Április 20-án a magyar származású, argentin, de Kanadában élő Pablo Urbányi volt a vendége Nagyváradon a Várad folyóiratnak. Urbányi legújabb magyarul megjelent könyvét, az Isten állatkertjét /Noran, Budapest/ mutatta be a szerző és a kiadó vezetője, Kőrössi P. József. Urbányinak eddig két regénye – a Silver és a Naplemente szimptóma – jelent meg magyarul. Pablo Urbányi 1939-ben született a felvidéki Ipolyságon, és a háború után szüleivel kivándorolt Argentínába. Ott nőtt fel, alapított családot, majd 1977-ben életét mentve el kellett hagynia Buenos Airest, és Kanadába emigrált. /Both Abigél: Prérikről jött író Váradon. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 23./
2007. április 24.
Köteles Pál /Nagyvárad, 1927. ápr. 24. – Budapest, 1991. dec. 13./ emberjogi harcos volt, a nyolcvanas évek egyik markáns publicistája, a diktatúrával szembehelyezkedő, egyszersmind előle menekülni kényszerülő erdélyi írók (mint Beke György, Páskándi Géza) szellemi és politikai fegyvertársa. Ma is időszerű gondolata: „A politika-csinálók önmagukat is megbecsülnék azzal, ha azokra is odafigyelnének, akik alkalmatlanok ugyan pártfegyelemre s aláíró gyakorlatozásra, de gondolkodásukkal a nemzet jövőjéért felelősséget éreznek, s cselekvésüket a jövő szükséglete határozza meg. Ez a csöndes küzdelem néha szélmalom elleni harcnak tűnhet. ” „A nemzet jövőjének elkötelezettjei. Itthoni, s határon túli magyarokért. ” Köteles Pál Nagyváradon tanult, Kolozsváron három félévet hallgatott a Bolyai Tudományegyetem filozófia-lélektan szakán, 1946-tól már újságíróként dolgozott (Új Élet, Fáklya), 1950-ben letartóztatták, s hamis politikai vádak alapján elítélték. Volt azután segédmunkás Vajdahunyadon, építésztechnikus Váradon, ismét újságíró a Munkáséletnél. 1977-ben áttelepült Magyarországra, s az Alföld /Debrecen/ folyóirat szerkesztőségében helyezkedett el. 1988-ban jelent meg Búcsú Erdélytől című regénye. Az „erdélyi kérdést” megpróbálta a steril magyar közélet középpontjába állítani, és ezt az 1990-ben indult Erdélyi Magyarság című, általa főszerkesztett folyóirat jórészt erdélyi munkatársi körének segítségével sikerült is ideig-óráig fenntartania. /(bd): Eljött-e már az értés szabadsága? = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 24./
2007. április 24.
Április csaknem mindegyik napjára időzített előadást a sepsiszentgyörgyi M Stúdió, a Háromszék Táncegyüttes mellett működő mozgásszínházi műhely. A fiatal színészekből álló csapat április 24-25-én Budapesten lép fel a Dokk, a Párcipő és az Éden című produkciókkal, hazatérve pedig több előadást mutatnak be a Szent György Napok közönségének, szabadtéren is. A hónapot Kolozsváron zárja az M Stúdió. Az M Stúdió erdélyi turnéról tért haza nemrég legújabb előadásával, Örkény István Tóték című abszurd drámáját Marosvásárhelyen, Nagyváradon és Szatmárnémetiben is telt ház előtt játszották. Az M Stúdió május elején Gyergyószentmiklóson is bemutatja az előadást, a Kisebbségi Színházak Kollokviumán. /Kovács Zsolt: Egy tragikusabb Tóték. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 24./
2007. április 25.
Évről évre a legfontosabb politikai eseményeket összegzi, háttértanulmányokkal világít rá, dokumentálja a jelentős társadalmi, közéleti kérdéseket a Romániai Magyar Évkönyv, amelynek a napokban megjelent a hatodik, 2006-os kiadása. A szerkesztő, Bodó Barna április 24-én Sepsiszentgyörgyön is bemutatta eddigi munkájukat, és beszélt a kiadással járó gondokról is. Minden közösség megpróbálja létét dokumentálni, erre szolgálnak a politikai, társadalmi, statisztikai évkönyvek – ismertette szándékukat Bodó Barna. Az emlékezet elmossa a legfontosabb politikai történéseket, ezek a kiadványok azonban megőrzik, a jövő kutatói, illetve a mai folyamatok iránt érdeklődők számára nyújtanak segítséget. Az évkönyv rovatait neves szakértők, többnyire kolozsvári egyetemi tanárok szerkesztik. Külön fejezet elemzi a politikai eseményeket, adatokat, folyamatokat vesznek számba szociológiai, demográfiai szempontból, kulturális, oktatási kérdésekkel foglalkoznak, figyelnek a társadalmi kihívásokra, a szociális és egyházi ügyekre, illetve minden évben elkészül egy nagyon komoly eseménykronológia és dokumentumgyűjtemény. Bodó Barna kiemelt fontosnak ítélt írásokat, és bemutatta az egyik háromszéki szerzőt, Váry O. Pétert, a Háromszék munkatársát, aki negyedik alkalommal publikált az évkönyvben. Az Romániai Magyar Évkönyv további megjelenése bizonytalan. A magyarországi támogatási rendszer szétverése pályázati lehetőség nélkül hagyta a szerkesztőket. Tavaly 90 millió lejt nyertek a Határon Túli Magyarok Hivatalától, az Illyés Közalapítványtól, illetve a Communitas Alapítványtól, a nyomdaköltségek azonban 96 millióra rúgtak. Idén már csak a hazai finanszírozásban reménykedhetnek. Ezért önkormányzati segítséget kértek. Albert Álmos, Sepsiszentgyörgy polgármestere, több évkönyv megvásárlását ígérte, és hasonlóan viszonyult a megkereséshez Csíkszereda, Nagyvárad, Szatmár városvezetője, illetve a Maros megyei önkormányzat. /Farkas Réka: Közéleti krónika, hatodszor (Romániai Magyar Évkönyv). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 25./
2007. április 26.
Információs napot szervezett Kolozsváron, a magyar főkonzulátuson Magyarország Miniszterelnöki Hivatala. A találkozó fő témája a magyar fejlesztéspolitika, valamint az anyaországnak a határon túli magyarságnak szánt támogatási stratégiája volt. A romániai magyar közélet jelenlevő személyiségei képet alkothattak a magyar kormány megújuló nemzetpolitikájáról. A magyarországi előadók: Törzsök Erika, a Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztályának főigazgatója, Rajnai Gábor, a Miniszterelnöki Hivatal osztályvezetője, Hámory Jenő, a Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztályának szakmai főtanácsadója. Törzsök Erika kifejtette, az 1919-es impériumváltáskor az országhatárok elsődleges szerepe a bezárkózás volt, a 21. század elején ennek fordítottja tapasztalható, azaz „varratmentes”, határok nélküli Európa van kialakulóban. – Az Európai Unión belül érdektelen, hogy a régió területén ki milyen nációhoz tartozik, hiszen nem a régió etnicizálása a cél, hanem az, hogyan növeljük a térségben az uniós források lehívó képességét. Az anyaországi kisebbségpolitikát illetően kifejtette: az egységes kisebbségi szlogenek kiürültek. Az új kisebbségpolitika két pillére a támogatáspolitika és a fejlesztéspolitika. A határon túli magyarságnak szánt összeg 40 százaléka kerül majd Romániába. A Szülőföld Alap keretén belül helyet kap a politikai (Regionális Egyeztető Fórum által), a szakmai (a Szülőföld Alap szakmai kollégiumai által) és az operatív mechanizmusok szintje. „Nem ajánlatos a rendszerváltás utáni revanspolitikára épülő intézményrendszer újraélesztése. Hamis volt az az állítás, miszerint Magyarország majd megoldja a külhoni magyarság helyzetét. A beteg intézményrendszerhez brutálisan kell hozzá nyúlni” – közölte. Rajnai Gábor beszámolójából kiderült, a magyar kormány eddig évente 10–15 milliárd forintot költött a határon túli magyarság támogatására. A jövőben kettős célrendszert kell követni a kisebbségi politikában: egyrészt a kisebb célok közötti egyensúly, másrészt a fejlesztés- és a támogatáspolitika közötti kapcsolat megteremtése Az európai területi együttműködési programok (ETE) 2007–2013 közötti lehetőségeiről Hámory Jenő beszélt. Magyarország 2007-től tizenegy programban érdekelt, amelyek összértéke meghaladja a 386 millió eurót. Ugyanakkor három magyar–román projektet említett. A román Nemzeti Fejlesztési Tervről és az operatív programokról Horváth Réka, a BBTE tanársegéde értekezett. Az előadásokat követő beszélgetésen Kerekes Sándor, a Kolozs megyei tanács alelnöke kifejtette: Románia észak-nyugati régiója – ahova Kolozsvár is tartozik – szerencsés helyzetben van, hiszen az RMDSZ jól képviselteti magát az önkormányzatokban. Egri István, az Ermacisza képviselője a magyar érdekeltségű civil szervezetek nézőpontjából közelítette meg a kérdést. Csoma Botond jogász az önkormányzatok szerepét emelte ki. Kötő József, az EMKE elnöke a közösségi jövőképről, Farkas Mária közgazdász a hagyományra építő vállalkozó rétegről, Kós Ferenc vállalkozó a fiatalok eredményeiről, Somai József közgazdász pedig a szemléletváltásról beszélt. /Nagy-Hintós Diana: Térség- és intézményfejlesztés uniós forrásokkal. „Varratmentes” Európát szorgalmaz a megújuló magyar nemzetpolitika. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 26./ A Szülőföld Alap pályázati felhívásai többhónapos egyeztetés után születtek meg, Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a Regionális Egyeztető Fórum ülésén Markó Bélával, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) vezetőjével közösen határozta meg az idei prioritásokat. Törzsök Erika elmondta: az új nemzetpolitikáról szóló információkat azokban a régiókban bemutatják, ahol nagyobb magyar közösségek élnek. Így a kolozsvári konferencia után Szatmárnémeti, Nagyvárad, Temesvár, Csíkszereda, Sepsiszentgyörgy és Marosvásárhely városokban is hasonló fórumot szerveznek. Törzsök Erika szerint a gazdasági szférában és a közigazgatásban dolgozók, illetve a civil szférában tevékenykedők egy része értékeli a megújuló kétpillérű nemzetpolitika által biztosított lehetőségeket, és hajlandók együttműködni az új keretek között. Ugyanakkor idegen azok számára ez a sok munkát, innovációt és kreativitást igénylő megközelítésmód, akik „etnobizniszben gondolkodnak”, és „nem képesek szakmapolitikaként közelíteni egy-egy kérdéshez”. Törzsök Erika cáfolta a Magyar Civil Szervezetek Erdélyi Szövetségének (MCSZESZ) állásfoglalásában megfogalmazott állítások egy részét. A több mint száz romániai magyar civil szervezetet tömörítő szövetség szerint több lényeges szempont is kimaradt a Szülőföld Alap idei pályázati kiírásából. (MTI) /Erdélyben több helyi fórumon ismertetik a magyar kormány új nemzetpolitikáját. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 26./ „A sérelmi politika helyett kreatív, együttműködő és innovatív mentalitásra van szüksége a hazai partnereknek, hogy megragadhassuk az elénk táruló új lehetőségeket” – mondta el az Új Magyar Szónak Törzsök Erika Kolozsváron. Törzsök kifejtette, az anyaország új fejlesztéspolitika kiépítésével, közös gondolkodással és információkkal támogatná a külhoni magyarokat, „ami akár a pénznél is fontosabb lehet”. „Románia és Magyarország együttműködésében meg kell találni az erdélyi magyarok szerepét, akiknek új mentalitást kellene elsajátítaniuk” – figyelmeztetett Törzsök. A főigazgató felidézte, a tudást hogyan váltották kézzelfogható előnyökre a szlovénok. Ők szervezték meg az egykori Jugoszlávia gazdaságát, majd a kilépés óta ausztriai életszínvonalat teremtettek maguknak. /Stanik Bence: „Varratokat szüntettek” Kolozsváron. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 26/
2007. április 26.
Az egyházak, a civil szervezetek és az RMDSZ együttműködve szervezik Nagyváradon a hétvégén kezdődő, 16. Festum Varadinum rendezvénysorozatot. Az ünnepség keretében többek között komolyzenei koncerteket, népi mesterségek szemléjét és könyvbemutatókat tartanak. A rendezvénysorozatot a hagyományokhoz híven a Szent László-körmenet zárja. „A Varadinum életében három periódust különböztethetünk meg – értékelte Tőkés László püspök sajtótájékoztatóján. – Az első évek rendezvényeit a magyarság teljes összhangja, összefogása és az egyetértés jellemezte. A második periódus minden rendezvényét a széthúzás bélyegezte meg, míg újabban mindenki szervezi a maga ráeső részét, nem kaszálunk egymás szénájába, nincsenek ellentétek. ”A Varadinum az anyák napja és a gyermekvédelem jegyében megszervezett családi nappal veszi kezdetét április 28-án a Várad-réti református templomban. Ugyanezen a napon Kodály Zoltán születésének 125. évfordulójáról is megemlékeznek. A nyitórendezvényt április 29-én a Várad-réti református templomban szervezik meg. A következő napokban 40 népi mesterséget mutatnak be az Apáról fiúra című rendezvényen. A népfőiskolák helyzetéről tartanak szemináriumot, bemutatkoznak a civil szervezetek, Pomogáts Béla tart könyvbemutatót, a Festum Varadinum emlékkönyvet is bemutatják, a rendezvénysorozatot a Honvéd táncegyüttes Bartók útjai című előadásának premierje zárja. /Gergely Gizella: Együttműködés a 16. Festum Varadinumon. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 26./
2007. április 27.
Németh Ákos kortárs drámaíró Lovass Anita című színművét tűzi műsorára április 28-án a Nagyváradi Állami Színház Szigligeti Ede Társulata. A Vadas László rendezte stúdió-előadás szerzője nem ismeretlen a partiumi publikum számára, hiszen a társulat 2002-ben már bemutatta Németh Ákos egyik legsikeresebb drámáját, a Müller táncosait. A székesfehérvári szerző műveit 1990 óta folyamatosan műsorra tűzik a magyarországi és határon túli magyar színházakon kívül Németországban, Franciaországban, Horvátországban és Angliában is. Gyergyószentmiklóson a Figura Stúdió Színház április 29-én mutatja be Vaszilij Szigarev kortárs orosz drámaíró Fekete tej című kétrészes színművét, melyet első alkalommal játszanak magyar nyelven. A Marosvásárhelyi Nemzeti Színház is bemutató előadással várja közönségét. A Tompa Miklós Társulat április 29-én, vasárnap 19 órától Örkény István Macskajáték című tragikomédiáját tűzte műsorára, László Csaba rendezésében. /Bemutatók hétvégéje. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 27./
2007. április 29.
A nagyváradi Caritas-szervezet az elmúlt évben is sikeresen végezte munkáját. A ‘90-es évek elején indított programok – házi betegellátás, idősek otthona, kisjövedelműek étkeztetése, fogyatékkal élők segítése, járóbeteg-ellátás, gyógyszertár, nagycsaládosok segítése, hátrányos helyzetű családból származó gyermekek számára bentlakás biztosítása, kisebbségi óvodák és iskolák támogatása – révén sok esetben tudnak segíteni. A Szentjobbon felépült Szent István Szociális Központot önálló alapítvány működteti 2006 májusától. A nagyváradi egyházmegyében Margittán, Tasnádon és Mihályfalván különböző szolgáltatások állnak a rászorulók rendelkezésére, Zilahon tanácsadó iroda működik a fogyatékkal élő személyek számára, amelyet három éve a nagyváradi Caritas működtet. Mindez nem könnyű, mert egyre többen szorulnak támogatásra. Nagyon sokszor tapasztalták az emberek összefogását. Karácsonykor különböző alapítványok, szervezetek és plébániák révén 5200 ajándékcsomagot osztottak ki. A segélyprogramok révén támogatják a rászoruló családokat. A tavalyi Szent Erzsébet-gyűjtés során befolyt összeget 134 nagycsalád támogatására fordították. Ünnepekkor alkalmi gyorssegélyből még 50-60 család kapott élelmiszercsomagot. /Nagy Andrea: Családtagok. Szent Erzsébettel a szegényekért. = Vasárnap (Kolozsvár), ápr. 29./
2007. április 30.
Marosi Ildikó könyve (Az Erdélyi Helikon képeskönyve) ismételten és méltán fordítja az erdélyi irodalom ismerőinek és tisztelőinek figyelmét az egyetemes magyar szellemi élet e legendás fejezete felé, Erdély felé. 1944-et követően a két háború közti időszak erdélyi irodalmi termése csak részben vált hozzáférhetővé. Ami nem illett a szocreál irodalmi kánonjába, azt elhallgatták, indexre tették. Kántor Lajos és Láng Gusztáv irodalomtörténete az újraértékelés kezdetét a Kritikai Kiskönytár 1962-es megindulásától datálja. A sorozat azonban nem teljesedhetett ki. A későbbi években nem egy ízben alaposan megrostált módon – lehetett olvasni Kuncz Aladár, Markovits Rodion, Dsida Jenő, Karácsony Benő műveit, kézbe lehetett venni Makkai Sándor, Reményik Sándor, Bánffy Miklós egy-egy könyvét. De Nyírő József, Wass Albert neve és munkássága továbbra is tabutéma maradt. A két világháború közti irodalmi lapok néhány antológiája is megjelent. A hetvenes években, Kovács János szerkesztésében, a nagyváradi Magyar Szó és Tavasz 1919–1920, az aradi Genius – Új Genius 1924–1925, az ugyancsak aradi Periszkóp 1925–1926 antológia ismertette az indulás, az első próbálkozások irodalmi termését. 1967-ben Méliusz József gondozásában adták ki a Korunk költészete, hat évre rá pedig, Szemlér Ferenc válogatásában, az Erdélyi Helikon költői című kötetet. Az 1989-es fordulat után napvilágot látott Erdélyi Fiatalok, majd a marosvásárhelyi Mentor Kiadónál 1998-ban megjelent Zord Idők 1919–1921, aztán a Kriterionnál a Napkelet (1920–1922), és A kolozsvári Vasárnap és Vasárnapi Újság (1921–1925) című antológia. Ugyancsak a korszak irodalmi megismerését szolgálta Gaál Gábor, Benedek Elek, Kuncz Aladár leveleinek közzététele. Marosi Ildikó irodalomtörténészi kutatómunkája indulására igen kedvező hatással volt az, hogy házassága révén a kiváló erdélyi író, Molter Károly családjába került – Marosi Barna író, újságíró felesége lett –, igen bensőséges kapcsolatba mindazokkal, akik a marosvásárhelyi vendégszerető házban az évtizedek során megfordultak. A Bolyai utcai tanári lakás e szempontból irodalomtörténeti zarándokhelynek is nevezhető. Ha erdélyi vagy magyarországi író arra vetődött, náluk mindenkor tiszteletét tette. Másik fontos momentuma az indulásnak, hogy a Sütő András vezette Új Élet című, kéthetente megjelenő folyóiratnál együtt dolgozhatott Kemény Jánossal, a marosvécsi Helikon-találkozók házigazdájával, a két háború közti erdélyi irodalmi és színházi élet bőkezű mecénásával. Marosi Ildikó életét az irodalom szolgálatának szentelte. Indokolt tehát 75. születésnapján életművének áttekintése. A Kriterion Könyvkiadónál 1973-ban jelent meg A marosvásárhelyi Kemény Zsigmond Társaság levelesládája című kötet. A kötet kedvező fogadtatása buzdította a feltáró munka folytatására, az erdélyi irodalomtörténet további fehér foltjai eltűntetésére. Marosi Ildikó következő munkáját, A Helikon és az Erdélyi Szépmíves Céh levelesládája (1924–1944) két kötetét ugyancsak a Kriterion adta ki 1979-ben. A 400 dokumentum elénk tárja azt a hatalmas munkát, amelynek legfőbb mozgatói – Kós Károly, Kuncz Aladár, Kemény János, Makkai Sándor, Molter Károly, Bánffy Miklós, Kovács László, Tamási Áron és mások – végeztek a jó ügy szolgálatában. A nagyon fontos forráskiadványok közlése a Molter Károly levelezését felölelő kötetekkel – az első (1914–1926) 1995-ben, a második (1927–1932) 2001-ben – folytatódott, s remélhetőleg mihamar kiteljesedik. Marosi Ildikónak köszönhetjük a kolozsvári Polis Kiadónál megjelent Bánffy Miklós estéje című kötetet is. Megszülettek további munkái is. Az 1974-ben könyv alakban is megjelent húsz íróportré – Közelképek – a tanúk hiteles megszólaltatásával tette lehetővé. Tíz évvel ezelőtt indult Marosi Ildikó és a csíkszeredai Pallas-Akadémia Könyvkiadó együttműködése. Az említett kiadónál megjelent kötetek mindenike az erdélyi irodalom tárgyköréhez tartozik: a Bonchidai Prospero Bánffy Miklósról, a Hittel a mélységek felett Olosz Lajosról, A fedélzetközi utas elsüllyedt világa Ligeti Ernőről, az Úz Bence esetei Nyírő Józsefről, a Versailles-i repkény a Helikon-találkozók házigazdáiról, Kemény Jánosról és feleségéről, az Emlékpróba pedig Harag Györgyről rajzol hiteles képet. Irodalomtörténeti áttekintés, dokumentumok, kortársak vallomásai teljesítik ki a választott portrékat. Ennek az együttműködésnek a szülötte Az Erdélyi Helikon képeskönyve. /Máriás József: Marosvécsi panteon. = Művelődés (Kolozsvár), 2007. április/
2007. május 2.
A népfőiskolák mai szerepéről beszélgettek a Berettyóújfaluból, Csákvárról és Paptamásiból érkezett iskolavezetők május 1-jén Nagyváradon, a Festum Varadinum ünnepségsorozat keretében megszervezett konferencián. A népfőiskolák eddig zömmel a magyar kormány támogatásával működtek, az anyagi segítség megcsappanásával gondot okoz működtetésük, hangsúlyozták a konferencia résztvevői. A Varadinum rendezvényein Varga Vilmos színművész Pece partjáról jöttem című könyvét mutatták be, a szerzővel Szombati Gille Ottó, a Partiumi Magyar Nyugdíjasok Egyesületének elnöke beszélgetett. Megnyitották a Tibor Ernő Galériában Laczkó Szilágyi Imre püspökladányi festőművész kiállítását, a hagyományőrző mesterek Apáról fiúra című, egész napos találkozója pedig a Kanonok soron folyt. A Festum Varadinum keretében a Nagyvárad-réti református templom környékén megszervezett családi napon a legapróbbakra a gyermekmegőrzőben vigyáztak, a nagyobbak pedig kézműves-foglalkozásokon vehettek részt. A templomban orvosok, pszichológusok tartottak előadásokat a felnőtteknek. /Gergely Gizella: Festum Varadinum: főszerepben a kultúra. = Krónika (Kolozsvár), máj. 2./
2007. május 2.
Oktatási és művelődési központot létesít a Királyhágómelléki Református Egyházkerület Szatmár megyében, Hadadon a Dégenfeld-kastélyban. A grófi család hajdani kastélyának használati jogát Dégenfeld Pál engedte át 39 évre a református egyháznak, miután tavaly visszakapta az épületet. A felújítási munkálatok költségeinek fedezésére az elmúlt hétvégén jótékonysági bált szervezett az egyházkerület az itt kialakított Dégenfeld Oktatási és Művelődési Központ javára, jelezte Kurta-Tőtös Beáta, az intézmény igazgatója. A központban jelenleg kőműves-tanfolyamnak ad otthont, idén már két tábort is szerveznek. Az egyházkerület ugyanakkor két termet bocsátott a hadadi református gyülekezet rendelkezésére, itt tartják az istentiszteleteket, valamint az imaórákat. A község temploma ugyanis 1991-ben földcsuszamlások következtében súlyosan megrongálódott, tavaly pedig összedőlt az imaterem. A hadadi immár a harmadik magyar oktatási és művelődési központ, amelyet a királyhágómelléki egyházkerületben alapítanak – a nagyváradi Sulyok Istvánról, illetve a Lorántffy Zsuzsannáról elnevezett intézetek mellett –, és még idén létrehoznak egy negyediket a Szatmár megyei Krasznamihályfalván. Ez utóbbit szintén egy Dégenfeld örökös, Dégenfeld Sándor jóvoltából alapíthatják meg, aki a köz javára ajánlotta fel a faluban nemrég visszakapott ingatlanát. „A Dégenfeld család azon igazi erdélyi arisztokráciához tartozik, akik számára a nemesi származás nemcsak rangot, hanem elkötelezettséget, hivatástudatot is jelentett. Ezért hoznak áldozatokat a közösség érdekében – hangoztatta Tőkés László királyhágómelléki református püspök a jótékonysági bált megnyitó köszöntőbeszédében. – A nemesi réteg felszámolásával eltűnt az a gazdasági elit, amely közcélokra adakozhatna. Az újgazdagok többségében még nem alakult ki az a lelkület, ami hajdanán az arisztokráciát jellemezte. Ezért nagyon keveset áldoznak a nemzeti önazonosságunk megőrzését célzó tevékenységekre” – tette hozzá a püspök. /Babos Krisztina: Szatmár megye – Művelődési központtá alakul a Dégenfeldek hadadi nyári lakja. = Krónika (Kolozsvár), máj. 2./
2007. május 2.
Táncjáték premierjére várta közönségét a Nagyvárad Táncegyüttes, a Rendes feltámadás című előadás Tamási Áron azonos című novellája alapján készült. A Körös-parti város népi együttese a megalakulása óta eltelt öt évben a tematikus táncjátékokat részesítette előnyben. A saját zenekarral rendelkező csoport korábbi produkciói során is Dimény Leventével és László Csabával dolgozott együtt, és szintén az összeszokott rendező-koreográfus páros alkalmazta színpadra a Tamási-novellát. Az előadás díszleteit Albert Alpár tervezte, a zenét Lászlóffy Zsolt szerezte. A produkciót a nagyváradi közönség csak ősszel láthatja újra, mert a Nagyvárad Táncegyüttes május 10-én erdélyi körútra indul. /Gergely Gizella: Tamási-novella táncban. = Krónika (Kolozsvár), máj. 2./
2007. május 3.
Folytatódik Nagyváradon, Szent László városában a XVI. Festum Varadinum. Háromévnyi kimaradás után együtt tartja idén Nagyvárad magyarsága az egyhetes városünnepet, nincs külön RMDSZ-es és külön református rendezvény. Az április 29-i vasárnapi hivatalos megnyitót a nagyvárad-réti református templomban tartották, ahol Tőkés László királyhágómelléki református püspök hirdetett igét. A templomban a rengeteg helyi és magyarországi közéleti személyiség mellett jelen volt Tempfli József római katolikus megyéspüspök is. Rengeteg érdeklődőt vonzott a Kanonok sorra az Apáról fiúra elnevezésű népi mesterek vásárral egybekötött kiállítása. Május 2-án volt a Civil Társadalom Napja volt, átadták a Bihar kultúrájáért díjakat. /Both Abigél: Együtt ünnepel Várad magyarsága. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 3./
2007. május 7.
A római katolikus szentmisét követő, immár hagyományos körmenettel, majd a színházban megtartott Varadinum-gálával május 6-án véget ért Nagyvárad magyarságának egy hétig tartó ünnepe, a XVI. Festum Varadinum. A körmeneten több mint ezren vettek részt, az egyházi vezetők mellett jelen voltak az RMDSZ helyi tisztségviselői. Május 4-én Glatz Ferenc, a Magyar Tudományos Akadémia volt elnöke, a Történettudományi Intézet igazgatója Nemzeti történelem és kultúra az Európai Unióban címmel tartott előadást. A rendezvényen először mutatták be Romániában a tavaly a legszebb magyar könyv címet elnyerő A magyarok krónikája című kiadványt. /Jeles vendégek a Festum Varadinumon. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 7./ A szentmisén a Magyar Művelődésért Díj kuratóriuma Árpád fejedelem-emlékdíjat adott át Tempfli József megyés püspöknek. Este a budapesti Honvéd Táncegyüttes gálaműsora zárta a Varadinum utolsó napját. A Novák Ferenc vezette táncegyüttes a Bartók útjai című produkciójának erdélyi bemutatója alkalmából a Varadinum-díjat is átadták. Sokaknak úgy tűnt: a városalapító Szent László tiszteletére, a helyi magyar értékek felmutatásának céljával rendezett programsorozat színvonala csökkent. Sárközi Zoltán, a helyi Magyar Polgári Egyesület volt elnöke felháborítónak tartja, hogy a város ünnepe alkalmával nem a helyi együtteseket, színházi társulatot népszerűsítettek a szervezők, hanem az importkultúra bemutatását karolták fel. Az Ady Endre Gimnáziumban Luxemburgi Zsigmondról szóló történelmi vetélkedő, a Partiumi Keresztény Egyetem dísztermében a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság történelmi pályázatának díjkiosztó ünnepsége zajlott. „Minden egyszerre történik, egymásra szervezték a programokat, nem csoda, hogy egy-egy helyszínen kevesen jelennek meg, jóval kevesebben, mint tavaly” – elégedetlenkedett Dukrét Géza, a műemlékvédő bizottság elnöke. Dukrét megalázónak tartja, hogy Csocsesz meg Zalatnay Sarolta fémjelzi az ünnepet. /Gergely Gizella: Importsztárok vagy helyi érték? = Krónika (Kolozsvár), máj. 7./
2007. május 10.
Együttműködés keretében olyan adatbázist hoznak létre a román-magyar határ menti térségekben élők számára, amely tartalmazza a megfelelő szakmai tudással rendelkező pályázatírók neveit, referenciáit, elősegítve ezzel a román nemzeti fejlesztési terv operatív programjaiban, illetve az európai területi együttműködés keretében előirányzott források felhasználását mondta május 9-én Törzsök Erika, a Miniszterelnöki Hivatal nemzetpolitikai ügyek főosztályának főigazgatója, aki Szatmárnémetiben részt vett az új magyar nemzetpolitika bemutatását szolgáló erdélyi információs napok rendezvényén. Bukarestben és Kolozsváron már tartottak hasonló összejövetelt, a következő hetekben pedig Marosvásárhelyen, Csíkszeredában, Sepsiszentgyörgyön, Nagyváradon és Aradon ülnek össze a magyar nemzetpolitika illetékeseivel a helyi önkormányzati és civil szféra képviselői, valamint a gazdasági élet szereplői. /Pályázatírók adatbázisa. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 10./
2007. május 10.
Kristófi János nagyváradi festőművész immár tizedik alkalommal mutatja be alkotásait Budapesten, ezúttal a Gellért Szállóban. A május 24-éig megtekinthető tárlatot Feledy Balázs művészeti író nyitotta meg. Szent László városának festője többször megfestette a váradi magyar király alakját, de felkeltette érdeklődését a többi magyar szent is. Frigyesy Ágnes: Szent László festője Budapesten. = Krónika (Kolozsvár), máj. 10./
2007. május 14.
Jó úton halad a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) akkreditálása – derült ki az intézmény által a hét végén először megrendezett Közgazdász Napokon. A kétnapos rendezvény keretében az egyetemi hallgatók versenyével egy időben gazdasági szakemberek tartottak előadást. Geréb Zsolt rektor elmondta, az uniós csatlakozás után a felsőoktatási intézménynek a versenyképesség és a fejlődés irányába mutató képességeket kell felmutatnia. Markó Béla kormányfő- helyettes arról tájékoztatta az egyetem vezetőségét, hogy az akkreditációs iratcsomót immár valamennyi illetékes intézmény jóváhagyta, így a román kormány várhatóan rövidesen napirendre tűzi a dosszié elbírálását. Tőkés László királyhágómelléki református püspök, a rendezvény fővédnöke megnyitóbeszédében az erdélyi gazdasági értelmiségi réteg kialakulásának fontosságát hangsúlyozta. A szakértői előadások keretében a vendéglátóiparról értekező Tolnai Istvánnak, a Sapientia-EMTE kuratóriumi tagjának javaslatára, miszerint a PKE és az OTP Bank együttműködéseként képezzenek bankszakembereket, /Gergely Gizella: Fejlődés, versenyképesség. = Krónika (Kolozsvár), máj. 14./
2007. május 15.
Együttműködés keretében olyan adatbázist hoznak létre a román-magyar határ menti térségekben élők számára, amely tartalmazza a megfelelő szakmai tudással rendelkező pályázatírók neveit, referenciáit, elősegítve ezzel a román nemzeti fejlesztési terv operatív programjaiban, illetve az európai területi együttműködés keretében előirányzott források felhasználását – közölte Törzsök Erika, a Miniszterelnöki Hivatal nemzetpolitikai ügyek főosztályának főigazgatója, aki a múlt héten Szatmárnémetiben részt vett az új magyar nemzetpolitika bemutatását szolgáló erdélyi információs napok újabb rendezvényén. Bukarestben és Kolozsváron már tartottak hasonló összejövetelt, a következő hetekben pedig Marosvásárhelyen, Csíkszeredában, Sepsiszentgyörgyön, Nagyváradon és Aradon ülnek össze a magyar nemzetpolitika illetékeseivel a helyi önkormányzati és civil szféra képviselői, valamint a gazdasági élet szereplői. Az Együttműködés és verseny címet viselő szatmárnémeti találkozó legfőbb hozadéka – amint azt a főigazgató elmondta – az volt, hogy a résztvevők elhatározták: közösen hozzák létre a programírók adatbázisát. Össze kell gyűjteni a megfelelő szakmai tudással rendelkező csapatot, az önkormányzati szférában célszerű lesz ilyen területen otthonosan mozgó „menedzsmenteket” működtetni – mondta a főigazgató. /Pályázatírók adatbázisa határ menti térségeknek. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 15./
2007. május 15.
Május 15-ét, a nemzetközi családnapot töltse szerettei körében jót beszélgetve! – erre kéri önt és családját, valamint közösségének tagjait az idén alakult és pillanatnyilag nyolc szervezetet tömörítő szövetség, amely átfogja Erdélyt Nagyváradtól Csíkszeredáig. A nagyváradi, kolozsvári, marosvásárhelyi, csíkszeredai, nyárádszeredai, üvegcsűri és kézdivásárhelyi családszervezetek önkéntesei megállapították, hogy családjainkban a szülők és a gyermekek túl sokat tévéznek, számítógépeznek s keveset beszélgetnek. Ezért van szükség kellemes családi napra. /Az Erdélyi Családszervezetek Szövetségének felhívása. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 15./
2007. május 17.
Jóváhagyta a kormány május 16-i ülésén az új regionális és megyei kórházak megépítésére, illetve a régebben épült intézmények rehabilitálására vonatkozó ütemtervet. Eugen Nicolaescu egészségügyi miniszter bejelentette, a tárca júliusban írja ki a nyolc regionális kórház és húsz megyei sürgősségi kórház megépítésére vonatkozó pályázatot. Regionális kórház épül többek között Kolozsvárott, Marosvásárhelyen és Temesváron, míg új megyei sürgősségi kórházat Aradon, Nagyváradon, Gyulafehérváron, Besztercén, Brassóban, Déván és Nagyszebenben hoznak létre. Emellett megújul többek között a csíkszeredai, a sepsiszentgyörgyi, a nagybányai, a szatmárnémeti és a zilahi megyei kórház. Emellett több mint 233 ezer tanügyi alkalmazott kap százeurós tankönyv- és szoftvervásárlási támogatást. /Balogh Levente: Új kórházak épülnek. = Krónika (Kolozsvár), máj. 17./
2007. május 23.
A nagyváradi Szigligeti Társulat és Papp Magda hozzátartozói május 25-én, a színművész halálának 15. évfordulóján jótékonysági emlékestet szerveznek, ezt megelőzően a Rulikowsky temetőben, férje mellett helyezik örök nyugalomra Papp Magda Békéscsabáról Nagyváradra szállított hamvait. „Amikor elhunyt, nem volt lehetőség arra, hogy temetését igazi otthonában, Nagyváradon szervezzük meg, ezt most szeretnék pótolni” fejtette ki Banner Zoltán művészettörténész, Papp Magda veje. A művészettörténész Papp Mária zongoratanárt, a színművésznő lányát vette feleségül. 1988-ban Békéscsabára költöztek, később a nyugdíjas Papp Magda is hozzájuk költözött, majd itt is hunyt el 1992. május 25-én. A jótékonysági esten befolyó összegből a Szigligeti Társulat és Papp Magda rokonai méltó síremléket kívánnak állítani a színművésznek, aki évtizedekig meghatározó egyénisége volt a nagyváradi színjátszásnak, ugyanakkor az erdélyi operettszínpad kiemelkedő személyiségeként tartják számon. A Kolozsváron született színésznő fontos zenepedagógiai munkát is végzett, tanítványai közül jelentős egyéniségek kerültek ki. /Gergely Gizella: Nagyváradra hozzák Papp Magda hamvait. = Krónika (Kolozsvár), máj. 23./
2007. május 24.
Markó Béla miniszterelnök-helyettes kezdeményezésére a kormány május 23-i ülésén elfogadta a Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) akkreditálásáról szóló törvénytervezetet. A nagyváradi tanintézmény akkreditálásáról szóló jogszabálytervezetet a parlamentnek is meg kell szavaznia. Az RMDSZ álláspontja szerint ezzel a döntéssel újabb alapvető kérdést sikerült megoldani az RMDSZ magyar nyelvű oktatásra vonatkozó célkitűzései közül. /Akkreditáció a PKE-nek. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 24./ „Számomra külön elégtétel, hogy miután kollégáimmal együtt mi magunk is dolgoztunk e törvénytervezeten, végül sikerült azt a kormányban jóváhagyni“ – mondta Markó Béla szövetségi elnök. Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács alelnöke az egyetem tanáraként elmondta, ideje volt, hogy végre akkreditálják az egyetemet, mert riadalmat keltett, hogy egyetlen magánegyetem akkreditálása sem késlekedett ennyit. „Csak akkor lesz bizonyos, hogy valóban akkreditálva van az egyetemünk. Ha más lenne a neve, valószínű, már régóta nem lenne ez téma” – mondta Szilágyi. Tőkés László püspök az ügy kapcsán elmondta, reméli, hogy a PKE akkreditálását nemzeti ügyként ügyeként kezelik majd. /Both Abigél: Egyenesben a PKE akkreditációja. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 24./ A dokumentum a Partiumi Keresztény Egyetem létrehozását mondja ki három akkreditált karral: a szocio-humán tudományok kar a szociális munkás és német nyelv és irodalom szakokkal, valamint a református teológiai didaktikai karral. A dokumentum a Partiumi Keresztény Egyetemet magánjogú és közhasznú, az országos oktatási intézményrendszernek részét képező tanintézetként veszi számba. „Sokat kellett várnunk, de örvendünk hogy végre a kormány asztalára került a javaslat” – mondta Tolnai István a Pro Universitate Partium Alapítvány kuratóriumának tagja. Tolnai szerint a végleges akkreditálásnak sok előnye lesz; megnő az egyetem presztízse, és a tanintézet maga államvizsgáztathat. A fejlesztések terén is előnyt jelent majd az akkreditálás megszerzése, hiszen európai uniós programokban csak az állam által elismert tanintézetek vehetnek részt. Nagyváradon a Sulyok István Református Főiskola átalakulásával született meg a Partiumi Keresztény Egyetem. Működését, fejlesztését a magyar kormány támogatta. A támogatásokból a tanintézetnek otthont adó református püspöki palotát kívül-belül felújították, tantermekkel bővítették, később egy új szárnyat, az Arany János Kollégiumot is hozzáépítették. A tanintézet mind a 12 szaka rendelkezik ideiglenes működési engedéllyel, a végleges akkreditáláshoz két és fél évvel ezelőtt vizsgálta az egyetemet az akkreditációs tanács. A tanintézet akkor megkapta a tanács jóváhagyását, ám röviddel utána megváltoztatták az akkreditációs rendszert, és két és fél év alatt semmi sem történt a nagyváradi magyar egyetem elismerése ügyében. Közleményben köszönte meg a Partiumi Keresztény Egyetem vezető tanácsa és rektori hivatala a Babes–Bolyai Tudományegyetem Református Tanárképző Karának, hogy az elmúlt évtizedben fogadta a PKE államvizsgázó diákjait. A két intézmény között korábban feszültség alakult ki a vizsgáztatás kapcsán. Egy közelmúltbeli találkozón Tőkés László és Geréb Zsolt rektor megnyugtató módon tisztázta a félreértéseket Molnár János dékánnal és munkatársaival. /Gergely Gizella: Közel a végső akkreditálás. = Krónika (Kolozsvár), máj. 24./
2007. május 24.
Média-különkiadással folytatódik a Várad folyóirat és a Bihar Megyei Könyvtár Törzsasztal sorozata: május 25-én Nagyváradon Vörös T. Károllyal, a Népszabadság napilap főszerkesztőjével beszélget Kőrössi P. József /Budapest/ és Szűcs László, a Várad főszerkesztője. /Törzsasztal VTK-val. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 24./
2007. május 25.
Kétszeresen ünnepel a hét végén a nagyváradi Ady Endre Gimnázium diáksága és tanári kara: a hétvégén az iskola felépítésének 235. évfordulója, illetve az öregdiákok találkozója alkalmával szerveznek rendezvényeket. Helyére került az iskola bejárata fölötti, a kisgyermeket oktató Szent Erzsébetet ábrázoló szoborkompozíció. A szobrot a kommunizmusban távolították el az épületről; napjainkig az Orsolya-rendi apácák őrizték. Az Ady Endre Gimnázium diákja volt számos ismert személyiség is: a találkozóra többek között Gál Kinga, Magyarország európai uniós parlamenti képviselője is jelezte részvételét. Május 26-án az iskola több egykori diákja, köztük Dimény Áron színművész, A. G. Weinberger zenész, Kőrössy P. József irodalmár, Sztoianov István egyetemi tanár és dr. Jósa Piroska orvos eleveníti fel tanulóéveit. /Gergely Gizella: Múltidézés az Ady-gimnáziumban. = Krónika (Kolozsvár), máj. 25./
2007. május 28.
Nagyváradon arany-, gyémánt- és hűségokleveleket adtak át az Ady Endre Gimnázium egykori tanulóinak a hét végén rendezett öregdiák-találkozón; megünnepelték a tanintézmény építésének 235. évfordulóját. Többek között A. G. Weinberger zenész, Dimény Áron színművész, Kőrössi P. József irodalmár, Sztojanov István egyetemi tanár és Jósa Piroska orvos beszélgettek a fiatalokkal. A gimnázium színjátszó csoportja és táncegyüttese Magyar fa sorsa címmel tartott díszelőadást. Az iskola jelenlegi diákjai számára több programot szerveztek: Ilyenek voltunk címmel filmeket tekinthettek meg a gimnázium életének fontosabb eseményeiről, illetve iskolatörténeti vetélkedőn is részt vehettek. /Idősebb és fiatal Adysok találkozója. = Krónika (Kolozsvár), máj. 28./
2007. június 1.
A Királyhágómelléki Református Egyházkerület a gyermeknap alkalmából hirdette meg nemzetközi imatüntetését a nagyváradi Lorántffy Zsuzsanna Református Gimnázium eltulajdonított sportpályájáért. Nagyváradra határon túlról is érkeztek vendégek, s a tiltakozó áhítaton részt vett Kiss Sándor, a Bihar megyei RMDSZ elnöke, valamint a megyei ügyvezető elnök, Szabó Ödön is. Az önkormányzat ülésén különben napirenden volt a sportpályaügy, de ennek megvitatását a városatyák elnapolták. A tüntetésen Tőkés László szólt az egybegyűltekhez hangsúlyozva, hogy a sportpályaügy kapcsán nyilvánvalóvá vált az etnikai, felekezeti és politikai diszkrimináció a város részéről. /Both Abigél: Lufis imatüntetés a sportpályáért. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 1./
2007. június 4.
Az 1920-as trianoni békediktátumra emlékszik június 4-én a világ magyarsága. Az első világháborút lezáró békeszerződés következményeként Magyarország területének mintegy kétharmadát elveszítette, és 3,3 millió magyar rekedt kívül az új magyar állam határain. Ennek a történelmi eseménynek állít emléket a magyarországi Szarvas városában lévő Országközép elnevezésű szélmalomemlékmű, illetve az odavezető egy kilométeres út. Szarvas a Trianon előtti Magyarország középpontja. A szarvasiak egy szélmalommal jelölték meg a Kárpát-medence földrajzi közepét. A környékbeliek és a távolabbról érkezők a székely kapukkal övezett parkban, az ország valamikori közepén emlékeznek meg minden évben a trianoni csonkításról. Idén kettős megemlékezést tartottak Szarvason: a trianoni békeszerződés aláírásának 87. és a felvidéki magyarság elüldöztetésének 60. évfordulójára emlékeztek. A megemlékezések már június 3-án megkezdődtek Magyarország több városában. A Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom idén is megtartotta hagyományos trianoni felvonulását Budapesten, a kommunisták által lerombolt Regnum Marianum templom helyét jelölő keresztnél. Az Erdélyi Magyar Ifjak elnevezésű szervezet június 4-én Kolozsváron, Marosvásárhelyen, Nagyváradon és Sepsiszentgyörgyön szervez emlékrendezvényeket. /Országközép Szarvason. = Krónika (Kolozsvár), jún. 4./
2007. június 4.
A Trianon-évforduló előtti napokban végigböngészve a világhálón a téma jelenlétét, az erdélyi magyarság számára két figyelemre méltó pozitív jelenség található. Sepsiszentgyörgyön, Kolozsváron, Marosvásárhelyen és Nagyváradon az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) szervezésében ,,rendhagyó történelemórát” tartottak, fényképkiállítást rendeztek. Jó dolog az, ha azok, akik hatvan-hetven esztendővel Trianon után születtek, átveszik az emlékezés stafétáját. A másik az, hogy a többnyire Trianon közvetlen vagy közvetett következményeként szétszóródott magyarság jeles képviselői ma is vállalják az ébresztőóra szerepét. A legmarkánsabb Trianon-írás az Ausztráliában élő Csapó Endrétől származik. Ennek Kárpát-medencei társa a Duray Miklósé (Szlovákia, azaz Felvidék), és az Ágoston Andrásé (Szerbia, azaz Délvidék). Az utóbbi állapítja meg, hogy ha az unióban minden hetedik lakos valamelyik kisebbségi közösséghez tartozik, akkor a demokratikus kisebbségi autonómiák létrehozása olyan cél lehet, amelynek megvalósításában minden európai nemzet, így a magyarországi magyarok is érdekeltek. Azonban a mai magyar vezetés képtelen az uniós együttlét nemzetegyesítési lehetőségeivel élni. Ezt a felelőtlenséget ellensúlyozandó kiemelhető az erdélyi magyar fiatalok kezdeményezése: egy uniós parlamenti képviselőt, Gál Kingát kérték fel a témát Kolozsváron körbejáró rendezvény fővédnökségére. /Sylvester Lajos: Nyolcvanhét év porlasztásban. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 4./
2007. június 5.
Hosszú betegség után életének 73. évében elhunyt Czikéli László, a Kolozsvári Állami Magyar Színház örökös tagja. 1961-ben végzett a marosvásárhelyi Szentgyörgyi István Színművészeti Intézetben, majd a marosvásárhelyi Székely Színházhoz szerződött. 1968-tól a nagyváradi Állami Színház, majd 1976-tól 1987-ig a Kolozsvári Állami Magyar Színház tagja. Ezután Magyarországra távozott, a veszprémi Petőfi Színház művésze lett. Több filmben szerepelt. Sacra Corona – rendező: Koltay Gábor, 2001; Honfoglalás – rendező: Koltay Gábor, 1996; Vigyázók – rendező: Sára Sándor, 1993; Könyörtelen idők – rendező: Sára Sándor, 1992; Iskolakerülők – rendező: Kardos Ferenc, 1989; Soha, sehol, senkinek! – rendező: Téglássy Ferenc, 1988; Titánia, Titánia, avagy a dublőrök éjszakája – rendező: Bacsó Péter, 1988; 80 huszár – rendező: Sára Sándor, 1978; Makra – rendező: Rényi Tamás, 1972; Ítélet – rendező: Kósa Ferenc, 1970./Elhunyt Czikéli László 1934. júl. 31., Bukarest – 2007. jún. 1., Budapest. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 5./
2007. június 8.
Szokatlan lépésre szánta el magát a nagyváradi utcanév-táblák kétnyelvűre cserélése érdekében az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) helyi szervezete. Mivel a városvezetés a helyi tanácsi határozatot nem hajtotta végre, a fiatalok támogatókat keresnek a táblacserékhez. Aki vállalja, hogy házára kifüggeszti a kétnyelvű utcanév-táblát, annak a szervezet a szponzorok támogatásából elkészítteti azt. A táblán az utca magyar és román nyelvű megnevezése mellett a házszám is szerepel majd. A fiatalok egy évvel ezelőtti kezdeményezésére hozta meg szeptemberben a városi tanács azt a határozatot, hogy több magyar elnevezést nem kapnak ugyan a város utcái, ám a táblákat kicserélik, és azokon magyarul is feltüntetik az utca, park, sétány szavakat. A határozatot azóta sem hajtották végre. Nagy József Barna Bihar megyei EMI-alelnök jelezte, folytatják akciójukat. Az EMI az Országos Diszkriminációellenes Tanácsot és az európai emberjogi szervezeteket is meg akarja keresni az ügyben. A város 722 utcájának mindössze 4 százaléka viseli ma magyar személyiség nevét, de azok nevét vagy román fordításban tüntették fel, vagy helytelen magyarsággal írták ki. Tavaly több mint 40 szervezet, közöttük az RMDSZ és a történelmi egyházak is aláírták azt a beadványt, amelyben a nemzetiségi aránynak megfelelően az utcák legalább 27 százalékának magyar elnevezését, illetve a már meglévő utcanevek helyes kiírását kérték. /Gergely Gizella: Kétnyelvű utcanévtáblák szponzorpénzből. = Krónika (Kolozsvár), jún. 8./
