geoană (PSD), a szenátus elnöke szerint Băsescu Orbán Viktorral együttműködve az RMDSZ kárára erősítheti az MPP pozícióját. A B1 televízió egyik hétfő esti műsorának meghívottjaként Traian Băsescu leszögezte: teljes mértékben támogatja, hogy a politikai alakulatok parlamentbe kerüléséhez szükséges küszöböt a jelenlegi öt százalékról tíz százalékra emeljék. „Még ennél is korrektebb megoldás lenne az egy- vagy kétfordulós, egyéni választókerületes rendszer bevezetése, mivel ezáltal két nagy párt kormányozhatna egymást váltva, esetleg egy kisebb párt támogatásával” – mondta az államfő, aki szerint a koalíciós megoldások akadályozzák a koherens és hatékony kormányzást. Vosganian (PNL): az államfő az RMDSZ-nek üzent Az államfő felvetését az ellenzéki Nemzeti Liberális Párt (PNL) nem támogatja. Varujan Vosganian PNL-alelnök kedden a Mediafaxnak nyilatkozva azt mondta: demokratikus szempontból elfogadhatatlan a tíz százalékos parlamenti küszöb. „Egyébként egy államfő méltóságán alulinak tartom, hogy azt sugallja: ne legyen joga a parlamenti képviselethez egymillió választópolgárnak, aki egy bizonyos pártra szavaz” – tette hozzá Vosganian. A PNL alelnöke szerint Băsescu tulajdonképpen az RMDSZ-t figyelmeztette. „A tíz százalékos küszöbbel kapcsolatos kijelentésen az RMDSZ-nek kellene elgondolkodnia. A szövetség vélhetően elégedetlenségének adott hangot a koalíciós együttműködés és a kormány tekintélye kapcsán, az államfő pedig figyelmeztette az RMDSZ-t, hogy nyugodjon le” – fejtette ki Varujan Vosganian. Édler (RMDSZ): veszélyes vizekre téved Băsescu Márton Árpád RMDSZ-es parlamenti képviselő szerint a szövetség nem támogathatja a tíz százalékos parlamenti küszöböt, mivel ez megfosztaná a magyarokat a parlamenti képviselettől. Márton úgy véli: Băsescu vagy nem gondolta végig a felvetését, vagy pedig nyíltan azt kívánja, hogy a romániai magyaroknak ne legyen parlamenti képviselete. „Ilyesmiről nem történt egyeztetés a kormánykoalícióban. Jó lenne, ha az államfőnek csak egy hirtelenjében tett kijelentéséről lenne szó, ő szokott ilyen kijelentéseket tenni, később aztán árnyalja” – mondta. Márton Árpád hangsúlyozta: az államfő felvetéséről egyelőre nem esett szó az RMDSZ vezető testületeiben, így a szövetségnek még nincs hivatalos álláspontja Băsescu kijelentésével kapcsolatban. Édler András György, az RMDSZ Kovászna megyei parlamenti képviselője keddi közleményében úgy fogalmaz: Băsescu elnök „veszélyes vizekre” téved akkor, amikor arról beszél, hogy tíz százalékra kell emelni a parlamenti küszöböt. „Remélem, hogy csak a »navigációs berendezések« pillanatnyi meghibásodása okolható ezért a »félresiklásért«, és az elnök nem szándékosan irányítja »hajóját« ebbe az irányba” – fogalmaz Édler. Szerinte a tíz százalékos küszöb a magyar képviselet és más kisebbségek végleges eltávolítását jelentené a parlamentből,ez pedig elfogadhatatlan törekvés egy magát demokratikusnak valló államban. „Ezt a kérdést sürgősen tisztázni kell, és ennek függvényében lehet, hogy újra kell gondolni az RMDSZ szerepét a politikai porondon” – áll az RMDSZ-képviselő közleményében. A PSD támogatja a parlamenti küszöb emelését A Szociáldemokrata Párt (PSD) szóvivőjén keresztül jelezte: támogatják a tíz százalékos parlamenti küszöb bevezetését. Radu Moldovan kedden azt mondta: pártja megszavazna a parlamentben egy ezzel kapcsolatos törvénymódosítást, és azt is támogatná, hogy az egyéni választókerületekben az első helyre kerülő jelöltek nyerjenek parlamenti mandátumot egy vagy két választási forduló után. „Jó lenne, ha az államfő komolyan venné javaslatát, és néhány hónap múlva is emlékezzen rá, nem úgy, mint a tavaly, amikor a Magyar Polgári Párttal (MPP) kapcsolatban felvetette a választási küszöb csökkentését” – fogalmazott a PSD-szóvivő. Krónika (Kolozsvár) 2010. április 13.Aggasztják a magyarországi választási eredmények Mircea Geoanát, a román parlament szenátusának elnökét, aki szerint a Fidesz győzelme a Szász Jenő által irányított romániai Magyar Polgári Párt (MPP) megerősödéséhez vezethet.Geoana, aki február végéig vezette Románia legerősebb ellenzéki politikai erejét, a Szociáldemokrata Pártot (PSD), az ország második legfontosabb közjogi méltósága a román parlament felsőházának elnökeként. Keddi blogbejegyzésében értékelte a magyarországi választási eredményeket. Geoana szerint nem lenne meglepő, ha Traian Basescu román államfő és Orbán Viktor "összehangoltan a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) kárára cselekedne" majd. MTI 2010. április 15.A szenátus elnökét aggasztják a magyarországi választási eredmények(MTI) – Aggasztják a magyarországi választási eredmények Mircea Geoanat, a román parlament szenátusának elnökét, aki szerint a Fidesz győzelme a Szász Jenő által irányított Magyar Polgári Párt megerősödéséhez vezethet. Keddi blogbejegyzésében Geoana úgy értékelte a magyarországi választási eredményeket, hogy nem lenne meglepő, ha Traian Basescu román államfő és Orbán Viktor "összehangoltan a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) kárára cselekedne" majd, és megfosztanák ez utóbbit a romániai magyarok legfőbb érdekvédelmi szervezeteként élvezett státusától, ami első lépésben az RMDSZ- nek a kormányból való kiszorítása révén valósulhat meg. Geoana szerint a magyarországi választási eredményt Bukarestben elsősorban abból a szemszögből kell vizsgálni, hogy a Fidesz támogatja a romániai magyar "radikális" erőket. Úgy véli, hogy Orbán Viktor "támogatja" Tőkés László romániai európai parlamenti képviselőt és Szász Jenő MPP- elnököt, valamint a szlovákiai, a vajdasági és az ukrajnai radikális magyar erőket. A szenátus elnöke szerint köztudott az is, hogy Basescu az MPP pozícióját akarja megerősíteni az RMDSZ kárára, így a magyarországi választásokat követően az MPP nem csak Basescu támogatását élvezheti majd, hanem a budapesti új hatalomét is – írja Mircea Geoana. Népújság (Marosvásárhely) 2010. április 22.Az átvilágítók elégedetten távoztakA szakma kedvezően vélekedett a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem múlt heti átvilágítása nyomán, az elkövetkező időszakban a politikumtól függ, hogy ősszel már egy összességében akkreditált egyetemen kezdődik-e meg a tanítás a felsőoktatási intézmény valamennyi (Kolozsváron, Marosvásárhelyen és Csíkszeredában) működő karán –nyilatkozta dr. Dávid László professzor, az egyetem rektora. Annyi dicséret hangzott el csütörtök délután azon a megbeszélésen, amelyre a volt sapientiás diákok és munkaadóik kaptak meghívást, hogy az egyetemet vizsgáló bizottság vezetője egy adott pillanatban meg is elégelte a cégvezetők, iskolák, önálló ügyvitelű vállalatok, az írott és elektronikus sajtó képviselőinek, valamint Marosvásárhely alpolgármesterének kedvező vélekedését, s mindenáron a hiányosságokról szeretett volna tudomást szerezni. Kérésére elhangzott néhány kifogás is, ami mennyiségben közel sem volt mérhető a felsőoktatási intézmény végzőseit foglalkoztatók jó véleményéhez. Ezt megelőzően kedden a bizottság tagjai a jelenlegi hallgatókkal beszélgettek el, akik szintén elégedettségüknek adtak hangot. A két megbeszélés része volt az egy hétig tartó vizsgálódásnak, amelyet a Romániai Felsőoktatás Minőségét Biztosító Ügynökség (ARACIS) egyetemi tanárokból és hallgatókból álló bizottsága végzett, akik az öt kiválasztott szak mellett az egész intézmény működését vizsgálták. A bizottságot Mircea Ivanescu egyetemi tanár, a craiovai egyetem volt rektora vezette. Az Európai Egyetemek Szövetségét dr. Wolfgang Müller-Funk, a Klagenfurti Egyetem professzora képviselte, aki különvéleményt fogalmaz meg a Sapientia EMTE-ről. A különböző szakok hivatalos elismerése mellett a hosszas intézményi akkreditáció első lépése decemberben zajlott, amikor a kinevezett bizottság elnökével kiválasztották az átvilágításra javasolt szakokat. A választás három, Csíkszeredában (szociológia, román–angol, közgazdaság) és két, Marosvásárhelyen működő szakra (informatika, automatizálás–alkalmazott informatika) esett, ez utóbbiakat illetően azért, mivel megyeközpontunkban az anyanyelvű mérnökképzésnek már komoly alapjai vannak – válaszolta kérdésünkre az egyetem rektora. A kijelölt szakbizottságok a szóban forgó szakok tevékenységét tekintették át, az intézmény egészét ellenőrző bizottság az oktatási folyamat, a gazdasági és tudományos tevékenység, a hozott döntések a felszereltség stb. szempontjából vizsgálták az egyetemet. Az ausztriai professzor, aki "külön utakon" járt, elsősorban a hangulatra, a bentlakásokra, a diákok felkészülésére, a tanár–diák kapcsolatra volt kíváncsi, majd a vizsgálódás végén elismerését fejezte ki a vezetőségnek. A tapasztaltakról készülő három független véleményt az ARACIS minőségfelügyelő bizottsága veti össze és értékeli, majd a nagybizottság kell megszavazza. Ha ez megtörtént, javasolni fogják az egyetem akkreditációját, amit először a kormánynak, majd a parlamentnek kell jóváhagynia. Ha az eljárás kedvezően zajlik, s a Sapientia elnyeri az intézményi akkreditációt, a hallgatók helyben államvizsgázhatnak, beindulhat a mesteri és a doktori képzés, jelentős előnyökkel járó európai pályázatokon vehetnek részt, s reményeik szerint megnyílik a lehetőség az állami támogatásra is – összegezett Dávid professzor. Bodolai Gyöngyi Népújság (Marosvásárhely) 2010. április 23.Megszabadítanák az RMDSZ-t a parlamenti választások nyűgétől?Rögzített számú parlamenti mandátumot kaphat a romániai magyar kisebbség annak fejében, hogy az RMDSZ támogassa a Demokrata Liberális Párt (PDL) és Traian Băsescu államfő által kezdeményezett alkotmánymódosítást, vetette fel Ioan Oltean PDL-alelnök. Noha a PDL képviselőházi frakcióvezetője, Mircea Toader azt hangoztatta: Oltean nem a párt, hanem magánvéleményének adott hangot, Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke elismerte, a szövetségnek már korábban is javasoltak hasonló megoldást, amelyet egyébként megfontolandónak tart. Ioan Oltean a Gândul című lapnak nyilatkozva azt mondta: ahhoz hasonlóan, ahogy a többi nemzeti kisebbség számára törvény garantálja a parlamenti képviseletet, a magyarság rögzített számú parlamenti mandátumot kaphatna, ha az RMDSZ támogatná az alkotmánymódosítási tervezetet, amelyet a kormány dolgozott ki. „Kompromisszumos megoldást kell találni. Garantálhatjuk a választási törvényben, hogy lesz bizonyos számú képviselőjük, akárcsak a többi nemzetyi kisebbség esetében. A magyar kisebbség bizonyos számú mandátumot kaphat, reprezentativitásuk függvényében, amely állandó” – fogalmazott a lapnak Ioan Oltean. Mint arról tájékoztattunk, az Emil Boc vezette PDL-RMDSZ-kormány szerdán eljuttatta az államfőnek az alkotmány módosításának tervezetét, amely megszüntetné a törvényhozás felsőházát, az egykamarás parlament létszámát pedig 300-ra korlátozná. Markó Béla RMDSZ-elnök szerdán jelezte: a kormány teljesítette kötelességét, és továbbította az államelnöknek a tavaly novemberi népszavazás eredményét figyelembe vevő tervezetet, de a szövetség továbbra is a kétkamarás törvényhozást támogatja, és nem feltétlenül 300-ra csökkentené a parlamenti mandátumok számát. Roberta Anastase, a képviselőház PDL-s elnöke azt nyilatkozta a Gândul-nak: „Minden pártnak megvannak a saját prioritásai. A mienket a november 22-i népszavazáson eredménye szabja meg. Az alkotmánymódosító bizottság keretében megpróbáljuk meggyőzni nem csak az RMDSZ-t, hanem a többi ellenzőt is”. Ioan Oltean felvetésével kapcsolatban Mircea Toader, a PDL képviselőházi frakcióvezetője csütörtökön leszögezte: kollégája saját véleményének adott hangot, nem a párt álláspontját képviselte, de megvitatásra kerül az alkotmánymódosító bizottságban Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke „érdekesnek” nevezte Oltean felvetését, amelyet – mint mondta – meg kell fontolni. „Ez a megoldás már korábban is több ízben felmerült ötletként” – tette hozzá Kelemen. Varujan Vosganiant, az ellenzéki Nemzeti Liberális Párt (PNL) alelnökét az állapotos nők számára az autóbuszon fenntartott helyekre emlékezteti az a lehetőség, hogy az RMDSZ garantált mandátumokat kapjon. Hangsúlyozta: minden, a parlamentbe jutáshoz küszöböt elérő, a törvényhozásba bejutó párt számára azonosak a képviselet feltételei. A nemzeti kisebbségekre külön szabály érvényes, mivel ők nem érik el parlamenti küszöböt, tette hozzá. Oltean felvetése Vosganian szerint azért képtelenség, mivel „a törvény szerint a kisebbségek szervezetei politikai pártnak számítanak, akkor meg ezt töröljük és adjunk a magyaroknak mandátumokat, ahogy az állapotos nőknek helyeket tartanak fenn az autóbuszon? Miért? A magyarok átlépik a parlamenti küszöböt”. Krónika (Kolozsvár) 2010. április 27.Húsz éves az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos TársaságHúsz évvel ezelőtt alakult meg az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság (EMT). A cél az volt, hogy a Romániában élő magyar műszaki értelmiségnek legyen fóruma, melyen megtárgyalhatja mind azt, amivel munkássága következtében találkozik. Lehetőséget teremtsen a tudományos szakmai felkészülés bővítésére, a tudományos kapcsolatok kiépítését megkönnyítse. Fontosnak tartották a magyar szaknyelv ápolását, tudományos konferenciák szervezését, a tudományos eredményeiknek írott formában való közlését, melyek hozzájárulhatnak a romániai magyarnyelvű műszaki oktatás támogatásához. Lépést tartva a műszaki fejlődéssel, kapcsolatokat építettek ki mindazon intézményekkel, amelyek a technikai fejlődés élvonalához tartoznak. A küldöttgyűlés választja meg az Elnökséget, valamint a Vezető Tanácsot. Feladatuk: Évente legalább 10 tudományos konferencia szervezése. Kiadványok megjelentetése. Tanulmányi diákversenyek, szaktáborok, magyarnyelvű műszaki szakelőadások szervezése. Szaktanácsadás műszaki szakterületeken. Országos jellegű szakosztályai: Bányászati-kohászati- Földtani. Energetika- Elektrotechnika. Erdészeti. Építéstudományi. Fizika. Földmérési. Gépészeti. Kémia. Számítástechnika. Tudománytörténeti. Minden szakosztály évente tart egy konferenciát. Kezdetben ismerkedési céllal összegyűltek, és tárgyalták meg, melyek azok a szakterületek, melyek elsőbbséget élvezhetnek. Majd meghatározták mindenikük jövőbeni célját. Minden évben más és más helységben tartották a konferenciáikat. A nemzetközi kapcsolatok is bővültek, és megteremtődtek a nemzetközi konferenciák létrehozásának feltételei is. A XVIII. Nemzetközi Gépészeti Találkozó Beszélgető partnereim Dr. Csibi Vencel-István az EMT Gépészeti Szakosztályának elnöke, a Tudományos konferencia elnöke és Dr. Pálffy Károly, a Kolozsvári Műszaki Egyetem részéről. Csibi Vencel-István elmondta: az idén a XVIII. Nemzetközi Gépészeti Találkozót Nagybányán április 22-25. között, tartották meg, melyen több mint 150-en vettek részt. Az előadások, melyeket egyetemi környezetben tartottak a következő témaköröket ölelték fel: Mechatronika és finommechanika. Fogaskerékhajtások. Minőségbiztosítás és környezetvédelem. Anyagtudomány és technológia. Járművek. Általános gépészet. Az idén jelen volt Dr. Patkó Gyula professzor a Miskolci Egyetem rektora. Dr. Stépán Gábor a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gépészmérnöki karának a dékánja. Dékán helyettesek, tanszékvezetők a Győri Széchenyi István Egyetemről, a veszprémi Pannon Egyetemről, a budapesti Óbudai Egyetemről. A konferencia alkalmával Elismerő Oklevelet adtak át egy hazai és egy magyarországi szakembernek, akik sokat tettek az EMT kapcsolatainak bővítése érdekében és a magyar szakmai nyelv fejlesztéséért. – Miért Nagybányán rendezték meg ezt a konferenciát? -A nagybányai Északi Egyetem rendkívül jó kapcsolatokat ápol Ukrajnával. A gépészeti kara rendkívül jó eredményeket tud felmutatni. A személyes kapcsolatok a tudományos munkának több lendületet adnak. A kezdetben külhonból egy mikró busszal jöttek, most már autóbuszok telnek meg a konferenciákra érkezőkkel. A nagyfokú érdeklődés a tematika következménye. Mint például: Általános gépészet, Anyagtudomány és technológia, Fogaskerékhajtások, CAD, Járművek, Mechatronika- finommechanika. Minőségbiztosítás- környezetvédelem, Általános gépészet. Mindezekről élőben eszmét cserélni szakemberek számára tulajdonképpen előre lépést jelent a tudomány birodalmában. Ezért nagyon fontos a konferencia szervező bizottságának (Horváth Erika, Pap Tünde, Pap Zsuzsa, Prokop Zoltán) lelkiismeretes munkája. Valahol nekik köszönhető az akadálytalan, olajozott lebonyolítása a konferenciáknak. Az idén 120 dolgozatot ismertettek. Ilyenkor az előadás időtartama, terjedelme előre meghatározott. 4 oldalnál nem lehetett nagyobb, de könyv alakban a terjedelem növekedhetett. A megjelent nagyformátumú kötet 510 oldalas. A megnyitott megtisztelte jelenlétével Nagybánya városának polgármester helyettese Mircea Dolha. Az egyik legérdekesebb téma Pálffy Károly szereint a plenáris ülésen hangzott el. Két kutató Stépán Gábor, Takács Dénes: Rugalmas kerekek szitáló mozgása volt, melyet Stépán Gábor a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem gépészmérnöki kar dékánja adott elő. Rendkívül érdekes dolgokat mutatott be. Például repülőgép leszállásakor a földet érő kerekek szitáló mozgást végeznek. A Concorde gépek utolsó balesete, mely megpecsételte a Concordeok gyártásának sorsát egy ilyen kerékmozgásnak volt köszönhető. Két irányból történő angol és francia kutatás kimutatta, a kerék mozgásának rendellenessége a hajtómű felrobbanásához vezetett. Autó versenyek alkalmával a nagy sebesség következtében az egyik kerék el kezd vibrálni. Ha a versenyző visszaveszi a sebességét, akkor nincs baj, ha nem, bekövetkezik a szerencsétlenség. Csuklós busznál az utánfutó elkezdett vibrálni. A moszkvai metróban a szerelvény vibrálni kezdett. Csak krimiben látható képsor, amit kerék vibráció okozott. Szintén nagyon érdekes volt a Barabás István (ő olvasta fel a dolgozatot) Todoruţ Adrien, Kocsis Levente dolgozata, melynek címe: Gázolaj- biodízel- etanol keverék vizsgálata. Gazdasági és technikai szempontból mennyire gazdaságos. Részeredményeket mutatott be, és összehasonlította az elért paramétereket a keverék paramétereivel. A közölt eredmények szerint spórolnak gázolajat, de jobb paramétereket kaptak a gázolajjal. Beszélgető partnereim elmondták Nagybányán, kezd kialakulni egy légszennyezést kevésbé szennyező ipar. Rátértek az elektronikai iparra, az autó alkatrész gyártására, az infrastruktúra minél jobb kiépítésére, amely a város arculatának átalakulását is jelenthetné. A legjobb előadások anyagát a Műszaki Szemlébe közlik, amely az EMT nemzetközileg is számon tartott publikációja. Csomafáy Ferenc erdon.ro 2010. május 6.Rovott múltú lelkészektől félti Tőkés a magyarságotÚj esélyt kapott a magyarság, hogy a jövőjét kedvezően befolyásolja a Fidesz–KDNP nagy arányú választási győzelmével – véli Tőkés László európai parlamenti képviselő, aki azonban a kockázati tényezőkre is rámutatott. Szerinte ezek egyikét ma is az egykori román kommunista titkosrendőrség, a Securitate besúgói jelentik. A magyarországi kormányváltással kapcsolatban a határon túli magyarok politikai vezetői a közelmúltban többféle várakozást és reményt megfogalmaztak, sőt kívánságlistákat is összeállítottak. A megoldásra váró kérdések egyikét Tőkés László európai parlamenti képviselő, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke vetette fel a két választási forduló között, a rendszerváltás és átvilágítás témakörében tartott nagyváradi sajtótájékoztatóján. A Királyhágómelléki Református Egyházkerület volt püspöke azt mondta: „Addig nem teljesíthető ki a rendszerváltás, amíg nem vágjuk el azokat a szálakat, amelyek a kommunista diktatúrához kötnek.” A múlttal való őszinte szembenézés szükségességére alapozva a volt püspök figyelmeztetett arra: „A magyarországi kormányváltással a magyarság jövője új esélyt kapott, de a volt román kommunista titkosrendőrség, a Securitate besúgói kockázati tényezők maradnak a továbbiakban is. 1989 után több, egykoron a román titkosszolgálattal együttműködő személy települt át Magyarországra – és mi a garancia arra, hogy – amint egykoron a kelet-németországi Stasi-ügynökök – nem maradtak továbbra is a román titkosszolgálat alkalmazásában? – tette fel a kérdést Tőkés, aki szerint az átvilágításnak folytatódnia kell, habár rengeteg akadályt gördítenek útjába, sőt támadássorozatokat indítanak az átvilágítás iránt elkötelezett személyek ellen. Példaként említette a sajtótájékoztatón is megjelent Tolnay István előadó-tanácsos, a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) vezetőtanácsának alelnöke esetét. Tolnay ugyanis megdöbbenéssel értesült arról, hogy nevében, fiktív e-mail címről a Securitate Irattárát Vizsgáló Országos Tanács (CNSAS) alelnökéhez, Virgiliu-Leon Tarauhoz fordultak ismeretlen személyek. A levélben egyebek közt az CNSAS akkori elnökét, Csendes Lászlót vádolták meg a Tőkés László akkori püspökkel való összejátszással. A CNSAS hivatalos, aláírt és lepecsételt válaszlevelét ellenben Tolnay István nem kapta kézhez, az informális úton megszerzett dokumentumokból viszont kiderül, hogy azt már a PKE alelnökének címezte Tarau alelnök. A levél nem a 2008. december 8-án megfogalmazott „vádakra” válasz, hanem úgymond egy másik, 2008. november 12-én kelt elektronikus levélre hivatkozik, amelyet „szokatlan panaszlevélnek” nevez. Ezek szerint létezik egy másik rágalmazó levél is, amely – látszólag – egyetemi körből indulhatott ki, ezért címezték a választ „Tolnay Istvánnak, a PKE alelnökének”. Avagy: ugyanazt a levelet kétszer is elküldték? – kérdezett rá Tolnay. A tanácsos szerint a diverziós levél a „több legyet egy csapásra” elv alapján íródott: amellett, hogy le szerették volna járatni Tőkés Lászlót, Csendes Lászlót és őt, egyben mind az egyházkerületet, mind pedig a PKE-t kompromittálni akarták. A kitűnő románsággal megfogalmazott irományban még arra is vigyáztak, hogy franciás fordulatokkal hitelesítsék a stílust (Tolnay István francia nyelvet oktat), igaz, a bőségesen és indokolatlanul alkalmazott felkiáltójelek (még az aláírás végére is biggyesztettek egyet) sokat elárulnak írójuk lelkiállapotáról – a gyűlöletről, ahogyan a tanácsos fogalmazott.A Securitate „búvópatakszerű” továbbélése ellen főleg 2005 óta ádáz harcot folytató Tőkés László április közepi közleményében utalt az általa tavaly megkezdett egyházi átvilágításra, amely az idén tovább folytatódott. Márciusban az erdélyi protestáns egyházak szoros együttműködésre léptek közös múltjuk megismerése és az egyházi élet megtisztulása céljából, és Szakmai Egyeztető Fórumot hoztak létre (amelyben a római katolikusok nem kívánnak részt venni). A református egyházban a CNSAS szerint 2008-ban 16 lelkészről bizonyosodott be, hogy együttműködtek a kommunista titkosrendőrséggel. Az utóbbi időben azonban az átvilágítási folyamat országosan – is – megtorpant. Mégis, további kilenc lelkészről derült ki ügynökmúltja. Az érintettek közül többen már meghaltak, mások még mindig aktív, nem egy esetben vezető szerepet töltenek be az egyházi életben.Tőkés László szerint az átvilágítás folytatása súlyos ellenállásba ütközik, és sokan éles ellentámadásba lendültek, illetve különféle lejáratási módszerekkel próbálják akadályozni az igazság feltárását, főként az-után, hogy a volt református püspök – megmutatva az érem másik oldalát – a Securitate tartótisztjeinek a listáját is közzétette. Az idén februárban Tőkés Lászlót levélben kereste meg egy hódmezővásárhelyi református egyháztag, iskolaügyi képviselő és egyes, „Romániából áttelepült egyházi személyek” kétes múltjára hívta fel a figyelmet, több társa nevében is azon „óhajuknak” adva hangot, hogy: „Szeretnénk az egyházi élet megtisztulását, és szeretnénk a tisztánlátást.”„Való igaz, az elmúlt években igen sok rovott múltú református lelkészünk telepedett át Magyarországra (…) Félő, hogy némelyiküket mind a mai napig kezében tartja a román titkosszolgálat, és emiatt ők új hazájukra nézve is veszélyt hordoznak” – figyelmeztetett Tőkés László. Az értelmiséget is behálózták. A román értelmiséget és szellemi elitet át meg átszőtte a kommunista titkosrendőrséggel fenntartott kapcsolata – írta hétfőn az Evenimentul Zilei című bukaresti napilap. Példa erre a neves irodalomkritikus és elemző, Adrian Marino, akit a CNSAS bizonyítékai szerint már 1969-ben beszervezett a Securitate. Marino rendszeresen utazhatott Nyugatra, hogy bizonyítsa: a román értelmiség szabad. Feladata volt, hogy elszigetelje a párizsi román szellemi emigráció két kiemelkedő tagját, Monica Lovinescut és Virgil Ieruncát, akiknek nagy sikerű műsora a Szabad Európa Rádióban sok borsot tört Nicolae Ceausescu orra alá, és Románia ellen hangolta a Párizsban élő Emil Ciorant, illetve az amerikai egyetemeken előadó Mircea Eliadét. Marino összeférhetetlen természete azonban nem tette ideálissá az együttműködést, s végül a Securitate törölte az ügynöklistáról. (MH) Kristály Lehel Magyar Hírlap 2010. május 14.ANI: rövidül a sajtó pórázaBírálatok kereszttüzébe került tegnap a parlament az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség (ANI) működését szabályozó törvény módosítása miatt. Az intézmény vezetője, Cătălin Macovei szerint a törvényhozók az új jogszabállyal „több, mint jelentősen” megcsonkították az ANI hatáskörét. Az igazgatót – mint fogalmazott – elsősorban az lepte meg, hogy az ügynökséget legyengítő törvénymódosító javaslatok többsége a kormánypártoktól (PD-L és RMDSZ) származott. „Az egyetlen magyarázatom erre az, hogy a honatyák csak a saját érdekeiket tartották szem előtt” – jelentette ki Monica Macovei. Csalódást jelentett az új ANI-törvény a bukaresti amerikai nagykövetnek is. „A szenátus olyan módosításokat is bevezetett a jogszabályba, amelyeket az Alkotmánybíróság nem is írt elő” – állapította meg a diplomata. Az Activewatch médiafigyelő ügynökség szerint a törvénymódosítás után a sajtó már nem töltheti be a „demokrácia házőrző kutyája” szerepet. Éppen ezért az ügynökség – más civil szervezetekkel közösen megfogalmazott – nyílt levélben kérte fel tegnap az államfőt, küldje vissza a parlamentbe a jogszabályt. „Az újságírók nem lesznek képesek hatékonyan és teljes körűen tájékoztatni a nyilvánosságot a politikusok lehetséges visszaéléseiről, az érdekkonfliktusaikról, a korrupciós ügyeikről” – nyilatkozta Mircea Toma, a Activewatch elnöke a levelet bemutató tegnapi sajtótájékoztatón. Példaként emelte ki, hogy az új törvény szerint a honatyáknak már csak arról kell számot adniuk nyilvános vagyonnyilatkozatukban, hogy hány ingatlan van a birtokukban. „Nem érünk el semmit azzal, ha megtudjuk, hogy egy politikusnak három háza van. Hisz nem mindegy, hogy három kis vityillóról beszélünk egy falucskában, vagy három villáról Bukarest központjában” – jelentette ki Toma. A Traian Băsescu államfőnek szánt levél ismertetésén részt vett oknyomozó újságírók – Liviu Avram, az Adevărul főmunkatársa, Cătălin Prisăcariu, a Kamikaze című élclap főszerkesztője – kivétel nélkül egyetértettek abban: az új törvény hozzájárulhat ahhoz is, hogy a jövőben a jelenleginél is nagyobb nyomásnak legyen kitéve, hisz ez lesz az egyetlen intézmény, amelynek – a titkosított vagyonnyilatkozatok birtokában – tudomása lesz a köztisztségviselők valós anyagi helyzetéről. Mint ismert, az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség (ANI) működését szabályozó új törvényt szerdán szavazta meg a szenátus. A jogszabály módosítására egy korábbi alkotmánybírósági döntés miatt volt szükség. Fleischer Hilda Új Magyar Szó (Bukarest) 2010. május 19.Tanügy: patthelyzet a koalícióbanBár a képviselőház oktatásügyi szakbizottságának RMDSZ-es tagjai azt remélték, hogy korábban koalíciós fennakadásokat okozó tanügyi törvénytervezet 37-es paragrafusának kérdése – amely az ország történelmének és földrajzának a kisebbségi gyerekek anyanyelvén való oktatását biztosítaná – a plénumban elsimul, tegnap ennek az ellenkezőjével kellett szembesülniük. „Mircea Toader demokrata-liberális képviselő kérésére negyven perces konzultációs szünettel kezdtük meg a szóban forgó cikkely vitáját” – tájékoztatta lapunkat Kötő József, az oktatási bizottság RMDSZ-es alelnöke, akitől megtudtuk, az első szünet lejártával, a szövetség részéről Olosz Gergely képviselőházi frakcióvezető is kért egy félórás szünetet. „A szociáldemokraták és a liberálisok nem akarták megszavazni a 37-es paragrafus egyes cikkelyét, ezért konzultációs szünetet kértünk mi is, hogy az érvrendszereket mérlegeljük, illetve, hogy meggyőződjünk arról, hogy ha szavazásra kerül sor, akkor biztosítva lesz a megfelelő szavazatszám” – magyarázta Kötő. A halasztgatásoknak az lett a vége, hogy a szavazást elnapolták mára. „A szövetség mindenképpen bízik abban, hogy a szavazás sikeres lesz, mert ha nem, akkor ismét koalíciós válság áll elő” – szögezte le az RMDSZ-es politikus. Markó Béla szövetségi elnök tegnap lapunknak úgy fogalmazott, ha ez a kérdés a plénumban nem oldódik meg, akkor „az RMDSZ részéről komoly problémák merülnek fel”, és nem fogják tovább támogatni az oktatási törvényt. Az ellenzéki képviselők azzal vádolták a demokrata-liberálisokat, hogy a koalíció fennmaradása érdekében „lefeküdtek az RMDSZ-nek”. A vádakra Cezar Preda demokrata-liberális honatya válaszolt, aki arra hívta fel a figyelmet, hogy nem szabad a magyar gyerekekkel megutáltatni Románia történelmét és földrajzát azáltal, hogy megtiltják nekik azt, hogy anyanyelvükön sajátítsák el. F. H. Új Magyar Szó (Bukarest) 2010. június 7.Mindent feltesznek a megszorításokraMa délután vállal felelősséget a kormány a parlamentben a megszorító intézkedéseket tartalmazó két törvénytervezetért, amelyek egyebek között a bér- és a nyugdíjcsökkentést tartalmazzák. Traian Băsescu államfő és Emil Boc miniszterelnök fő feladata tegnap az volt, hogy összezárásra kényszerítse a legerősebb kormánypártot, amelynek honatyáit tegnap tanácskozásra hívták a Snagov-i Palotába. A tegnap este, lapzártakor még zajló ülésen névtelenül nyilatkozó politikai források szerint az államfő azzal fenyegette meg a Demokrata Liberális Párt (PD-L) honatyáit, hogy amennyiben nem támogatják a kormány megszorító intézkedéseit, a PD-L-nek ellenzékbe kell vonulnia. Băsescu azért kényszerült az ellenzékbe kerülés rémével ijesztgetni az őt támogató politikai erő 179 honatyáját – akik valamennyien meghívottak voltak a tegnap esti találkozóra –, mert az elmúlt napokban egyre több demokrata párti politikus emelte fel szavát a kemény megszorítások ellen, amelyek még a Nemzetközi Valutaalap vezetőinek is túl szigorúaknak tűntek. Emil Boc kormányfő délután négy órakor a költségvetés kiegyensúlyozása érdekében tervezett intézkedéseket tartalmazó jogszabály-tervezetet mutatja be a parlamentben, öt órától pedig a második tervezetet, amely a nyugdíjcsökkentést szabályozza. A kormánypárti és az ellenzéki törvényhozók pénteken este nyolc óráig nyújthattak be módosító javaslatokat, a kormánynak pedig ma délig kell megvizsgálnia, és döntenie, hogy elfogadja-e ezek egy részét vagy sem. A képviselők és szenátorok összesen 43 módosító javaslatot terjesztettek a kormány elé, amelyek közül 25 a költségvetés egyensúlyának a megőrzésére irányuló tervezetre, 18 pedig a nyugdíjak szabályozásáról szóló törvényre vonatkozik. A demokrata párti képviselők és szenátorok például 15 módosítást javasoltak a 25 százalékos bércsökkentést is tartalmazó tervezethez, a liberálisok csak hatot, az RMDSZ pedig négyet. A nyugdíjak újraszámolását előíró tervezethez a liberálisok tizenkét, a demokraták négy módosító javaslatot terjesztettek be. A módosító indítványok között például olyanok szerepelnek, hogy a tanárokra ne legyen érvényes a bércsökkentés. A kabinet ma délelőtt ismét ülésezik a módosító indítványok megvitatása végett, de kicsi a valószínűsége annak, hogy a kormány a megszorítások lényegi elemeit módosítja. Emil Boc miniszterelnök korábban leszögezte, hogy az intézkedéscsomag főbb pontjai nem képezhetik alku tárgyát, így a bér- és a nyugdíjcsökkentésről sem mondhatnak le. A Szociáldemokrata Párt (PSD) egyetlen módosító indítványt sem nyújtott be, ők korábban bejelentették, hogy bizalmatlansági indítványt terjesztenek a parlamentbe a kormány ellen, ami Mircea Geoană, a szenátus szociáldemokrata elnöke szerint jövő kedden készül el. Ez azt jelenti, hogy a parlament várhatóan a jövő hét közepén szavaz a kormány valamint a megszorítási csomag sorsáról. Az RMDSZ vezető politikusai ismét leszögezték a hétvégén, hogy a szövetség nem fogja megszavazni a bizalmatlansági indítványt. Borbély László, az RMDSZ ügyvezető alelnöke elmondta, hogy a magyar képviselők és szenátorok nem fognak olyan bizalmatlansági indítványt megszavazni, amely az RMDSZ-t is magában foglaló kormány ellen irányul. A múlt héten bukaresti sajtótájékoztatóján Markó Béla, az RMDSZ elnöke is ugyanezt az álláspontot hangoztatta. – A Nemzeti Liberális Párt (PNL) kész vállalni egyedül a kormányzás felelősségét – jelentette ki Crin Antonescu liberális pártelnök, aki ugyanakkor azt is elmondta, hogy legfőbb politikai célja nem az, hogy pártja kormányra kerüljön, vagy hogy ő legyen a miniszterelnök. – Nehéz időszak a mostani, de ha alkalmunk nyílik arra, hogy alkalmazzuk az általunk meghirdetett válságkezelő programot, akkor nem hátrálunk meg – mondta Antonescu. A politikus bírálta az RMDSZ-t amiatt, hogy vállalja a felelősséget a demokrata párttal együtt a megszorító intézkedéscsomagért. Antonescu értetlenségét fejezte ki amiatt, hogy az RMDSZ szótlanul tűri a PD-L-nek azt az álláspontját, miszerint a Tăriceanu-kormány felelős elsősorban a kialakult gazdasági helyzetért, miközben a magyar szervezet is tagja volt a liberális kormánynak. Antonescu megismételte, hogy a PNL továbbra sem támogatja, hogy a kisebbségek anyanyelvükön tanulják Románia történelmét és földrajzát. Szabadság (Kolozsvár) 2010. június 8.Felelősséget vállalt a kormányEmil Boc kormánya tegnap a parlamentben felelősséget vállalt két törvénytervezetért, amelyek egyebek mellett az állami alkalmazottak bérének 25 százalékos és a nyugdíjak 15 százalékos csökkentéséről rendelkeznek. Nem sokkal később benyújtották a Szociáldemokrata Párt (SZDP) bizalmatlansági indítványát a képviselőház és a szenátus elnöki kabinetjeihez. A képviselőház és a szenátus házbizottságai ma reggel ülnek össze, hogy a bizalmatlansági indítvány vitájának ütemtervéről tárgyaljanak. A bizalmatlansági indítványt — amelynek címe Állítsátok le a szociális népirtást! — Aura Vasile képviselő nyújtotta be 120 SZDP-s honatya nevében. A dokumentumtervezet tizenhét oldalas szövege bírálja a jelenlegi kormányt, és érveket sorakoztat fel a nyugdíj- és bércsökkentés ellen, majd megállapítják: a költségvetés rákfenéje a narancssárga klientúra, utalnak a diktatúrára, a többszörös válságot — gazdasági, szociális és erkölcsi — a Boc-kormány korábbi műveivel példázzák. Kijelentik: a nemzet kormányba vetett bizalma szertefoszlott, a drasztikus megszorítások nem válságellenes intézkedések, hanem mészáros felcserre vallanak. Traian Băsescu államelnököt és Emil Boc kormányfőt Ciomu doktorhoz hasonlították, aki csonkolt a vérzés elállítása érdekében. Az indítványt a liberális honatyák is megszavazzák. Mihai Voicu, a Nemzeti Liberális Párt szóvivője közölte: az NLP honatyái jelen lesznek a bizalmatlansági indítvány vitáján, és nyilvánosan szavaznak majd. Mircea Toader, a Demokrata Liberális Párt képviselőházi frakcióvezetője ugyanakkor kijelentette: a demokrata liberális képviselők hatalmas többséggel a kormány támogatása mellett döntöttek, mindössze két honatya tartózkodott. Markó Béla RMDSZ-elnök leszögezte: a szövetség honatyái fegyelmezetten az indítvány ellen szavaznak, a szövetség vezetője úgy döntött, képviselőik és szenátoraik jelen lesznek a szavazáson. Ha a törvényhozás elutasítja a bizalmatlansági indítványt, a törvénytervezetek öt napon belül megtámadhatók az alkotmánybíróságon, de egyetlen jogszabály sem írja elő, hogy a testület tagjainak milyen határidőn belül kell dönteniük. Ha a tervezetek átmennek az alkotmányossági vizsgálaton is, az államfőhöz kerülnek kihirdetésre, aki egyetlen alkalommal visszaküldheti a parlamentnek. Ha a két törvénytervezet életbe lép, attól a pillanattól kezdve alkalmazzák a megszorításokat. Ha viszont a parlament megszavazza a kezdeményezést, a kormány megbukik, az államfőnek pedig új kormányfőjelöltet kell megneveznie. A kabinet sorsa elvileg 23 szavazaton múlik, a bizalmatlansági indítvány elfogadásához ugyanis 236 szavazat szükséges, az ellenzéknek pedig összesen 213 voksa van. A bizalmatlansági indítvány benyújtása előtt Emil Boc tegnap a parlamentben felelősséget vállalt két törvénytervezetért, amelyek egyebek mellett az állami alkalmazottak bérének 25 százalékos és a nyugdíjak 15 százalékos csökkentéséről rendelkeznek. „A kormány azért választotta az adóemelés helyett a közalkalmazotti bérek és nyugdíjak csökkentését, mivel az első intézkedés tízszázalékos inflációt és több mint ötvenezer magáncég csődjét eredményezte volna" — jelentette ki a miniszterelnök. A becslések szerint a 25, illetve 15 százalékos bér- és nyugdíjcsökkentés a fogyasztás 2,6 százalékos csökkenését eredményezi, míg az adóemelés 4,4 százalékos visszaesést jelentene, a munkanélküliek száma pedig meghaladta volna a 850 000-et, amely a jelenlegi becslések szerint 750 000 lesz az év végéig — érvelt Emil Boc. „Ha most nem alkalmaznánk a megszorításokat, Romániának 11 milliárd eurós hitelt kellene felvennie" — jelentette ki Boc a parlament két házának tegnapi együttes ülésén. Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2010. június 8.Băsescunak megvan a tartalék megoldásaMircea Geoană, a szenátus elnöke tegnap, a PSD állandó tanácsának ülése előtt kijelentette, meggyőződése, hogy Traian Băsescu, államfőnek megvan a tartalék megoldása arra az esetre, ha a bizalmatlansági indítvány szavazásán megbukik a kormány. Geoană úgy értékelte, a kormánypártok mindenikében lesznek olyan honatyák, akik megszavazzák a bizalmatlansági indítványt. „Az ország helyzete igen súlyos, és – úgy gondolom – felelőtlennek vagy politikai öngyilkosnak kell lenned, hogy egy ilyen kormányt támogass. Azt hiszem, jók az esélyek, és minden forgatókönyv szerint a megszavazott bizalmatlansági indítvány csak jó az országnak” – tette hozzá. Arra a kérdésre, milyen kormányzati megoldás lenne lehetséges a jelenlegi kabinet bukása esetén Geoană azt mondta: „Traian Băsescu elnök úrról tudjuk, hogy rendkívül rugalmas és találékony, ha politikai megoldásokat kell javasolnia. Meggyőződésem, hogy van tartalék megoldása”. Kifejtette, első lépés mindenképpen a jelenlegi kormány leváltása. Geoană kitért azokra a „hangsúlyokra”, amelyeket a Nemzeti Liberális Párt (PNL) vetett fel egy esetleges kormányzati megoldás esetén, a jelenlegi kabinet bukása után, és elmondta: a Szociáldemokrata Párt (PSD) úgy döntött, csak választások után hajlandó hatalomra lépni. Mediafax Nyugati Jelen (Arad) 2010. június 12.Mircea Duşa: Románellenes dzsihád zajlik Hargita megyébenHargita megyében dzsihád zajlik, és vadásznak a románokra – jelentette ki Mircea Duşa. A szociáldemokrata párti képviselő felháborodását az váltotta ki, hogy dr. Otilia Moroşanut, a tölgyesi neuropszichiátriai intézet vezetőjét leváltották, és helyébe magyar nemzetiségű igazgatót neveztek ki. Felháborodásának adott hangot Mircea Duşa, Hargita megye egyetlen román parlamenti képviselője, amiért elmozdították hivatalából a tölgyesi neuropszichiátriai intézet vezetőjét, dr. Otilia Moroşanut. Helyébe Csibi Veronikát nevezték ki, Duşa szerint azért, mert a hölgy a község RMDSZ-es alpolgármesterének felesége. – Értem, hogy vezetőváltásra kerül sor a dekoncentrált intézményeknél, mert ez történik, ha egy új kormányzat jön, de az már égbekiáltó, hogy a kórház román igazgatónőjét nem egy másik román nemzetiségű vezetőre cserélik. A régióban románellenes üldözés, valóságos etnikai dzsihád kezdődött – fogalmazott az ügy kapcsán a PSD-s képviselő. Duşa Ferencz S. Alpárt is megrótta, amiért az új megyei főtanfelügyelő az iskolai bizonyítványok román és magyar nyelven történő kiállítását szorgalmazza. A képviselő szerint megdöbbentő, hogy egy köztisztviselő akcióival az Alkotmány módosítását próbálja elérni, mivel „itt arról a szándékról van szó, hogy a magyar hivatalos nyelvvé váljon”. A kritika legjavát az RMDSZ kapta a fejlesztési régiók átszervezését célzó törvénytervezetéért. Duşa azt állítja, hogy ez hátrányosan érinti a magyar többségű megyék román lakosait. – Ez a törvénytervezet etnikai alapon változtatná mikrorégióvá Hargita, Kovászna és Maros megyét. A pénzalapok leosztásánál ez hátrányosan érintené az itt kisebbségben élő románságot, mert a forrásokról a magyarok rendelkeznének, és a régió vezetőtanácsában egyetlen román sem kapna helyet – állította a politikus. Erdély.ma 2010. június 14.Padlón Băsescu népszerűségeHa holnap államelnöki választásokat tartanának, az első fordulóban Crin Antonescu, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke kerülne ki győztesen a szavazatok 33,8 százalékával: Második fordulós ellenfele Victor Ponta, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke lenne, aki a megmérettetés első fordulójában a maga 27,1 százalékával fölényesen legyőzné az alig 11,7 százalékot begyőjtő Traian Băsescu jelenlegi államfőt – derül ki abból a felmérésből, amelyet a Társadalomtudományi Csoport (GSS) készített a PNL megrendelésére. A közvélemény-kutatás szerint Antonescu annak ellenére lenne listavezető, hogy Victor Ponta „szimpátiamutatója” 2,5 százalékkal magasabb az övénél. „Bár Ponta népszerőbb a válaszadók körében, az eredmények mégis azt mutatják, hogy Antonescura többen szavaznának. Ez azért van így, mert az államelnök személyére vonatkozó kérdésre szabadon válaszolhattak a megkérdezettek, tehát sokan (40%) a PSD berkeiből szeretnének államfőt, így Adrian Năstasét, Victor Pontát, Mircea Geoanát, illetve Ion Iliescut nevezték meg, míg a liberális táborban nincs túl sok esélyes: Crin Antonescut választották a legtöbben, Călin-Popescu Tăriceanut pedig csupán néhányan. Ez azt jelenti, hogy az államelnök-választáson a szociáldemokraták négy esélyes politikus közül választhatnak, míg a liberálisoknak csupán egyetlen ilyen személyt sikerül kitermelniük – magyarázta el Cătălin Lixandru, a GSS ügyvezető igazgatója. Az elnökválasztási preferencialista a következőképpen alakulna: Mircea Geoană (10,7 százalék), Corneliu Vadim Tudor (4,4 százalék), Kelemen Hunor (2,5 százalék) és Elena Udrea (0,9 százalék). Traian Băsescu népszerűsége drasztikusan csökkent, hiszen a megkérdezetteknek csupán a 15,7 százaléka találja rokonszenvesnek az államfőt. Emil Boc miniszterelnök ebből a szempontból még Băsescunál is rosszabbul áll: a felmérésben részt vevőknek csupán a 8,3 százaléka vélekedett pozitívan róla. A megkérdezettek 60 százaléka szerint az államfő és a jelenlegi kormány felelős a mostani gazdasági helyzetért, miközben csak 4,8 százalék gondolja, hogy a volt PNL-kormány vitte csődbe az országot. Új Magyar Szó (Bukarest) 2010. június 17.Közművelődési tavasz a Gaudeamus AlapítványnálA segesvári Gaudeamus Alapítvány gazdag művelődési programot állított össze a 2010. évre. A művelődési rendezvények döntő többségére a Gaudeamus Ház (Oktatási és Művelődési Szórványközpont) dísztermében kerül sor. Az év elején az RMDSZ megalakulásának 20. évfordulója alkalmából rendeztünk ünnepséget, református lelkigondozó-képzést (február 13.), unitárius fiatalok konferenciáját tartottuk február 18-19-20-án, Beder Tibor Apadó fájdalom c. könyvének bemutatójára került sor február 11-én. Március 2-6. között a Mircea Eliade Főgimnázium magyar tagozatával közösen rendezvénysorozatot szerveztünk a segesvári magyar középfokú oktatás alapításának 50. évfordulója alkalmából. Szavalóversenyekre került sor, amelyeken öt iskola és a magyarországi testvériskolák diákjai vettek részt. Nagy sikert aratott annak a DVD-nek a bemutatása, amelyet egy négytagú csapat: Dudás László, Voith Katalin, Győrfi Edit (az iskola volt diákjai) és Győrfi László (az iskola volt tanára) készített közel ötéves munkával, s amely interjúkat tartalmazott az iskola volt és jelenlegi tanáraival, illetve diákjaival. Ugyanakkor került sor az évforduló alkalmából készült tartalmas Emlékkönyv bemutatására is. A zárónapon elismerő oklevelek átadására került sor, ezután következett az elhunyt tanárok és diákok emlékére állított kopjafa felavatása. A segesvári és környékbeli magyar oktatás jövőjéről szervezett kerekasztal-megbeszélésen neves oktatási szakemberek vettek részt az RMDSZ, az RMPSZ és az Oktatási Minisztérium, valamint a megyei tanfelügyelőség részéről. Jelentős esemény volt az Erdélyi Műszaki Társaság által szervezett Öveges József–Vermes Miklós Fizikusverseny erdélyi döntője is, amelyen több mint 60 diák és tanár vett részt az ország minden részéből. Együttműködési szerződést írtunk alá a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetemmel (négy előadás) és a kolozsvári Transilvania társulattal (négy kamarazene-koncert). Nagy sikert aratott Mocsári Károly magyar zongoraművész hangversenye is (május 14.). Zsapka Attila szlovákiai művész Rejtelmek című verses-zenés előadásán neves költők megzenésített versei hangzottak el (május 20.) Több esetben rendeztünk iskolai előadásokat. Ezek közül kiemelném a Mircea Eliade Főgimnázium Bűvkör színjátszó csoportjának és a Kikerics néptáncegyüttes (különböző korosztályok) előadásait. A tavaszi évadot a ballagó diákok kicsengetési ünnepsége zárta 2010. június 11-én, amelyen több mint 200 személy vett részt. A rendezvények és a működtetés költségeit a Communitas Alapítvány, az Eurotrans Alapítvány, illetve a segesvári Siceram Rt. támogatták, de jelentős hozzájárulást jelentett a nézők adománya is. Köszönetet mondunk a Marosvásárhelyi Rádiónak, a Népújságnak és a segesvári Radiosonnak a rendezvények népszerűsítéséért. Szeptemberben folytatjuk programunkat, amelyhez jelentős támogatást nyújt a helyi tanács és részben a megyei tanács. Farkas Miklós Népújság (Marosvásárhely) 2010. június 22.Băsescu az oktatási törvény elfogadását sürgetiTraian Băsescu államfő mai levelében arra kérte a szenátus elnökét, Mircea Geoanát, hogy fogadják el a tanügyi törvényt a szenátus jelenlegi parlamenti ülésszakában. „Rendkívül fontos a tanügyi törvény elfogadása, amely átment a képviselőházon, és jelenleg a szenátusban vitatják meg. Ahhoz, hogy a törvényt a következő tanév kezdetekor alkalmazni lehessen, a szenátusnak parlamenti vakáció előtt el kell azt fogadnia” – áll az államfő levelében, amelyet a szenátus elnökének küldött. A levél végén Băsescu meggyőződését fejezi ki, hogy Mircea Geoană helyt ad kérésének. Tegnap Traian Băsescu államfő levelet küldött a szenátus és a képviselőház elnökeinek, amelyekben újból felkéri őket, hogy a parlamenti vakáció kezdete előtt hagyják jóvá a büntetőjogi perrendtartási törvénykönyvet és a polgári perrendtartási törvénykönyvet, valamint az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség (ANI) működését szabályozó törvényt. Mihail Hărdău demokrata liberális (PD-L) szenátor, a szenátus oktatási bizottságának elnöke múlt csütörtökön bejelentette, hogy a képviselőház vezetőségétől egy hét haladékot kért az oktatási törvényről szóló jelentés befejezésére, jóllehet ezt a dokumentumot június 18-án kellett volna bemutatni a plénumban. (Mediafax) Nyugati Jelen (Arad) 2010. június 23.Késik az oktatási reformMarkó Béla tegnapi sajtótájékoztatóján bírálta az oktatási törvény szenátusi vitájának lassú ütemét, szerinte nagyon kevés az esélye annak, hogy a jogszabályt jelenlegi ülésszakában elfogadja a szenátus, az pedig az oktatási reform nem egy-két hónapos csúszását, hanem egyéves késését jelenti. Traian Băsescu államfő a Mircea Geoană szenátusi elnöknek küldött hétfői levelében kéri, hogy az oktatási törvényt a felsőház a jelenlegi ülésszakában fogadja el, a késedelem egyik oka, hogy Mihail Hărdău demokrata-liberális szenátor, a felsőház oktatási bizottságának elnöke csütörtökön közölte: a felsőház vezetésétől egy hét haladékot kért az oktatási törvényről szóló jelentés elfogadására, jóllehet a dokumentumot június 18-ig kellett volna a plénum elé terjeszteni. Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2010. június 24.Tanügyi törvény: a szünidőben is dolgoznánakA testület határozatképességének biztosítása érdekében a szenátus oktatási bizottságának elnöke, Mihail Hărdău azt javasolta, hogy az üléseken részt venni nem tudó tagokat frakciótársaik is helyettesíthessék a parlamenti szünet idején – derül ki a bizottsági elnök tegnapi közleményéből. Minderre azért van szükség, mert a bizottság korábban azt kérte a szenátus házbizottságától, járuljon hozzá, hogy az oktatási szaktestület a nyári parlamenti szünet időtartama alatt is folytathassa tevékenységét, hogy el tudja fogadni az oktatási törvény tervezetére vonatkozó jelentést. Ehhez azonban az is szükséges, hogy a szenátus működési szabályzatát módosítsák, mégpedig oly módon, hogy – a határozatképesség megőrzése érdekében – a szabadságon lévő bizottsági tagokat frakciótársaik is helyettesíthessék. A jogszabálytervezet 331 cikkelyéből egyébként eddig ötvenet vitatott meg a bizottság, ám a munkát lassítja, hogy összesen 1371 módosító javaslatot nyújtottak be hozzá. Maga Traian Băsescu államfő Mircea Geoană házelnöknek küldött levélben sürgette a szenátust, azt kérve, hogy még ebben az ülésszakban vitassa meg és szavazzon az oktatási törvényről. Az ellenzéki Szociáldemokrata Párt (PSD) által a ház élére delegált Geoană válaszában úgy értékelte, nem indokolt a sietség. Kedden Markó Béla kormányfő-helyettes, az RMDSZ elnöke is arról beszélt, hogy fennáll a veszélye: az új jogszabály hatálybalépése egy tanévet késhet, ha csak az őszi ülésszakban fogadja el a szenátus. Egyúttal azt is felpanaszolta, hogy a bizottsági vitát elsősorban az ellenzéki képviselők időhúzása nyújtja tovább. Az új jogszabályt, amely lehetővé teszi, hogy a kisebbségi diákok anyanyelvükön tanulják Románia történelmét és földrajzát is, a képviselőház az ellenzék – elsősorban a Nemzeti Liberális Párt (PNL), de a PSD honatyáinak – nacionalista kirohanásai közepette fogadta el. A PNL bejelentette, ha nem módosítják a földrajz és a történelem oktatására vonatkozó cikkelyt, nem szavazza meg a jogszabályt a szenátusban, amely döntéshozó kamara. Balogh Levente Krónika (Kolozsvár) 2010. július 12.Paloták közötti harc a nyugdíjak adózásárólTraian Băsescu államelnök szombaton a Neamţ megyei Doljeşti-en, az áfaemelés miatt növekvő árakra panaszkodó helybélieknek elmondta, hogy az áfát ismét csökkenteni kell és az összes nyugdíjat meg kell adózni. Nyilatkozatára Emil Boc kormányfő vasárnap, Tulceán válaszolt, újságírói kérdésre leszögezve: az áfa csökkentése csak akkor lehetséges, ha sikerül olyan megoldásokat találni, amelyek fedezik a költségvetésbe ezáltal befolyt összeget, mert a nyugdíjak megadóztatása nem elegendő. A „nyilatkozatháborúra” szinte azonnal többen is reagáltak: Borbély László miniszter szerint ősszel, a gazdasági helyzet függvényében, esetleg szó lehet a nagy nyugdíjak progresszív adózásáról. A szociál-demokrata Mircea Geoană ugyanakkor úgy vélte: a Băsescu és a Boc közötti „háború” csak színjáték, a PD-L népszerűségének megtartása érdekében. Traian Băsescu államelnöknek – szombati, Neamţ megyei látogatása során – egy öregasszony arra panaszkodott, hogy kicsi a nyugdíja és kérte, ne csökkentsék. „Nem csökkentjük, megadózzuk” – válaszolta Băsescu, mire a nő folytatta panaszát: nincs amiből élnie, megdrágult a kenyér is. Az elnök erre azt válaszolta, hogy a kenyér az áfaemelés miatt drágult, majd kijelentette: „az áfát újra csökkenteni kell”. Băsescu már csütörtökön, a TVR esti műsorában „hadat üzent” a kormánynak, azt nyilatkozta: nem tudja elfogadni, hogy a kormány azt mondja, csökkenteni kell a fizetési és személyzeti kiadásokat, és közben ezek emelkednek. „A kormány is egyet mondott és mást csinált. A központi apparátusban is nőtt a fizetésekkel járó költség, s ez beárnyékolja a kormányhoz fűződő kapcsolatomat” – mondotta Băsescu, aki azt is kifejtette: ellenzi az áfaemelést. Állítása szerint Emil Boc kormányfő az áfa emelése helyett vállalhatta volna egy sürgősségi kormányrendelettel a nyugdíjak megadózását. Băsescu kijelentéseire reagálva Emil Boc miniszterelnök tegnap újságírói kérdésre válaszolva elmondta: az áfa csökkentése csak akkor lehetséges, ha sikerül olyan megoldásokat találni, amelyek fedezik a költségvetésbe ezáltal befolyt összeget. Kifejtette, ha minden nyugdíjat megadóznak, akkor az áfa néhány százalékkal csökkenthető, de marad egy rész, amire fedezetet kell találni és a kormány éppen ezért különböző forgatókönyveken dolgozik. „Senki számára nem öröm az áfaemelés. De abban a pillanatban sem törvényesen, sem politikailag nem volt más lehetőségem” – mondotta Boc. Mircea Geoană, a szenátus elnöke az elhangzottak kapcsán úgy vélte, blöff a Cotroceni és Victoria palota közötti harc: Băsescu, Boc és a PDL közötti viszony köldökzsinórszerű. „Mindez csak a látszatért van. Első szakaszban Băsescu úr próbálta felvállalni a népszerűtlen intézkedéseket. Most amikor látja, hogy a dolgok rosszul alakulnak számára is és a PDL számára is, próbál eltávolodni, úgy tesz, mintha éket verne önmaga, a PDL és Boc közé. Ez mind nem igaz, a megoldásokban szenvednek hiányt” – mondta, majd a nyugdíjak megadóztatására vonatkozó javaslatról elmondta: a kis és közepes nyugdíjak esetében ez „gyilkos és embertelen”. Borbély László környezetvédelmi miniszter, az RMDSZ ügyvezető alelnöke szerint ősszel, a gazdasági helyzet függvényében esetleg szó lehet a nagy nyugdíjak progresszív adózásáról, de nem ért egyet minden nyugdíj megadóztatásával. „A nyugdíjtörvény a parlamentben van és év végéig el kell fogadni. Beszélhetünk az adóról is, de nem így, egyik napról a másikra” – vélte, majd kiemelte: jelen pillanatban korai az áfáról, adókról, nyugdíjakról beszélni. „Ez a kormány felelőssége. Meglátjuk ősszel, annak függvényében, hogyan alakul a gazdaság. Korai és értelmetlen minden nap erről a témáról beszélni” – összegzett. Szabadság (Kolozsvár) 2010. július 27.Bűnvádi feljelentés Tőkés László ellenAz alkotmány megszegése és interetnikai konfliktusok szítása vádjával bűnvádi feljelentést tett tegnap a főügyészségen Tőkés László ellen Mircea Jorj, az ellenzéki Szociáldemokrata Párt kolozsvári szervezetének elnöke. A politikus a székelyföldi autonómiával kapcsolatos kijelentései miatt támadja az Európai Parlament alelnökét. Ezzel egy időben a szintén ellenzéki liberálisok felszólították a kormányzó demokrata-liberálisokat, vonják meg politikai támogatásukat a magyar politikustól, Traian Băsescu államfőtől pedig azt kérik, vonja vissza a Románia Csillaga Érdemrendet Tőkés Lászlótól. Tovább folytatódik a román politikusok hadjárata Tőkés László ellen az Európai Parlament alelnökének a 21. Bálványosi Nyári Szabadegyetemen és Diáktáborban elhangzott kijelentései miatt. Mint ismeretes, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke a Tusványoson azt mondta: a Székelyföld és Koszovó nagyjából azonos régió, és ha a volt szerb tartomány albán lakosságának sikerült kiharcolnia függetlenségét, miért ne sikerülne a székelyeknek is kivívniuk a területi autonómiát. A volt református püspököt a hét végén is élesen támadó ellenzéki Nemzeti Liberális Párt (PNL) tegnap felszólította Traian Băsescu államfőt: vonja vissza a Románia Csillaga Érdemrendet Tőkés Lászlótól, aki szerintük „alkotmányellenes tettek elkövetése céljából az utcára hívja” az embereket. Emlékezetes, Tőkést az 1989. decemberi forradalomban játszott szerepéért tüntette ki a román államfő a Románia Csillaga Érdemrend lovagkeresztjével tavaly decemberben, a forradalom 20. évfordulóján. „Álláspontunk szerint ezt a kitüntetést vissza kell vonni” – hangoztatta tegnap Mihai Voicu, a PNL szóvivője, aki szerint Tőkés olyan utcai megmozdulásokra buzdítja az embereket, amelyek célja „alkotmányellenes tettek elkövetése”. Voicu különben nyilvánvalóan csúsztat, Tőkés ugyanis nem hívta utcára az embereket; mint arról már beszámoltunk, a Tusványoson Toró T. Tibor, az EMNT ügyvezető elnöke beszélt arról, hogy a székelyek – a katalánok mintájára – békés eszközökkel tüntethetnek, ha Bukarest nem hallja meg az egységes székelyföldi fejlesztési régió kialakítását célzó igényeket. A liberálisok ugyanakkor felszólították a PDL-t, vonja meg a támogatást az Európai Parlament alelnökétől. Theodor Stolojan, a PDL alelnöke azonban tegnap leszögezte, alakulata nem kezdeményez ilyesmit, szerinte ugyanis az EP nem úgy működik, hogy „ma megadod, holnap pedig visszaveszed” a politikai támogatást. Rostás Szabolcs. Krónika (Kolozsvár) 2010. július 27.Bűnvádi feljelentést tettek Tőkés László ellenBűnvádi feljelentést tett a román legfelsőbb bíróság mellett működő ügyészségen a román ellenzéki Szociáldemokrata Párt (PSD) kolozsvári szervezetének elnöke, aki szerint az Európai Parlament (EP) alelnöke alkotmányellenes kijelentéseket tett – adta hírül kedden a romániai magyar sajtó. Tőkés Tusnádfürdőn pénteken azt mondta, hogy miért ne sikerülne Székelyföldnek kivívni a területi autonómiát, ha egy olyan, nagyságrendileg Székelyföldhöz hasonló régió, mint Koszovó kivívta függetlenségét. A román média azt is jelentette, hogy Tőkés szerint a székelyek követhetik a katalán modellt, és utcára vonulhatnak, ha szükséges. A Krónika szerint azonban nem Tőkés, hanem Toró T. Tibor, az EMNT ügyvezető elnöke beszélt arról, hogy a székelyek – a katalánok mintájára – békés eszközökkel tüntethetnek, ha Bukarest nem hallja meg az egységes székelyföldi fejlesztési régió kialakítását célzó igényeket. Mircea Jorj, a PSD kolozsvári szervezetének elnöke a Szabadság című kolozsvári napilap szerint bejelentette, hogy már iktatták az ügyészségen a Tőkés elleni bűnvádi feljelentést. Szerinte Tőkés kijelentéseivel vétett a Románia területi oszthatatlanságára vonatkozó, az alkotmányban és a büntető törvénykönyvben is szereplő cikkely ellen és etnikai konfliktusra bujtogatott. A szintén ellenzéki Nemzeti Liberális Párt (PNL) Mihai Voicu pártszóvivő révén felszólította Traian Basescu román államfőt, hogy vonja vissza Tőkés Lászlótól a Románia Csillaga Érdemrendet, mert a liberálisok szerint Tőkés alkotmányellenes tettek elkövetése céljából hívta utcára az embereket”. A román államfő az 1989-es romániai forradalomban játszott szerepéért tüntette ki tavaly decemberben, a rendszerváltás húszadik évfordulóján az EP alelnökét Románia Csillaga Érdemrendlovagkeresztjével. (MTI) erdon.ro 2010. július 27.Toró: a bűnvádi feljelentés a legszélsőségesebb az összes állásfoglalás közülAz EMNT alelnöke szerint Tőkést felhívta Băsescu, és megköszönte, hogy nem adott teret a nacionalista diskurzusnak a szabadegyetemen.. Sokféle reakció érkezett a román politikum részéről Tőkés László tusványosi kijelentéseit követően, azonban a Mircea Jorj által Tőkés László ellen beterjesztett bűnvádi feljelentés a lehető legszélsőségesebb az összes lehetséges politikai állásfoglalás közül – véli Toró T. Tibor, az EMNT alelnöke. Kérdésünkre elmondta, elszomorítónak tartja azt, hogy a méltatlankodó politikusok zöme nincs tisztában olyan alapvető európai értékekkel, mint például a szólásszabadság, a politikai véleményformálás és a szabad gyülekezési jog. „Megpróbálják belpolitikai viszálykeltésre felhasználni Tőkés nevét. Tulajdonképpen az ellenzék Băsescun akar ütni azzal, hogy Tőkés ellen kirohan” – mondta Toró, és emlékeztetett, hogy Traian Băsescu Orbán Viktor és Tőkés László társaságában tartott beszédet múlt szombaton, a Tuványos zárónapján, a három politikus beszéde pedig eléggé konvergens volt. Elmondta, szó sincs arról, hogy Tőkés interetnikai konfliktust szított volna. Emlékeztetett, az EP alelnöke azt mondta, hogy Koszovó és Székelyföld nagyjából azonos mérető régiók. Ha a koszovói albánoknak sikerül kivívniuk függetlenségüket, akkor Székelyföldnek is sikerülhet kivívnia az autonómiát. Toró tájékoztatott arról, hogy Tőkés az ő gondolatmenetét folytatta akkor, amikor az önrendelkezés kikövetelése módozatai kapcsán nyilatkozott. Elmondta, a 21. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor egyik előadásán ő maga arról beszélt, hogy az önálló székelyföldi fejlesztési régió kijelölése mellett kell kiállni. „A mi olvasatunkban ez a felosztás előszobobája a területi közigazgatási reformnak” – hangsúlyozta Toró. Tőkést tovább idézve Toró elmondta, az önkormányzati képviselők nagygyűlésén lehetne kinyilvánítani a területi autonómia iránti igényt. Ha Bukarest ezt sem hallaná meg, akkor békés módszerekkel, európai eszközökkel, például katalán mintára, 100 ezer ember utcára vonulásával lehetne felhívni a figyelmet a székely nép önrendelkezési akaratára. Toró rámutatott, néhány józan román politikus fel szerette volna hívni a figyelmet a csúsztatásokra, azonban a PNL és a PSD vezetőinek nem érdeke az igazság keresése. Az ellenzék mellett a PDL néhány politikusa is Tőkés ellen hangolta a közvéleményt ebben a kérdésben, de például ők azért tették, mert párton belüli mérkőzéseket folytattak Toró még azt is elmondta, hogy Traian Băsescu államfő a szabadegyetem leteltével telefonon kereste meg Tőkést, és megköszönte neki, amiért nem adott teret a nacionalista diskurzusnak a szabadegyetemen. (az előbbi mondatban Toró T. Tibor kérésére helyesbítést eszközöltünk - szerk. megj., 21:31, 27.7.201) Megkérdeztük Torótól, hogy nem gondolja-e azt, hogy a romániai magyar politikai vezetők is támadási felületet hagynak az autonómia-ellenes román politikusoknak azáltal, hogy a román közvéleményt nem tájékoztatják megfelelően az autonómiára vonatkozó elképzeléseik kapcsán? Az EMNT alelnöke elmondta, biztos, hogy lehet jobban kommunikálni az autonómia ügyében a román közvélemény felé, sőt, az Erdélyi Magyar Egyeztető Tanácsnak (EMEF) is az a létjogosultsága, hogy az autonómia ügyében azonos álláspont kidolgozására kínáljon teret a romániai magyarság vezetőinek. Toró leginkább azt tekinti hiányosságnak, hogy nincs meg a megfelelő konszenzus az autonómia kérdésében, ilyen körülmények között pedig nehéz pontos és határozott üzeneteket megfogalmazni a románság felé. Ugyanakkor az RMDSZ középszintű vezetőit bírálta. Elmondta, néhány megyei vezetőnek le kellene arról szoknia, hogy elhatárolódik Tőkéstől. „Ha erről sikerül leszokni, és legfeljebb árnyalatbeli különbségekkel sikerül ugyanazt mondani, akkor hatékonyabbá válik a kifelé való kommunikáció. Transindex.ro 2010. július 28.Tovább élő hamis mítoszokTúl a csalódáson, hogy húsz évvel a rendszerváltás után még mindig nemzetféltő, felbőszült nacionalizmus a válasz az amúgy többször megfogalmazott székelyföldi autonómiaigényre, a Tőkés László elleni szűnni nem akaró hadjárat számos olyan tanulságot tartogat, amelyet érdemes lenne megfontolniuk az erdélyi magyarság vezetőinek. Annál is inkább, mert úgy tűnik, az RMDSZ kormányzati szerepvállalása sem rombolta le azokat az előítéleteken alapuló hamis mítoszokat — mint Erdély elszakítása, állam létrehozása az államban, hogy Székelyföldön nem adnak kenyeret a román vásárlónak —, amelyekkel folyamatosan szembesülünk, valahányszor az önrendelkezés szóba kerül. Az egyik ilyen tévhit a román pártokkal kapcsolatos: a jelenlegi alakulatok rendre túllicitálják egymást a magyarellenességben, valahányszor érdekeik megkívánják ezt. Ki ne emlékeznék, nem is olyan régen még szomorúan konstatáltuk, miként üt meg egyre nacionalistább húrokat a Demokrata Liberális Párt, az ő gáncsoskodásuk miatt rekedt meg a liberális kormányzás idején a kisebbségi törvény is, de most is akadnak olyan hangok, miszerint tévedés volt Tőkést támogatni az Európai Parlament alelnöki tisztségébe. A szociáldemokraták esetében előbb a diplomata Mircea Geoană, majd az ifjú titán Victor Ponta példája bizonyítja: a kommunista utódpárt képtelen változtatni több évtizedes beidegződésein. A legelkeserítőbb mégis a liberálisok reakciója, akik nem restellik az állami kitüntetés visszavonását követelni a kommunizmus elleni harc szimbólumának számító Tőkés Lászlótól. Hiába volt megbízható, hűséges partnere az RMDSZ valamennyi előbb említett alakulatnak, úgy tűnik, a magyar—román együttműködés csakis érdekek mentén zajlott. Persze, könnyen megeshet, hogy ,,mindössze” politikai tőkét igyekszik kovácsolni a két ellenzéki párt, ott, ahol éri, most éppen a magyarellenességből, de ez mit sem változtat a helyzeten: ha a nacionalizmus továbbra is a választók megnyerésének egyik feltétele, aligha fejlődött bármit is a politikai kultúra. Az RMDSZ vezetőinek ezért nem ártana azon is elmorfondírozniuk, megéri-e ilyen körülmények között is vállalni a se hús, se hal álláspontot, azt üzenni a magyar közösségnek, hogy mindent megtesznek az autonómiáért, de a románságot azzal nyugtatni, nincsenek ilyen „radikális” követeléseik, beérnék a hatalmi pozícióval is. Mint ahogyan a székelyföldi politikai elit is elgondolkodhatna, mit lehet tenni annak érdekében, hogy legalább az itt élő románságot megnyerje az autonómiatörekvéseknek. Ellenkező esetben továbbra is politikai érdekek éltetnek olyan hamis mítoszokat, amelyekbe mindig beleütközünk, valahányszor jogos igényünk kissé meghangosodik. Farcádi Botond. Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2010. július 28.Tőkést nem függeszthetik fel tisztségébőlAz Európai Parlament (EP) egyetlen alelnökét sem függesztették fel eddig tisztségéből, illetve váltották le mandátuma végéig – derül ki az EP által kiadott sajtóközleményből a Mediafax hírügynökség kérdésére. Erre azt követően került sor, hogy a Szociáldemokrata Párt (PSD) bejelentette: az EP őszi ülésszakának megkezdésekor kérni fogják, hogy Tőkés Lászlót függesszék fel alelnöki funkciójából a székelyföldi autonómia törekvésekkel kapcsolatos tusnádfürdői nyilatkozata miatt. Az EP közleménye szerint csak akkor következhető be csere az alelnökök körében, amennyiben megüresedik valamelyik poszt, mint például legutóbb Schmitt Pál esetében, aki lemondott tisztségéről, mivel a magyar Országgyűlés elnökévé választották. A PSD bűnvádi feljelentést tett a legfelső bíróság mellett működő ügyészségen Tőkés László ellen, ugyanis szerintük az EP alelnöke alkotmányellenes kijelentéseket tett. Mircea Jorj, a PSD kolozsvári szervezetének elnöke szerint Tőkés vétett a Románia területi oszthatatlanságára vonatkozó, az alkotmányban és a büntető törvénykönyvben is szereplő cikkely ellen, és etnikai konfliktusra bujtogatott. A szintén ellenzéki Nemzeti Liberális Párt (PNL) Mihai Voicu pártszóvivő révén felszólította Traian Băsescu államfőt, hogy vonja vissza Tőkés Lászlótól a Románia Csillaga Érdemrendet, mert a liberálisok szerint Tőkés „alkotmányellenes tettek elkövetése céljából hívta utcára az embereket”. Szabadság (Kolozsvár) 2010. augusztus 10.Maros megyét sújtotta az árHat Maros megyei települést érintettek súlyosan az elmúlt három nap esőzései: Fickópataka, a Görgényszentimre községhez tartozó Lárgatelep, Görgényüvegcsűr, Fundája, valamint Dicsőszentmárton. Az utóbbi városban két tömbház alagsorát, 17 háztartást és melléképületet, 20 kutat és több mint 30 hektár mezőgazdasági területet érintett az árvíz. Magyaró községben az ár tönkretette a Fickópataka felé vezető hidat, így három család elszigetelődött, a mezőgazdasági területek 35 százalékát víz borítja. A Görgényszentimre községhez tartozó községi utat 14,5 kilométeren elmosta a víz, ezért hétvégén nehézkesen zajlott a közlekedés. Görgényüvegcsűr faluban a vizek öt pallót tettek tönkre. Az SZDP nem változtat Victor Ponta, az SZDP elnöke szerint a szociáldemokraták a szenátus állandó bürójában ugyanúgy megszavazzák a rendkívüli ülésszak összehívását, akárcsak a képviselőházban, és támogatják azt is, hogy napirendre kerüljön a 48-as, 58-as és 63-as sürgősségi rendelet. Ponta leszögezte: azt szeretnék, ha napirendre kerülnének az áfaemelésről, a kórházak decentralizációjáról és a helyi közpénzügyekről szóló kormányrendeletek, hogy módosíthassák ezek „aberráns” rendelkezéseit. „Szeretnénk megakadályozni, hogy Videanu úr eladja a Petrom, Transgaz, Nuclearelectrica utolsó részvényeit. Ez az állam nemzeti érdekeinek elárulása saját önző érdeke, a DLP-s zsebek javára” — jelentette ki Ponta. Pályázat rezervátumvédelemre A Hargita Megyei Tanács a következő időszakban a Regionális Operatív Program keretében finanszírozási célból 780 000 lej értékű pályázatot nyújt be, amely a megye védett területeinek népszerűsítését és kiaknázását célozza meg, beiktatva azokat a turisztikai körforgásba. „A megyében 37 rezervátum létezik, és nagy részüket még a helyiek sem ismerik. A pályázat elsődleges célja ez lenne: a rezervátumok beiktatása a turisztikai körforgásba úgy, hogy ne károsodjanak, és mégis hasznot hozzanak a megyének” — áll a közleményben. Borboly Csaba, a Hargita Megyei Tanács elnöke szerint a pályázat illeszkedik a megyei tanácsnak a borvíz, a hagyományok és az épített örökség kiaknázására irányuló kezdeményezéseihez. Közel egymillió fenyegetett ember Több mint 900 000-en élnek árvizek által veszélyeztetett területen, és több mint 88 000 házat sodorhat el bármelyik pillanatban az ár — derül ki a Környezetvédelmi és Erdészeti Minisztérium adataiból, amelyeket a közép- és hosszú távú árvízvédelmi stratégiában ismertettek. A stratégia két legfontosabb célkitűzése 2030-ig 350 000-re csökkenteni a veszélyeztetett személyek számát és fokozatosan a jelenlegi 1000 hektáronkénti 86 házról legfeljebb 40-re csökkenteni a károsított lakások számát. A 2009-es áradások okozta károk értéke meghaladta a 156,4 millió lejt, 2008-ban az árvizek és földcsuszamlások 2,79 milliárd lej értékű kárt okoztak. Idén júniusban az áradások és a szélsőséges időjárás 37 megyét érintett, 25 ember életét oltotta ki. Kárt szenvedett több mint 7200 gazdaság, 6112 lakás, 246 épület leomlott, 12 500 személyt kellett kitelepíteni Az áradások 33 500 hektár szántót, 22 500 hektár legelőt és kaszálót, 5700 hektár erdőt, 34 országutat, 93 megyei utat és 120 községi utat károsítottak. Romániában több mint egymillió hektár terület árvízveszélyes. Magyar—spanyol győztes duó Egy romániai magyar és egy spanyol énekes nyerte meg a Brăilán megrendezett Hariclea Darclée Énekversenyt, amely az ország legrangosabb hasonló jellegű megmérettetése. A verseny tizenötezer eurós nagydíját a marosvásárhelyi Borsos Edith szoprán és a spanyol Alvaro Lozano Gutierrez bariton kapta megosztva. A jubileumi versenyre — idén ünnepelték a névadó Hariclea Darclée szoprán születésének 150., valamint a verseny megalapításának 15. évfordulóját — rekordszámú résztvevő nevezett be, 27 országból összesen 187-en indultak. A győztes Borsos Edith a marosvásárhelyi Művészeti Líceum énekszakán érettségizett 1996-ban Orosz Szabó Edit osztályában. Énekművészi és énektanári diplomát a kolozsvári zeneakadémián szerzett 2003-ban Kirkósa Júlia és Mircea Simpetrean szakmai irányítása alatt. Tagja volt a Kolozsvári Állami Magyar Operának, 2005-ben pedig a Magyar Állami Operaház Operastúdiójának. Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2010. augusztus 16.A székelyföldi románok sorsáért aggódtak MarosfőnVasile Blaga belügyminiszter lemondását követelte szombaton Olguţa Vasilescu, a Szociáldemokrata Párt (PSD) szenátora, amiért az nem lép fel az ellen, hogy „magyar szélsőséges szervezetek” magyar jelképeket használnak Hargita és Kovászna megyében, és a területi autonómiát népszerűsítik. A marosfői összromán nyári egyetemen elhangzott előadásokat a magyarellenesség jellemezte. A marosfői nyári egyetemen, amelynek témáját a határon túl és az országon belül kisebbségben élő román közösségek helyzete képezte, a politikus – aki 2007-ig a Nagy-Románia Párt tagja volt – arról beszélt: a román állam minden hatalmát elveszítette a Székelyföldön. Megengedhetetlen, hogy az utcán sétálva az ember mindenhol magyar és székely zászlókat lásson még a közintézményeken is. Semmilyen reakciót nem látok sem a rendőrség, sem a helyi közigazgatási szervek részéről. Akkor miért fizetjük a belügyminisztert? Hol alszik Blaga? Föl kell ébrednie, és észre kell vennie, mi zajlik ebben a régióban, ahol megszűnt az állam fennhatósága” – hangoztatta Vasilescu. „Elfelejtett” románok A marosfői rendezvénnyel párhuzamosan zajló EMI-táborral kapcsolatosan megjegyezte: Vona Gábor, akit még Magyarországon is szélsőségesnek tartanak, szabadon járhat-kelhet Romániában, és súlyos kijelentéseket fogalmazhat meg a román állam kárára. „Ami a legsúlyosabb, hogy Vona egy olyan nyári egyetemen vesz részt, amelyet a román állam is támogat. Tehát a román állam gyakorlatilag fizet azért, hogy egy szélsőséges, idegengyűlölő, antiszemita személy Romániába jöjjön, és csúfot űzzön a román államból” – fogalmazott Vasilescu. Nem ő volt az egyetlen PSD-s politikus, aki részt vett a marosfői rendezvényen. Vele egyetemben több párttársa is arról beszélt, hogy a román állam megfeledkezett a határon túli, valamint a Hargita, Kovászna és Maros megyében élő románokról. Vasilescu hevesen bírálta Traian Băsescu államfőt, amiért az a Tusnádfürdőn megrendezett Bálványosi Nyári Szabadegyetemen részt vett, a marosfői román rendezvényre viszont nem fogadta el a meghívást. „Traian Băsescu elment a tusnádfürdői nyári egyetemre, és ott ült fülhallgatóval a fülén a ma élő egyik legszélsőségesebb magyar mellett, akit a PDL szavazataival választottak meg az Európai Parlament alelnökévé. Sajnos a román állam megfeledkezett mind a határon túl, mind az itt élő románokról” – fogalmazott Vasilescu. Elveszített fennhatóság Mircea Duşa, a képviselőház szociáldemokrata alelnöke megismételte Vasilescu véleményét, miszerint a román állam az elmúlt húsz esztendőben elveszítette fennhatóságát a Székelyföld fölött, és nem tett semmit annak érdekében, hogy az ott élő románok megőrizzék nemzeti önazonosságukat. „Az állam elveszítette itt a befolyását, ezért figyelmeztetek mindenkit: azok, akiket elbocsátanak majd a kormánynak alárendelt intézményekből a költségcsökkentések miatt, a románok lesznek” – vélte Duşa. Vasilescu szerint mindezekért nem a magyarok és nem az RMDSZ a felelős, hanem a román politikusok, amiért elfogadják ezt a helyzetet. Ioan Lăcătuşu, a Kovászna és Hargita megyei Európai Tanulmányok Központjának vezetője szerint az egyik legfőbb gond, amivel a két megyében élő románok szembesülnek az, hogy aki indul valamely tisztség betöltésére rendezett versenyvizsgán, annak ismernie kell a magyar nyelvet. Szintén problémaként határozta meg, hogy a románok szinte jelentéktelen számban vannak jelen a helyi és a megyei önkormányzatokban, valamint azt, hogy a román megnevezéseket és jelképeket kizárják a nyilvános használatból. Ő is a román hatóságokat ostorozta, amiért szemet hunynak a „szélsőséges” magyar szervezetek autonómiapárti erőfeszítései fölött. A jelenlévők egyetértettek abban, hogy az oktatási törvény tervezetének az a cikkelye, amelynek értelmében a kisebbségi diákok anyanyelven tanulhatják a történelmet és a földrajzot, újabb módszer a románok elleni „etnikai tisztogatásra” Hargita, Kovászna és Maros megyében, annak elfogadása pedig kompromisszum volt a PDL részéről, cserében azért, hogy az RMDSZ továbbra is kormányon maradjon. Horia Grama Kovászna megyei PSD-s képviselő szerint a törvény nyomán román nemzetiségű tanárok kerülnek ki az oktatási rendszerből. Ő is stratégiahiánnyal vádolta meg a kormányt a nemzeti ügyekben. Ecaterina Andronescu szenátor, volt PSD-s oktatási miniszter úgy vélte, a székely megyékben élő román diákokkal szemben pozitív diszkriminációt kellene alkalmazni. Mindezt megerősítette Ioan Selejan, Hargita és Kovászna megye ortodox püspöke is, aki szerint hasonló intézkedések nélkül „eltűnik a térség identitása, ahogy sok vidéken élő román identitása is eltűnt”. Krónika (Kolozsvár) 2010. augusztus 17.Marosfői siralomfalÚjra kidühönghették és kipanaszkodhatták magukat a hét végi összromán nyári egyetemen a többségi nacionalisták. Marosfőn így szokás ez már évek óta augusztus közepe tájt. Tavaly a liberálisok lepték meg a közvéleményt: még Vadim Tudor is kicsinyelhette saját szájtépő képességét attól az elszabadult nacionalista szövegtől, melyet például az Európai Parlament liberális képviselője, Norica Nicolai akkor és ott elharsogott. Idén a szociáldemokraták és a nagyromániások vitték a prímet, féltették nagyon tőlünk a román hazát. Olguţa Vasilescu például egyfolytában azzal riogatja népét, hogy a román állam minden hatalmát elveszítette már e régióban. Mircea Duşa újra elsiratta a Székelyföldön élő románságot, mert magára hagyta őket az állam, és semmit sem tesz annak érdekében, hogy az itt élők (természetesen, románok) megőrizzék nemzeti önazonosságukat. Régi jó barátunk, Ioan Lăcătuşu, a Kovászna és Hargita Megyei Európai Tanulmányok Központjának vezetője, aki az utolsó megyei pártaktívagyűlésről egyenesen az ortodox templomba oldalgott, s ott múlatja napjait kerek húsz esztendeje, arról szónokolt, hogy a románok azért nem tölthetnek be jó állásokat mifelénk, mert a versenyvizsgák kötelező előírása a magyar nyelv ismerete (ami különben szintén hazugság, igaz, itt töltött életük alatt megtanulhattak volna magyarul). Az ő szájából hangzott el ismét az a régi sirám, miszerint a román megnevezéseket és jelképeket itt, a Székelyföldön folyamatosan mellőzik. Vajon melyek is azok? A koronát a panaszáradatra Horia Grama, megyénk SZDP-s képviselője tette fel, aki arról regélt, hogy a még el sem fogadott tanügyi törvény nyomán csakis román nemzetiségű tanárokat vet ki magából az oktatási rendszer. És elismételte azt a nevetséges, de sokat hangoztatott megállapítást, miszerint a történelem és földrajz esetleges anyanyelven való tanítása merénylet az egységes román állam ellen és „etnikai tisztogatás” újabb eszköze. Mert hitvány élet jutott osztályrészül a Székelyföldön megtelepedett románoknak, a marosfői panaszfalnál pozitív diszkriminációért kiáltanak. Jövőben tán kollektív jogokat fognak követelni. Vajon meglepődnének, ha a romániai kisebbségek — magukra is kiterjesztve azt — támogatnák őket? Szerencsére nem visszhangoznak hegyeink e Dâmboviţa-parti nacionalista hangoktól, legfennebb a Maros és az Olt sértődik meg egyszer, amiért a Székelyföldön ered. Simó Erzsébet. Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2010. szeptember 10.A történelemhamisítás fellegváraiHúsz évvel a rendszerváltás után is folytatódik a történelemelferdítés Erdély két leglátogatottabb várkastélyában. Noha mind Törcsváron, mind Vajdahunyadon történt némi áttörés a kastélyok történelmének hitelesebb bemutatása terén, a világszerte ismert két épület magyar jellegére elvétve mindössze néhány mondat utal. Míg a törcsvári „Drakula-kastélyban” a történelem jóformán 1920 után, a román királyi párral kezdődik, a vajdahunyadi vár falai között is sűrűbben találkozni a véres kezű és -szájú, mitikus román gróffal, mint Hunyadi Jánossal vagy fiával, Mátyással. A történelmi csúsztatások és féligazságok nem csak a magyar látogatókat zavarják; a jelenlegi helyzetet a Krónikának nyilatkozó Stelian Arcadie Mândruţ tudományos kutató is élesen bírálta. (Erdély védelmét szolgálta Törcsvár. A törcsvári kastély több évszázadon át a mellette elhaladó fontos kereskedelmi út ellenőrzésére és Erdély védelmére épült. Az I. Lajos magyar király engedélyével 1377-ben épült erőd, fekvéséből adódóan, a nehezen bevehető várak közé tartozott. 1498-ban II. Ulászló zálogba adta a várat Brassónak, majd 1528. január 25-én II. Lajos király meghosszabbította a zálogot 25 évvel azzal a kikötéssel, hogy a vár várnagya mindenkor magyar legyen. 1568-ban a kastély végleg Brassó fennhatósága alá került, aminek következményeként 1660-ban II. Rákóczi György, a Mikes Mihály vezette székely katonákkal elfoglalta a várat. A brassói szászok 1916-ban visszaajándékozták IV. Károly királynak, aki feleségének, Zita királynénak adta a várat. Trianon után, 1920-ban Karl Schnell brassói polgármester ismét elajándékozta, ezúttal Mária román királynénak. Az uralkodó felesége átépítette és romantikus kiegészítésekkel restauráltatta, majd lányának, Ilona hercegnőnek hagyta örökségül, aki 1931-ben ment férjhez Habsburg Antalhoz. A házaspár később Ausztriába költözött, s 1948-ban – a királyi család száműzetése után – a törcsvári kastély a román állam tulajdonává vált. Az államosítás után nem sokkal ódon falai között múzeumot rendeztek be. A visszaszolgáltatási törvények alapján 2009-ben a kastély visszakerült Ilona hercegnő leszármazottaihoz. Vajdahunyad – erősségből lovagvár Az apjától örökölt kicsiny erősséget Hunyadi János építette ki kormányzói rangjához méltó lovagvárrá. Később két jelentős építési periódus formálta: eleji és Zólyomi Dávidné század közepi átalakításai. A 18. század első felében, 1725-től a kincstári uradalom hivatalai is kaptak helyet. Első komolyabb felújítását két évszázaddal ezelőtt, 1807-ben látogatásakor rendelte el. A munkálatoknak tizenegy esztendővel később egy villámcsapás okozta tűz vetett véget. 1854-ben ismét tűz pusztított. Az erődítményben korábban is ütött ki tűz, de akkor az ellenség okozta. Például 1601-ben, amikor az „országegyesítő” Mihály vajda (Mihai Viteazul) megrohamozta és felgyújtatta. Az évtizedekig elhúzódó helyreállítást 1868-ban népszerűsítő kampány nyomán, közadakozásból kezdték el. A restaurálást vezető Schulcz Ferenc és Steindl Imre, a kor felfogása szerint, egységesen gótikussá próbálta „visszaalakítani” a várat. Egyes részeket megsemmisítettek vagy kiemeltek és helyükre újakat toldottak be. A tudományos igényű helyreállítás csak a múlt század elején kezdődött, amikor 1907 és 1913 között munkájával nem a kor divatját, hanem az eredeti rajzokat próbálta követni. A kommunista érában és az azt követő húsz évben a várat olykor nagyon lassú, máskor valamivel gyorsabb iramban, szinte folytonosan restaurálják.) Drakula és a playboykirály Tájékozatlan turistának nem ajánlatos a Nagy Lajos magyar király által épített kastély iránt érdeklődni, mert ilyesmiről tíz járókelőből kilenc sem Brassóban, sem a közeli Törcsváron nem hallott. A kérdésre általában kétféle válasz érkezik: az egyik egy unott vállvonogatás, a másik egy inkább turistabarátnak nevezhető pótajánlat. „Ilyen kastély nálunk nincs – mondja egy jól öltözött, angolul folyékonyan beszélő középkorú brassói hölgy, akit kíváncsiságból éppen a Kapu utcában állítunk le. – De ha valami érdekeset akarnak látni, érdemes kiruccanniuk Törcsvárra, ott van Drakula kastélya.” Miért is lepődünk meg, hisz már a magyarországi turisták is Drakula-kastély néven kezdik emlegetni. Ami nem is csoda, hisz a történelemhamisítók nem alusznak. Legalábbis azok, akik a kastély alatti nagy bazárban szinte minden egyes portékájuk által a véres grófot népszerűsítik. Nem is akad olyan emléktárgy, amelyből ne készült volna drakulás változat. „Ezek mennek a legjobban, ezt kérik a turisták” – magyarázza az egyik idősebb elárusító, majd amikor hallja, hogy magyarul beszélünk, bizalmasan a fülünkbe súgja: „még a magyarok is”. Pedig aligha hihető, hogy minden egyes magyar turista vámpírlátogatásra érkezne Törcsvárra, és a kastély I. Lajostól IV. Károly Zita nevű feleségéig tartó több évszázados történelme egyáltalán ne érdekelné. A szuvenírbolt könyvrészlegén azonban csak egyiptomi és görögországi útleírások sorakoznak magyar nyelven, vagy esetleg recepteskönyvet lehet vásárolni. „Valami történelmi jellegű írás nincs? Akár románul vagy angolul…” – fordulunk az eladóhoz. A férfi arca felvillan, és máris gratulál. „Maguk komoly emberek lehetnek. Akkor Paul D. Quinlan, II. Károly román királyról szóló kötetét ajánlom” – mondja, és rámutat a Regele Playboy című kötetre. Ha belegondolunk, hogy a még életben lévő Mihály király édesapja volt a történelem egyetlen uralkodója, aki kétszer is lemondott királyságáról szerelmei, Zizi Lambrino, majd Elena Lupescu miatt, a Humanitas Kiadónak és szerzőjének nem is kellett különösebben elbulvárosítania az uralkodó sztoriját. Mielőtt beérnénk a kastélyba, komoly tömegen kell átverekednünk magunkat. A legtöbben hazai látogatók, de a csoportok között vannak angolul, héberül vagy akár japánul beszélő turisták is. Rögtön a bejárat után magyarokkal is találkozunk, akik a közeli Székelyföldről léptek át a Barcaságba. Tekintetünk egyből megakad a falra rögzített ismertetőn, ahol néhány mondat erejéig szó esik a várkastély magyar vonatkozásáról is. Legutóbbi látogatásunkhoz képest újdonságként hat, hogy Öreg Mircea neve mellett megjelenik a Sigismund de Luxemburgnak nevezett magyar király, Luxemburgi Zsigmond, majd Iancu de Hunedoarának keresztelt Hunyadi János, illetve Bethlen Gábor és II. Rákóczi György, szintén elrománosított változatban. Az ismertetőtábla szövege még így is előrelépésként hat az elmúlt évek teljesen egyoldalú feliratához képest. Ám Zita magyar királynéról egyetlen mondatocska sem esik, még a múzeum alkalmazottai sem tudják megmutatni, melyik volt az ő szobája. Miután összenéznek, meg is vallják, hogy ők „életükben nem hallottak erről a nőről”. A falakra kiaggatott korabeli képek csak a kastély későbbi tulajdonosáról, Mária román királynéról tanúskodnak. Az idegenvezetők is őt emlegetik mindegyre és nagy előszeretettel. Az egyik teremben pergő képsorok is csak a román királyi családról szólnak – mintha előttük emberfia nem tette volna be a lábát a kastélyba. A termek ismertetőjéből is csak az derül ki, melyik volt Mária könyvtára, Ferdinánd hálója, Miklós kitagadott herceg szobája vagy Mircea herceg kápolnája. Meghalt Mátyás, oda az igazság Vajdahunyadon, a Mikszáth által a várak királyának nevezett Hunyadiak váránál egy picivel másabb a helyzet. A történelemelferdítési kísérletek itt is már a bejáratnál megmutatkoznak, igaz, nagyjából ennyiből ki is merülnek. Ott Decebalnak és Avram Iancunak szentelt, gipszből készült domborműveket csodálhat meg a látogató, akit kétnyelvű köszöntőtábla fogad. Sajnos a logika meg a várakozás ellenére a második nyelv nem a magyar, hanem az angol. Bent, a falakon meg az érintős képernyőn viszont már több minden olvasható magyarul is. Nem annyi, mint románul, pedig a helyiek szerint 2000-ig minden egyes tábla kétnyelvű volt. A restaurálást követően azonban már nem helyezték vissza ezeket, s mára csak imitt-amott láthatunk egy-egy magyar feliratot. Az emléktárgyakat árusító boltokban is a vérszomjas Drakula jelentős fölényben van Mátyással, az igazságossal szemben. Az egyik pultnál hűtőmágnes után érdeklődünk, de a bárányt, gombát vagy teknősbékát ábrázolók közül egyiket sem választhatjuk vajdahunyadi szuvenírnek. A dákok harci zászlaját pedig nem a magunkfajta látogatóknak kell kínálni. „Jó lenne valami magyar jellegű tárgyakat is árusítani, én kértem is, de még nem kaptam” – panaszkodik a pult túlsó oldaláról az egyik középkorú kereskedőnő, miután egyértelmű csalódottságot olvas le arcunkról. Hogyisne szomorodna el az ember, amikor a kínai mütyür vagy a Drakulás csésze helyett inkább egy magyar nyelvű turisztikai könyvet vagy legalább egy útikalauzt választana. „Csak Erdély háromnyelvű térképével szolgálhatok. De egy hét múlva lehet, hogy könyvem is lesz” – próbálja kiengesztelni potenciális, ám egy hét múlva biztos vissza nem térő vásárlóit az eladó. A magyar nyelv azért még sincs teljes egészében száműzve a Hunyadiak várából. Ha az ismertető feliratokon ritkán fellelhető, a falfirkák révén annál sűrűbben. „Itt járt Kovács Mária és Farkas Zoltán” – olvasható egyik helyen. Másutt Lázár Sándorné állított emléket önmagának. Valamivel odébb a felsőmarosmenti Disznajót juttatta be a falu egyik szülötte Mátyás király otthonába. Dézsi Attila Hunyad megyei prefektus belátja, hogy annak ellenére, hogy a vajdahunyadi lovagvár látogatói mintegy 80 százalékban hazai vagy anyaországi magyar nemzetiségű turisták, az illetékesek aligha próbálnak a látogatók kedvében járni. „Sok-sok év után annyit értünk el, hogy alkalmaztak egy magyar idegenvezetőt” – könyveli el az egyetlen sikert Dézsi. Ottjártunkkor, egy szombat délelőtt, amikor egyik magyar csoport a másik után érkezett, azonban nyoma sem volt a látogatók anyanyelvén is kommunikálni képes idegenvezetőnek. Hamarosan kiderült: turista idény ide, látogatók igénye oda, az új alkalmazott a hatodik napot ünnepli, vallását pedig szentnek tekinti. „Szerettük volna, ha mindenüvé kikerülnek a magyar feliratok, amit eddig csak részben értünk el. Érződik, hogy a vár mint ingatlan a hunyadi önkormányzathoz tartozik, a műemlékvédelmi része pedig a művelődési tárca fennhatósága alatt áll. Ez a kétfejűség hátránya” – állítja a kormánybiztos. Érzelem és tudomány A helyzeten mielőbb változtatni kell, véli Stelian Arcadie Mândruţ történész, egyetemi tanár. A kolozsvári George Bariţiu Történelmi Intézet tudományos kutatója maga is meglepődve tapasztalta a falakon megjelenő útmutatók hiányosságait. „Véleményem szerint az ismertetőket feltétlenül ki kellene egészíteni – nem érzelmi, hanem tudományos módon. Semmiként nem szabad letagadni vagy minimalizálni a középkor és az akkor épült erdélyi kastélyok magyar jellegét” – fejtette ki lapunknak a Babeş–Bolyai Tudományegyetemen és az Eötvös Loránd Tudományegyetemen tanult történész. Szucher Ervin. Krónika (Kolozsvár) 2010. szeptember 11.A második bécsi döntés 70. évfordulójára szerveznek megemlékezést CsíkszeredábanA második bécsi döntés 70. évfordulója alkalmából szervez megemlékezést szombaton Csíkszeredában a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM). A Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) a második bécsi döntés (1940. augusztus 30.) után 11 nappal történt bevonulás évfordulóján szervez megemlékező ünnepséget. Ezelőtt 70 évvel vonult be Csíkszeredába a Horthy Miklós vezette magyar sereg. Csíkszeredában körülbelül egy hete magyar nyelvű plakátok hirdetik az eseményt. A rendezvény megszervezésére a HVIM szeptember 1-jén kérte a csíkszeredai polgármesteri hivatal jóváhagyását. „A második bécsi döntés 70. évfordulójára szeretnénk megemlékező ünnepséget szervezni”, indokolták kérésüket, amelyet a helyi hatóság szeptember 6-án, a rendőrség és a megyei csendőrség később hagyott jóvá. Elsőként Mircea Duşa, a Szociáldemokrata Párt képviselőházi frakciójának vezetője emelt szót a rendezvény ellen, pénteken kérte a román államot, lépjen fel minden ilyen jellegű eseménnyel szemben. „Meg vagyok döbbenve, és teljesen érthetetlen, hogy egy ilyen rendezvényt jóváhagyott a városvezetés, a rendőrség és a csendőrség. Sértőnek találom, hogy engedélyeznek egy olyan rendezvényt, amelyen Erdély elfoglalását ünneplik, amelynek következtében a második világháború végéig több ezer kegyetlenség, a horthysta fasizmus által okozott tragédia történt, és égbekiáltónak találom, hogy az eseményen, egy művelődési házban Horthyt méltatják, akit az egész világ háborús bűnösként elítél azokért a szörnyűségekért, amiket tett. Határozottan felszólítom az illetékes állami intézményeket, lépjenek fel, és járjanak el a törvényes előírások szerint”, szögezte le Mircea Duşa. Ladányi László Zsolt szerint azonban a rendezvénynek nem lenne szabad vitákat gerjesztenie, hiszen azt jóváhagyta a csíkszeredai polgármesteri hivatal, de hozzátette: „fontos, hogy az a törvények tiszteletben tartása mellett zajlódjék le”, még akkor is, ha ő maga, közéleti személyiségi minőségében nem ért egyet a szélsőséges megnyilvánulásokkal. Korodi Attila Hargita megyei RMDSZ-es képviselő szerint Horthy Mikós nem annyira negatív személyiség, miként azt a történészek bemutatták, sokkal inkább vitatott személyiség. Mint mondta, a csíkszeredai rendezvény nem a történelmi esemény, hanem a szervezők miatt gerjeszt indulatokat. „Miként Antonescu is vitatott személyiség, Horthyról is elmondható ugyanez. A holnapi (szombati – szerk. megj.) rendezvénnyel az a gond, hogy a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom szervezi, és ez csak feszültséget kelt”, mondta Korodi Attila. Szerinte „a románoknak nincs, mitől félniük, mert az ilyen megnyilvánulások periférikusak, és ha a magyar vezetőknek sikerül pontra tenniük a szélsőséges szervezeteket, akkor nem lesz gond, mert továbbra is a perifériára szorulnak”. Szász Jenő MPP-elnök is úgy véli, a HVIM kezdeményezése elhibázott, mert nem kívánatos interetnikus feszültségeket gerjeszt az egyesült Európában. „Szerintem ismernünk kell a múltat úgy, ahogyan az volt, reálisan és objektíven, de nem szabad, hogy a múlt negatív pillanatai visszarántsanak. Ez nem azt jelenti, hogy 2010-ben az ilyen eseményeknek revizionista üzenete van, de nem oly módon kellene fellapoznunk a történelemkönyvet, hogy mások érzékenységét sértsük. Akik ezt teszik, valószínűleg tévednek. Az egyesült Európában együttműködésre vagyunk ítélve, közös jövőnkről kellene tárgyalnunk, megértést és támogatást kellene kapnunk a többség részéről a magyar közösség kollektív jogainak törvénybe foglalásáért”, fejtette ki Szász Jenő. Szombaton délben a csíkszeredai állomás közelében huszárok vonulnak a városközpont felé, így emlékezve Horthy Miklós csapatainak 70 évvel ezelőtt történt bevonulására. Este hét órától a városi művelődési házban Tompa László magyarországi történész tart előadást Horthy Miklós életéről. Mediafax. Nyugati Jelen (Arad) (c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2026 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
