Országszerte közel 500 ezer, állami egyetemen tanuló hallgató számára kezdődik október 1-jén az egyetemi tanév. Az állami felsőfokú oktatásban részt vevő félmillió diáknak több mint fele államilag támogatott helyen tanul, kétszázezren pedig fizetéses helyen. Az elsőéves hallgatók körében idén a kormány 57 ezer helyet támogat, mesteri fokozaton 18 979 helyet, valamint 1685 doktorandust. A magánegyetemek egy része – így például a Sapientia – már elkezdte a tanévet, de a legtöbb intézményben most kezdik hivatalosan az oktatást. Országos szinten körülbelül 300 ezer hallgatót tartanak számon a magánegyetemeken. Hagyomány, hogy az évnyitón a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) magyar oktatói karának azon tagja tart díszelőadást, aki az elmúlt időszakban kiemelkedő szakmai teljesítménnyel gazdagította a tanintézmény hírét. Ebben az esztendőben a díszelőadást Néda Zoltán fizikus, az egyetem elméleti és számítógépes fizika tanszékének professzora, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja tartja. Magyari Tivadar, a BBTE magyar tagozatvezető rektor-helyettese közölte, ettől az évtől erősíteni fogják a magyar tagozaton is a képzések gyakorlati jellegét. „Másik célkitűzésünk, hogy minél zökkenő mentesebb legyen a diákok áthallgatása az egyes szakok között. A tanévnyitó előtt magyar nyelvű információs anyagok előkészítésén is dolgoztunk, ősszel jelenik meg a magyar tagozat reprezentatív bemutató kötete, és megjavítjuk a most még felemás weboldalt is” – foglalta össze az eredményeket a tagozatvezető. Magyari legérdekesebb fejleménynek azt az általa benyújtott tervezetet tartja, ami lehetővé teszi, hogy a diákok előnyös feltételek mellett, jelentős tandíjkedvezménnyel második szakra is beiratkozhatnak. Előrelépésnek könyveli el a magyar nyelvű műszaki képzés kiterjesztését, és az egyetem belső terében a többnyelvű környezet kialakítását is. A táblacsatákon túl az utóbbi hetekben a magyar felvételi- helyek átcsoportosításával, kiegészítésével, magyar tanévnyitó ünnepélyek előkészítésével és tanrendmódosítással készültek az egyetemi évkezdésre. Magyari úgy nyilatkozott, nem volt olyan igényük, amit az egyetem vezetőivel együtt ne tudtak volna megoldani. A nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) október 5-én tartja évnyitóját. A meghirdetett 12 szakra idén 351 diák felvételizett. Az egyetemi akkreditáció ügyét jelenleg a parlament szenátusának tanügyi bizottsága tárgyalja. A harmadik évfolyamát kezdő agrárszak iránt volt érdeklődés, a debreceni Agrártudományi Kar kihelyezett tagozatán jövőre államvizsgázók debreceni diplomát kapnak majd, amit honosítani kell. A PKE teljesen felújította a mintegy kétszáz férőhelyes bentlakásépületet. /Stanik Bence: Kaput nyitnak az egyetemek. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 1./
2007. október 1.
Hét végén tartották a két éve önállósult magyar tannyelvű általános iskola névadó ünnepségét Szilágysomlyón, a tizenötödik alkalommal megrendezett Báthory-napok alkalmával. Az ünnepségen a település szülöttjének, Báthory Istvánnak nevét viselő tanintézet tanulói ünnepi műsort mutattak be. Vida Annamária igazgatója elmondta, az egykori ferences zárdában berendezett iskola 2005. óta működik önálló, magyar tannyelvű intézményként, padjaiban idén 285 diák kezdte el az új tanévet. A névtábla leleplezését követően az iskola diákjai kívánságaikat, terveiket tartalmazó, színes léggömböket eresztettek a magasba. A háromnapos ünnepségsorozat szeptember 28-án kezdődött Kristófi Enikő nagyváradi festőművész tárlatának megnyitójával, este néptánctalálkozót tartottak, a debrecenieken kívül a szilágycsehi Berekenye Néptáncegyüttes, valamint a helyi Vadrózsák ifjúsági tánccsoport mutatkozott be. Másnap megszervezték tizennegyedik alkalommal az orvostovábbképzőt. Az Erdélyi Vitézi Rend szervezett avatóünnepséget a katolikus templomban. Hunyadi László, a hagyományőrző, magyarságápoló szervezet főkapitánya a rend harmincegy erdélyi tagját avatta vitézzé. Az ünnepséget szervező Báthory István Alapítvány, fennállásának tizenötödik évfordulója alkalmából emlékplakettel fejezte ki köszönetét mindazoknak, akik az elmúlt másfél évtizedben önkéntesen támogatták az alapítvány munkáját, és hozzájárultak az évente megszervezett Báthory-napok lebonyolításához. Szeptember 30-án a vasárnapi ünnepélyes ökumenikus istentiszteleten igét hirdetett Tempfli József nagyváradi római katolikus megyés püspök és Tőkés László királyhágómelléki református püspök, majd a rendezvénysorozat vendégei a helyi elöljárókkal közösen megkoszorúzták Báthory István mellszobrát. /Gyergyai Csaba: Léggömbpostával elküldött tervek. = Krónika (Kolozsvár), okt. 1./
2007. október 2.
Az Aradi Magyar Napok keretében Perecsényi Nagy Lászlóra (1768-1827) emlékezett a Kölcsey Egyesület és a Szabadság-szobor Egyesület. Borosjenőben megkoszorúzták a református templomban lévő Perecsényi-emléktáblát (szolgabíróként Borosjenőben szolgált, az Arad megyei Háromalmásról költözött oda), majd szeptember 30-án, vasárnap Aradon – Pávai Gyula tanár, a Kölcsey Egyesület elnöke és Király András parlamenti képviselő, a Szabadság-szobor Egyesület elnökének nyitó szavai után –megtartották a Perecsényi emlékülést. A Perecsényi-évforduló (180 esztendő telt el halála óta) alkalmat szolgáltatott arra, hogy az emlékülésen a magyar felvilágosodás és reformkor néhány kiemelkedő képviselőjének (Baróti Szabó Dávid, Verseghy Ferenc, Szacsvay Imre) munkásságával is megismertessék a hallgatóságot. Előadást tartott dr. Hubert Ildikó (Budapest, ELTE), dr. Egyed Emese (Kolozsvár, Babes–Bolyai), dr. Fleisz János (Nagyvárad, Sapientia) és Pávai Gyula. Perecsényi elkezdte a helynevek gyűjtését, Szabó T. Attila az első helynévkutatónak nevezte, foglalkozott nyelvújítással (neki köszönhető a körlevél, elnapolás, érdemjel, okmány, küldöttség, szórend, viszály, estély stb. szavunk!), és elsőként készítette el Arad történeti monográfiáját. Az alkalomra jelent meg az előadásokat tartalmazó könyv a két szervező együttes kiadásában, Lehoczky Attila szerkesztésében. /-r –a: Perecsényi Nagy Lászlóra emlékeztek. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 2./
2007. október 4.
Tőkés László református püspök azzal vádolta az RMDSZ-t, hogy megpróbál széthúzást kelteni „a magyar nemzetben, a magyar egyházakban és főként az Erdélyi Református Egyházkerületben”. A püspök elmondta: szeretett volna részt venni az október 6-i aradi megemlékezésen, de Király András, az RMDSZ helyi szervezetének elnöke „durván elutasította részvételi szándékát”, azt üzenve neki, hogy „nincs mit ott keresnie”. Tekintettel arra, hogy Király András, az RMDSZ aradi szervezetének elnöke református lelkész, Tőkés szerint az RMDSZ „széthúzást akar kelteni a magyarság körében”. A püspök bejelentette, hogy Nagyváradon az RMDSZ és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) megegyezésre jutott az október 6-i megemlékezések közös megszervezését illetően. Tőkés Nagyváradra szervezett ünnepségén részt vesz Orbán Viktor, a Fidesz elnöke, a Nagy Sándor József tábornok emlékét őrző tábla megkoszorúzásánál pedig Biró Rozália, Nagyvárad alpolgármestere mond beszédet. Orbán Viktor már Tusnádfürdőn elmondta, hogy ha Tőkés önálló jelöltként indul a november 25-i választáson, akkor őt támogatja. /Az RMDSZ Aradon, Tőkés Váradon ünnepel. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 4./
2007. október 5.
Október 6-án Nagyváradon fog koszorúzni Orbán Viktor, a Fidesz elnöke. A cikkíró szerint „a politikai szembenállás határon túli exportjában, a megosztottság kiterjesztésében az utóbbi jó fél évtizedben jelentős szerepet vállalt a Fidesz”. Most viszont kedvező alkalom lenne arra, hogy egyenlő távolságot tartva viszonyuljon a megmérettetésre készülő erdélyi partnereihez. /Szűcs László: Gyászünnep a pártok felett? = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 5./
2007. október 8.
Nyíltan támogatja Orbán Viktor, a Fidesz elnöke Tőkés László független európai parlamenti képviselőjelöltet. A Fidesz személyes jelenléttel is besegít kampányába, és annyiszor jönnek majd, ahányszor Tőkés hívni fogja őket. Orbán – aki az RMDSZ-t magában foglaló Európai Néppárt (EPP) alelnöke is – kijelentette: az EPP támogatja Tőkés bejutását az Európai Parlamentbe. Aradon Dávid Ibolya MDF-elnök, Szekeres Imre honvédelmi miniszter és Markó Béla RMDSZ-elnök is a magyarság egységét szorgalmazták, elítélve a megosztási kísérleteket. A Fidesz elnöke szerint van Erdélyben elég magyar szavazó, s ha a magyarok urnák elé járulnak, akkor semmilyen érdekütközés nem jön létre Tőkés László és az RMDSZ között. Elsőként és legdurvábban Markó Béla minősítette a magyar ellenzéki párt vezetőjének nyilatkozatát. Az RMDSZ vezetője szerint akár történelmi botlásnak is nevezhető, hogy Orbán Viktor és pártja nyíltan beavatkozik az erdélyi magyar politikába. Markó úgy vélte, a református püspök egyéni jelöltként nem juthat be az Európai Parlamentbe, legfeljebb azt érheti el, hogy az RMDSZ sem küldhet képviselőket. Aki ezt a megosztottságot támogatja, az akarva-akaratlanul is ahhoz járul hozzá, hogy Brüsszelben csak románok képviseljék Romániát – szögezte le Markó. Ha a Fidesz valóban segíteni akarta volna az erdélyi magyar közösséget, arról kellett volna meggyőznie Tőkés Lászlót, hogy fogadja el az RMDSZ felajánlását egy közös választási listán való szereplésre – vélekedett Markó. Orbán kijelentette: az Európai Parlamentben is olyan embernek kellene képviselnie az erdélyi magyarokat, aki teljes szívvel hisz a magyar függetlenségben és szabadságban. Tőkés hangsúlyozta: örvend annak, hogy sikerült együtt ünnepelni az RMDSZ Bihar megyei szervezetének vezetőivel. Bíró Rozália, nagyvárad alpolgármestere beszédében kiemelte: miközben sem az ellenségnek, sem a diktatúrának nem sikerült megsemmisítenie a magyarságot, most magyar magyar ellen küzd, s veszélybe sodorja a közösséget. RMDSZ-esek – közöttük Cseke Attila kormányfőtitkár-helyettes, Pete István szenátor, Szabó Ödön a Bihar megyei RMDSZ ügyvezető elnöke –végighallgatták Orbán Viktor és Tőkés László beszédét. Tőkés László élesen bírálta, hatalmi arroganciával vádolta az RMDSZ-t, egyrészt Király András Arad megyei RMDSZ-elnök kijelentése miatt, miszerint Tőkésnek nincs mit keresnie az aradi ünnepségen, másrészt pedig közölte, hogy megfenyegették: ha meghívja Orbánt Váradra, akkor „kommandók” kifütyülik a magyar politikust. Szilágyi Zsolt utólag elmondta, hogy a Bihar megyei RMDSZ köreiből kaptak ilyen fenyegetést. Dávid Ibolya hangsúlyozta: „Nem a politikai ellenfél az ellenség, hanem a nemzeti depresszió, a közöny, a gyűlölet, a széthúzás alapvető kérdésekben és a rombolás. Itt és az anyaországban is ezer kísérlet mutatkozik a felemelkedést biztosító cselekvési egység megbontására. ” Az aradi vértanúk emlékére Kolozsváron is emlékünnepséget szerveztek. Az RMDSZ Kolozs megyei szervezete a szamosfalvi obeliszknél fejezte ki tiszteletét. Este a Farkas utcai református templomban ökumenikus szertartással folytatódott a 13 aradi vértanúra való megemlékezés. Egyed Ákos történész, akadémikus vázolta fel röviden az 1848–49-es forradalom és szabadságharc történetét. /Valkai Krisztina, Borbély Tamás: Orbán felsorakoztatta a Fidesz-t és az Európai Néppártot Tőkés mögé. Kissé feszült hangulatú együttünneplés Nagyváradon. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 8./ Egységről, együttünneplésről és a szabadságeszméről beszéltek külön – Aradon és Nagyváradon – az október hatodikai megemlékezéseken részt vevő magyar és román politikusok. Október 6-án magyar zarándokok ezrei érkeztek az egész Kárpát-medencéből Aradra, a kivégzett honvédtisztek gyászünnepére. A megemlékezéseken részt vett Szekeres Imre honvédelmi miniszter, Dávid Ibolya MDF-elnök, Terényi János magyar nagykövet és Cseh Áron főkonzul is. „Ma a magyarságnak új honfoglalásra van szüksége. Ismét otthonunkká kell tennünk Erdélyt, mert nekünk nincsen más otthonunk, csak ez, és többé nem akarunk alárendelt szerepet játszani ezen a földön, soha többé nem akarunk másodrendű állampolgárok lenni itt!” – hangzott el Markó Béla RMDSZ-elnök üzenete. Nagyváradon az emlékezésen Orbán Viktor Fidesz Magyar Polgári Párt-elnök is részt vett. Biró Rozália RMDSZ-es nagyváradi alpolgármester az együttünneplés, együttgondolkodás, valamint az itthon maradás fontosságára helyezte a hangsúlyt. Orbán Viktor az összetartozásra hívta fel a figyelmet, hangsúlyozva, hogy „csak egymással szövetségben és nem egymás kárára tehetjük nemzetünket naggyá“. A hűvös idő miatt kevés kolozsvári jelent meg Szamosfalván, ahol Boros János alpolgármester és emlékezők koszorúztak. Sepsiszentgyörgyön a Bod Péter Megyei Könyvtár termében emlékeztek a vértanúkra. /Egységüzenet helyett üzengetés az ünnepen. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 8./ Markó Béla szövetségi elnök Aradon elmondott beszédében úgy vélekedett, október hatodika legfőbb üzenete ma is az, hogy a szabadságharc hősei, különféle meggyőződésük, vérmérsékletük és származásuk ellenére össze tudtak fogni egymással. „Civakodó nemzet nem fog magának szabadságot, egyenlőséget, testvériséget kivívni” – hangoztatta Markó Béla. /Új honfoglalásra van szükségünk. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 8./ A Kárpát-medence népei közötti összefogásra, a magyar nemzet kebelén belüli összetartásra hívta fel a figyelmet szombaton, Aradon a vértanú tábornokokra emlékező beszédében Szekeres Imre honvédelmi miniszter, Dávid Ibolya MDF-elnök, valamint Markó Béla, az RMDSZ elnöke. /Aradon az RMDSZ az MSZP-vel és az MDF-fel emlékezett. Markó új honfoglalást hirdetett meg Erdélyben. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), okt. 10./
2007. október 8.
Markó Béla, az RMDSZ elnöke a vendégként Nagyváradon és Érmihályfalván tartózkodó, illetve koszorúzó Orbán Viktort kemény szavakkal megrótta, történelmi botlásnak nevezte, hogy Tőkés László mellett beleavatkozik az erdélyi magyar politizálásba. A FIDESZ elnöke ugyanis támogatásáról biztosította az EP-választások független magyar jelöltjét. Markó kijelentette, Tőkés egyéni jelöltként nem juthat be az Európai Parlamentbe. Dávid Ibolya, az MDF elnöke természetesen Orbán Viktorral ellentétben Markóék nótáját fújta, de Markó nem kérte meg őt is: kétértelmű kijelentéseivel ne avatkozzék be az erdélyi magyar politikai életbe, ne hurcolja át a határon az anyaországi pártharcokat. Markó új honfoglalást hirdetett. Vajon nem a törvényhozásban kellene valamit elkezdeniük? Bogdan Olteanu, a képviselőház elnöke Marosvásárhelyen utasította el Borbély László miniszter néhány nappal korábban bemutatott régióátszervezési elképzelését. Olteanu elmondta, hogy a liberális párt nem vállalhatja fel az önálló Bolyai Egyetem ügyét, mivel az nem szerepel pártja és az RMDSZ közös kormányprogramjában. /Simó Erzsébet: Új honfoglalás, régi teketóriák. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 8./
2007. október 8.
Hevesen tiltakozott Tőkés László királyhágómelléki református püspök az ellen, hogy Aradon, a Vesztőhelytől mintegy 350 méterre épülne ortodox templom az önkormányzattól ingyen kapott 1200 négyzetméteres telken. „Nem fogadhatjuk el, hogy mártírjaink emlékhelyét elnyomja egy ortodox templom, hogy ne tudjunk méltóképpen ünnepelni, mert egy parkolóhelyre szorulunk. Biztos vagyok benne, hogy a váraljai ortodoxok tucatnyi jobb helyet találhatnának maguknak” – mondta Nagyváradon Tőkés. Cziszter Kálmán András RMDSZ-es tanácsos, az urbanisztikai bizottság elnöke a Krónikának elmondta, szerinte az emlékhelyet nem fenyegeti különösebb veszély. „Nincs ok aggodalomra, a templom tisztes távolságra van a tértől. A templomépítés nem képezte vita tárgyát a tanácstestületen belül, fontosabb dolgaink is vannak, minthogy ilyesmikről vitázzunk” – szögezte le Cziszter. /Ortodox templom épül a Vesztőhely mellett. = Krónika (Kolozsvár), okt. 8./
2007. október 9.
Orbán Viktor Nagyváradon bejelentette, a Fidesz Tőkés László oldalán vesz részt a romániai európai parlamenti választások kampányában. Markó Béla RMDSZ-elnök értelmezése szerint e bejelentéssel másfél évtizedes közmegegyezés határait lépte át a magyarországi jobboldal vezető pártja. Ez az elv a kilencvenes évek elején alakult ki. Akkor, amikor még a magyar közmegegyezés részének számított, hogy az RMDSZ a romániai magyarság egyetlen legitim politikai képviselője. Aki ma az erdélyi magyarság belügyeibe való beavatkozásnak tekinti Orbán Viktor szerepvállalását, az nem számol a korral. Az európai parlamenti választásokon várhatóan valamennyi román párt kampányát a nyugati testvérpártok politikusai segítik majd. Az RMDSZ-nek azon kellene elgondolkodnia, hogy akit segítségül hívhatna, annak a segítsége inkább viszi, mint hozza a szavazatokat. /Gazda Árpád: Hol a határ? = Krónika (Kolozsvár), okt. 9./
2007. október 11.
„Nekünk sem sikerült kivédenünk a kizárás, a széthúzás, a kirekesztés átkos gyakorlatának megjelenését. Csakhogy itt más a geopolitikai kontextus, mint odaát, Magyarországon. (...) Azonban itt Erdélyben az összetartás – nolens volens – létkérdés, és aki ez ellen tesz, aki felelőtlen cselekvésével, megnyilatkozásaival ezt felrúgja, az létében veszélyezteti ezt a másfél milliósra apadt erdélyi magyar nemzetközösséget” – figyelmeztetett Adorjáni Dezső Zoltán, az Erdélyi Evangélikus Egyházkerület püspöke. A püspök állásfoglalásában az október 6-ai aradi, illetve nagyváradi megemlékezésekre utal, ahol az RMDSZ, illetve Tőkés László református püspök külön emlékezett az aradi vértanúkra. „A külön helyszíneken zajlott ünneplés, a közösségvállalás nyílt megtagadása, egymás kizárása, az egymásra mutogató, az egymást vádoló ostoba kampánybeszédek nemcsak az ünnep méltóságának semmibevételét jelentik, de előrevetítik a vesztes jövőt is. ” – fogalmazott Adorjáni. /Adorjáni Dezső: Erdélyben az összetartozás létkérdés. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 11./
2007. október 11.
A sorok között: az 1956-os események romániai visszhangja címmel nyílt kiállítás Temesváron. A megnyitón részt vett Csendes László, a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottság /CNSAS/ elnöke és Varga Andrea Bukarestben élő magyarországi történész, a kiállítás összeállítója, valamint Theodor Stanca és Caius Mutiu, az 1956-os temesvári diáklázadás súlyos börtönévekre ítélt vezetői. „A kiállítást mindazoknak a névtelen romániai hősöknek ajánlom, akik életüket és szabadságukat áldozták fel eszméikért” – mondta a megnyitón Varga Andrea, aki szerint megengedhetetlen, hogy egy uniós országban 17 évvel a rendszerváltás után még mindig nem rehabilitálták a román ellenállás hőseit, köztük az 1956-os elítélteket. A vándorkiállítást – mely Aradon, Nagyváradon, Kolozsváron, Marosvásárhelyen, Nagyszebenben, Iasi-ban és Bukarestben is látható lesz – először Temesváron mutatják be. /Pataki Zoltán: Névtelen hősök ‘56-ja. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 11./ A korabeli jegyzőkönyvekről, házkutatási parancsokról, bírósági végzésekről, újságcikkekről stb. készült másolatokból készült tárlat cellaszerűen felállított pannókon böngészhető (a Szoboszlay-pernek egy egész “zárka” jutott). A tárlat anyagát összeállító Varga Andrea budapesti származású, Bukarestben élő történész Nagy Imre snagovi fogva tartásáról két filmet is készített régebben. Csendes László, a Szecuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottság elnöke közölte, a tíz temesvári kivégzett áldozatnak nincs sírhelye, emlékműve. Csendes elutasította azt, hogy a rehabilitáció szót használja. “Kérdezzék csak meg az ‘56-osokat: hallani sem akarják ezt a kifejezést, hiszen ők nem tettek semmi rosszat, törvénybe ütközőt. Ráadásul rossz emlékeket is ébreszt ez bennük, hiszen akkoriban is megmondták egyeseknek, hogy álljanak be a sorba, rehabilitálják őket. De nem tették, kiálltak igazuk mellett” – fogalmazott. /Pataky Lehel Zsolt: Figyelemfelkeltő vándorkiállítás az ‘56-os romániai eseményekről. = Nyugati Jelen (Arad).
2007. október 14.
Szentjobbon a Szent István Szociális Központ 2002-ben kezdte el működését: az elhagyatott, szegény sorsú gyerekek felkarolását, s most újabb fejlesztési szakaszba lépett. 2007. október 2-án ünnepélyes keretek között megkezdték a mezőgazdasági géppark építését. Az ünnepségre Ausztriából eljött a szociális központ fővédnöke, Georg Wilfinger melki apát, akinek a kezdeményezésére jött létre az Auro-Danubia Egyesület, amely felvállalta a szentjobbi központban nevelkedő gyerekek támogatását. Jelen volt dr. Földes Béla, a szentjobbi Szent István Szociális Központ Alapítvány alelnöke és Biró Rozália, Nagyvárad alpolgármester asszonya is. /Szerafina nővér: A szentjobbi Szent István Szociális Központ ünnepsége. = Vasárnap (Kolozsvár), okt. 14./
2007. október 16.
Egyre kevesebben érdeklődnek a római katolikus papképzés iránt. A gyulafehérvári Római Katolikus Hittudományi Főiskola keretében működő diáklétszáma mutatja: a papszentelések száma felére csökkent a nyolcvanas évekhez viszonyítva, és hasonló arányban fogyott a plébánosi pálya iránt érdeklődők száma is. A hallgatók közül sokan abbahagyják a tanulást Gyulafehérváron, jó aránynak számít, ha a végzősök 45–50 százalékát pappá szentelik. „Négy éve vezetem az intézményt, s már az elmúlt öt évben is folyamatosan csökkent a felvételizők és a végzősök száma” – mondta Oláh Zoltán rektor. Valószínűleg a hivatástudattal van baj. A papneveldében – amely idén október elsejétől a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) keretében működik – 88 kispap kezdte meg az új tanévet. Első éven 22, hatodéven 12 hallgató tanul, hatan gyakorlaton vannak. A 88 diákból 53-an a gyulafehérvári főegyházmegyéből, 13-an a temesvári egyházmegyéből, 12-en a szatmáriból, 5-en a váradiból érkeztek az új tanévre, öten pedig a ferences szerzetesrend tagjai. A szeminaristák hétéves képzést kapnak, majd a 25. életév betöltése után pappá szentelik őket. A gyulafehérvári papneveldét Sztojka Zsigmond Antal püspök 1753-ban alapította. Batthyány Ignác püspöknek 1792-ben sikerült megszereznie a volt trinitárius rendházat és a hozzá tartozó templomot. Csillagvizsgálót és a világhírű Batthyaneum könyvtárat rendezték be, a zárdai részbe pedig beköltözött a papnevelde. Az 1970-es években megtervezett új teológiai intézet felépítése az állami hatóságok részéről állított akadályok miatt elmaradt, ezért a szeminaristák jelenleg is használatos kollégiuma régi egyházi épületek tatarozásával alakult ki. /Gyergyai Csaba: Válságban a hivatástudat? = Krónika (Kolozsvár), okt. 16./
2007. október 16.
A képzőművészek országos szövetségének Bukarestben lezajlott gyűlésén szakmai zsűri ítélte oda a 2006-os év képzőművészeti díjait. Az Opera Omnia nagydíjat Jecza Péter temesvári szobrászművész nyerte el, aki nemcsak országos, hanem európai mércével mérve is a legnagyobbak közé tartozik. A 68 éves alkotó (1939. október 16-án született) tematikailag gazdag, bronzban, kőben és fában megformált, neokonstruktivista formanyelvű, metaforikus és szimbolikus alkotásai szobrászgenerációknak jelentenek követendő példát, kihívást. Professzorként tanított formatant és műszaki rajzot, jelenleg a temesvári Nyugati Tudományegyetem képzőművészeti karának szobrászati tanszékét vezeti. Alapítója és elnöke a Triade Interart Alapítványnak, létrehozója a Triade Galériának, amelyek nemzedéktársainak és tanítványainak alkotásait népszerűsítik. Legutóbb Nagyszebenben egyházművészeti alkotásai arattak sikert, a katolikus templomban rendezett kiállításon. A díjazottak között van Jakobovits Márta nagyváradi keramikus. /Szekernyés Irén: Díjazott aradi, temesvári képzőművészek. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 16./
2007. október 17.
Dsida Jenő születésének századik évfordulója alkalmából az Erdélyi Magyar Ifjak szervezete Erdély több városában rendezett megemlékezést: Csíkszeredában, Kézdivásárhelyen, Kolozsváron, Nagyenyeden, Nagyváradon és Sepsiszentgyörgyön. Nagyenyeden október 12-én az EMI helyi szervezete emlékezett a költőre. A Bethlen Kollégium dísztermében Psalmus Hungaricus címmel tartottak verses-zenés összeállítást. /(Sz. B.): Dsida Jenőre emlékeztek. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 17./
2007. október 17.
Az idei évad első nagyszínpadi bemutatóját rendhagyó módon a Nagyváradi Állami Filharmónia koncerttermében tartja október 17-én a Nagyváradi Állami Színház Szigligeti Társulata. Georges Feydeau A hülyéje című, háromfelvonásos bohózatát Meleg Vilmos rendezésében láthatják a nézők (címe ismertebb nevén: A balek). A színház belső felújítása miatt az idei évadban a filharmónia épületében játszik a Szigligeti Társulat, egy produkciót pedig a Szakszervezetek Művelődési Házában adnak majd elő. /Both Abigél: Váradi „balek”. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 17./
2007. október 18.
Adorjáni Dezső evangélikus püspök kifejtette, az Új Magyar Szóban megjelent levelében nem vádol senkit, a református egyházat sem támadja. „Megdöbbenéssel olvastuk az Új Magyar Szó 2007. október 11-i számában Adorjáni Dezső evangélikus püspök igaztalan vádjait. Testvéregyházunk főpásztora azt rója fel nekünk, hogy Nagyváradon »külön emlékeztünk az aradi vértanúkra«; és hogy »a külön helyszíneken való ünneplés, a közösségvállalás nyílt megtagadása, egymás kizárása, az egymásra mutogató, az egymást vádoló ostoba kampánybeszédek nemcsak az ünnep méltóságának semmibevételét jelentik, de előrevetítik a vesztes jövőt is«„ – áll a Királyhágómelléki Református Egyházkerület közleményében. A református egyházkerület „nemtelen és egyházi részről szokatlan vádaskodásnak” nevezi az evangélikus egyházfő levelét, minthogy „a külön ünneplés, a közösségvállalás nyílt megtagadásának vádja nem érhet bennünket, mivel az aradi megemlékezésre Egyházkerületünk nem kapott meghívást”. Az ÚMSZ megkeresésére Adorjáni Dezső evangélikus püspök kifejtette, levelében nem vádol senkit, a református egyházat sem támadja. Adorjáni kikérte magának, hogy levelében megfogalmazott gondolatait „félremagyarázzák”. /Egyházak „testvérháborúja”. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 18./
2007. október 19.
A november 25-i európai parlamenti választások szigorú megfigyelését kérte Hans-Gert Potteringtől, az Európai Parlament (EP) elnökétől Tőkés László református püspök, független jelölt. A püspök nagyváradi sajtótájékoztatóján kijelentette, erre azért van szükség, mert az RMDSZ részéről választási csalásra számíthatnak. Tőkés László kampánykörútja során több kalotaszegi településre ellátogatott. /Tőkés: Kalotaszegnek ki kell törnie elrejtettségéből. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 19./
2007. október 22.
Európarlamenti képviselőjelöltek is szerepelnek a Koalíció egy Tiszta Parlamentért (CPC) feketelistáján. Ezen 11 olyan személy szerepel, aki nem felel meg a CPC hét jelölési kritériumának, köztük egy magyar van, Bíró Rozália (RMDSZ). A megfigyelés eredményeit a koalíció elküldte a pártoknak. Nevük nyilvánosságra hozatala előtt a jelölteknek fellebbezési idő állt a rendelkezésükre. /Hírek röviden. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 22./ Az RMDSZ-es EP-képviselőjelölt, Biró Rozália hasonlóképpen megkérdőjelezi az intézmény hitelességét, mivel az nem kereste meg őt. Biró Rozália nagyváradi alpolgármester elmondta, valótlan állítások azok a vádak, miszerint a helyi önkormányzat gazdasági kapcsolatban állna olyan cégekkel, amelyekben ő Kiss Sándor megyei tanácselnökkel cégtárs. Biró ugyanakkor jogtalannak tartja, hogy valakit sajtóinformációk alapján vádoljanak. /Mihály László: Biró Rozália „feketelistán”. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 22./
2007. október 22.
A krumpli lett az RMDSZ választási „kampányeszköze“. „Kampányba kezdünk egész Erdélyben, készülünk az új honfoglalásra”– ezekkel a szavakkal kísérte Markó Béla RMDSZ-elnök a szövetség európai parlamenti jelöltjeinek hét végi bemutatkozását Csíkszeredában, Marosvásárhelyen és Nagyváradon. Krumplival a kezében nyitotta meg Markó Béla október 19-én Csíkszeredában az RMDSZ kampányindító ünnepségét. Nagy István színész hívta színpadra a jelölteket. Beszédet csak a két listavezető Frunda György, illetve Sógor Csaba szenátor tartott. „Kampányba kezdünk egész Erdélyben, készülünk az új honfoglalásra”- mondta Markó Béla Marosvásárhelyen, az RMDSZ október 20-án tartott ünnepségén, bemutatva EP-képviselőjelöltjeit. A szónokok kerülték Tőkés László püspök „egyéni vállalkozására” utalást, csak Markó jelentette ki újságírói kérdésre válaszolva, hogy nem az RMDSZ tehető felelőssé a közös listaállítás kudarcáért. Az RMDSZ kampánystábja október 21-én, vasárnap délben Biharfélegyházán először hagyományt ápolt: részt vettek egy kolbásztöltő versenyen. /Both Abigél, Horváth István, Lokodi Imre: Narancs helyett pityóka. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 22./
2007. október 22.
Október 21-én, vasárnap Aradon, az arad-belvárosi református templomban Tőkés László püspökön kívül megjelent a 70. életévét nemrég ünnepelt szlovákiai dr. Erdélyi Géza püspök, a Református Egyházak Egyetemes Zsinatának elnöke. A Partiumban vasárnap több gyülekezetben is szlovákiai magyar lelkész hirdetett igét, akik október 19-én a Nagyváradon tartott zsinaton vettek részt, amely újra elnökévé választotta dr. Erdélyi Gézát. A királyhágómelléki és a szlovákiai református egyházkerület között több éve testvérkapcsolat áll fenn. Erdélyi Géza igehirdetésében elítélte a mellébeszélést, félrevezetést és hangsúlyozta: hiteles és tiszta emberekre van szükségünk. A teljesen megtelt imateremben Tőkés László püspök, az Európai Parlament független képviselőjelöltje a közte és az RMDSZ közötti ellentétek kapcsán kijelentette: az RMDSZ vezetői “konokul, arrogáns módon, cinikusan” bántak vele, és “mindenkit kilóra megvásárolnak”. “Megrökönyödve olvasom, hallom azokat, akik egységről papolnak”, folytatta, és személy szerint Markó Bélát, valamint október 6-i aradi beszéde kapcsán Dávid Ibolyát említette. Kikérte magának, hogy Tempfli József nagyváradi katolikus püspököt, valamint Sógor Csabát, “az én egyházkerületem alkalmazottját, az én papomat, az én előadó-tanácsosomat ellenem fordítsák”. Ellenjelöltjével kapcsolatban még hozzátette: Sógornak „kell elszámolnia lelkiismeretével”. /J. Gy. : Református püspökök Aradon. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 22./ A Szlovákiai Református Keresztyén Egyház és a Királyhágómelléki Református Egyházkerület 2000-ben kötöttek egymással testvéregyházi szövetséget. Együttműködésük keretében, 2006. július 8–9-én, Dunaszerdahelyen rendezték meg az I. Felvidéki-Partiumi Találkozót. A megegyezés szerint évenként váltakozó helyszínen sorra kerülő, idei találkozó házigazdája a Királyhágómelléki Református Egyházkerület volt. A 2007. október 20–21-i II. Partiumi–Felvidéki Találkozó alkalmából rendezett tanácskozáson a két egyház, illetve egyházkerület népes küldöttségei vettek részt. Közös nyilatkozatot fogadtak el: 1. A Királyhágómelléki Református Egyházkerület és a Felvidéki Református Keresztyén Egyház megerősíti a testvéregyházi kapcsolatok továbbépítésére és a testvéri együttműködés elmélyítésére irányuló kölcsönös szándékát. Két országhatár által elválasztva, a közel kilencven éve tartó elszakítottság hátrányos következményeinek leküzdése és szétfejlődésük ellensúlyozása végett, együttes erővel munkálják a Magyar Református Egyház eredeti egységének a helyreállítását. Kisebbségi sorsközösségükben közös felelősség- és szolgálatvállalással végzik missziói munkájukat és teljesítik evangéliumi hivatásukat. 2. Testvéregyházaink Istennek adnak hálát azért, hogy országaik európai uniós tagságával az őket elválasztó határok átjárhatóvá váltak, és ennek köszönhetően híveik, illetve magyarságunk érdekeinek közös szolgálatára és képviseletére kedvező lehetőség nyílik. Megegyeznek az együttes érdekképviselet megszervezésében – mind egyházi-ökumenikus, mind polgári-politikai téren. 3. Megállapítják, hogy az idén szeptemberben, Nagyszebenben megrendezett III. Európai Ökumenikus Nagygyűlés előrelépést jelentett ugyan az egyesült Európa kialakulása irányába – mindazonáltal a megosztott és szekularizált Európa régi jegyeit is magán hordozta. Remélik és tenni kívánnak azért, hogy a múltból örökölt látszatökuménia helyét a krisztusi szereteten alapuló, hiteles ökumenikus kapcsolatok foglalják el, és az Unió országainak érdekközössége Európa régióinak és közösségeinek értékszövetségévé fejlődjön. 4. Mindezekkel összhangban a II. Partiumi–Felvidéki Találkozó résztvevői támogatásukról biztosítják Tőkés László püspök európai parlamenti képviselővé való megválasztatását, és Kárpát-medencei magyarságunk, valamint keresztyén egyházunk és értékeink képviseletére irányuló vállalását. Elszakított magyar közösségeinknek alapvető érdekük, hogy Erdély és Felvidék, Partium és Csallóköz, Bihar- és Gömörország visszatérjen Európába. 5. A néhai csehszlovákiai kitelepítések és deportálások 60. évfordulóján, másfelől a Benes-dekrétumoknak a szlovákiai parlament általi szégyenletes megerősítése alkalmával a Királyhágómelléki Református Egyházkerület testvéri együttérzéséről biztosítja a Felvidéki Református Egyházat. Testvéregyházaink együttesen emelnek szót a híveiket, illetve magyar közösségeinket érő, bármiféle jogfosztás és hátrányos megkülönböztetés ellen. Hitük szellemében és az Európai Unió jogrendjének megfelelően visszautasítják a magyarság háttérbe szorításának tovább tartó gyakorlatát (betelepítések, gazdasági diszkrimináció, elkobzott közösségi és egyházi tulajdonok visszatartása stb.), valamint az egyházainkat és a magyar nyelvű oktatást sújtó, nacionalista politikát. 6. Egyházaink hasonlóképpen szót emelnek nemcsak a jogfosztás ellen, hanem az ennek teljes felszámolását lehetővé tévő és a magyarságunk felemelkedését szolgáló közösségi önrendelkezés biztosítása érdekében. A régiók és közösségek Európájában az önigazgatás joga erdélyi és felvidéki magyar közösségeinket is megilleti. 7. A romániai és a szlovákiai magyarság vészes fogyatkozása, beolvadása és elvándorlása láttán, másfelől református egyházunk történelmi nemzetmegtartó szerepének tudatában – testvéregyházaink ezúton is elkötelezik magukat féltve szeretett népünk védelmére és szolgálatára. Az egyházi misszió terén, valamint az Áldás, Népesség Mozgalom keretében összefognak és szorosan együttműködnek magyarságunk megmaradása és közösségi megépülése érdekében. 8. Ebben a szolgálatukban természetes szövetségesüknek tartják a Magyar Református Világszövetségben és a Magyar Református Egyházak Egyetemes Zsinatában szerveződő testvéregyházaikat. A hatékony együttműködés érdekében magyar református egyházaink megromlott kapcsolatainak mihamarabbi rendezését szorgalmazzák, beleértve az ún. Generális Konvent előbbiekhez fűződő viszonyának a tisztázását. A II. Partiumi–Felvidéki Találkozó második napján, vasárnap délelőtt a vendég-lelkipásztorok Nagyvárad, illetve Királyhágómellék tíz gyülekezetében hirdették Isten Igéjét, és foglalták imádságaikba egyházaink közös szolgálatát és célkitűzéseit. Nagyvárad – Rimaszombat. Tőkés László püspök. Erdélyi Géza püspök. Kovács Zoltán főgondnok. Fekete Vince főgondnok/A Szlovákiai Református Keresztyén Egyház és a Királyhágó-melléki Református Egyházkerület közös nyilatkozata. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), okt. 31./
2007. október 23.
Magyarországi választási csorbát nem lehet erdélyi köszörűvel kiköszörülni – hangsúlyozta október 22-én Nagyváradon Markó Béla, az RMDSZ elnöke. Úgy fogalmazott: nem ártana Magyarországra is átvinni valamit az erdélyi szellemiségből, a csíkszeredaiak „hidegtűréséből”, a marosvásárhelyiek sokat szenvedett tapasztalatából, a nagyváradiak élni- és túlélni tudásából, intelligenciájából. Csakhogy Magyarországról jönnek Erdélybe kampányolni, nem pedig fordítva. Markó szerint a magyar közösség jövője nem múlhat a „főemberek” egyéni hiúságán. A listavezető Frunda György szenátor arról beszélt, hogy szerette volna, ha Markó Béla és Tőkés László református püspök állt volna együtt a választási lista élén. Sajnálattal állapította meg, hogy – bár az RMDSZ szerinte mindent megtett – mégsem született meg az összefogás listája. /”A magyarországi választási csorbát nem lehet erdélyi köszörűvel kiköszörülni”. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 23./
2007. október 23.
1946-ban tüntettek először Erdélyben magyarok a kommunistákkal való együttműködés ellen. Azok ellen, akik az erdélyi magyarság nevében róla, de nélküle akartak dönteni. Majdnem tíz évvel ezután itt, Kolozsváron került sor az erdélyi magyar egyetemi ifjúság közös, 1956-hoz méltó összefogására, amelyet a kommunista diktatúra könyörtelenül megtorolt. Temesváron a magyar és román egyetemi ifjúság megmozdulása, a Szoboszlay-csoport mártíriummal végződött szervezkedése, a nagyváradi diákok csoportja, Székelyföld megannyi mártírja jelzi a megtorlást. Romániában az 1944–1947 közötti időszak fő jellemzője a „népi demokratikus” rendszer fokozatos bevezetése volt. A szovjet nyomásgyakorlással hatalomra juttatott, kommunisták által vezetett kormány, a párizsi békekonferencia lezárta (1947. február) előtt a kisebbségpolitikát illetőleg egy sor, a magyarság helyzetét lényegesen javító intézkedést is törvénybe iktatott. A romániai magyar kisebbség érdekképviseletét magára vállaló Magyar Népi Szövetség érdeme a magyar iskolahálózat, a Bolyai Tudományegyetem, az erdélyi magyar kultúregyesületek, a többségében magyar lakta településeken, a hivatalos intézmények keretében a magyar nyelvhasználat, a közigazgatási testületekben az arányos képviseltséget célzó törekvések, majd az 1946. évi választásokon a jelentős parlamenti képviselet biztosítása. Ennek ára is volt: a valós plurális politikai opció kizárása, a hatalom hivatalos kurzusának átvétele és kötelezővé tétele, valamint a „marosvásárhelyi nyilatkozatként” ismert, 1945. november 17-én a Magyar Népi Szövetség százas intézőbizottságával elfogadtatott állásfoglalás, amely a román állam keretében, az „igazi demokrácia” megvalósítása függvényének tekintette a kisebbség jövőjének biztosítását. Ezt a román hatóságok a párizsi békekonferencián is felhasználták. Ez az állásfoglalás a Magyar Népi Szövetség és az erdélyi magyarság jelentős része közötti törésvonal alapvető elemévé vált. Ennek a mélyülő szakadéknak a kifejezése volt az 1946. június 27–30. közötti, székelyudvarhelyi Magyar Népi Szövetség kongresszusa idején történt első tömeges tüntetés, amely a kommunista hatalommal való együttműködés elleni közösségi fellépést jelentette. A közművelődési intézmények (Erdélyi Múzeum-Egyesület, EMKE, Erdélyi Magyar Dalosszövetség), a hitel- és értékesítési szövetkezetek hálózata, de még az iskolahálózat is megsínylette az 1947 utáni fordulattal kiépülő proletárdiktatúrát. 1949-ben ugyanúgy áldozata lett a koncepciós kirakatpereknek Márton Áron püspök, Szász Pál, Korparich Ede, Nagy Géza, Pásztai Géza, a Magyar Népi Szövetség vezetőségéből Kurkó Gyárfás, Balogh Edgár, a szociáldemokrata Lakatos István vagy Jordáky Lajos is. Az 1950-es évek nem csak a hagyományos erdélyi magyar kulturális, gazdasági intézményhálózat, hanem a Magyar Népi Szövetség (ön)feloszlatásának időszaka is. A kommunista hatalommal jött a nincstelenség, ínség, nyomor mellett a félelem, a meghurcolás, kényszerlakhely és bebörtönzés. Az 50-es évek első felében új elit jelent meg, amely a kommunista egypártrendszer keretei közt kereste az utat. Az 1952-es közigazgatási reform következtében létrehozott Magyar Autonóm Tartomány az új szovjet mintájú, „adminisztratív megoldás” következménye. Nem valós autonóm intézményről, hanem a szovjet közigazgatási rendszer mintájára létrejött testületről volt szó, amely az állami- és pártintézmények helyi, regionális szintű függvényeként működött. Központja Marosvásárhely lett, amelyet az erdélyi magyarság új, jól ellenőrizhető centrumává változtattak. 1947 után Bukarest, az 50-es években pedig Marosvásárhely lett a központi román kommunista hatalom által megtervezett kisebbségi intézmény és érdekképviseleti hálózatok regionális központja – Kolozsvár ellenében. Kulturális intézményeinek köszönhetően azonban Kolozsvár továbbra is fontos centrum maradt az erdélyi magyarok számára. Elkezdődött a magyar kultúrintézmények „átvándorlása” Marosvásárhelyre. A sort az Utunk kezdte, a Romániai Magyar Írószövetség központi lapja, majd követte a Színművészeti Intézet 1954-ben. Az 1953–1954-es tanévben megszűnt a kolozsvári Mechanika Intézet magyar oktatási részleg. A következő évben a Mezőgazdasági Főiskolára való felvételin már nem hirdettek meg magyar tannyelvű helyeket. A tiltakozó levelek miatt az 1956–1957-es egyetemi tanév kezdetén újból lehetett felvételizni magyar nyelven ezekre a szakokra. A Román Munkáspártnak 1956. július 15-én kiadott határozata a vegyes (román–magyar) oktatási egységek és vonalak bevezetését célozta. 1956. október 24-én, a kolozsvári Bolyai Tudományegyetem bölcsészkari diákszervezete az új statútumot és program-tervezetet előkészítő bizottság tagjai kérték a diákszervezet tényleges függetlenségének alapszabályzatba iktatását. 1956. november 1-jén Dávid Gyula tanársegéd vezetésével a bölcsészkar hallgatói felkeresték a Házsongárdban eltemetett jeles magyar irodalmi személyiségek sírjait. November 12-én Várhegyi István, Nagy Benedek, Koczka György, Kelemen Kálmán, valamint a csoportjukhoz időközben csatlakozott Gyöngyösi Gábor, Bartis Ferenc, Páskándi Géza, Zalányi Ágota bemutatták a Diákszövetség vezetősége előtt az általuk elkészített programtervezetet, s egy perc néma csenddel adóztak a magyarországi áldozatok emlékének. 1956. november 18-án következtek a letartóztatások. 1957 tavaszáig egymást követő több hullámban letartóztatták, elítélték, majd munkatáborokba, börtönökbe zárták mindazokat, akik 1956 folyamán kifejezték elégedetlenségüket, vagy csupán méltó módon szóltak. /Lönhárt Tamás: Tiltakozás és közösségi összefogás. 1946-ban és 1956-ban Erdélyben. Az erdélyi magyarság a kommunista rendszer első évtizedében. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 22./
2007. október 24.
Székelyföldtől a Partiumig szinte valamennyi nagyobb erdélyi településen emlékeztek 1956-ra. Háromszéken Sepsiszentgyörgyön, Kovásznán, valamint Baróton tisztelegtek a forradalom hősei előtt. A megyeszékhelyen a városháza falán levő „Gloria Victis” feliratú emléktábla előtt rótta le kegyeletét a háromszéki Volt Politikai Foglyok Szövetsége, valamint az Erdélyi ‘56-os Bajtársi Társaság. „1956-ot követően Sepsiszentgyörgy 23 polgárát, összesen 265 év börtönbüntetésre ítélte a volt kommunista diktatúra” – dokumentálják a múltat a kőtáblába rótt betűk. Délután a tavaly felszentelt emlékoszlopnál az ‘56 Emlékparkban, illetve a központi park kopjafájánál koszorúztak. Csíkszeredában a Kalász negyedi temetőnél felállított kopjafánál elsőként Nagy Benedek, az ‘56-os Baráti Társaság nevében mondott beszédet. A megemlékezés a koraesti órákban, fáklyásmenettel folytatódott a Szabadság-tértől, a magyar főkonzulátus előtti téren felállított ‘56-os emlékműhöz. Marosvásárhelyen az Erdélyi Magyar Ifjak kétnapos rendezvénysorozattal emlékezett meg az ‘56-os forradalomról és szabadságharcról. Varga László nyugalmazott református lelkész, ötvenhatos elítélt tartott előadást. Ezt követően a Szabadság, Szerelem című filmet vetítették le. Október 23-án Hajdú Zoltán történelemtanár a forradalom leverése utáni megtorlásról beszélt. Nagyváradra október 23-án érkezett az a vándorkiállítás, amely az 1956-os forradalomhoz kapcsolódó erdélyi és román vonatkozású dokumentumokból áll. Mind a három szatmári magyar középiskolában (Kölcsey Ferenc, Hám János, Református Gimnázium) megemlékeztek október 23-án az ‘56-os magyar forradalomról. Délután az RMDSZ székházában a Szent-Györgyi Albert Társaság szervezésében Sárándi Tamás muzeológus 1956 romániai vonatkozásáról tartott előadást. Snagovban friss, piros-fehér-zöld szalagos koszorúk emlékeztetnek arra, hogy több mint fél évszázaddal ezelőtt itt tartották fogva Nagy Imrét, az 1956-os magyar forradalom vezetőjét és sorstársait. Az október 23-i megemlékezésen a Markó Béla szövetségi elnök vezette RMDSZ-küldöttség helyezte el az emlékezés koszorúit az ‘56-os hősök emlékművénél. Markó Béla beszédében rámutatott arra, hogy ötvenegy év után „még mindig adósságunk van azokkal az emberekkel szemben, akik 1956-ban a szabadságért harcoltak”, egyesek közülük az életükkel fizettek. /Adósságot törlesztettek Erdélyben. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 24./
2007. október 25.
Erdély egyik legmodernebb könyvtárépületének bizonyulhat a nagyváradi Gheorghe Sincai Bihar Megyei Könyvtár új székhelye, melynek ünnepélyes megnyitóját október 25-én tartják. A könyvtárat ultramodern elektronikai felszereléssel is berendezték. Az igazgató sajnálattal említette, hogy bár a 300 ezer kötetes közgyűjtemény jelentős részét a magyar könyvek teszik ki, a magyar ajkú olvasók aránya még a 10 százalékot sem éri el. /Korszerű könyvtárépületet avatnak Nagyváradon. = Krónika (Kolozsvár), okt. 25./
2007. október 26.
„Az RMDSZ sem Orbán Viktort, sem Tőkés Lászlót nem tervezi kifütyölni, ilyen föl sem merülhet. Mi Orbán Viktorban tiszteljük a volt kormányfőt, a Fidesz elnökét. ” így reagált Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke és kampányfőnöke Tőkés kampánystábjának arra az „értesülésére”, miszerint RMDSZ által felbíztatott csoportok fütyüléssel próbálják bojkottálni Orbánt a hétvégi erdélyi rendezvényeken. „Szilágyi Zsolt hazudik. Nem először, és ezek szerint nem utoljára hazudik. Úgy látom, hogy mivel nincs programjuk, nincs mit mondaniuk, hazugságkampányba kezdtek ellenünk. Folyamatosan mocskolják az RMDSZ-t mindenhol” – kommentálta a hírt Kelemen Hunor. Tőkés László október 25-én avatta fel a kampányirodát Nagyváradon. A püspök elmondta, Orbán Viktor meghívására vett részt az október 23-i budapesti megemlékező Fidesz-nagygyűlésen. „Nem fogunk összeölelkezni a diktatúra örököseivel, azokkal és azok hozzátartozóival, akik felelősek az ‘56-os hősök kivégzésében” – mondta a püspök. Arról is beszélt, hogy ellentétben az RMDSZ-szel, az ő kampánya szerény lesz, „mert nem állnak rendelkezésünkre magyar és román központi költségvetési pénzek”. Tőkés elmondta, hogy ő nem új honfoglalást akar, hanem azt szeretné, ha Erdélyben minden magyar itthon érezhetné magát. Ezért is az a szlogenje, hogy Unió, Erdéllyel!, mert számára az integráció azt is jelenti, Erdély az Unióhoz csatlakozik. /Both Abigél, Lokodi Imre: Ki fütyöli ki Orbán Viktort? = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 26./
2007. október 26.
Az Országos Ifjúsági Hatóság által szervezett második Szórvány Karaván keretén belül koncertezett Kolozsváron október 26-án Rúzsa Magdi vajdasági magyar énekesnő. Borbély Károly, az Országos Ifjúsági Hatóság elnöke elmondta: az énekesnő fellép még Nagyváradon, Sepsiszentgyörgyön és Marosvásárhelyen is. „Azért választottuk őt, mert szórványban élő magyarként dalaival pozitív üzenetet közvetít az erdélyi magyar fiataloknak” – mondta. „Dalaimban érezhető a rock és a líra kettőssége, mindkettőt nagyon szeretem, és úgy gondolom, hogy sikerült megteremtenem a háromszöget hallgató, Isten és előadó között” – mondta az énekesnő. /(D. I.): Rúzsa Magdi koncert Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 26./
2007. október 29.
Orbán Viktor elleni terveket sző az RMDSZ, jelentette be Tőkés László püspök kampányfőnöke, Szilágyi Zsolt Nagyváradon. Lokodi Imre, a lap munkatársa szerint ez durva konfrontáció. Lokodi szerint az RMDSZ „arra van kényszerítve, hogy rendre megválaszolja a püspök vádjait. ” /Lokodi Imre: Szlogengyártás, püspökerősítés. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 29./
2007. október 29.
Nagy siker, telt házas bulik jellemezték Rúzsa Magdi erdélyi koncertkörútját, mely október 28-án Marosvásárhelyen ért véget. Sokan együtt énekeltek a láthatóan meghatódott énekesnővel. A nagyváradi színházban a szűnni nem akaró taps jelezte, érdemes volt Váradra látogatnia, ahová visszavárják. /Rúzsa hangorkánjában. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 29./
2007. október 30.
A Sapientián működő szakok elismeréséhez a címzetes tanárok szerződtetése a legnehezebb. Még a héten benyújtja négy szakának akkreditációs kérelmét a romániai Felsőoktatás Minőségét Biztosító Ügynökséghez (ARACIS) a csíkszeredai Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem. Az év végéig pedig a marosvásárhelyi karon működő pedagógia és informatika szak elismerését is kérvényezi az intézmény vezetősége. A magánegyetemeken működő szakok elismeréséhez számos követelménynek kell eleget tennie az intézménynek. Így elsősorban a felsőoktatási intézményben legalább 70 százalékban főállású tanároknak kell tanítaniuk, amelyből minimum 25 százalék professzor és docens. A Gazdaság és Humántudományok Karon öt szak működik, ebből három – az agrár- és élelmiszeripari gazdaság, a könyvelés és a román–angol nyelv és irodalom – szak akkreditálását kérvényezik – közölte dr. Bakacsi Gyula csíkszeredai dékán. „A végzősök 50 százalékának kellett sikeresen államvizsgáznia, és ezt a feltételt teljesítettük is: a három végzett évfolyam diákjainak 75–90 százaléka diplomázott, mégpedig román élvonalbeli egyetemeken Bukarestben és Temesváron” – fejtette ki Bakacsi. A Műszaki és Társadalomtudományok Karon a szociológia–vidékfejlesztés szak akkreditálási dossziéja már összeállt. Bíró A. Zoltán, a kar dékánja elmondta, a karon működő tanszékeket intézetekké alakították át. Ezzel a lépéssel létrehozták a Műszaki Tudományok Intézetét, amelynek Szép Sándor rektor-helyettes a vezetője, és Bíró A. Zoltán vezeti a Társadalomtudományi Intézetet. A Sapientia-EMTE Marosvásárhelyre kihelyezett Műszaki és Humántudományok Karon működő pedagógia és informatika szakát szeretné akkreditáltatni az egyetem vezetősége. Dr. Hollanda Dénes dékán szerint mindkét szak immár az összes feltételt teljesíti. Szélsőséges politikusok bármikor megpróbálhatnak keresztbe tenni a magyar egyetemnek. A nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem akkreditálása ellen a Nagy-Románia Párt főtitkára, Gheorghe Funar emelt szót a szenátusban. Kolozsváron a Sapientia Természettudományi és Művészeti Kar környezetföldrajz–környezettudomány szakát szeretné elsőként akkreditáltatni az egyetem vezetősége. Dr. Tonk Márton dékán a Krónika érdeklődésére elmondta, a szak akkreditációs kérelmét csak 2008 őszén nyújtja be. /Prioritás az akkreditálás. = Krónika (Kolozsvár), okt. 30./
