A sepsiszentgyörgyi Kopor-Show együttes két tagját megverték nagyváradi fellépésük után. Az eset nem egyedi, az érintettek szerint ugyanaz a manelés társaság május elsején Sonkolyoson rontott rockerekre. Sokak szerint nem csupán stílusok közötti konfliktusról, hanem magyarverésről is lehet beszélni. No Problem nevű szórakozóhelyen a Nagyváradi Magyar Diákszövetség (NMD) Studfest rendezvényének záróbuliját tartották, itt lépett fel többek között a fiatalokból álló szentgyörgyi rockbanda. Az énekes Méder Alpár Etele és a basszusgitáros Székely Zolta a buli után nemrég megjelent CD-jükért ment az autóhoz, amikor egy 25–30 fős csapat megtámadta. Egyikük orrát zúzták össze, megrugdosták, a másikuk fejütést-rúgást kapott, és beszakadt a dobhártyája. Végül a biztonsági őrök szabadították ki őket, a rendőrség csak több telefonhívás után érkezett a helyszínre. Méder Alpár, aki egyébként Nagyváradon egyetemista, elmondta, meglepetésszerűen támadtak, némán ütöttek, rúgtak. A Rogerius negyedi klubhelyiségben azonban, ahol az MND kéthetente tart rendezvényeket, ez a banda korábban többször igyekezett provokálni, szitkozódásaik között nem csak a büdös rocker, hanem a büdös magyar is elhangzott. A fiatalok a rendőrség közbelépését erőtlennek, sőt, a támadókat pártolónak vélik, s bár nem állítják egyértelműen, hogy magyarverésről lenne szó, nem szeretnének félelemben élni. Ezért fordultak a nyilvánossághoz, de a rendőrségi feljelentést is fontolgatják. /Ferencz Csaba: Szentgyörgyieket vertek meg Váradon. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 14./
2008. május 14.
Megnyílt Temesváron Jakobovits Márta nagyváradi keramikusművész tárlatára a Calina Galériában. /Szekernyés Irén: Jakobovits Márta kerámia-kőzetei. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 14./
2008. május 14.
Tolnay Tibor festőművész kiállításának megnyitójára igyekezve jó néhányan keresgélték a nagyváradi várban az M. M. Várgalériát. Egy új képző- és előadóművészeti műhely létrejöttét ünnepelték a szervezők. Az M. M. Várgalériát a Matyi Műhely Bábszínház és a Bihar Megyei és Nagyváradi Civil Szerveztek Szövetsége (BINCISZ) közösen kapta használatba. Fleisz János, a BINCISZ és Meleg Attila, a Matyi Műhely vezetője szerint a galéria a váradi kulturális élet újabb helyszíne lehetne, két terem közül egyiket előadó-, a másikat próbateremnek alakították ki a bábszínházasok, és szándékaik szerint képzőművészeti és irodalmi rendezvényeket is tartanak majd a várgalériában. /Fried Noémi Lujza: Kettős megnyitó. = Krónika (Kolozsvár), máj. 14./
2008. május 14.
Nagyvárad térségében alig akad olyan település, amelynek lakói néhány rendezvény erejéig ne látogatnának el a hagyományos érmihályfalvi Nyíló Akác Napokra. Az érmelléki magyarság ünnepe május 15-től 18-ig tart. A rendezvénysorozat tavaszi vásárral kezdődik, továbbá borversennyel és kórustalálkozóval. Az RMDSZ-székházban megnyitják a helyi művészek közös tárlatát, majd a gömöri fotóklub kiállítását. A környékbeli kézművesek bemutatják munkáikat. /Sokszínű akácünnep. = Krónika (Kolozsvár), máj. 14./
2008. május 16.
A Sapientia-EMTE kapcsán leggyakrabban a pénzhiányról hallhat, olvashat a téma iránt érdeklődő, írta Törzsök Erika, a Miniszterelnöki Hivatal kisebbség- és nemzetpolitikáért felelős szakállamtitkársága nemzetpolitikai ügyek főosztályának főigazgatója. Az induló intézménynek a tetemes összeget a magyar állam biztosította, akkor a működéshez kellene hozzájárulniuk más alapítóknak is, ismételte meg Törzsök Erika Tibori Szabó Zoltánnak a Szabadságban /máj. 3./ megjelent álláspontját, majd emlékeztetett a 2000. március 16-án létrehozott Sapientia Alapítvány alapító okiratára, továbbá a Sapientia Alapítvány és a Határon Túli Magyarok Hivatala között 2000. május 27-én létrejött együttműködési megállapodására. Ebben a megállapodásban nem volt szó a Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) finanszírozásáról. Erről a Sapientia Alapítvány külön megállapodást írt alá a nagyváradi egyetem háttérintézményével, a Pro Universitate Partium Alapítvánnyal (PUPA). Törzsök szerint a PKE finanszírozásával a magyar állami költségvetés mentesítette a kiadásoktól a Királyhágómelléki Református Egyházkerületet. Törzsök szerint anélkül növekedett a tanár- és diáklétszám mind Nagyváradon, mind a székelyföldi helyszíneken, hogy az új szakok indításáról döntők Budapesttel egyeztettek volna. A magyar államnak „nem volt más választása, mint a gyakran átgondolatlan fejlesztések anyagi hátterét biztosítani.” 2006 őszén elkészült egy tanulmány, amely feltárta a párhuzamosságokat, a problémákat. Ennek alapján a Sapientia Alapítvány elnökével és az EMTE rektorával közösen áttekintették a kialakult helyzetet. Az erdélyi magyarság régi óhaja, elvitathatatlan joga az önálló magyar egyetem. „Egy közösség önbecsülése és vitalitása nyilvánul meg abban is, hogy csak számlát nyújt-e be, vagy pedig a cél megvalósításában cselekvően, felelősséggel részt is vállal” – írta Törzsök Erika. /Törzsök Erika: A Sapientia finanszírozásáról, a tények nyelvén. = Krónika (Kolozsvár), máj. 16./
2008. május 16.
Törzsök Erika cikkére, érveire érvekkel kell válaszolni, fogalmazott Kató Béla és Dávid László, a Sapientia rektora. Törzsök Erika írását /A Sapientia finanszírozásáról, a tények nyelvén / pontosítani kell. A Sapientia Alapítvány és a finanszírozó Határon Túli Magyarok Hivatala (HTMH) közötti megállapodást a főigazgató asszony a következőképpen idézte: „A Magyar Köztársaság Országgyűlése által elfogadott 2000. évi költségvetés [... ] 2 Mrd Ft-ot különített el a »határon túli magyar felsőoktatás fejlesztésére«. Az arra illetékesek által megadott felhatalmazás alapján, ezen támogatás felhasználásával járó jogokat és kötelezettségeket a Hivatal viseli”, majd zárójelben megjegyezte, hogy „az említett illetékesek az erdélyi magyar egyházak vezetői”. Ez a megállapítás téves, mivel nem ők határoztak a költségvetési keret létrehozásáról, hanem az Országgyűlés. Az „illetékesek” azok a magyarországi állami szervek, amelyek eldöntötték, hogy a költségvetési keretet a HTMH kezelésébe utalják. Törzsök Erika idézte, hogy „2001-től kezdődően, az éves magyar költségvetés kihirdetésétől számított 15 napon belül közli az Alapítvánnyal a megjelölt célok megvalósítására elkülönített tárgyévi támogatási összeget. ” Ez eddig egyetlen alkalommal sem történt meg, gondot okozva a költségvetés tervezésének. Félreértés Törzsök Erika kijelentése, hogy az alap megállapodásban nem volt szó a Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) finanszírozásáról. A 2000. május 27-én aláírt Együttműködési Megállapodás 11. pontja a megállapodás elválaszthatatlan részének nyilvánítja a Sapientia Alapítvány alapító okiratát és szabályzatait, valamint a kuratórium nyilatkozatát az Erdélyi Magyar Magánegyetem létrehozásáról. Az utóbbi szerint „a Kolozsvárott létesítendő adminisztratív központtal együtt négy helyszínen kezdi meg az intézmény egységeinek építését. Nagyváradon – a magánegyetemhez való csatlakozást először felajánló Partiumi Keresztény Egyetemre épülve –, Székelyföldön, Kolozsvárott és Marosvásárhelyen. ”Az EMTE és a PKE több, egymást kiegészítő megállapodást is kötött arra vonatkozóan, hogy a PKE integrálódik a létrehozandó magánegyetem struktúráiba. Pontosítani kell: a romániai törvényeknek megfelelően ez nem történhet meg mindaddig, amíg az EMTE nem szerzi meg az intézményi akkreditációt. Ezek után lehetséges az intézmények fúziója. A párhuzamos szakindításokat miatt rengeteg bírálat érte az egyetemet. A romániai felsőoktatási rendszer átalakítása miatt történt szaklista-módosítás miatt nem az eredetileg elindított szak, hanem egy hasonló kapott ideiglenes működési engedélyt, amely adott esetben már létezett az állami felsőoktatásban magyar nyelven. Ez történt a csíkszeredai szociológia, valamint a marosvásárhelyi pedagógia szak esetében (eredetileg vidékfejlesztés, illetve szociálpedagógia szak engedélyezését kérte az egyetem). A kolozsvári környezettudományi szak indításakor nem létezett ez a képzés magyar nyelven az állami felsőoktatásban. A két helyszínen is működő kommunikáció-PR szak kivételt képez, itt a hallgatói túljelentkezés indokolhatja a párhuzamos képzést. Az ingatlan beruházásokkal kapcsolatban: ezek sem a múltban nem történtek, sem ma nem történnek a finanszírozó előzetes, saját szakértői révén történő hozzájárulása nélkül. Az új szakok indításánál mindig folyt konzultáció a támogatóval. /Kató Béla, a Sapientia Alapítvány elnöke, Dávid László, a Sapientia-EMTE rektora: Sapientia-EMTE: tények, érvek és a lényeg. = Krónika (Kolozsvár), máj. 16./
2008. május 16.
Várhatóan szoros küzdelem során dől el, ki vezeti majd Nagyváradot a helyhatósági választásokat követő négy évben. A Szociáldemokrata Párt (PSD) Bihar megyei szervezete által ismertetett közvélemény-kutatás szerint a váradiak zöme Ilie Bolojant, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) jelöltjét tartja legmegfelelőbbnek a polgármesteri tisztségre, őt az RMDSZ-es Biró Rozália, Mihai Groza, a Demokrata-Liberális Párt (PD-L) jelöltje, illetve Dan Matei PSD-s jelölt követi. A váradi polgármesteri tisztségért tizenegyen szálltak. – A 2004-es választásokon etnikai szavazás során dőlt el a polgármesteri szék sorsa, és Petru Filip korábbi polgármesternek a második fordulóban sikerült legyőznie Biró Rozáliát. Az idei választási kampányt két román jelölt, Ilie Bolojan és Mihai Groza közötti párbaj jellemzi. Nagyváradon az RMDSZ és a Magyar Polgári Párt (MPP) képviselőinek nem sikerült megállapodniuk abban, hogy közös listán induljanak a választásokon, a polgári alakulat csak tanácsosi jelöltlistát állított, így a polgármesteri tisztséget egyetlen magyar, Biró Rozália pályázza meg. A 2004-es helyhatósági választásokon a második fordulóban dőlt el, hogy ki lesz a polgármester. Az első fordulóban Petru Filip a szavazatok 47,73 százalékát, Biró Rozália 20,66 százalékát kapta. A második fordulóban Filip a voksok 77,3 százalékával lett polgármester. A 2002-es népszámláláskor a 206 614 nagyváradi közül 56 985 fő, a lakosság 27,58 százaléka vallotta magát magyarnak. /Fried Noémi Lujza, Pap Melinda: Rendszerváltás lesz? = Krónika (Kolozsvár), máj. 16./
2008. május 16.
Bemutató előadásra készül a Nagyváradi Állami Színház Szigligeti Társulata: a Tévedések komédiája című darabot május 16-án játsszák. William Shakespeare Tévedések vígjátéka című darabját Bodolay Géza, a kecskeméti Katona József Színház igazgató-főrendezője állította színpadra. /Fried Noémi Lujza: Játék a komédia örvényében. = Krónika (Kolozsvár), máj. 16./
2008. május 17.
Nemrég Buzogány Dezső, a Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) Református Tanárképző Karának dékánja azt nyilatkozta, hogy a Partiumi Keresztény Egyetem /PKE/ végzős hallgatói idén a Református Tanárképző Karon fognak záróvizsgázni, ugyanis a PKE didaktikai teológia szakának még nincs akkreditációja. A Szabadság május 10-i számában viszont a nagyváradi PKE vezetői azt nyilatkozták, hogy a református didaktikai teológia szakot akkreditálták. Buzogány Dezső elmondta, a PKE megkereste őket, meghívásukra Nagyváradra utaztak. Hivatalos keretszerződés született a két egyetem között az idénre esedékes záróvizsgáról, amelyet a BBTE oklevele zár le és hitelesít. A PKE mesterképzésének állami elismertetésére csak akkor van reális esély, ha végzős hallgatóinak legalább három évfolyama más akkreditált egyetemen mesterizett, az országban hasonló szak csak a BBTE-n van. /Lesz záróvizsga a BBTE-n – ígéri Buzogány Dezső. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 17./
2008. május 17.
Megjelent Kozma Dezső kolozsvári irodalomtörténész Írók, költők, művek /Europrint, Nagyvárad, 2007/ című munkája, ebben közel félszáz szerző és életműve található. A szerző majdnem négy évtizede megjelentetett első kismonográfiáját Petelei István munkásságának szentelte. A mostani a huszadik könyve. Kozma Dezső eligazító írásaival jelen van a folyóiratokban, a napi sajtóban is. Jelen kiadványban ezekből a publikációiból nyújt válogatást. /N. M. K. : Új könyv. Örökség sajtótükörben. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 17./
2008. május 19.
Több erdélyi megyeszékhelyen – Kolozsváron, Marosvásárhelyen, Nagyváradon – nem indít ugyan önálló polgármester-jelöltet a Magyar Polgári Párt (MPP), azonban az RMDSZ jelöltjeit sem támogatja a választásokon. A városi MPP-elnökök a szavazópolgárok lelkiismeretére bízzák, kire ütik a pecsétet június elsején. Kivétel Szatmárnémeti, ahol a polgári párt arra kéri híveit, támogassák az RMDSZ polgármesterjelöltjét, Ilyés Gyula jelenlegi városgazdát. A Magyar Polgári Párt nem támogatja László Attilát, az RMDSZ kolozsvári polgármesterjelöltjét – közölte Gergely Balázs, az MPP kolozsvári szervezetének elnöke, mert az RMDSZ-es jelöltnek „amúgy sincs esélye” elnyerni a tisztséget. „Mi Borbély Lászlót támogattuk volna, bizonyos feltételekkel, amit azonban az RMDSZ nem kívánt teljesíteni. Az MPP a felelős összefogás jegyében nem állított polgármester-jelöltet, mert azt szerettük volna, ha pártok fölötti jelölt képviseli majd a vásárhelyi magyarságot. Ennek szükségét az RMDSZ nem látta be, s arra sem volt hajlandó, hogy visszavonja megyeitanácselnök-jelöltjét, s Tőkés Andrást támogassa” – magyarázta Ráduly Levente, a marosvásárhelyi MPP-szervezet elnöke. Zatykó Gyula nagyváradi elnök is azt mondta: az MPP nem buzdítja majd arra szimpatizánsait, hogy Biró Rozália RMDSZ-es jelöltre szavazzanak, a lelkiismeretükre bízzák ezt a kérdést. A szatmárnémeti MPP-szervezet Ilyés Gyula RMDSZ-es jelölt támogatására kéri szimpatizánsait, jelezte Hegedűs Pál, a Szatmár megyei MPP-szervezet elnöke. /D. B., Cs. P. T. : MPP: támogatás csak Ilyésnek. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 19./
2008. május 19.
Felolvasásokkal tarkított esten mutatkozott be az Erdélyi Magyar Írók Ligája (E-MIL) május 16-án Budapesten, a Magyar Írószövetség klubjában. A 2002 februárjában Kolozsváron létrehozott E-MIL elnökén, Orbán János Dénesen kívül a klubban jelen volt az ügyvezető elnök Király Zoltán, valamint Farkas Wellmann Endre és Ármos Lóránd is, akik a szövetség megalakulásáról, a kezdeti nehézségekről, a Kolozsvár és Nagyvárad között mutatkozott ellentétről, tagok kilépéséről, a szövetség tevékenységéről meséltek a közönségnek. Orbán János Dénes fontos eredménynek nevezte, hogy a ligát az erdélyi magyar irodalom legreprezentatívabb intézményeként tartják számon, illetve hogy a szervezet a Romániai Írók Szövetségét két évvel megelőzve nyert fölvételt az Európai Írók Kongresszusába. /Kánya Gyöngyvér, Budapest: Az E-MIL pesti estje. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 19./
2008. május 21.
Megfellebbezte a központi választási irodánál az RMDSZ a Temes megyei választási irodának a szövetség plakátjai betiltásáról szóló határozatát. Az utóbbi napokban több helységben is óvást emeltek az RMDSZ választási plakátjai kapcsán. A PRM szenátora, Gheorghe Funar volt kolozsvári polgármester óvását a Kolozs megyei, illetve a kolozsvári választási iroda elutasította. Hasonló kezdeményezés volt Nagyváradon is, ahol a Román Ökológiai Párt (PER) közleményben kifogásolta az RMDSZ-plakátok magyar szövegét. László Attila, az RMDSZ Kolozs megyei elnöke, és kolozsvári polgármesterjelöltje sajtótájékoztatón közölte: Kolozsváron az utóbbi napokban több RMDSZ-es választási plakátot is eltávolítottak. Miután azokat újakkal pótolták, másnap megint hiányzott néhány. /Benkő Levente: Nem egyértelmű a törvény. = Krónika (Kolozsvár), máj. 21./
2008. május 21.
Erdélyi előadók részvételével tanácskoznak Budapesten a reneszánszról és Hunyadi Mátyás koráról tizenkét ország szakértői. Május 20-án kezdődött a Mátyás király – Magyarország a reneszánsz hajnalán című hatnapos nemzetközi konferencia. „E rendezvény, Hunyadi Mátyás 1458-as trónra lépésének ünneplése kapcsán, Európának egy olyan korszakával foglalkozik, amely üzenetet hordoz a mai, 21. századi Európa számára is – mondta megnyitóbeszédében Hudecz Ferenc, az Eötvös Loránd Tudományegyetem rektora. Május 21-én többek között Rüsz-Fogarasi Enikő, a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem docense tart előadást Mátyás király és a Suki család címmel. A Suki család a középkor folyamán elég jelentős volt Kolozs vármegyében, belekerültek az 1467-es nemesi lázadásba, s kivégezték Suki Mihályt, az áruló pohárnokot. Az előadók között a Babes–Bolyai Tudományegyetemről Radu Lupescu a vajdahunyadi vár jelentőségéről, Alexandru Simon Corvin Mátyás és az Oszmán Birodalom Nagyváradtól (1474) Szabácsig (1476) címmel tart előadást. A Bukaresti Egyetemről Nicolae Constantinescu Mátyás királyról, István vajdáról, Moldva fejedelméről és Vladról, Havasalföld uralkodójáról fog beszélni. Felszólal még Kovács András, Ovidiu Muresan és Ioan Aurel Pop, illetve a Román Akadémia Régészeti és Történeti Intézetétől Adrian Andrei Rusu. /Kánya Gyöngyvér, Budapest: Mátyástól Tepesig. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 21./
2008. május 22.
Jó minőségű, távlatokban gondolkodó intézményt működtetünk, amely előbb-utóbb román állami támogatásra is jogosult lesz, hiszen erre adófizető állampolgárokként joga van az erdélyi magyarságnak – nyilatkozta Dávid László, a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) rektora. A professzor szerint növelni kell a folyamatosan csökkenő magyar állami finanszírozást. A Sapientia az elmúlt években ismert és elfogadott lett a román akadémiai körökben. Az egyetem nemcsak a klasszikusnak vett, jól bevált tudományterületeket vállalta fel, hanem többet tett ennél: olyan területek felé nyitott, amelyek jobb megélhetést és kitörést nyújtanak az erdélyi fiataloknak. Például a biotechnológia, informatika felé, amelyek nagyon keresett ágazatok, és ösztönzik a fiatalok szülőföldön maradását, sőt hazatérését. A magyar nyelven tanuló erdélyi hallgatók negyedével büszkélkedő nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetemnek és a Sapientiának már csak azért is helye van a felsőoktatási piacon, mert ha ezt a két intézményt most kivennék a jelenlegi erdélyi felső-oktatási rendszerből, akkor kiderülne, hogy a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem magyar hallgatói számarányának növekedésén kívül az elmúlt 18 évben semmit nem léptek előre. Olyan vád érte az egyetemet, hogy nem biztosít kellő felkészültséget a többségi nyelven is, ami kivándorlásra ösztönzi a fiatalokat. Ezzel szemben eddigi három végzős évfolyam 773 diákja közül 750-en államvizsgáztak sikeresen, és pár kivételtől eltekintve valamennyien itthon maradtak. Külföldi cégek romániai fiókintézetei előszeretettel alkalmazzák végzőseiket. A Sapientia 178 főállású oktatójának 67 százaléka, 120 tanárának életkora negyven év alatti. Az egyetemen az elmúlt években 23-an szerezték meg professzori vagy docensi kinevezést. Gémesi Ferenc, a MeH szakállamtitkára rossz szocialista nagyüzemnek nevezte az EMTE-t, amelyet szerinte elhibázott menedzseri koncepció irányít. Dávid László úgy látja, a kritikák mögött az a hátsó szándék is lapult, hogy a diákoknak azt sugallja: nem érdemes a Sapientián tanulni. Ezek a vélemények a sikeres akkreditáció közben hangzottak el, amikor nemzetközi versenyeken a hallgatók nagy sikereket érnek el, amikor tudományos eredmények tekintetében a 142 romániai egyetem között tavaly a Sapientia bekerült a mezőny első negyedébe. Az egyetem évről évre csökkenő támogatását meg kell fordítani, hozzá kell igazítani akár a magyar vagy román állami támogatási rendszerhez. /Rostás Szabolcs (Kolozsvár): Dávid László rektor a Sapientia egyetem színvonaláról, céljairól és a hátsó szándékkal megfogalmazott bírálatokról. = Magyar Nemzet (Budapest), máj. 22./
2008. május 23.
Tíz napig látta vendégül Brassó a IV. Interetnikai Színházi Fesztivált. Szinte senki nem tudott erről a rendezvényről, amit kétévente, az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának hathatós támogatásával, más-más városban szerveznek meg. A magyar sajtó hozta a hírt, egy-egy lap a programot is, de a potenciális közönséghez, a helybéli román színházlátogatókhoz nem jutott el a hír. A jegypénztár előtt nem volt tolongás. Akik estéről estére eljöttek, azok maximum negyvenen lehettek. Két stúdióelőadást leszámítva, nem volt teltház. Nagyon ritkán jöttek el színészek és rendezők, akik végignézték kollégáik előadását. Szakújságírók sem képviseltették magukat. Valószínűsíthető, hogy az interetnikai fesztiválok kizárólag Zsehránszky Istvánon állnak vagy buknak. Ő az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának helyettes államtitkára, szervező és színházkritikus. Ennek a kizárólagosságnak vannak előnyei és hátrányai is. Előny, hogy minden második évben megszerezheti hozzá a támogatást. Azonban semmilyen válogatás nem határozta meg az interetnikai fesztivál jellegét. A sok esetlegesség miatt arra nem marad idő, hogy valamilyen karaktert adjanak az éppen soron következő seregszemlének. A fesztivál jó alkalom volt egy újabb tanácskozás megszervezésére az új színházi törvény alkalmazási szabályairól. Kovács Attila, a Brassó Megyei RMDSZ elnöke utalt rá: jó lenne, ha Brassónak lenne magyar színháza. Házy Bakó Esztert kitüntették a jó szervezésért. A Szatmári Északi Színház Harag György Társulata A bárónő és a komorna című előadással volt jelen, Szilágyi Regina rendezésében. Béres László gyergyószentmiklósi Yerma-előadása, mellett a székelyudvarhelyi Yerma (rendező Csurulya Csongor) is szerepelt, a Figura Stúdió Színház kortárs orosz szerző, Vaszilij Szigarev darabját, a Fekete tejet mutatta be Brassóban, a Nagyváradi Állami Magyar Színház Az őrült és az apáca című előadást, a Csíki Játékszín meseelőadással jelentkezett, Budaházi Attila dramatizálásával és rendezésében a Trapitival. Kiemelkedő előadás volt a brassói fesztiválon a tavaly alapított Aradi Kamaraszínház Rudolf Hess tízparancsolata című produkciója. A Marosvásárhelyi Színművészeti Egyetem Akadémiai Műhelye Ibsen Nóráját mutatta be Patkó Éva rendezésében. A sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház két előadással szerepelt. /Hegyi Réka: IV. Interetnikai Színházi Fesztivál – Brassó. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 23./
2008. május 23.
Május 22-én az arad-belvárosi református templom imatermében alig fértek el az érdeklődők, akik Ujj János Arad építészeti emlékei /Partiumi Füzetek, Nagyvárad/ című könyvének bemutatójára jöttek el. Dr. Pálfi Sándor, az Alma Mater Alapítvány elnöke ismertette kötetet, amely a „legrégibb időktől” – Arad esetében ez a glogováci templom romja – a múlt század harmincas-negyvenes éveiig veszi számba a város legjelentősebb barokk, szecessziós, eklektikus stílusban épült és modern kori, első világháború utáni épületeit. A szerző hangsúlyozta: mivel eddig hasonló jellegű könyv Aradról nem jelent meg, ez amolyan alapműnek számítható, amely a továbbiakban kiegészíthető. /Arad építészeti emlékei. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 23./
2008. május 24.
Kicsinyek bizonyult Nagyváradon a református püspöki palota terme azon május 23-án tartott fórumon, melyen a többpártrendszer fontosságáról és az erdélyi magyar társadalom problémáiról beszéltek. A meghívott vendégek, Tőkés László püspök, európai parlamenti képviselő, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke, Németh Zsolt (Fidesz), az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke, Szilágyi Zsolt és Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács alelnökei, utóbbi egyben RMDSZ-es parlamenti képviselő, próbálták elemezni a romániai magyarság helyzetét. A rendezvény házigazdája Orbán Mihály, a Magyar Polgári Párt (MPP) országos alelnöke, megköszönte a közönségnek, hogy segítették a nemrég bejegyzett párt munkáját. Aki az MPP-re szavaz, az az erdélyi magyar érdekekre szavaz, sommázott Toró Tibor. A politikai képviselet monopólium-korszaka véget ért, jelentette ki Szilágyi Zsolt. Tőkés László érthetetlennek nevezte az RMDSZ és Markó Béla szövetségi elnök „demokráciaiszonyát”. Markó ugyanis – miután Budapesten Gyurcsány Ferenc szocialista miniszterelnökkel folytatott tárgyalásokat – határozottan elítélte, hogy az erdélyi politikusokat anyaországiak támogassák. Markóék szerint az nem baj, ha az RMDSZ-t a Gyurcsány-kormány támogatja vagy ha Európa más pártszövetségeitől, sőt magától a román államtól kap támogatást és a román állami költségvetésből kampányol, de az elítélendő, ha Orbán Viktor Fidesz-elnök részt vesz az MPP rendezvényein. Véget kell vetni annak, hogy a nemzetérdekek ellen munkálkodó politikusok a magyarság álcája alatt visszahúzzák az erdélyi közösséget! – jelentette ki. Németh Zsolt rámutatott, a Fidesz – Magyar Polgári Párt nem politikai pártokat akar támogatni, hanem a magyar nemzetet, határoktól és érdekeltségektől függetlenül. /Szőke Mária: A Fidesz nem politikai pártokat akar támogatni, hanem a magyar nemzetet. = Reggeli Újság (Nagyvárad), máj. 24./
2008. május 26.
Május 25-én Székelyudvarhelyen több mint ötezer ember, árpádsávos zászlók és „orbánok” (Orbán Árpád polgármesterjelölt és Orbán Balázs ügyvezető elnök) fogadták Orbán Viktort a Magyar Polgári Párt (MPP) kampányrendezvényén, miután a Fidesz elnöke Sepsiszentgyörgyön és Csíkszeredában is kampányolt az MPP székelyföldi jelöltjei mellett. Orbán Viktor Szász Jenővel, az MPP elnökével millenniumi emlékművet avatott fel a város főterén. Értesülések szerint Orbán Viktor csak hosszas unszolásra tett eleget Szász Jenő meghívásának. „Nem örülünk, hogy Orbán Viktor kampány idején fejti ki álláspontját. Ám bármikor szívesen látjuk Székelyföldön, mert tudjuk, hogy értünk dobog szíve” – fogalmazott Bunta Levente, az RMDSZ polgármesterjelöltje Orbán Viktor székelyudvarhelyi látogatása kapcsán. Bunta furcsállotta azokat a kijelentéseket, miszerint az MPP a Fidesszel és Orbán Viktorral, az RMDSZ pedig az MSZP-vel és Gyurcsány Ferenccel egyenlő. „A szövetség az egész erdélyi magyarság ernyőszervezeteként alakult a baltól a jobbig és vissza, mindenkinek helye van benne” – mondta Bunta. Orbán Viktornak kellett emlékeztetnie Ráduly Róbert csíkszeredai polgármestert, az RMDSZ polgármesterjelöltjét arra, hogy az éppen dúló választási kampány „levon a díjátadások értékéből”. Ráduly Pro Urbe-díjat ajánlott fel az RMDSZ ellenében a Magyar Polgári Párt székelyföldi jelöltjeinek kampányoló Orbánnak, az indoklás szerint „a határon túli magyarság jövőjét hosszú távon meghatározó intézkedéseiért, a Sapientia–Erdélyi Magyar Tudományegyetem létrehozásával szerzett elévülhetetlen érdemeiért”. Orbán Viktor jelezte, a most visszautasított díjat szívesen átveszi egy későbbi időpontban, például a tusványosi nyári szabadegyetemen. Orbán Csíkszeredában részt vett az Egyház, közösségépítés, autonómia című konferencián, Szász Jenő, Papp Előd MPP-s polgármesterjelölt és Izsák Balázs SZNT-elnök oldalán. Orbán kifejtette, az RMDSZ mint ernyőszervezet jó elképzelésnek indult, azonban „ennek a fajta régi egységnek a korszaka lejárt, kimerültek a tartalékai, és az egység felbomlott. Onnan lehet ezt tudni, hogy nem volt képes integrálni olyan személyiségeket, mint Tőkés László, nem tudott befogadni olyan gondolatokat, mint autonómia, nem tudott kellő barátsággal viszonyulni az újonnan megalakult MPP-hez”. „Csak egy erős, sikeres és gazdag anyaország biztosíthatja, hogy a Kárpát-medencei magyarság egésze is sikeres legyen” – fejtette ki a magyarországi politikus Sepsiszentgyörgyön. „Nem értem, hogy egy ilyen tehetséges költőnek, mint Markó Béla RMDSZ-elnök, hogyan lehet ekkora demokráciaiszonya” – jegyezte meg Tőkés László a május 23-án Nagyváradon tartott polgári fórumon, amelyen a résztvevők a romániai magyar többpártrendszer hatásait elemezték. Tőkés szerint az RMDSZ élvezi a Gyurcsány-kormány támogatását, „álságos módon elítéli” Orbán Viktor részvételét az MPP rendezvényein. A találkozón jelen lévő Németh Zsolt, a külügyi bizottság elnöke kijelentette, hogy a Fideszt a magyar–magyar kapcsolatok alakításában soha sem pártpolitika, hanem a nemzetstratégiában való gondolkodás vezérelte. /(D. Mészáros Elek): Kis Orbánok közt Viktor. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 26./
2008. május 26.
A Házsongárdi temető nemzeti vagyonná való nyilvánításáért emelt szót május 23-án, kolozsvári látogatása során Németh Zsolt, a Fidesz alelnöke, felhívást intézve a helyi és bukaresti, illetve a magyarországi hatóságokhoz, hogy támogassák a Magyar Polgári Párt (MPP) erre vonatkozó tervezetét. Németh Zsolt az MPP meghívására érkezett a Házsongárdba, ahol leromlott állagú műemlék sírokat tekintett meg, illetve segített azok letakarításában. „A Házsongárdi temető állapota egyre elkeserítőbb, a városvezetés nem szentel elegendő figyelmet rá, akciónkkal erre próbáljuk felhívni a figyelmet” – közölte Gergely Balázs, az MPP kolozsvári elnöke. Az 1585-ben megnyitott Házsongárdi temető Európa egyik legrégebbi jelenleg is működő temetkezőhelye, amelyet az itt nyugvó jeles személyiségek miatt Erdélyi Panteonként is emlegetnek. Elmondta, ebben a temetőben nyugszik egyik felmenője, a néprajzos munkásságáról és balladagyűjtéséről ismert Kriza János. Arról is beszámolt, hogy 1985-ben titokban itt találkozott a kommunizmusellenességéről ismert Szőcs Géza költővel, akitől illegális dokumentumokat vett át, és vitt Magyarországra. Németh Zsolt erdélyi kampánykörútja keretében Nagyváradon részt vett az MPP szervezte Erdélyi magyar többpártrendszer és nemzetpolitika című fórumon. „Mi nem személyeket, pártokat, hanem hiteles programokat támogatunk” – jelentette ki Markó Béla RMDSZ-elnök azon kijelentéseire reagálva, miszerint nem tesz jót az erdélyi magyar közéletnek, hogy a fideszes politikusok beleavatkoznak a kampányba. Felszólalásában a területi autonómia fontosságára hívta fel a figyelmet. /Óvnák a Házsongárdot. = Krónika (Kolozsvár), máj. 26./
2008. május 26.
„Táboroktól és kánonoktól független lapot akartunk” – mondta Elek Tibor irodalomtörténész, kritikus, a magyarországi Bárka című irodalmi, művészeti és társadalomtudományi folyóirat főszerkesztője Nagyváradon, a megújult külsejű lap május 23-án történt bemutatóján. Az író-olvasó találkozóra Kiss László író, a folyóirat szerkesztője, Szabó Tibor író, az elektronikus kiadás szerkesztője és Kiss Ottó író, költő, a lap munkatársa kísérte el a főszerkesztőt. A Bárkát egyelőre csak Magyarországon terjesztik, de elektronikus változata, a www.barkaonline.hu világszerte hozzáférhető. „Ablak a kortárs magyar irodalomra” – olvasható az internetes magazin fejlécén, a magyarországi alkotók munkái mellett ugyanis számos erdélyi és felvidéki szerző műveit is publikálja. Elek Tibor főszerkesztő egy esszé felolvasásával búcsúzott, végül Szűcs László, a Várad folyóirat főszerkesztője kihirdette a nagyváradi irodalmi lap közelmúltban lezárult pályázatának eredményét. A pályázatra a „shoppingolni” szó által „ihletett” irodalmi alkotásokat vártak, a tíz legjobb pályamunka közül az olvasók internetes szavazatai alapján Veres Bernadett egyetemi hallgató Hurrá!? Shoppingolunk… című írása bizonyult a legsikerültebbnek. /Fried Noémi Lujza: Szekértáborok nélkül. = Krónika (Kolozsvár), máj. 26./
2008. május 29.
A kampány eldurvult, egymást támadták a Magyar Polgári Párt (MPP) és az RMDSZ politikusai. Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke szerint ismeretlenek Nagyváradon, Biró Rozália RMDSZ-es polgármesterjelölt nevében kopogtattak be a házakba, számos esetben az RMDSZ jelöltjeinek személyét és családtagjait mocskoló, durván rágalmazó szórólapokat szórtak szét a településeken. Szász Jenő feljelentést tett a „2008, Székelyudvarhely, polgári kiadvány – ingyenes” című nyomtatvány ellen, ez az RMDSZ „lelkén szárad”, mert „hazugságokat, rágalmakat tartalmaz”. Szász Jenőnek tudomása van egy levélről is, amelyben június 7-ére az MPP bécsi fogadásra hívja a sajtó képviselőit Szász Jenő a párt választási győzelmének megünneplésére. „A leveleken a polgármesteri pecsét hamis, és az aláírásomat is odahamisították” – jelentette ki Szász, okirat-hamisítás miatt feljelentést tett a szervezet nevében. Szász ezt az akciót az RMDSZ-nek tulajdonítja. /Durva kampányfinis. = Krónika (Kolozsvár), máj. 29./
2008. május 29.
A Királyhágómelléki Református Egyházkerületi közgyűlése megdöbbenéssel értesült azokról a hivatalos kormányzati és sajtóbeli támadásokról és vádaskodásokról, melyek legutóbb a Partiumi Keresztény Egyetemet, valamint a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemet, illetve az ezeket alapító erdélyi egyházakat vették célba. Határozottan visszautasítják a finanszírozó állami kormányhivatal főfunkcionáriusának azon minősítését, mely négy pilléren nyugvó erdélyi egyetemi rendszerünket „négy önálló kiskirályságként” aposztrofálja. A nagyváradi Sulyok István Református Főiskola alapítása (1990), majd a nyomába lépő Partiumi Keresztény Egyetem létrehozatala (1999) óta nagy áldozatvállalással segítették az oktatást. A közgyűlés visszautasítja a pénzbeli haszonszerzésre vonatkozó rágalmakat, melyek a régi rezsimre jellemző egyházellenesség rossz emlékét idézik. A közgyűlés azonosulásul dr. Geréb Zsolt rektor és Tolnay István megbízott egyetemi elnök állásfoglalásával, melyet a nevezett vádaskodások cáfolataként hoztak nyilvánosságra. A közgyűlés elrendelte, hogy a méltánytalan rágalmak cáfolására készítsenek átfogó összesítést arról a fenntartói támogatásról, melyben 1990–2008 időszakában az egyházkerület részesítette a Sulyok Főiskolát, majd a Partiumi Egyetemet. Az egyházkerület a Sulyok István Református Főiskolát 1995–1999 között összesen 414 745 dollár végösszeggel támogatta. /Határozati kivonat a Királyhágómelléki Református Egyházkerület közgyűlése 2008. május 23-i ülésének jegyzőkönyvéből. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 29./
2008. május 30.
Tavaly Markó Béla azt hangoztatta Csíkszeredában, azért kampányolnak az EP-választások előtt pityókával a kezükben, hogy Brüsszelben legyen piaca a krumplinak. Most sok ezer tonna pityóka rohad a pincékben. Meggyengült Székelyföld megtartó ereje az elmúlt időszakban, állapította meg Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt elnöke. Székelyudvarhely történetesen sikeres városnak számít, de ez nem enyhíti az összképet. Gazdasági szempontból Hargita megye az ország egyik kullogó megyéje. Az RMDSZ tartalmilag nem tud újat mondani, negatív kampányba kezdett, lejárató hadjáratot indított az MPP ellen. Negatív kampányújságot adtak ki, amelyhez nem adta senki a nevét, afféle „szamizdat” rágalomhadjárat az 1989 előtti időszakra emlékeztető titkosszolgálati módszerekkel. És ezt az RMDSZ csúcsvezetősége műveli. Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke arról panaszkodott, hogy elfajult a kampány, példának felhozta, hogy két maszkos fiatalember Borboly Csaba az RMDSZ Hargita megyei tanácselnökjelöltjének arcképét megjelenítő szalmabábut égetett. Szász Jenő nem csak elhatárolódott, hanem ismeretlen tettesek ellen feljelentést tett a rendőrségen. Bihar megyében az MPP nem indított megyei tanácselnök-jelöltet, és Nagyváradon sincs polgármester-jelöltjük. Ugyanez a helyzet Nagyszalontán, Margittán, Szatmárnémetiben is. Nagykárolyban az RMDSZ-es Kovács Jenőt a sajátjuknak érzik. Kolozs megyében az MPP az RMDSZ megyei tanácselnökjelöltjét támogatja, Kolozsváron polgármester-jelöltet nem indított. Marosvásárhelyen sincs önálló polgármester-jelöltjük, hogy az RMDSZ jelöltjének az esélyét növeljék. Ezekért a nagyvonalú gesztusonkért azonban nem kaptak cserébe semmit, csak lejárató kampányt. Elvárták volna a minimális támogatást, azt például, hogy Maros megyében a megyei tanácselnöki tisztségbe meghagyják az MPP-s Tőkés Andrást, mint egyetlen magyar jelöltet. Szász Jenő azt üzeni a választóknak, hogy ne féljenek, csak így tudták megváltoztatni az egypártrendszert. Ez közép- és hosszútávon megteremtheti az új összefogást. /Székely Kriszta: Megkezdődött az erdélyi magyar rendszerváltás. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 30./
2008. május 30.
Brüsszel, Budapest, Kolozsvár, Nagyvárad, Sepsiszentgyörgy, Székelyudvarhely után Marosvásárhelyen immár hetedik képviselői irodáját nyitotta meg május 29-én Tőkés László európai parlamenti képviselő. Elmondta, hogy az irodahálózat kiépítésével a magyarok által lakott területet szeretné lefedni. Fel kell vállalnia a Kárpát-medencében élő magyarok közös érdekeit, a külképviseletet, amelyről az RMDSZ teljesen lemondott, továbbá az autonómia ügyét – fogalmazott Tőkés László. /(mezey): Európai parlamenti képviselői irodát nyitott Tőkés László. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 30./
2008. június 3.
Székelyföldön az RMDSZ szerezte meg a legtöbb vezetőpozíciót, de számos településen a Magyar Polgári Párt (MPP) erős frakciót alakíthat a helyi tanácsokban. A Hargita és Kovászna megyei tanács elnöki tisztségét RMDSZ-es jelölt, Csíkszeredában és Székelyudvarhelyen szintén RMDSZ-es polgármester győzött, Sepsiszentgyörgyön és Gyergyószentmiklóson pedig második fordulóra kerül sor az RMDSZ és az MPP jelöltje között. Meglepetésnek számít Kiss Sándor veresége Biharban, a Szilágy megyei tanács elnöki tisztség pedig alig ezer szavazaton múlott. Hargitában az RMDSZ megyei tanácselnökjelöltjének, Borboly Csabának sikerült leköröznie Szász Jenőt, az MPP jelöltjét. Székelyudvarhelyet és Csíkszeredát is RMDSZ-es polgármesterek irányítják majd, előbbit Bunta Levente, utóbbit pedig Ráduly Róbert. Gyergyószentmiklóson második fordulóra kerül sor az RMDSZ és az MPP jelöltjei között, a városi tanács pedig MPP-többségű lesz. A Kovászna megyei tanács elnöki tisztségét az RMDSZ-es Tamás Sándor tölti majd be. Sepsiszentgyörgyön szoros küzdelem alakult ki a két magyar szervezet jelöltje, az RMDSZ-es Antal Árpád és az MPP-s Csinta Samu között. Második fordulóra kerül sor, mivel Antal csak a szavazatok 41 százalékát gyűjtötte be, öt százalékkal többet, mint ellenfele. Sepsiszentgyörgy helyi önkormányzatában az RMDSZ 8, az MPP 9 mandátumot nyert, és abban reménykednek, hogy a szavazatok visszaosztásakor még szereznek egynek. Az RMDSZ-nek nem sikerült visszaszereznie a marosvásárhelyi polgármesteri tisztséget, ott továbbra is a PDL-s Dorin Florea lesz a városvezető. Kihívója, az RMDSZ-es Borbély László fejlesztési miniszter kijelentette, kérni fogja a Központi Választási Irodánál (BEC), hogy érvénytelenítsék a választások eredményét, szerinte ugyanis súlyos csalások voltak. Maros megye tanácselnöki tisztsége az RMDSZ-es Lokodi Emőkéé. Ami pedig a helyi tanácsot illeti, az RMDSZ elvesztette a többséget. Tőkés Andrásnak, az MPP megyei tanácselnökjelöltjének 5,7 százalékot sikerült szereznie. Bihar megyében az RMDSZ-es Kiss Sándor nem folytathatja megyei tanácselnöki tevékenységét, ugyanis a második helyen végzett. Nem jutott be a második fordulóba Bíró Rozália, az RMDSZ nagyváradi polgármesterjelöltje. Sem a megyében, sem a megyeszékhelyen az MPP nem indított ellenjelöltet, a polgári párt listái alig 2 százalékot értek el. Szatmárnémetiben az RMDSZ-es Ilyés Gyulának, aki 48,5 százalékot ért el, a PSD-s Dorel Coicával kell megmérkőznie a második fordulóban. A városban a magyarok számaránya 39,8. Szatmár megye tanácselnöki tisztségét megnyerte az RMDSZ-es Csehi Árpád. Nyolc RMDSZ-es polgármesterjelölt nyert az első fordulóban Szilágy megyében: Szilágybagoson, Szilágyperecsenen, Szilágysámson, Varsolcon, Szilágykrasznán, Kémeren, Kárásztelken és Sarmaságon. Szilágycseh esetében az RMDSZ-jelöltnek komoly esélye van arra, hogy megnyerje a választásokat a második fordulóban. Zilahon az RMDSZ polgármesterjelöltje, Sojka Attila a negyedik helyen végzett, az MPP jelöltje, Tunyogi Ferenc pedig valamivel több mint 400 szavazatot kapott, a tisztséget Radu Capalnas (PNL) nyerte el. A nem hivatalos eredmények szerint Csóka Tibornak, az RMDSZ Szilágy megyei tanácselnökjelöltjének sikerült leköröznie román ellenfelét. Az MPP Szilágy megyében 11 településen indított helyi tanácsosokat és 6 helységben polgármesterjelöltet, ezekből egyelőre kilenc tanácsos futott be Haraklányban, Krasznán és Szilágycseh városában két-két, Sarmaságon pedig három tanácsosa lesz az MPP-nek. Beszterce-Naszód megyében eddig Árpástón volt magyar polgármester. Az RMDSZ jelöltje bejutott a második fordulóba, remélik, ez alkalommal is megnyeri a községvezetői tisztséget. A Beszterce-Naszód megyei RMDSZ-nek nem sikerült annyi szavazatot összegyűjteni, hogy jelöltjei bejussanak a megyei tanácsba, ahol eddig két RMDSZ-es tanácsos volt. Mindössze 100 szavazat hiányzott ehhez. /RMDSZ-es jelöltek kerültek a székelyföldi vezető tisztségekbe. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 3./
2008. június 3.
Győzelemnek értékeli a helyhatósági választások eredményeit a Szatmár megyei RMDSZ. Szatmárnémetiben Ilyés Gyula kevéssel 50 százalék alatt teljesített – így második fordulót is tartanak. Csehi Árpád vissza tudta szerezni a Szabó István őszi lemondásával elvesztett Szatmár megyei tanácselnöki tisztséget. Csehi kiemelte, hogy az MPP a kampány során korrektül betartotta az előzetes megállapodást az RMDSZ-szel. Az MPP Szatmár megyében egy-egy polgármester-jelöltet juttatott be a második fordulóba Lázáriban, Túrterebesen és Kaplonyban. Az RMDSZ juttatta be a legtöbb képviselőt, 11 jelöltet Szatmárnémeti városi tanácsába, a PSD 5, a PD-L 4 és a PNL 3 tanácsosa mellett. Bihar megyében 50 százalékos feldolgozottság után az első helyen a liberális Radu Tarle állt a megyei tanácselnök-jelöltek rangsorában, az RMDSZ-es Kiss Sándor pedig a harmadikon. Nagyvárad polgármesteri székének sorsa eldőlt az első fordulóban, valamivel több, mint a szavazók ötven százaléka a liberális Ilie Bolojanra voksolt. Biró Rozália a harmadik helyet szerezte meg, kereken húsz százalékos eredménnyel, fél százalékkal előzte meg őt a város jelenlegi elöljárója, Mihai Groza. Várhatóan sikerül megőriznie az RMDSZ-nek az eddigi hét tanácsosi helyét Nagyváradon, a Bihar megyei felállás viszont még bizonytalan. Az már biztos, hogy a nagy-romániások sem a Bihar megyei, sem pedig a városi tanácsba nem kerülnek be. Az MPP Bihar megyében gyengén szerepelt, sem Nagyvárad tanácsába, sem a megyei képviseletbe nem sikerült bejuttatniuk egyetlen jelöltjüket sem. Az RMDSZ-nek már az első fordulóban 17 polgármestert sikerült állítania Bihar megyében, Nagyszalontán és Érmihályfalván sincs szükség második fordulóra. Négy községben még versenyben vannak az RMDSZ jelöltjei, illetve Margittán és Székelyhídon lesz újabb fordulós jelöltjük a magyaroknak. Kolozs megyében 50 százalékos feldolgozottság után bizonyossá vált: a liberális Alin Tise vezeti majd a megyét, a kincses város polgármestere pedig újabb négy évig Emil Boc lesz. Kolozs megyében az MPP sem a városi, sem pedig a megyei tanácsban nem szerzett helyet. „Az MPP megjelenése sikeresnek könyvelhető el, a párt életében az építkezés most kezdődik igazán” – mondta Sándor Krisztina Kolozs megyei elnök. Szilágy megyében a szavazók 53 százaléka jelent meg az urnák előtt. A megyei tanács elnöke a nem hivatalos eredmények szerint a PSD jelöltje, Marc Tiberiu. lesz. A szilágycsehi magyarság még reménykedhet, mert az RMDSZ jelöltje, Varga András bejutott a második fordulóba. Az első fordulóban kilenc RMDSZ-es polgármester nyerte meg a választást Szilágy megyében. /Lokodi és Csehi jól, Kiss csehül áll. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 3./
2008. június 3.
Jó eredményeket ért el a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) a vasárnapi helyhatósági választásokon, ugyanakkor Székelyföldön a Magyar Polgári Párt (MPP) hangsúlyos jelenlétével kell számolnia az önkormányzati testületekben. Csíkszeredában és Székelyudvarhelyen a helyi tanácsot az RMDSZ uralja, Gyergyószentmiklóson és Sepsiszentgyörgyön a testület MPP-többségű lesz. Nagyváradon Bíró Rozália RMDSZ-es polgármesterjelölt arról panaszkodott, hogy az MPP által elvitt voksok miatt sem ő maga nem került be a második fordulóba, sem pedig a szintén RMDSZ-es Kiss Sándor nem nyerte el a megyei tanácselnöki tisztséget. Hasonló helyzet állott elő Kolozs megyében. Gémesi Ferenc, a MeH nemzetpolitikai ügyekben illetékes szakállamtitkára szerint a romániai voksolás is azt bizonyította: csődpolitika az az elképzelés, hogy a magyar belpolitikát és pártpolitikát exportálni lehet határon túli magyar közegbe. Az eredmények igazolják magyar kormány mérsékelt, a beavatkozástól tartózkodó nemzetpolitikájának helyességét, fejtette ki Gémesi. Tabajdi Csaba, az MSZP EP-delegációjának vezetője szerint a romániai és szerbiai választások után kijelenthető: Erdélyben és a Vajdaságban egyaránt vesztett Orbán Viktor. Tabajdi véleménye: ha ez a magyar-magyar szembenállás nem enyhül, „ősszel megvalósul Traian Basescu román elnök célja, aki Orbán hathatós segítségével eléri majd, hogy a bukaresti parlamentben eljelentéktelenedik az erdélyi magyarságnak képviselete. Ami tragikus lenne. ”Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes elnöke leszögezte, az eddigi eredmények alapján úgy tetszik, hogy a magyar szervezetek képviselői megőrizték, sőt megerősítették a pozícióikat az önkormányzatokban. /Tibori Szabó Zoltán: RMDSZ-sikerek a testvérharcban. = Népszabadság (Budapest), jún. 3./
2008. június 4.
Az erdélyi magyar nyelvű felsőoktatás ügyének megoldatlanságára hívta fel hallgatósága figyelmét Tőkés László európai parlamenti (EP) képviselő június 3-án Brüsszelben, az erdélyi Sapientia egyetemi hálózat vezetőivel tartott sajtótájékoztatón. Kató Béla, a Sapientia Alapítvány elnöke, Dávid László, az Erdélyi Magyar Tudományegyetem rektora, Geréb Zsolt, a Partiumi Keresztény Egyetem rektora, Tolnay István, a Partiumi Keresztény Egyetem Vezető Tanácsának elnöke, valamint Farkas Emőd, a Sapientia Alapítvány irodavezetője volt jelen. Találkoztak Leonard Orbannal, az Európai Bizottság többnyelvűségért felelős –román állampolgárságú – biztosával. Támogatását kérték ahhoz, hogy Erdélyben érvényesüljön a többnyelvűség. Leonard Orban a találkozón azt hangsúlyozta, hogy az oktatáspolitika nem európai bizottsági hatáskörbe, hanem nemzeti hatáskörbe tartozik. Orban ugyanakkor támogatásáról biztosította a többnyelvűség előmozdítását célzó törekvéseket. A Bolyai Tudományegyetemet a román hatóságok még 1959-ben megszüntették. 1990 óta sem sikerült elérni, hogy önálló állami intézményként indulhasson újra. Tőkés elmondta, ezért választották a magánegyetemi utat. Az összesen négy helyszínen – Csíkszeredában, Marosvásárhelyen, Kolozsváron és Nagyváradon –, mintegy 3500 hallgatóval működő, egyházi alapítású Erdélyi Magyar Tudományegyetem, illetve Partiumi Keresztény Egyetem költségeinek nagy részét a magyar állam állja, a Sapientia Alapítványon keresztül. Ahhoz, hogy román állami támogatásban részesülhessenek, hivatalos akkreditációra lenne szükség. /Tőkés Brüsszelben az erdélyi magyar felsőoktatásért. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 4./
2008. június 5.
Nem egyszerű megemlékezés volt az Erdélyi Magyar Ifjak által a trianoni döntés 88. évfordulóján Sepsiszentgyörgyön, a Bod Péter Megyei Könyvtárban szervezett június 4-i rendezvény. A múltba tekintés mellett – erről Rab Sándor történelemtanár gondoskodott – a fiatalok egyúttal jövőbeli célkitűzéseket is megfogalmaztak: Nemes Előd EMI-elnök például a Bolyai Egyetemért, az autonómiáért, a teljes körű anyanyelvhasználatért való harcról beszélt. Bemutatták a sepsiszentgyörgyi Történelmi Magazin legfrissebb számát, amely részletes Trianon-mellékletet tartalmazott. A fiatalok Wass Albert és Babits Mihály műveiből olvastak fel. Hasonló rendezvényeket szervezett az EMI június 4-én Nagyváradon, Kolozsváron és Marosvásárhelyen is /Farcádi Botond: A trianoni döntésre emlékeztek. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 5./
