Az RMDSZ színeiben indulna képviselőjelöltként Csuzi István, a Magyar Polgári Egyesület nagyváradi szervezetének egykori elnöke és alapító tagja, akit erre a Szövetség Bihar megyei szervezete kért fel. Csúzi közölte, hogy személyes döntését Tőkés László is elfogadta. Országos premiernek számít a nagyváradi eset, hiszen eddig sehonnan nem érkezett arról hír, hogy valamelyik RMDSZ területi szervezetében a Magyar Polgári Párt (MPP) vezetője vagy tagja nyújtotta volna be jelentkezését a képviselő- és szenátorjelölti előválasztásra. Az MPP megalakulása óta Csuzi már nem vállalt vezetői szerepet az új szervezetben, így egyszerű MPP-tag volt. Most azonban lemondott az MPP-tagságáról, hogy részt vehessen az RMDSZ Bihar megyei szervezetének rangsorolásán. Csuzi azzal indokolta döntését, hogy a magyarságnak össze kell fognia, ha politikai céljait meg akarja valósítani. /-or-: Polgárit „igazolt” az RMDSZ Váradon. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 20./ Csuzi István, a Magyar Polgári Egyesület volt Bihar megyei elnöke döntését azzal indokolta, hogy pótjátékosként, a partvonal mögül bekiabálva nem lehet mérkőzést nyerni. Elmondta, hogy továbbra is tagja marad a Bihar megyei MPE-nek, amelynek 2004. és 2007. között volt az elnöke. „Míg a helyhatósági választásokon lehet egészséges megmérettetés a magyar szervezetek és pártok között, addig a parlamenti választásokon, a biztos bejutás érdekében, fontos az összefogás. Még létrejöhet egy ilyen megegyezés Tőkés és Markó között is, aminek mi picit elébe futottunk” – mondta Csuzi. „Kereskedelmi aktus”-ként értékelte a történteket Lengyel György, az MPP bihari elnöke; véleménye szerint az RMDSZ egyszerűen megvásárolta Csuzit, mint ahogyan tette azt annak idején az MPE váradi elnökével, Sárközi Zoltánnal is. Lengyel úgy véli, Csuzinál kifejezetten karrierépítésről van szó. Nem volt meglepetés az MPP elnöke, Szász Jenő számára Csuzi lépése. /D. Mészáros Elek: Csuzi pártot váltott. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 20./
2008. augusztus 20.
Öt év múlva Magyarországot és Romániát két autópálya és egy gyorsforgalmi út köti össze – ígérik a magyar és a román kormány illetékesei. Az egyik, az észak-erdélyi autópálya, vagyis az A3-as sztráda a román fővárost Brassótól Kolozsváron és Nagyváradon keresztül egészen a Bihar megyei – határ menti – Bors községig kötné össze a magyar határral. A másik összekötő út, a IV. páneurópai közlekedési folyosót követő A1-es lenne, ami Magyarországot Romániával Nagylaknál, míg a belső országrészeket az Arad–Temesvár–Déva–Nagyszeben–Pitesti–Bukarest nyomtáv mentén kötné össze. A harmadik projekt Nyíregyházát Szatmárnémetin keresztül Nagybányával kötné össze. Azonban elsősorban a román oldalon nem haladnak úgy a munkálatok, hogy a három út az ígért időben „összeérjen”. Ennek ügye az őszi román–magyar kormányülés egyik legfontosabb témája lesz. Magyar oldalon az M43-as Szeged–Makó–Nagylak magyar–román országhatár menti útvonalon haladó autópálya jelenleg mintegy 3 km hosszú. 2009-ben tervezik megjelentetni az ajánlati felhívást az M43-as autópálya Makó – országhatár között szakaszára. A befejezés várható ideje pedig – a román féllel egyeztetve – 2012 szeptembere. A román kormány az idénre eredetileg megállapított pénzösszegen felül még 200 millió eurót fordít az észak-erdélyi autópálya finanszírozására – jelentette be Ludovic Orban közlekedési miniszter nemrégiben. /Kánya Gyönyvér, Oborocea Mónika: Elvarratlan autópályaszálak. Lassan haladnak a Romániát Magyarországgal összekötő utak munkálatai. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 20./
2008. augusztus 21.
Közös közleményben ítélte el a Magyar Polgári Párt (MPP) Bihar megyei és nagyváradi elnöksége Csuzi Istvánnak azt a bejelentését, hogy az RMDSZ jelöltjeként indul az őszi parlamenti választásokon, és az RMDSZ-t is éles kritikával illették. Nehezményezték, hogy a két fél, tudtuk és jóváhagyásuk nélkül, már akkor is folytatott tárgyalásokat, amikor még az RMDSZ és az MPP országos szinten egyeztetett az esetleges közös lista állításáról. A nyilatkozat szerint az RMDSZ áthágja a saját maga állította szabályokat, mert olyan személyt jelölt, aki a helyhatósági választásokon más párt színeiben vett részt. Szász Jenő, az MPP elnöke egy nappal korábban azt nyilatkozta, hogy nem lepte meg a volt MPE-elnök lépése: „Ahogy a többi Bihar megyei RMDSZ-jelöltet elnézem, csak üdvözölni tudom Csuzi indulását” – jelentette ki. /D. Mészáros Elek: „Csuzi áruló” = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 21./
2008. augusztus 22.
Sem Nagyvárad, sem pedig Debrecen nem vonzó a nagybefektetők számára, éppen ezért szükséges a térségben élők összefogása – állapította meg Dr. Ioan Horga, a Nagyváradi Állami Egyetem nemzetközi kapcsolatok karának vezetője, az augusztus 21-én Nagyváradon megtartott Nyitott ablak Európára elnevezésű konferencián. Az oktatás és a kutatás területén már élő az összefogás, de gazdasági szempontból a termálvíz adta közös lehetőségek kihasználását említette egyik legfontosabb feladatként Horga. A legnagyobb nehézséget az infrastruktúra fejletlensége, az adminisztratív merevség okozza. Winkler Gyula európai parlamenti képviselő általánosságokban szólt a régiók lehetőségeiről. /D. Mészáros Elek: Konferencia nyitott ablakkal. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 22./
2008. augusztus 22.
Immár negyedik alkalommal került sor Nagyváradon Nyitott ablak Európára elnevezéssel, a debrecenihez hasonló virágkarneválra. Debrecenben rendszerint Szent István ünnepén, augusztus 20-án zajlik a színpompás esemény. A rá következő napon a debreceni virágköltemények átköltöznek Nagyváradra, ahol soraik helybeli virág-alkotásokkal bővülnek. Nagyváradon a felvonulókat a szentjobbi huszárok vezették, majd a két határ menti megye közös kocsija következett, amelyen az államalapító Szent István és Várad alapítója, Szent László virágból készült alakja volt felismerhető. Koradélután volt a népi mesterek vására, ahová az ország minden szegletéből és a határon túlról érkeztek az árusok. /D. Mészáros Elek: Virágözön és újkenyér. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 22./
2008. augusztus 23.
A jövőre százötven éves sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium lesz a házigazdája 2009-ben a Kárpát-medencei Magyar Református Középiskolák XIV. Találkozójának. Huszonhat magyarországi és tizenöt határon túli református iskola diákjai és tanárai számolnak majd be közösségük sikereiről. Ezen túl azonban legfontosabb a személyes találkozás, a magyarországi és az elcsatolt területekről érkező diákok és pedagógusok ismerkedése. Papp Kornél, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának oktatási irodavezetője, a halásztelki Bocskai István Református Középiskola igazgatója emlékeztetett: 1996-ban, tizenkét évvel ezelőtt, a millecentenárium esztendejében Kecskeméten tartották a Kárpát-medencében működő református középiskolák első találkozóját. Az 1989-es változások után feléledő nagy múltú intézmények egymást keresték, hogy tapasztalatot gyűjtsenek. Évente változó helyszínen, kétévenként Magyarországon, a közbeeső esztendőben határon túl tartották a találkozókat, Erdélyben mindeddig három városban, Nagyváradon, Székelyudvarhelyen és Szatmárnémetiben. Minden ilyen találkozó egyben közösségépítés is. A mai világban egyre kevesebb figyelem övezi a határon túli magyarságot, a találkozón a diákok felfedeznek egy számukra új világot, jelesen azt, hogy 700 km-re Budapesttől a magyar kultúra sokkal virágzóbb, mint Magyarországon. Magyarországon 1997-től a támogatást tanulóhoz telepítik, és ha a szülő egyházi iskolát választ a gyermeke számára, akkor az ő oktatásához szükséges támogatás eljut az egyházi fenntartóhoz, az egyházi intézményhez. Ez jól működött 2005-ig. Azóta az egész elszámolási rendszert manipulálták, és jóval alacsonyabb támogatást kapnak az egyházi iskolák, mint az államiak. Az Állami Számvevőszék megállapította, hogy diszkrimináció történik. Megszűnt az azonos s mértékű támogatás, nem tartják be a vonatkozó törvényt. /Fekete Réka: Az egyházi oktatás felette szükséges voltáról (Beszélgetés Papp Kornéllal, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának oktatási irodavezetőjével) = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 23./
2008. augusztus 26.
A nagyváradi vár történelméről mesélnek azok a fém-, cserép- és üvegtárgyak, amelyeket a nagyváradi vár griffes termében rendeztek tárlókba. A Fedezze fel Várad szívét elnevezésű kiállítás szeptember 2-áig látogatható. A tárlat törzsanyagát alkotó több mint száz lelet – pénzérmék, kulcsok, pipák, rézedények és tányérdarabkák – a vár Csonka bástyájának feltárása során került elő, tájékoztatott Mihálka Nándor fiatal történész, aki szükség esetén a tárlatvezetést is vállalja. A tárlók mellett magyar, román és angol nyelvű ismertetők is vannak. /Fried Noémi Lujza: Darabka vártörténelem. = Krónika (Kolozsvár), aug. 26./
2008. augusztus 28.
Megállapodás nélkül zárultak az RMDSZ és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) között az elmúlt hetekben lezajlott tárgyalások arról, hogy a két szervezet közösen vegyen részt az őszi romániai parlamenti választásokon. Szilágyi Zsolt, az EMNT alelnöke szerint az RMDSZ nem csupán a Magyar Polgári Párttal (MPP), hanem az EMNT-vel sem akart megállapodni. Ezzel szemben Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke kijelentette: ők nyitottak voltak az egyezségre, amitől azonban az EMNT elzárkózott. Augusztus 27-én Nagyváradon tartott sajtótájékoztatót Szilágyi Zsolt, az EMNT alelnöke, aki egy nyilatkozatot ismertetett. A dokumentum szerint az RMDSZ nem akarja a kiegyezést, az eddig gyakorolt egypárti egyeduralom feltétlen továbbélésében érdekelt. Az EMNT vezetősége azért vállalta a közvetítést, valamint a tárgyalást, mert abban bízott, hogy az EMNT, az SZNT, az MPP, az EMI, a MIT és az MPE által jelölt, vagy támogatott jelöltek egy remélt nemzeti összefogás esetén parlamenti képviseletet biztosíthatnak azoknak, akiknek a képviseletét már régen nem képes megvalósítani az RMDSZ. Ezek után a választások legvalószínűbb forgatókönyve az lehet, hogy az MPP által indított függetlenek több választókerületben megmérkőznek az RMDSZ jelöltjeivel. /B. T. : Nincs RMDSZ–EMNT megállapodás. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 28./
2008. augusztus 28.
A néhány napja megjelent Nyilvános tiltakozás című közleményt, a Daniel Vighi temesvári író, újságíró kezdeményezését, amelyben Traian Stef, a nagyváradi Gheorghe Sincai Megyei Könyvtár igazgatójának a könyvtár éléről való feltételezett menesztése ellen tiltakozott, mintegy 63 író, irodalomkritikus, történész, és képzőművész írta alá A közlemény szerint Stef „hibája” az, hogy a könyvtár igazgatójaként olyan irodalmi rendezvényeknek adott helyet – a budapesti Noran Kiadó közvetítésével – amelyeknek meghívottjai Esterházy Péter, Konrád György, Spiró György, Bodor Ádám, Závada Pál, Ágoston Vilmos, Hubay Miklós, valamennyi nemzetközi hírnévnek örvendő író. „Emiatt – írja a közlemény – a Bihar Megyei Tanács útilaput kötne Traian Stef talpára, azzal vádolva őt, hogy »románellenes árnyalatú magyar kulturális rendezvényeket támogatott«. Az aláírás-listán nem csupán Romániában élő értelmiségiek neve szerepel, hanem Ausztrália, Németország, Franciaország, Amerikai Egyesült Államok, Lengyelország, Svájc is jelen van egy-két név erejéig, de a legtöbb szignó mégiscsak romániaiaktól érkezett. Íme a szöveg: „ A románellenesség és a »nem adjuk el az országot« szlogen jegyében időnként felélednek a Ceausescu-féle kulturális fasizmus idejéből örökölt primitív és képzelőerő-hiányos támadások, amelyek újabban Traian Stef ellen irányulnak”. A közleményt küldő feladó, Daniel Vighi ugyanakkor megjegyzi levelében: „Íme, ismét egy eset, amikor a nacionalizmust politikai ürügyként használják fel egy sikeres menedzser és kultúrember leváltására, a nagyváradi politikai klientúra érdekében. ”Kiderül a Nyilvános tiltakozás szövegéből, hogy Traian Stef „csupa hazagyűlöletből olyan nagyszerű antológiát állított össze”, amelyben tíz kortárs román novellista, a nyolcvanas nemzedék tagjainak művei olvashatók magyar nyelvű fordításban, a kötet a már említett Noran Kiadónál jelent meg, Esterházy Péter előszavával. „A budapesti Ünnepi Könyvhéten az antológiát Konrád György mutatta be, a könyvvásár egyik legfontosabb eseményeként számon tartva” –, zárul a közlemény. A listán olyan neveket találhatók, mint például: Horia Roman Patapievici, Vladimir Tismaneanu, Andrei Oisteanu, Ioan T. Morar, Ioan Grosan, Nicolae Prelipceanu, Dumitru Tepeneag, vagy Anamaria Beligan, Carmen Musat, Ovidiu Pecican stb. – Traian Stef még a helyén van. /Köllő Katalin: Civil kurázsi. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 28./
2008. augusztus 28.
A Madaras Gábor Egyesület a néhai népdal- és nótaénekes 90. születésnapja alkalmából szoboravató ünnepséget rendez Kibéden a templom melletti parkban. Felszólal: Dósa Sándor polgármester, Keresztesi Zsuzsanna, az énekes lánya, a Madaras Gábor Egyesület vezetője, illetve Kacsó Ildikó rádiós zenei szerkesztő. Madaras Gábor szobrát a Nagyváradon élő marosvásárhelyi Deák Árpád képzőművész készítette. /Madaras Gábor-szoboravató. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 28.
2008. szeptember 1.
Az RMDSZ Bihar megyei választmánya rangsorolta a szenátor- és képviselőjelölteket. A felsőházi mandátumra jelentkezők közül Cseke Attila kormányfőtitkár-helyettes Margitta környékén, Szoboszlai Gáspár István református lelkész Élesd és Belényes környékén indul. Sarkady Zsolt, a Nagyváradi Filharmónia igazgatója a Nagyvárad délkeleti részéből és Nagyszalonta környékéből álló körzetben, míg Delorean Gyula nagyváradi önkormányzati képviselő a megyeszékhelybeli kerületben szerezne mandátumot. A képviselőjelöltek közül Derzsi Ákos munkaügyi államtitkár Margitta környékén, Lakatos Péter képviselő Székelyhíd környékén, Hasas János volt megyei tanácsos pedig Élesd környékén indul. Ferkő Jenő erdészmérnök Belényes környékén, Pásztor Gabriella oktatásügyi államtitkár a dél-bihari körzetben, Szíjjártó Zoltán, a nagyszalontai Szociális Központ vezetője Nagyszalonta környékén száll versenybe a szavazatokért. A három kerületre osztott megyeszékhelyen Kállay László református lelkész, Pető Csilla tanfelügyelő és az MPSZ-ből átigazolt Csuzi István vállalkozó indul. /Fried Noémi Lujza: Váradon indul Csuzi. = Krónika (Kolozsvár), szept. 1./
2008. szeptember 1.
Az eredeti helyszínen, a nagyváradi vártemplom mögött volt augusztus 29-én a Váradi Biblia, avagy Váradnak kegyetlen viadalok által lött török kézbe esése – A Biblia diadala című történelmi táncjáték ősbemutatója. A nagyszabású rendezvény ötletgazdája Pálfi József várad-réti lelkipásztor, aki a Biblia éve apropóján, méltó módon kívánt emlékezni és emlékeztetni a Váradi Biblia kálváriájára, a törökök által elfoglalt várból való kimenekítésére. Kobzos Kiss Tamás históriás énekes történelmi hűséggel regélt az eseményről. A zárórész a magyarok várbeli kivonulását mutatta, amint követték a Biblia útját, mint akik számára nem maradt más menekvés. 196 gyerek- és fiatal táncos lépett fel. A műsort megelőzően Pálfi József köszöntötte a mintegy 2500 fős közönséget. Pásztor Gabriella államtitkár magyar, román és török nyelven elmondott gondolatai során a történelmet, mint az élet nagy tanítómesterét definiálta. /D. Mészáros Elek: Táncjáték a Bibliáért. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 1./
2008. szeptember 2.
Nagyváradon, a Partiumi Keresztény Egyetemen szeptember 1-11-e között zajló pótfelvételin, a sikeresen zajlott júliusi felvételit követően üresen maradt – sok esetben tandíjmentes helyekre – várnak jelentkezőket. Az idegen nyelveket tanulni vágyók a német nyelv és irodalom, angol nyelv és irodalom, román nyelv és irodalom, angol nyelv és irodalom-román nyelv és irodalom szakok közül választhatnak. A református didaktikai teológia, szociális munka, szociológia szakokon is vannak helyek. A filozófia szakon egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek az európai intellektuális hagyományok, illetve a politikai eszmerendszerek elsajátítására. A zenepedagógia szak választható hangszeres, canto, valamint egyházzenei modulos képzésre várja a felvételizőket. A Debreceni Agrártudományi Főiskola kihelyezett tagozataként működő mezőgazdasági mérnöki szak 17 ingyenes helyre vár jelentkezőket. /Tandíjmentes helyek a Partiumi Keresztény Egyetemen. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), szept. 2./
2008. szeptember 2.
Nem írja alá a nagyváradi Kőrösvidéki Múzeum új székhelyének kialakításáról szóló, 18 millió euró értékű szerződést Radu Tarle, a Bihar Megyei Tanács liberális párti elnöke. Tarle közölte, azt tervezi, hogy a múzeumnak új székhelyet építenek, és a korábbi, RMDSZ-es irányítású megyei tanács által új székhelynek kijelölt egykori hadapródiskola épületébe a megyei tanácsot költöztetné alárendelt intézményeivel és az állami hivatalokkal együtt. Tarle erre vonatkozó elképzelését viszont az RMDSZ nem támogatja, Szabó Ödön megyei tanácsos, a Bihar megyei RMDSZ ügyvezető elnöke szerint az önkormányzatban a Nemzeti Liberális Pártnak nincs kellő többsége ahhoz, hogy egy ilyen döntést átvigyen. A jelenlegi megyei tanácselnök terveit azért is nehéz lenne gyakorlatba ültetni, mert szeptember 1-től nincs érvényes bérleti szerződés a római katolikus püspökség és a megyei tanács között. A közgyűjteménynek eddig otthont adó püspöki palotát ugyanis visszakapta a katolikus egyház. A Nagyváradi Római Katolikus Püspökség 2004-ben peres úton szerezte vissza az épület fölötti tulajdonjogát, melynek egyes termeit ár 2003-ban birtokba vehették. A múzeum 2003-ban ötéves türelmi időt kapott a mintegy 400 ezer darabból álló közgyűjtemény elköltöztetésére. „Megértjük, hogy nincs hová menniük, de arra a hét-nyolc teremre nekünk is szükségünk van. Ha ebbe nem egyeznek vele, nem írjuk alá a szerződést” – nyilatkozta Fodor József vikárius. /Fried Noémi Lujza: Múzeumkálvária Váradon. = Krónika (Kolozsvár), szept. 2./
2008. szeptember 3.
Horváth Gizella személyében új rektora van a nagyváradi székhelyű Partiumi Keresztény Egyetemnek (PKE). A bölcsésztudományi kar volt dékánja mellett Flóra Gábor, a kar dékán-helyettese vállalta a megmérettetést, a szenátus azonban 11–8 arányban Horváth Gizellának szavazott bizalmat, tájékoztatott Mostis Gergő, a PKE szóvivője. Az új rektor fő célkitűzése az egyetem akkreditálása, a másik fő célkitűzése, hogy az intézmény eleget tegyen a Sapientia Egyetemmel és a PKE-vel szemben támasztott elvárásoknak. Az egyetemeket támogató magyar kormány elvárása ugyanis az, hogy a két felsőoktatási intézmény a fenntartási költségek öt százalékát saját forrásokból teremtse elő. – A leköszönő rektor, Geréb Zsolt legfőbb érdeme, hogy elindította az egyetem állami akkreditációját. /F. N. L., P. M. : Új rektora van a PKE-nak. = Krónika (Kolozsvár), szept. 3./ Dr. Geréb Zsoltot, akinek idén járt le a mandátuma, annak idején a fenntartó Pro Universitate Partium Alapítvány nevezte ki. A Duna Televíziót még aznap, szeptember 1-jén tájékoztatták a nyilvánosság kizárásával lezajlott eseményről, a Reggeli Újságot csak szeptember 2-án. Horváth Gizella elmondta, minden erejüket az intézményi akkreditáció megszerzésére összpontosítják. A szakmai jóváhagyást megkapta az egyetem 2004-ben, azóta politikai síkon van az ügy, a román képviselőház tanügyi bizottságának kell döntenie. A szakbizottság Bukarestben nem ült össze egy év óta. A szakok közül a szociális munka, a német nyelv és irodalom, a református didaktikai teológia és a filozófia már akkreditálva van, a menedzsment szaknak pedig már elkészült az akkreditációs dossziéja, hamarosan kész lesz az angol nyelv és irodalom szaknak, valamint a zeneinek is. /L. N. : Rektorválasztás volt a PKE-n. = Reggeli Újság (Nagyvárad), szept. 3./
2008. szeptember 3.
Lázas munka folyik minden színházban, hamarosan új bemutatókkal, sok városban megújult társulattal megkezdődik a színházi évad. A Kolozsvári Állami Magyar Színház, mely ez év tavaszától tagja az Európai Színházi Uniónak, megszervezi 2008. november 2. – december 22-e között – a bukaresti Bulandra színházzal közösen – az Európai Színházi Unió XVII. Fesztiválját. Összesen nyolc rangos európai társulatot lát vendégül a fesztiválon. Az előadásokat három nyelvre fordítják le párhuzamosan. A fesztivál kezdete előtt Tompa Gábor, a színház igazgatója rendezésében Csehov Három nővérét mutatja be a társulat szeptember 24-én. A 2008/2009-es színházi évad, amely a sepsiszentgyörgyi színház hatvanadik évada is egyben, egy európai jelentőségű művészeti rendezvény meghonosítását célozza meg a Reflex Nemzetközi Színházi Biennálé megrendezésével, jövő év márciusában. Újdonság az évad készülődő Csehov-előadása, melyet Kiss Csaba rendez, húsz év után lesz újra Csehov-dráma a sepsiszentgyörgyi színházban. A Kolozsvári Magyar Opera igazgatója, Simon Gábor elmondta: az Európai Színházi Unió XVII. Fesztiválja miatt nem tudnak előre tervezni, mivel erre a periódusra a két intézménynek otthont adó épületet teljesen átengedték a színháznak. Sem a színház vezetősége, sem a minisztérium nem segít megtalálni a megoldást arra, milyen módon létezzenek ez idő alatt. Kövesdy István, a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulatának művészeti vezetője elmondta, anyagi nehézségekkel küzd a színház, ennek ellenére most is hét bemutatót terveznek. Az első produkció Király Kinga és Király István A szerencse fia című mesejátéka lesz, amit Ingmar Bergman: Dúl-fúl és elnémul című színműve, majd Tamási Árontól a Hullámzó vőlegény követ. A székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház társulatát a nyáron négy színész hagyta el, és októberben csatlakozik hozzájuk Pál Hunor színész Nagyváradról. Nagy Pál igazgató szerint a négy színész távozása nem mondható veszteségnek, mivel a színház színészeinek létszáma túlduzzasztott volt. A színház kortárs drámatalálkozót szervez október közepén. A gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház „régi” tagokkal lett szegényebb, Bálint Éva, Antal D. Csaba és Bándi Johanna elhagyták a színházat – a társulat ugyanakkor négy új taggal is bővült, a marosvásárhelyi, valamint a kolozsvári színművészeti egyetemek frissen végzett egyetemistái, Vajda Gyöngyvér és Kolozsi Gábor, illetve Máthé Annamária és Veres Előd szerződtek a Figurához. A nagyváradi színház Szigligeti Társulatának évadnyitó társulati gyűlésén többek között az elmúlt évad legsikeresebb művészeit díjazták. Az elmúlt évadi tevékenysége alapján Dimény Levente Földes Kati-díjban részesült, Gajai Ágnest nívódíjra érdemesítették, Kardos M. Róbert, Gajai Ágnes, Csiky Ibolya és ifj. Kovács Levente pedig közönségdíjas lett. /A vasfüggönyön is túl. Pénzgondok határozzák meg az erdélyi magyar társulatok évadkezdését. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 3./
2008. szeptember 5.
Második évadját játssza házon kívül, "vendégségben" a Nagyváradi Állami Színház Szigligeti Társulata. "A patinás színházépület felújítási munkálatai a tervezettnél jobban elhúzódtak, így kénytelenek vagyunk az Állami Filharmónia termét igénybe venni nagyszínpadi előadásaink számára" – mondta Meleg Vilmos, a társulat művészeti vezetője. /Továbbra is "vendégségben" a Szigligeti Társulat. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 5./
2008. szeptember 6.
A műkedvelő színjátszásnak Székelyudvarhelyen több mint százéves hagyománya van. A városban 1896-ban működött a Színpártoló Egyesület és 1902-ben „színjátszásra alkalmas színkör volt". A város pezsgő kulturális életének színtere az 50-es évek közepétől kezdődően a művelődési ház volt. Itt próbáltak a műkedvelő színjátszók, itt léptek fel a vendégszereplésre érkező kolozsvári, nagyváradi, temesvári, szatmári, marosvásárhelyi és a sepsiszentgyörgyi színházak. A székelyudvarhelyi Népszínház a több mint százesztendős műkedvelő színjátszás hagyományából született meg 1977-ben és működött 1989-ig, amikor a változás szétzilálta a csoportot. 1997-ben a régi népszínházasok kísérletet tettek a hagyományok felélesztésére, és a város szülötte, Tomcsa Sándor előtt tisztelegve megalakult az író nevét viselő Tomcsapat. Ugyanebben az évben, Horváth Károly zeneszerző javaslatát a város önkormányzata döntött: legyen a városnak saját hivatásos színháza. 1998-ban, a gyergyószentmiklósi és csíkszeredai „újszülöttekkel" egyazon évben, az erdélyi hivatásos teátrumok kilencedik kistestvéreként napvilágot látott a székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház. 1998. november 6-án Móricz Zsigmond Nem élhetek muzsikaszó nélkül című kétrészes vígjátékkal első ízben lépett színre a társulat. Az 1999/2000-es, első hivatalos évadban a társulatnak tizenkét főállású színművésze volt, vendégművészeket foglalkoztattak. Nyolc bemutatót tartottak. 2000/2001-ben két anyaországi színházzal és a Csíki Játékszínnel való együttműködésnek köszönhetően kilenc bemutatót láthatott a nagyérdemű. A tízéves születésnapját november hatodikán ünneplő székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színháznak az anyagi gondok, az évről évre változó társulat ellenére sikerült „felcseperednie". /Lázár Emese: A jubiláló Tomcsa Sándor Színház tíz esztendeje. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 6./
2008. szeptember 6.
A Kriterion Könyvkiadó néhány esztendeje új könyvsorozatot indított 111 vers a szerelemről címmel, erdélyi magyar költők szerelmes verseiből. Hasonló kiállításban következtek az antológiák, városok: Kolozsvár, Marosvásárhely, Nagyvárad ihlette költeményekből, jött a Székelyföld ihlette versek gyűjteménye, a nő költők antológiája, a 101 vers az elődökről. A népszerű sorozat nyolcadik darabja a 111 versparódia Katona Éva válogatásában, Benczédi Sándor szobraival, Szőcs István előszavával. A könyv középpontjában Bajor Andor áll, aki még az ötvenes évek elején kezdte el szellemes és vitriolos paródiáit. Nem szerepelnek a kötetben Szilágyi Domokos legjobb, Gellért Sándor-, Székely János-, Méliusz József-, Szemlér Ferenc-paródiái. /(hadházi): Paródia és irodalom. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 6./
2008. szeptember 8.
Szeptember 6-án indult útjára az EMI-sekből álló kis csapat, mely egészen Érmihályfalváig kerekezve az érmelléki magyarság önrendelkezésének fontosságára hívta fel a régióban lakók figyelmét. Az Erdélyi Magyar Ifjak nagyváradi szervezete immáron másodjára szervezett hasonló megmozdulást, mely a partiumi magyarság figyelmét arra kívánja felhívni, hogy a székelyföldi autonómia mellett az ittenieknek is jár a területi önrendelkezés. Útközben több településen szórólapoztak. Paptamásiban Bereczki András helyi lelkész fogadta a zarándokokat a templomkertben található turulszobornál, melyet eredetileg a millennium évében állítottak, majd ledöntöttek, de 2004-ben visszaállítottak. A tiszteletes üdvözölte a fiatalok tettét, kiemelve a szeptember 6-i időzítést, ugyanis 68 éve ezen a napon vonult be vitéz nagybányai Horthy Miklós kormányzó Nagyváradra. Székelyhídra érve Fele László István, az Magyar Polgári Párt elnökségi tagja, Béres Csaba polgármester és Gavrucza Tibor tiszteletes is fogadta az autonómiáért pedálozó csapatot. Érmihályfalván az MPP helyi vezetősége, többek között Török László elnök és Szilágyi Ferenc alelnök fogadta őket. A figyelemfelkeltést szeretnék folytatni, a továbbiakban minden magyar polgármesternek a Partiumban elküldik postán kiáltványukat, hiszen érdemben csak a hivatalok tudják támogatni az ügyet. /Létai Tibor: Pedálozás az autonómiáért. = Reggeli Újság (Nagyvárad), szept. 8./
2008. szeptember 8.
A Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Társaság 14. honismereti konferenciája zajlott a hétvégén, szeptember 5-7-e között Érsemjénben. Vendégük volt a Határon Túli Magyar Emlékhelyekért Alapítvány. Házigazda a Kazinczy Ferenc Művelődési Központ, valamint a helyi önkormányzat volt. A rendezvény témái: A reneszánsz éve, Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc emlékei, Pusztuló műemlékeink, valamint A 20. század öröksége. Dukrét Géza, a PBMET alapítója és elnöke köszöntötte a vendégeket, meghívottakat. Sor került a Fényes Elek-díjak átnyújtására is. Az idén Antal Béla (Biharpüspöki), Pásztai Ottó (Nagyvárad), Jancsó Árpád (Temesvár) munkásságát tüntették ki. Nem a társaság tagjaként kapta meg a PBMET díját Kovács Zoltán érmihályfalvi polgármester, elismerve szobor- és emlékműállító törekvéseit. A rendezvény keretén belül került sor Érmihályfalván a Kuthy Lajos-emléktábla felavatására. Az emléktábla állítását a Határon Túli Magyar Emlékhelyekért Alapítvány támogatta, és ennek elnöke, Révász Gizella, illetve Dukrét Géza leplezték le. /Sütő Éva: Honismereti konferencia Érsemjénben, Kuthy-emléktábla Mihályfalván. = Reggeli Újság (Nagyvárad), szept. 8./
2008. szeptember 8.
Kisboldogasszonykor, Szűz Mária születésének ünnepén tartottak búcsús szentmisét és körmenetet a Bihar megyei Szentjobbon. A falu régi búcsújáróhely, Kisasszony napján határon innenről és túlról elzarándokolnak ide a római katolikus hívek. Szabó Ervin székelyhídi plébános köszöntötte a zarándokcsoportokat. A szentmisét Lőrincz Ottó apátkanonok, a nagyváradi Szent László-templom plébánosa celebrálta. /Fried Noémi Lujza: Mária-ünnep a szent földön. = Krónika (Kolozsvár), szept. 8./
2008. szeptember 8.
Drámapedagógiai képzést tartottak hétvégén magyar óvó- és tanítónők számára a Nagyvárad melletti Felix- és Május 1. fürdőn a Tanügyminisztérium és a megyei tanítók háza szervezésében. A képzés minisztériumi akkreditációt nyert, ami anyagi támogatást is jelent a tárca részéről, mondta el Nagy Enikő, a minisztérium kisebbségekért felelős osztályának alsó tagozatos oktatási szakértője. A képzésen 75 óvó- és tanítónő hallgathatott előadásokat neves drámapedagógusoktól. A nagyváradin kívül más helyszíneken is folynak továbbképzők, melyeken idén ezerötven pedagógus vehet részt abból a 17 megyéből, ahol tanítanak magyar pedagógusok, jelezte Nagy Enikő. /Mayla Júlia: Drámajáték tanítóknak. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 8./
2008. szeptember 8.
Díszpolgáravató, turulmadaras emlékmű állítása tette emlékezetessé a hét végén zajló Érmelléki Ősz városnapok fesztivált, melyet tizennegyedik alkalommal szerveztek Székelyhídon. A háromnapos rendezvény iránt már az országhatáron túl is érdeklődnek. Díszpolgárrá avatták Szabó József – becenevén Ódzsa – színházi rendezőt, a város szülöttét, aki nemrég ünnepelte nyolcvanadik születésnapját. A nyugdíjas rendező kolozsvári, nagyváradi, majd győri és veszprémi színházakban dolgozott. Szabó József részletet olvasott fel most készülő, székelyhídi gyermekéveit megörökítő életrajzi regényéből. A városnapokon a kiállítások, és sportvetélkedők mellett, szépségverseny, divatbemutató, főzőverseny is szerepelt, a zárónapon a Beatrice koncertezett. /D. Mészáros Elek: Érmelléki Ősz. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 8./
2008. szeptember 9.
Folyamatosan fejlesztik a nagyváradi Szent László Római Katolikus Gimnáziumot. Nyáron egyházi támogatásból, szülők, diákok, tanárok segítségével felújították az osztálytermeket. Nemcsak középiskolai, hanem óvodai és elemi csoportok, osztályok is működnek a gimnáziumban. Minden évben egy csoporttal nő a diáklétszám. Idén már negyedik, ötödik, hatodik, hetedik osztály is van. Az egyházi elöljárók a tanintézet rendelkezésére bocsátottak egy épületrészt a Kanonok soron. /L. N. : Megújul, bővül a Szent László Gimnázium. = Reggeli Újság (Nagyvárad), szept. 9./
2008. szeptember 11.
Az utóbbi időben egyre több román állampolgár vásárol magának telket, lakást, házat a határ túloldalán, Magyarország keleti falvaiban, városaiban. Legtöbben a Partiumból valók, de akadnak bőven vevők Erdélyből és néhányan a regáti részekről is. A legfőbb ok a kelet-magyarországi alacsony ingatlanárak, ami vonzó a romániai vásárlóközönség számára. Egy családi házat, mely Romániában 120 ezer euróba is kerülhet, Nagyváradtól egy ugrásnyira, a túloldalon már 30 ezer euróért meg lehet vásárolni. Sok nagyváradi adja el tömbházlakását és költözik ki a határ menti magyarországi településekre és még pénzük is marad. Az év elejétől magyarországi banki hitelt is tudnak biztosítani. A vásárlók fele-fele arányban románok, illetve magyarok. Tíz éven belül a biharkeresztesi házak akár 50 százaléka is román tulajdonban lehet. Több településen teljes utcák vannak, melyeket románok laknak. Például Bedőben nyolcosztályos román–magyar nyelvű iskola működik. /Létai Tibor: Román terjeszkedés a határon túlra. = Reggeli Újság (Nagyvárad), szept. 11./
2008. szeptember 11.
A Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Társaságot (PBMET) 1993-ban hozta létre tizenkét alapító tag. 2006-ig a Nagyváradi Római Katolikus Püspökség és a Királyhágómelléki Református Egyházkerület égisze alatt működött mint bizottság, egyesületi státuszban. 2007-ben lett csak önálló jogi személyiség és vált társasággá, mondta el Dukrét Géza alapító-elnök. Jelenleg 117 munkatársa van az egyesületnek: tanárok, orvosok, mérnökök, műemlék-szakemberek, néprajzosok, honismereti nevelők. A kisebbségi lét megköveteli a nemzeti tudat erősítését, az ifjúság nemzeti önazonosságának kialakítását. Évente három rendezvényük van: márciusban a Partiumi Honismereti Találkozó, májusban a Varadinum ünnepségek keretében szervezett pályázati díjkiosztó ünnepség, szeptemberben pedig a háromnapos Partiumi Honismereti Konferencia. Most zajlott Érsemjénben a tizennegyedik konferenciájuk. Közkedvelt az egyesület Partiumi Füzetek című kiadványsorozata, ez 1997-ben indult. Az ötvenedik jubileumi kötetet, Nagyvárad ipartörténete címmel, melyet egy tizenkét tagú szerzői gárda írt meg, Budapesten mutatták be. Az egyesület eddig tizennyolc emléktáblát készített és avatott fel, közösen a Határon Túli Magyar Emlékhelyekért Alapítvánnyal. /Sütő Éva: Tizenöt éves a PBMET. = Reggeli Újság (Nagyvárad), szept. 11./
2008. szeptember 11.
Dr. Wolf Rudolf, az Apáczai Csere János Elméleti Líceum igazgatója és történelemtanára 57. életévében hirtelen elhunyt /Nagyvárad, 1951. máj. 7. – Kolozsvár, 2008. szept. 8./. 1995 óta állt az iskola élén. Tanulmányai jelentek meg folyóiratokban, az EME Bölcsészet-, Nyelv- és Történelemtudományi Szakosztályának titkára volt. /Butyka Anna, egykori tanítvány: Túl sokat halasztgatott beszélgetés. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 11./
2008. szeptember 12.
A Biblia éve jegyében ifjúsági evangelizációs napokat tartottak Nagyváradon az újvárosi református gyülekezetben, Veres-Kovács Attila nagyvárad-olaszi lelkipásztor tartott előadást. /Fried Noémi Lujza: Trend helyett zsinórmérték. = Krónika (Kolozsvár), szept. 12./
2008. szeptember 15.
Lia Ardelean aradi konzervatív képviselőnő levelet írt a belügyminisztériumnak, vizsgálatot kértek, mert szerintük az Erdélyi Magyar Ifjak Arad, Bihar, Szilágy és Szatmár megyék autonómiájára törekszenek. Ennek a szegény magyar ifjúsági szervezetnek fiókja sincs Aradon, Szatmáron vagy Zilahon, a Partiumban csak Nagyváradon léteznek, nem hogy a többségi románlakta megyék autonómiájára törekedjenek, írta Irházi János, a lap munkatársa. /Irházi János: Bebútoroztak a jobbszélen. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 15./
