Január 15-én kezdődik a Magyar és Román Kultúra Hete Nagyváradon, amelynek során harmadszor nyílik meg a Magyar és Román Fotóművészek Nemzetközi Szalonja a helyi Tavirózsa Fotóklub szervezésében. A nemzetközi fotószalon fővédnöke Sólyom László magyar és Traian Basescu román államfő, továbbá élvezi a polgármesteri hivatal és különböző fotósszövetségek támogatását is. /Magyar–román hét Nagyváradon. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 15./
2009. január 15.
A népszerű nagyváradi Matyi Műhely Bábszínház ismét Arad megyébe látogatott. A négynapos turné során Kemecsei Hunor–Meleg Attila Mátyás király Nagyváradon című zenés bábjátékát mutatta be a társulat, Meleg Attila rendezésében. Az előadás Nagyzerind, Erdőhegy, Zimándújfalu, Kisiratos, Pécska, Kispereg és Nagyiratos után Aradra is eljutott. Még Majláthfalván, Fazekasvarsándon, Ágyán és Simonyifalván lépnek föl. Az előadáson résztvevő gyerekek pedagógusai műsorfüzetként megkapták a darab szövegkönyvét, amelyet felhasználhatnak munkájukban. /Kiss Károly: Mátyás király Nagyváradon is igazságot tett. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 15./
2009. január 16.
Mostanra már nyolcnaposra nőtte ki magát a kilenc évvel ezelőtt egynapos rendezvényként debütáló, Nagyvárad és Berettyóújfalu által közösen szervezett Magyar Kultúra Ünnepe, január 22-e, a magyar kultúra napja alkalmából. Magyarországon Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke, román oldalon pedig Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke vállalta a védnökséget, jelezte Szeifert Ferenc, Berettyóújfalu polgármestere. Fleisz János nagyváradi egyetemi tanár, a közös rendezvénysorozat kezdeményezője kifejtette, hogy két központi téma köré csoportosulnak az események, az egyik a Himnusz mint a megtartó erő jelképe, a másik az alkotás. Számtalan kiállítás, könyvbemutató is helyet kapott a programban. Biró Rozália nagyváradi alpolgármester szerint ügyeltek arra, hogy a kulturális jelleg ne csorbuljon. A magyar kultúra napja ünnepségsorozathoz csatlakozva a szatmári Ady Endre Társaság Egycsillagú égbolt címmel rendezi meg a magyar kultúra hetét. Először Szatmárnémetiben, majd Nagykárolyban Vetési Nándor kolozsvári egyetemi tanár előadásával emlékeznek Ady halálának 90. évfordulójára. Január 17-én a Felvidéki Rockszínház a szatmárnémeti katolikus székesegyházban A költő visszatér című Páskándi-mű zenés változatát mutatja be, másnap pedig a filharmóniában a nyíregyházi Pro Muzica leánykara lép fel. Székelyudvarhelyen a jövő héten szerveznek fotó- és képzőművészeti kiállításokkal, néptánc-előadásokkal fűszerezve, majd január 22-én a Művelődési Ház nagytermében kiosztják az Udvarhelyszék Kultúrájáért díjakat. /D. Mészáros Elek: Határon átívelő értékmegóvás. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 16./
2009. január 16.
Németh Géza 1995-ben elhunyt református lelkészt és a nagyváradi Premontrei Öregdiákok Egyesületét díjazta a Királyhágómelléki Református Egyházkerület (KREK) újévi fogadásán. A KREK székhelyén megtartott fogadáson hagyománnyá vált a fontos egyházi és közéleti szerepet vállaló személyek és szervezetek díjazása. Idén január 11-én a Premontrei Öregdiákok Egyesülete kapta meg A Közjó Szolgálatában díjat. A laudációt Dukrét Géza, a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság elnöke olvasta fel, ebben ismertette az egyesület történetét. Az oklevelet Tőkés püspöktől Pásztai Ottó egyesületi elnök vette át. A Pro Ecclesia Militans (Harcoló egyház) díjat post mortem Németh Géza református lelkésznek ítélték oda. Az 1995-ben elhunyt lelkipásztor ellenzékinek számított az akkori egyházi vezetés szemében, mutatott rá laudációjában Tőkés László püspök. Például bibliákat csempészett, segítette a nagycsaládos lelkipásztorokat. Németh Géza alapította meg Budapesten az Erdélyi Gyülekezetet, amely később a KREK-hez csatlakozott. A díj átvétele után az elhunyt lelkipásztor fia, Németh Zsolt elmondta, édesapja élete pedig azt példázza, hogy nincs reménytelen helyzet. /Fried Noémi Lujza: Elismerés az egyházi tevékenységért. = Krónika (Kolozsvár), jan. 16./
2009. január 16.
Az unokáink sem fogják látni stábja ismét Nagyváradon forgatott. A műemlékvédelem eredményeiről és tennivalóiról szóló filmet január 18-án mutatják be az M1-en. Ráday Mihálynak, a Magyar Televízió főmunkatársának kedves városa Nagyvárad. A neves városvédő immár ötödször forgatott a szecessziós építészet és a dekoratív művészet fellegvárában. A Tegnap városa – Ady és Nagyvárad című, korábban készült kétrészes alkotása az anyaországban és a Partiumban is felkeltette a műemlékek sorsáért aggódók figyelmét. /Unokáinkért a Pece partján. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 16./
2009. január 18.
Két rangos kiadvánnyal állt elő az elmúlt esztendő végén Fodor József pápai prelátus, kanonok, szentimrei címzetes apát, a nagyváradi egyházmegye püspöki helynöke. Alapos egyháztörténelmi, s ugyanakkor kortörténeti mű A nagyváradi egyházmegye ideiglenes főpásztorai a XX. században című, a Szent László Könyvek sorozat immár harmadik kötete, melynek alcíme: Joghatósági vita egy váradi pap szemével. Ebben több püspökről, apostoli kormányzóról, illetve ordináriusról ír az 1927–1990 közötti időszakból. Bemutatja Mayer Antal és Szabó István apostoli kormányzók, Márton Áron és dr. Scheffler János püspökök és egyben nagyváradi apostoli kormányzók, Napholcz Pál SJ kinevezett püspök, dr. Pop József káptalani helynök, Bélteky Ferenc és dr. Hosszú László vikárius-ordináriusok, valamint dr. Dászkál István ordinárius ad nutum Sanctae Sedis (közvetlenül a Szentszéknek alárendelt) életútját és munkásságát. Dr. Scheffler János szatmári püspökről és nagyváradi apostoli kormányzó nem volt hajlandó együttműködni a békepapsággal. 1948. szeptemberében a kommunista kormány megszüntette a nagyváradi püspökséget, Scheffler János püspöki jogait felfüggesztette. A püspököt 1950. május 20-tól két éven át a körösbányai ferences rendházban tartották kényszerlakhelyen. 1952. május 11-én letartóztatták, a hírhedt zsilavai földalatti börtön embertelen körülményei végeztek vele 1952. december elején. 1983. májusában jött az értesítés, hogy a Szentszék szétválasztotta a szatmár-váradi egyházmegyéket, dr. Jakab Antal gyulafehérvári püspököt bízta meg a szétválasztás végrehajtásával. A másik új kiadvány A nagyváradi székesegyház története bővített, illusztrált változata. Az első kiadás szintén Fodor József tollából származott. /Fodor György: Két jelentős nagyváradi könyvvel gazdagodtunk. = Vasárnap (Kolozsvár), jan. 18./
2009. január 19.
Az ökuménia és határok feletti szellemiség jegyében gyűltek össze Érd és Nyíradony után Nagyváradon, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület (KREK) székházának dísztermében a harmadik Van kiút... elnevezésű fórum résztvevői. A magyarság felekezeteken átívelő lelki kohéziójáról szóló konferencia előadói között volt Weisz Péter, a Barankovics István Izraelita Műhely elnöke, Tasó László, Nyíradony polgármestere, Papp Lajos szívsebész, Radnóti Zoltán főrabbi, Kiss Rigó László Szeged-csanádi római katolikus megyés püspök, Mészáros Kálmán, a Magyarországi Baptista Egyház elnöke, Bálint Benczédi Ferenc unitárius püspök és Szeverényi János, az evangélikus misszió vezetője. Az előadók mindegyike a magyar társadalom morális válságáról értekezett, és az Istenhez való fordulásban, illetve a konzervatív értékek megerősítésében látták a kiút lehetőségét. Weisz Péter bejelentette: a Barankovics-műhely a Szent István és az Október 23. Alapítvánnyal együtt 300 ezer forintot ajánl fel a csángó gyermekek magyar nyelvre taníttatására. Jókai Anna írónő a konzervativizmus és az Istenhez való visszatérés fontosságát hangsúlyozta, Bene Éva, a Magyar Konzervatív Alapítvány képviselője pedig a Magyarországon zajló indirekt népirtásról beszélt, melyre egy esetleges „transzszilván transzfúzió” jelenthet megoldást. Mikola István volt egészségügyi miniszter az identitást, a szolidaritást, a családot és a hitet jelölte meg mint a nemzet lelki energiája visszanyerésének módját. Tempfli József megyés püspök az összetartás fontosságát, Bálint Benczédi Ferenc unitárius püspök pedig azt hangsúlyozta: ideje lenne véget vetni az önsajnálatnak, „könnyekből nem lehet jövőt építeni. ” Szöőr Anna, az Október 23. Alapítvány vezetője a „vörös deviancia” elleni harc fontosságáról beszélt, Szeverényi János, az evangélikus misszió vezetője szintén a hit fontosságáról ejtett szót, majd zárszavában Székelyhídi Ágoston közíró, az 1956-os Kárpát-medencei Emlékbizottság nevében arra hívta fel a figyelmet, hogy a 15 millió magyar ma már valójában körülbelül 13,6 millió. /Fried Noémi Lujza: Ökumenikus konferenciát szerveztek Nagyváradon. = Krónika (Kolozsvár), jan. 19./ Világi és egyházi meghívottak fejtették ki álláspontjukat, megoldási lehetőségeket villantva fel a nemzetfogyás megállítására a Van kiút konferenciasorozat harmadik állomásán. Jókai Anna írónő elmondta, hogy ha spirituális gyökereinket elveszítjük, még a jó szándékú politikai cselekedet is meddő marad. Tőkés László püspök a határokon átívelő szellemi kapcsolat megnyilvánulásaként jellemezte a találkozót. Mikola István volt egészségügyi miniszter kifejtette, a nemzet legnagyobb gondja, hogy elfogytak kollektív tudattalanjából a nemzeterősítő energiák, a neoliberális irányzat éppen ezeket az alapvető értékeket kezdte ki. Tempfli József nagyváradi római katolikus megyés püspök az összetartásban látta a megmaradást, míg Bálint Benczédi Ferenc unitárius püspök arra figyelmeztetett, hogy könnyekből nem lehet jövőt teremteni, ezért ideje felhagyni az önsajnálattal. /D. Mészáros Elek: Kiútkeresés táblaavatóval. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 19./
2009. január 20.
Néhány városban már kezdetét vette a magyar kultúra napjának megünneplése. A határokon átívelő kulturális rendezvények január 22-én tetőződnek. Székelyudvarhelyen január 19-én a magyar kultúra napja alkalmából négy napos rendezvénysorozat vette kezdetét. Buzogány Árpád szervező elmondta: jelenlegi formájában hat éve szervezik ezt az ünnepségsorozatot. Történelmünk képei madártávlatból címmel szemelvényeket mutattak be a Haáz Rezső Múzeum időszakos kiállítótermében az európai és magyarországi régészeti légifotózás történetéből. Január 20-án a Démonok és asszonyok című képzőművészeti kiállítás nyílik Incze Ferenc munkáiból a Haáz Rezső Múzeum képtárában. Az Udvarhelyszéki Cimborák rendez kiállítást gyermekek alkotásaiból a Művelődési Ház előcsarnokában, este az Udvarhelyi Néptáncműhely mutatja be Regősök című előadását. Az Erdélyi Unitárius Egyház és a Communitas Alapítvány január 21-én rendez ünnepi hangversenyt Kolozsváron, a János Zsigmond Unitárius Kollégiumban. A kincses városban az Interkulturali-THÉ Műhely, az Erdélyi Múzeum-Egyesület és a Kolozsvári Akadémiai Bizottság szervez a fiatalságról szóló napot január 22-én. Sepsiszentgyörgyön előadásra, valamint az azt követő koncertre várják az érdeklődőket a Bod Péter Megyei Könyvtár Gábor Áron termébe. Csíkszeredában az ünnepséget január 22-én és 23-án a Hargita Megyei Kulturális Központ és a Kájoni János Megyei Könyvtár szervezi. A Csíki Székely Múzeumban a kulturális központ 16. fotótáborának anyagát bemutató kiállítás nyílik, bemutatják a marosvásárhelyi Bálint Zsigmond fotóművész albumát is. Szatmárcsekén is rendezvénnyel kezdődött a magyar kultúra napja országos rendezvénysorozata Magyarországon. /Bágyi Bencze Jakab, Darvas: A Magyar Kultúra Napja(i). = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 20./ A román kultúra napja és a magyar kultúra napja között csupán egy hét különbség van – az előbbit január 15-én, utóbbit 22-én ünneplik –, ezért a Magyar és Román Fotóművészek Nemzetközi Szalonja és a nagyváradi Tavirózsa Fotóklub szervezésében immár harmadik alkalommal ünneplik ezt közös kiállítással a román és a magyar alkotók. A nemzetközi fotószalon fővédnöke Sólyom László magyar és Traian Basescu román államfő. A képeket négy helyen állítják ki: a nagyváradi Foto Art Galériában, a Budapesti Román Kulturális Intézetben, az Egyetemi Könyvtár előcsarnokában és a Bukaresti Magyar Kulturális Intézetben. Csíkszeredában fellép a Sebő Együttes, a Kájoni János Megyei Könyvtárban pedig magyar irodalmi és kulturális folyóiratokat mutatnak be. Gyergyószentmiklóson Beder Ilona Lélekföld című könyvét mutatják be, a szerző munkásságát és a könyvet Rokaly József nyugdíjas történelemtanár méltatja, majd a színházteremben átadják a Gyergyói Magyar Kultúráért kitüntetést. A kolozsvári rendezvénysorozatot a Babes–Bolyai Tudományegyetem Bölcsészkarán Egyed Emese nyitja meg, majd Aha, die Ungarn címmel magyarokról szóló német nyelvű anekdotákat adnak elő a német tanszék tanárai és diákjai. Az Erdélyi Múzeum-Egyesület székházában két budapesti szakember, Simoncsics Péter nyelvész Teátrista teátrum nélkül avagy Csokonai Vitéz Mihály ’fekete komédiája’, a Karnyóné és a két szeleburdiak címmel, Arany Zsuzsanna irodalomtörténész pedig Kosztolányi Dezső kórházi jegyzetei címmel tart előadást. A Farkas utcai Egyetemiek házában magyar népballadákat, egy Andersen-mesefeldolgozást kórusműveket és Chopin f-moll fantáziáját hallgathatják meg az érdeklődők. Marosvásárhelyen a debreceni Déri Múzeum Múltunk a kutak tükrében című vendégtárlatát nyitják meg. Január 22-én a Maros Művészegyüttes Sodrásban című műsorát mutatja be, majd Meister Éva színművésznő Csöndes kiáltvány a vesztesekért című verses-zenés pódiumműsorát láthatja a közönség. A Marosvásárhelyi Nemzeti Színház magyar tagozata Boér Ferenc színművész Ady-estjével tiszteleg az évforduló előtt. 2001 óta közösen ünnepli a magyar kultúrát Nagyvárad és Berettyóújfalu. Magyar Nobel-díjasokról tart előadást Palló Gábor, a Magyar Tudományos Akadémia Filozófiai Kutatóintézetének igazgatóhelyettese Sepsiszentgyörgyön, majd Bartók- és Brahms-művekkel lép fel a marosvásárhelyi Tiberius kvartett. Szatmárnémetiben az Ady Endre Társaság szervezésében rendezvénysorozattal emlékeztek a Himnusz születésének évfordulójára. /Rendezvények a Hymnus születésnapjára. = Krónika (Kolozsvár), jan. 20./
2009. január 21.
A Nemzeti Jelentőségű Intézmények és Programok támogatásának minőségi megújítását, a határon túli magyarság számára megpályázható Szülőföld Alap működésének modernizációját, illetve megpályázható összegének emelését, a külhoni magyarok fesztiváljának bővítését, valamint az Európai Területi Együttműködési Csoportosulások létrejöttének elősegítését jelölte meg a nemzetpolitika idei célkitűzéseinek Gémesi Ferenc, a Miniszterelnöki Hivatal kisebbség- és nemzetpolitikáért felelős szakállamtitkára január 20-án Budapesten. A szakállamtitkárság további tervei között a szórványban élő magyarság alapvető problémáinak régiónkénti meghatározása is szerepel. Gémesi Ferenc külön kiemelte a Kárpát-medencén kívüli, azaz a nyugati magyarság ügyét, velük a magyar kormány a rendszerváltás óta nem foglalkozott, pedig – mint mondta – komoly igény van arra, hogy a már nem Magyarországon születettek is megismerjék a magyar kultúrát. Az egész világot sújtó gazdasági válság nincs hatással az idei évben adandó támogatások összegére, az oktatás-nevelési támogatás összege és támogatottsági köre várhatóan a 2007/2008-as tanév szerint alakul. Így Románia 123 ezer tanulója és majdnem hatezer hallgatója több mint 2 milliárd 700 millió forintos támogatáshoz juthat. Nem változik a Nemzeti Jelentőségi Intézmények és Programok keretében támogatottak köre sem, Románia, csakúgy, mint az előző három évben, idén is összesen 386 millió forintot kap, amelyből 200 millió a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemet illeti. Nagy Imre, a Szülőföld Alap Iroda igazgatója a pályázati úton elnyerhető támogatások helyzetét ismertette, s mint kiderült, a tervek szerint az alap forrása idén 100 millió forinttal nőhet. Törzsök Erika, a Miniszterelnöki Hivatal nemzetpolitikai ügyek főosztályának főigazgatója a fejlesztéspolitika kapcsán az Európai Területi Együttműködési Csoportosulások létrejöttének elősegítését hangsúlyozta, mely az Európai Unió új területi együttműködési rendszerébe illeszkedő, a határok két oldalán fekvő önkormányzatok részvételével létrehozott sajátos intézmény. 2009-ben a magyar–román határon: Szatmárnémeti–Csenger–Nagyecsed, Nagykároly–Nyírbátor, valamint Nagyvárad–Debrecen térség között szeretnének kialakítani ilyen csoportosulásokat, mely főként a közút- és a vasúti hálózat fejlesztésével, és a határ két oldalán álló intézmények együttműködésével jár, így hozva létre a „Varratmentes Európát”. /Kánya Gyöngyvér, Budapest: Válságban sem csökken a támogatás. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 21./
2009. január 22.
Mit ér a vezető, ha magyar? Semmit. Ma van, holnap nincs. Mindig is így volt, írta Kuti János, kilencven éve nem volt magyar karrierdiplomata, magas rangú katonatiszt, rendőrtiszt, titkosszolga. Románok mesélték már húsz évvel ezelőtt, hogy az oltyán úgy gyakorol önkritikát, hogy a tükörbe néz, és szembeköpi magát. Azt mondja: már három éve vagy Erdélyben, és még mindig nem vagy főnök! Persze, neki könnyű volt. Ha ide jött, akkor kapott munkát, lakást, költözési pénzt. Amikor jött a nagy megyésítés, akkor telepítették be a környékről vagy máshonnan Nagyváradot, Kolozsvárt, Zilahot románokkal. Székelyföldön nem volt a környéken román, ezért hoztak Olténiából, Moldvából. A cégekhez általában román igazgatókat helyeztek. Ők dönthették el, kiket alkalmaznak. Voltak úgynevezett román vállalatok, például a műanyaggyár, amit kimondottan a moldvaiaknak építettek. Most itt a nagy lehetőség, mert nem kormánypárt már az RMDSZ. Korábban ugyanis kaptak egy sereg helyet magas polcokon. Most, a kormányváltáskor meg kirakják őket. /Kuti János: Mit ér a vezető, ha magyar? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 22./
2009. január 22.
Az erdélyi magyar kulturális folyóiratok sikeres évként könyvelték el a 2008-as esztendőt: műfordítói műhely, kreatív írásműhely, folyóirat- és könyvszerkesztői képzés, szabadegyetemi előadássorozat, könyv- és folyóirat-bemutatók, közönségtalálkozók szerveződnek a lapok védnöksége alatt, ugyanakkor egyre nagyobb hangsúlyt kapnak a kiadványok weboldalai is. Az 1990-ben átalakult Utunk volt a közvetlen előzménye a Kolozsváron szerkesztett Helikon című lapnak, de az irodalmi folyóirat múltja még régebbre nyúlik vissza, így nem véletlen, hogy a lap nevében az Erdélyi Helikonra is történik utalás – mondta el Karácsonyi Zsolt költő, a lap főszerkesztő-helyettese. „Megpróbáljuk ébren tartani az irodalmi emlékezetet különböző, nem is olyan rég még kortárs szerzőkről szóló tanulmányok, összeállítások és visszaemlékezések révén” – ismertette a Szilágyi István főszerkesztésében megjelenő lap szerkesztési elveit Karácsonyi. A helikon.ro weboldalon olvashatók a nyomtatásban megjelent szövegek, lehet, hogy a közeljövőben itt önálló rovatok is indulnak majd. Tavalyi két új szerkesztő, Demeter Zsuzsa és Papp Attila Zsolt került a laphoz, és nekik köszönhetően állandósult a film- és az interjúrovat, ugyanakkor megerősödött a kritikarovat is. Balázs Imre József, a Korunk főszerkesztője beszámolója szerint a folyóirat 1200–1500-as példányszámban jelenik meg havonta, de a www.korunk.org címen elérhető honlap olvasóinak száma havonta közel tízszerese a nyomtatott példányok számának. A Korunk a teljes kultúráról tájékoztatást kíván nyújtani, legfontosabb műfajuk tanulmány. Minden lapszámunkban van egy-egy tematikus összeállítás, ez jó lehetőséget biztosít, hogy nyitottak maradjanak több kultúra, több tudományág felé. A Korunk nem csupán folyóirat, hanem komplex intézményhálózat. A Korunk Akadémián kreatív írásműhely, folyóirat- és könyvszerkesztői képzés, műfordítói műhely, szabadegyetemi előadássorozat működik. A Korunk Galéria 1973 óta szervez kiállításokat. Tizenöt éve működik könyvkiadójuk, a Komp-Press, amelyik a tudományos és művészeti könyvek piacán az egyik legjelentősebb kiadó Erdélyben, évente mintegy tíz könyvcímet jelentet meg. 2008-ban a Korunk bekerült a magyarországi országos lapterjesztői hálózatba. A marosvásárhelyi Látó szépirodalmi folyóirat 1989 decemberében jött létre, az akkori Igaz Szó-s szerkesztők kezdeményezésére – emlékeztetett Szabó Róbert Csaba, a folyóirat főszerkesztő-helyettese. A főszerkesztő Kovács András Ferenc költő. A lato. ro címen a nyomtatott lap teljes anyaga hozzáférhető a világhálón. A folyóirat legfőbb műhelye a Látó Irodalmi Színpad. Hatvanadik születésnapját ünnepelte tavaly a kolozsvári Művelődés című közművelődési folyóirat, amely 1956-tól a Művelődési Minisztérium lapja volt – akkor Művelődési Útmutató címen Bukarestben szerkesztették –, a lap a nyolcvanas évekbeli rövid kényszerszünet után 1990-ben indult újra Kolozsváron – mondta el Szabó Zsolt egyetemi tanár, aki immár tizennyolcadik éve tölti be a Művelődés főszerkesztői tisztét. A havonta ezerkétszáz példányban megjelenő folyóirat kezdetben a kultúra és a tudomány minden területével foglalkozott, majd a helytörténeti témák és tudománynépszerűsítés felé fordultak, foglalkoznak faluszociológiával, falufejlesztéssel és az ezzel kapcsolatos társadalmi együttműködés gyakorlati kérdéseivel is. A folyóirat rendszeresen szervez kiállításokat és találkozókat. A folyóirat digitalizálása folyamatban van, egyelőre a 2005-ös és az azt követő évfolyamok érhetők el a www.muvelodes.ro weboldalon. „A legnagyobb eredmény az, hogy sikerült talpon maradni” – vonta meg a hatvanadik év mérlegét a főszerkesztő. A csíkszeredai Székelyföld kulturális havilap létrejöttét a Hargita Megyei Önkormányzat kezdeményezte, élén az akkori polgármesterrel, Kolumbán Gáborral –1997-ben indult Ferenczes István főszerkesztő vezetésével a folyóirat, amely köré tömörültek az 1990-es évek elején és derekán feltűnt fiatal alkotók: Fekete Vince, György Attila, Lövétei Lázár László és Molnár Vilmos. „Úgyszólván előzmény nélküli volt a lap, hiszen a Székelyföldnek mindent a nulláról kellett kezdenie: megteremteni az infrastruktúrát, kialakítani a klientúrát, olvasótábort, terjesztőhálózatot” – ismertette a kezdeteket Fekete Vince költő, a Székelyföld főszerkesztő-helyettese. Átlagosan kétezres példányszámban jelenik meg a lap, de volt olyan számuk is, amelyből utána kellett nyomtatni, és több mint ezer előfizetőjük van nemcsak Erdélyből, hanem szinte a világ minden részéről, a www.hargitakiado.ro weboldalon pedig teljes terjedelmében olvasható a Székelyföld. A folyóirat terjedelmének nem egészen egyharmadát a szépirodalom teszi ki, emellett különféle rovataik vannak, mint az Academica Transsylvanica, Ujjlenyomat, Ködoszlás, Aranyág, Kelet Népe, Scripta Mundi, Literata Hungarica, Műteremtés, amelyekben portréinterjúkat, kordokumentumokat, oral-historyt, történelmi és szépirodalmi tanulmányokat, néprajzi írásokat, a csángókkal foglalkozó munkákat, magyar és világirodalmi figyelőt, színházi rovatot, politikai vagy képzőművészeti írásokat találhat az olvasó. A Székelyföld több könyvbemutatót és folyóirat-bemutatót is tervez 2009-re. A Várad című, Nagyváradon megjelenő, irodalmi, művészeti, tudományos és társadalmi folyóiratot 2002-ben alapította meg a Nagyváradi Ady Társaság, 2006 elején pedig a lap komolyabb anyagi támogatás reményében átkerült a Bihar Megyei Tanács kiadásába – foglalta össze röviden a Várad történetét Szűcs László főszerkesztő. A havi 300–500 példányban megjelenő folyóiratnak erdélyi és magyarországi előfizetői is vannak. A www.varad.ro weboldalt a közelmúltban átalakították, mert a partiumi régió kulturális portáljává kívánják fejleszteni azt, a nyomtatott folyóirat tartamát pedig a www.varadlap.ro oldalon találhatják meg az érdeklődők. A folyóirathoz kötődő legsikeresebb rendezvény, a havonta sorra kerülő, immár harmadik évadát élő Törzsasztal-beszélgetéssorozat, amelynek közismert, többnyire Magyarországon élő írók a meghívottjai. /Kultúra papíron és a világhálón. = Krónika (Kolozsvár), jan. 22./
2009. január 23.
Molnár Vilmos csíkszeredai prózaíró Márai Sándor-díjat vehetett át január 22-én, a magyar kultúra napján Budapesten. Idén a 105 díjazottból csupán egyetlen érkezett Erdélyből, ezt többen meg is jegyezték. „Olyan személyiségek vannak az erdélyi magyar kultúrában, akiket nem lenne szabad megkerülni, s ezért fáj, hogy Magyarországon nem tartják őket eléggé számon. Jó lenne, ha ez a jövőben megváltozna” – vélekedett Molnár Vilmos. Nagyváradon a magyar kultúra ünnepének díszvendége Szili Katalin az Országgyűlés elnöke, valamint Markó Béla, az RMDSZ elnöke volt. Az ünneplő közönség a Kolozsvári Magyar Opera előadásában megtekinthette a Mátyás a vérpadon című rockoperát. „A magyar kultúrát védetté kellene nyilvánítani”, fogalmazta meg Balázs József gyergyóalfalui festőművész, amikor átvette a Gyergyói Magyar Kultúráért díjat. Az ünnepségen a magyar kultúra megőrzéséért végzett tevékenységéért Danaliszin Józsefet, a Fábián Ferenc műkedvelő színtársulat alapítóját, valamint Pál Ibolya és Kolcsár Árpád karnagyot is díjazták. A rendezvény díszvendége, Sebő Ferenc hangsúlyozta: a magyar kultúrát nekünk kell megvédenünk, azzal, hogy használjuk. Sebő Ferenc, a népszerű énekes, gitáros, tekerőlantos, dalszerző, népzenekutató minden koncertjét az ősi paraszti zene- és tánckultúra népszerűsítésének szenteli. A Pallas Akadémia Kiadó 500. kötetével /Pomogáts Béla: Magyar irodalom Erdélyben (1918–1944)/ nyitotta meg Csíkszereda önkormányzata a magyar kultúra napjának ünnepségsorozatát. Sebő Ferenc tartott rendhagyó irodalomórát a Márton Áron Gimnázium dísztermében. Este pedig Sebő Ödön: A halálra ítélt zászlóalj című, személyes visszaemlékezéseket tartalmazó kötetét mutatta be Sebő Ferenc. A rendezvénysorozat záróakkordjaként január 23-án a Csíki Játékszín nagytermében a Sebő együttes bemutatja Lázár Ervin: Erdei dalnokverseny című lemezét. A szilágysági bányavároskában, Sarmaságon is megünnepelték a magyar kultúra napját a nemrég rendbe hozott Kemény-kúriában. Horváth János tanár Kemény János, a neves erdélyi író mához szóló üzeneteiről beszélt. Sepsiszentgyörgyön magyar Nobel-díjas tudósokról és társaikról értekeztek a magyar kultúra napja alkalmából szervezett rendezvényen. Az EMKE Maros megyei szervezete a Maros Művészegyüttes Sodrásban című műsorával ünnepelt. Meister Éva Szolnokra kitelepedett színművész előadta Csöndes kiáltvány a vesztesekért című verses-zenés pódiumműsorát Marosvásárhelyen, majd Szászrégenben. /A magyar kultúra ünnepe. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 23./
2009. január 23.
A nyolcvanas években Galacon vagy Tulceán szívesebben fogadták a magyar újságírót, mint Nagyváradon, Kolozsvárt, Marosvásárhelyt vagy Csíkszeredában. Mert ezekben a városokban a román vezető magyar spionnak vélte őket. Galacon több ezer magyar élt azokban az években. Odahelyezték őket, az újságíró hozzátette, jobb fizetés és a nagyobb megbecsülés miatt is jöttek. Az egyik magyar elmondta, otthon hiába kérvényezte a lakást, miközben az oda telepített románokat lakáskulccsal fogadták. Erre ő Galacra ment, ahol máris beköltözhetett saját otthonába. Közismert, hogy már Trianon előtt több tízezer erdélyi magyar ács, kőműves, cipész, asztalos, lakatos, pincér, kerékgyártó, kocsikészítő dolgozott a Regátban. Sike Lajos újságíró emlékeztetett: az elmúlt években Szász Jenő többször is azzal vádolta az RMDSZ-t és Markó Bélát, hogy „kiűzött” Erdélyből kétszázezer magyart. Valaki meg azt írta, hogy egy gyergyói legény Gyurcsány miatt ment Írországba pincérkedni. Az újságíró megjegyezte, ez a legény inkább Írországba megy dolgozni, akkor is, ha Budapesten ismét Horthy Miklós a kormányzó, sokaknak ugyanis a hazafiság „a hasán megy át!” /Sike Lajos: A hasáért megy. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 23./
2009. január 24.
A nagyváradi Harangszó, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület gyülekezeti lapja legújabb számában Kölcsey Ferenc Himnusza előtt tisztelgett Csohány János. Sass Kálmánra, “az Érmellék messiására” emlékeztek Érmihályfalván – tudósított a lap. A Sebes-Körös menti református ifjúsági csoportok találkozójáról Pál László számolt be. Első karácsonyát ünnepelte újonnan épült templomában a feketeerdői gyülekezet. /A Harangszó legújabb számából (2009/2.). = Nyugati Jelen (Arad), jan. 24./
2009. január 26.
„Tisztázó jellegű” találkozó jött létre Markó Béla szövetségi elnök és a Bihar megyei RMDSZ vezetői között – jelezte, Biró Rozália. A találkozót azután tartották, hogy a Bihar megyei RMDSZ elnöke, Kiss Sándor lemondásra kérte fel Markó Bélát. A nagyváradi találkozón Kiss Sándor is részt vett. /Kiss–Markó tisztázó találkozó. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 26./
2009. január 26.
Január 25-én Nagyváradon a magyar kultúra napjai rendezvénysorozat keretében a Pro Universitate Partium Alapítvány és a Partiumi Magyar Művelődési Céh (PMMC) szervezésében bemutatták Kupán Árpád Hűség és helytállás. Biharszentjánosi krónika című, nemrég megjelent kötetét. Dukrét Géza tanár, a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság elnöke a Hűség és helytállás. Biharszentjánosi krónika című kiadványról kifejtette: a mű végigvezeti az olvasót nemzeti történelmünk korszakain. Az író nem csak Szentjános históriáját tárja elénk, a könyv lapjain Biharország történelme is kibontakozik. A szerző óriási irodalmat és levéltári anyagot használt fel a Várad melletti település monográfiájának a megírásához. /Könyvbemutató az istentisztelet után. = Reggeli Újság (Nagyvárad), jan. 26./
2009. január 27.
Tájékoztató jellegű magyar utcanévtáblák elhelyezését javasolja Nagyváradon a Magyar Polgári Párt (MPP) helyi szervezete, közölte sajtótájékoztatóján Zatykó Gyula, az MPP nagyváradi elnöke. Létrehoztak szakemberekből álló bizottságot Csomortányi Istvánnak, a váradi MPP-szervezet alelnökének irányításával. A bizottság tagja lesz Dukrét Géza, a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság elnöke, Kordics Imre, Kupán Árpád és Péter I. Zoltán helytörténészek, valamint Nagy József Barna, a kétnyelvű utcanévtáblák felszerelését szorgalmazó Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) partiumi elnöke. /Fried Noémi Lujza: Alternatív utcanévtáblák. = Krónika (Kolozsvár), jan. 27./
2009. január 27.
A Biblia évében nem is vihettünk volna mást Brüsszelbe, mint a Szentírást – mondta Hermán M. János előadó-tanácsos, az először Brüsszelben, az Európai Parlamentben megrendezett bibliakiállítás szervezője a január 25-i, vasárnapi nagyváradi megnyitón, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület székházában. Húsz évvel ezelőtt tízezer Károli-féle magyar bibliát zúztak be WC-papírnak, most pedig abban az épületben, amely a Román Kommunista Párt székháza volt Váradon, Szentírásokat állíthatnak ki – állapította meg Tőkés László püspök, EP-képviselő. Nemcsak Európa országainak nyelvén, hanem ország nélküli népek nyelvén, mint a fríz, a lapp vagy a katalán is láthatók szentírások. A nagyváradi tárlatmegnyitón leplezték le a Biblia évének tiszteletére készített emléktáblát. /Fried Noémi Lujza: Különleges szentírások vándortárlata. = Krónika (Kolozsvár), jan. 27./
2009. január 28.
Tőkés László királyhágó-melléki református püspök Budapesten, a Magyar Írószövetség székházában tartott tájékoztatón elmondta: gyűjtést indítanak, hogy Ady Endre egész alakos szobrot kapjon Érmindszenten. A Magyar Írószövetség vezetői a sajtótájékoztatón felajánlották: a szervezet Arany János Alapítványa gyűjti a Magyarországról érkező adományokat. Tőkés László arról is beszámolt, hogy ,,aktuálpolitikai okokból” veszélybe került a nagyváradi Ady Endre Múzeum. A püspök felidézte: 1919 után az egykori Müllerei vendéglő épületét a román állam a román ortodox egyháznak ajándékozta, majd az államosítás után, 1955-ben nyílt meg itt az emlékmúzeum. Az ortodox egyház azonban az utóbbi időben pert indított, és a bíróság jogerősen neki ítélte az épületet.,,A politika felett álló erkölcsi kérdés, hogy Ady Endre múzeumát ne bolygassuk” – figyelmeztetett Tőkés László. A sajtótájékoztató előtt a Magyar Írószövetség és a Partiumi Magyar Művelődési Céh képviselői Ady Endre síremlékénél, a Fiumei úti Nemzeti Sírkertben koszorúztak. /Ady-szobrot Érmindszentnek. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 28./
2009. január 28.
Évtizedek óta leveleznek a gyerekek Csipikével, újabban Cimbivel és Mákvirággal is, küldözgetik rajzaikat, verseiket, meséiket a szerkesztő bácsiknak, néniknek, és olvasmányélményeiket is megosztják a különböző folyóiratok hasábjain. Vannak nagy múltú és frissen indult erdélyi magyar gyermeklapok. A Krónika bemutatta a sepsiszentgyörgyi Cimbora, a nagyváradi Mákvirág és a kolozsvári Napsugár és Szivárvány című gyermeklapot. A Jóbarát jogutódjaként 1990–től Sepsiszentgyörgyön megjelent, gimnazistáknak íródó Cimbora Benedek Elek szerkesztői célkitűzéseit kívánta folytatni Csire Gabriella főszerkesztő irányításával. A Cimbora újabban Kíváncsi diákok lapja alcímmel lát napvilágot, Forró László és Szántai János főszerkesztőket követve 2000-től Farkas Kinga irányításával. Az 5–8. osztályos magyar diákoknak ajánlott Cimbora 2006-ban kívül-belül megújulva jelent meg. A folyóirat egyik legfontosabb rovata a Cimbirodalom, amelyben kortárs magyar írók, költők gyermek- és ifjúsági alkotásai olvashatók. A www.cimbora.net weboldal a Cimbora 2006 szeptemberétől megjelent számait kínálja a diákoknak. Napilapok gyermekrovatából nőtte ki magát a nagyváradi szerkesztésű Mákvirág gyermeklap. A Bihari Napló gyermekrovata volt, Kulcsár Andrea és Bonczidai Éva 1998-tól 2001-ig szerkesztette, a lapban kéthetente jelent meg. Amikor az osztrákok megvásárolták a Bihari Naplót, a kultúrának, a publicisztikának és az anyanyelvoldalnak, de a Mákvirágnak sem volt többé hely benne. 2004-ben Nagyváradon elindult a Reggeli Újság, Bonczidai Éva odakerült, akkor felélesztette a Mákvirágot, Amikor Bonczidai Éva eljött a Reggeli Újságtól, elhatározta, hogy a gyermeklapot elindítja. A Mákvirág gyermeklap 2007-ben elindult, de saját tőke hiányában csak pár lapszám jelent meg, most kezd magához térni a Communitas Alapítvány támogatásának köszönhetően – ismertette helyzetüket Both Abigél főszerkesztő. Neves mai írók, költők kimondottan a Mákvirágnak írt versei, meséi jelennek meg a lapban, Szűcs László, Tóth Ágnes, Kinde Annamária, Szilágyi Aladár, Gittai István és Szálinger Balázs az állandó szerzők. A fél évszázados múltra visszatekintő, kolozsvári szerkesztésű Napsugár és a később induló Szivárvány című gyermeklap máig megőrizte irodalmi jellegét. A Napsugár színes irodalmi ismeretterjesztő gyermeklap 8–12 éveseknek. A gyermekirodalmi folyóirat írók, költők, képzőművészek kezdeményezésére jött létre, első száma 1957 januárjában jelent meg A lap több mint fél évszázados fennállása óta az erdélyi magyar irodalom és képzőművészet legjelesebb alkotóit vonta be munkájába. A Napsugár szerkesztősége 1980 januárjában A Haza Sólymai címmel képes, irodalmi gyermeklapot indított az óvodásoknak, amelynek oldalain nemcsak versek, rajzok, mesék jelentek meg, hanem Csipike postaládájából előkerült leveleket is közöltek. A diktatúra által kikényszerített nevet 1989 decemberében változtatták meg az eredetileg javasolt Szivárványra. 1989 decemberéig a Román Kommunista Párt gyermekszervezete, a Pionírtanács adta ki mindkét lapot, és ez tartalmilag szigorú politikai cenzúrát jelentett. A Napsugár és a Szivárvány kiadói jogát 1990-től a Román Nemzeti Kiadó vette át, amely megvonta az anyagi támogatást, és akadályozta a terjesztést. Az 1991-ben megalakult Napsugár Kft. átvette a két gyermeklap terjesztését, fokozatosan a kiadását és gazdasági irányítását is, majd 1998 nyarán a Napsugár Kft. az 1995 óta működő Napsugár Alapítvány tulajdonába került, amely azóta is irányítja a Napsugár gyermeklap körüli szellemi életet. A Napsugár Kiadó napsugar.ro címen elérhető honlapja arról tájékoztat, hogy az 1990-es évek közepén a két gyermeklap elérte az 53 000-es példányszámot. „Ez azóta ismét évente csökken a jól ismert társadalmi, gazdasági okok miatt, de gyermeklapjaink példányszáma még mindig a legmagasabb a romániai magyar sajtóban, sőt a folyóiratok mezőnyében összmagyar viszonylatban is az elsők között vagyunk” – ismertetik a kiadó weboldalán. A Napsugár Kiadó nemcsak a Napsugár és a Szivárvány rendszeres és pontos megjelentetését és terjesztését irányítja, hanem Napsi címen évente két vakációs mese-, rejtvény- és játékkötetet ad ki, megjelenteti az iskolai színjátszást segítő műsorfüzeteket, tehetséggondozó anyanyelvi táborokat szervez kisiskolásoknak, szakmai fórumokat létesít pedagógusoknak, társszervezője országos anyanyelvi mesemondó és általános műveltségi versenyeknek, valamint a Kárpát-medencei gyermeklapok nemzetközi szimpóziumainak. A Zsigmond Emese főszerkesztő irányításával havonta megjelenő Napsugár a minőségi irodalom népszerűsítése mellett hangsúlyt fektet az ismeretterjesztésre is. Az Itt születtem című rovatban 2000 szeptemberétől 2007 decemberéig 78 települést mutattak be az ott lakó gyerekek és tanító nénik. /Bonczidai Éva: Mit olvas Csipike, Cimbi és Mákvirág? = Krónika (Kolozsvár), jan. 28./
2009. január 29.
A magyar kultúra napján a Tabula Varadiensis tudománytörténeti jelentősége a magyar és az európai quattrocento művelődéstörténetében címmel tartott előadást Toró Tibor atomfizikus a temesvári Magyar Házban. Vitéz János püspökségének idején, a XV. század közepén Nagyvárad volt a tudományos világ egyik központja – hangsúlyozta Toró professzor. Vitéz János Váradon csillagvizsgálót hozott létre, Georg Pauerbach bécsi csillagász professzor és tanítványa, Regiomontanus segítségével. Pauerbach ide helyezte a kezdő délkört, a Kolumbusz által is használt híres Váradi Táblázatokban (Tabula Varadiensis) innen számította a nap- és holdfogyatkozásokat. Toró Tibor javasolta, hogy a Váradi Táblázatokat vegyék fel az Unesco világ öröksége listájára, akárcsak Bay Zoltán magyar fizikust, egy új tudományág, a radarcsillagászat elindítóját és az első világűrkísérlet végrehajtóját. Az előadáson részt vett Farkas Zoltán csillagász, a Temesvári Csillagvizsgáló igazgatója is. /Pataki Zoltán: Tabula Varadiensis. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 29./
2009. január 29.
Ady Endre költészete halálának 90. évfordulója alkalmából emlékestet szerveztek Kolozsváron, Balázs Imre József Ady modernizmusáról tartott előadást. A szokásosnál kevesebben vettek részt Nagyváradon, az Ady Emlékmúzeum előtt a költő szobránál megrendezett koszorúzáson, kerek évfordulóra emlékeztek: 90 esztendeje, 1919. január 27-én halt meg Ady Endre. Két nagyváradi csoport is elzarándokolt Budapestre, a Fiumei úti Nemzeti Sírkertbe, hogy koszorút helyezzenek el a költő sírján: a Nagyváradi Ady Társaság képviselői, később pedig a Partiumi Magyar Művelődési Céh és a Magyar Írók Szövetsége képviselői koszorúztak Tőkés László jelenlétében. Tőkés László beszámolt a nagyváradi emlékmúzeum helyzetéről is, arról, hogy az egykori Mülleráj cukrászda épülete bírósági úton tavaly az ortodox egyház tulajdonába került. /Hideg Bernadette, Szűcs László: Adyra emlékeztek. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 29./
2009. február 1.
Tempfli József nagyváradi püspök nyugalomba vonulási kérelmét elfogadva XVI. Benedek pápa Böcskei László temesvári általános helynököt nevezte ki a váradi egyházmegye élére. Az ünnepélyes püspökszentelés március 7-én lesz. Böcskei László elmondta, közel húsz esztendeig szolgálta a temesvári egyházmegyét. Itt született, ezer szállal kötődik ehhez a vidékhez. Hálával tartozik Kräuter Sebestyén megboldogult megyéspüspöknek, aki titkárává nevezett ki, valamint Roos Márton főpásztornak, akivel közel húsz esztendeig dolgozott együtt. Nagyváradon a római katolikus püspökség mellett még három található: református, görög katolikus és ortodox. Böcskei László tovább szeretné erősíteni a vallásfelekezetek közötti testvéri kapcsolatokat. Példaképének tekinti az elhunyt dr. Boros Béla érseket. Mindig csodálta azt az egyszerűséget, ahogyan élt. A hűségét, amelyet a hosszú börtönévek sem törtek meg. Böcskei László püspöki jelmondata – Erősítsd hitünket – is ezeket a gondolatokat tükrözi. Erre utalnak továbbá a címerében lévő szimbólumok, amelyeket így értelmez: tiszta hitben és áldozatos szeretetben virágozzék Szent László egyházmegyéje. /Sipos Enikő: Tiszta hitben és áldozatos szeretetben virágozzék Szent László egyházmegyéje. = Vasárnap (Kolozsvár), febr. 1./
2009. február 1.
Január 22-én a magyar kultúra napja alkalmából a Bihar megyei RMDSZ életműdíjban részesítette Tempfli József nagyváradi megyéspüspököt, aki kora miatt 2008 decemberében nyújtotta be lemondását. = Vasárnap (Kolozsvár), febr. 1./
2009. február 2.
A nagy népszerűségnek örvendő Adj, király, katonát! vetélkedő-sorozatot első ízben szervezik meg Nagyváradon. A 4–8. osztályos tanulók számára rendezett verseny célja a család szerepének és a gyermekvállalás felelősségének hangsúlyozása a fiatalok körében, valamint egy egészséges nemzettudat kialakítása. A helyi fordulót Nagyváradon február 7-én tartják. A vetélkedőn a jelentkezők csoportokban fognak versenyezni, a nyertes csoport továbbjut a márciusi országos döntőre. /Vetélkedő: Adj, király, katonát! = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), febr. 2./
2009. február 4.
Magyar műsorok esnek ki a nagyváradi TVS kábeltelevízió műsorrácsából, miután az adó vezetősége hat, többségében magyar alkalmazottja elbocsátásáról döntött. Szomoru Edina marad az egyetlen magyar szerkesztő. Korábban a helyi kábeltelevízió két külön szerkesztőséggel dolgozott, az egyik a román, a másik a magyar nyelvű műsorokat készítette. A stúdiónak azonban az utóbbi időben már különálló magyar szerkesztősége sem volt. /Fleischer Hilda: Leépít és átalakul a TVS. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 4./
2009. február 4.
1940 őszén bekövetkezett a titokban mindig remélt fordulat: Nagyvárad az Észak-Erdélynek nevezett területtel együtt újból Magyarország része lett. 1940. szeptember 6-án Nagyváradon kezdődött a nevezetes bécsi döntés végrehajtása, a magyar közhatalom visszaállítása, a megkapott területek visszacsatolása. Erről a történelmi fordulatról, és a Nagyváradon akkor lezajlott eseményekről szól Jósa Piroska, Virágszőnyeg a váradi utcaköveken című könyve. Dr. Jósa Piroska nyugdíjas orvos, népszerű közíró, több, Nagyvárad közelmúltjáról szóló kötet szerzője. A még ma is veszélyes témájúnak minősített könyvet az Erdélyi Magyar Ifjak nagyváradi szervezete adta ki 2007 őszén, háromszáz példányban. A könyv hatalmas sikert aratott Erdély-szerte, sőt Magyarországon is. Az alacsony példányszám ellenére a könyv híre sok helyre eljutott, s még két utánnyomásra is sor került, s azt is hamar elkapkodták. A szerző az anyaggyűjtés során mintegy ötven kortárs szemtanút hallgatott meg, kérdezett ki, akik közül 23-an vállalták nevük, foglalkozásuk, születési évük megjelölésével megemlékezésük szövegének közzétételét. A magyar asszonyok és lányok elővették díszmagyarjaikat. Megérkezett Magyarország kormányzója, nagybányai vitéz Horthy Miklós hófehér lován a Szent László térre, ott kezdődött a fogadtatás, az ünneplés. /Kupán Árpád: A nagyváradi „verőfényes magyar ünnep” (Gondolatok Jósa Piroska: Virágszőnyeg a váradi utcaköveken című könyvéről) = Erdélyi Napló (Kolozsvár), febr. 4./
2009. február 6.
Romániában a magyaroknak a kommunizmus éveiben naponta meg kellett küzdeniük az anyanyelvhasználatért, miközben csak Oradeáként írhatták le Nagyváradot, és akiknek gyakran még ma is az orra alá dörgölik, hogy beszéljen az állam nyelvén. Manapság akadnak olyan ügybuzgó szervezetek és polgárok, amik-akik hol az ügyészségen, hol a Diszkriminációellenes Tanácsnál tesznek feljelentést amiatt, hogy egy túlnyomó többségében magyarok lakta romániai település közintézménye a magyar nyelv ismeretét is feltételként szabja, amikor versenyvizsgát hirdet egy köztisztviselői állás betöltésére. Azonban előfordult, hogy a magyar nyelvhasználatot egy olyan román–magyar konzorcium kifogásolta, amelynek egyik tagja budapesti székhelyű társaság, amely többek között arra hivatkozva óvta meg egy székelyföldi útszakasz felújítását célzó pályázat eredményét, mert az ajánlatok elbírálásakor nem az ország hivatalos nyelvét használták a magyarlakta megye magyar képviselői. Majd amikor a történet nyilvánosságra kerül, a budapesti társaság többségi tulajdonosa bocsánatot kér mindazoktól, „akiket cégének munkatársai megsértettek volna”, sőt közölt, hogy az érintett dolgozókat elbocsátotta. Óvását azonban fenntartja. /Rostás Szabolcs: Nyelv és beton. = Krónika (Kolozsvár), febr. 6./
2009. február 6.
Romániában a magyaroknak a kommunizmus éveiben naponta meg kellett küzdeniük az anyanyelvhasználatért, miközben csak Oradeáként írhatták le Nagyváradot, és akiknek gyakran még ma is az orra alá dörgölik, hogy beszéljen az állam nyelvén. Manapság akadnak olyan ügybuzgó szervezetek és polgárok, amik-akik hol az ügyészségen, hol a Diszkriminációellenes Tanácsnál tesznek feljelentést amiatt, hogy egy túlnyomó többségében magyarok lakta romániai település közintézménye a magyar nyelv ismeretét is feltételként szabja, amikor versenyvizsgát hirdet egy köztisztviselői állás betöltésére. Azonban előfordult, hogy a magyar nyelvhasználatot egy olyan román–magyar konzorcium kifogásolta, amelynek egyik tagja budapesti székhelyű társaság, amely többek között arra hivatkozva óvta meg egy székelyföldi útszakasz felújítását célzó pályázat eredményét, mert az ajánlatok elbírálásakor nem az ország hivatalos nyelvét használták a magyarlakta megye magyar képviselői. Majd amikor a történet nyilvánosságra kerül, a budapesti társaság többségi tulajdonosa bocsánatot kér mindazoktól, „akiket cégének munkatársai megsértettek volna”, sőt közölt, hogy az érintett dolgozókat elbocsátotta. Óvását azonban fenntartja. /Rostás Szabolcs: Nyelv és beton. = Krónika (Kolozsvár), febr. 6./
2009. február 6.
A Tartós Fejlesztési Igazgatóság feje, Marcel Bolos bemutatta Nagyváradon a hivatal projektjeit a következő néhány évre. Csaknem 20 millió eurót fordítanak iskolák fejlesztésére, s a két magyar egyházi gimnázium is a tervek között szerepel: a Lorántffy Zsuzsanna Református Gimnázium és a Szent László Római Katolikus Gimnázium egyenként több mint 2–2 millió eurót kap felújításra és felszerelésekre. A sürgősségi esetekre egy mentőhelikoptert szeretnének vásárolni Debrecennel közösen, amely a két város körzetében töltené be szerepét. Egyik legfontosabb célkitűzése, hogy mihamarabb megkeresse Szent László és Luxemburgi Zsigmond sírját a várban. /Nagy Orsolya: Eurómilliókból fejlesztenék Váradot. = Reggeli Újság (Nagyvárad), febr. 6./
