|
|||||
 |
kronológiák | » kisebbségtörténeti kronológia | |||||||||||||||||||||||
 |
|
||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 1826 találat | lapozás: 1-30 ... 1051-1080 | 1081-1110 | 1111-1140 ... 1801-1826 | ||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Névmutató: Campean, Mircea 2010. február 9.Újabb orosz „nyílvessző” a rakétapajzs ellenÚjabb orosz bírálat érte tegnap Bukarestet, miután a Legfelső Védelmi Tanács (CSAT) a múlt héten jóváhagyta azt az amerikai kérést, hogy ballisztikus rakéták megsemmisítésére alkalmas elfogórakétákat telepítsenek Románia területére az amerikai rakétapajzs részeként. Az orosz külügyminisztérium korábban aggodalmának adott hangot a CSAT döntése kapcsán. Most Alekszandr Babakov, az orosz parlament alsóházának az elnöke bírálta hazánkat. Kifejtette, hogy az amerikai rakétapajzsnak az Egyesült Államokat kell megvédenie Irán, Észak-Korea és Szíria esetleges támadásaitól. A múlt heti döntéssel Románia a lehetséges megtámadott országok közé sorolta magát, ami azt mutatja Babakov szerint, hogy a román hatóságokat „elkápráztatják a számítógépes játékok”. Hazánkban elhangzottak az első bírálatok is rakétapajzs-tervvel kapcsolatosan. Az egyik ellenző Ion Iliescu volt államfő, aki szerint a bukaresti parlamentnek alaposan meg kell vitatnia ezt a kérdést, mi több népszavazás kiírását is szorgalmazza. Iliescu szerint a parlament csak akkor tud megalapozott döntést hozni, ha a törvényhozókat tájékoztatják: pontosan milyen feltételek mellett vállalta Románia az amerikai rakétapajzs bizonyos elemeinek a területére való telepítését. Sebastian Lăzăroiu, a román államfő tanácsadója szerint Oroszország erről a kérdésről a NATO-val és nem külön Romániával fog tárgyalni, ezért szerinte a CSAT döntése miatt nem válik feszültebbé Bukarest és Moszkva viszonya. Hasonló képpen vélekedik Dan Dungaciu külpolitikai elemző is, aki a Le Petite Journal című francia lapnak elmondta: Románia és Oroszország viszonyát nem befolyásolja majd az amerikai rakétapajzs kapcsán hozott román döntés, hiszen határozott orosz tiltakozás mindeddig nem volt. Szerinte Románia szerepe felértékelődik az Egyesült Államokkal való viszonyban, de Oroszországgal szemben is, mert így Moszkva kénytelen lesz az eddiginél jobban figyelembe venni Romániát. Mircea Geoană, a Szociáldemokrata Párt elnöke tegnap kijelentette, hogy pártja álláspontja szerint a nemzetbiztonsági stratégiát – amit Traian Băsescu első mandátuma alatt frissítettek legutóbb – újra kell értékelni a CSAT döntése tükrében- B. T. Forrás: Szabadság (Kolozsvár) 2010. február 9.Pontot tett a tegnapi koalíciós tanács a központi tisztségekről szóló tárgyalások végéreMár helyi szinten is működőképesnek tartja a koalíciót Markó Béla. A szövetségi elnök tájékoztatása szerint lezárult a kormányzati tisztségek elosztása, a politikai kérdések még csak ezután következnek. Gyakorlatilag lezártuk a központi állami hatóságok vezető tisztségeinek elosztását – jelentette be a koalíciós tanács tegnapi ülése után Markó Béla RMDSZ-elnök. „A megyék többségében sikerült megkötnünk demokrata-liberális partnereinkkel az együttműködési egyezségeket, a koalíció tehát helyi szinten is működőképes” – idézte az Agerpres hírügynökség Markót. A szövetségi elnök az Új Magyar Szót arról tájékoztatta, hogy a kormánytisztségek elosztása mellett a tegnap délelőtti koalíciós tanácson a nyugdíjtörvény vitatott cikkelyeiről is egyeztettek. Az RMDSZ szövetségi elnöke kérdésünkre elmondta, egyelőre nem tárgyaltak a kisebbségi törvény elfogadását célzó parlamenti együttműködésről, illetve a választási törvény módosításáról. „Ezekkel a kérdésekkel nem foglalkoztunk még, de hamarosan napirendre kerülnek” – fogalmazott lapunknak Markó. A koalíciós tanács ülésén tegnap az is felmerült, hogy Radu Berceanu szállításügyi miniszter nem hajlandó kinevezni az RMDSZ jelöltjét a Tarom vezérigazgatói tisztségébe. A demokrata-liberális tárcavezető szerint Gombos Csaba közgazdász, Maros megyei tanácsos alkalmatlan az országos légitársaság vezetésére. „Meg fogjuk ezt beszélni Radu Berceanuval” – fogalmazott lapunknak a szállításügyi miniszteri „vétó” kapcsán Markó Béla. Az RMDSZ elnöke szerint a minisztériumukhoz tartozó, államtitkári rangú intézményvezetők kinevezéséről a tárcavezetők természetesen mondhatnak véleményt, „mint ahogyan Kelemen Hunor művelődésügyi, Cseke Attila egészségügyi vagy Borbély László környezetvédelmi miniszter is mondhat véleményt a saját tárcájához tartozó személyekről”. Markó szerint Berceanu nem ismeri Gombos Csaba Tarom-vezérigazgató-jelöltet, ezért vannak fenntartásai vele szemben. Borboly: nem is áll jogában Borboly Csaba, a koalíciós testület tagja szerint a Demokrata– Liberális Párt (PD-L) minisztereinek nem is áll jogában elutasítani az RMDSZ által javasolt jelölteket a koalícióban előzetesen kialkudott tisztségekre. „A koalíciós szerződés szerint a felek nevesítik jelöltjeiket. Punktum” – fogalmazott kérdésünkre a Hargita Megyei Tanács elnöke. Borboly nem kívánt részletekkel szolgálni a szerződés jelölésekre vonatkozó fejezetéről. „A koalíciós felek megállapodása titkos” – jelentette ki a politikus. Berceanu: Gombos nem ismeri a szaknyelvet Radu Berceanu miniszter a hétvégén az Evenimentul zilei napilapnak adott nyilatkozatában is kilátásba helyezte, hogy nem fogadja el az RMDSZ jelöltjét a Tarom élére. „Olyan jelöltet várok el a koalíciós partnertől, aki szakértője ennek a területnek, ismeri a szaknyelvet, van elképzelése és programja a légitársaság vezetésére” – fogalmazott a lapnak a tárcavezető. Amint már beszámoltunk róla, Gombos Csaba az ÚMSZ-nek is elismerte, hogy nem jártas a légi szállításban, ám jómaga nem lát kifogásolnivalót abban, hogy még nem dolgozott ezen a területen. Korábban lapunknak azt nyilatkozta: szerinte a Tarom vezetőjének elsősorban jó válságmenedzsernek kell lennie. „Én már válságmenedzserként bizonyítottam” – jelentette ki. A PSD pilótát javasolt A légitársaság vezetői posztja a tavalyi szociáldemokrata–demokrata-liberális kormányzás idején is konfliktus forrása volt. Radu Berceanu szállításügyi miniszter akkor szintén visszautasította a koalíciós partner jelöltjét a Tarom vezérigazgatói tisztségére. A PD-L és a PSD közötti egyezség értelmében ugyanis a poszt az utóbbi pártot illette meg. A PSD májusban rukkolt elő – Marian Vanghelie, a bukaresti szervezet elnöke révén – azzal a javaslattal, hogy a társaság élére Adrian Iovan kerüljön. Iovan a Tarom egyik pilótája volt, s neve elsősorban azáltal vált ismertté, hogy 2007-ben lelőtt egy, a házába behatoló betörőt. Radu Berceanu akkor kijelentette: „soha nem lesz pilóta a Tarom vezetője”, s nem írta alá a kinevezést. Utóbb maga Mircea Geoană, a PSD elnöke sem tartotta szerencsés ötletnek Adrian Iovan jelölését, s a szociáldemokraták – a kormányból történő kilépésükig, 2009 szeptemberig – nem is erőltették többé saját jelölt kinevezését. A szállításügyi miniszter egyébként nem volt következetes. A fennhatósága alá tartozó Román Vasúti Társaság egyik igazgatói posztjára egy teológus végzettségű PSD-jelöltet nevezett ki. „Legalább imádkozni tud” – válaszolta akkor a politikus az újságírók felvetésére. „Brutaru-dinasztia” A Taromot jelenleg is az a Ruxandra Brutaru vezeti, akit miniszteri mandátuma kezdetén, 2009. januárjában nevezett ki Radu Berceanu. A harmincéves menedzser a Blue Air légitársaságtól került az állami vállalathoz, ahol apja, Nicolae Brutaru 1995–1996 között szintén vezérigazgató volt. Cs. P. T., S. M. L. Forrás: Új Magyar Szó (Bukarest) 2010. február 12.Mircea Duşa: románellenes dzsihád zajlik Hargita megyébenHargita megyében dzsihád zajlik, és vadásznak a románokra – jelentette ki Mircea Duşa. A szociáldemokrata párti képviselő felháborodását az váltotta ki, hogy dr. Otilia Moroşanut, a tölgyesi neuropszichiátriai intézet vezetőjét leváltották, és helyébe magyar nemzetiségű igazgatót neveztek ki. Felháborodásának adott hangot Mircea Duşa, Hargita megye egyetlen román parlamenti képviselője, amiért elmozdították hivatalából a tölgyesi neuropszichiátriai intézet vezetőjét, dr. Otilia Moroşanut. Helyébe Csibi Veronikát nevezték ki, Duşa szerint azért, mert a hölgy a község RMDSZ-es alpolgármesterének felesége. – Értem, hogy vezetőváltásra kerül sor a dekoncentrált intézményeknél, mert ez történik, ha egy új kormányzat jön, de az már égbekiáltó, hogy a kórház román igazgatónőjét nem egy másik román nemzetiségű vezetőre cserélik. A régióban románellenes üldözés, valóságos etnikai dzsihád kezdődött – fogalmazott az ügy kapcsán a PSD-s képviselő. Duşa Ferencz S. Alpárt is megrótta, amiért az új megyei főtanfelügyelő az iskolai bizonyítványok román és magyar nyelven történő kiállítását szorgalmazza. A képviselő szerint megdöbbentő, hogy egy köztisztviselő akcióival az Alkotmány módosítását próbálja elérni, mivel „itt arról a szándékról van szó, hogy a magyar hivatalos nyelvvé váljon”. A kritika legjavát az RMDSZ kapta a fejlesztési régiók átszervezését célzó törvénytervezetéért. Duşa azt állítja, hogy ez hátrányosan érinti a magyar többségű megyék román lakosait. – Ez a törvénytervezet etnikai alapon változtatná mikrorégióvá Hargita, Kovászna és Maros megyét. A pénzalapok leosztásánál ez hátrányosan érintené az itt kisebbségben élő románságot, mert a forrásokrók a magyarok rendelkeznének, és a régió vezetőtanácsában egyetlen román sem kapna helyet – állította a politikus. Forrás: Erdély.ma 2010. február 12.Össztűz a régióprojektreÚjabb támadást indítottak a székelyföldi autonómiatörekvések ellen a román pártok. Az alaphangot a Konzervatív Párt (PC) adta meg: az alakulat, amely alacsony támogatottsága folytán önállóan képtelen elérni a parlamenti bejutási küszöböt, ezért jelenleg is a Szociáldemokrata Párttal (PSD) kötött szövetségben működik, csütörtökön felhívással fordult „a románul gondolkodó és érző” politikusokhoz, hogy akadályozzák meg a fejlesztési régiókról szóló 2004/315-ös törvény módosítását. Az ügy előzménye, hogy szerdán a szenátus hallgatólagosan elfogadta az RMDSZ törvénytervezetét, amely oly módon alakítaná át a fejlesztési régiókat, hogy Hargita, Kovászna és Maros megye közös régiót alkotna. Mindez annak nyomán következett be, hogy a mintegy egy évvel ezelőtt benyújtott tervezetet a szenátorok nem vitatták meg az előírt határidőn belül, így a hatályos törvények értelmében elfogadottnak minősül. A PC ennek kapcsán szólaltatta meg a riadószirénákat, mondván: a jogszabály nem más, mint az RMDSZ autonómiatörekvéseinek látszólag ártalmatlan jogszabálytervezetekkel álcázott megnyilvánulása, amelyekhez a szövetség koalíciós partnere, a Demokrata-Liberális Párt (PDL) is asszisztál. A jogszabály felsőházbeli elfogadása ugyanakkor csak az első lépés annak hatálybalépéséhez, mivel az ügyben a képviselőház a döntéshozó kamara. A PC már évekkel ezelőtt a magyarellenes hangulat szításával próbálta felhívni magára a figyelmet és növelni szavazótáborát, a szintén az RMDSZ által 2005-ben benyújtott kisebbségi törvény kapcsán indított az ország egységét féltő retorikát alkalmazó offenzívát a magyar önrendelkezési törekvések ellen. A párt csütörtöki közleménye szerint máris felhívták a közvélemény és a politikum figyelmét arra, hogy álláspontjuk szerint az ország decentralizációját és regionalizálását közigazgatási, nem pedig etnikai szempontok alapján kell megvalósítani. Már csak azért is, mert a párt állítólag bizonyítékokkal rendelkezik arra nézvést, hogy az RMDSZ „bármi áron arra készül, hogy a kis lépések politikája révén, amely fölött átsiklik a közvélemény figyelme, etnikai regionalizációt valósítson meg Hargita, Kovászna és Maros megye egyesítése révén.” Ez pedig a PC szerint nem eredményezne mást, mint „HarKov és Maros megye egyesítése nyomán államot az államban.” Az Autonóm Tartomány „réme” és a „dzsihád” A PC úgy véli, a törekvés célja, hogy az így magyar többségűvé váló régió számára szélesebb körű önrendelkezést kérjenek, és így az RMDSZ „mesterségesen és törvényhozási trükközésekkel, az európai jelszavak hangoztatásával ismét létrehozza az 1952 és 1968 között meglévő Maros Magyar Autonóm Tartományt, amely akkor létezett, amikor az ország szovjet uralom alatt állt”. A PC szerint az RMDSZ következő lépése, hogy ezt a látszólag ártalmatlan, de lényeges következményekkel járó jogszabályt a képviselőházban is elfogadtassa. A párt Kovászna megyei szervezetének elnöke, Doru Decebal Feldiorean csütörtökön egyenesen a nemzetbiztonságot veszélyeztető tényezőnek nevezte a szenátusi döntést, emlékeztetve, hogy az V-ös számú makrorégió ugyanazon megyéket foglalja magában, amelyeket Magyarország az 1940-es második bécsi döntés nyomán visszakapott. A régiótörvény nem csupán a PC illetékeseinél verte ki a biztosítékot: Mircea Duşa Hargita megyei PSD-képviselő szintén csütörtökön úgy vélekedett, a jogszabály hátrányos helyzetbe hozná a megyében élő románokat, mivel az anyagi források elosztását a magyar vezetőkre bízná. Duşa egyúttal apokaliptikus képet vázolt fel a megyében élő románok helyzetéről, mondván: valóságos dzsihád zajlik ellenük, elkezdődött a „románvadászat”. Példaként a gyergyótölgyesi neuropszichiátriai kórház eddigi román igazgatójának, Otilia Moroşanunak a leváltását hozta fel, akinek a helyébe szerinte a község alpolgármesterének feleségét nevezték ki. Meggyőződését fejezte ki, hogy a jogszabály elbukik a képviselőházban. Hasonló véleményen van a PSD Kovászna megyei elnöke, Horia Grama is, aki szerint az így létrejövő fejlesztési régió valójában „fejletlenségi” régió lenne, és leszögezte: a tervezetnek nincs esélye arra, hogy a képviselőház elfogadja. Egyúttal botrányosnak nevezte, hogy a jogszabály vita nélkül ment át a szenátuson, és azzal vádolta meg az RMDSZ-t, hogy mindent megtett annak érdekében, hogy a tervezetről ne legyen vita. Marius Obreja, a Nemzeti Liberális Párt Kovászna megyei szervezetének elnöke ugyancsak meggyőződésének adott hangot, hogy az alsóház nem fogadja el a törvényt. Nem támogatja a projektet Klaus Johannis nagyszebeni polgármester sem, aki szerint a régiók átrajzolása nyomán nem lehetne megvalósítani az eddig elkezdett regionális projekteket, amelyeket a jelenlegi határok ismeretében írtak alá. A székelyek saját régiót akarnak A helyi magyar önkormányzati elöljárók ugyanakkor a székelyföldi fejlesztési régió megalakítása mellett kardoskodnak. Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere elmondta, az országnak érdeke a régióátszervezés, hiszen a jelenlegi struktúrában nem érvényesül a szubszidiaritás elve, hogy a pénz oda jusson, ahol szükség van rá. Jelenleg az európai uniós alapok nagy részét a régión belül a fejlettebb megyék tudják lehívni, így a szegényebbek nem tudnak felzárkózni, és mélyül a szakadék. A régióátszervezést tudományos alapon kell kezelni, nem elpolitizálni – hangsúlyozta Antal, aki tévesnek tartja Horia Grama Kovászna megyei szociáldemokrata politikus javaslatát, hogy Kovászna, Brassó és Prahova megyék alkossanak egy régiót, mert ez esetben is Kovászna megye lenne a hátrányos helyzetű, szegény partner. Borboly Csaba Hargita megyei tanácselnök a Krónikának nyilatkozva kifejtette, logikus lépésnek tartja, hogy a három székely megye alkosson egy fejlesztési régiót. Borboly elmondta, az Európai Unióban a régiók célja az, hogy a fejlettebbek segítsék az elmaradottabb vidékeket, de ez csak úgy lehetséges, ha egy régión belül kiegyensúlyozottak az erőviszonyok. Hargita, Kovászna és Maros megyék etnikailag, a történelem és kultúra, sőt a gazdaság szempontjából is homogének, a közös fejlesztési régió újabb lépés a saját sorsunk irányításában, szögezte le Borboly. Borbély László környezetvédelmi miniszter leszögezte: a régiók átrajzolása része a kormányprogramnak is, és az RMDSZ tervezete a megyei önkormányzatok számára is megfelelő lehet, azok ugyanis már öt éve jelezték, hogy a mostani felosztás nem jó. Rámutatott: a PDL voksai nélkül a tervezetnek nincs esélye átmenni a képviselőházon, és a koalíciós egyeztetések már el is kezdődtek. Az Euróai Unió ugyanakkor jelezte: 2012-ig dönteni kell a régiók átrajzolásáról. Mikro- és makrorégiók Az RMDSZ tervezete értelmében az országot fejlesztési és makrorégiókra osztanák fel. Így a jelenlegi nyolc helyett 16 fejlesztési régió jönne létre, valamint öt makrorégió. Hargita, Kovászna és Maros megye egy fejlesztési régiót alkotna, és Bihar, Szatmár, Kolozs, Máramaros, illetve Beszterce-Naszód megyével együtt alkotnák az ötös számú makrorégiót. A felosztás tervezete az Európai Unió által kidolgozott NUTS-rendszeren alapszik (Nomenclature of Territorial Units for Statistics – Statisztikai Célú Területi Egységek Nómenklatúrája). Ez makro- (NUTS 1), közepes (NUTS 2) és kisrégiókra (ezek nálunk a megyék – NUTS 3) osztja fel az Unió országainak területét. Az RMDSZ által javasolt új regionális felosztás a NUTS 2, a makrorégiók pedig a NUTS 1 felosztást tükrözik. Az RMDSZ szerint mindez azért szükséges, mert a jelenlegi régiós felosztás nem tartja tiszteletben a hagyományos, tájegységekkel is azonosítható, térségi hasonlóságokat és ellentéteket. A régiókat alkotó megyék gazdasági, környezeti, méretbeli és nem utolsósorban kulturális különbözősége annyira heterogén régiókat eredményezett, hogy lehetetlen a területi és tematikus koncentráció elvét követő, összefüggő, következetes fejlesztési elképzeléseket kidolgozni. Csutak István, a hatástanulmány egyik kidolgozója szerint a régiók jelenlegi, 2004-ben elfogadott felosztása épp ellenkező hatást váltott ki, mint ami célja lett volna, a gyengébben fejlettebb megyék felzárkóztatása a gazdaságilag erős megyék mellé nem sikerült. Infrastruktúra, beruházások, pályázati hatékonyság szempontjából ezek nemhogy erősödtek volna, de gyengültek. Winkler Gyula európai parlamenti képviselő korábban úgy nyilatkozott, a kisebb régióknak jogi személyiséggel kell rendelkezniük, és ezeket választott regionális tanácsoknak kellene vezetniük, mivel csakis így lehet olyan szintű hatékonyságot elérni, hogy a strukturális és kohéziós alapokat sikeresen le tudják hívni. Balogh Levente, Bíró Blanka. Forrás: Krónika (Kolozsvár) 2010. február 17.Iliescu háttérbe vonulIon Iliescu volt államfő, a Szociáldemokrata Párt (PSD) tiszteletbeli elnöke tegnap bejelentette lemondását minden pártbeli tisztségéről. A 80 éves politikus az utóbbi időben több alkalommal is kritizálta a PSD jelenlegi vezetőségét a szombati tisztújító kongresszus előkészítése miatt. Iliescu szerint rossz irányváltást jelent Mircea Geoană pártelnök javaslata, miszerint nem külön kell majd voksolni a vezetőségi tagokra, hanem egységes elnöki stábot választanak. Álláspontja szerint ez káros, mivel ahelyett, hogy minden tisztségre kiválasztanák a legmegfelelőbb embert, minden elnökjelölt mellé odakapcsolják a csapatát is. Ezt azért tartja veszélyesnek, mert így nem egyének, hanem csoportok vetélkedése zajlik, ez pedig végzetes szakadáshoz vezethet. Iliescu közölte, lehet, hogy már a kongresszuson sem vesz részt, ugyanakkor úgy vélte, a kongresszus még módosíthatja az elnökválasztás kritériumait. Ion Iliescu alapítóként évekig volt a párt elnöke, 1990–1996 és 2000–2004 között pedig az államfői feladatokat is ellátta. A 2005-ös PSD-s elnökválasztáson alulmaradt Geoanával szemben, 2006 óta Geoană javaslatára a PSD tiszteletbeli elnöke M. Á. Zs. Forrás: Új Magyar Szó (Bukarest) 2010. február 21.Victor Ponta lett a szociáldemokraták új elnökeVictor Ponta személyében új pártelnököt választott a Bukarestben vasárnapra virradóra véget ért tisztújító kongresszusán a román Szociáldemokrata Párt (PSD). A 38 éves politikusnak sikerült legyőznie ellenjelöltjét, a pártelnöki tisztséget eddig betöltő Mircea Geoanát, aki tavaly decemberben az államfő-választásokat is elvesztette a Demokrata Liberális Párt (PD-L) jelöltjével, Traian Basescuval szemben. A maratoni hosszúságú, tizenhét órán át zajló kongresszus bővelkedett fordulatokban, menet közben ugyanis a korábban versenybe szállt jelöltek közül többen is visszaléptek, így a végén már csak Geoana és Ponta maradt a ringben. A hat órán keresztül tartó szavazás során Ponta 856 vokssal győzött, Geoanának 781 szavazatot sikerült összegyűjtenie. Forrás: MTI 2010. február 22.Felavatták a Bukaresti Magyar Kulturális Intézet új székházátA „jövő házának” nevezte a Bukaresti Magyar Kulturális Intézet új székházát Hiller István kulturális és oktatási miniszter, akinek jelenlétében pénteken avatták fel az intézmény új „lakhelyét” a román fővárosban. Ez most a jövő házának átadása. Nem zárunk le egyetlen szakaszt sem, de nyitunk egy újat” – mondta a miniszter, aki erre a kulturális eseményre érkezett a román fővárosba, útját felhasználva arra is, hogy a két ország kulturális kapcsolatairól tárgyaljon Kelemen Hunor kulturális és örökségvédelmi miniszterrel, valamint Daniel Petru Funeriu oktatási, kutatási, ifjúsági és sportminiszterrel. A Bukaresti Magyar Kulturális Intézet elhelyezésére szolgáló korábbi, Batistei utcai ingatlan 2009 márciusáig volt a román Állami Vagyonkezelő gondozásában. Ekkor a román restitúciós rendelkezések alapján jogerős ítélettel az ingatlan korábbi tulajdonosai szerezték meg a tulajdonjogot. Az új helyzetben a román fél nem tudta tovább teljesíteni nemzetközi szerződésben vállalt viszonossági kötelezettségét a két ország kulturális intézeteinek ingatlanjaira vonatkozóan, ezért a Bukaresti Magyar Kulturális Intézet ingatlanbérlete, így annak működése és jövője teljes mértékben bizonytalanná vált. A román fél 2009 augusztusában egy impozáns villaépületet – egy 1936-ban épült bojárházat – ajánlott fel Bukarestben. Az új épületben méltatta pénteken a román fél gesztusát Hiller István, köszönetet mondva a román kulturális tárcának, melynek vezetője, Kelemen Hunor maga is jelen volt a házavatón. A miniszter kifejtette: „Biztos vagyok benne, hogy Bukarest központjában remek programokat megvalósítani képes, igazi kulturális találkozóhely lesz ez az épület”. Fadrusz János kolozsvári Mátyás-szobrának restaurálását jelentős összeggel támogatja a magyar állam és ezért köszönet jár, hiszen a román és magyar szakemberek fontos, időálló munkálatokat végezhetnek a műalkotáson – mondta Kelemen Hunor, és azt is hozzátette: a kisebbségek műemlékeit jelző többnyelvű feliratok jogi kérdéseire is megoldásokat keresnek a közeljövőben és ebben a nemzeti közösségek kulturális örökségének érvényre juttatása fontos érv lesz. Kelemen Hunor az általa vezetett szaktárca prioritásairól elmondta, a műemlékvédelem terén számít Magyarország támogatására. Ezt az együttműködést a születendő kétoldalú megállapodásba is belefoglalná, ugyanakkor a román-magyar kortárs irodalomfordítás, valamint az egyhetes kulturális csereprogramok hagyományát is újjáélesztené, hiszen ezek fogadtatása kedvező volt Romániában és Magyarországon. A két tárcavezető a találkozón arról is beszélgetett, milyen anyagi források állnak a kultúra rendelkezésére gazdasági válság idején. „Magyarországon a szerencsejátékok szolgáltatóitól, pontosabban az 5-ös Lottó bevételeiből származó adójárulékok 90 százaléka kerül a kultúra kasszájába. Ez jelentős összeg, évente közel 10 milliárd forint, amelyre válság idején is számíthat a szaktárca” – mondta dr. Hiller István, akit Kelemen Hunor arról tájékoztatott: Romániában is volt hasonló törvény, amelyre a műemlékvédelem, a filmgyártás, illetve a közkönyvtárakat segítő könyvbeszerzési program számíthatott biztos alapként 2009-ig, a következő időszakban pedig azon lesz, hogy, törvénymódosítással, a több millió új lej összegű támogatást visszakapja a hazai kultúra. A házavatás alkalmából egész rendezvénysorozat várja több napon át az érdeklődőket, ennek több programját is ismertette pénteken a sajtóval Bretter E. Zoltán, az intézet igazgatója. Ennek keretében mutatkozott be a győri MEDIAWAVE fesztivál egy fénykép- és filmszelekcióval. Az ünnepségen részt vett Hartyándi Jenő, a MEDIAWAVE fesztivál igazgatója, Zalka Imre, a régi fotográfiai technikák mestere, Mirela Vlad és Patrick Moraras fényképészek. A házavató ünnepség díszvendége Mircea Dinescu költő, televíziós személyiség volt. A rendezvénysorozat ugyancsak színvonalas pillanata Elek Judit Visszatérés című, magyar-román-svéd koprodukcióban készült filmjének szombat esti bemutatója a bukaresti francia kulturális intézetben. A pénteki házavató fénypontja volt a Budapest-Bukarest Gitárcsúcs dzsesszkoncert, amelyen Tátrai Tibor és Gyárfás István, valamint a bukaresti A.G. Weinberger lépett fel. Forrás: Krónika (Kolozsvár) 2010. február 22.Ponta is legyőzte GeoanátBotrányoktól és meglepő fordulatoktól sem mentes rendkívüli tisztújító kongresszusán tegnap hajnalban Victor Ponta személyében új elnököt választott a Szociáldemokrata Párt (PSD). A „kis Titulescunak” is nevezett 38 éves politikus az alakulat jelenlegi vezetőjét, Mircea Geoanát győzte le szoros küzdelemben, 856 szavazattal 781 szavazat ellenében. Az eredetileg kétfordulósnak várt tisztújítás azután szűkült egyfordulósra, hogy a kongresszuson a kilenc jelöltből heten sorra visszaléptek egyik vagy másik fél javára. Sorra visszaléptek „Geoană egészen biztosan veszít” – hallhatták az élesebb fülű újságírók az addigi pártelnök egyik fő támogatójától, Marian Vangheliétől, amikor a PSD bukaresti szervezetének elnöke a fővárosi küldöttek élén a szavazófülkék felé tartott. Jóslata azonban nem jelentett meglepetést a sajtósoknak, mert Mircea Geoană kudarca az esti órákban már borítékolható volt. Ehhez az járult hozzá, hogy a visszalépő jelöltek közül – egyesek szerint előre megírt forgatókönyv alapján – Miron Mitrea szenátor, majd Radu Mazăre konstancai polgármester is Victor Pontára „testálta” szavazatait. Emellett a „kis Titulescu” egykori mentora, Adrian Năstase volt miniszterelnök is a fiatal politikust méltatta kongresszusi beszédében. A „kegyelemdöfést” azonban Mircea Geoană számára Ion Iliescu felszólalása jelentette. A PSD tiszteletbeli elnöke – aki a kongresszust megelőző napokban jelentette be visszavonulását a pártban betöltött posztokból – ugyan nem nevezte meg azt a személyt, akit a PSD élén látna, ám beszédében élesen bírálta Mircea Geoană mandátumának öt évét. A párt „manelizálódásáról” beszélt, utalva egyebek mellett Marian Vanghelie sokszor botrányos viselkedésére. Az agg politikus szólt arról az üdvözlő táviratról is, amit még nagykövetként Geoană küldött tíz éve Románia frissen megválasztott elnökének, Emil Constantinescunak. Iliescu ekkor beszédében „árulást” emlegetett – s a jelen lévő sajtósok szerint ez volt az a momentum, amikor a küldöttek többsége Ponta oldalára állt. Ion Iliescunak egyébként szinte minden mondatát taps kísérte, érezhetően kézben tudta tartani a kongresszust, ellentétben az ülésvezető Mircea Geoanával, aki képtelen volt lecsillapítani az értekezlet kipattant, angoskodásoktól sem mentes konfliktusokat. A két fő jelölt közti erőviszonyokat tükrözték kongresszusi kortesbeszédeik is. Míg Ponta magabiztos szónoklatot tartott, Geoană mentegetőző hangnemben szólt a küldöttekhez. A tenyerek hangosabban csattantak össze Ponta szavai után. A talányos Diaconescu Ponta körvonalazódó győzelmét egyetlen momentum tette kétségessé: Cristian Diaconescu visszalépése az elnökválasztásból. A volt külügyminiszter gesztusa nem csak önmagában jelentett meglepetést – visszalépése előtt néhány órával még kortesbeszédet tartott –, hanem az is, hogy Geoanának „adományozta” addigi híveinek szavazatait. A gesztust Ponta hívei látható aggodalommal fogadtak. Utóbb kiderült: a PSD új vezetőjének az adhat valóban aggodalomra okot, hogy a párt kongresszusán megválasztott tizenöt alelnök többsége Geoană támogatói közül került ki. A megtört Geoană „Az agóniától az eksztázisig” – így jellemezte férje győzelme után a Ponta-tábor lelkiállapotának hullámzását Daciana Sârbu. Az újságírói kérdésre adott válasz már hajnali háromkor hangzott el, miközben a küldöttek zöme a szerteszét hajigált pillepalackok és szórólapkupacok között a Romexpo hatalmas kiállítócsarnokának kijárata felé evickélt. „Hétfőtől munkához látunk, köszönöm a támogatásotokat” – üzente a távozóknak pulpitusról, immár elnökként Victor Ponta. Elődje, Mircea Geoană, láthatóan megtörten, ám a körülményekhez képest – az államfőválasztásokat is néhány szavazattal bukta el – méltósággal fogadta a kudarcot. „Természetesen keserűséget érzek, de sok sikert kívánok utódomnak” – mondta a szónoki emelvényről a politikus. „Aki bátor, velem tart” Victor Pontának nem kellett megvárnia a hétfőt azzal, hogy munkához lásson. Tegnap ugyanis máris szembesülnie kellett azzal, hogy folytatódtak az „elszivárgások” a PSD-ből. Culiţă Tăriţă és Ioan Muntenu képviselők, majd Şerban Mihăilescu szenátor is bejelentette, kilép a szociáldemokraták soraiból, s a parlamentben csatlakozik a függetlenekhez, akik Gabriel Oprea vezetésével nyáron új párt létrehozására készülnek. „Remélem, az elszivárgási folyamat leáll. Aki bátor, velem tart, amikor a párt új útra lép” – mondta Victor Ponta. Eredményes ellenfelet remélnek a parlamenti pártok „Remélem, hogy modern, európai szellemiségű párttá tudja alakítani a PSD-t, hogy ne rettegjünk a korrupciótól, ha hatalomra jutnak” – ezekkel a szavakkal gratulált Theodor Stolojan, a Demokrata–Liberális Párt (PD-L) alelnöke Victor Pontának. Ugyancsak a PSD modernizálásának feladatát hangsúlyozta Crin Antonescu, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke, aki reményét fejezte ki, hogy húsz évvel a rendszerváltozás után a baloldal „végre le tudja vetkőzni a kommunista beidegződéseket”. Borbély László, az RMDSZ ügyvezető alelnöke a Mediafax hírügynökségnek úgy fogalmazott: „kellemesen csalódott” a PSD-kongresszuson tapasztalt demokrácia láttán. „Így kell ennek lennie: a viták, a konkurencia, a lobbi hozzátartozik egy párt belső demokráciájához” – fogalmazott Borbély. Szerinte Ponta sikere azzal magyarázható, hogy megérett a változás a PSD-ben: ellenzéki pártként valós alternatívát kell felmutatniuk.(M. Á. Zs.) Cs. Forrás: Új Magyar Szó (Bukarest) 2010. február 23.Markó jó együttműködést remél PontávalMarkó Béla, RMDSZ elnöke, hétfőn azt nyilatkozta, reméli jó lesz az együttműködése az új PSD-s pártelnökkel, Victor Pontával, aki véleménye szerint egy fiatal, de tapasztalt politikus. Úgy vélte természetes, minden párt útkeresése az elvesztett választások után. „Jól ismerem Pontát, egy fiatal, de ugyanakkor tapasztalt politikus, remélem jól együtt tudunk működni. Lassan-lassan változásra, generációváltásra van szükség, mondom én, aki egy idősebb korosztályt képviselek. Elveszített választások után, és ebben az esetben erről van szó, minden politikai párt keresi a jövőbe vezető utat. Úgy gondolom, a PSD-nél is erről van szó”, mondotta Markó Béla. Victor Pontat vasárnap választották a PSD elnökévé, 75 szavazattal kapott többet, mint Mircea Geoană. (Mediafax) Forrás: Nyugati Jelen (Arad) 2010. február 23.Újdonságokkal rukkolt elő a tanügyminiszterDaniel Funeriu jelenlegi oktatásügyi miniszter újdonságokat vezetne be a közoktatásba. Így törvénytervezetet dolgozott ki arra vonatkozólag, hogy a kilencedik osztályt az V–VIII. oktatási ciklusba kellene beilleszteni, de vannak régi-új elemek az érettségi lebonyolításában is. A Funeriu-féle oktatási törvénytervezeten most dolgoznak a szaktárcánál, de nem kizárt, hogy jövő héten bemutatnák a kormánytagoknak, ezt követően pedig a parlamentnek. Funeriu tervezete egyaránt tartalmazza a Mircea Miclea volt tanügyminiszter által kidolgozott elnöki jelentést és az Ecaterina Andronescu volt szociáldemokrata tárcavezető által jegyzett elemeket. A jelenlegi tárcavezető nézete szerint érettségit évente csak egyszer rendeznének meg. Annak a maturandusnak, aki egy tantárgyból megbukik, az összes tantárgyból újra kellene vizsgáznia. A kötelező oktatáshoz tartozna az óvodai előkészítő év is, a neves líceumok pedig külön felvételi vizsgát rendezhetnének. Amennyiben az új törvényt elfogadják, ezek az újdonságok életbe léphetnek a 2010/2011-es tanévtől kezdődően. Forrás: Szabadság (Kolozsvár) 2010. február 25.Fejlesztési stratégia a Bánsági RégiónakA Regionális Üzletközpontban február 26-án, pénteken mutatják be a Bánság gazdasági fejlesztési stratégiáját a 2010-2015 időszakra. Az uniós támogatással kidolgozott stratégia a román-szerb határ-menti régióra, a történelmi Bánságra vonatkozik és a régió távlati gazdasági fejlesztését célzó program keretében dolgozták ki, a Temes és a Krassó-Szörény megyei, valamint a Nagybecskereki, a Nagykikindai és a Pancsovai Kereskedelmi Kamarák részvételével. A pénteki bemutató alkalmával a Temes- és Krassó-Szörény megyei prefektúrák, valamint az Észak-, Közép- és Dél-Bánsági kormánybiztosi hivatalok közötti együttműködési jegyzőkönyvet is aláírják – nyilatkozták szerdai közös sajtótájékoztatójukon Georgică Cornu kamarai elnök és Mircea Băcală prefektus. „Meggyőződésem, hogy a DKMT Eurorégió területének nagy részét magába foglaló Bánsági régiónak fontos szerepe lesz a térségben Szerbia várható EU-csatlakozása után – mondta Georgică Cornu – a fejlesztési irányok, közös prioritások megtalálhatók a pénteken bemutatásra kerülő stratégiában.” Pataki Zoltán. Forrás: Nyugati Jelen (Arad) 2010. február 26.Régiók átszervezése - TéképéceszHa még nem is vert fel különösebben nagy port az RMDSZ által a parlamentbe terjesztett régióátszervezési törvényjavaslat, azért az illetékesek beszélnek róla. És véleményt mondanak. Ennek néztünk utána mai riportunkban. Arad Hol ide, hol oda dobigálják A törvénytervezet alapján Arad újabban Temessel és Krassó-Szörénnyel alkotna egy régiót, a makrorégiót tekintve pedig az említett két megyén kívül egy ernyő alá kerülne még Hunyaddal, Fehérrel, Szebennel és Brassóval. Ezzel szemben, a Csutak István által kidolgozott és 2007 októberében Marosvásárhelyen bemutatott RMDSZ-változatban Aradot Biharhoz, Szatmárhoz és Szilágyhoz csapták. Hogy Aradnak hol lenne a helye, arról először Horváth Levente alprefektust kérdeztük. – A régiós felosztás Romániában nem a tájegységek gazdasági mutatóit tiszteletben tartó módon történt, hanem sokkal inkább a praktikusság elve menti földrajzi felosztáson alapult, ezért nem lehet semmilyen tematikai hasonlóságokból kiinduló fejlődési, fejlesztési irányelvet kidolgozni. Azt tudjuk, hogy a jelenlegi felosztásban minden régióban van egy gazdasági vezető, és a többiek hozzá hasonlítják magukat. Nem hinném, hogy az elkövetkező időszakban lesz pénz és politikai akarat arra vonatkozólag, hogy az elképzelt régiók közigazgatási vagy önálló jogi státust kapjanak. A jelenlegi beosztás azért is hátrányos, mert egy-egy régió annyira nagy, hogy nem tudott, nem tud regionális projekteket benyújtani, és a régión belül pedig mindig a gazdaságilag leghatékonyabb, úgynevezett vezető megye viszi el a legtöbb pénzt azokból a projektekből, amelyeket egyébként kizárólag csak megyei szinten pályázott meg. Egy Arad–Bihar–Szatmár–Szilágyság felosztásban Arad megyének szintén másodhegedűsi státusa lenne Bihar mögött, mint jelenleg Temes mögött a Hunyaddal, Krassóval és Fehérrel alkotott fejlesztési régióban. Viszont az igaz, hogy Biharral sokkal kisebbek lennének a különbségek, mint Temessel szemben. Gazdaságilag több projektet tudnánk lehívni, ennek ellenére szerintem még az Arad–Bihar–Szatmár–Szilágy irányvonalú régió is még mindig túl nagy ahhoz, hogy közös projektek készülhessenek, és ezeknek a regionális projekteknek a jövőjét gyakorlatilag a Duna–Körös–Maros–Tisza eurorégiónak, a lassan kimúló DKMT-nek a negatív tanulságaira kellene alapozni. Ott is, mint emlékezünk, az együttműködések mindig egy vagy két határ menti megye között alakultak ki, és nem igazán tudtak felmutatni semmilyen, az egész régiót érintő eredményt. – Tehát két-három megyénél több nem kellene egy ilyen régióba? – Nem azt mondom, hogy nem kell, hisz létezik az unió úgynevezett NUTS2 leosztása, amely pontosan megszabja, hány lakosa, mekkora területe kell legyen egy régiónak, és ezt mi itt csak hellyel-közzel tudjuk teljesíteni. Az viszont, hogy Hargita, Kovászna és Maros megyét sikerült egy kalap alá hozni, az a magyarságnak jó, csak nem biztos, hogy a románság ezt ugyanúgy látja, mint mi. – Csakhogy a NUTS2 egy évtizedek alatt kialakult európai régiós-mentalitásra alapozódik, ami nálunk nincs, itt a politikusok kizárólag megyében képesek gondolkodni. – Kormányzati irányból nem hiszem, hogy pozitív hozzáállást remélhet az RMDSZ, elsősorban, mert egy közigazgatási átrendeződés óriási összegeket emésztene fel, másodsorban nagy politikai akarat szükséges hozzá, hisz lecsökkenthetné az adott megyében a közigazgatási funkciók számát. Visszatérve a jelenlegi felosztásra, Aradnak mindig másodhegedűsi szerep jutott ebben a régióban, nem emlékszem egyetlen olyan, több megyét átfogó, közös koncepción alapuló projektre sem, amit ez az úgynevezett Nyugati Fejlesztési Régió tett volna le az asztalra. Ugyanez volt a DKMT-ben is, Arad Békéssel, Temes Csongráddal, Csongrád a szabadkaiakkal és sorolhatnám, készítették a kétoldalú kis projektjeiket, de regionális szinten maximum valami kulturális maszlagra volt pénz. Apró lépésekkel Az üggyel kapcsolatban megkérdeztük Bognár Levente alpolgármestert is: – Az RMDSZ törvénymódosítási javaslata az eddigi nyolc fejlesztési régió helyett 16-ot javasol, ebben természetesen megvannak az elképzelések. Ebben Arad a Bánsági Régióba kerülne, és a vélemények megoszlanak arról, hogy a megyének itt, vagy egy partiumi régióban lenne a helye, nehéz is lenne pontos választ adni erre, hisz Temessel kapcsolatban korábban már volt szó egy úgynevezett „nyugati gazdaságfejlesztési pólusról”, Biharhoz pedig történelmi szálak fűznek. Tény, ilyen esetben egy demokratikus államban megkérdezik a lakosság véleményét. Szerintem már a ’90-es évek végén ki kellett volna írni egy referendumot, amikor legelőször került szóba a régiós felosztás. Másik kérdés, hogy az európai típusú struktúra nálunk egyszerűen nem működne. Egy európai régiónak van döntéshozó szerve, régiós tanácsa, amit nálunk a mai napig nem hoztak létre. Létezik valami vezető szerv a fejlesztési régiók fölött, de ez inkább fiktív. – Mennyire lenne erős a jelenlegi megyei tanácsok ellenállása? – Biztos lenne, viszont a feladatokat le kellene osztani. Egyébként több verzió is keringett már a régiós felosztások tekintetében, az egyik román változatban Aradot nemcsak a Bánsághoz, hanem Olténiához is odacsapták volna, ami elfogadhatatlan. Ebből a szempontból az RMDSZ változata sokkal megfelelőbb, hisz kialakít egy dél-erdélyi makrorégiót, amelynek Arad is része, és egy észak-erdélyi makrorégiót. Ez bizonyos autópálya-fejlesztési szempontokból reális, de gazdasági szempontból is kapcsot jelenthet. Csak zárójelben említeném a francia modellt – persze, nekünk a belga modell felelne meg leginkább –, ahol például tengerparti régió alakult ki, hisz gondjaik, céljaik közösek, összeköti őket a tenger. – A román politikum mennyire lesz vevő erre a felosztási változatra? – Szerintem a kérdés, hogy mennyire tudjuk meggyőzni őket a kormányban, a parlamentben mint döntéshozóban ennek ésszerűségéről. Mindenképpen az ésszerűségekre, hagyományokra kellene utalni, másrészt pedig az önmeghatározás oldaláról megközelíteni. Miként megy ez majd végbe, most elég nehéz latolgatni, de talán lépésről lépésre elérhető. Hunyad Józanság és érzelmek között Jobb lenne az RMDSZ által javasolt új régiós felosztás? Már csak a kérdés megfogalmazása is a „magyar veszélyt” eleveníti fel Mircea Moloţ Hunyad megyei tanácselnök számára, aki éles RMDSZ-ellenes kirohanásba kezd. „Magyarországot ossza föl az RMDSZ. Ők úgyis előttünk járnak fejlődés és EU-s integráció téren, ott kísérletezzenek, ha annyira kísérletezni akarnak”, mondta ingerülten a liberális megyevezető. Mit számít az, hogy az RMDSZ – és az erdélyi magyarság – román állampolgárok, s az alkotmány szerint egyenlő jogok illetik meg a többségiekkel, mit számít a liberalizmus doktrínája, melynek mérföldköve éppenséggel a civil állampolgári közösség, s nem az etnikai háttér, Moloţ számára a konspirációs szemlélet mérvadó.„Először is ismerni kellene a fejlesztési régiók átszervezésének igazi célját”, teszi fel a kérdést. Az uniós pénzalapok hatékonyabb lehívása, a megyék közötti fejlettségi különbségek lefaragása szóba sem jöhet Moloţ számára.Hunyad megyének mi lenne jobb, ha Arad, Temes és Krassó-Szörény megyékkel mellett a jelenlegi V-ös fejlesztési régióban maradna, vagy ha Fehér megyével közösen alkotna egy külön régiót, ahogy az RMDSZ tervezetében szerepel? E kérdésnél a józanság is kap némi helyet az érzelmek mellett. Komoly érvekre lenne szükség az átszervezéshez. Jelenleg Hunyad megye már elindult egy irányba, kitaposta az utat az V-ös régión belül, kialakult az együttműködés a megyék között, az átcsoportosítás felkavarná az egészet, véli a tanácselnök, jóllehet több mint egy évtized alatt egyetlen közös régiós projekt született, a természeti katasztrófák elleni védelem terén. Azon kívül minden megye csakis saját érdekeit követi. Moloţot ez nem zavarná, mivel állítása szerint Hunyad megye szerezte meg az V-ös régió pénzalapjának 60%-át, míg Arad, Temes és Krassó-Szörény a maradék 40%-on osztoznak. A fejlesztési összegekhez való hozzájutás a projektek szakmai megalapozottságától függ, nem a régiós felosztástól, szögezte le, noha fél szájjal elismerte, hogy Hunyad megyét valóban hagyományosan erős szálak kötik a szomszédos Fehér megyéhez, s a kettő RMDSZ által képzelt összekapcsolása nem teljesen légből kapott. Felemás megközelítés Iosif Blaga PD-L-s parlamenti képviselő meglehetősen ellentmondásosan áll a kérdéshez, noha kizárólag racionális síkon, „magyar veszélytől” mentesen közelíti meg a dolgot. Polgármesterként 2008-ig is hangoztatta, hogy Szászvárost át kellene csatolni Hunyad megyétől a szomszédos Fehér megyéhez. Most is kitart véleménye mellett: „Szászváros számára kétségtelenül jobb lenne a Fehér megyével való társulás, mint a jelenlegi régió”, szögezi le a parlamenti képviselő. Hát a megyének általában? Ez már bonyolultabb kérdés, véli Blaga. Hunyad szegényebb vidék, nehéziparral, jelentős bányászattal, amely továbbra is súlyos gondokkal szembesül. Fehér megyében a bányászat úgyszintén komoly problémát okoz. Ellenben Arad és Temes megyék gazdaságilag virágzó térségek. Ráadásul Fehér megye kevésbé városiasodott térség, nincs jelentős nagyvárosa, népessége is kisebb, mint Hunyadé. Arad és Temesvár viszont jelentős nagyvárosok, igazi fejlesztési mozdonyok. Mindezeket összevetve, talán Hunyadnak mégis előnyösebb lenne, ha a fejlettebb V-ös régióban maradna, mint ha Fehérrel kapcsolnák össze, ahogy az RMDSZ átszervezési tervezetében szerepel. A PD-L-s politikus szerint a gazdasági megfontolások fontosabbak a történelmi-földrajzi-kulturális tényezőknél, melyek egyértelműen Fehér megye mellett szólnak. Mindez természetesen Szászváros kivételével, amely minden szempont szerint Fehérhez kötődik. Temes „Maradhat a Nyugati Régió jelenlegi formájában” Az RMDSZ régióátszervezési törvényjavaslatát szinte egyáltalán nem ismerik a Temes megyei vezetők, a legtöbben csupán a sajtóból értesültek a kezdeményezésről. Sorin Maxim, a Nyugati Régió Fejlesztési Ügynöksége (ADR Vest) vezérigazgatója, akit talán a leginkább érintenek a fejlesztési régiók átszervezésének következményei, azon a véleményen van, hogy gazdasági és műszaki szempontból az Arad, Hunyad, Krassó-Szörény és Temes megyékből álló Nyugati Régió megmaradhatna jelenlegi formájában, de hatáskörét bővíteni kellene. „Egyetértenék azzal, hogy átszervezzék a fejlesztési régiókat, amennyiben az új régióknak bővülne a hatáskörük, a szerepük. Jelenleg annak ellenére, hogy léteznek a fejlesztési régiók, az operatív fejlesztési programok továbbra is országosak. A fejlesztési régióknak alkalmazkodniuk kell az országos fejlesztési politikához, ami nem előnyös a számunkra. Románia nem homogén módon fejlődött, az operatív fejlesztési programokat régiókra kellene lebontani, ahogy ez más európai országok esetében megtörténik.Ami a fejlesztési régiók számát illeti, azt hiszem, erről érdemes vitát nyitni és ebből a szempontból örvendetesnek tartom, hogy a kérdés az RMDSZ kezdeményezésére a parlament asztalára került. Nem akarok állást foglalni egyik változat mellett sem, szó van 8, 12 és 16 fejlesztési régióra való felosztásról is. A 8 régió között vannak olyanok, amelyekben akár 7 megye foglaltatik benne és nagyok a fejlettségbeli és kulturális különbségek. Ami a Nyugati Régiót illeti, nem vagyok meggyőződve arról, hogy kisebb régiókra kellene felosztani. A négy megye együttműködése jónak mondható, nem volt az elmúlt tíz évben olyan nézetkülönbség, amit tárgyalások során ne tudtunk volna feloldani. Ami a megyék közötti rivalizálást illeti, a meglévő politikai struktúrákat figyelembe véve természetes, hogy minden megyei tanácselnök vagy polgármester arra törekszik, hogy minél több pénzt szerezzen fejlesztésekre a közösség számára, amely megválasztotta. Ha létezne egy regionális döntéshozó testület, amelynek tagjait régiós szinten választanák meg és akiknek regionális politikát kellene folytatniuk, ők másként állnának hozzá a régiós szintű fejlesztésekhez. Jelenleg csak a megyei és a helyi érdekek számítanak. A regionális érdekek csak akkor kerekedhetnek felül, ha egyetértés és harmónia van a tagmegyék döntéshozói között. Én nem tartom kizártnak, hogy a Nyugati Régió megmarad a jelenlegi formájában, mert a mi régiónk sajátos eset: ez a terület és lakosság szempontjából a legkisebb a nyolc fejlesztési régió közül, a lakossága kevesebb, mint 2 millió. Régiónk a jelenlegi formájában megfelel az uniós elvárásoknak: kiegyensúlyozott, két fejlettebb és két fejletlenebb megye van benne, területi szempontból kompakt, a régió fővárosa, Temesvár nagyjából a közepén található. Ha viszont a politikai és történelmi szempontokat is figyelembe veszünk, akkor lehet vitatni a régió jelenlegi összetételét, de ezek meghaladják az én kompetenciáimat. Gazdasági és működtetési szempontokat figyelembe véve a Nyugati Régió funkcionális, de fenntartom, hogy bővíteni kellene a hatáskörét, regionális intézményeket kellene létrehozni. Hiába készítünk regionális fejlesztési tervet, ha nincsenek hozzá anyagi eszközeink, nincs saját költségvetésünk. Az a véleményem, hogy a meglévő fejlesztési régiókat egyenként kell elemezni és esetenként eldönteni, hogy át kell-e őket szervezni vagy megtartani jelenlegi formájukban.” „Az Arad– Temesvár konglomerátum kialakulásának nagy jövőt jósolok” Marossy Zoltán, Temes megye alprefektusa 1994 óta foglalkozik a regionális kérdéskörrel, 1994–2002 között tagja volt az Európai Régiók Gyűlése 1-es bizottságának és 1998-ban egy Bihar – Arad – Temes – Krassó-Szörény nyugati fejlesztési régió létrehozását javasolta. „Mi a kilencvenes években a régiók Európájában láttuk a jövőt, mert a történelem okozta sebeket így lehet a leghatékonyabban begyógyítani. Az alapelv azóta sem változott az Európai Unióban, de ami a legfontosabb, hogy az európai kohéziót célnak kitűző pénzosztás alapelve a régiók kiegyensúlyozása. Ahhoz, hogy Románia beléphessen az Unióba, kellett létezzen egy szerkezeti forma, amelyre egyes európai szabályokat rá lehet vetíteni. Az 1998-as régiós felosztás mesterséges és elhamarkodott elképzelés volt, ahogy a Szovjetunió mintájára létrehozott tartományi rendszer is az volt. Egyesek a parancsuralmi rendszer minden baját a tartományok létéhez kötik. Maradt egy keserű érzés minden olyan megyében, kisrégióban, amelynek hátrányokat okozott az akkori tartományi felosztás. Az Arad – Temesvár-vita is a parancsuralmi időkre vezethető viszsza. A két város között a monarchia idején nem volt semmilyen vita, de a Trianon utáni román királyság idején sem rivalizált egymással Arad és Temesvár. Ez az ellentét a tartományok időszakára vezethető vissza és annak a következménye, hogy aki a hierarchiában lejjebb van, annak a fejére ütnek… Az 1998-as régiós felosztási rendszer azóta bebizonyította, hogy nem az igazi. A most megvitatás alatt levő törvényjavaslat főleg anyagi források elosztása szempontjából akar orvoslást hozni. Amikor ezeket a régiókat létrehozták, azt kellett bizonyítani, hogy a román régiók is helyt tudnak állni az európai mezőnyben. Úgy hozták létre a régiókat, hogy a legfejletlenebb megyéket a fejlettebbek mellé osztották be, hogy elfogadható átlagot hozzanak ki. Így került akkor Hunyad megye a Nyugati Régióba, bár én akkoriban egy Bihar – Arad – Temes – Krassó-Szörény régió létrehozása mellett foglaltam állást és más vélemények is voltak. A jelenlegi régiós felosztás mellett a gazdagabb megyék nagyobb önrészt tudnak előteremteni az európai pályázatokhoz és jobban meg tudják fizetni a pályázatíró szakértői gárdát is, ezért jobb eséllyel pályáznak, mint a szegényebb megyék. Ez a felosztás megfelel például Szeben vagy Brassó megyének, de Temes megyének is, mert ők viszik el a pályázati pénzeket, de az országot így nem lehet kiegyensúlyozottan fejleszteni. Véleményem szerint a megyéket fejlettségi szint, hagyományok, az együttműködési készségek szerint kellene régiókba átcsoportosítani, és ezt akarja megvalósítani a törvényjavaslat. Aki ellenkezik, az vagy anyagi megfontolásokból teszi, vagy beteges történelmi félelmeit éli ki, mert nem érti, miről van szó. – Hogyan látja Ön a Nyugati Régió átszervezését Temes megye és a többi tagmegye jövője szempontjából? – Hunyadot nem tartanám meg a Nyugati Régióban, mert földrajzi és történelmi szempontból is a Kárpátokon túli részekhez tartozik. Temes megye a mostani felállásban is jól tud fejlődni, mert a szegényebb megyék elől el tudja vinni a pályázati pénzeket. Ha csak Krassó-Szörény megyével maradnánk egy régióban, akkor az új régióban csak Temes megye rúg labdába. Amennyiben Arad is a régióban marad, egyensúlyfaktor lehetne Temes és Krassó-Szörény megyék között. Azt nem hiszem el, hogy Arad megye fejlődését valamivel is gátolná, hogy Temes megyével van egy fejlesztési régióban! – Miként látja a Nyugati Régió jövőjét Szerbia és ezen belül a Vajdaság uniós csatlakozása után? – Szerbia uniós csatlakozása után egyáltalán nem lesz mindegy, hogy Arad megye melyik régióban van. Ha megépül az autópálya Arad és Temesvár között, amelynek a két végén fejlődőképes, megfelelő népességgel rendelkező város van, létrejöhet egy olyan konglomerátum, amelynek a szempontjából fontos lenne, hogy Arad és Temesvár együttműködjön egy közös régióban. Ebből a konglomerátumból milliós lakosságú településszerkezet jöhetne létre. A térképre nézve, a fővárosok közül Bukarest és Budapest is viszonylag távol van a mi régiónktól, csak Belgrád van közel. Ha az Arad – Temesvár település-konglomerátum létrejön, versenyezhet a zonális hatását kitágító Belgráddal! A Vajdaság pedig oda fog kötődni, ahonnan jön a pénz, a segítő befolyás, a magasabb iskolázottsági szint, a kiáradó kultúra. Ebből a szempontból nem mindegy, hogy Arad melyik fejlesztési régióba kerül! Ha Arad és Temesvár képes lesz ezt a konglomerátumot közösen létrehozni, ez sok jót hozhatna a következő generációk számára. Ha viszont Arad a partiumi régióba kerül, elszigetelődhet Temesvártól és utóbbi inkább Szeged partnerségét fogja keresni, mert egyedül túl gyengének fogja érezni magát. Pataki Zoltán, Chirmiciu András, Irházi János. Forrás: Nyugati Jelen (Arad) 2010. március 2.Összevonnák a községeket Maros megyébenA községek összevonásának ötletével rukkolt elő Marius Paşcan Maros megyei prefektus, aki szerint a saját apparátusuk eltartására is képtelen településeket életképes önkormányzatokhoz kellene csatolni. A kormánybiztos viszont tisztában van azzal, hogy a törvények lehetetlenné teszik a központosítást. Éppen ezért Paşcan hamarosan törvénymódosítást kezdeményez, amelynek elfogadásával ki lehetne iktatni a helyi referendumok megszervezését. Vitatott kezdeményezés. Munteanu adatokkal érvelt az összevonás mellett Fotó: A szerző felvételeA prefektus és munkatársai számadatokkal támasztották alá, hogy Maros megyében több olyan önkormányzat is létezik, amely még önmagát sem képes eltartani. Ez nem is csoda – derült ki Mircea Munteanu kabinetfőnök által ismertetett statisztikai adatokból –, több olyan község is létezik, amelyek munkaképes lakosságának java nem az adott településen dolgozik és adózik. Egy másik gondot a vállalkozók akut hiánya jelenti. Mindenkit az állam fizet Az öt mezőségi falut és tanyát magában foglaló Kozmatelkén például egyetlen személy dolgozik magáncégnél, a többi munkavállaló az állami szektorban helyezkedett el. A község munkakönyvvel alkalmazott lakóinak csaknem 37,5 százaléka a helyi önkormányzat alkalmazottja. „Így nem lehet gyarapítani a helyi költségvetést. Ha a községből szinte mindenki a községházán vagy az iskolában dolgozik, akkor elképzelhető, hány magánvállalkozó van. Ugyanakkor az is előfordulhat, hogy az is éppen kakast vagy tökmagot árul. Ha meg nincsenek beruházók, akkor nincs is, miből duzzadjon a helyi költségvetés” – vázolta fel a kozmatelki állapotokat Munteanu. Nem sokkal rózsásabb a helyzet Székelyberében sem, ahol a lakók 26,32 százaléka dolgozik a községházán. A visszás helyzet pedig odavezetett, hogy a szűkösködő települések évek óta egy helyben topognak, és nem képesek fejlődni, mivel az önrész előteremtése nélkül uniós alapokra vagy kormánypénzekre sem képesek pályázni. „Az elmúlt évben voltak olyan önkormányzatok, amelyek egyetlen lejt sem költöttek fejlesztésre, mert egyszerűen nem volt miből. Mi több, októbertől, novembertől már az alkalmazottak fizetésére sem futotta” – részletezte Munteanu. Negatív példaként említette meg a Segesvár közelében fekvő Héjjasfalvát, ahol 2009-ben a helyi költségvetésből mindössze a községháza egyetlen termét sikerült rendbe tenni. „Én megértem, hogy mindenki a decentralizáció mellett kardoskodik, azonban ilyen körülmények között bizonyos települések soha az életben nem fognak felzárkózni a 21. század követelményeihez” – jelentette ki Marius Paşcan, aki szerint az egyetlen megoldás a községek adminisztratív összevonása volna. Lapunk kérdésére a prefektus azonban beismerte: a jelenlegi törvénykezés nem segíti tervei megvalósítását. „Mind a leváláshoz, mind az egyesítéshez elengedhetetlen feltétel a referendum megszervezése. A nép meg nem lenne hajlandó az összeolvasztást támogatni. Sem az a község, amely elveszítené önállóságát, sem az a település, amelynek a nyakára sóznának egy szegényebb községet” – értékelte Paşcan. A patthelyzet feloldására Maros megye prefektusa csakis a törvényhozó testület beavatkozását tartja megfelelőnek. Szerinte az nem lehet hosszú távú megoldás, hogy minden évben a szegény települések költségvetését a megyei vagy a központi hatóságok egészítsék ki. Van más megoldás Bárczi Győző alprefektus szerint azonban a kérdés ennél sokkal összetettebb. Paşcan helyettese elismerte, hogy a megyében valóban léteznek olyan önkormányzatok, amelyek még a saját működési költségüket sem képesek előteremteni, erre azonban Bárczi szerint semmiként nem a felszámolásuk és egybeolvasztásuk lenne a megoldás, hanem a támogatásuk. „A megoldást nem a prefektúrának kell megtalálnia, hanem a törvényhozó testületnek. Tényleg vannak olyan községházák, amelyek részben a polgármesterek hibájából, részben a hátrányos földrajzi adottságokból egyetlen befektetőt sem voltak képesek odavonzani. Persze az még nem mentség, hogy egy község nem fekszik a főút mentén, a kistérségi társulások keretében még lenne alkalma pályázni” – vélekedett Bárczi. Marius Paşcan elképzelése ellen foglalt állást Kerekes Károly Maros megyei RMDSZ-es képviselő is, aki szerint egy efféle, újracentralizáló elképzelés veszélyes lehet, annál is inkább, mivel a népszavazás kiiktatásával a helyi közösség döntéshozó joga sérül. Szucher Ervin. Forrás: Krónika (Kolozsvár) 2010. március 3.50 éves a segesvári magyar nyelvű középiskolai oktatásA segesvári magyar nyelvű középiskolai oktatás 50. évfordulójára többnapos rendezvényt szerveztek a Gaudeamus központban. Több mint 1800 magyar diák végzett a különböző segesvári középiskolákban, számítanak a jelenlétükre. Tegnap az iskola tornatermében sportrendezvények voltak, ma 16 órától a Gaudeamus Művelődési Központban A szellem jogán – szórványban címmel Petőfi Sándor vers- és prózamondó verseny lesz az 5-8. osztályosoknak. Március 4-én, csütörtökön 16 órától a Mircea Eliade Gimnázium testvériskoláinak előadásaira kerül sor. Pénteken 11 órától A szellem jogán – szórványban címmel tartanak szavalóversenyt a 9-12. osztályosok számára. Ugyancsak a Gaudeamus központban 17 órakor levetítik Dudás László filmjét, amelyben az iskola volt és jelenlegi tanárai, diákjai szólalnak meg. A vetítést beszélgetés követi. Március 6-án, szombaton 10 órától ünnepi gyűlést tart a Gaudeamus Alapítvány és a Baráti Társaság. Ezután az udvaron kopjafát avatnak. A rendezvénysorozatot a Mihai Eminescu Művelődési Házban 18 órától kezdődő gálaműsor zárja. Forrás: Népújság (Marosvásárhely) 2010. március 5.A D-LP tegnap iktatta a szenátus elnöke, Mircea Geoană visszavonására vonatkozó kérést — nyilatkozta Constantin Igaş frakcióvezető. A kérést ötvenhét, többségében demokrata-liberális szenátor írta alá, de csatlakozott hét független és két RMDSZ-es honatya is. Az RMDSZ részéről Albert Álmos és Gyerkó László támogatta a beadványt. Iulian Urban D-LP-s szenátor szerint azért nem írta alá több RMDSZ-es honatya, mert sokan már szerdán hazautaztak körzetükbe. Fekete Szabó András, az RMDSZ frakcióvezetője tegnap kifejtette, elvileg egyetértenek Mircea Geoană visszahívásával, de erről hétfőn a koalíciós tárgyalást, majd a szövetségi gyűlést követően születik végleges döntés, miután megkeresik annak jogi módját, hogy az eljárás ne legyen megtámadható az alkotmánybíróságon. Forrás: Háromszék (Sepsiszentgyörgy)2010. március 6.Markó szerint a házelnökök a kormánykoalíciót kell képviseljékTegnapi sajtótájékoztatóján Markó Béla, az RMDSZ elnöke beszámolt a magyar középiskolai igazgatókkal folytatott tanácskozásról. Mint mondta, ezeket a találkozókat folytatni fogja az egyházak képviselőivel, a pedagógusszövetséggel, civil szervezetekkel, mert azt gondolja, hogy általában az oktatás kérdése az egész társadalom számára prioritás, most pedig különösen fontos és időszerű az oktatási reformról beszélni, mert a sanyarú költségvetési körülményeknek egyrészt nem szabadna érinteniük az oktatást, és a finanszírozással kapcsolatban joggal vannak aggodalmak, másrészt készül az új oktatási törvény és annak valóban mélyreható reformot kell eredményeznie. Markó szerint a jelenlegi oktatási rendszer túlterhelt, szegény, túlcentralizált és instabil. Ezt meg kell változtatni. El kell kerülni, hogy a kormány sürgősségi rendeletekkel dolgozzék A továbbiakban arról beszélt, hogy az elmúlt napokban a közvéleményt a szenátus elnökének leváltásával kapcsolatos kezdeményezés foglalkoztatta. Véleménye szerint valóban az a kívánatos, ha a házelnökök a kormánytöbbséget képviselik, mert így lehet igazán eredményes törvényhozási munkát folytatni, összehangolni a kormány munkájával, elkerülni, hogy megint odajussunk, hogy a kormány sürgősségi kormányrendeletekkel meg felelősségvállalással kezdjen kormányozni, mivel nem tud egyeztetni a parlament vezetőivel, illetve a parlamenti csoportokkal. Ugyanakkor kívánatos, hogy a szakbizottságokban is többsége legyen a kormánykoalíciónak. Ez nem jelenti azt, hogy másképp nem lehet dolgozni, de sokkal nehezebb, sokkal kevésbé összehangolt a munka. Azt is elfogadja, mondta, hogy a független képviselőknek, szenátoroknak is lehetőséget kell adni, hogy olyan szakbizottságban dolgozzanak, ahol szeretnének, miközben – tette hozzá – nem híve a migrációnak, és azt gondolja, hogy a román politikai élet súlyos problémája az állandó ide-oda vándorlás egyik pártból a másikba. Ami viszont Mircea Geoana leváltását vagy felfüggesztését illeti, az RMDSZ a házszabály, a törvények, az alkotmánybíróság ezzel kapcsolatosan már régebb meghozott döntése szellemében fog eljárni. A két RMDSZ-szenátorról, aki aláírta, elmondta, hogy az RMDSZ-vezetés egyetértésével írta alá ezt a kezdeményezést, de ez azt jelenti, hogy szeretnék kikényszeríteni, hogy a szenátus állandó bürójában döntés szülessék: megvitassák a kérdést, és bizonyos konklúziókra jussanak. Ezt hétfőn a koalícióban is megbeszélik. Ebben a kormánykoalícióban nincs mindennap cirkusz Népújság: – Elnök úr említette az úgynevezett független képviselőket. Ezek parlamenti csoportja napról napra népesebbé válik. Egyesek szerint az államelnök akar egy saját pártot létrehozni, de ugyanakkor elemzők arról is beszélnek, hogy a PD-L manőveréről van szó, így akarják úgy felduzzasztani a függetlenek csoportját, hogy nem lesz már szükség az RMDSZ-re a kormánykoalícióban. Markó Béla: Ha valaki megunta, hogy ebben a kormánykoalícióban nincs mindennap cirkusz, akkor megpróbálkozhat ezzel. Nem tudom, van-e ilyen szándék, és kinek a részéről, mert önök láthatták, hogy vannak közöttünk nézetkülönbségek, de ezeket általában nem visszük a közvélemény elé, és nem cirkuszolunk mindennap. Mi nem vagyunk versenyben sem a Demokrata- Liberális Párttal, sem más pártokkal, az RMDSZ másfajta partner egy koalícióban. Másrészt, véleményem szerint az RMDSZ-nek nemcsak azért kell ott lennie a kormánykoalícióban, mert szavazatai vannak. Ez nagyon fontos, és nagyon jó, ha az RMDSZ szavazataitól függ sok minden, de a magyar képviselet jelenléte a kormányban hasznos más szempontból is: a belpolitikai viszonyok szempontjából, a román-magyar viszony szempontjából, vagy akár nemzetközi szinten is. Ami pedig a függetleneket illeti, Romániában szerintem azért lehet ilyen sok független, azért lehet egyik pártból a másikba olyan könnyen átvándorolni, mert nálunk a politikai pártoknak nincs igazi doktrinájuk, és nincs jól meghatározható programjuk. Még azzal sem vádolhatok egy szenátort vagy képviselőt, ha átmegy egyik pártból a másikba, hogy cserben hagyta a programját, mert elég nehéz lenne ezt bizonyítani. Tehát ez a pártok nagy problémája ebben a pillanatban. Minden elképzelhető, de mi, ami a kormányzást illeti, nem egy-két hónapban gondolkozunk, hanem hosszabb időben. Mózes Edith. Forrás: Népújság (Marosvásárhely) 2010. március 6.Markó: az oktatásnál nincs fontosabbAkárcsak az elmúlt húsz évben, a magyar iskola, az anyanyelvű oktatás ma is egy állandó prioritás, egy állandó sürgősség: gyakorlatilag ma sincs fontosabb és nemesebb cél, mint a magyar oktatás kereteinek bővítése, az oktatás minőségének növelése – jelentette ki Markó Béla szövetségi elnök pénteken, a magyar tannyelvű iskolák igazgatóival és tagozati aligazgatókkal folytatott tanácskozáson. A konferencián az új tanügyi törvénytervezetről, a tanügyi reform és a normatív finanszírozási rendszer összefüggéseiről, valamint a romániai magyar nyelvű oktatás mai helyzetéről volt szó. Mint mondta, ma különösen fontos és időszerű az oktatási reformról beszélni, mert a sanyarú költségvetési körülményeknek nem, vagy legalábbis a lehető legkisebb mértékben szabadna érinteniük az oktatást, és ez a magyar oktatás tekintetében hatványozottan érvényes. Megerősítette: a kisebbségi oktatásnak pozitív diszkriminációra van szüksége, és e tekintetben megoldást kell találni a finanszírozási kvóták, az úgynevezett fejkvóták esetében és a törvényben egyaránt. Mircea Geoană szenátusi elnöki tisztségéből való felfüggesztéséről szólva, Markó kijelentette: az RMDSZ álláspontja szerint kívános lenne, ha a házelnökök a kormánytöbbséget képviselnék, ezáltal ugyanis jóval hatékonyabbá válna a törvényhozói munka, és így lehetne elkerülni, hogy a kormány sürgősségi rendeletekkel, felelősségvállalással kormányozzon, a szövetség azonban csakis a házszabály, a törvények, és az Alkotmánybíróság erre vonatkozó korábbi döntése szellemében fog eljárni. Az RMDSZ-tájékoztató szerint Markó elmondta: a kérdést alaposan meg fogják vizsgálni, döntést pedig várhatóan hétfőn, a koalíciós tanács ülését követően hoznak majd. Forrás: Szabadság (Kolozsvár) 2010. március 8.Politikai bukfencekSem ingünk, sem gatyánk Mircea Geoană, nem dobogtatta meg szívünket múlt őszi elnökválasztási kampánya, és nem ejtünk könnycseppeket, ha leváltják a szenátus éléről. A történések más szempontból, de a magyarság számára is érdekesek: ismét igazolódott, az RMDSZ ékesen idomult a Dâmboviţa-parti, balkáni politizáláshoz, s mi több, már a tisztességesség, következetesség látszatát sem próbálja megőrizni. Nagyon közeli hónapokban történt, emlékezetünkben még frissen él, miként kampányolt a szövetség minden rendű-rangú tisztségviselője Mircea Geoană mellett. Maga Markó Béla járta a magyarok lakta megyéket, szavazatokat próbált gyűjteni az SZDP azóta megbukott vezérének. S tette ezt erdővidéki körzetében megyénk meglehetősen hallgatag és tétlen szenátora, aki most az elsők közt igyekezett aláírásával támogatni ugyanannak a Mircea Geoanãnak menesztését. Előbb okos taktikázásnak tetszett a lépés, a sürgősen hazautazó szenátorok sokasága, illetve Frunda György és Borbély László óvatos nyilatkozatai: az RMDSZ számára nem ez a legfontosabb kérdés, majd hétfőn elemzik jogi oldalát, s döntenek. Markó Béla azonban péntek délután lerombolt minden illúziót: „az ő engedélyével" írták alá a túlbuzgó magyar szenátorok a listát, mondotta, s nem késett érvelése sem, sokkal könnyebben, jobban lehet kormányozni, ha a parlament mindkét házát koalíciós partnerek vezetik. Az egy kéz, egy gyeplő igazsága ez. Röpke egy év alatt, amíg ellenzékben volt, sokszor szólalt fel az RMDSZ az éppen aktuális kormánykoalíció Băsescunak alárendelt hatalomösszpontosító törekvései ellen. Élesen vagy siránkozva bírálták az ellenzék teljes elnémítására tett kísérleteket, azt a módot, ahogy a többség erőszakos úthengerként próbálja elsöpörni a legapróbb ellenvéleményt. Most ugyanez, a másik oldalról nemcsak megengedett, de üdvös. Némán tűrik, hogyan számol le a hatalom mindazokkal, akik nem tettek hűségesküt, hogyan tüntetik el az ilyen-olyan funkciókból a Traian Băsescu ellen szót emelőket. S lám, ha szükséges, tettekkel is segítik az államelnök nagytakarítását. Nem ímmel-ámmal, szinte lelkesen. Markó Béla „engedélyadásról" szóló nyilatkozata sokat elárul az RMDSZ jelenlegi belső demokráciájáról. Rendet és fegyelmet teremtettek a szövetségben, az elnök dönt, szava szent, vitára nincs szükség és lehetőség. Az egykor sokféle véleményt ötvöző szervezet mára szigorú és fegyelmezett párttá vált, vezetői számára a belső vagy a külső többszínűség teher, akadály. Mindaddig, amíg hatalmon vannak... Azok, akik számára a politikai erkölcs nem különválasztható az általános emberitől, szomorúan szemlélik a szövetséget, melyre néhány esztendővel ezelőtt még büszkén tekintettünk. Az elvek, értékek feladásával együtt váshat a bizalom. Ám nemcsak napi politikai bukfencekre lenne szüksége a romániai magyaroknak, hanem távlatokra. Farkas Réka. Forrás: Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2010. március 8.Fél évszázados magyar középiskolai oktatás SegesváronÜnnepeltek a Gaudeamus Házban A segesvári magyar nyelvű középiskolai oktatás 50. évfordulóját egyhetes rendezvénysorozattal ünnepelték, a Gaudeamus Házban. A Mircea Eliade líceumban 1960-ban sikerült első alkalommal a román tagozat mellett egy magyartagozatos osztályt is beindítani, és 20 év óta folyamatosan két magyar tannyelvű osztály végez itt. "Segesvár ezen a héten születésnapot ünnepelt, a magyar nyelvű középiskolai oktatás fennállásának 50. évfordulójára emlékeztünk" – nyilakozta a Népújságnak Tóth Tivadar, a Mircea Eliade líceum igazgató-helyettese. Az ünnepség kedden sportrendezvényekkel: kosárlabda- és futballmeccsel kezdődött a szép számban megjelent egykori és a mostani diákok között. Szerdán szavalóversenyt szerveztek, ezúttal nem a líceum diákjai, hanem az V-VIII. osztályos diákok Petőfi Sándor vers- és prózamondó versenye zajlott. A rendezvények csütörtökön diákszínjátszó maratonnal – emlékműsor, komédia, dráma – folytatódtak, amelyen felléptek a partneriskolák is, félórás előadással: a kiskunfélegyházi Petőfi Sándor gépészeti szakközépiskola, a békéscsabai Evangélikus Gimnázium, a hévízi Bibó István Gimnázium és a keszthelyi Vajda János Gimnázium diákjai. Pénteken középiskolások szavalóversenye zajlott, amelybe szintén bekapcsolódtak a partneriskolák és szovátai meghívottak, délután pedig levetítették Dudás László filmjét, amelyben az iskola volt és jelenlegi tanárai, diákjai szólalnak meg. Szombaton a Gaudeamus Alapítvány Baráti Társaságának ünnepi gyűlését tartották. A társaság célja az alapítvány működtetéséhez szükséges anyagi fedezet előteremtése, tagjai főként volt diákok, de cégek is. Ezután az udvaron kopjafát avattak. A gálaműsorra este a Mihai Eminescu Teremben került sor. Tóth Tivadarral a magyar nyelvű középiskolai oktatás múltjáról, jelenéről és jövéjéről beszélgettünk. "A mostani Mircea Eliade líceumban 1960-ban sikerült a román tagozat mellett egy magyar tagozatot is beindítani. Ebben a periódusban volt Kiss Dénes segesvári tanár rajoni főtanfelügyelő és olyan volt a konjunktúra, hogy sikerült ezt átvinni, így minisztériumi határozattal 1960 őszén indult el Segesvár történetében első alkalommal a magyar tagozat líceumi szinten. Egy osztállyal indult, viszont nagyon hamar két osztályra tornázta fel magát. Akkoriban megnőtt a segesvári magyar gyerekek létszáma és sokan jöttek be a városba, főleg a környező falvakból, szükség volt két osztályra. 1986-ban például, amikor én a líceumi tagozatba kerültem, három párhuzamos magyar osztály kezdte a IX.-et. Viszont akkor a XI. osztályba felvételizni kellett, és a három osztályból egyet hagytak érettségizni. Ezt a problémát oldottuk meg 1990-ben, amikortól ismét két felmenő osztályt tudtunk működtetni. Azóta folyamatosan két párhuzamos magyar osztály végez, pedig a gyereklétszám a 90-es évek elejéhez képest sokkal kisebb. A Gaudeamus Ház létrehozása szerencsés gondolat volt. Már 1998-tól, amikor önálló benntlakást tudott működtetni, behoztuk a vidéki gyerekeket, segítségükkel tudtuk ezeket az osztályokat fenntartani, ahol a vidéki gyerekek aránya 15-20%-os" – mondta el Tóth Tivadar. Kérdésünkre, hogy a idén ősztől hogyan alakul a helyzet, közölte, sokkal simábban megoldódott a magyar osztályok indítása, mint 2009-ben "Tavaly úgy jött le a papír a tanfelügyelőségről, hogy az egyik osztályunk nem létezik. A humán, intenzív német filológiai osztályt egyszerűen levágta a tanfelügyelőség. Akkor voltak a nagy megmozdulások, intézkedések a pedagógusszövetség, az RMDSZ részéről, és ennek eredményeképpen sikerült visszakapni. Ha szüntetnek meg osztályokat Segesváron, ne azt, amire van igény és főleg ne ott, ahol nincs alternatívája a magyar gyereknek. Segesváron nincs magyar szakoktatás, ha a gyerek nem jut be a líceum magyar tagozatára, rákényszerül, hogy román osztályokban folytassa tanulmányait vagy elmenjen más városba. Idén felküldtük a kéréseket két osztályra és ezt simán jóvá is hagyták. Itt nagy befolyása volt annak, hogy az RMDSZ kormányon van és a főtanfelügyelő-helyettes, Illés Ildikó mindent megtett azért, hogy ez így alakuljon. Sőt, idén a humán osztályunkat is meg tudtuk osztani, ami azt jelenti hogy fele intenzív német és fele intenzív angol. Ez azért jó, mert vannak vidéki iskolák, ahol németet nem tanultak és ezek a gyerekek nem mertek hozzánk jönni. Most erre lehetőség adódik. Az elemi iskolákban három magyar osztály működik, még folynak a tárgyalások arról, hogy a következő tanévben két vagy három osztály induljon". Ami a oktatás színvonalát illeti, Tóh Tivadar úgy véli, annak ellenére, hogy szórványvidék, számtalan helyről, különböző anyagi helyzetű családokból érkeznek gyermekek, eddig a színvonalat sikerült megtartani, a végzőseik több mint 80 %-a főiskolákon folytatja tanulmányait. A líceum minden magyar oktatója szakképzett, akik az óraszámok miatt az általános iskolában és líceumban is tanítanak". És a jövő? "Optimista vagyok, úgy látom, hogy azok az elvek és az a szellemiség, amely létezett Segesváron a középiskolában, az alapok, amelyen az egész oktatási rendszer működött, megmaradtak. Felmérést végeztünk a következő 10 évre a gyereklétszám alakulását illetően, erről is tanácskoztunk a hétvégén. Úgy értékeljük, hogy tavaly és idén voltunk mélyponton, ha ezt a periódust sikerült átvészelni, reméljük, a következő években sem lesz probléma" – tette hozzá az igazgató-helyettes. Antalfi Imola. Forrás: Népújság (Marosvásárhely) 2010. március 8.A szenátus elnöki tisztségét kérné az RMDSZA Demokrata-Liberális Párt és az RMDSZ egyaránt menesztené Mircea Geoanăt a szenátus éléről — ebben állapodott meg a koalíciós vezetőtanács tegnapi ülésén a két alakulat. Sőt, az RMDSZ attól sem zárkózik el, hogy magáénak követelje az államfő után rangban a második állami tisztséget. Markó Béla szövetségi elnök legalábbis az erre vonatkozó újságírói kérdésre úgy nyilatkozott: akár az RMDSZ is kérheti a funkciót. A Demokrata-Liberális Párt vezetősége tegnap egyhangúlag fogadta el, hogy támogatják az alakulat szenátorainak Mircea Geoană leváltását célzó kezdeményezését. A kérést múlt héten nyújtotta be 57, többségében demokrata-liberális felsőházi honatya, a dokumentumot azonban hét független és két RMDSZ-es szenátor — Albert Álmos és Gyerkó László — is ellátta kézjegyével. A hivatalos indoklás szerint azért követelik a szociáldemokrata politikus visszahívását, mert Geoană nem bocsátotta szavazásra a más pártokból kilépő, úgynevezett függetlenek bizottsági tagságának megőrzésére vonatkozó kérést. Azt is a házelnök szemére vetik, hogy nem hagyta jóvá az alkotmánymódosító bizottság létrehozását. Hivatalosan is felzárkózott koalíciós partnere tervéhez az RMDSZ. Markó azzal érvelt, hogy a hatékonyság érdekében a kormánykoalíciós pártoknak kell vezetniük a parlament két házát is, hogy a kabinet által beterjesztett törvények ne akadjanak el a törvényhozásban. Mint mondta, támogatják Mircea Geoană leváltását, egyelőre azonban keresik az alkotmányos lehetőséget az elnökcserére. Az alkotmánybíróság egy korábbi döntése szerint ugyanis a házelnök visszahívására nem elegendő, ha a honatyák többsége kéri azt, hanem az elnököt jelölő frakciónak kell indítványoznia a cserét. Arra a kérdésre, hogy az RMDSZ kérte-e magának a tisztséget, a szövetségi elnök azt mondta, nem, de akár igényelhetnék is, az RMDSZ-nek vannak olyan politikusai, akik remekül megbirkóznának a feladattal. Hangsúlyozta azonban: személyekről még nem esett szó a koalíciós vezetőtanács ülésén. Hasonlóan nyilatkozott Fekete Szabó András szenátusi frakcióvezető, aki szerint a felsőház elnöki tisztségének betöltésére Frunda György szenátor alkalmas lenne. A szociáldemokraták egyébként alkotmányellenesnek minősítették a kormánykoalíciós pártok kezdeményezését. Az sem valószínű, hogy a liberálisok támogatják az elnökcserét, Crin Antonescu pártelnök legalábbis tegnap azt nyilatkozta, az alakulaton belül nem tárgyaltak erről az ügyről, de nem lesznek a Demokrata-Liberális Párt cinkosai. A Nemzeti Liberális Párt elnöke arra is figyelmeztetett: visszaüthet az RMDSZ-nek a demokrata-liberálisokkal való cinkosság. A felsőház állandó bizottságában várhatóan ma vitatják meg a demokrata-liberálisok kezdeményezését. Minthogy Mircea Geoană ez ügyben nem szavazhat, elméletileg azonos az elnökcserét támogató és azt elutasító honatyák száma. Háromszék. Forrás: Erdély.ma 2010. március 9.Lehet-e más a politika?!A kérdést, amely egyáltalán nem szónoki — ne feledjük, Magyarországon ilyen névvel új párt is alakult —, a választások után az egyik (új) alelnök, Mircea Diaconu színművész, a liberálisok egyik leghitelesebb politikusa tette fel egy tévéműsorban, és szabatosan ki is fejtette, mire gondol. A két hidrára vagy polipra, amelyik az elmúlt húsz évben alaposan behálózta az eredeti demokráciát, az egyik nyilván, a korrupció, amelynek még a méreteit sem sejteni, a másik a klientúrák kialakulása, a pártok klienseinek számottevő növekedése, amely alapvetően megbénítja a társadalom normális működését. A romániai élet teljes átpolitizáltsága még a reményt is elveszi az új nemzedékek elől, hogy becsületes munkával, szakértelemmel, a megszerzett tudással ebben az országban érvényesülni lehet, hisz maholnap már egy kertész vagy egy portás kinevezéséhez is párttámogatás, pártajánlás szükségeltetik, nem is beszélve a vezető posztokról. Ez a klientúrabetegség a politikai és morális válság igazi oka, s ezen kell(ene) változtatni a jövő érdekében. Egyébként a liberális kongresszus nyugodtabb légkörben zajlott, s unalmasabb is volt, mint két hete a szociáldemokratáké, ahol, ha képletesen is, de vérre ment a dolog, leplezetlenül csaptak össze az indulatok, és folytak a leszámolások. Ludovic Orban, az újraválasztott Crin Antonescu ellenjelöltje a biztos vereség tudatában is vállalta a kihívást. Programja csak árnyalatokban különbözött a Antonescuétól, ő is ellenzékben képzelte el pártja jövőjét, s a feladatot abban látta, akárcsak Antonescu, hogy miként lehet elitpártból tömegpárttá alakítani a Nemzeti Liberális Pártot. Más irányvonalat csak a harmadik elnökjelölt, Viorel Cataramă milliomos üzletember képviselt, aki a kormányban és a kormányzó Liberális-Demokrata Párttal szövetségben képzelte volna el pártja jövőjét, utolsó pillanatban viszont visszalépett. Az újraválasztott Crin Antonescu pedig azt fejtegette, hogy a liberálisok határozott ellenzéki szerepre készülnek, minden ponton támadják a tehetetlen és erőtlen Boc-kormány elképzeléseit, hiszen Románia egyre mélyebben sodródik a válságba. A liberális pártnak arra kel törekednie, hogy rámutatva a kormány hibáira és baklövéseire, felmutassa az alternatívákat, Mircea Diaconu megfogalmazásával élve: azt a lehetőséget, hogy igenis, lehet más a politika. Bogdán László. Forrás: Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2010. március 9.Sapientia: többfrontos izgalomA héten kötteti és nyújtja be a Román Felsőoktatás Minőségét Ellenőrző Bizottság (ARACIS) asztalára az akkreditálás megszerzéséhez szükséges dokumentációt a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem vezetősége – nyilatkozta a Krónikának Dávid László rektor, aki derűlátó az akkreditációt illetően. Derűlátó. Dávid László rektor bízik a Sapientia akkreditálásábanA tervek szerint szerdára készül el az a vaskos dokumentáció, amelyet a Sapientia-EMTE vezetősége a Román Felsőoktatás Minőségét Ellenőrző Bizottság (ARACIS) elé terjeszt. A Craiovai Egyetem volt rektora, Mircea Ivănescu professzor által vezetett bizottság öt szakot választott ki az akkreditálási folyamathoz. „Az ARACIS vizsgáló testülete előzőleg négy csíkszeredai és egyetlen vásárhelyi szakot jelölt meg, ebből végül három, illetve kettő lett. Számos tényt figyelembe véve, személy szerint jobban szerettem volna, ha Marosvásárhelyről választanak ki hármat és Csíkszeredából kettőt, de így is nagyon bízom a sikerben” – nyilatkozta a Krónikának Dávid László, az egyetem rektora. Április folyamán az egyetemi oktatás minőségét ellenőrző testület hat bizottsága látogat Csíkszeredába és Marosvásárhelyre. Felmérik a Csíkszeredában működő román–angol, az általános közgazdaság és a szociológia szakokat, illetve a marosvásárhelyi informatika, valamint az automatika és alkalmazott informatika szakokat. A szociológián kívül valamennyi szaknak sikerült az évek folyamán megszereznie az akkreditálást. Az ARACIS eredménye májusra várható. Amennyiben pozitív döntés születik, a Sapientia akkreditálását előbb egy kormányrendelet, majd a parlament szavazata szentesítené. A romániai adófizetők pénzére várva „Sajnos a támogatásokból már csak a működésre futja” – válaszolta lapunk finanszírozásra vonatkozó kérdésére Dávid László. További kérdésünkre, hogy az anyaországi rendszeres támogatás és a pályázatokon szerzett összegek mellett mikortól számíthatnak a romániai adófizetők pénzére, a rektor úgy vélekedett: „Ha optimista lennék, azt mondanám, a tegnapra. De a román törvények szerint csak egy akkreditált egyetem támogatható. Amint megszereztük az akkreditálást, jogosnak és egyben elérhetőnek érzem ezt a kérést. Viszont azt is tudom, hogy a szakmai szempont mellett nagyrészt a politikai állásponttól függ. Elkezdődnek a tárgyalások, az alkuk, mi meg reménykedünk”. Dávid nem rejtette véka alá, hogy számít az RMDSZ vezetőségére, és tisztában van azzal, hogy a szövetség hathatós támogatása nélkül a román hatalom a Sapientia elé is hasonló akadályokat gördítene, mint a Partiumi Keresztyén Egyetem (PKE) elé. Mentalitásfüggő támogatás „Arra törekszünk, hogy az új tanügyi törvénytervezet magánegyetemekre vonatkozó fejezete a lehető legkedvezőbb legyen a Sapientiára nézve. Azonban naivság azt hinni, hogy ez csak tőlünk függ” – vetítette előre a nem túl könnyűnek ígérkező feladatot lapunk megkeresésére Király András, az oktatási minisztérium RMDSZ-es államtitkára. Mint hangsúlyozta: a jelenlegi törvény megváltoztatásához a döntéshozók koncepció- és főleg mentalitásváltására lenne szükség. „Első sorban az illetékesekben azt kellene tudatosítani, hogy ha a magánegyetemek a felsőoktatási rendszer szerves részét képezik, akkor azokat annak megfelelően kell kezelni. Ha elfogadtuk, hogy Romániában működhetnek magánegyetemek is, akkor fogadjuk el azt is, hogy az államnak kötelessége azokat az adófizetők pénzéből támogatni” – szögezte le Király, hozzátéve, reményei szerint a szaktárca már a héten tárgyalhatja a törvénytervezet magánegyetemeket érintő részét. Szucher Ervin. Forrás: Krónika (Kolozsvár) 2010. március 9.Koalíció Geoană ellenAz RMDSZ támogatja Mircea Geoană leváltását a szenátus éléről, de nem tart igényt a felsőház vezetői tisztségére – jelentette ki tegnap lapunknak Markó Béla az RMDSZ szenátusi frakciójának ülése után. „Csak abban értettünk egyet, hogy a szenátus elnöki széke a kormánykoalícióé kell hogy legyen, de nem tárgyaltunk külön arról, hogy a Demokrata–Liberális Párt vagy az RMDSZ jelöljön-e Mircea Geoană helyére felsőházi elnököt” – cáfolta az ÚMSZ-nek a szövetségi elnök azokat a sajtóinformációkat, miszerint az RMDSZ magáénak akarja az állam második emberének pozícióját. A politikus úgy véli, sokkal nagyobb az esélye annak, hogy a szenátus elnökét a PD-L jelölhesse majd Geoană tervezett leváltása után – így Markó az esetleges magyar szenátusi elnök személyét illetően sem kívánt találgatásokba bocsátkozni. Verestóy Attila szenátor, a felsőház háznagya lapunknak az ügy kapcsán tegnap szintén úgy nyilatkozott: szerinte a PD-L ragaszkodni fog a szenátusi elnöki tisztséghez, így nem lehet túlzott reményeket fűzni annak megszerzéséhez. Mint elárulta: a sajtóhíresztelés alapja az, hogy a tegnap délelőtti koalíciós ülésen Kelemen Hunor művelődési miniszter tett egy erre vonatkozó megjegyzést, ám nem igényként, hanem lehetőségként. A PD-L kezdeményezése egyelőre „csak” jogi nehézségekbe ütközik. Mivel 2005-ben az Alkotmánybíróság töröltette a házelnök leváltására vonatkozó passzusokat, a kezdeményezők a házszabály 85. cikkelyében találták meg azt a jogi kiskaput, amellyel szerintük elérhető Mircea Geoană elmozdítása. Eszerint a szenátoroknak joguk van arra, hogy különböző javaslataikat a plénum elé terjesszék. A házelnök leváltására vonatkozó demokrata-liberális indítvány múlt csütörtökön jutott el a szenátus házbizottságához, ám napirendre tűzéséről az ellenzéki többségű testületnek még szavaznia kell. „Mi ezt a jogi utat járhatónak tartjuk, ám valóban kérdéses, hogy sikerül-e napirendre tűzni Mircea Geoană leváltását” – mondta tegnap lapunknak Fekete Szabó András. Az RMDSZ szenátusi frakcióvezetője szerint az alkotmány előírja, hogy a házbizottságok tagjai mandátum közben is visszahívhatók. „A szenátus elnöke is a testület tagja” – érvelt a politikus. Fekete szerint az a veszély sem áll fenn, hogy Geoană leváltását az ellenzék utólag megtámadja az Alkotmánybíróságon. „Megtámadni megtámadhatja, de a taláros testület a parlament határozatait nem tárgyalja” – mondta a frakcióvezető. A Szociáldemokrata Párt (PSD) továbbra is fenntartja, hogy alkotmányellenes a házelnök leváltására irányuló kezdeményezés. „A PD-L-nek azonban semmi sem drága, ha szövetségesei, azaz a függetlenek érdekeiről van szó. Készek akár az RMDSZ jelöltjét is támogatni a házelnöki tisztségbe” – mondta Victor Ponta, a PSD elnöke. A Nemzeti Liberális Párt (PNL) vezetője szerint az RMDSZ a PD-L foglya a kormányban. „Nem bíráltam az RMDSZ-t, amikor kormányra lépett a demokrata-liberálisokkal. Attól tartok azonban, hogy a Geoană leváltására irányuló cinkos magatartásuk még ellenük fordulhat” – mondta Crin Antonescu. Cs. P. T., S. M. L. Forrás: Új Magyar Szó (Bukarest) 2010. március 10.Pálfordulás Geoană visszahívása ügyébenIdőnként kínos véleményváltoztatásra kényszeríti a politikusokat saját pártjuk állásfoglalása. Most ilyen helyzetbe került Frunda György RMDSZ-es szenátor, aki kénytelen volt módosítani álláspontját Mircea Geonănak a szenátus éléről való visszahívása ügyében, miután az RMDSZ elhatározta, hogy támogatja a demokrata párt kezdeményezését. A múlt héten derült égből villámcsapásként érkezett a Demokrata Liberális Párt (PD-L) szenátusi frakcióvezetőjének, Traian Constantin Igaşnak az a bejelentése, hogy Mircea Geoană felfüggesztését kérik a szenátus éléről. A kezdeményezés komolytalanságát látszott alátámasztani, hogy a szenátorok a felfüggesztés szót használták, holott a házszabályzat csak visszahívásról rendelkezik. A demokrata pártiak pozícióját gyengítette, hogy az Alkotmánybíróság 2005-ben felülvizsgálta a házszabályt, és világos állásfoglalást tett közzé a házelnökök visszahívásáról. Az RMDSZ szenátora közvetlenül a bejelentést követően, március 3-án úgy nyilatkozott: Igaş bejelentése politikai nyilatkozat súlyával ér fel. A szenátor ezzel azt érzékeltette, hogy egy ilyen kezdeményezés kivitelezhetetlen, amit az Alkotmánybíróság döntésével magyarázott. Az Agerpres március 3-i tudósításában azt írja, hogy Frunda kifejtette: a szenátus elnökének a visszahívását a taláros testület döntése tisztázza, vagyis „a parlament két házának az elnökei csak saját pártjuk frakciójának a kezdeményezésére hívhatók vissza funkciójukból”. Az RMDSZ azonban hétfőn hivatalosan is csatlakozott a demokraták kezdeményezéséhez, amit a nagyobbik koalíciós párt szintén felvállalt. Frunda álláspont-változtatása a Transindexnek adott nyilatkozatban érhető tetten. Az RMDSZ-szenátor az eljárás alkotmányosságára vonatkozó kérdésre kijelentette: a szenátorok szavazással döntenek arról, hogy megtartják tisztségében, vagy menesztik a házelnököt. „A döntés tehát a szenátusra tartozik, az Alkotmánybíróságnak ebbe a kérdésbe nincs beleszólása” – idézi a Transindex Frundát. Forrás: Szabadság (Kolozsvár) 2010. március 11.Folyóirat a gyermekeknekSzatmár megye – Az idei tanévben a szatmárnémeti Mircea Eliade Általános Iskolában már összesen 64 I–IV., valamint V–VIII. osztályos diák olvassa a magyarországi Szitakötő kíváncsi gyermekek folyóiratát, a negyedévente megjelenő lapban a természettudomány mellett helyet kapnak a művészetek, az irodalom és más érdekes téma is. Gyökös Ferenc, az iskola aligazgatója elmondta, tanintézményükből 4 tanár vett részt a nemrégiben Nagyváradon tartott továbbképzésen, mely témája: a folyóiratban megjelent cikkeket hogyan lehet beépíteni a tanórák anyagaiba. A képzésen Szatmárnémetiből az iskola oktatói mellett részt vettek pedagógusok a 10–es Számú Általános Iskolából, a Hám János Római Katolikus Iskolaközpontból, a Dariu Pop Általános Iskolából, valamint a Ion Creanga Általános Iskolából is — a Szatmármegyei tanárok mellett voltak még Bihar, Kolozs és Aradmegyei tanárok is. Gyökös elmondta, miután a tanórákon felhasználták a folyóirat cikkeit, visszajelezéseket kell küldeniük a szerkesztőknek a diákok reakcióival kapcsolatban. A továbbképzést dr. Horgas Judit, a program vezetője és a folyóirat egyik szerkesztője, valamint Viktor András, a Magyar Környezetvédelmi Egyesület elnöke tartotta. A folyóirat a gyermekek kreativitását és önálló gondolkodását segíti elő. Forrás: erdon.ro 2010. március 16.Farkas Miklós átvette a Segesvár díszpolgára címetA segesvári önkormányzat januárban díszpolgári címet adományozott Farkas Miklósnak, a segesvári Gaudeamus Alapítvány alapítójának, a Mircea Eliade Főgimnázium nyugalmazott matematikatanárának. A díszpolgári oklevelet és a város kulcsát Dorin Danesan polgármester adta át március 6-án, a segesvári magyar középiskolai oktatás 50. évfordulójára szervezett ünnepi rendezvényen, dr. Mariana Gorczyca és Tóth Tivadar, a líceum igazgatója és igazgatóhelyettese jelenlétében. Az önkormányzat a líceum vezetőségének javaslatára egyhangúlag fogadta el a Segesvár magyarsága számára megtisztelő cím odaítélésről szóló határozattervezetet, amellyel elismerte Farkas Miklósnak a segesvári oktatás és művelődés fenntartására és fejlesztésére kifejtett odaadó és önzetlen, majdnem 50 éves munkáját. Farkas Miklós, a város első magyar nemzetiségű díszpolgára Marosvásárhelyen született 1941. május 31-én. Tanár szülők gyereke, elemi iskolai tanulmányait 1947- ben kezdte el Marosvásárhelyen, a Református Kollégiumban, 1958-ban sikeres felvételi vizsgát tett a kolozsvári Bolyai Egyetem matematika-fizika szakára, ahol 1963-ban szerzett diplomát matematika-mechanika szakon. A segesvári Mircea Eliade Főgimnázium magyar tagozatán kezdte tanári pályafutását, ahol megszakítás nélkül, 42 éven át oktatta a matematikát. 2003- ban vonult nyugdíjba, de még két évig tanított. Több mint 1000 diák került ki a keze alól, 12 osztálynak volt osztályfőnöke. Amint a méltatásában elhangzott, kollégáival együtt sikerült olyan szellemiséget kialakítania, amelyet azokból a nagy hagyományokkal rendelkező erdélyi magyar iskoláktól "örököltek", amelyekben ők tanultak, s rövid időn belül a frissen alakult tagozat kiváló eredményekkel büszkélkedhetett. Diákjai eredményesen szerepeltek a matematikai olimpiák különböző szakaszain és az egyetemi felvételi vizsgákon. Több mint 20 éven keresztül vezette a Segesvár környéki matematikatanárok módszertani körét és a Romániai Matematikai Társaság segesvári fiókjának elnöke volt 23 évig. Szakmai és művelődéssel kapcsolatos írásai jelentek meg hazai lapokban és folyóiratokban : Matematikai Lapok, Tanügyi Újság, Korunk, A Hét, Helikon, Romániai Magyar Szó, Népújság stb. Több matematika tankönyvet írt a XII. osztályok számára. 1990. után, rövid ideig a helyi politikai élet résztvevője volt, alapító tagja és elnöke a helyi RMDSZ-szervezetnek. 1990. március 18-án vezetésével (RMDSZ elnöki, valamint igazgatóhelyettesi minőségében) a magyar tagozat tanulói egyórás, táblás felvonuláson (tüntetésen) vettek részt, önálló magyar iskolákat követelve. A segesvári EMKE szervezet alapító tagja és elnöke volt (1993–1995), valamint az Erdélyi Múzeum Egyesület és a fehéregyházi Petőfi Sándor Művelődési Egyesület tagja napjainkig. 1993-ban – volt tanítványai és kollégái támogatásával – megalapította a segesvári Gaudeamus Alapítványt, amelynek elnöke volt 1993 és 2002 között, majd igazgatója napjainkig. A Gaudeamus Alapítvány fő célkitűzése a segesvári és környékbeli szórványban élő magyar gyermekek anyanyelvű oktatásának támogatása. E célból az alapítvány 1999. óta szórványkollégiumot működtet, ahol 80 diáknak biztosít jó szállás-, étkezési- és tanulási körülményeket. (a.) Forrás: Népújság (Marosvásárhely) 2010. március 17.Újra előkerült a magyar kártyaA március 15-i megemlékezések látszólag a román nacionalisták malmára hajtották a vizet, ugyanis egy nappal a ’48-as forradalmi ünnepségek után „általános offenzívát” indítottak az RMDSZ ellen. Mircea Duşa, a szociáldemokraták képviselőházi alelnöke szerint az lett volna normális, ha a csíkszeredai megyeházára felvont székely zászló – amelyet a Hargita Megyei Tanács hivatalosan magáénak fogadott el – a román közösséget jelképező elemeket is tartalmaz. Duşa emlékeztetett: tíz évvel ezelőtt „nagy nehézségek árán” tudta csak felhúzatni az épületre a román nemzeti lobogót. „Nem lenne semmi gond a lobogóval, ha valóban csak a megye zászlaja lenne, de a kezdeményezők szerint ez az alkotmányban nem létező Székelyföld egészét jelképezi” – fejtette ki a PSD-s politikus, azt is szóvá téve, hogy a március 15-i megemlékezésen az is elhangzott, hogy Székelyföld nem tartozik Romániához. A Konzervatív Párt (PC) sem akart alulmaradni a „licitben” és felszólította Emil Boc miniszterelnököt, hogy „dobja ki a kormányból az RMDSZ-t az alkotmány megszegése miatt”. Bogdan Diaconu konzervatív alelnök bejelentette, panaszt nyújtottak be az ügyészségen Markó Béla ellen, és a miniszterelnök-helyettes távozását kérik, mert szándékosan megszegte az alkotmányt, amikor a miniszterelnöki hivatal fejlécével ellátott papíron magyar nyelvű meghívót küldött a magyar iskolaigazgatóknak. Mint ismeretes, a szövetségi elnököt a Vatra Româneasca szélsőséges szervezet is „bepanaszolta” a miniszterelnöknél. Markó utólag egyértelművé tette, hogy a magyarokkal eddig és ezentúl is anyanyelvükön kommunikál, miniszterelnök-helyettesi minőségében is. Gheorghe Funar, a Nagy-Románia Párt (PRM) főtitkára tegnap nem kevesebbet kért Traian Băsescu államfőtől, mint népszavazás kiírását az RMDSZ törvényen kívül helyezéséről, és a szövetség színeiben közhivatalt betöltő szakértők elbocsátását. „Történelmi lehetőség előtt áll Románia elnökeként: törvényen kívül helyeztetheti az RMDSZ-t, visszavonhatja az összes parlamenti, kormányzati és helyi emberük mandátumát, beszüntetheti az RMDSZ irányítása alatt álló civilszervezetek és sajtótermékek pénzelését” – sorolta „kihagyhatatlan” ajánlatait a volt kolozsvári polgármester. A nagyromániás politikus szerint ezzel egy időben anyagi támogatásban kellene részesíteni a Vatra Românească Szövetséget és az Avram Iancu Egyesületet, amelyek „a román szellemiség megőrzéséért küzdenek”. Gheorghe Funar hozzátette: hatályon kívül kell helyezni azt a kormányhatározatot, amelynek értelmében Erdély több mint ezer települése „magyar nevet is kapott”, és vissza kell vonni azokat a privilégiumokat, amelyeket a magyarok az utóbbi húsz évben élveztek, beleértve „az etnikai alapú iskolai szeparatizmust”. „Ez a négy intézkedés elhárítaná az ország területi integritására törő magyar veszélyt” – summázott a szélsőjobboldali politikus. Forrás: Új Magyar Szó (Bukarest) 2010. március 17.Iliescu háttérbe vonulIon Iliescu volt államfő, a Szociáldemokrata Párt (PSD) tiszteletbeli elnöke tegnap bejelentette lemondását minden pártbeli tisztségéről. A 80 éves politikus az utóbbi időben több alkalommal is kritizálta a PSD jelenlegi vezetőségét a szombati tisztújító kongresszus előkészítése miatt. Iliescu szerint rossz irányváltást jelent Mircea Geoană pártelnök javaslata, miszerint nem külön kell majd voksolni a vezetőségi tagokra, hanem egységes elnöki stábot választanak. Álláspontja szerint ez káros, mivel ahelyett, hogy minden tisztségre kiválasztanák a legmegfelelőbb embert, minden elnökjelölt mellé odakapcsolják a csapatát is. Ezt azért tartja veszélyesnek, mert így nem egyének, hanem csoportok vetélkedése zajlik, ez pedig végzetes szakadáshoz vezethet. Iliescu közölte, lehet, hogy már a kongresszuson sem vesz részt, ugyanakkor úgy vélte, a kongresszus még módosíthatja az elnökválasztás kritériumait. Ion Iliescu alapítóként évekig volt a párt elnöke, 1990–1996 és 2000–2004 között pedig az államfői feladatokat is ellátta. A 2005-ös PSD-s elnökválasztáson alulmaradt Geoanával szemben, 2006 óta Geoană javaslatára a PSD tiszteletbeli elnöke M. Á. Zs. Forrás: Új Magyar Szó (Bukarest) 2010. március 21.Az Igazság Fáklyás MeneteMintegy másfélezren gyűltek össze a marosvásárhelyi Kultúrpalota előtt 2010. március 19-én, pénteken este, hogy a húsz évvel ezelőtti marosvásárhelyi Fekete Márciusra emlékezve részt vegyenek az Igazság Fáklyás Menetén. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT), Tőkés László EP-képviselő irodájaés a Pro Europa Liga (PEL) által szervezett megmozduláson Kincses Előd ügyvéd, egykori marosvásárhelyi vezető magyarul, míg Smaranda Enache, a PEL társelnöke románul olvasta fel a szervezők Felhívását, amelyet Traian Băsescu államfőhöz, Emil Boc miniszterelnökhöz és Laura Codruţa Kövesi főügyészhez intéztek. A húsz éve történt marosvásárhelyi pogromkísérlet kapcsán a Felhívás szövegezői rámutatnak: a civil társadalom, az erőszak áldozatai és a sajtó többszöri sürgetése ellenére az 1990. márciusi marosvásárhelyi eseményekről az igazságot ma sem ismerjük, ahogy nem ismerjük a teljes igazságot az 1989. decemberi forradalomról sem és az azt követő bányászjárásokról sem, mivel az igazságszolgáltatás a mai napig nem volt hajlandó feltárni az akkori történéseket. Mint megfogalmazzák: a tények fel nem tárása és a bűnösök meg nem nevezése miatt – húsz év után is – a magyar közösségre igazságtalanul rásütik a kollektív bűnösség fájdalmas bélyegét és ez egy demokratikus társadalomban elfogadhatatlan. Épp ezért a Felhívás támogatói kérik azoknak az azonosítását, akik eldöntötték és megszervezték a felfegyverzett parasztok Marosvásárhelyre való beszállítását, akik megszervezték a népi milíciákat és a székelykocsárdi állomásig szállították azokat a bányászokat, akiket a marosvásárhelyi polgárok ellen akartak bevetni, valamint azoknak az azonosítását, akik Zalatnán és a Mócok földjének más helyiségeiben mozgósítottak azért, hogy az ottani lakosságot Marosvásárhelyre szállítsák. „Kérjük, hogy a hatályos törvényeknek megfelelően mindazokat büntessék meg, akik 1990. március 19-én értelmi szerzői voltak az RMDSZ, NKDP és NLP székházai megtámadásának és feldúlásának, az ezeket védő marosvásárhelyi polgárok súlyos bántalmazásának, illetve akik egy napra rá, március 20-án megszervezték a Marosvásárhely főterén békésen tüntető polgári lakosság elleni erőszakos megnyilvánulásokat” – áll a dokumentumban. A Felhívás felolvasása után a fáklyásmenet résztvevői – jelentős karhatalmi biztosítás mellett – a volt RMDSZ-székházhoz vonultak, ahol Tőkés László püspök románul, illetve Kecskés Csaba marosvásárhelyi unitárius esperes magyarul mondta el a Miatyánkot. Az emlékezők innen Sütő András és Jakabffy Attila sírjához vonultak, és a kegyelet gyertyái mellett nemzeti imáinkkal tisztelegtek a marosvásárhelyi hősök előtt. Közös múlt, közös jövő A Szeretet Márciusa elnevezésű rendezvénysorozat másnapján délelőtt 10 órától kezdődött a „Közös múlt, közös jövő – otthon, Európában” című konferencia, amelyen házigazdaként Kali István, a maros-megyei EMNT elnöke köszöntötte a Deus Providebit Tanulmányi Ház konferenciatermét zsúfolásig megtöltő résztvevőket. Tőkés László EP-képviselő, a rendezvénysorozat kezdeményezőjeként megnyitó előadásában abbéli reményét fogalmazta meg, hogy „emlékezésünk békévé oldja a múltat”. Mint mondta: a közös rendezvény a megbékélést szolgálja, ilyen értelemben köszönetet mondott a PEL-nek és kiemelten Smaranda Enache emberjogi harcosnak, valamint Kincses Előd „egykori és jelenlegi ügyvédjének”, hiszen szomorú aktualitás, mutatott rá Tőkés, hogy a marosvásárhelyi bíróságokon Kincses Előd képviseli a Ștefan Gusă tömeggyilkos tábornok szobrának felállítását megakadályozni kívánó keresetüket. Az EMNT elnöke ugyanakkor hiányérzetének is hangot adott, amiért az RMDSZ nem vállalt közösséget ebben a rendezvénysorozatban. Elismeréssel említette a Bernády György Alapítvány által készíttetett tizenkét órás dokumentumfilmet, amely érdemben hozzájárul a múltfeltáráshoz, talán sikerül leépíteni az épp húsz évvel ezelőtt erőszakolt sztereotípiákat, jelentette ki az egykori temesvári lelkipásztor, mint ahogyan a román közszolgálati televízióban sugárzott háromrészes filmsorozat is ezt a célt szolgálja. Ugyanakkor nem hallgathatjuk el azokat a megnyilvánulásokat sem, amelyek a román szélsőségek köreiből indulnak, és a magyar veszély újbóli feljátszásával gyakorlatilag az önigazolást keresnek. A püspök ezzel a szombatra, épp március 20-ra tervezett maroshévízi román nagygyűlésre utalt, és amint megfogalmazta: a szeparatizmus vádját már megint azért veszik elő, hogy az egységes székelyföldi régió tervét ellehetetlenítsék. 1989, Temesvár: a hiteles forradalmat jelenítette meg – jelentette ki az erdélyi EP-képviselő. Ezzel szemben – „Temesvár szellemével” ellentétesen – 1990 márciusának Marovásárhelyét „Ceuşescu kísértete” járta be. Temesvár szolidaritáson, tolerancián és szereteten alapuló összefogását a gyűlöletre és a mondvacsinált ellenségképre alapozott „ellenforradalom” törte meg. A biztató kezdet – Temesváron a bűnösök elleni per, a Temesvári Kiáltvány, a Nemzeti Megmentési Front kisebbségbarát nyilatkozata stb. – után a rendszerváltozást eltérítették, mondta a püspök. A gyűlölet forgatókönyve a marosvásárhelyi Fekete Márciusba torkollott: nem interetnikai konfliktusról kell beszélnünk, hangsúlyozta Tőkés, hiszen nem egy szimmetrikus viszonyról volt szó: inkább agresszorokról és áldozatokról van szó. Mindezt azért tervezte meg a volt kommunista nómenklatúra, hogy visszatérhessen a hatalomba a Szekuritáté, berendezkedtek a posztkommunista erők, elindultak az első „szabad” parlamenti választáson – végezetül a kommunistáknak és a titkosszolgálatnak sikerült átmentenie a hatalmukat. Ma, Marosvásárhelyen nem egyedi megemlékezést tartunk, hívta fel a figyelmet az EMNT elnöke, hanem az egész térségünket sújtó, a volt szovjet tömb országaiban két évtizede tartó visszarendeződés ellen, a posztkommunista struktúrák továbbélése ellen tiltakozunk. A rendszerváltozást folytatnunk kell, szögezte le Tőkés László, az 1989-ben elkezdődött folyamat eredeti szellemében harcoljunk a jóvátételért, azonosítsuk a bűntettek elkövetőit, vonjuk felelősségre őket. Nemzetközi példák egész sora mutatja, hogy bő két évtized után immár Európa is képes szembenézni a kommunizmus örökségével, az Európa Tanács, az Európai Parlament, az Európai Néppárt elítélték a bűnös rendszert, illetve a volt kommunista blokk országainak múltfeltáró intézetei képviselőinek prágai tanácskozásán még egy nemzetközi büntetőbíróság felállításának igénye is megfogalmazódott. De a nemzeti kormányoknak is megvan a saját felelősségük a kommunista múlttal való őszinte szembenézés tárgykörében – ezt a cél kívánja szolgálni a konferencia is, zárta beszédét Tőkés László. Smaranda Enache köszöntő beszédében többek között felvillantotta Kincses Előd és az ő közös sorsát: 1990 márciusa után mindkettőjüket közellenségnek kiáltották ki, őt munkahelyéről is eltávolították, illetve megakadályozták, hogy mindketten elinduljanak a rákövetkező parlamenti választáson. A PEL társelnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy mennyire fontos a civilszféra hozzájárulása a múltfeltáráshoz: ezért szervezték a fáklyásmenetet, és ezért is nagy öröm, hogy a konferencián a magyarok mellett részt vesznek román és zsidó történészek is. Az emberjogi harcos rámutatott: a nemzeti kisebbségek jogaiért, külön tekintettel a magyar közösségre továbbra is ki kell állni, mert az erdélyi magyarságot történelmi múltja miatt ez megilleti, másfelől a kisebbségek ezt igénylik is. Kincses Előd köszöntőjét azzal a kérdéssel indította: eljutottunk-e a Fekete Márciustól a Szeretet Márciusáig? Az egykori marosvásárhelyi vezető szerint a szeretet márciusa még vágyálom, előíró jellegű jövőkép, akárcsak a tízparancsolat. Épp azért, mert a román és magyar közösség a maga két külön világát építi, számára nagyon disszonánsnak tűnik, jelentette ki az ügyvéd, hogy RMDSZ nem vett részt a fáklyás felvonuláson, mint ahogyan a román pártok sem. „Annak idején nem UDMR-ét alapítottunk, hanem RMDSZ-t, és szeretnénk, ha így is viselkedne” – mondta az egykori marosvásárhelyi hős, akit a fekete március után emigrációba kényszerített az akkori román hatalom. A megnyitó előadások után Korpos Dalma, Tőkés László kolozsvári irodájának vezetője felolvasta Füzes Oszkár, Magyarország bukaresti nagykövetének levelét, Gróh Gáspár, Mádl Ferenc kabinetvezetője az egykori köztársasági elnök üzenetét tolmácsolta. Király Károly egykori erdélyi magyar politikus is levelet intézett a résztvevőkhöz, amelyben egyebek mellett ezt írta: „A márciusi események nem spontán, nem román-magyar ellentétekből születtek, hanem mesterségesen táplált, szervezett és kirobbantott hatalmi, kormányzati eszközökkel támogatott, tragikus események voltak. Emlékeinkből kitörölni nem szabad, a múltat megváltoztatni nem lehet. De ha kellő tisztelettel és alázattal viszonyulunk hozzá, útravalóul adhatjuk a levont tanulságokat gyermekeink és unokáink részére.” Ezután az EMNT által meghirdetett „Családom fekete márciusa” című, esszé– vagy interjú-pályázat nyerteseinek adta át a díjakat Farkas Márta zsűrielnök. A középiskolás diákok és egyetemi hallgatók által beküldött pályaművek közül III. helyet Kusztos Dávid, a marosvásárhelyi Református Kollégium IX. osztályos tanulója, a II. díjat Dénes Hunor Levente, volt Bolyais diák, II. éves joghallgató, ezzel egyenértékű különdíjat Simon Alíz Tímea, a Művészeti Líceum tanulója, míg a fődíjat Szabó Dániel, II. éves egyetemi hallgató nyerte el. A marosvásárhelyi magyarok mellett harcoló, emiatt igazságtalanul bebörtönzött és üldözött magyarok és magyar-cigányok helytállásukért nemrégiben a Terror Házában megkapták a Petőfi emléklapot – a konferencián pedig Bajnai Gordon miniszterelnök levélben értesítette őket, hogy a Kisebbségekért Díjat adományoz nekik, miután jogszabály-módosítással azt külhoniakra is kiterjeszti. A díjakat Balog Zoltán, a Fidesz országgyűlési képviselője, a Magyar Országgyűlés Emberjogi Bizottságának elnöke és Schmidt Mária, a Terror Házának igazgatónője adta át Lőrincz Józsefnek, Szilágyi Józsefnek, Sütő Józsefnek. Puczi Béla érdemeit post mortem ismerhetjük csak el, az ő díját felesége, Puczi Mária vette át. További posztumusz elismerésben részesült: Szilveszteri Kis Péterés Tóth Árpád – hozzátartozóik annyi sérelmet és megaláztatást szenvedtek el 1990 márciusa utáni két évtizedben, hogy sem a budapesti díjátadóra, sem Marosvásárhelyre nem jöttek el, nevükben Baricz Lajos marosszentgyörgyi plébános vette át a díjat. Az ünnepélyes díjátadókat követően két tömbbe csoportosítva került sor a konferencia előadásaira. Balog Zoltán a teológiában ismert „helyettes elégtétel” fogalmából indult ki. Helyettes elégtételről akkor beszélünk, amikor nekünk kellene valamiért helytállnunk, felelősséget vállalnunk – de nem tesszük, viszont van valaki, aki ezt helyettünk megteszi. A fideszes politikus rámutatott: Közép-Kelet-Európában ez gyakorta előfordul, és nagy dolog, hogy vannak olyanok, akik képesek erre. A marosvásárhelyi roma hősök példáját azért tartotta fontosnak, mert a roma-probléma egész Európa számára egyre akutabbá válik, és a rengeteg – politikai manipuláció eszközeként felhasznált – negatív példa mellett szükségünk van a pozitív példák felmutatására. Ez a mi felelősségünk, jelentette ki Balog, ezeket a példákat kell mindig szembeállítanunk azokkal, akik minket akarnak szembeállítani. Az első előadássorozatban felszólalt Wiliam Totoc, berlini újságíró, számtalan tanulmány és könyv szerzője, aki az „Egy fiatal harcos portréja” című filmet esettanulmányként bemutatva a feléledő román szélsőséges mozgalmakról beszélt, elítélve a múlt misztifikálását és a nacionálkommunizmus meghosszabbítását. Matuska Márton délvidéki újságíró arról a „csodáról” beszélt, hogy Trianon után 90 évvel egy magyar ember felszólalhat a szerb parlamentben, Boros Zoltán televíziós szakember a Marosvásárhelyen húsz évvel ezelőtt létrejött, mesterségesen táplált „tömeges pszichózis” rejtelmét boncolgatta. A média felelősségét hangsúlyozta Éhn József, a Társaság a Kárpát-Medencei Magyarságért elnöke is. Dr. Ábrám Zoltán, a marosvásárhelyi események résztvevőjeként emlékeit elevenítette fel, és rámutatott: „Húsz év eltelt, és ma már egészséges összegzést végezve szükség szerint önkritikusnak kell lennünk. További kérdéseket kell feltennünk magunknak. Miért fogyunk napról napra, és miért csökken a magyar emberek közötti szolidaritás? Miért nem tudunk olyan értékrendet teremteni a sorainkban, amely a krisztusi szeretetre épül? […] Miért nem tanultunk eleget 1990 fekete márciusából?” Hozzászólásában Tófalvi Zoltán történész a hiteles adatok nyilvánosságra hozatala mellett érvelt, míg Mircea Suhăreanu a Pro Europa Liga részéről Marosvásárhely fokozatos elrománosítása mellett tanúskodott. A konferencia második paneljét Schmidt Mária történész előadása vezette fel, aki párhuzamot vont a 2006. őszén történt budapesti eseményekkel. A Terror Háza vezetője véleménye szerint 2006-ban is a hatalom provokálta az embereket. Tanulságként megfogalmazta, hogy a provokációt mindig és mindenkor le kell leplezni. A történész at kérteTraian Băsescu államfőtől, hogy tegye meg azokat a gesztusokat, amelyekkel a Fekete Március sebeit be lehetne gyógyítani. Gabriel Andreescu bukaresti emberjogi harcos felhívta a figyelmet arra, hogy a tragédián túl léteznek olyan momentumok, amelyekről nem beszéltünk eddig. 1990 márciusa után a magyar kérdés olyan szinten tevődött fel, amelyhez az addigi kurzuson szocializálódott román értelmiségek nem szoktak hozzá.. A központosító, homogenizáló államszemlélet addig nem engedte meg, hogy a kisebbségi kérdést érdemben feltegyék, mutatott rá a szakember. A zsidók nélküli antiszemitizmus kérdését leválasztva a problémakörről, Andreescu szerint a kisebbségek mai napig egyfajta provokációt jelentenek a többségi, homogén nemzetben gondolkodók számára. A másfélmilliós magyar közösségnek saját kultúrája van, érvelt a kisebbségi kérdésekkel foglalkozó professzor, teremtő módon járulnak hozzá az ország életéhez. Ezért a jövő nagy tétje a magyar régiók létrejötte lesz. Balog Zoltán rövidre fogott előadásában a konferencia mottójaként választott tételt boncolgatta, mely szerint a jövő csak igazságra épülhet. A politikus kijelentette: nem a történelmi igazságról van szó, hanem az egyetemes emberi és a kisebbségi jogok alapján levezethető igazságról, a demokratikus jogállam igazságáról. Az emberjogi bizottság elnöke kijelentette: fundamentális kérdésekben nem lehet engedni. Még azokban sem, amelyek nem népszerűek a saját körünkben: mert ha ezekben engedünk, erkölcsi jogainkat veszítjük el, hitelességünket és legitimitásunkat. Az erőszak a gyávák eszköze, mondta Balog, és sajátosan közép-kelet-európai történet az, amikor a társadalmi békét a polgároknak kell megvédeniük az államhatalommal szemben. Végezetül megosztotta azt a spirituális tapasztalatát, mely szerint végső soron mindig az igazság győz a jogbitorlókkal szemben. Ágoston András, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt (VMDP) elnöke arról beszélt, hogy az elszakadt részeknek figyelniük kell egymásra, mert tapasztalataink kiegészítik egymást. Ugyanakkor a nemzeti integráció mellett tett hitet, a magyar kormány nem hagyhatja a határon túli magyar közösségeket. A határmódosítás nélküli politikai integráció két pillére: az autonómia és kettős állampolgárság – fogalmazta meg a délvidéki politikus. Mikola István volt egészségügyi miniszter előadásában rákérdezett: valóban a szeretet márciusa lett a gyűlölet márciusából? Rámutatott: mindkettő aktív emberi érzés – be kell vetni magunkat annak az érdekében, hogy valóban belülről fakadóan tudjuk megélni. Kijelentette: erős anyaországra lenne szükség. A magyar nemzet befogadó, erős nemzet volt, a honfoglaló magyarok ilyen nemzetet alkottak meg, Szent István királyunk ezt teremtette meg. Ehhez képest, hívta fel a figyelmet a volt miniszter, a legfrissebb kutatások szerint a magyar népesség 53 százaléka anómiás (az anómia az az állapot, amikor egy társadalomban megszűnnek vagy felborulnak a normák, a szabályok, az emberek elvesztik a fogódzóikat, gyökértelenekké válnak). Őket nehéz mozgatni, de annál könnyebb manipulálni. A gazdasági válságon túl morális válságban van Magyarország, következésképpen erkölcsi erő és önvizsgálat szükséges. Mindez a békés egymás mellett éléshez is elengedhetetlen – hangsúlyozta a fideszes politikus. A konferenciát Toró T. Tibor, az EMNT ügyvezető elnöke zárta. A résztvevők Zárónyilatkozatot fogadtak el, amelyben megerősítették: a Fekete Március véres eseményei nem a két nemzeti közösség – a román és a magyar – közötti szembenállás következménye, hanem a hatalmukat és befolyásukat veszélyeztetve érző posztkommunista erők restaurációs kísérlete, melyet etnikai konfliktus gerjesztésével próbáltak leplezni és igazolni. A Marosvásárhelyi Fekete Március és az azt követő, hasonló forgatókönyv szerint zajló események – különösképpen az ún. bányászjárások – kimutatható módon késleltették a demokratikus átalakulást, Románia euroatlanti integrációját, és mindmáig érzékelhető módon hosszú időre megmérgezték a román-magyar viszonyt. A résztevők külön kitértek arra is, hogy Marosvásárhely önkormányzati elöljáróinak felelőssége és a romániai igazságszolgáltatás újabb szégyene, hogy a kommunista rezsim ellen felkelő temesváriakba lövető Ștefan Guşă tábornok szobrának felállítása engedélyt kapott, miközben az Európai Néppárt Kongresszusa határozottan elítélte a kommunista rendszerek egykori tisztségviselőinek dicsőítését. Abbéli meggyőződésüknek is hangot adtak, hogy „a jövő, Marosvásárhely, Erdély, Románia, és az egész Kárpát-medence országainak jövője csakis az igazságra épülhet. Nemzeti közösségeink közös jövője érdekében tehát igazság- és jóvátételt követelünk, a társadalmi igazságosság és a demokratikus jogrend maradéktalan érvényesítését”. Marosvásárhely, 2010. március 20. Tőkés László EP-képviselő Sajtóirodája. Forrás: erdon.ro 2010. március 22.Román naggyűlés Maroshévízen: „Székelyföld nem létezik”A magyar többségű megyékben élő románok „elnyomására”, „elüldözésére” és „elmagyarosítására” kívánták felhívni a figyelmet szombaton a Maroshévízen tartott román nagygyűlés résztvevői, amelyet a Kovászna, Maros és Hargita Megyei Románok Civil Fóruma válaszként szervezett az egy héttel korábban tartott székely nagygyűlésre. A helyi kultúrházban megtartott rendezvényen több mint hatszázan gyűltek össze – legtöbben más megyékből, buszokkal érkeztek a helyszínre –, köztük a Nagy-Románia Párt (PRM) vezéregyéniségei, Corneliu Vadim Tudor és Gheorghe Funar, valamint Victor Ponta, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke. A magyarellenes szónoklatokban bővelkedő rendezvény különösebb rendbontás és zavargás nélkül zajlott le, annak köszönhetően, hogy a híresztelések ellenére a Székely Gárda képviselői mégsem jelentek meg a rendezvényen, illetve mert Maroshévíz lakossága – mind a magyarok, mind a románok – tisztes távolságból figyelték az eseményeket. Érkezésünkkor Maroshévíz főutcáján hosszú autóbuszsor fogadott, de a főtérről leágazó mellékutcákban is nehezen lehetett parkolót találni, mert a helyeket elfoglalták az idegen megyékből érkezett gépjárművek. Három autóbusznyi „elnyomás alatt élő román” érkezett Maros megye falvaiból, azokból, amelyeknek lakói cselekvő részesei voltak a húsz évvel ezelőtti „fekete márciusi” eseményeknek, de jöttek Dolj, Prahova, Iaşi, Vaslui, Botoşani, Máramaros, Temes, Beszterce-Naszód és Kolozs megyéből is. A buszok többségén a Nagy-Románia Párt (PRM) jelképe volt látható, a járművekkel érkező „erősítés” is főleg a nagy-romániások zászlóját, illetve a trikolórt lengette. Néhányan „Erdély román föld” (Ardealul pământ românesc) táblát emeltek a magasba. A tömeg a felújított kultúrház előtt gyülekezett, míg a házigazdák a négysávos főutca szemközti oldalán szemlélték az eseményeket. Tartózkodó helybéliek „Ki hívta ide ezeket?” – tették fel a kérdést románul, illetve magyarul többen is az út túloldalán szemlélődő helybéliek közül és nemzetiségi hovatartozástól függetlenül egyöntetűen rosszallásuknak adtak hangot. Mellesleg a helybéliek csekély számú csoportjában több román szót lehetett hallani, mint magyart. „Mi itt jóban-rosszban együtt vagyunk, egyaránt vannak román és magyar barátaim. Nem értem, miért kell ilyen rendezvényeket szervezni, ha mi itt jól megvagyunk egymással?” – méltatlankodott Ioan Turcu maroshévízi lakos, aki a kérdésünkre adott válaszát a nyomaték kedvéért magyarul is megismételte. Elmondta, neki soha semmilyen hátránya nem származott abból, hogy ő román egy többségben magyarok lakta megyében, nem érzi, hogy őt „elnyomnák” a magyarok. Markó: felelőtlenek a román politikusok Markó Béla szerint a maroshévizi román nagygyűlés résztvevőit szándékosan félrevezették kijelentéseikkel a rendezvényen felszólaló román politikusok, akik részéről, mint mondta, több felelősséget várna el. Az RMDSZ elnöke felelőtlennek nevezte Victor Ponta maroshévizi kijelentéseit, s úgy véli a PSD-elnök felkorbácsolta a kedélyeket a rendezvényen. A Maroshévízen elfogadott memorandum kapcsán Markó leszögezte: amikor a magyarság több jogot kér, ezzel egyáltalán nem csorbulnak a magyar többségű megyékben élő románok jogai. A gyűlést megelőzően egy kis szóváltásra is sor került a szervezők és az „erősítés” között, ugyanis a Hargita, Kovászna és Maros megyei Románok Civil Fóruma tartott attól, hogy az „elnyomott” négyszázezernyi román jogait követelő eseményt valamelyik párt kisajátítja. Ezért nem engedték bevinni egyik párt zászlóját sem, csak a trikolórt. A tiltás ellenére meglehetősen sok PRM-s zászló lengedezett a teremben és bejutottak az „Erdély román föld” feliratos táblák, valamint a szélsőjobb Noua Dreaptă kelta keresztes zászlói is. Ponta: Székelyföld nem létezik Az egymást váltó szónokok felszólalásából kiderült, hogy a Hargita, Kovászna és Maros megyei Románok Civil Fóruma hatalmas veszélyt lát a régiók újraszervezésében, és soha nem fognak egyetérteni azzal az RMDSZ-es kezdeményezéssel, hogy Hargita, Kovászna és Maros megye egy fejlesztési régiót alkosson. „A PSD soha nem fogadja el, hogy a román mellett más hivatalos nyelv is legyen az országban, de az etnikai alapú autonómiát sem – jelentette ki Victor Ponta. „Egyetlen románnak sem kell innen elköltöznie, a Székelyföld pedig valóban nem Románia, mert a Székelyföld nem létezik” – magyarázta a legnagyobb ellenzéki párt vezetője – utalva a március 15-i kolozsvári megemlékezésen a „Székelyföld nem Románia!” transzparensre, melyet az Új Magyar Gárda Székely Szakaszának tagjai emeltek magasba. Ponta hozzátette: pártja vigyáz majd arra, hogy a képviselőház ne fogadhassa el az RMDSZ javasolta egy régióba soroló régióátszervezési törvényt. A politikus határozott állásfoglalásra szólította fel az államelnököt és a kormányfőt az egy héttel korábban tartott székely nagygyűlés kapcsán, ahol a résztvevők egyebek között a magyar nyelv hivatalossá tételét is követelték. Mircea Duşă, a képviselőház PSD-s alelnöke a helybéli románság nevében arra kérte a más vidékről érkezőket, hogy óvakodjanak a magyarellenes megnyilvánulásoktól. „Önök elmennek, de mi itt maradunk” – szögezte le Hargita megye korábbi prefektusa. Nicolai: a székely nagygyűlés szánalmas Norica Nicolai, a Nemzeti Liberális Párt alelnöke szánalmasnak, nem európainak és embertelennek minősítette a székely nagygyűlést. Kijelentette: a liberális párt betartja a környéken élő románoknak tett ígéreteit és pártja mindenekelőtt a románság érdekeit képviseli. Kirobbanó tapsvihar fogadta Corneliu Vadim Tudort, aki biztosította a románságot, hogy a kisebbségi törvényt nem fogadja el a parlament. „Mindenkinek tisztelni kell az egységes román nemzetállamot. Nem létezik semmiféle Székelyföld, ez itt Románia” – szögezte le az EP-képviselő. A Demokrata Liberális Párt (PDL) képviselői nem vettek részt az eseményen, azonban Emil Boc kormányfő, a PDL elnöke már a román nagygyűlés alatt közleményben sietett leszögezni: az alkotmány értelmében Romániában a román a hivatalos nyelv, a magyar nyelv hivatalossá tételét illető viták alaptalanok, az alkotmány pedig nem alku tárgya. Az ülés végén az egybegyűltek memorandumot fogadtak el, amelyben felkérik a hatóságokat, az elnöki hivatalt, valamint a kormányt és a civil szférát, hogy lépjen fel a szeparatista és revizionista törekvések ellen. Aggódnak amiatt, hogy a Hargita és Kovászna megyét ugyanazon régióba soroló régióátszervezési törvényt a szenátus hallgatólagosan elfogadta. Felszólítják a képviselőházat és Traian Băsescu államfőt, hogy utasítsák el a kisebbségi törvény elfogadását, emellett olyan jogszabály elfogadását sürgetik, amely a román nyelvnek „közigazgatásban használatos egyedüli nyelv státusát biztosítja”. Jánossy Alíz. Forrás: Krónika (Kolozsvár) (c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2026 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
