Január 15-ig jelentkezhetnek a potenciális európai parlamenti képviselők, akik az RMDSZ színeiben jelöltként indulnának a májusban esedékes európai parlamenti választáson. Kelemen Hunor a SZET elnöke elmondta, hogy eddig négyen jelentkeztek: Winkler Gyula megbízott kereskedelmi miniszter, Korodi Attila környezetvédelmi államtitkár, Csutak István volt integrációs államtitkár és Szabó Károly szenátor, aki jelenleg is európai képviselő. A lista véglegesítése, a sorrend megállapítása az Operatív Tanács feladata lesz, majd a döntést a Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) is megerősíti. Legutóbb a Magyar Polgári Szövetségből (MPSZ) kivált nagyváradi Magyar Polgári Egyesület (MPE) elnöke, Csúzi István jelezte, hogy a „jobboldal” igényt tart a negyvenöt hely közül legalább tizenötre. „Az RMDSZ nem sajátíthatja ki az európai parlamenti jelöltlistát” – fogalmazott sajtótájékoztatóján. A MPE vezetője cáfolta, miszerint Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács alelnöke indulna a választáson. „Nem is indulhatna, mivel az Egyesült Államokban tartózkodik ösztöndíjjal” – érvelt Csúzi. Toró T. Tibor EMNT-alelnök nem tartja valószínűnek, de nem is zárja ki Szilágyi Zsolt indulását. Toró szerint az RMDSZ és az EMNT jó úton van afelé, hogy megállapodásra jusson az erdélyi magyar kerekasztalról. Ennek a megegyezésnek a keretében kerülhetne fel a későbbiekben Szilágyi Zsolt a hivatalos jelöltlistára. /Fiatalokat várnak az Európai Parlamentbe. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 15./ Az esetleges ellenzéki jelöltekről faggatott Markó Béla nevetve jegyezte meg, hogy “ők is felkerülhetnek a listára – a harmadik helytől lefelé!”. Tőkés László kijelentette, ő egy pillanatig sem gondolt arra, hogy az RMDSZ listáján induljon. “Én is RMDSZ-tag vagyok, de szóba sem jöhet, hogy egy kommunista pártként működő szervezet listáján jelöltessem magam. Az EMNT valóban javasolt egy közös listát, de ezen a jelölést nem kötötték volna RMDSZ-tagsághoz” – jelentette ki a Krónikának az EMNT elnöke. “Itt lett volna a nagy alkalom, hogy az erdélyi magyarság összefogjon” – tette hozzá Tőkés László püspök. Szucher Ervin: Elszalasztott összefogás. = Krónika (Kolozsvár), jan. 15./
2007. január 15.
Tódor Albert polgármester 1992-2004 közötti időszakban volt Nagyszalonta polgármestere. Polgármesteri székét a nagyváradi prefektusira cserélte. Közben, bokros teendői mellett Nagyszalontáról sem feledkezik meg. 2005-től kezdődően már a harmadik, maga szerkesztette kalendáriumát teszi le Nagyszalonta asztalára, ajándékozza barátainak. Kalendáriumai Nagyszalonta több évszázados múltjának egy-egy epizódját is bemutatják. /Sára Péter, Nagyszalonta: Mégsem feledi Nagyszalontát! = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 15./
2007. január 17.
Tavaly különböző befektetésekből közel 13 millió euró nettó jövedelme származott Verestóy Attila RMDSZ-es szenátornak – derül ki vagyonnyilatkozatából. A szenátor egyike a leggazdagabb parlamenti képviselőknek, illetve az ország 300 legvagyonosabb személyének a listáján szerepel. /Verestóy a leggazdagabb erdélyi magyar politikus. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 17./ Verestóy Attila, az RMDSZ szenátusi frakcióvezetője nyolcmillió euróért adta el Hungastro-részvényei egy részét. A Bukaresti Értéktőzsdére helyezte át gazdasági tevékenysége súlypontját. Verestóynak tavaly 2,91 millió lejes bevétele származott tőzsdei részvényeladásból, a birtokában lévő értékpapírok pedig 4,1 millió euróval érnek többet, mint amennyiért vásárolta azokat. A súlypontáthelyezést a szenátor maga is megerősítette a Krónikának. „Ebbe már sem Gazda Árpád, sem más nem tud belekötni – magyarázta a szenátor. – Nem lehet azt mondani, hogy valamiféle manipuláció révén, privatizációs ügyeskedéssel szereztem a vagyont. Ennél tisztább gazdasági ügylet nincs. Aki ezt megkérdőjelezi, az vagy nem ért hozzá, vagy ott maradt szellemileg valahol 1989 előtt. Szeretném, ha azt is leírná, hogy a vagyonbevallásomban szereplő összegek leadózott jövedelmek, tisztességes forrásból származnak, és többszörösen ellenőrizték ezeket” – tette hozzá enyhén ingerülten a szenátor. Mégsem a tőzsde hozta a legjelentősebb bevételt 2006-ban a vállalkozó politikusnak. Verestóy 8,256 millió euró bevételt könyvelhetett el Hungastro-részvényei egy részének az eladásából. A Hungastróban való részesedés csökkenése ellenére sem csappant meg az a haszon, amelyet Verestóy osztalékként vett ki a cégből. Ennek értéke a 2005-ös vagyonbevallásban 2,45 millió eurót, a 2006-osban 1,82 millió eurót, az ideiben pedig 1,71 millió eurót tesz ki. Verestóy tavalyi jövedelme jelentős része bankszámláira került. Ezeken jelenleg a szenátor 9,5 millió eurója kamatozik. A rejtélyes Societatea Civila Aleea Modrogan egyesületben továbbra is 13,6 százalékos a részesedése, ennek értéke azonban több mint háromszorosára nőtt, és bevallása szerint immár meghaladja az egymillió eurót. Tovább nőtt a Scripta Kiadónak kölcsönadott összeg nagysága is, mely immár meghaladta az 1,53 millió lejt. Az Új Magyar Szó bukaresti napilapot és az Erdélyi Riport nagyváradi hetilapot megjelentető kiadóban Verestóynak továbbra is 84,6 százalékos a részesedése. Winkler Gyula kereskedelmi miniszternek a kormánytisztség viseléséért kapott 46953 lejes éves fizetés csupán kiegészítette azt a 78946 lejes összeget, amelyet a miniszter az Eximbankban viselt elnökhelyettesi tisztségéért kapott. /Gazda Árpád: Verestóy a tőzsdére igazol. = Krónika (Kolozsvár), jan. 17./
2007. január 18.
A debreceni színház jelentős kedvezménnyel ajánl bérletet Biharban, a váradi Szigligeti Társulat előadása több száz magyarországi bérletest ültet majd a nézőtérre. Nagyváradon negyvenketten már kézhez is kapták a debreceni Csokonai Színház öt előadására szóló bérletet, melyet az Európai Unióba lépés után kezdtek el hirdetni a bihari lapokban. Mindenki akkor megy Nagyváradról a szűk egyórás távolságra levő debreceni színházba, amikor akar, csupán annyit kell tennie, hogy 10-15 nappal korábban beszól telefonon, hogy lefoglalja a helyet. Meleg Vilmos, a nagyváradi Szigligeti Társulat igazgatója elmondta, hogy nekik több mint 300 magyarországi bérletesük van. Meleg Vilmos tanácskozott a Csokonai Színház vezetőjével. Közös projektek vannak készülőben. A Csokonai Színház régiós színházat akar létrehozni, ebben természetesen számítanak a váradiakra is. A közeljövőben egymás előadásait bemutatják mindkét helyen, közös produkciókat is terveznek. Nagyváradon a színházban a Julie kisasszony kamara-előadás, január 19-én a Gőzben látható. /Both Abigél: Várad-Debrecen nézőcsere. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 18./
2007. január 19.
Elvesztette a sportpálya-ügyben indított pert a nagyváradi Lorántffy Zsuzsanna Református Gimnázium. A pert első fokon a református egyház nyerte meg, az akkori határozat szerint az önkormányzat jogtalanul adományozta oda a területet az ortodox egyháznak. A döntést az önkormányzat és az ortodox egyház is megfellebbezte. A táblabíróság helyt adott a fellebbezésnek. Kolozsi Árpád, a reformátusok által megbízott ügyvéd szerint politikai nyomás alatt folyt az eljárás. A terület elvesztésének hírét Barabás Zsuzsa, a gimnázium igazgatója lesújtónak nevezte. „Bíztunk abban, hogy nem hagynak egy iskolát sportpálya nélkül, ám megtörtént” – mondta az igazgatónő. – 415 diák maradt így sportolási lehetőség nélkül. Mindaddig, amíg a Lorántffy épületében az Andrei Saguna román gimnázium működött, mindenki magától értetődőnek tartotta, hogy a sportpálya az iskolához tartozik. Az ortodoxok az iskola restitúcióját követően nyújtották be igényüket a városházához, ebben az szerepelt, hogy a sportpályaként használt területen már fel is építettek különböző épületeket, így a tanácsosok ellenvetés nélkül megszavazták a terület adományozását. A tanácsosok utólag elismerték, hogy egyikőjük sem ellenőrizte az iratokban szereplő adatok hitelességét. A sportpálya így a Szentháromság ortodox egyházközség tulajdonába került. /Gergely Gizella: Nem rúg labdába az egyház. = Krónika (Kolozsvár), jan. 19./
2007. január 22.
Markó Béla, az RMDSZ elnöke és Tőkés László református püspök, az EMNT elnöke január 21-én rövid megbeszélést folytatott Nagyváradon. Tőkés László felajánlotta az RMDSZ elnökének, hogy az európai parlamenti választásokig hátralévő időszakban még egyeztessenek, és RMDSZ-es lista helyett erdélyi nemzeti jelöltlistát állítsanak össze. „Az elnök közölte, hogy kedden összeül az RMDSZ Operatív Tanácsa, és az ülésen felveti a javaslatomat. Nem fűzök nagy reményt ehhez az ígérethez, de úgy gondolom, mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy az erdélyi magyarság egységesen léphessen fel a választásokon” – mondotta Tőkés László. /Nemzeti jelöltlistát javasol Tőkés. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 22./
2007. január 22.
A magyarság belső struktúrája átalakult, nemzeti létünk új értelmezést s egyben új lehetőséget kapott Románia európai uniós csatlakozásával, az erdélyi kultúra pedig visszakerült Európába – fejtette ki január 21-én, vasárnap Nagyváradon Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke a magyar kultúra napja alkalmából. Hangsúlyozta: ez a nemzeti lét csak erős kulturális alapokra épülhet, melynek tartópillére csakis a kulturális autonómia lehet. Markó Béla, az RMDSZ elnöke kifejezte reményét: hamarosan eltűnik majd a magyarság életéből az „utálatos” kifejezés, hogy „határon túli magyar kultúra”. Ha sikerül kihasználnia a magyarságnak az integrációból fakadó új lehetőségeket, akkor van is esély erre – tette hozzá. Magyar kultúra csak egy van, amely ugyanakkor rendkívül sokszínű, így van erdélyi, felvidéki, délvidéki és kárpátaljai ága – mondta Markó. Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke arra szólította fel a házelnököt: nagyváradi látogatásán foglaljon állást a határon túli magyarsággal kapcsolatos magyar kormánypolitikával kapcsolatban. Szili Katalin furcsának találta a püspök e megnyilatkozását, emlékeztetve, hogy e kérdésben ő soha nem rejtette véka alá véleményét. Közölte: kezdeményezte egy nemzetpolitikai törvény megalkotását, amelynek a koncepcióját most dolgozzák ki a munkatársai. /Szili: Az erdélyi kultúra visszatért Európába. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 22./ Tucatnyi fiatal, az Erdélyi Magyar Ifjak tagjai „80 százalékkal kevesebb pénz az erdélyi magyar kultúrának”, „Igen, megcsináltátok!” feliratú táblákkal vonultak a nagyváradi színház elé január 21-én, a gálaműsor kezdete előtt. Nagy József Barna, a szervezet helyi elnöke elmondta, félórás felvonulásukkal az ellen tiltakoznak, hogy amíg bent az épületben a magyar kultúrát ünnepelik, addig Szili Katalin kormánya drasztikusan csökkentette a határon túli kulturális támogatásokat. Az aradi filharmonikusok egy része tiltakozni kezdett, amikor a színpadon az előadásra készülve rájöttek, hogy a magyarságnak kell muzsikálniuk. Többen azt kiabálták, nem hajlandóak nacionalista rendezvényen részt venni. A zenészeket az sem nyugtatta meg, amikor az egyik szervező azzal érvelt, hogy a fellépésért megkapták a pénzüket. – Szili Katalin házelnöktől elvárható, hogy nagyváradi látogatása alkalmával világosan és egyértelműen fejezze ki álláspontját a magyarországi határon túli politikáról, Markó Bélának is kötelessége lenne állást foglalnia e témában – jelentette ki Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke nyilatkozatában. „Az erdélyi magyarság számára rossz üzenete van annak, hogyha Szili Katalin országgyűlési elnök, Markó Béla RMDSZ-elnök és a bihari RMDSZ a magyar kultúra napját együtt ünnepli Nagyváradon, ugyanakkor a magyar-magyar kapcsolatok válságáról, az erdélyi magyar kultúra és oktatás terén érvényesülő megszorításokról, a magyarországi támogatáspolitika visszaeséséről egyetlen szót sem szólnak” – áll a dokumentumban. Szili Katalin kifejtette: „Teljes mértékben megértő és elnéző vagyok a püspök úrral szemben, ha ő romániai belpolitikai indíttatásokból tesz ilyen megnyilatkozásokat. ” /Tiltakozásokkal tarkított kultúraünnep Nagyváradon. = Krónika (Kolozsvár), jan. 22./ A nagyváradi gálaesten Magyar Kultúra-díjban részesült Antal Béla tanár, kutató, Thurzó Sándor hegedűművész, F. Bathó Ida színművész. Elismerést kapott Cservák Miklós körzeti RMDSZ-elnök, Józsa Ferenc tanár, Gittai István költő. A hét végén Erdély-szerte ünnepelték a magyar kultúrát. Nagyváradon átadták a frissen felújított, RMDSZ által működtetett Bunyitay Vince Könyvtárat. Az országban a nagyváradi Bunyitay Vince Könyvtár az egyetlen olyan téka, amely majdnem 30 ezer kötetet tartalmaz. /Both Abigél: Az erdélyi kultúra visszatér Európába. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 22./
2007. január 23.
A Himnusz születésének 184. évfordulója alkalmából Nagyváradon bemutatták a Pomogáts Béla irodalomtörténész szerkesztette Magyar Kultúra Ünnepe emlékkönyv 2001–2006 című kötetet, amely a Himnusszal kapcsolatos tanulmányok, előadások szövegét tartalmazza. A kötetben többek között Krúdy Gyula és Illyés Gyula vallanak nemzeti imánkról. A könyvbemutatót követően Berkessi Sándor Liszt-díjas karnagy a magyar nemzet mindenkori himnuszainak történetét, a csángó és a székely himnusz keletkezését és sorsát értékelte, majd vezetésével a Partiumi Keresztyén Egyetem énekkara lépett fel. /Könyv jelent meg a Himnuszról. = Krónika (Kolozsvár), jan. 23./
2007. január 24.
Az RMDSZ Operatív Tanácsa (OT) január 23-án rangsorolta az európai parlamenti választásokon részt vevő jelöltjeit. A testület tagjai titkos szavazással úgy döntöttek, hogy a 12 javasolt személy közül az első két befutó helyre Nagy Zsolt távközlési és informatikai minisztert, valamint Winkler Gyula megbízott kereskedelmi és gazdasági minisztert jelölik. Az RMDSZ-t és a nemzeti oldalt összekötő Sógor Csaba szenátor csak a negyedik, tehát esélytelen helyre került. Kelemen Hunor kifejtette, Nagy Zsolt első helyezése mellett szól az, hogy elmúlt hét évben a fiatal politikus komoly tapasztalatokra tett szert az európai politikában, hét éve ő látja el az RMDSZ képviseletét az Európai Néppártban. Winkler Gyula kereskedelmi minisztert illetően pedig, mivel az Európai Unió (EU) elsősorban gazdasági jellegű szövetség, az RMDSZ fontosnak tartja, hogy a befutó helyek egyikére olyan jelölt kerüljön, akinek van tapasztalata ezen a téren. Tőkés László református püspök, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke jelezte, telefonon tárgyalt Markó Béla szövetségi elnökkel, aki sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy nem sikerült közelebb hozni az álláspontokat. Az EMNT elnöke azzal a felhívással fordul az SZKT-hoz, hogy február 17-i ülésén bírálja felül az OT döntését, és befutó helyre juttasson egy olyan személyt, aki a nemzeti oldalt képviseli. Tőkés szerint Sógor Csaba szenátor lenne az erre leginkább alkalmas személy, hiszen ő az, aki összeköti az RMDSZ-t és a nemzeti oldalt. A püspök szerint az OT az RMDSZ-nomenklatúra képviselőit helyezte előtérbe, akik ráadásul nem is székelyföldiek. /Nagy Zsolt és Winkler Gyula a befutók. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 24./ Nagy Zsolt távközlési és informatikai miniszter az első számú jelölt az RMDSZ európai parlamenti képviselőjelölt-listáján, a második helyet Winkler Gyula megbízott kereskedelmi miniszter, a harmadikat pedig Korodi Attila környezetvédelmi államtitkár foglalja el – döntött a Szövetségi Operatív Tanács (SZOT). Sógor Csabának a Markó Béla RMDSZ-elnök által előkelőnek nevezett negyedik hely jutott, őt Bíró Rozália, Nagyvárad alpolgármestere követi. Sorrendben Niculescu Tóni külügyi államtitkár, Szabó Károly szenátor, Fekete Emőke államtanácsos, Csutak István volt integrációs államtitkár, Hodgyai Géza vállalkozó és Jakab István volt pénzügyi államtitkár következik. Markó tagadta, hogy Nagy Zsolt első helyének köze lenne a kémbotrányban elindított, és a miniszter nevéhez is kapcsolódó vizsgálathoz. A SZOT ülésén fölmerült az a Tőkés László EMNT-elnök által előterjesztett javaslat is, amely szerint az RMDSZ listáján ne csak a SZOT által rangsorolt jelöltek kapjanak helyet, ezt azonban elvetették. Az RMDSZ-elnök ezt azzal indokolta, hogy ez a Szövetség listája, amelyért az RMDSZ vállal felelősséget. /Gujdár Gabriella: Nagy, Winkler, Korodi a befutó ‘epések’. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 23./
2007. január 24.
A határon túli magyar online médiumok tartalomfejlesztési trendváltozásai a vizsgált témája Balázs D. Attilának a Médiakutató folyóirat legfrissebb, téli számában. Az elemzés feltérképezi az erdélyi, a felvidéki, a kárpátaljai, a délvidéki és a várvidéki magyar nyelvű internetes médiumok történetét, kitér a tengerentúli, s az egyéb nyugat-európai magyar portálok helyzetére is. A szerző 2000-ben a nagyváradi Ady Endre Sajtókollégiumban záródolgozatát szintén az erdélyi magyar internetes újságok történetének szentelte. Összegzésében akkor az Élő Erdély, a Hunorpress, a MÚRE online hírügynöksége, a Transindex, az Erdély. com, a Hírek. ro, az Udvarhely. ro és Csík. ro szerepelt. /Netmédia-térkép. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 23./
2007. január 24.
Január 19-21. között 50 romániai magyar középiskolás diáklapszerkesztő jött el Nagyváradra, az Országos Középiskolás Diákújságíró-találkozóra. A találkozón 16 középiskolás diáklap szerkesztői vettek részt az ország különböző részeiről. A találkozó egyik részét a szakmai előadások képezték, ahol neves szakemberek mutatták be az újságírás és az internetes sajtó rejtelmeit. Ezután a csoportmunkák során a tapasztalatcsere, illetve a gyakorlati foglalkozások következtek. A rendezvény szervezésében közreműködött a Nagyváradi Magyar Diákszövetség. /Sikeres volt a nagyváradi Országos Középiskolás Diákújságíró-találkozó. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 24./
2007. január 25.
Idő és emlék címmel nyílt tárlat Jakobovits Miklós festőművész, a Barabás Miklós Céh elnöke alkotásaiból Nagyváradon, a református püspöki palotában. A művész az utóbbi két évben készült munkáit állította ki. /Gergely Gizella: A reneszánsz mester. = Krónika (Kolozsvár), jan. 25./
2007. január 27.
Tavaly Erdélyben 168 magyar könyvet kiadó intézmény volt, mögöttük azonban alig 11 magyar könyvesbolt sorakozik fel Erdélyben. Olyan városokban nincsenek jelen, mint Szatmárnémeti, Nagyenyed, Gyulafehérvár, Brassó, Nagyvárad, állapította meg a könyv- és újságbarát, mecénás Koós Ferenc. Szerinte a könyvesboltok tönkretétele tudatosan történt Magyarországról, amikor megjelent az Erdélyi Magyar Könyvklub, amelyet az anyaországiak óriási összeggel finanszíroztak csak azért, hogy az behozza magas áron a gyenge minőségű könyveket, és a könyvesboltokban található áraknál 10–15%-kal olcsóbban árusítsa az erdélyi kiadók termékeit. Mindettől függetlenül Erdélyben az utóbbi évekig jó minőségű könyvkiadás létezett, amely viszont lefelé tartó tendenciát mutat. Jelenleg szűkül az erdélyi magyar könyv- és sajtókiadás. /Ördög I. Béla: Merről merre, huszonegyedik századi média? Beszélgetés a javíthatatlan könyvbarát Koós Ferenccel. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 27./
2007. január 29.
Január 31-én több református lelkész kezd éhségsztrájkba Nagyváradon azért, hogy előbbre mozdítsa a Lorántffy Zsuzsanna Református Gimnázium sportpályájának ügyét. A területért közel két éven át pereskedett az egyház, míg végül végérvényesen elveszítették. A református egyházkerület a területért folytatott perrel Strasbourgig megy. Tőkés László püspök bejelentette, nemcsak politikai úton, hanem „más módszerekkel” is harcolni fognak a sportpálya visszaszerzéséért, többek között óránként vészharangként kondítják meg a várad-olaszi református templom harangját. „Elegünk volt a Trianon óta tartó folytonos megaláztatásból, igazságtalanságból, cselekednünk kell” – hangsúlyozta Tőkés. Sándor Lajos várad-újvárosi református lelkész az egyházkerülettel való egyeztetés nélkül jelentette be, hogy éhségsztrájkba kezd a sportpálya miatt, amit öt napon át készül folytatni. /Gergely Gizella: Éhségsztrájk a pályáért. = Krónika (Kolozsvár), jan. 29./
2007. január 29.
Koszorúzással emlékeztek a hét végén Nagyváradon Ady Endre halálának 88. évfordulójára. Az Ady Endre-emlékmúzeum és az Ady Endre-társaság szervezte eseményen, a költő emlékszobránál tucatnyian jelentek meg. Nagyváradon 1957-ben sikerült szobrot állítani a költőnek, melyet azóta születésének és halálának évfordulóján megkoszorúzzák. /Gergely Gizella: Ady halálának 88 évfordulójára emlékeztek= Krónika (Kolozsvár), jan. 29./
2007. január 30.
A diákok szállítására szánt járműveket országszerte december közepén osztották szét, Nagyváradra azonban csak január 16-án érkeztek meg az iskolabuszok. Az átadáshoz szükséges iratokat a szállító cég később mellékelte a szállítmányhoz, így a Bihar megyei tanfelügyelőség vezetői most adhatták át a 13 kisbuszt az igénylő önkormányzatoknak. A kisbuszokkal gazdagodott települések között csak Székelyhídon él magyar lakosság. Naponta 5 településről hozzák Székelyhidra a diákokat, akik korábban a környező falvak iskoláinak román tagozatán az 5-8. osztályban tanultak, de létszámhiány miatt ezeket az osztályokat felszámolták. A Szociáldemokrata Párt (PSD) az Országos Korrupcióellenes Bizottságtól kérte a tanügyminisztériumi mikrobusz-vásárlás kivizsgálását, szerintük ugyanis korrupciógyanús a Mihail Hardau miniszter vezette tárca járművásárlása. A minisztérium 500 iskolabuszt vásárolt. A PSD szerint a minisztérium 3–4 ezer euróval többet fizetett egy buszért annak piaci áránál, ezzel mintegy másfél millió eurós kárt okozva az államnak /Gergely Gizella: Késve és drágán érkező iskolabuszok. = Krónika (Kolozsvár), jan. 30./
2007. január 30.
Érmihályfalván április végére tervezik az új múzeum avatását, melyet Andrássy Ernőről, a partiumi település polihisztoráról neveznek el. Az intézmény létesítésére tavaly nyáron 300 ezer lejt kapott a Bihar Megyei Tanácstól a város. Ebből az összegből vásárolták meg a település legrégebbi – 18. századi –, a helyi népi építészeti hagyományok szerint épült házat, és elkezdték ennek helyreállítását. Az ingatlanban „élő múzeumot” terveznek, amelyben akár órát is lehet tartani az iskolások számára. A településen és környékén gyűjtést kezdeményeztek, hogy a még fellelhető muzeális értékek ne kallódjanak el. A nagyváradi Kőrösvidéki Múzeum visszaszolgáltatja a településnek Andrássy Ernő államosításkor elkobzott tárgyait, így hazakerül Érmihályfalvára az a 100 darabos, értékes régészeti lelet, amelyet a helység határában találtak. A háború idején Andrássy Ernőnek a népi gyógymódokról írt könyve kézről kézre járva segített a tífusz, skarlát, vérhas és a tébécé gyógyításában. Andrássy minden elkövetett annak érdekében, hogy Érmihályfalván kórház létesüljön. Mivel ez nem sikerült, saját házában alakított át kórteremmé két szobát: 2042 újszülöttet segített a világra, tudásáért, munkájáért nem kért pénzt, és annak örült a legjobban, ha betegei egy-egy helytörténeti vonatkozású érdekességgel, régiséggel ajándékozták meg. A több mint 220 darabból álló ásványtani gyűjteményét a helyi iskolának adományozta. Ő írta meg elsőként Érmihályfalva monográfiáját, a dicsőszentmártoni Dobai László után akkoriban ő volt az ország legnevesebb ornitológusa, és a nevéhez fűződik az Érmellék madárvilágának egyetlen összefoglaló tudományos leírása, és a polihisztornak köszönhetően nyitották meg 1952-ben a település első múzeumát, ennek tiszteletére kívánják az új múzeumot Andrássy halála évfordulóján megnyitni. A polihisztort 1958-ban több helybélivel együtt elhurcolták, a Sass Kálmán-perben 25 évre ítélték, 1964-ben, az akkori amnesztiával szabadult. Börtönévei alatt lakását kifosztották, régészeti, numizmatikai, festmény- és a különlegesen értékes madártojás-gyűjteményét a nagyváradi múzeumba szállították. /Gergely Gizella: Partiumi kincsesbánya vert falak között. = Krónika (Kolozsvár), jan. 30./
2007. február 1.
Polgári engedetlenségi mozgalom indult a nagyváradi Lorántffy Zsuzsanna Gimnázium ügyében. Sándor Lajos nagyváradi református lelkész január 31-én reggel elkezdte a Lorántffy Zsuzsanna református gimnázium sportpályájának visszaszerzése céljából meghirdetett éhségsztrájkját. A lelkész átvonult a gimnázium egyik termébe, amelyet a sztrájk idejére az iskola biztosított számára. A nagyváradi templom tornyában január 31-től óránként megkondítják a harangot, és addig harangoznak, míg az akció tart. Az éhségsztrájkot folytató Sándor Lajoshoz Csűri István, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspök-helyettese is csatlakozni akart, de hosszabb ideje súlyos betegséggel küszködik, és jelenleg is gyógyszeres kezelés alatt áll, orvosa nem engedte meg neki. A demonstrálóhoz csatlakoztak az Erdélyi Magyar Ifjak szervezetének tagjai is, ők személyenként 24 órás éhségsztrájkra vállalkoztak, naponta váltják egymást, jelezte Nagy Barna, a nagyváradi szervezet elnöke. Az ortodox Szentháromság nevű egyházközség a terület újbóli lezárásán kívül nem reagált sem a reformátusok hónapok óta zajló vasárnapi imatüntetésére, sem a január 31-én elkezdett ima- és éhségsztrájkra. A mostani tiltakozó akcióhoz a római katolikus püspökség eddig nem csatlakozott, de támogatásukra és a többi magyar egyház segítségére is számítanak az akcióban a reformátusok. Markó Béla RMDSZ-elnök is támogatást ígért az ügyben. /Gergely Gizella: Éhségsztrájk a pályáért. = Krónika (Kolozsvár), febr. 1./
2007. február 1.
Koroknyai Ottó történelmi tablóját állítják helyre Nagyváradon. Több évtizedes rejtekhelyéről került elő Nagyváradon Koroknyai Ottó neves magyar festőművész monumentális alkotása, a Mátyás Bécs előtt című olajfestmény. A Mátyás Bécs előtt a püspöki palota visszaszolgáltatását követően került vissza a római katolikus egyház tulajdonába, addig a Kőrösvidéki Múzeum pincéjében őrizték. Kiss Loránd és Pál Péter marosvásárhelyi restaurátor elkezdte a műalkotás helyreállítását. Koroknyai Ottó festőművész (1859–1898) tanulmányait a bécsi akadémián végezte. A budapesti Műcsarnokban 1886-ban a Munkácsy-díjat nyerte el. /Gergely Gizella: Restaurálás fenntartásokkal. = Krónika (Kolozsvár), febr. 1./
2007. február 1.
A Bihar megyei önkormányzat támogatásának köszönhetően immár évente tíz alkalommal jelenhet meg az eddig kéthavonta kiadott Várad című, irodalmi-művészeti-társadalmi-tudományos folyóirat. A Nagyváradon szerkesztett, Szűcs László által vezetett szerkesztőség reményei szerint a havi megjelentetésre is kilátás nyílhat. /Megyei mecénással gyarapodott a Várad. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 1./
2007. február 1.
Megjelent Murádin László kolozsvári nyelvész, egyetemi tanár, közismert nyelvművelő Mitől szép egy szó /Europrint Könyvkiadó, Nagyvárad/ című anyanyelvi ismereteket tartalmazó kötete. /Komoróczy György: Mitől szép egy szó? = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 1./
2007. február 2.
Folytatja a nagyváradi Lorántffy Zsuzsanna Református Gimnázium sportpályájáért január 31-én elkezdett éhségsztrájkját Sándor Lajos református lelkész, akihez továbbra is csatlakozik az Erdélyi Magyar Ifjak szervezetének egy-egy tagja, naponta váltva egymást. A nagyváradi tanács RMDSZ-frakciója nevében Pásztor Sándor frakcióvezető bejelentette, a februári tanácsülésen újra napirendre tűzik a sportpálya ügyét. Pásztor szerint azonban az éhségsztrájk és a hasonló radikális lépések nem hoznak megoldást az ügyben, ehelyett kompromisszumra kell törekedni. A pálya tulajdonosa, az ortodox Szentháromság egyházközség munkásai megduplázták a sportpályát körülvevő kerítést. Tőkés László püspök ugyanakkor Tolnay István és Antal János előadó tanácsosok társaságában látogatást tett Virgil Bercea görög katolikus püspöknél és Fejes Rudolf Anzelm premontrei főapátnál. Bercea jogosnak ismerte el a református egyház küzdelmét a sportpálya visszaszerzéséért. Fejes Anzelm főapát szintén támogatásáról biztosította az egyházkerületet, és közölte, szívesen rendelkezésükre bocsátaná a premontrei rend egykori iskolájának sportpályáját. Ezt azonban nem teheti meg, hiszen a rend nem kapta még vissza kolostorát, iskoláját és a templom udvarát, amelyeket a Vointa Sportegyesület használ. Tőkés Markó Béla RMDSZ-elnökhöz, valamint Kiss Sándor Bihar megyei tanácselnökhöz fordult segítségért, akik többször is támogatásukat ígérték a sportpálya visszaszerzése ügyében. A nagyvárad-ősi református egyházközség presbitériuma közleményében „mélységesen elítéli a nagyváradi bíróság részrehajló határozatát a sportpálya ügyében” és bejelentette csatlakozását a polgári engedetlenségi mozgalomhoz. A Lorántffy-gimnázium diákjai szolidaritásuk jeléül lemondtak a hét végére tervezett farsangi bál megtartásáról. /Gergely Gizella: Szolidaritás a sztrájkoló lelkésszel. = Krónika (Kolozsvár), febr. 2./
2007. február 2.
Január 31-én a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium könyvtárában tartották meg a Mesevetélkedő megyei szakaszának döntőjét. – Az utazás megszervezése okozza a gondot – mondta Miklós Juliánna bethlenszentmiklósi tanítónő. Nagyváradon lesz a döntő. /Takács Ildikó: Várja őket Várad. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 2./
2007. február 3.
A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége állásfoglalásában nyomatékosan kéri a nagyváradi Lorántffy Zsuzsanna Református Gimnázium számára az iskola melletti sportpálya visszaadását, annak végleges megoldását Támogatják a Királyhágómelléki Református Egyházkerület és a gimnázium küzdelmét, mivel az iskola létének egyik alapvető feltétele a sportpálya biztosítása. /Állásfoglalás. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 3./
2007. február 5.
Nagyváradon harangszóval és utcai felvonulással tiltakoznak a reformátusok. Sándor Lajos református lelkész abbahagyta, az Erdélyi Magyar Ifjak viszont folytatják a megkezdett éhségsztrájkot Nagyváradon a Lorántffy Zsuzsanna Református Gimnázium sportpályájának visszaszerzéséért. „A lelkész éhségsztrájkja nem mozdította előre a pálya ügyét, ám felhívta a világ figyelmét a romániai magyar ifjúság esélyegyenlőtlenségére, a tulajdonjogi törvények visszásságaira és a kisebbségek diszkriminációjára – fogalmazott Tőkés László püspök. – A békés egyházi-polgári engedetlenségi mozgalmat a pálya visszaszerzéséig folytatjuk. ” A Királyhágómelléki Református Egyházkerület hétvégi igazgatótanácsi ülésén Rácsok mögött címmel tervet dolgozott ki a nagyváradi önkormányzat által az ortodox egyháznak adományozott sportpálya visszaszerzésére. Ennek értelmében jövő héten fokozzák a demonstrációt. /Gergely Gizella: Rácsok mögött: terv a sportpályáért. = Krónika (Kolozsvár), febr. 5./
2007. február 5.
Február 3-án tartották a Mesemondó vetélkedő Szatmár megyei szakaszát Szatmárnémetiben. A versenyre benevezett 23, egyenként négyfős csapat mindegyike megjelent. Idén először holtverseny volt két csapat között, ők márciusban a nagyváradi országos döntőn fognak bizonyítani – tájékoztatott Román Melinda tanítónő, a verseny főszervezője. /(Szappanos): Holtverseny a Mesemondó vetélkedő. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), febr. 5./
2007. február 5.
A Várad folyóirat és a Gheorghe Sincai Megyei Könyvtár vendége volt hét végén Nagyváradon a magyarországi Závada Pál író. Az est házigazdája Szűcs László, a Várad folyóirat főszerkesztője, valamint Kőrössi P. József váradi származású, Magyarországon élő író, szerkesztő volt. A könyvtár és a Várad folyóirat szeretne hagyományt teremteni az ilyen irodalmi estekből. /Both Abigél: A hűség írója – hűtlenül. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 5./
2007. február 6.
Első alkalommal rendezték meg február 5-én Kolozsváron a Puck Bábszínház Napját, amelyen a színház alapítására emlékeztek. 1950. február 5-én három bábszínház vált hivatalosan intézménnyé, a kolozsvári, a nagyváradi és a marosvásárhelyi, mindegyik két tagozattal. A Puck Bábszínház legújabb, legreprezentatívabb produkcióit tekinthették meg az érdeklődők: Arany János Rózsa és Ibolya című mesejátékát, illetve Carlo Gozzi A varázsló és a holló c. bábjátékát. /Alapítását ünnepelte a Puck Bábszínház. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 6./
2007. február 7.
Február végén új gyereklapot indít Nagyváradról határon innen és túlra a lap munkatársa, Both Abigél. A havonta jelentkező, határokon átívelő Mákvirág című gyermekújság megjelentetésének utolsó előkészületei zajlanak. A lap kisgyerekeknek készül hatéves kortól tizenkét évesig. Maga a Mákvirág a Bihar megyei gyermekek körében nem ismeretlen. Még 1998-ban a Bihari Napló Kulcsár Andrea és Both Abigél szerkesztésében indított gyermekoldalt ezzel a címmel. A rengeteg levél már akkor bizonyította, szükség van rá. A 2001-es koncepcióváltással eltűnt az újságból a gyermekoldal. 2004 márciusában éledt újjá, amikor a piacon feltűnt a Reggeli Újság, igaz, akkor már csak Both Abigél szerkesztésében. Mindkét Bihar megyei magyar napilap, a Bihari Napló és a Reggeli Újság támogatta abban, hogy a megkedvelt gyermekoldalt lappá fejleszthesse. A 16 oldalas, színes újság márciustól már kapható lesz. /Mákvirágos tavasz. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 7./
2007. február 8.
A rendőrségen kell számot adnia Tőkés László királyhágómelléki református püspöknek a nagyváradi Lorántffy Zsuzsanna-gimnázium sportpályájával kapcsolatos elképzeléseiről. Tőkés Lászlót február 12-ére beidézték a nagyváradi rendőrségre. A református egyház nemrég vesztette el a Lorántffy Zsuzsanna Református Gimnázium sportpályájáért indított pert, azóta a Rácsok mögött elnevezésű akciósorozathoz a többi történelmi magyar egyház is csatlakozott: Tempfli József római katolikus megyés püspök arról beszélt, bár a sportpálya területe soha nem volt az egyház tulajdona, kiállnak annak visszaszerzése mellett, hiszen iskola nem működhet sportolási lehetőség nélkül. „Azért vagyok püspök, hogy népemet és népem érdekeit védjem – mondta Tempfli József. – Nekünk nem ellenségeink a román ortodoxok, és bízunk az ügy békés rendezésében. ” Az ökumenikus összefogás jegyében a hét minden napján más-más felekezet papjai hirdetnek igét az esti áhítatokon a várad-olaszi református templomban. A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége nevében Lászlófy Pál elnök állásfoglalást hozott nyilvánosságra, melyben közli, hogy kiállnak a Lorántffy-gimnáziumnak a sportpályáért folytatott küzdelme mellett. /Gergely Gizella: Rendőrségi idézést kapott Tőkés László. = Krónika (Kolozsvár), febr. 8./
