Egyház- és iskolaépítő püspökként tartják számon a leköszönő Szabó Árpád erdélyi unitárius püspököt. Senkinek sem szabad elkallódnia, ebből indult ki, amikor végigjárta az Egyesült Államokat, hogy az iskolákhoz, a tervek megvalósításához pénzt gyűjtsön. Szabó Árpád /sz. Homoródszentpéter, 1935. ápr. 15./ vegyészmérnök szeretett volna lenni, végül mégis a teológiára ment. 1957-ben szerzett lelkészi oklevelet. 1958–65-ig Kiss Elek püspök titkára, 1965–76-ig kolozsvári lelkész, közben 1968-tól teológiai óraadó, 1976-tól egyetemi tanár. 1977–78-ban a chicagói Meadville-Lombard Teológiai Főiskolán tanult. 1990–94-ig a kolozsvári teológiai intézet rektora. 1996 januárjától főjegyzője, 1996. július végétől megbízott, 1996. december 13-ától pedig 30. megválasztott püspöke az erdélyi unitárius egyháznak. Ő volt az első, akit az 1996-ban módosított alaptörvény szerint meghatározott időre választottak püspökké. Azelőtt életfogytiglan választottak püspököt. 1989 az újrakezdés volt az unitáriusoknak is, Székelyudvarhelyen, Sepsiszentgyörgyön, Baróton, Marosvásárhelyen, Erdőszentgyörgyön és Fehéregyházán építettek templomot, Nyárádszeredában most épül egy templom. Aztán épületeket vásároltak Nagyváradon, Csíkszeredában, Kőhalomban, ezeket átalakították templommá. Az udvarhelyszéki Lókodon ötven férőhelyes öregotthont hoztak létre. Az egyház célja, hogy iskolaépületeit úgy használja ki, ahogyan az építők eltervezték. Kolozsváron és Székelykeresztúron is tárgyaltak a világi iskolák vezetőivel, és Szabó Árpád felajánlotta: próbáljanak egyesülni. A gyermeklétszám csökken, ez komoly gondot okoz, valósággal kihúzzák egymás kezéből a gyermekeket. Az az iskola lesz életképes, amelyik minőségi oktatást tud biztosítani. Keresztúron megállapodtak, hogy a két iskola egyesülni fog, és kidolgozták az unitárius felekezeti oktatás középtávú stratégiáját, amelynek egyik fontos elve: egy épület, egy iskola. Hosszú távon a vita okafogyottá válik, mert nem lesz elég gyermek. A restitúció vontatottan valósul meg. Visszakapták az unitárius püspökség épületét, a székelykeresztúri iskolákat, és visszakapták, de még nem vehették át a régi kolozsvári kollégium épületét, amelyben ma a Victor Babes Iskolacsoport működik. – A nagyvárosi gyülekezetekből kisebb egyházközségeket hoztak létre. /Benkő Levente: Senkinek sem szabad elkallódnia. = Krónika (Kolozsvár), dec. 12./
2008. december 17.
Spontán sztrájkba léptek Nagyváradon a villamos- és autóbuszvezetők, béremelést követelnek. Biró Rozália alpolgármester közölte, a vállalat alkalmazottait a napokban év végi prémiummal jutalmazzák, béremelésről leghamarabb januárban tárgyalnának. /Fried Noémi Lujza: Leállt a tömegközlekedés. = Krónika (Kolozsvár), dec. 17./
2008. december 17.
1986. óta minden december derekán Betlehemben, a Születés-kápolna mécseséről gyertyát gyújtanak, és elindul a Láng őrizve, továbbadva kézről-kézre, előbb repülőben, majd vonatokon, autókban, biciklisen, gyalogosan, hogy karácsony estéjére eljuthasson bazilikákba és kis fatemplomokba egyaránt. Olykor faluszéleken virrasztva, várva, hogy fáklyás menet kíséretében vonulhasson be a templomba... Így vonul, vándorol a Láng, az osztrák cserkészektől a magyarországi cserkészekhez, tőlük Felvidék, Délvidék, Kárpátalja magyarlakta területeire, át a piros vonalas határokon, s persze Erdélybe is. Az erdélyi cserkészek először 1993 karácsonyán kapcsolódtak be ebbe. A nagybányai cserkészek Nagyváradról, éjszakai vonaton hozták a Lángot, máskor Magyarországról hozta az Erdélyt „belángoló” cserkészautó. Néhány éve a sepsiszentgyörgyi cserkészek vették át a stafétát és hatalmas mécsesekben szállítják három országon keresztül a lángot. Idén december 13-án került sor Bécsben az ünnepélyes lángosztásra. A Romániai Magyar Cserkészszövetség tagjai, a világ minden tájáról összesereglett cserkészekkel együtt vették át a szeretet lángját, majd elindult a busz, hogy Szentestéig bevilágítsa Magyarországot, Erdélyt, Felvidéket, Kárpátalját, Vajdaságot. Idén a Duna Televízió is felkarolta az eseményt, így a cserkészekkel együtt öt földrész magyarjaihoz igyekeznek eljuttatni a szeretet lángját. /Salló Emőke, RMCSSZ: Erdélybe érkezett a Szeretet Lángja – a cserkészek terjesztik. = Erdely. ma, dec. 17./
2008. december 18.
A román pedagógusok nyitottan, a román diákok inkább kelletlenül fogadták azt a hírt, hogy jövő tanévtől a középiskolákban az ország kisebbségeinek történelme választható tantárgy lesz. A segédeszközül szolgáló tankönyvet december 18-án, a kisebbségek napján mutatják be Bukarestben. „Ha már fakultatív tantárgyról van szó, inkább a rajzot vagy zenét választom” – ehhez hasonló kijelentéssel reagált több kolozsvári román középiskolás diák, amikor megtudta: jövő tanévtől választható tantárgyként tanulhatja az ország kisebbségeinek történelmét. A nagyváradi román diákok többsége is inkább kihagyná ezt a fakultatív történelemórát. A tantárgy oktatására hivatott – elsősorban román nemzetiségű – történelemtanárok zömében üdvözlik a tankönyv megjelenését. Annak ellenére, hogy egy 2007-es minisztériumi rendelet Romániában lehetővé teszi a többségi gyermekek számára is a nemzeti kisebbségek történetének választható tantárgyként való bevezetését, csak pár héttel ezelőtt sikerült elfogadtatni a tárgy oktatásához szükséges tantervet. Így a 2009–2010-es tanévtől kezdve a román anyanyelvű diákok elkezdhetik tanulni a 19 nemzeti kisebbség történetét. A Project on Ethnic Relations (PER) regionális központja és az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatala által kezdeményezett projekt keretében a tantárgy oktatásának megkönnyítése érdekében dolgozták ki A romániai nemzeti kisebbségek története című könyvet, amely elsősorban a történelemtanároknak szól, és tömör áttekintést ad 19 kisebbség múltjáról és jelenéről. „A kisebbségek úgy érzik, identitásukat, kultúrájukat, nyelvüket, történelmüket aláásták, az országhoz való tartozásuk pedig értelmetlen. Jelen pillanatban például a XI-es román történelem tankönyvben mindössze négy sor van a kisebbségekről” – magyarázta Koreck Koreck Mária, a PER munkatársa. A késés okáról Matekovits Mihály, a minisztérium kisebbségi főosztályának igazgatója elmondta: minden kisebbség szakértőjével hosszas konzultációra volt szükség a terv véglegessé válása előtt, amely csak ezután kerülhetett országos történelmi bizottság elé. Összetartónak, büszkének és önzőnek látja a magyarokat a többség a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet Etnikumközi viszonyok változása című, 2008 októberében és novemberében végzett kutatása szerint. A romákat piszkosnak tartják a legtöbben, közel 40 százalék szerint lusták. A megkérdezettek szerint a román-magyar viszonyt leginkább a kölcsönös együttműködés jellemzi, ezt a magyarok 44, 2 százaléka és az ország lakosságának 46 százaléka látja így. /Hézagpótló kisebbségek. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 18./
2008. december 18.
Másfél napos szünet után ismét elindult a villamos- és autóbusz-közlekedés Nagyváradon. Ilie Bolojan polgármester kétszer is tárgyalt a spontán sztrájkot kirobbantó alkalmazottakkal. /Fried Noémi Lujza: Helyreállt a váradi tömegközlekedés. = Krónika (Kolozsvár), dec. 18./
2008. december 18.
A Vendégségben Budapesten – Határon túli magyar színházi estek tízéves, jól bevált színházi sorozat, amelynek eddigi története, a magyar kulturális életben betöltött szerepe, hála Darvay Nagy Adrienne-nek, már könyv formájában is olvasható. A sorozat indulása nem volt túl rózsás, a „misszót teljesítő szegény vidéki rokonokat” Budapesten közönnyel fogadták, emlékezett a könyv szerzője. Mára azonban állandó rajongótábora van a rendezvénynek, minden évben vendégül látják az erdélyi színtársulatokat, amelyek közül például a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színházzal már tíz éve működnek együtt, és amely csak hajszállal marad le a kolozsváritól, amelynek produkcióit a legtöbbször láthatta a budapesti közönség. A kötetben az elmúlt tíz esztendő összes előadása szerepel. „A kolozsvári és sepsiszentgyörgyi színházak évadkeresztmetszetei, Tompa Gábor és Bocsárdi László, valamint Vlad Mugur nagyszerű rendezései mellett az én szívemhez két produkció áll a legközelebb, a Vlad Mugur emlékére felújított Cseresznyéskert egyetlen nagyszínpadi premiere és a Temesvári Csiky Gergely Színház Hamlet a Nyugatiban címen elhíresült vendégjátéka a ceglédi váróteremben. Büszke vagyok arra, hogy ezek a mi sorozatunkban jöhettek létre” – mondta a nagyváradi születésű színházkutató, szakíró, Darvay Nagy Adrienne. /Kánya Gyöngyvér: Közönytől a rajongásig. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 18./
2008. december 18.
A Romániai Magyar Középiskolások Szövetsége – a MAKOSZ – december 13-14-én tartotta meg XV. Kongresszusát, amelyen közel száz diákképviselő vett részt Beszterce-Naszód, Bihar, Brassó, Hargita, Hunyad, Kolozs, Kovászna, Máramaros, Maros, Szatmár, Szilágy megyék képviseletében. A MAKOSZ megvalósított egy rendeletmódosítást, elérte a 18 éven felüli diákok gyerekpénz-támogatásának hatályban maradását, benyújtott egy törvénymódosítási javaslatot a diáktanácsokat illetően, megnövelte az immár hagyományos rendezvények, nyári táborok, szakmai képzések befogadóképességét. Márciustól az elnöki funkciót az eddigi ügyvezető elnök, a nagyváradi Vetési Imola látja el, társelnök Derzsi Szabolcs, Székelykeresztúrról. Szatmárnémetiből Fugel Edina a Ködak Intézetért felelős alelnöki tisztséget tölti be a jövőben. Emellett a hétvége folyamán egy fontos évfordulót is megünnepelhettek a diákvezetők: az 1990-ben megalakult Romániai Magyar Középiskolások Szövetsége most ünnepelte 18. születésnapját. /Nagykorú lett a MAKOSZ. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), dec. 18./
2008. december 18.
A nagyváradi Molnár Judit szerkesztésében megjelent 101 vers Európáról című kötet mellett Murádin Jenő A megsebzett szobrok és Aurelii Brandolini Dialógus az emberi sorsról és a testi betegségek elviseléséről – eredeti nyelvén, latinul De Humanae vitae Conditione et Toleranda Corporis Aegritudine ad Mathiam Corvinum Hungariae et Bohemiae Regem et Beatricem Reginam Dialogus – címmel. A reneszánsz év tiszteletére megjelentetett köteteket mutatta be Nagyváradon H. Szabó Gyula, a kolozsvári székhelyű Kriterion Kiadó vezetője. A könyvbemutató közönsége Jékely Zoltán, Gittai István, Szőcs Géza, Wass Albert, Dsida Jenő és Tompa Gábor Európát megmutató verssorait ismerhette meg, diákok előadásában. /Fried Noémi Lujza: Európa százegy költeményben. = Krónika (Kolozsvár), dec. 18./
2008. december 19.
Nem érintik a nagyváradi Micula testvérek által birtokolt National Media sajtótröszt magyar kiadványát, a Reggeli Újság Bihar megyei napilapot a trösztön belüli leépítések – szögezte le Dénes László, a Reggeli Újság főszerkesztője. Cáfolta azt a híresztelést, miszerint az ásványvíz- és üdítőital-palackozó cégcsoportjáról ismert üzletember-testvérpár bezárni készülne a magyar lapot. /Nem szűnik meg Miculáék magyar lapja. Cáfolja a Reggeli Újság főszerkesztője a leépítési szándékokat. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 19./
2008. december 20.
A Szombat című zsidó politikai és kulturális folyóirat legújabb számának bemutatóját december 11-én, az egyik budapesti, Dob utcai kávéházban tartották a szerzők és a szerkesztők. Tematikus számuk címe: A mi Erdélyünk. A közölt írások többnyire a régi időket idézik. Tamás Gáspár Miklós szerint Erdélyben, sőt egész Romániában a zsidóság múlttá vált. A lapszám bemutatóján Erdélyi Lajos elmesélte, életének nagyobbik részét Marosvásárhelyen töltötte, a Sütő András vezette Új Élet munkatársa volt. 1940-ben, a bécsi döntés megváltoztatta életüket. Marosvásárhely fellobogózva várta a honvéd csapatokat. Végül jött Auschwitz. A szintén marosvásárhelyi Ágoston Vilmos író, kritikus – a ’70-es évek végén a helyi területi rádió munkatársa volt, jelenleg Gödöllőn él –, írással szerepel az összeállításban. Ágoston apját munkaszolgálatra hívták be, ezzel megúszta azt, amit szerettei nem, ugyanis több családtagját elhurcolták Auschwitzba, ahonnan nem volt visszaút. Az erdélyi jelent többek között Simon Judit nagyváradi újságíró képviselte a lapban, aki azt vallja, hogy ő magyar, és a vallása zsidó. „Egyik sem zavarja a másikat. Egyik sem több, mint a másik. ” A Tompa Gáborral, a Kolozsvári Magyar Színház rendezőjével készített interjúból kiderül: az anyjának az apja volt zsidó származású. Tompa Gábor rendező kifejtette: Harag György meg Kovács György sem hagyta magát sodortatni a középszerű, népnemzeti hőbörgés által, ezért tudtak európai módon gondolkodni a színházról. Parászka Boróka, a marosvásárhelyi A Hét főszerkesztője két könyvet ismertetett. Lőwy Dániel A Kálváriától a tragédiáig című könyvében a kolozsvári zsidóság történetét dokumentálta a második világháborúig. Tibori Szabó Zoltán az Árnyékos oldalban pedig a holokauszt utáni évek eseményeit boncolgatta. Dragomán György 1973-ban született, az anyai nagymamája zsidó származású, tizenöt éves korában vándorolt ki szüleivel Magyarországra. A fehér király című regénye az utóbbi évek talán legnagyobb könyvsikere. /Kibédi Varga Sándor: Kettős identitás, dupla szorítás. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 20./
2008. december 21.
A szegedi és a nagyváradi zeneiskolák közös koncertet tartottak Nagyváradon a Posticumban december 14-én. Szinte hagyománynak számít e koncert a szegedi és a váradi zenelíceum diákközössége előadásában. A székelyföldi karácsony hangulatát Böjte Csaba szerzetes a Posticum kápolnájában december 14-én hagyományos székely adventi misével teremtette meg, majd a mise után zsíroskenyér, forralt bor várta a megjelenteket. /Rendezvények a nagyváradi Posticumban. = Vasárnap (Kolozsvár), dec. 21./
2008. december 22.
Csuzi Istvánt, az RMDSZ volt képviselőjelöltet nevezték ki a nagyváradi Helyi Tömegközlekedési Vállalat (OTL) élére. Csuzi azt követően ülhet az igazgatói székbe, hogy az alkalmazottak spontán sztrájkja miatt az eddigi igazgatót menesztették tisztségéből. /Lázár Lehel: Csuzi a nagyváradi tömegközlekedés élén. = Krónika (Kolozsvár), dec. 22./
2008. december 22.
Lenyűgöző a váradiak szolidaritása, az, hogy ennyien eljöttek a Törzsasztal évadzáró találkozójára – köszöntötte a hallgatóságot Kőrössi P. József, a rendezvény moderátora, miután az eseménynek otthont adó Ady Endre Emlékmúzeum vezetője, Tóth János a helyszínt mint a holnaposok egykori templomát mutatta be. A vendéglátó Várad folyóirat főszerkesztője, Szűcs László felidézte azokat a városban fellelhető nevezetes helyszíneket, ahol Ady megfordulhatott. Bemutatták A potrévá lett arc – Ady összes fényképe című kötetet, mely E. Csorba Csilla, a budapesti Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) főigazgatója gyűjtőmunkájának eredménye. /D. Mészáros Elek: Fotók Adyról a váradi Müllerájban. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 22./
2008. december 24.
Az oktatási tárca elismerte: tehetetlenül szemléli, hogy a hazai egyetemeken könnyedén jutnak törvénytelenül diplomához a külföldiek. „Nincs Romániában központi nyilvántartás arról, hány külföldi diák tanul az országban, ugyanakkor nem létezik egységes módszer arra sem, hogyan lehetne ellenőrizni a külföldi diákok oktatásával is foglalkozó egyetemek, főiskolák tevékenységeit” – összegzett a minisztérium ellenőrző testülete azután, hogy vizsgálat alá vett 12 romániai orvosi és fogorvosi egyetemet. Az ellenőrzésekre májustól kezdődően az olasz hatóságok kérésére került sor, miután kiderült, hogy Olaszországban olyan személyek dolgoztak fogorvos-technikusként, akik gyakornokoskodásukkal egyidőben szereztek egyetemi oklevelet Romániában. A legtöbb rendellenességet az aradi Vasile Goldis Egyetemen, a Nagyváradi Egyetemen, a iasi-i Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen, valamint a bukaresti Titu Maiorescu Egyetemen tapasztalták. Az olasz nagykövetség már 2000-ben figyelmeztette az akadémiai akkreditáló tanácsot a csalásokra, amikor kiderült, 63 olasz állampolgárnak a iasi-i orvosi egyetemen szerzett diplomája törvénytelen. Két éve a nagyváradi felsőoktatási intézmény olyan tantárgyakból is adott diplomát, melyeket Romániában nem is oktatnak. /O. M. : Zöld út a hamis a diplomáknak. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 24./
2008. december 24.
Böcskei László temesvári általános helynököt nevezte ki december 23-án XVI. Benedek pápa nagyváradi római katolikus megyés püspökké a nyugalomba vonuló Tempfli József helyére. Az új püspök 1965. július 11-én született a Temes megyei Gátalján. Érettségi után a gyulafehérvári teológián folytatta tanulmányait. 1990. július 24-én szentelték pappá Temesváron. Sebastian Kräuter akkori temesvári megyés püspök 1991-ben püspöki titkárrá nevezte ki. 1999. augusztus 28-a óta vikáriusként tevékenykedett a püspökségen. „Temesváron kifejtett tevékenységét a klérus és a hívek egyaránt értékelték. Éppen ezért elszomorít bennünket Böcskei László távozása. A jó Isten óvja meg minden rossztól, adjon neki sok erőt és sok boldogságot egyházvezetői tevékenységében” – olvasható Roos Márton temesvári megyés püspök sajtóközleményében. Böcskei Lászlót március 7-én szentelik püspökké a nagyváradi római katolikus bazilikában. A bejelentés után Fodor József vikárius bejelentette, hogy ő is visszavonul az általános helynöki tisztségből, ugyanis az egyházon belül nagyon sok egyéb teendő hárul rá. „Csak akkor maradok, ha az új püspök felkér” – szögezte le Fodor József. /Böcskei László váltja Tempfli Józsefet. = Krónika (Kolozsvár), dec. 24./ Az eddig szolgált Tempfli József megyés püspök három éve kéri az engedélyt nyugdíjazására. „A munkakönyvemben már 59 ledolgozott év szerepel. Jöjjenek a fiatalok, hogy fiatalos lendülettel tovább tudják vinni egyházmegyénk ügyét. Tizenkilencedik éve vagyok püspök, igyekeztem utolsó percig mindent megtenni, amit tudtunk, visszaszereztünk. A vikárius úrral mindvégig együtt dolgoztunk, és az eltelt idő alatt egyetlenegyszer sem történt meg, hogy megbántottuk volna egymást. ” Egész életében annyi segítséget és szeretetet kapott, nyilatkozta Tempfli József, „hogy ha még ötven évig éltetne az Úristen, és ezután már nem kapnék semmit Istentől és embertől, akkor sem tudnám visszaszolgálni a sok jót. ” Hozzátette: „Ha valakit valaha megbántottam, most kérek elnézést és bocsánatot. ” /Borsi Balázs: Nevesítették az új katolikus püspököt. = Reggeli Újság (Nagyvárad), dec. 24./
2008. december 24.
,,Európa jövője a keresztény gyökereken alapszik, amelynek letéteményesei vagyunk. Ez az identitásunkból fakadó elhivatásunk, függetlenül attól, hogy katolikusok, protestánsok, anglikánok, ortodoxok vagy más valláshoz tartozóak vagyunk. Keresztény gyökereink nagyon erősek, és kötelességünk azokat védelmezni. ” – többek között ezekkel a szavakkal nyitotta meg december 9-én Hans-Gert Pöttering, az Európai Parlament elnöke a brüsszeli parlamenti épületben első alkalommal rendezett európai bibliakiállítást, amelynek kezdeményezője Tőkés László püspök, független EP-képviselő volt, fővédnöke Sólyom László magyar köztársasági elnök. Másnap, a szintén Tőkés László által indítványozott Keresztény Európáért program keretében tartott Kereszténység és Európa című konferencia résztvevői – köztük erdélyi református lelkészek, egyházközeli értelmiségiek – egyetértettek abban, és ezt a tanácskozás záródokumentumába is belefoglalták, hogy az Európai Unióban a ,,gazdasági érdekeken túlmenően az egymással egyesítő, közös értékeknek kell érvényesülniük”. Az Európai Parlament hétszáznyolcvanöt képviselője évente száz-száz látogatót hívhat meg saját költségén, ezt valamennyien ki is használják. December 8-11-e között Tőkés László egy harminchét főnyi látogatócsoportot fogadott vendégül Erdélyből, két felvidéki résztvevővel. Tőkés László elmondta, Hans Gert Pöttering EP-elnök jelenléte a bibliakiállítás megnyitóján nagy megtiszteltetés az egész Kárpát-medencei magyarság számára, és ez azért is bír különleges jelentőséggel, hiszen ,,keresztyénségünk a szekularizált nyugati világban nagyon háttérbe szorult, és itt, az Európai Unióban, az Európai Parlamentben is tovább él a francia forradalomban eredeztethető egyfajta szublimált egyházellenesség. Én, aki Kelet-Európából jövök, az ateista kommunizmus örökségével, megrökönyödéssel kerülök a ló másik oldalára, ahol egy vallástalan, szekuralizált világ vallásidegenségével találkozom. Megítélésem szerint fontos, hogy a kereszténységet, a keresztény gyökereinket, amelyek kimaradtak az európai alkotmányból, mértékadó módon és méltó módon képviseljük”. Tőkés László szerint ,,Európa mélységes erkölcsi válságban van, a gazdasági, pénzügyi és egyéb válságok ezt háttérbe szorítják, márpedig talán az európai keresztyénségnek ez a legsúlyosabb válsága”. Ilyen körülmények között keresi a szövetségeseket, és talál társra ,,más képviselőkben, katolikus istentiszteleti csoportokban, főként lengyel képviselők körében, protestáns imareggeli közösségben, ortodoxok társaságában, akik itt is gyakorolják a hitüket”. A nagyváradi püspök indítványozza, hogy a jövő esztendőben hozzanak létre egy ,,keresztény pártállású” frakcióközi csoportot, ,,amelyik tudatos és hitvalló módon lenne képes képviselni hitünkből fakadó értékeinket, erkölcsi és világrendünket, mert szét vagyunk szóródva a szekularizált, laicizált Európában, nem mutatkozik eléggé meg a mi hitünk és identitásunk. János Pál pápa szerepe, az EU alapító atyáinak öröksége viszont jó kezdetet jelent ahhoz, hogy most se hagyjuk elfakulni a mi hitünket, és egyházunk értékeit jelenítsük meg az Európai Unióban és ezen belül itt, a parlamentben. ”,,A Gutenberg-galaxis harmóniájában a mai napon az ország nélküli népekkel is találkozunk – a skótok, a walesiek, a katalánok, a baszkok, a frízek, a lappok és a cigányok nyelvén megszólaló Ige által” – mondta a bibliakiállítás megnyitóján angol nyelven Tőkés László. A magyar kezdeményezésre létrejött, az európai nyelveken kiadott bibliák tárlatán Hans-Gert Pöttering azt hangsúlyozta, ,,Isten minden nyelven beszél, de ma kiemelten magyarul”. Az EP elnöke megköszönte Tőkés Lászlónak a kiállítás szervezését, aki ,,Európa egy olyan régiójából érkezett, a Partiumból, amely népének évszázadokon keresztül harcolnia kellett vallási és személyi szabadságáért”, és kiemelte, hogy ,,nekünk, keresztényeknek kötelességünk harcolni minden vallási meggyőződés védelméért”. A bibliakiállítás megnyitóján Sólyom László felolvasott üzenetében leszögezte, hogy az ,,Ó- és Újszövetség nem kizárólag vallási dokumentum, hanem nyelvi, filozófiai, művészeti forrás, amelyből gazdagon merítettek Európa népei”. A konferecián Gál Kinga magyarországi EP-képviselő a családon belüli és a társadalomban is megnyilvánuló egymás iránti szeretet szerepét hangsúlyozta; Fejes Anzelm Rudolf, a nagyváradi római katolikus premontrei rend prépostja a keresztény nevelésről beszélt; Inzce Zsolt, a sepsiszentgyörgyi szemerjai református gyülekezet lelkésze az egyházi oktatás hazai nehézségeit ismertette; Csíki Sándor, az Erdélyi Nagycsaládosok Szövetségének elnöke a családok értékteremtő szerepét hangsúlyozta; Forró László, a Királyhágó-melléki Református Egyházkerület tanácsosa az egyházaknak a fenntartható fejlődésben betöltött szerepéről beszélt; Surján László magyarországi EP-képviselő szerint az európai ember boldogtalan, nem vállalja vallási önazonosságát, és míg a kelet-európaiak négy évtizedes vallási üldözöttség idején veszítették el hitüket, a nyugati ember önként mond le vallásosságáról. /Fekete Réka: Keresztény misszió a gyökértelenné váló Európában (Tőkés László helytállása Brüsszelben). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 24./
2008. december 24.
Karácsony kiváló alkalom arra, hogy jobban odafigyeljünk egymásra, vélekedik egybehangzóan Pető Csilla Bihar megyei és Farkas Anna Lili Brassó megyei, frissen megválasztott parlamenti képviselő, illetve Fekete Emőke, a Kolozs Megyei Tanács alelnöke. Pető Csilla élete teljesen megváltozott, amióta képviselő lett, Farkas Anna Lili is most tanul bele az új helyzetbe. Pető Csilla Nagyváradon a Lucian Blaga Líceumban tanított. Pszichológia szakos pedagógus, 15 éve a Bihar megyei Tanfelügyelőség elemi és óvodai oktatásért felelős szaktanfelügyelője, érmelléki területi tanfelügyelő. Farkas Anna Lili matematika szakos tanár, 1989 és 1997 között a brassói 27-es számú Általános Iskola aligazgatója volt, 1997 és 2008 között pedig a főtanfelügyelő-helyettesi tisztséget töltötte be. Fekete Emőke több kolozsvári alapítványnál és az RMDSZ ügyvezető elnökségén is dolgozott jogtanácsosként, ezt követően a művelődés, oktatás és európai integrációért felelős miniszterelnök helyettes kabinetjének volt tanácsadója, majd a miniszterelnöki kancellária államtanácsosa. /Ferencz Zsolt: Politikusok karácsonya, avagy csendes ünnep, távol a rohanó világtól. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 24./
2008. december 28.
A Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje kitüntetést adományozta július 30-án Sólyom László köztársasági elnök a nagyváradi egyházmegye külföldön szolgáló papjának, Vas Lászlónak, a New Jersey állambeli Passaic Szent István katolikus magyar temploma plébániai kormányzójának, „a Chicago környéki magyarság társadalmi, kulturális és hitéletének újraszervezéséért, az ott élő fiatalok nyelvi és kulturális oktatása érdekében végzett tevékenysége elismeréseként”. A kitüntetést az amerikai útja során szeptember 29-én Chicagóba is ellátogató Göncz Kinga magyar külügyminiszter adta át a helyi magyar egyesületek vezetőivel való találkozóján, Somogyi Ferenc washingtoni nagykövet jelenlétében. Vas László katolikus pap mellett még ketten részesültek e megtisztelő, magas rangú elismerésben: Kaarina Koskenalusta tiszteletbeli konzul és Fülöp László minneapolisi építész. /Tankó Zita: Lovagkereszt a magyar ügyek szolgálatáért az Óperenciás tengeren túl. = Vasárnap (Kolozsvár), dec. 28./
2008. december 29.
Félszeg ballada produkciójával lép december 29-én a közönség elé a nagyváradi alternatív színtársulat, az Oberon csőszínház, amely Shakespeare Szentivánéji álom című darabjában szereplő tündérkirályról kapta a nevét. Kányádi Sándor költeményeiből építkezik mostani előadásuk. A közönség visszajelzései alapján még további hét-nyolc előadást megérhet a nem versösszeállításnak minősülő drámai játék – mondta Csatlós Lóránt társulatvezető, a nagyváradi Szigligeti Társulat művésze. A csőszínház fantázianévvel arra utalnak, hogy mindeddig nem rendelkeznek saját ingatlannal, próbateremmel. Különböző, elsősorban magyar intézmények biztosítanak teret számukra. Leggyakrabban az Ady Endre Középiskola dísztermében lépnek fel. Az 1998-ban alakult színitanoda négy év leforgása alatt forrta ki magát önálló társulattá, belőle alakult immár Csatlós irányítása alatt a Partiumi Színpad, amely az elmúlt évben esett át az újabb névváltáson. Az anyagiak előteremtése elsődleges gondjuk volt az eltelt években, tavalytól jogi státuszuk rendeződött, így pályázati támogatásokra is számíthatnak. A város vezetése is nyitottnak látszik egy állandó terem biztosítására. Eddig számtalan alkalommal és több helyszínen léptek közönség elé. Sikerült megmutatkozniuk többek között Marosvásárhelyen, Csíkszeredában, Kolozsvárott, valamint Temesváron. A társulatnak tíz állandó tagja van, de a létszám ennek a duplája az időszakosan beugrókkal, akik más városokhoz is kötöttek elfoglaltságuk, tanulmányaik révén. A legfiatalabb színész még nem érte el a tizenöt évet, a legidősebb pedig harminchat esztendős. Nagy súlyt fektetnek az értékhordozásra, igyekeznek távol tartani magukat a kommersz jellegű produkcióktól. Legsikeresebb előadásukat 2002-ben vitték színre, A kis herceget mintegy háromezren nézték meg. Az idén Moliertől A hitetlent álmodták közönség elé. A csapat életképességét bizonyítja, hogy közülük többen is sikeresen felvételiztek a színművészeti főiskolára. /D. Mészáros Elek: Csőben lakó tündérkirály. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 29./
2008. december 30.
A Magyar Polgári Párt nagyváradi szervezetének nemrégiben öt személyesre bővült elnöksége évértékelő sajtótájékoztatóra hívta a magyar nyelvű sajtó képviselőit. Zatykó Gyula elnök elmondta, hogy december 21-én kilenc hónapos lett a polgári párt. A helyhatósági választásokon körülbelül 2 ezer nagyváradit tudtak megszólítani. Csomortányi István alelnök elmondta, hogy jövőre is folytatják munkájukat az anyanyelvhasználat hivatalokban való zökkenőmentes használatáért, a magyar utcanév-táblákért, az emberibb közlekedésért, a köztisztaságért, ősi temetőink emlékezetben való megmaradásáért. Megközelítőleg kétezer összegyűjtött aláírást eljuttatták – a Hír Tv-t kérve – az RCS-RDS kábeltévé-szolgáltatóhoz, de válasz azóta sem érkezett. /Létai Tibor: Kilenc hónapos a polgári párt. = Reggeli Újság (Nagyvárad), dec. 30./
2008. december 30.
A kolozsvári Állami Magyar Színház Michael Frayn Még egyszer hátulról című vígjátékát, a Nagyváradi Állami Színház Szigligeti Társulata Nóti Károly jeleneteiből és dalaiból összeállított kabarét, a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház Francis Veber Balfácánt vacsorára című darabját, a szatmárnémeti Harag György Társulat pedig 18 órától Bolond vasárnap című előadást mutatja be szilveszterkor. Hagyományaihoz híven a nagyváradi Szigligeti Társulat is vidám bemutatóval zárja az óévet: a Nóti Károly jeleneteiből és dalaiból összeállított, a Fele is tréfa című kabarét adják elő, majd a premier után éjfélkor a színészek és a nézők közös koccintással búcsúztatják az idei esztendőt, tájékoztatott Meleg Vilmos, a Szigligeti Társulat igazgatója, a szilveszteri előadás rendezője. A tasnádi születésű, Zilahon tanuló és Kolozsváron újságíróskodó Nótinak több mint kétszáz jelenete maradt fenn, ebből választották ki azt a tízet, amelyet bemutat a váradi társulat. A sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház a Francis Veber Balfácánt vacsorára című darabjával – Mircea Cornisteanu rendezésében – várja a közönséget. /Óévbúcsúztató színházi premierek. = Krónika (Kolozsvár), dec. 30./
2009. január 5.
A rendszerváltozással született meg a Segítő Jobb, hogy a határon túli magyarságnak egészségügyi segítséget nyújtson. Előbb humanitárius munkát végeztek, 1995-től viszont professzionalizálódtak. Kalmár László professzor szerint ugyanis azon az alapon képtelenség volna működtetni a rendszert, hogy segítenek mindenkinek, amíg a pénzük engedi. 1989-1990-ben igen sok romániai magyar beteg került magyarországi gyógyintézetekbe. Például a Semmelweis Orvostudományi Egyetem II. Belklinikájára, ahol Kalmár László akkoriban dolgozott. - Óriási volt a lelkesedés. Így ment ez egészen addig, amíg az Antall-kormány Népjóléti Minisztériumának közigazgatási államtitkára, Jávor András azt nem mondta: álljon meg a menet, ezt egyetlen ország sem bírja ki. Ekkor Kalmár doktor szakértői csoportja nevében fölajánlotta az államtitkárnak, hogy alapítványt szervezve sokkal gazdaságosabban vállalják a határon túli magyarok gyógykezelését, ha megkapják a szükséges költségvetési támogatást. 1990 decemberében megszületett a Segítő Jobb Egészségügyi és Humanitárius Alapítvány. Kijelölt céljak voltak: 1. A határon túli magyarság egészségügyi ellátása azokon a területeken, melyek számukra otthon nem volt elérhető. 2. A környező országok (nemcsak magyar) egészségügyi szakembereinek magyarországi továbbképzése. 3. A legkülönfélébb orvosi eszközöknek a környező országokba való eljuttatásával szolgálni a betegek lakóhelyükön történő ellátását. Romániában is javulni kezdtek a technikai feltételek, ami a Segítő Jobb szempontjából nagyon fontos volt, gyorsan, faxon, majd később e-mailben lehetett az információkat továbbítani. Ettől kezdve kaptak a romániai magyar orvosok egy formanyomtatványt. Ezen lehetett kérni bizonyos dolgokat. Ennek az lett az eredménye, hogy 1994-ben még csaknem 8 ezer beteget küldtek Magyarországra, 1995-ben pedig 5 ezer alá esett az ide érkezők száma. Kalmár Lászlóéknak egy idő után pontos térképük lett arról, hogy a környező országokban hol, milyen műszerek vannak, kik azok a szakemberek, akiknek a munkájára támaszkodni lehet. Segítették például Romániában a vesebetegek számára nélkülözhetetlen dialízisállomás felállítását, illetve ösztönözték ugyanott a csontvelő-átültetés gyakorlatának meghonosítását. Fontos szerepet szántak a továbbképzésnek. A környező országokból a rendszerváltást követően 2000-2500 orvos távozott Magyarországra, Nyugat-Európába vagy a tengerentúlra. A magyar egyetemekre fölvett határon túli hallgatók a legtöbb esetben itt maradtak. Ezért szervezte meg a Segítő Jobb a debreceni Ady Endre Akadémia Orvosi Szekciójának tanfolyamát. A Korszerű diagnosztika és terápia című kéthetes kurzusra évente átlagosan ötven határon túli orvost fogadtak Romániából, Kárpátaljáról, Szlovákiából, Jugoszláviából és Horvátországból. A Segítő Jobb szerint az egészségügy szerves része kell, hogy legyen a határon túli magyar kisebbség önszerveződésének. Kalmár professzor szerint mostanáig körülbelül 3,5 milliárd forint értékben szervezett betegellátást a Segítő Jobb. 2006 óta az egészségügyi kormányzat másképp kezeli őket, mint korábban. – Mi, civilek gyanúsak lettünk a hivatal számára – összegezte tapasztalatait az alapítvány vezetője. Először a miniszter, azután egyre kisebb funkciójú hivatalnokok vélték jobban tudni, mint Kalmárék, hogy mi a teendő. Olyan emberek, akiknek életükben nem volt dolguk romániai, kárpátaljai, vajdasági betegekkel. Így alakult ki az helyzet, hogy egy székelyföldi beteg csak a bukaresti biztosító kontójára jöhet Magyarországra azon a címen, hogy immáron Románia is tagja az Európai Uniónak. A Vajdaságból és Kárpátaljáról a betegeknek a követségeken és konzulátusokon leadott zárt borítékokban kell eljuttatni Magyarországra kérelmeiket a minisztériumba, ahonnan hatvan napon belül kell választ kapniuk. A sürgős beavatkozásokra így nincsen mód. Az adminisztráció mértéktelen megnövekedése nyomán jelenleg sokkal kevesebb betegre költik bizonytalan, rossz hatékonysággal a rendelkezésre álló pénzt. Nem kaptak támogatása jelenlegi kormánytól, ezért abba kellett hagyni az Ady Akadémián folyó továbbképzést is. Romániában igen nagy azoknak a betegeknek a száma, akik szemészeti mikrosebészeti beavatkozásra szorulnak. Magyarországon számos kiváló szemészspecialista van. Kapóra jött, hogy 2004-ben a nagyváradi püspökségnek visszaadta a román állam az egykori kórházait. Ezek épületeiből kapott a Segítő Jobb egyet Tempfli József megyés püspöktől, aki immáron két évtizede támogatja az alapítvány munkáját. A kialakított Nagyváradi Szemklinika úgynevezett mátrix-rendszerben működik. Ez azt jelenti, hogy az odautazó magyarországi orvosok egész nap operálnak, olyan műtétek várnak rájuk, amelyeknek ők a specialistái. A Nagyváradi Szemklinika jelenleg magánintézményként működik, ahol a betegek meghatározott díjazásért európai színvonalú ellátást kapnak. /Hovanyecz László: Kalmár professzor és a jól Segítő Jobb. = Népszabadság (Budapest), jan. 2./
2009. január 7.
Tavalyig az egyes katolikus plébániák többsége – Nagyváradon tíz van belőlük – úgynevezett plébániai értesítőkön keresztül is kapcsolatot tartott a hívekkel. Karácsonytól annyiban változott a helyzet, hogy a nagyváradi magyar anyanyelvű katolikusok számára a Katolikus Várad című periodika egységesen vállalja fel mindazt, ami addig az egyes plébániai értesítők feladata volt. A próbaszám megjelenése alkalmával Vakon Zsolt váradolaszi káplán, az új kiadvány főszerkesztője elmondta, az új lap kiadója a székesegyházi plébániáé. Fodor József nagyprépost, általános püspöki elnök, plébános az ötletgazda és a lap felelős szerkesztője is egyben. Ő jegyzi a karácsonyi próbaszám vezércikkét. /Tüzes Bálint: Új katolikus kiadvány. = Reggeli Újság (Nagyvárad), jan. 7./
2009. január 7.
A Svédországba két évtizede áttelepült Sall László látogatott nemrég haza Nagyváradra, s hozta el bemutatni a Göteborgban 69 példányban megjelent (a gyermekkor) Vége. Folytatás című verses füzetét. A Várad szerkesztőségében novemberben bemutatott kötet előszavát Bodor Béla írta. A költő elmondta, jótékonysági célokra fogja fordítani a könyvéért bejövő összeget. /SZ. M. : Egy poéta köszönete. = Reggeli Újság (Nagyvárad), jan. 7./
2009. január 12.
Tovább a vármegyés úton címmel tartott előadást január 10-én Toroczkai László, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) tiszteletbeli elnöke, aki az elmúlt évek egyre erősödő magyar ellenállásáról beszélt Nagyváradon. Lokodi Ferenc, a HVIM alelnöke fontosnak nevezte az erdélyi körutat, nemcsak Nagyváradon, hanem Kolozsváron, Torockón, Bánffyhunyadon is tartottak sikeres előadást. A HVIM Trianon legitimitását nem ismeri el. A mozgalom a magyarság védelmében jött létre, szerintük a fejekben kíván rendet tenni, ott kell eltörölni a határokat. /Létai Tibor: Erősödik a nemzeti ellenállás. = Reggeli Újság (Nagyvárad), jan. 12./
2009. január 12.
Néhai Németh Géza lelkész, a budapesti Erdélyi Gyülekezet megalapítójának emlékére, születésének 75. évfordulójára készített Tűz-láng-pár című kötetet mutatták be január 11-én Nagyváradon, a Lorántffy Zsuzsanna Egyházi Központban. A példás életű és gondolkodású egykori lelkészről szóló kötet premierjén jelen volt két fia is. A váradolaszi templomban Tőkés László püspök, európai parlamenti (EP) képviselő hirdette az igét. Népünk szétszóródása nem állt le. A történelem és a politika szétszakította a testvéreket, fejtette ki a püspök. A globális és a posztkommunista válság együtt rombolja tovább közösségünket. Bemutatták az emlékkötetet. Németh Géza református lelkész 1933-ban született Székesfehérváron, a teológiai akadémiát 51 és 56 között végezte el. 1956-ban a Református Megújulási Mozgalomban tevékenykedett, ezért 1957-ben Tökölre internálták. 58-tól Monoron, majd Ócsán volt segédlelkész, 63-tól pedig az érdi gyülekezet lelkipásztora lett. A Gépész utcai, engedély nélkül épített, félig kész templom megáldása miatt 1971-ben elvették tőle gyülekezetét, és felfüggesztették állásából. A magát tréfásan názáreti Rózsa Sándornak nevező lelkész a rendszerváltozás utáni rehabilitációjáig műkereskedésből élt, de eközben több könyvet, cikket és verset (kötete Názáreti Rózsa Sándor címmel jelent meg) is írt. Elsőként foglalkozott kábítószeres fiatalok lelki gondozásával, börtönmisszióval és menekült magyarok felkarolásával. 1990-ben megalapította a budapesti Erdélyi Gyülekezetet, továbbá létrehozta és működtette a Reménység Szigete Karitatív és Kulturális Központot. Németh Géza 1995-ben, Budapesten hunyt el. Először ifj. Németh Géza szólt, az elsőszülött fiú, a Budapesti Műszaki Egyetem docense. Elismeréssel és tisztelettel beszélt apjáról. A budapesti Erdélyi Gyülekezet mai lelkésze, Zalatnay István egykori elődje munkásságának méltatása után számos teológiai kérdést vetett fel. Németh Zsolt, a magyar Országgyűlés külügyi és határon túli magyarok bizottságának elnöke, a tiszteletes másodszülöttje kiemelte, hogy elfelejtettük végrehajtani a múlt, az egyház és a társadalom történelmének aknamentesítését. A múlt feldolgozatlansága komoly akadállyá válik a felnövekvő generációk előtt. Az egyházakban és a társadalomban meg kellene születnie az igénynek az elmúlt fél évszázad átvizsgálására. /Borsi Balázs: Bemutatták az Erdélyi Gyülekezet megalapítójának emlékkötetét. = Reggeli Újság (Nagyvárad), jan. 12./
2009. január 13.
A hetvenötödik életévüket betöltő megyéspüspökök kötelesek benyújtani hivatalból való lemondásukat a pápának – aki ügyükben az összes körülmények figyelembevételével hozza meg döntését. Ezt tette Tempfli József /sz. Csanálos, 1931. ápr. 9./, az 1990-ben újrainduló nagyváradi római katolikus egyházmegye első megyéspüspöke is. Tudomásul véve lemondását, az Apostoli Szentszék felkérte feladatköre további betöltésére az új főpásztor kinevezéséig. XVI. Benedek pápa a temesvári egyházmegye általános püspöki helynökét, Böcskei László pápai prelátust, székeskáptalani kanonokot nevezte ki nagyváradi megyéspüspöknek. Böcskei László a romániai katolikus püspöki kar legfiatalabb tagja, 1965. július 11-én született a Temes megyei Gátalján. Temesváron szentelték pappá, 1990. június 24-én. Előbb Temesváron volt segédlelkész, majd 1991 elején Kräuter Sebestyén megyéspüspök titkára lett. Roos Márton, a jelenlegi temesvári főpásztor közvetlenül püspökké szentelése után, 1999. augusztus 28-án, Böcskei Lászlót általános helynökévé és irodai igazgatóvá nevezte ki. Feladatait hűségesen, nagy hozzáértéssel, odaadással, pontossággal és hűségesen végezte – hangsúlyozta a kinevezett püspök jellemzésében eddigi főpásztora, Roos Márton. A Szent István király alapította bihari (nagyváradi) egyházmegye történelmi sorrendben 82. püspökét 2009. március 7-én szentelik püspökké a nagyváradi székesegyházban. /Fodor György piarista confrater: XVI. Benedek pápa kinevezte az új nagyváradi megyéspüspököt. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 13./
2009. január 14.
Megerősíti Bihar megyei koalícióját az RMDSZ és a Nemzeti Liberális Párt (PNL), ennek értelmében közös megegyezéssel fogadják majd el a határozatokat a váradi és a megyei önkormányzatban – áll abban a közleményben, amelyet Kiss Sándor, az RMDSZ, és Cornel Popa, a PNL megyei elnöke írt alá. A két párt lobbicsoportot hív életre, amely a kormánynál jár majd közben a Bihar megyét érintő projektek támogatásáért. /Fried Noémi Lujza: RMDSZ-PNL lobbicsoport alakul Bihar megyében. = Krónika (Kolozsvár), jan. 14./
2009. január 14.
Jótékonysági bált tart február végén a bukaresti magyar nagykövetség, a cél a kolozsvári Sapientia Alapítvány által működtetett Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) támogatása. Közel negyedmillió forintot tartanak lehetségesnek összekalapozni a belépők árából, ami a tizede annak, amit a mostani tanévben az egyetemnek ki kell termelnie. A Miniszterelnöki Hivatal (MEH) és az alapítvány megállapodott a normatív finanszírozásról. A tervek szerint 2011-ig a saját bevétel aránya eléri az egyetemi költségvetés 25 százalékát. Kató Béla református püspök-helyettes, kuratóriumi elnök, Dávid László rektor, illetve Gémesi Ferenc, a MEH nemzetpolitikai szakállamtitkára egyaránt optimistán nyilatkoztak a HVG-nek. Az Orbán-kormány idején alapított Sapientia Egyetem 2001. októberében indult. Az egyetem alapítói, az erdélyi magyar történelmi egyházak részéről például érezhető volt némi bizalmatlanság az MSZP-s kormányzat iránt. Az utóbbi hangoztatta: adják a pénzt az egyetemre, de semmi beleszólásuk a felhasználásba. Az immár brüsszeli EP-képviselő Tőkés László püspök nevével fémjelzett nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetemet is magában foglaló oktatási rendszer 2000–2008 között összesen 15,5 milliárd forintjába került a magyar adófizetőknek, az EMTE-n jelenleg 2007, a partiumi intézményben 852 hallgató tanul. Dávid László rektor elmondta, az időközben Romániában is bevezetett bolognai oktatási rendszer miatt kénytelenek voltak átnevezni néhány szakot – így lett például a vidékfejlesztés a szociológia része, a szociálpedagógia pedig pedagógia –, de a gyakorlatban nem indítottak párhuzamos képzést. A Sapientián egyelőre nem működik mester- és doktorképzés, vagyis az intézményi akkreditáció, ha sikerül is megszerezni, első körben BSc-szintű, vagyis főiskolai lehet (a partiumi akkreditációja viszont már megszületett). A 2007 végén kinevezett 12 tagú kuratóriumban legalább négyen társadalmi munkában vesznek részt: a MEH delegáltja, illetve a három magáncég képviselője. Az utóbbiak beválasztását a korábban az egyházak uralta testületbe nagy fegyverténynek értékeli az MSZP-vezette kormány. /Rádi Antónia: Átalakuló Erdélyi Sapientia Egyetem. = Heti Világgazdaság (Budapest), jan. 14./
2009. január 14.
Az Erdélyi-Múzeum-Egyesület marosvásárhelyi fiókszervezetének elnöke, Pál-Antal Sándor elmondta, az EME hét, szakosztályoknak nevezett tudományos műhelyt foglal magába, melyek közül a legnagyobb létszámú orvosi és gyógyszerészettudományi, illetve az új, agrártudományi szakterület Marosvásárhelyen működik, a többi Kolozsváron. Az EMÉ-nek országszerte több fiókegyesülete létezik – többek között Nagyváradon, Szilágysomlyón, Szatmárnémetiben, Zilahon és Gyergyószentmiklóson. A marosvásárhelyi EME legnagyobb problémája: nem tudják, hogy hányan vannak. 1997-ben, az induláskor 193 tag volt, nagyrészt egyetemisták, akiknek tudományos munkájához a könyvtár nyújtott segítséget. Ezek a fiatalok tanulmányaik elvégzése után megszakították a kapcsolatot az egyesülettel. Aktívan körülbelül 30-an vesznek részt az egyesület életében – többek között történészek, irodalomtörténészek, szociológusok, néprajzosok, természettudománnyal foglalkozók és matematikusok. A marosvásárhelyi fiókegyesületnek nincs saját székháza, a tudományos tevékenységet a tagok otthon művelik. A helyi EME- tagok évente háromszor, négyszer találkoznak, ilyenkor beszámolnak munkájukról, illetve megvitatják a tudományos élet újdonságait. Eddig évente kétszer tartottak tudományos ülésszakot, szeretnék, ha a jövőben ez gyakoribbá válna. Az EME a Communitastól kér anyagi támogatást, amennyiben ez nem sikerül, saját zsebből fizetik a kiadásokat. /Nagy Székely Ildikó: Megfogyatkozva is életerős a marosvásárhelyi EME. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 14./
