Tőkés László református püspök ellen bűnügyi kivizsgálást indítottak anyagi kár okozása miatt, miután február 7-én elvágta a Lorántffy Zsuzsanna Református Gimnázium melletti sportpályára vezető kapun lévő láncot és leverte a lakatot. Tőkés László püspököt Florin Puscas ortodox lelkész lefilmezte, amint a lakatot levágta a kapuról, és panaszt tett a rendőrségen. /Tőkés László ellen bűnügyi kivizsgálást indítottak anyagi kár okozása miatt. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 9./Rendőrségi kommandó akadályozta meg február 7-én Nagyváradon, hogy a magyar fiatalok Tőkés Lászlóval együtt újra behatolhassanak a Lorántffy Zsuzsanna Gimnázium – ortodox egyháznak ítélt – sportpályájára. /P. A. M. : Vizsgálatot indítottak Tőkés László ellen. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 9./
2007. február 10.
Januárban Nagyváradon rendezték meg a magyar országos diákújságíró-találkozót. A találkozóra majdnem minden magyar középiskolából érkeztek résztvevők. A diáklapok bemutatása után Szűcs László, az Erdélyi Riport főszerkesztője beszélt az írott sajtóról. A következő diák-média találkozó Sepsiszentgyörgyön, február 16-18-a között lesz, a KOVAKÖ (Kovászna Megyei Középiskolások Szövetsége) szervezésében. /Jakab Villő-Hanga: Utak, tájak, emberek. Médiás találkozó Nagyváradon. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 10./
2007. február 12.
Sólyom László köztársasági elnök február 11-én hivatalos látogatásra Bukarestbe érkezett. A magyar államfő – Terényi János magyar nagykövet bukaresti rezidenciáján – romániai ‘56-osokkal találkozott, és magyar állami kitüntetéseket adott át. A magyar delegáció tagja Persányi Miklós környezetvédelmi miniszter is, ami azt jelzi, hogy a megbeszéléseken kiemelt helyet kapnak a környezetvédelmi kérdések, köztük a vitatott verespataki aranybánya-beruházás is. Hivatalosan legutóbb 2002 októberében utazott magyar államelnök Romániába. Akkor Mádl Ferenc Ion Iliescu meghívására látogatott Bukarestbe, Suceavába, Marosvásárhelyre, Szatmárnémetibe és Nagyváradra. Ion Iliescu egy évvel később, 2003 szeptemberében viszonozta a látogatást. A volt román elnök akkor Budapesten, Gyulán és Kétegyházán járt. Azóta a magyar és a román államelnök mindössze kétszer találkozott. 2004 májusában Ion Iliescu volt a vendéglátója Mamaiában a 16 közép-európai ország államfője csúcstalálkozójának. /Sólyom László magyar államfő. Romániába érkezett. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 12./
2007. február 13.
Visszaélések tarkítják az EP-részvételhez szükséges gyűjtőakciót. Egymással is meg kell küzdeniük az RMDSZ, illetve a Tőkés László javára aláírásokat gyűjtő csoportoknak. Az európai parlamenti választásokon való induláshoz mindenki csak egyetlen listát vagy jelöltet támogathat, így a két tábor egymással versengve kopogtat be az emberekhez, abban bízva: az elsőként jelentkező listáját írják majd alá. A Magyar Polgári Szövetség székelyudvarhelyi szervezete tiltakozását fejezte ki amiatt, hogy a helyi RMDSZ irodájában a diákoknak járó 20 ezer forintos magyar állami támogatás kérelmezőitől elvárják, hogy aláírásukkal támogassák az RMDSZ EP-jelöltjeinek az indulását. Hasonló jelzések érkeztek Gyergyóditróból is, ahol a kérdőívet igénylőktől elkérik a személyazonossági igazolványt, beírják az adatokat, majd aláíratják a támogatói ívet. „Az emberek többsége azt sem tudja, mit ír alá, ugyanis arra gondolnak, hogy a pályázati ívek átvételét kell igazolniuk kézjegyükkel” – hangoztatta egy magát megnevezni nem kívánó ditrói lakos. Az RMDSZ viszont cáfolja a vádakat, szerintük nem történik visszaélés. Kelemen Hunor, az Iskola Alapítvány kuratóriumának az elnöke megdöbbenve értesült a Ditróban történtekről, és kifejtette, árukapcsolásnak tartja. Az RMDSZ szerint különösen Maros és Brassó megyében halad jól a gyűjtés. – Tőkés László szintén elégedett lehet, nagyváradi kampányirodájába ugyanis folyamatosan érkeznek az aláírni szándékozók. Egyes lelkészek nyíltan kiálltak a püspök mellett, mások az RMDSZ-nek kampányoltak a szószékről. Bihar megyében nagy felháborodást váltott ki Szabó Ödönnek, az RMDSZ megyei ügyvezető alelnökének azon kijelentése, miszerint az ívek publikusak, így bármikor tudják ellenőrizni, hogy ki támogatta az RMDSZ jelöltjeit, és ki Tőkés Lászlót. Szabó Ödön elmondta, nem zsarolásnak tekintik ezt a fellépést, hanem csak „számon kérnek”. Az általános kampány idején még mindig akad, aki a megegyezésben bízik. Vekov Károly, az RMDSZ Nemzetépítő Platformjának elnöke felhívással fordult a szövetség országos vezetőségéhez, kérve őket, módosítsák az RMDSZ jelöltlistáját oly módon, hogy a második helyen az RMDSZ-en kívüli politikai szervezetek által közösen jelölt személy szerepeljen. /Aláírást, bármi áron. = Krónika (Kolozsvár), febr. 13./
2007. február 13.
Kusza „baleset” érte Váradon Zudor János Sziveri-díjas költőt. Állítólag egy autó gázolta el Nagyváradon Zudor János beteg költőt, nagyon súlyos állapotban került még január 25-én kórházba. Legközelebbi hozzátartozói sem tudták mostanig, mi van vele, hol van. Csak a véletlenen – egy szemtanú beszámolóján – múlt, hogy a lap tudomására jutott a már több mint két hete történt baleset. A rendőrségi közleményben nem szerepelt, a költőnél nem voltak iratok. Állítólag Nagyváradon egy autó gázolta el az amúgy is beteg költőt, az esetnek szemtanúi is vannak. A család, miután a hírét vette, két napig kereste. A nagyváradi rendőrség ügyeletese, valamint a mentősök nem tudtak semmit, s a baleseti sebészeten sem szerepelt ilyen nevű beteg. Legalábbis az első napon. Másnapra „megkerült” a páciens, akiről azt is elárulták, hogy még január 25-én koponyaműtétet hajtottak végre rajta. Állapota rendkívül súlyos, testének teljes jobb oldala lebénult. /Both Abigél: Gázolás vagy esés? = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 13./
2007. február 13.
Velcsov Margit: Bartók Béla és Nagyszentmiklós című munkája, a Partiumi Füzetek 41. kötete (Nagyvárad, 2006) resicabányai vonatkozású is, mert Velcsovné Páll Margit Resicabánya szülöttje, s mindig gondja van arra, hogy írásai eljussanak szülővárosába. /Makay Botond: Bartók Béla és Nagyszentmiklós. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 13./
2007. február 14.
Marosvásárhelyen és Kolozsváron folytatta február 13-án hivatalos romániai látogatását Sólyom László köztársasági elnök. A helyhatósági vezetőkkel tárgyalt, majd rövid látogatást tett az RMDSZ elnöki hivatalában. Ellátogatott a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem koronkai campusába. Arra kérték, vesse latba tekintélyét, hogy az intézmény fenntartásához szükséges magyar költségvetési pénzeket megkapják. Miután értelmiségiekkel beszélgetett, az elnök Kolozsvárra utazott. Kolozsváron először a helyi hatóságok vezetőit kereste fel, majd Tőkés László püspökkel tárgyalt. Ezután az RMDSZ ügyvezető elnökségének székházában ‘56-osokkal, az Erdélyi Múzeum-Egyesületnél pedig értelmiségiekkel találkozott. Az államfő vacsoráját az erdélyi történelmi egyházak püspökeivel költötte el. Sólyom László a késő esti órákban repült vissza Budapestre. A köztársasági elnököt Kolozsváron Emil Boc polgármester fogadta. Emil Boc kifejtette: Kolozsvár többkultúrájú város, ahol románok, magyarok, németek és más nemzetiségűek élnek, a helyi hatóságok célkitűzése pedig az, hogy nemzetiségtől függetlenül mindenki jól érezze magát a városban. Sólyom László közölte: „Első romániai látogatásom alkalmával magától értetődő, hogy a főváros után ellátogatok Kolozsvárra, az erdélyi magyarság és kultúra fővárosába. A kétnyelvű helységnév-táblák kifüggesztését a törvény világosan megszabja, Kolozsváron ez azért nem valósítható meg, mert a magyarság részaránya nem éri el a húsz százalékot – közölte Boc. – Ami pedig a BBTE-ről menesztett két oktató ügyét illeti, a nem etnikai, hanem munkajogi probléma, nyilatkozta a polgármester. A köztársasági elnök külön találkozott Tőkés László református püspökkel. Az egyházfő több dokumentumot is átnyújtott Sólyomnak: egy iratcsomót, amely a nagyváradi Partiumi Keresztyén Egyetem bővítésének terveit tartalmazza, illetve fényképeket és okmányokat a Lorántffy Zsuzsanna középiskola sportpályája körül kitört konfliktusról. Tőkés László felvetette azokat problémákat, amelyek szerinte fontosak: az állami magyar egyetem kérdését, a Sapientia – EMTE és a Partiumi Keresztyén Egyetem akkreditációs gondjait, a Protestáns Teológiai Intézet anyagi nehézségeit. Szó esett a felekezeti oktatásról is. Tőkés Székelyföld és a Partium ügyéért szállt síkra, majd arra kérte a magyar államfőt, foglaljon állást, és védje meg a székelyföldi népszavazás kezdeményezőit, akik semmi törvényellenest nem követtek el. Az elnök kedvezően reagált a kérésre, elismételte azt, amit, Bukarestben nyilatkozott, és hozzátette: az alkotmányellenességi minősítésekkel nem lenne szabad dobálózni. Sólyom László érdeklődött az európai parlamenti választások iránt is, és sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy az erdélyi magyarság szintjén nem sikerült közös álláspontra jutni. A református püspök szerint az egyetértés hiányáért kizárólag az RMDSZ vezetői okolhatók, ugyanakkor véleménye szerint még lehetséges a megegyezés. Az RMDSZ ügyvezető elnökségi hivatalában az államelnök erdélyi ‘56-osokkal találkozott. A beszélgetés után elmondta: megrázó élményben volt része. Azok a személyek ugyanis, akiket az 1956-os forradalommal való együttérzésük és erdélyi szervezkedésük miatt ítéltek el, megosztották vele emlékeiket, néhányan pedig sírva fakadva mesélték el szenvedéseiket. Sólyom László kijelentette: Basescu elnököt és Tariceanu kormányfőt is arra kérte, hogy a meghurcoltaknak szolgáltassanak elégtételt. Este, az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) székházában Sólyom László az erdélyi magyar tudományos, kulturális és civil társadalom vezető személyiségeivel találkozott. Egyed Ákos EME-elnök elmondta: szükség van a magyar állam különleges figyelmére. Kányádi Sándor költő a román-magyar és a magyar–magyar közös útkeresés, Kántor Lajos, a Kolozsvár Társaság elnöke a normalitás visszatérésének szükségességére, Kötő József, az Erdélyi Közművelődési Egyesület elnöke pedig az erdélyi értékteremtő munka támogatásának fontosságára hívta fel az államfő figyelmét. Köllő Gábor, az Erdélyi Műszaki Tudományos Társaság elnöke is a támogatások biztosítását kérte, Sárkány-Kiss Endre egyetemi előadótanár elmondta: a verespataki bányaprojekt senki számára nem előnyös. Magyari Tivadar, a Babes–Bolyai Tudományegyetem kijelölt rektor-helyettese megköszönte az elnöknek, hogy a magyar egyetem kérdését napirenden tartja. Bodó Barna, a Bolyai Kezdeményező Bizottság elnöke úgy vélte, a magyar egyetem újraindítása politikai jóvátétel kérdése. A kultúrnemzet és az állam fogalmát próbálja tudatosítani a román partnerekben Sólyom László köztársasági elnök, aki Marosvásárhelyen a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) aulájában is beszélt erről. Marosvásárhelyen tartalmas beszélgetés zajlott a Sapientia aulában. A rendezvényen Dávid László, az egyetem rektora és Hollanda Dénes, a marosvásárhelyi kar dékánja is jelen volt. Az államfő kifejtette: a mostani romániai útnak számos hivatalos célkitűzése volt. Mint elmondta, két nap alatt egyszer sem ejtette ki azt a szót, hogy magyar kisebbség, mindig csak magyar társadalomról beszélt. Szükségesnek tartotta, hogy bizonyos fogalmak honosodjanak meg. Van kultúrnemzet és vannak államok – hangsúlyozta. Ismételten kifejtette: a romániai magyar közösség, a magyar társadalom csak akkor tudja fenntartani magát, csak akkor tud asszimiláció nélkül integrálódni, ha megvan az infrastruktúrája, működnek a szükséges intézményei. A magyar név nem merülhet ki abban, hogy népi táncot járunk – hangsúlyozta az elnök. Az EMTE-ről szólva elmondta: örül annak, hogy olyan helyen tesz látogatást, ahol a műszaki tudományok vannak többségben. Úgy vélte: a magyar államfőnek ugyan nincs túl nagy hatásköre, de jelentős erkölcsi súlya van. Ígéretet tett, hogy ennek szellemében fogja képviselni az EMTE fenntartásának, finanszírozásának az ügyét. /Az önazonosság megőrzéséhez nem elég a népi tánc. Emil Boc ismét elmagyarázta, hogy mit miért nem lehet. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 14./
2007. február 14.
Sólyom László köztársasági elnökkel esedékes megbeszélések előtt Kolozsváron, találkozott a történelmi magyar egyházak több vezetője. A tárgyalásokon szó esett az időszerű kérdésekről, köztük Tőkés László református püspök európarlamenti jelöltségéről is. Az egyházfők nem óhajtottak ebben a kérdésben nyilatkozni. Az Erdélyi Református Egyházkerület több vezető tisztségviselője – például Pap Géza püspök, Tonk István világi főgondnok, Sipos Gábor főlevéltáros – aláírta Tőkés László jelölését támogató formanyomtatványt. A megbeszéléseken nem vett részt dr. Jakubinyi György gyulafehérvári római katolikus érsek, aki ilyen esetekben, köztudottan, nem szokott állást foglalni. A római katolikus egyházat csak Tempfli József nagyváradi megyéspüspök képviselte. /Támogatják-e az egyházak Tőkés Lászlót? = Szabadság (Kolozsvár), febr. 14./
2007. február 14.
Az egyik nagyváradi kórház igazgatójának felesége ütötte el autójával a jelenleg súlyos állapotban lévő Zudor János Sziveri-díjas költőt. A nő ellen már bűnvádi eljárás is indult – erősítette meg Liviu Popa Bihar megyei rendőrfőkapitány. A január 25-i balesetről mindeddig vélhetően azért hallgatott eddig a rendőrség, mert „valamelyik helyi nagykutya felesége ütötte el” Zudort. Zudor Jánost még január 25-én érte baleset Nagyváradon, de a család csak a napokban szerzett tudomást az ügyről. A költő jelenleg túl van egy agyműtéten, és állapota válságos. A rohammentő akkor készített jegyzőkönyve szerint elláttak és kórházba vittek egy 52 éves férfi sérültet, aki közlekedési baleset áldozata lett. A kórlapon feltűntették, hogy „elütötte egy autó”, de a kórházi kórlapon már „esés” szerepelt. /Both Abigél: ‘Nagykutya-feleség’ ütötte el Zudort. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 14./
2007. február 15.
Visszaéléssel, zsarolással vádolják az RMDSZ európai parlamenti választási aláírásgyűjtőit. Folyamatosan érkeznek Erdély különböző pontjairól az arra utaló jelzések, hogy az európai parlamenti (EP) jelöltlistákat támogató aláírásgyűjtés során visszaélést követnek el az RMDSZ munkatársai. Kelemen Hunor kampányfőnök cáfolta a vádakat, szerinte „a rendszer jól működik”. Kolozs megyében szankciók várnak két községi RMDSZ-tanácsosra, mert megtagadták az aláírásgyűjtést. Olvasói bejelentések szerint Erdővidéken, Kolozsváron és Nagyváradon több RMDSZ-irodában is a szövetség EP-jelöltlistájának aláírásához kötik a magyar állam által nyújtott oktatási-nevelési, valamint tankönyv- és taneszköz-támogatás igényléséhez szükséges űrlapok kézbesítését. „Huszonkétezer forintért akármit aláírok, nekem az a pénz életbevágóan fontos” – hangoztatta egy nagyváradi hölgy, aki az oktatási-nevelési támogatás benyújtásához szükséges űrlapot az RMDSZ nagyvárad-olaszi irodájában igényelte. Nagyváradon többen jeleztek hasonló esetet, az RMDSZ munkatársai azonban cáfolták a vádakat. Szeibert István operaénekes a kolozsvári Malom utcai státusirodában látott árukapcsolás miatt tett panaszt a Szabadság napilapnál. László Attila Kolozs megyei RMDSZ-elnök elismerte, az iroda alkalmazottainak utasításuk van arra, hogy minden belépőt felkérjenek az RMDSZ-lista aláírására, de az aláírás nem feltétele a támogatási űrlapok kiadásának. /Lukács János: Forintos árukapcsolás? = Krónika (Kolozsvár), febr. 15./
2007. február 16.
Több javaslattal is előállt a nagyváradi RMDSZ a Lorántffy Zsuzsanna Református Gimnázium sportpályájával kapcsolatos gondjának megoldására. Biró Rozália nagyváradi alpolgármester bejelentette, felkérik a főépítészi hivatalt, hogy 30 napon belül vizsgálja felül azt a határozatot, amely alapján az iskola mellé 1995-ben sportpályát építettek, és módosítsák a terület rendezési tervét. A sportpálya visszaszerzéséért folytatott tiltakozási akció keretében a református püspöki palota dísztermében közel 400 résztvevő előtt tartottak fórumot. Ezen Tőkés László püspök a jelenlegi helyzetet és a két éve folyó küzdelem lépéseit ismertette. A rendezvényen minden magyar felekezet képviseltette magát, a meghívott RMDSZ-es tisztségviselők azonban nem mentek el, és a város vezetőségét sem képviselte senki. /Gergely Gizella: Sportpályaügy: salamoni döntés? = Krónika (Kolozsvár), febr. 16./
2007. február 19.
Kijáró politikának nevezte Gémesi Ferenc államtitkár, hogy a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem vezetői támogatást kértek Sólyom László államfőtől az intézmény finanszírozása ügyében. A budapesti Miniszterelnöki Hivatal nemzetpolitikáért felelős szakállamtitkára a Népszabadságnak leszögezte: a magyar kormány „állja a számlát”, vagyis biztosítja az egyetem működéséhez szükséges forrásokat, de ehhez feltételeket is szab. „Feltétel, hogy a tavalyi megállapodás szellemében a magánegyetem átláthatóan működjön, a magyar kormány képviselője helyet kapjon a több mint 95 százalékban anyaországi költségvetési forrásokból finanszírozott felsőoktatási intézmény gazdálkodását felügyelő testületben, valamint érdemi haladás történjen az akkreditáció ügyében” – hangsúlyozta Gémesi, emlékeztetve: a 2007-re szóló 1,4 milliárd forintos támogatásból egymilliárdot folyósítanak a magyar költségvetésből a Sapientiának, 400 millióra pedig pályázni kell a Szülőföld Alapnál. Az államtitkár kifogásolta, hogy az eredetileg Csíkszeredában alapított Sapientia Egyetem a tervezett egy láb helyett immár négyen áll, vagyis úgy bővült marosvásárhelyi, nagyváradi, majd kolozsvári karokkal, hogy a terjeszkedésről nem egyeztettek a magyar kormánnyal. Gémesi szerint a kolozsvári megjelenés szakmailag nem eléggé átgondolt, és a Babes–Bolyai Tudományegyetem mellett nem volt célszerű magyar felsőoktatási intézményt indítani. Kató Béla püspök-helyettes, a Sapientia Alapítvány elnöke elmondta, örömmel hallja, hogy a magyar állam biztosítani kívánja az 1,4 milliárd forintot, noha most sem világos: mennyi esélyük lesz pályázat útján megszerezni a 400 millió forintot. Leszögezte: a 2006-ban folyósított 1,65 milliárdhoz képest – különösen az akkreditáció évében – az idei támogatás a létfenntartáshoz sem elég. „Mi nem árulkodtunk, csupán őszintén elmondtuk a gondjainkat Sólyom László államfőnek – szögezte le Kató Béla. – Három éve vezetem az alapítványt, most hallom először, hogy kizárólag a csíkszeredai központban gondolkodtunk volna. Nem tervezzük a kolozsvári kirendeltség túlzott kibővítését, sőt ez a fakultás kapja a legkevesebb anyagi támogatást, ám létjogosultságát nem lehet megkérdőjelezni. ” Hozzátette: Sólyom Lászlóhoz hasonlóan Arató Gergely oktatási államtitkár is meggyőződhetett a Sapientia eredményeiről, valamint arról, hogy az egyetem vezetősége jól gazdálkodott a fenntartására eddig kiutalt mintegy 12 milliárd forinttal. /R. Sz. : Gémesi bírálja a Sapientiát. = Krónika (Kolozsvár), febr. 19./
2007. február 19.
Meloman – Európai Művészeti és Zeneiskola néven indít zenei képzést szeptembertől Nagyváradon Manyák Erik dzsesszmuzsikus. A nagyváradi születésű zenész hat éve működteti sikerrel Magyarországon a Zengzet Művészeti és Zeneiskolát, amelynek szlovákiai tagozatán jelenleg 600 gyermek tanul. Romániában az iskola központját Nagyváradon, a Don Orione Gimnáziumban alakították ki, a továbbiakban pedig kisebb településeken is házhoz kívánják vinni a zenei és a művészeti oktatást. Elsőként Peceszentmártonban és Biharszentandráson indítják be a képzést. Manyák Erik szerint a Melomanban zajló oktatás egyik nagy előnye, hogy a tanárok hangszereket is biztosítanak majd a gyermekeknek. Az alapítványi kerettel működő iskola létrehozásához szükséges pénzt uniós pályázat révén teremtették elő, továbbá a szaktárcától is sikerült megszerezni a szükséges engedélyeket. Manyák Erik Nagyváradra, szülővárosába hazatérve Meloman néven zeneboltot alapított. /Gergely Gizella: Házhoz viszik a tanodát. = Krónika (Kolozsvár), febr. 19./
2007. február 19.
Az életveszélyes sérülésekkel Nagyvárad kórházban fekvő Zudor János költő megsegítésére szervez gyűjtést a Nagyváradi Ady Társaság (NAT): a beteg mellé ápolót szeretnének fogadni. A skizofréniában szenvedő költő januárban szenvedett balesetet, azóta kétszer műtötték. Zudor a műtétek után lebénult, állandó gondozást igényel. Szűcs László NAT-alelnök elmondta: már érkeztek hazai és külföldi felajánlások. A NAT alelnöke szerint minden jel arra mutat, hogy a balesetet el akarták tussolni: a mentőorvosok jelentésében még közlekedési balesetként szerepel a Zudorral kapcsolatos bejegyzés, a közlekedésrendészetnél és a kórházban viszont nyomát sem találták az ügynek. Szemtanúk állítják, hogy a város egyik kórházigazgatójának felesége a gyalogátjárón ütötte el a költőt, a rendőrségi iratok szerint azonban Zudor János elesett. /Gergely Gizella: Összefogás Zudor János költőért. = Krónika (Kolozsvár), febr. 19./
2007. február 20.
Úgy tűnik, amennyiben az RMDSZ listája ellenében Tőkés László református püspök független jelöltként indul, az erdélyi magyar választópolgár európai képviselet nélkül marad. „Úgy tűnik, ez az ár sem kevés személyes ambíciói kielégítéséhez a nagyváradi főpapnak, aki az önjelöltségét elutasító testülettel szemben zsarolással felérő állásponttal válaszol. Egyenesen felháborító az a demagógia, ahogy Tőkés püspök és hívei a magyarság érdekeinek képviseletét egyedül önmaguknak vindikálnák, miközben feláldozzák azt a személyes ambícióik oltárán. ” – írta Bálint Zsombor, a Népújság munkatársa. Az újságíró nem hisz a szemének, amikor azt olvassa, hogy az RMDSZ felelős a kialakult helyzetért, és blődségnek tartja, hogy az RMDSZ a baloldali ideológia mellett tette le a garast. A naiv és befolyásolható embereket, akik eltávolodnak a szövetségtől, újra meg kell nyerni. /Bálint Zsombor: Ki fog minket képviselni Európában? = Népújság (Marosvásárhely), febr. 20./
2007. február 20.
Dr. Sólyom László köztársasági elnök romániai látogatása során kitüntetéseket nyújtott át ‘56-osoknak. Az Erdélyi ‘56-os Bajtársi Társaság elnöke, Józsa Árpád Csaba Constantin Ticu Dumitrescuval, a Volt Politikai Foglyok Szövetségének országos elnökével együtt a legmagasabb fokú kitüntetést, a Magyar Köztársaság Arany Érdemkeresztjét vehette át. Józsa Árpád Csaba baróti kisdiákként barátaival indult el, hogy a zöldhatáron átjutva segítse a magyar hazafiak harcát. A magyar hatóságok visszaadták a román hatóságoknak, majd a nagyváradi katonai bíróság három évre ítélte (mire kijutottak, már leverték a forradalmat) tiltott határátlépés vádjával. Józsát 2005-ben választották meg a társaság elnökének valamennyi magyar többségű és szórványmagyar megye tagságának egyöntetű döntésével. Ritka lelkiismeretességgel végzi megbízatását. /Puskás Attila: Józsa Árpád Csaba kitüntetése. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 20./
2007. február 22.
Felcsíki táncrendet mutatott be farsangi műsorában a nagyváradi Csillagocska néptánccsoport, a hét elején megrendezett eseményen zsúfolásig telt a református püspöki palota díszterme. A színpadon a csoport mintegy hatvan tagja ropta a táncot – azért ennyien, mert többen már nem fértek volna el. A Csillagocska Alapítvány által működtetett néptánccsoport egy éve szervezett először téltemető előadást. Az alapítvány a nagyvárad-réti templom alagsorában kilenc évvel ezelőtt gyermektáncház beindításával kezdte a munkát. Jelenleg már több mint kétszázan látogatják a táncházat. A Csillagocska név alatt jelenleg négy tánccsoport működik, ezekben összesen 110-en táncolnak. „Ez a vidék a legkorábban polgárosodottak közé tartozik, már elég régóta nem lehet itt élő néphagyományról beszélni. A Csillagocska Alapítvány célja, hogy megkedveltesse a gyerekekkel a népi kultúrát” – nyilatkozta Miklós János, a Nagyvárad Népi Együttes tagja. /Gergely Gizella: Csillagocskák téltemetése. = Krónika (Kolozsvár), febr. 22./
2007. február 22.
Feléled a Farsangtemetés ősrégi szokása Kolozsváron, először rendezték meg a farsang és a tél elmúlásának ünneplését. A Heltai Alapítvány és a Szarkaláb Néptáncegyüttes közösen szervezték meg február 20-án a táncházzal egybekötött vigalmat. Az ünnep kuriózum volt, nemcsak a fiatalok számára, hanem az idősebbeknek is. A farsangvégi hangulatot a Szarkaláb Néptáncegyüttes, Kicsi és bandája (Nagyvárad) és a Csűrös banda (Türe–Méra) zenéje teremtette meg. /Birtalan Ágota: Halotti beszéd a Heltainál. Nagy vigalom közepette temették el Kolozsváron a Farsangot. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 22./
2007. február 23.
A nagyváradi Szigligeti Ede Társulat tavalyi előadása után február 23-án a Szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulata mutatja be az Indul a bakterházat. Rideg Sándor regényét Tímár Péter dolgozta át, a szatmári előadás szövegét a rendező, Árkosi Árpád is jegyzi. „A tavalyi évadban, Debrecenben már színre vittem ezt a művet. Először fordul elő velem, hogy ugyanazzal a darabbal két egymást követő évadban is foglalkozom” – mondta el Árkosi Árpád rendező, a debreceni Csokonai Színház munkatársa. /Gödri Alpár Béla: A szürreálisabb megoldás. = Krónika (Kolozsvár), 2006. nov. 15./
2007. február 23.
Mákvirág címmel új magyar nyelvű gyermeklap jelenik meg február 23-án a sajtópiacon. A Nagyváradon szerkesztett folyóiratot nemcsak Erdélyben, hanem Magyarországon is terjesztik majd. A Mákvirág korábban a Bihari Napló, később a szintén nagyváradi Reggeli Újság gyermekrovatából nőtte ki magát. A mellékletet kilenc éve két újságíró, Both Abigél és Kulcsár Andrea, a Krónika jelenlegi munkatársa indította el. Miután a Bihar megyei napilapok lemondtak a Mákvirág című gyermekrovat megjelentetéséről, Both Abigél úgy döntött, hogy megalapítja a Mákvirág Kft. nevű vállalkozást, és gyermeklapként önállósítja a korábbi elképzeléseket. /Gergely Gizella: Mákvirág: új kiadvány a gyermeklappiacon. = Krónika (Kolozsvár), febr. 23./
2007. február 23.
Nagyváradon, a Királyhágó-melléki Református Egyházkerület székházának dísztermében február 25-én megemlékezést tartanak a kommunizmus áldozatairól. Bemutatják az 1956 emlékezete Biharban című könyvet, a Partiumi füzetek 45. számát. A 182, Bihar megyei 56-os meghurcoltatásait, életrajzát ismertető könyv gazdag dokumentációs és fényképmelléklettel jelent meg, Dukrét Géza és Kupán Árpád szerkesztésében. Legújabb kiadványait mutatta be február 22-én a Kriza János Néprajzi Társaság a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeum szervezte közönségtalálkozón. Az érdeklődők a Kriza János Néprajzi Társaság 14. Évkönyvét vehették kézbe, ezenkívül a Tanulmányok Szentimrei Judit 85. születésnapjára című emlékkönyvet, Gazda Klára és Tötszegi Tekla szerkesztésében, Pávai István Zene, vallás, identitás a moldvai magyar népéletben című munkáját, valamint Tánczos Vilmos Folklórszimbólumok és Pozsony Ferenc Erdélyi népszokások című könyvét. A marosvásárhelyi Bod Péter Napok keretében a Bod Péter Diakóniai és Tanulmányi Központban Csép Sándor Egyetlenem és Áldás, népesség című filmjeit vetítették. /Kultúr hírek. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 23./
2007. február 26.
A sportpálya visszaszerzéséért utcai demonstrációt hirdetett február 26-ra Nagyváradon a Királyhágómelléki Református Egyházkerület (KREK). Tőkés László püspöke felkérte azokat a nagyváradi magyarokat, akik fontosnak tartják a református gimnáziumot ért sérelem orvoslását, hogy jelenjenek meg. Biró Rozália nagyváradi alpolgármester szerint az utcai demonstráció tovább bonyolítja majd a sportpályaügyet. A városi tanács RMDSZ-es frakciója ugyanis a testület február 28-i ülésének napirendjére tűzte a témára vonatkozó javaslatát: olyan megoldást kínálnak, amellyel a református iskola és az ortodox egyház is megelégedhetne. Biró Rozália szerint az utcai tüntetés után a demokrata párti tanácsosoknak lesz mivel érvelniük a tanácsülésen az RMDSZ javaslata ellen. Az RMDSZ-frakció szerint az ügy megoldásában az is segíthet, hogy Sofronie Drincek volt gyulai ortodox püspök személyében új vezetője van a nagyváradi, a bihari és a szilágysági ortodox egyháznak. A nyolc nyelvet – köztük a magyart – beszélő egyházfőt február 25-én iktatták tisztségébe. /Gergely Gizella: Használnak vagy ártanak? = Krónika (Kolozsvár), febr. 26./
2007. február 26.
Ráday Mihály, Magyarország neves városvédőjének kezdeményezésére Pro Civitate Varadiensis néven városvédő egyesület alakult Nagyváradon. A civil szervezet alapító tagjai az Ady Endre Emlékmúzeumban tartott sajtótájékoztatójukon elmondták: egyesületük kuratóriumába a magyar történelmi egyházak képviselőit is várják. /Gergely Gizella: Értékmentést vállaltak. = Krónika (Kolozsvár), febr. 26./
2007. február 27.
Magyar, román és nyugati szakértőkkel készíttetett Románia és Magyarország jelentést a verespataki bányaprojekt környezeti hatástanulmányáról. A szakértők csoportjának egyes tagjairól kiderült, hogy érdekeltek a projekt megvalósulásában, s jelentésüket sem a magyar, sem a román kormány nem tekinti kielégítőnek, hivatalosnak. Felmerül a kérdés: miért kell költségvetésből olyan szakértők sokszori utaztatását, szállását és ellátását fizetni, akik nem képesek komoly, megalapozott, elfogadható jelentést készíteni? Negyedik alkalommal találkozott február 23-án Nagyváradon a magyar–román környezetvédelmi vegyes bizottság szakértői csoportja. /Tibori Szabó Zoltán: Verespataki szakértősdi az adófizetők pénzén. Olyan jelentést finanszíroztak, amelyet senki nem tekint mérvadónak. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 27./
2007. február 27.
Az utolsó pillanatban elmaradt Nagyváradon a február 26-ra hirdetett utcai tüntetés, amelyet a Királyhágó-melléki Református Egyházkerület szervezett; helyette csupán az olaszi templomban gyűltek össze a Lorántffy Zsuzsanna Református Gimnázium sportpályájának ügyéért tiltakozók. Először Csűry István püspök-helyettes igehirdetése hangzott el. Tőkés László püspök ismertette a jelen lévő több száz diákkal, tanárral és hívővel az úgynevezett sportpálya-ügyet. Közölte: levelet kapott az RMDSZ-től és személyesen Biró Rozália váradi alpolgármestertől, aki arra kérte, hogy ne vonuljon most az utcára. Az RMDSZ-frakció a február 28-i váradi tanácsülésen határozatjavaslatot terjeszt a tanács elé, melyben a sportpálya használati jogát az egyházkerületnek adná. /Both Abigél: Elmaradt az utcai tüntetés. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 27./
2007. február 27.
Arad megyei turnéján a nagyváradi Matyi Műhely Bábszínház a Grimm testvérek Holle anyó című meséje után készült népi bábjátékon kívül a V–XII. -eseknek is hoztak egy előadást, Regélő kereplők (A vándorlegény) címmel egy verses összeállítást a XIX. század magyar mű- és népköltészetéből. Február 26-án mindkettőt bemutatták Pécskán, majd az utóbbit Aradon a csikys középiskolásoknak is. Meleg Attila, az együttes vezetője, az előadás összeállítója és rendezője elmondta, 1987-ben keresték fel Bihar megyei magyartanárok, hogy a bábszínházból kinőtt, immár nagyobb diákok számára állítsanak össze egy műsort. A legutóbbi változat idén januárban a magyar kultúra napjára készült el. /(Kiss): A Matyi Műhely turnéja Arad megyében. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 27./
2007. február 28.
„Most már tudom, beértem arra, hogy fessek” mondta nem is olyan régen a Mester, a 93 éves Cs. Erdős Tibor. Valóban idős korában festette meg rendre az erdélyi történelmi festészet hagyományaihoz híven, nagy méretű tematikus kompozícióit. Dokumentációs értékűek jellegzetes művészeti tárgyú írásai, előadásai, tárlatvezetései. Műfaja a grafika, a festészet és a monumentális művészet. Cs. Erdős Tibor /sz. Berettyóújfalu, 1914. febr. 27./ a képzőművészeti főiskolára kerülése előtt tíz évig vasesztergályosként dolgozott és csak 26 évesen, 1940-ben lett egyetemista. Az 1940–45-ös években Budapesten a Képzőművészeti Főiskolán végezte tanulmányait. A budapesti egyetemi évek után 1945-ben másodszor is Nagyváradra költözött. Miklóssy Gáborral megalapították a máig is jól működő Képzőművészeti Iskolát. 1948 és 1960 között a kolozsvári Képzőművészeti Főiskola tanára volt. 1948-ban Kolozsváron megalakították a Magyar Művészeti Intézetet, amely három fakultással működött: képzőművészeti, színművészeti és zeneművészeti karokkal. A tanszemélyzetet Kovács Zoltán festőművész-alapító rektor vezetésével Erdély legkiválóbb alkotóművészeiből és tanáraiból verbuválták össze. 1960-tól 1975-ig, nyugdíjazásáig a Kolozsvári Állami Magyar Színház részére modern felfogású, újszerű díszletek sorát tervezte. A kolozsvári Reményik Sándor Galériában rendezte Cs. Erdős Tibor Válogatás egy hosszú életműből című visszatekintő kiállítását (2006. dec. – 2007. jan.). /Starmüller Géza: „Most már tudom, beértem arra, hogy fessek” Cs. Erdős Tibor 93 éves. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 28./
2007. február 28.
Félszáz esztendeje annak, hogy hosszú kihagyás után ismét lett magyar nyelvű lapja a könyvtárosoknak Romániában, a Bukarestben megjelenő Könyvtárosok Tájékoztatója (1957– 65), negyedévenként jelent meg. Ezután, 1966-tól, Könyvtári Szemle címen látott napvilágot. Gyökeres változást az 1971-es év hozott, amikor a román lap főszerkesztője – egyúttal természetesen a szatellit magyar lapé is – a nagyváradi származású Stefan Gruia lett, aki nemcsak a magyar nyelvnek, de a magyar művelődés legkülönbözőbb vonatkozásainak és a magyar irodalomnak is kiváló ismerője és kedvelője volt. Gruia megnyerte Balogh József költő-újságírót a könyvtárosok magyar nyelvű folyóirata felfuttatására. Balogh József egy ideig szabadon érvényesíthette bibliológiai koncepcióit, már a neve is szerepelt az impresszumban. A következő három évben (1971–73) értékes lap lett a Könyvtári Szemle, művelődés- és irodalomtörténeti népszerűsítő-tájékoztató jellegű írásokat is közölt. Mindez elsősorban a költő, publicista, műfordító és művelődésszervező Balogh József (1931–2006) fáradhatatlan szervezőmunkájának volt köszönhető. 1974-től kezdődtek a szűk esztendők: Megszűnt az önálló Könyvtári Szemle, ettől kezdve előbb különálló negyedévi mellékletként, majd rovattá lefokozva a Művelődés folyóirat laptestébe tördelve jelentkezett. Balogh Józsefnek később sikerült kiharcolnia, hogy 1978-tól, ha teljes önállóságát nem is nyerhette vissza, de ismét külön fűzött és számozott negyedévi mellékletként jelenhetett meg 1978–82 között. 1984-től már sötét felhők gyülekeztek a Művelődés egén is: a megalomán, gyászos emlékű Megéneklünk, Románia fesztivál folyóiratává süllyesztették a Művelődés folyóiratot, így halódott vele együtt az 1985-ös decemberi, utolsó számig, Könyvtár rovatként. A rendszerváltás után mindkét folyóirat régi gárdája lelkesedéssel kezdte a lapcsinálást. Könyvesház címmel újjáalakult könyvtáros szaklap 1991-ben, a Művelődés mellékleteként. Volt azután átmeneti szünet, amikor előbb még azonos címmel, Könyvesházként 1996-ban a csíkszeredai Pro Print, Pallas-Akadémia könyvkiadók és a Corvina Könyvesház adta ki, majd Könyvjelző címen 1997-ben folytatták a kéthavonkénti megjelenést, hogy aztán egy év szünet után 1999-től ismét Könyvesházként és ismét a Romániai Magyar Könyvtárosok Egyesülete különböző pályázatokból nyert támogatásokból évente két számot, olykor kis késéssel, de megjelentet a Művelődés szerkesztőségével, velünk együttműködve. /Szabó Zsolt: Egy szakma és egy (könyvtáros) folyóirat fél százados kalandja. = Művelődés (Kolozsvár), 2007. február/
2007. március 2.
Az 1989. decemberi megalakulását követően az RMDSZ első vezető testülete az Ideiglenes Intéző Bizottság volt. Az Ideiglenes Intéző Bizottság elnöke Domokos Géza, tiszteletbeli elnöke Tőkés László, titkára pedig Verestóy Attila. Az RMDSZ első kongresszusát 1990. április 21–22-én tartották Nagyváradon. A kongresszus konklúziója az volt, hogy az RMDSZ-nek egységesen és önállóan kell fellépnie a romániai politikai környezetben. A kongresszuson már jelentkezett a polarizáltság. Ezt egyfelől Domokos Géza képviselte, akinek elnökké választását elsősorban a helyi és megyei szervezetek támogatták, másfelől Szőcs Géza, aki viszont elsősorban a MISZSZ radikálisabb tagjainak támogatását élvezte. Kompromisszumos megoldással Domokos Gézát az RMDSZ elnökévé, Szőcs Gézát pedig főtitkárává választották. A kettő között mintegy integráló szerepet töltött be a tiszteletbeli elnöknek megválasztott Tőkés László. A kongresszuson megválasztotta a 19 tagú elnökséget, az pedig az RMDSZ alelnökeit: Bodó Barna lett a politikai, Formanek Ferenc a szervezési, Béres András pedig a kulturális alelnök. Az RMDSZ II. kongresszusa: 1991. május 24–26.,Marosvásárhely. Szervezeti reformra tett kísérletet a Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetsége által elkészített szabályzattervezet, amelyet azonban a kongresszusi küldöttek többsége elutasított. A kongresszuson megjelent a „mérsékelt-radikális” ellentét. Az RMDSZ radikálisabb küldöttei a romániai magyarság társnemzeti státusának programba foglalását szorgalmazták, a mérsékeltebb küldöttek egy kompromisszumra kész, kooperatív, Bukarestben elérendő eredményekre koncentráló politizálás mellett tették le a voksukat. Domokos Géza újra az RMDSZ elnöke lett. Szőcs Gézát a kongresszus nagy többséggel a politikai alelnöki tisztségbe emelte, Tőkés Lászlót pedig újból tiszteletbeli elnöknek választották. Az RMDSZ III. kongresszusa: 1993. január 15–17., Brassó. Az RMDSZ-en belül létrehozták a hatalmi ágak szétválasztásának megfelelő struktúrákat. A belső törvényhozó testület szerepét a Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) töltötte be, az operatív vezetés feladata az Ügyvezető Elnökség (ÜE) hatáskörébe került, létrehozták a belső alkotmánybíróság szerepét betöltő Szabályzatfelügyelő Bizottságot. Markó Bélát választották elnöknek, Tőkés Lászlót ismét tiszteletbeli elnöknek. A kongresszus úgy határozott, hogy két éven belül meg kell szervezni a belső választásokat. A platformok nagyobb szerepet kaptak. Az RMDSZ IV. kongresszusa: 1995. május 26–28., Kolozsvár. Az alapszabályzatban történt módosítások – az Operatív Tanács hatáskörének növelése, a Területi Képviselők Tanácsa (TEKT) létrehozása, a szövetségi elnök hatáskörének bővítése – az RMDSZ-en belüli belső pluralizmus rovására, a pártosodás irányába tett lépés első jelei voltak. Az előző kongresszuson előírt szervezeti tisztújítást nem szervezték meg. Három személy jelöltette magát a szövetségi elnöki tisztségre: Markó Béla, Borbély Imre és Kónya Hamar Sándor. Az előbbit 226 szavazattal újból elnöknek választották, míg ellenfelei 51, illetve 57 szavazatot szereztek. Tőkés Lászlót a kongresszus negyedszer is megerősítette tiszteletbeli elnöki tisztségében. Az RMDSZ V., rendkívüli kongresszusa: 1997. október 3–4., Marosvásárhely. A kongresszuson megfogalmazták az RMDSZ kormánykoalíciós cselekvési prioritásait. A dokumentum elfogadására megkésve került sor, figyelembe véve, hogy az RMDSZ gyakorlatilag már egy éve a kormánykoalíció tagja volt. Az RMDSZ VI. kongresszusa: 1999. május 15–16., Csíkszereda. Az RMDSZ belső ellenzéke kísérletet tett több változtatás elfogadtatására. Ezek elsősorban az RMDSZ Erdély-centrikus politizálásának kialakítását célozták, valamint a több éve húzódó tisztújítás kérdését rendezték volna. A javaslatok közül néhány bekerült a programba is: az Erdély-központúság és az erdélyi regionális érdekek hangsúlyozása. A tisztújításra azonban nem került sor. A kongresszuson a tisztségben levő elnököt, Markó Bélát újraválasztották a küldöttek 274 szavazatával, míg ellenjelöltje, Kincses Előd 157 szavazatot szerzett. Az RMDSZ VII. kongresszusa: 2003. január 31–február 2., Szatmárnémeti. A belső ellentétek és a már tíz éve elhalasztott belső választások töréshez vezettek. Gyakorlatilag ezen a kongresszuson indult el a belső ellenzék kiválásának folyamata, ami mára több, az RMDSZ-en kívüli politikai szervezet – MPSZ, SZNT, EMNT – létrejöttét eredményezte. A kongresszuson megszüntették a tiszteletbeli elnöki tisztséget, a TEKT mellett pedig létrejött a Platformok Konzultatív Tanácsa. Határozat született a belső választásoknak májusig történő megtartásáról, bővült az Operatív Tanács létszáma. Újraválasztották a szövetségi elnököt, Markó Bélát. /Márton János politológus: Kongresszustörténelem. RMDSZ-kongresszus. = Krónika (Kolozsvár), márc. 2./
2007. március 2.
Bihar megyében ismertette március 1-jén az általa vezetett tárca programjait Nagy Zsolt távközlési és informatikai miniszter, az EP-választás RMDSZ-es listavezetője, majd személyesen gyűjtött támogató aláírásokat Nagyváradon. /Both Abigél: Tulipánt kínálgató miniszter. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 2./
