A Romániai Magyar Középiskolások Országos Szövetsége (MAKOSZ) november utolsó hétvégéjén tartotta meg idei kongresszusát Gyergyószentmiklóson. A MAKOSZ 1990 tavaszán alakult meg diákok és tanárok közös kezdeményezésére, elsődleges célként tűzve ki a romániai magyar középiskolások érdekeinek képviseletét. Később a MAKOSZ a MIÉRT tagszervezete lett, de 2003-ban vagy 2004-ben “objektív okokra hivatkozva” kilépett a MIÉRT-ből. Az utóbbi időben mindkét szervezet tett közeledő lépéseket, így az idei kongresszuson újra a MIÉRT tagja lett a MAKOSZ. A székelyföldi találkozón megválasztották a MAKOSZ új elnökét a medgyesi Jakab Adorján személyében; az ügyvezető elnök Dulau Diana (Nagyvárad) lett. /Szent a béke a MAOSZ és a MIÉRT között. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 6./
2006. december 7.
A Nagyváradi Állami Színház Szigligeti Társulata december 9-én mutatja be August Strindberg Julie kisasszony című drámáját Funk Iván, a budapesti Színház- és Filmművészeti Egyetem végzős hallgatója rendezésében. /Both Abigél: Strindberg Nagyváradon. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 7./
2006. december 8.
A Székely Nemzeti Tanács bardoc-miklósvárszéki szervezetének vezetősége és néhány tagja november utolsó napjaiban Kolozsváron meglátogatta Pap Géza református és Szabó Árpád unitárius püspököt, majd Gyulafehérváron Jakubinyi György érseket, hogy köszönetet mondjanak az erdélyi magyarság autonómiáját támogató nyilatkozatukért. A szervezet alelnöke, Krizbai Imre református lelkész beszámolója szerint a héttagú erdővidéki küldöttséget kellemesen meglepte az egyházi vezetők közvetlensége. ,,Látszott, hogy mennyire aggódnak nemzetünk jelenét és jövőjét illetően, s bízom benne, hogy ameddig hatáskörük megengedi, továbbra is kiállnak mellettünk” – mondotta Krizba Imre. Az erdővidékiek hasonló célból nemsokára meglátogatják Tőkés László református, Tempfli József nagyváradi római katolikus és Adorjáni Dezső Zoltán lutheránus püspököt is. /(hecser): Látogatóban egyházvezetőknél. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 8./
2006. december 8.
Megtartotta alakuló ülését a nagyváradi fiatal magyar pedagógusok Janus Pannonius Köre. A Nagyváradi Magyar Ifjúsági Szervezet hívta meg a Nagyváradon élő és tevékenykedő fiatal magyar pedagógusokat. Szabó József elnök elmondta: a civil kezdeményezéshez sikerült valamennyi magyar tanfelügyelő támogatását elnyerni. Kele Tünde alapító pedagógus kiemelte: az iskolán kívüli szakmai körök az egyéni fejlődést, valamint a megyeközpontban dolgozó fiatal magyar pedagógusok közötti kapcsolattartást segítik elő. /Szabó József: Pannonius Kör Váradon. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 8./
2006. december 12.
Kinde Annamária ötödik verseskönyvét /Mondhatatlan, Nagyváradi Ady Társaság, Nagyvárad/ mutatták be december 13-án, vasárnap Nagyváradon, a Tibor Ernő Galériában. A kötet a szerzőnek az első Nagyváradon kiadott verseskönyve. /Bemutatták a Mondhatatlant. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 12./
2006. december 13.
Az Erdélyi Szórvány Magyarságért Egyesület (ESZME), a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége Erzsébetvárosi Csoportja rendezésében második alkalommal rendezték meg az adventi jótékonysági hangversenyt az Erdélyben szórványban élő gyermekek anyanyelvének megőrzéséért. Igehirdetésében Tempfli József nagyváradi megyés püspök hangsúlyozta az anyanyelv és a hit megtartásának fontosságát. Spányi Antal székesfehérvári megyés püspök a felekezetektől független keresztényi összetartozás fontosságát emelte ki. A hangverseny bevételét megosztva a borosjenői Horváth Béla-szavalóverseny megrendezésére és a Kallós Zoltán patronálta mezőségi iskoláknak ajánlották fel. Az ESZME (Erdélyi Szórvány Magyarságért Egyesület) novemberben alakult meg Budapesten, elnöke dr. Tasnádiné Jilling Erika. /Dr. Vajda Sándor: Adventi jótékonysági hangverseny szórványban élő gyermekekért. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 13./
2006. december 14.
December 14-én lesz az ősbemutatója Nagyváradon: a magyarországi Medveczky Ádám vezényletével egy kifejezetten Biharországnak írt szerzeményt fog eljátszani a zenekar. Az Utazások Biharban (op.93) című kompozíciót Balassa Sándor, a jelenleg Budapesten élő zeneszerző gyermekkori élményeiből merítette, a szerző édesanyja ugyanis ebben a határmenti régióban született. „Nagy eseménynek számít a városban, hogy a zeneszerző jelenlétében fogja zenekarunk bemutatni a darabot” – nyilatkozta a Sarkady Zsolt, a nagyváradi filharmónia igazgatója. Balassa Sándor a Partiumi Keresztyén Egyetemre is ellátogat, ahol a Bartók Béla emlékünnepség díszvendége lesz. A zeneszerző a székház belső udvarában a Bartók Béla emléktábla leleplezésén vesz részt. Az emlékév zárásaként mutatja be Csíkszeredában, illetve Székelyudvarhelyen Bartók nyomában című műsorát a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes és a budapesti Jánosi Együttes. Az előadást Jánosi András és András Mihály rendezte. /Gergely Gizella: Gyermekkor zeneműben. Ősbemutatót tart a nagyváradi filharmónia. = Krónika (Kolozsvár), dec. 14./
2006. december 17.
A Sapientia Varadiensis Alapítvány és a nagyváradi püspökség szervezésében november 24-25-én immár nyolcadik alkalommal tartották meg a Nagyvárad tudós püspökei, neves személyiségei elnevezésű tudományos-kulturális rendezvényt. Dr. Fleisz János történész elmondta, hogy az 1999 óta tartó rendezvénysorozaton bemutatták Schlauch Lőrinc és Pázmány Péter bíborosok, Bunyitai Vince, Ipolyi Arnold püspök, gróf Csáky Miklós püspök, Patachich Ádám püspök és Rómer Flóris alakját. Dr. Fleisz János, a Sapientia Varadiensis elnöke megnyitó beszédében az ünneplés és emlékezés fontosságára hívta fel a figyelmet. Az idei emlékülést Fraknói Vilmos (1843-1924) történelemkutatási és társadalmi munkásságának szentelték. Dr. Draskóczy István, a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem tanára kifejtette, munkássága elsősorban középkori forrásfeltárásokra és azok publikálására koncentrálódott. Emődi Tamás, a nagyváradi római katolikus püspökség levéltárosa a püspöki könyvtár széthurcolása miatt kevés anyaggal szolgálhatott a hallgatóságnak. /Kovács F. Zsolt: Nagyvárad tudós püspökei, neves személyiségei. = Vasárnap (Kolozsvár), dec. 17./
2006. december 18.
Felére csökkentené a magyar kormány a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) indulásakor megígért kétmilliárd forintos támogatást – jelentette be sajtótájékoztatóján Tőkés László királyhágómelléki református püspök, aki szerint a budapesti Miniszterelnöki Hivatal egyúttal megvonná a vétójogot az EMTE alapítványának kuratóriumában az erdélyi magyar történelmi egyházak képviselőitől. Tőkés László úgy tudja, a Gyurcsány-kabinet olyan testület létrehozását tervezi, amelyben a kormány képviselői lesznek a meghatározók. Végleges döntés még nem született. Tőkés közölte, a tervekről jelenleg szóban és írásban is egyeztetnek a kuratórium és a Miniszterelnöki Hivatal képviselői. A Sapientia EMTE-n 2001 októberében kezdődött az oktatás. Az intézményt a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetemmel (PKE) egységes egésznek tekintve a Sapientia Alapítványon keresztül támogatja a magyar állam. A nagyváradi PKE a Királyhágómelléki Református Egyházkerület által 1992-ben létrehozott Sulyok István református főiskolából alakult át egyetemmé. A tanintézetek a magyarországi juttatásokat eddig a Határon Túli Magyarok Hivatalától kapták. A Sapientia Alapítványt nyolctagú, az egyházak képviselői alkotta kuratórium vezeti, a négy katolikus és négy protestáns püspök pedig kültagként vesz részt a kuratórium munkájában. A püspökök többek között az egyetem vezetőségének megválasztásában rendelkeznek vétójoggal. Az egyetem költségvetési támogatását a tavaly kapott 1,670 milliárd forinthoz képest a Gyurcsány-kormány idén egymilliárdra tervezi csökkenteni, emellett pályázatok útján további 500 millió forintot szán a határon túli magyar felsőoktatás támogatásra. Ezt az elképzelést Gyurcsány Ferenc Markó Béla RMDSZ-elnöknek felvázolta a határon túli magyar vezetőkkel folytatott múlt heti megbeszélésén. „Az erdélyi magyar felsőoktatásnak évente 2,5 milliárd forintra lenne szüksége, ehelyett az összeg felét kapjuk meg. A Partiumi Keresztény Egyetem bevétele csupán az éves költségvetés 5 százalékát teszi ki, így megfelelő támogatás nélkül kilátástalanná válik a helyzet – magyarázta Tolnai István, a Sapientia Alapítvány kuratóriumának tagja. – A magyar kormány azt kéri az egyetemeket működtető alapítványtól, hogy vonják meg a vétójogot az erdélyi magyar püspököktől, illetve hozzanak létre olyan tanácsadó testületet, amelyben a finanszírozónak lenne többségi szavazata.” „A megszorításokkal, a nyomásgyakorlással akarják átjátszani az egyetemet a hatalom kezére. Ez a határon túli magyarság iránti érzéketlenségre vall, aminek beláthatatlan következményei lehetnek. Nem lehet célja a magyar kormánynak, hogy megszüntesse az erdélyi magyar egyetemi hálózatot – jelentette ki Tőkés László. – A finanszírozónak természetesen jogában áll ellenőrizni, mi történik a pénzével; e téren többszöri átvilágítás is történt az egyetemen. Ám furcsállom, hogy az egyházfőktől minden beleszólási jogot el akarnak venni.” Tempfli József nagyváradi római katolikus megyéspüspök egyelőre nem kívánt érdemben nyilatkozni az ügyben. „Ha valóban igaz, hogy az egyházfőktől el akarják venni az egyetem ügyeibe való beleszólási jogot, akkor azt hiszem, hogy a katolikus püspököknek az érsekkel együtt közös álláspontot kellene kidolgozniuk” – közölte Tempfli. Kató Béla, a Sapientia Alapítvány kuratóriumának elnöke kifejtette, az alapító okirat szerint az egyetem működéséért kizárólag a kuratórium felel. Hozzáfűzte, a szabályzat értelmében az erdélyi magyar egyházak püspökei 2002 óta rendelkeznek vétójoggal, ám ezt a jogot eddig egyszer sem gyakorolták. Kató Béla kuratóriumi elnök elmondta: a tavaly kapott 1,6 milliárd forintból is csupán takaréklángon működhet a felsőoktatási intézmény; a fejlesztésekre ebből az összegből már nem futja. A magyar kormányban Gémesi Ferenc külkapcsolatokért, ezen belül pedig a határon túli magyarságért felelős szakállamtitkár illetékes a Sapientia Alapítvány ügyeiben. Romániában jelenleg harmincezer magyar anyanyelvű fiatal részesül felsőfokú oktatásban, közülük csupán 12 ezer diák tanul magyar nyelvű felsőoktatási intézményben. Egyharmaduk (3144 diák) a kizárólag a magyar állam által finanszírozott Erdélyi Magyar Tudományegyetem és a Partiumi Keresztény Egyetem hallgatója. Noha a november közepén rendezett közös magyar-román kormányülésen felmerült a Sapientiának a román állam által történő társfinanszírozása, az ügyben egyelőre nem történt előrelépés. /Gergely Gizella: Sapientia: se pénz, se vétó? = Krónika (Kolozsvár), dec. 18./
2006. december 18.
Az erdélyi magyar református gimnáziumok népdal- és zsoltáréneklési versenyét tartották december 16-án Nagyváradon. A megmérettetés házigazdája a Lorántffy Zsuzsanna Református Gimnázium volt, a versenyre az ország nyolc református tanintézetéből érkeztek versenyzők. /Gergely Gizella: Népdal és zsoltár – diákok vetélkedője. = Krónika (Kolozsvár), dec. 18./
2006. december 19.
A szórvány gondozásához és megtartásához szükséges hálózatot sok helyen kizárólag az egyházak jelentik – mondta Sólyom László államfő december 18-án, amikor fogadta a határon túli egyházak vezetőit Budapesten. Sólyom László köszöntőjében úgy fogalmazott: különösen a szórványban élők között fordul elő gyakran, hogy az igehirdetés és az evangélium az utolsó kapocs a magyar nyelvhez. A köztársasági elnök emlékeztetett arra: már beiktatása alkalmával hangsúlyozta, hogy az országhatárokon kívül élő magyarság sorsának alakulását mandátuma egyik súlypontjának tekinti, ezért kezdeményezte a határon túli magyarságot a 21. század elején leginkább érintő kérdésekkel foglalkozó konferenciasorozatot. Az elnök a jelenlévő egyházi személyeknek megköszönte a határokon kívül élő magyarok identitástudata és értékei megőrzése érdekében végzett áldozatos munkájukat. A találkozón jelen voltak a négy erdélyi magyar protestáns egyház püspökei – Tőkés László, Szabó Árpád, Adorjáni Dezső, Pap Géza -, Jakubinyi György római katolikus érsek, Tempfli József nagyváradi megyés püspök, valamint a Csete Szemesi István, a Jugoszláviai Református Keresztény Egyház püspöke (Bácsfeketehegy), és Erdélyi Géza szlovákiai református püspök. /A magyar államfővel találkoztak a határon túli egyházak vezetői. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 19./ Megjelent még: Horkay László (Beregszász) református püspök, Tamás József római katolikus segédpüspök (Csíkszereda), Huzsvár László római katolikus püspök (Nagybecskerek), Pénzes János római katolikus püspök (Szabadka), Dolinszky Árpád evangélikus szuperintendens (Bajsa), Majnek Antal Jenő római katolikus püspök (Munkács), Schönberger Jenő római katolikus püspök (Szatmárnémeti), Bendász Dániel esperes (Munkács), Lángh Endre református püspök (Vinkovci) és Bartal Károly apát (Jászóvár). /MTI/
2006. december 20.
Kolozsváron a Reményik Sándor Galériában megnyílt Cs. Erdős Tibor kolozsvári festőművész és Megyeri Barna 40 éve elhunyt nagyváradi szobrászművész kiállítása. Megjelent a 92 éves Cs. Erdős Tibor is. A tanítványok közül Starmüller Géza köszöntötte az idős mestert. /Ferencz Zsolt: Harmónia és zeneiség. Cs. Erdős Tibor és Megyeri Barna tárlata. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 20./
2006. december 20.
Nagyváradon a Lorántffy Zsuzsanna Egyházi Központ kiállítótermében látható Tolnay Tibor festőművész kiállítása. Tolnay munkáinak kedvelői a régi város látványában, és a mai erdélyi tájat megörökítő olajképekben is gyönyörködhetnek. /Gergely Gizella: Képekben a Hargitától a Körös-partig. = Krónika (Kolozsvár), dec. 20./
2006. december 21.
Először ismeri egy hivatalos dokumentum Romániában az 1989 előtti rezsim kisebbség- és magyarellenes politikáját. „Noha a kommunizmus áldatlan hatásai egyazon módon érintették Románia valamennyi polgárát nemzetiségre való tekintet nélkül, néhány területen a kommunista hatóságok politikája különösképpen hátrányosan hatott a magyar kisebbség tagjaira veszélyeztetve közösségi létét, illetve hagyományai, nyelvi és kulturális identitása megőrzését” – áll a Tismaneanu- jelentésben. A kommunista hatóságok tervszerűen törekedtek, illetve léptek fel a magyarság gazdasági erejének megtörése érdekében. A jelentés megjegyzi, hogy a magyarság – amely 1945-ben Románia lakosságának mintegy 7,5 százalékát tette ki – erőforrásainak nagy részét kiterjedt gazdasági és hitelszövetkezeti rendszerbe összpontosította: „...összetett intézményi rendszerrel bírt: gyárakkal és feldolgozó üzemekkel, raktárakkal, a saját előállítású termékeket értékesíteni hivatatott üzletláncokkal stb. 1945 szeptemberében a két szövetkezet 1002 tagot számlált. Az Erdélyi Magyar Gazdák Egyesülete a mezőgazdasági termelők érdekeit képviselte és a falvakon gépparkokat tartott fenn. 1945-ben a szövetség 1100 fiókszervezete 80 ezer bejegyzett tagot számlált. A székely hagyományok szerint szerveződött közbirtokosságok kezelték a legelő- és az erdővagyont. 1946-ben a Románia területén található erdők mintegy 11 százaléka (651 ezer hektár) a közbirtokosságok kezében volt.” A vagyon elkobzására a kommunista hatóságok többféleképpen léptek fel: az úgynevezett ellenséges javak felügyelete /CASBI-törvény/, az 1945-ben végrehajtott „földreform”, az 1948-ban kezdődött államosítás, valamint a szövetkezetek beolvasztása révén. „Noha ezek az intézkedések nem közvetlenül a kisebbségeket vették célba, az alkalmazási kritériumok és szabályok megfogalmazása, illetve gyakorlatba ültetése révén a kisebbségi közösségek tagjait a többségi lakosságnál jóval súlyosabb gazdasági veszteségek érték” – áll a jelentésben. „A Mezőgazdasági Minisztérium 1946-os kimutatásából kiderül, hogy Kolozs megyében a kisajátított összterület 87 százaléka magyar nemzetiségűek tulajdonában volt, miközben a földhöz juttatottak között mindössze 35% volt magyar. Hasonló volt a helyzet Maros megyében (72, illetve 36 %).” 1944 őszén a magyar oktatási rendszer nagy részét az egyházi iskolák alkották. 1041 ilyen működött Erdély-szerte. 1948-ban valamennyit államosították, az ötvenes évek második felétől pedig elkezdődött a magyar oktatás szisztematikus leépítése. Fokozatosan megszűnt a magyar nyelvű szak- és művészeti oktatás előbb középiskolai, majd egyetemi szinten. A jelentés kiemeli a magyar egyetem „elkobzását”, amely „ma is erősen érzékelhető hatással van a kollektív köztudatra”. A jelentés egyértelműen megállapítja, hogy a Babes, illetve a Bolyai Egyetem összevonása „a magyar közösség asszimilációját célzó stratégia” része volt. Ez utóbbi vetületeként említi a dokumentum, hogy „általános gyakorlattá vált, hogy a magyar nemzetiségűeket egyetemi tanulmányaik elvégzése után nem helyezhették ki erdélyi megyékbe. „1988-ben például a 951 végzős közül 689 a Kárpátokon túli megyékbe kapott kihelyezést. Ugyanakkor az egyetemi – közvetve pedig az egyetem előtti – oktatást veszélyeztette a tanári gárda fokozatos leépítése. A nyolcvanas évektől kezdődően nem hirdettek versenyvizsgát a nyugdíjba vonult egyetemi oktatók helyének elfoglalására, a már hivatalban lévő tanároknak pedig nem volt lehetőségük az előlépésre.” Erdély legtöbb városát többségében magyarok lakták. A kommunista hatóságok homogenizáló politikájának köszönhetően az arányok gyökeresen megváltoztak. A jelentés hosszú lajstromot közöl arról, hogy miként módosult a fontosabb erdélyi nagyvárosokban – Kolozsvárott, Marosvásárhelyen, Nagyváradon – a magyarok arányszáma rövid másfél évtized alatt. A magyarok beolvasztását célozta a jelentés szerint az ország területi felosztása, illetve a területi egységek finanszírozása. „1951–1959-ben a Maros Autonóm Tartomány, noha Románia lakosságának 4,5 százalékát összesítette, a központi költségvetésből mindössze 2,4 százalékos részesedést kapott, ami előidézte a lakosság elvándorlását más, jobban iparosított régiók felé”. A dokumentum említést tett a „mintegy hatvanezer magyar ajkú csángó nyelvi identitásának elvesztéséről” is, amihez az egyház is messzemenően hozzájárult. A dokumentum részletesen taglalja a magyar ellenállást is, külön megemlítve a Molnár Gusztáv által elindított Limes Kört. /Sz. L.: Tismaneanu-jelentés: elégtétel a magyaroknak is. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 21./
2006. december 27.
Több erdélyi magyar színház már szilveszter előtt bemutatja szórakoztató előadásait. A Csíki Játékszínben a Lili bárónőt mutatják be, ugyanezen a napon a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház a Csárdáskirálynőt játssza. A temesvári Állami Csiky Gergely Színház és a Kolozsvári Állami Magyar Színház társulata ajánlja az ünnepekre a Nekem élet a színház, illetve a Botrány az operában című előadást. Idén elmarad a gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház hagyományos, jótékony célú előadása. /Zenés játék „előszilveszterre”. = Krónika (Kolozsvár), dec. 27/ A Nagyváradi Állami Színház Szigligeti Ede Társulata előadása, a Csókos asszony című operett néhány perccel éjfél előtt ér majd véget, Meleg Vilmos rendezésében. Hetedik éve, hogy a székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház szilveszter napján zenés, szórakoztató előadással búcsúztatja az óévet. idén Vaszary János A vörös bestia című zenés vígjátékát mutatják be, Csurulya Csongor rendezésében. A szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulatának HAccáré – HAccacáré című műsorban sok zene és tréfás jelenet kap helyet, rendezője Tóth-Páll Miklós. A színház előcsarnokában megnyílik Janicky Pál A régi Szatmárnémeti című kiállítása, az Ady Endre és a Szentgyörgyi Albert Társaság szervezésében. A fotótárlaton kívül a közönség az 1920–30-as évekből származó színházplakátokból álló gyűjteményt is megtekinthet. Nagy István idén is írt és rendezett politikai kabarét. A Románia csatlakozásából és a magyarországi belpolitikai viharokból ihletődött zenés-táncos kabarét EUkúrtuk? címmel mutatják be Marosvásárhelyen, a Kultúrpalotában. A városban továbbá a Hahota színtársulat ezen a héten mutatta be Pecázás a zavarosban című, Nóti Károly és Lőrincz Miklós bohózataiból összeállított kabaréját. Karácsonykor láthatta a közönség Gáspárik Attila és Nagy István rádiókabaréját, a Megállj, megállj, Európa című műsort szilveszter napján közvetíti a Marosvásárhelyi Rádió. Rádiókabaré készült idén Kolozsváron is: a Szomszédnéni Produkciós Iroda és Felméri Péter műsorát két héttel ezelőtt mutatták be a Donát úti stúdióban, a rádióban pedig 31-én délután lehet meghallgatni. A kolozsvári Magyar Opera operettdalokkal kedveskedik a közönségnek szilveszter estéjén, a Vivát 2007!, avagy Hallod-e Rozika, te? című opera-kabaré 18 órakor kezdődik. /Régi idők igézetében. = Krónika (Kolozsvár), dec. 29./
2006. december 28.
A 80. évét betöltött Csávossy György mutatta be legújabb verseskötetét /Hervadás havában, Irodalmi Jelen, Arad/ a Dr. Szász Pál Magyar Közösségi Házban. Csávossy György Lászlóffy Aladárral együtt indult az első Forrás-nemzedék tagjaként. 1952-ben majd 1956-ban gyermekvers kötettel jelentkezett.(Vizes mese, Bíztató) Később újabb kötetei látnak napvilágot (Fütyörészve, Erdélyi Requiem, Ilyenkor ősszel). Ez utóbbi kötetéért tavaly a Román Írószövetség Kolozsvári Fiókja Kacsó Sándor díjjal tüntette ki. Csávossy otthonosan mozog az esszék világában is, amit Gondolatok a borítékban című kötete fémjelez. Írt vígjátékokat (A fül, Édes méreg, Ki mint veti ágyát, Év végi négykezes), de sikeres drámaíró is (Patkánysíp, Özvegy és leánya, Önarckép lilában). Műveit a marosvásárhelyi, sepsiszentgyörgyi, szatmári, nagyváradi, temesvári és kolozsvári színházak mutatták be. Nem utolsó sorban tudományos író, amit bizonyít nagyszabású összegező munkája a Jó boroknak szép hazája, Erdély (hagyományok, hungarikumok az erdélyi borkultúrában). A Mezőgazdasági Kiadó által három éve megjelentetett értékes munkáért az év szerzője díjat kapta. /Bakó Botond: „Utolsó gyöngyszemeimet szórom szét”. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 28./
2006. december 29.
A napokban még megtekinthető a nagyváradi Tavirózsa Fotóklub székhelyén az a tárlat, amelyen az idei tanfolyam végzőseinek munkáit állították ki. „Az utóbbi években már két-két csoportot indítottunk, így egyikben magyar, a másikban román nyelven folyt az oktatás” – tájékoztatott Tóth István, a fotóklub vezetője. Margittán sikerült külön tanfolyamot szervezni, és az ottani végzősök megalakították a Helios Fotóklubot. /Gergely Gizella: Több mint hobbi – fotósok tárlata. = Krónika (Kolozsvár), dec. 29./
2007. január 4.
Nulla lejnyi támogatással született meg a kötet – mondta a hatéves nagyváradi Europrint Kiadó legújabb könyvéről Derzsi Ákos igazgató. A december 21-én tartott könyvbemutatón Gittai István tizenhatodik kötetét ajánlották a megjelentek figyelmébe a nagyváradi Tibor Ernő Galériában. Gittai István hatvanadik születésnapját betöltötte. – Nem volt eddig olyan tapasztalatom, hogy egy kiadó a saját pénzén támogassa egy kötet megjelenését – mondta a szerző. A kötetet Pataki István költő, a Reggeli Újság főmunkatársa méltatta, akit 35 éves barátság fűz a szerzőhöz. /Fábián Tibor: Gittai István szerelmi költészete. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), jan. 4./
2007. január 5.
A román és a magyar határrendőrség vezetői január 4-én Nagyváradon aláírták azt az együttműködési tervet, amely szerint az ellenőrzést végzik a román–magyar határátkelőknél. /Román–magyar közös határellenőrzés. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 5./
2007. január 5.
A délvidéki Magyar Kanizsai Udvari Kamaraszínház januárban Erdély hat városában mutatja be a Magyarországon nagy sikerrel játszott A világ és a vége c. drámát, mely Wass Albert Jönnek és Adjátok vissza a hegyeimet című kisregényeinek színpadi változata, Andrási Attila rendezésében. Az Erdélyi Magyar Ifjak és az Egyesült Magyar Ifjúság szervezésében zajló színdarabturné állomásai Székelyudvarhely, Csíkszereda, Sepsiszentgyörgy, Marosvásárhely, Nagyvárad, illetve Kolozsvár. /Wass-színdarabturné. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 5./
2007. január 5.
Nagyváradon megtekinthetők a Kőrösvidéki Múzeumban az Őszi Szalonon szereplő Hajdú-Bihar és Bihar megyei kortárs képzőművészek alkotásai. /Őszi szalon Váradon. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 5./
2007. január 6.
Tőkés László református püspök Románia EU-s csatlakozását üdvözlő istentiszteletet hirdetett január 7-re, vasárnapra a nagyváradi-olaszi református templomba, amelyet a helyi tanács elleni tiltakozó megmozdulás követ, amiért a hatóságok sportpálya nélkül hagyták a Lorántffy Zsuzsanna Református Gimnáziumot. /Hálaadó istentisztelet, békés tüntetés. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 6./
2007. január 9.
Megkapta a 3G mobiletelefon-szolgáltatási engedélyt az RDS&RCS-csoport. A nagyváradi Teszári Zoltán üzletember által irányított RDS&RCS-csoport a UPC-vel együtt a legnagyobb kábeltelevíziós és internetszolgáltató, sőt a vezetékes telefonok piacán a Romtelecom legnagyobb vetélytársa, alternatív szolgáltatóként alig másfél év alatt meghaladva a 10 százalékos piaci részesedést. /Mobilszolgáltatás az RDS-től. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 9./
2007. január 9.
Nagyváradon január 7-én ismét tüntetés volt a Lorántffy Zsuzsanna Református Gimnázium sportpályájáért. Mint ismeretes, a létesítményt egy városi tanácsi határozattal a gimnázium kezeléséből a szomszédban lévő ortodox parókiának adták, Tőkés László királyhágómelléki püspök és a váradi magyarság azóta próbálja visszaszerezni a diákoknak elengedhetetlenül szükséges pályát. /Újabb tüntetés sportpálya ügyben. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 8./
2007. január 9.
Az egyetem tekintélyének és közösségének rombolása miatt zárták ki a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetemről (PKE) Szabó Attilát, az Erdélyi Magyar Hallgatói Önkormányzatok Konferenciájának vezetőjét. Szabó a nyár folyamán több társával tiltakozó akciót szervezett az egyetem vezetősége ellen, amely Árus Lászlót, az Arany János Kollégium igazgatóját, egyben egyetemi lelkészét menesztette állásából. Árus menesztésekor a hallgatók Szabó vezetésével aláírásgyűjtésbe kezdtek és az egyetemet fenntartó Királyhágómelléki Református Egyházkerület (KRE) testületeit, illetve Tőkés László püspököt is megpróbálták meggyőzni arról, hogy vonják vissza az Árus menesztésére vonatkozó határozatukat. Szabó több honlapon közzétette, a püspök és Árus között folytatott levelezést is. Az egyetem vezetősége bizalmas információk nyilvánossá tétele és megengedhetetlen hangnemben folytatott levelezés miatt bontotta fel Szabó tanulmányi szerződését, és a diákvezetőt kitiltották az Arany János Kollégium területéről is. „Megengedhetetlen és felháborító, hogy az egyetem vezetőségének bizalmas levelezését bárki ilyen módon nyilvánosságra hozza, és szégyenletes, hogy egy hallgató olyan hangnemű felszólításokat küldözgessen a vezetőségnek és a püspöknek mint Szabó, aki egy évig a PKE Diáktanácsát is vezette” – indokolta a kizárást dr. Geréb Zsolt rektor. /Gergely Gizella: PKE: a diákvezető visszaélt a bizalommal. = Krónika (Kolozsvár), jan. 9./
2007. január 9.
Több mint kétszázan jelentek meg a Királyhágómelléki Református Egyházkerület (KRE) által rendezett újévi fogadáson, amelyet idén immár tizenkettedik alkalommal tartottak meg a KRE székházában. Az újévköszöntő rendezvény Barabás Zoltán egyházkerületi szóvivő köszöntő szavai után kiállítás-megnyitóval folytatódott. Szabó Ottó felvidéki képzőművész kiállítását a szintén felvidéki Szászi Zoltán költő, szerkesztő méltatta. Tőkés László püspök elmondta, a hagyomány szellemében idén is gyűjtenek egy jó ügy számára. Ezúttal a Partiumi Magyar Művelődési Céh (PMMC) javára adakozhattak a jelenlévők. A PMMC hat tagozatban fejti ki tevékenységét (zenei, képzőművészeti, irodalmi, népművészeti, színművészeti és konferenciaszervezési). Az eltelt 17 év alatt erősen megtépázódott ez a közösség, de bizonyos tekintetben erősödött is. 1996-ban még Varga Gábor akkori nagyváradi RMDSZ-elnök is beszélt az újévi fogadáson, azóta megszaporodtak sorainkban a hajszálrepedések – mutatott rá a püspök. A fogadás végén ereklye-átadás történt. Egy magánszemély annak idején a megszálló román csapatok elől értékes zászlót mentett ki a nagyváradi városházáról. A felbecsülhetetlen értékű műtárgyon a magyar címer, a Szent Korona és az „Istenért, a hazáért és a királyért!” jelmondat szerepel. A zászlót várhatóan a PMMC irodájában állítják ki. /F. T.: Újévi fogadás Nagyváradon. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), jan. 9./
2007. január 9.
Szabó Ottó felvidéki képzőművész alkotásaiból Patmosz szigetén címmel nyílt kiállítás Nagyváradon, a református püspöki palotában. A Partiumi Magyar Művelődési Céh szervezésében létrejött tárlat megnyitóján Barabás Zoltán, a püspökség sajtóreferense mutatta be a felvidéki Szepsi város magyar gimnáziumában esztétikát, rajzot, művészettörténetet oktató Szabó Ottót. A képzőművész a Rovás művészeti csoport elnöke és a Szepsi Rovás Galéria vezetője, a szabad grafika mellett illusztrációkat is készít. A tárlatnyitót követően átadták a Királyhágómelléki Református Egyházkerület által alapított Közjó Szolgálatában Díjat, az elismeréssel ezúttal a Partiumi Magyar Művelődési Céhnek mondtak köszönetet. Csűri István lelkész elmondta, a céh az elmúlt évben 105 kulturális rendezvényt szervezett a városban, hat tagozatban fejtett ki tevékenységet. Zenei tagozatát Lászlóffy Zsolt karmester, képzőművészeti részét Ujvárossy László Munkácsy díjas képzőművész vezeti. A tavalyi díjazott, az Academia Humana Alapítvány 100 ezer forint értékű pénzadománnyal segíti a Partiumi Keresztyén Egyetem hallgatóit. /Gergely Gizella: Jelenések képei. = Krónika (Kolozsvár), jan. 9./
2007. január 10.
Jövő hónap végéig már elkészülhet az a tanterv, amely megkönnyítené a román nyelv oktatását a kisebbségi gyerekek számára – nyilatkozta Pásztor Gabriella oktatási államtitkár. Ígérete szerint egy hónap múlva az érettségi tételek magyarul is hozzáférhetők lesznek. Két új tanügyi törvény van készülőben, a felsőoktatási és a közoktatási. A felsőoktatási törvénytervezet október végétől megtalálható a honlapon, közvitára bocsátva. Rengeteg indulatot, hozzászólást, ellenvéleményt eredményezett. A közoktatási törvény csak készülőben van. Nagyváradon lesz egy találkozó, amelynek témája: a magyar nyelv és irodalom országos tantárgyverseny előkészítése. Ezt az idén Nagyváradon rendezik meg. Pásztor Gabriella kitérő választ adott arra, hogy törvényes volt-e a Babes-Bolyai Tudományegyetemen Hantz Péterék elbocsátása. Azt elismerte, hogy a magyar felsőoktatás központi kérdése az államilag támogatott, Kolozsvár székhelyű önálló, magyar tannyelvű egyetem. /Both Abigél: Interjú Pásztor Gabriella oktatásügyi államtitkárral. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 10./
2007. január 11.
Pikáns mesék szólnak a felnőtteknek hamarosan Sepsiszentgyörgyön, és számos más programja lesz idén a Székely Nemzeti Múzeumnak. Érsek Csaba népdalénekes a Magyar Kultúra Napja alkalmából, január 21-én lép fel, a Huszárik-filmklub szervezte esten. Az udvarlási szokásokat elemző előadással egyidőben szerelmi ajándéktárgyakból is lesz kiállítás. A fonók hangulatát felidéző tárlat a kéthavonta szervezett tematikus családi programsor nyitánya lesz. A nyári hónapok kivételével, havonta ismeretterjesztő, művészettörténeti-régészeti előadások hangzanak el. A sort Bartha Ágnes, a múzeum kalendáriumgyűjteményéről szóló előadása nyitja. Demeter Lajos helytörténész az 1848-as forradalmárokat vonultatja fel, Kocs János, a Genealógiai Társaság alapítója családfakutatásairól beszél. Nagyváradról Jakobovits Miklós Munkácsy-díjas festőművész vetített képes előadást tart. /D. P.: Pikáns mesék fonói. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 11./
2007. január 12.
A román állam által elkobzott és közel 50 éven át bitorolt ingatlanok jogtalan használatáért indít pert a Királyhágómelléki Református Egyházkerület, jelentette be sajtótájékoztatóján Tőkés László püspök. „Elhatároztuk, hogy indítunk egy olyan mintapert valamelyik iskolánk, mondjuk a Lorántffy Zsuzsanna Gimnázium esetében, amelyben kártérítést kérünk a kommunizmus idején használt intézmény használatáért, és azért az erkölcsi és anyagi kárért, amelyet az iskola elbitorlásával okoztak” – nyilatkozta Tőkés László, aki szerint egy ilyen mintaper precedens értékű lehet. A jogi eljárás értékelése, előkészítése nemzetközi jogi szakemberek bevonásával már két hónappal ezelőtt elkezdődött. A New York-i székhelyű Magyar Emberi Jogok Alapítvány (HHRF) nyilvántartása szerint a román kommunista rendszer 2140 ingatlant kobozott el az erdélyi magyar történelmi egyházaktól, a visszaszolgáltatás során azonban az ingatlanok mindössze két százalékát kapta vissza a jogos tulajdonos. A visszaszolgáltatott épületek zöme romos, lelakott állapotban került egykori birtokosához. Az említett Lorántffy Gimnáziumot négy évvel ezelőtt ürítette ki az ingatlant addig használó Andrei Saguna Szakközépiskola. 1948-ban bútorostól államosították az ingatlant, költözéskor viszont a szakiskola a bútorokon kívül a fűtőtesteket, villanykapcsolókat is magával vitte. Az ingatlan teljes felújítására évek óta gyűjt az egyház, eddig a tetőt, a tantermek egy részét és a dísztermet sikerült rendbe hozni. – Kéretlenül is segítséget nyújtottak a Nagyváradi Táblabíróság bírái az ortodox egyház és a városháza képviselőinek, jelentette ki Kolozsi Árpád, a református egyház ügyvédje a Lorántffy Zsuzsanna Gimnázium sportpályájáért indított per tárgyalását követően. /Gergely Gizella: Kártérítési per az iskoláért. = Krónika (Kolozsvár), jan. 12./
