A 230 éves nagyváradi Ady Endre Középiskola megrendezte a III. Öregdiák Világtalálkozót. Jankó Szép Sándor iskolaigazgató nyitóbeszéde felidézte a múltat. Bíró Rozália, Nagyvárad alpolgármesterasszonya azért mondott köszönetet, amiért sok kiváló embert nevelt fel az iskola. Váradra látogattak a kassai orsolyás diákok képviselői. Bemutatták be a jubileumi iskolai albumot Emlékképek címmel. A tanáriban Ferenczy Béla grafikus művész, tanár, a szomszédos osztályteremben Kristófi János festőművész munkáit láthatták. Jakab Noémi keramikus az intézet számára készített emlékplakettjét is felavatták az igazgatói iroda közelében. A III. Öregdiák Világtalálkozó egyik legfontosabb és legmeghatóbb pillanata a 17 gyémántdiploma és a 85 darab arany, illetve a hűségoklevelek kiosztása volt. /Balla Tünde: Jól sikerült a nagyváradi III. Öregdiák Világtalálkozó. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 29./
2002. május 29.
A 230 éves nagyváradi Ady Endre Középiskola megrendezte a III. Öregdiák Világtalálkozót. Jankó Szép Sándor iskolaigazgató nyitóbeszéde felidézte a múltat. Bíró Rozália, Nagyvárad alpolgármesterasszonya azért mondott köszönetet, amiért sok kiváló embert nevelt fel az iskola. Váradra látogattak a kassai orsolyás diákok képviselői. Bemutatták be a jubileumi iskolai albumot Emlékképek címmel. A tanáriban Ferenczy Béla grafikus művész, tanár, a szomszédos osztályteremben Kristófi János festőművész munkáit láthatták. Jakab Noémi keramikus az intézet számára készített emlékplakettjét is felavatták az igazgatói iroda közelében. A III. Öregdiák Világtalálkozó egyik legfontosabb és legmeghatóbb pillanata a 17 gyémántdiploma és a 85 darab arany, illetve a hűségoklevelek kiosztása volt. /Balla Tünde: Jól sikerült a nagyváradi III. Öregdiák Világtalálkozó. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 29./
2002. május 30.
Fodor Sándor jelen volt máj. 16-án, Nagyváradon a Várad című, kéthavonta megjelenésre tervezett folyóirat bemutatásán. Ezúttal az alig négyhónapos Erdélyi Magyar Írók Ligája is köszöntötte az új folyóiratot. Fodor emlékezett arra, hogy a hetvenes években a Nagyváradon élő írók, költők folyóirat indítására gyűjtöttek aláírásokat. Többen aláírták a kérvényt, de a válasz elutasító volt: a magyarok érjék be a kolozsvári Utunk irodalmi hetilappal, a kolozsvári Korunk és a marosvásárhelyi Igaz Szó irodalmi folyóirattal. Az 1989-es változás után végre megjelent a Kelet-Nyugat, amely megszakításokkal folyóirattá alakult át és 1996 márciusáig vált a vidék íróinak műhelyévé. Anyagi gondok miatt azonban ez is megszűnt. A folyóirat-igény azonban megmaradt. A most indult Várad főszerkesztője a költő-prózaíró Szűcs László. /Fodor Sándor: Csecsemő az újszülöttet. = A Hét (Bukarest), máj. 30./
2002. május 30.
Fodor Sándor jelen volt máj. 16-án, Nagyváradon a Várad című, kéthavonta megjelenésre tervezett folyóirat bemutatásán. Ezúttal az alig négyhónapos Erdélyi Magyar Írók Ligája is köszöntötte az új folyóiratot. Fodor emlékezett arra, hogy a hetvenes években a Nagyváradon élő írók, költők folyóirat indítására gyűjtöttek aláírásokat. Többen aláírták a kérvényt, de a válasz elutasító volt: a magyarok érjék be a kolozsvári Utunk irodalmi hetilappal, a kolozsvári Korunk és a marosvásárhelyi Igaz Szó irodalmi folyóirattal. Az 1989-es változás után végre megjelent a Kelet-Nyugat, amely megszakításokkal folyóirattá alakult át és 1996 márciusáig vált a vidék íróinak műhelyévé. Anyagi gondok miatt azonban ez is megszűnt. A folyóirat-igény azonban megmaradt. A most indult Várad főszerkesztője a költő-prózaíró Szűcs László. /Fodor Sándor: Csecsemő az újszülöttet. = A Hét (Bukarest), máj. 30./
2002. május 30.
Fodor Sándor jelen volt máj. 16-án, Nagyváradon a Várad című, kéthavonta megjelenésre tervezett folyóirat bemutatásán. Ezúttal az alig négyhónapos Erdélyi Magyar Írók Ligája is köszöntötte az új folyóiratot. Fodor emlékezett arra, hogy a hetvenes években a Nagyváradon élő írók, költők folyóirat indítására gyűjtöttek aláírásokat. Többen aláírták a kérvényt, de a válasz elutasító volt: a magyarok érjék be a kolozsvári Utunk irodalmi hetilappal, a kolozsvári Korunk és a marosvásárhelyi Igaz Szó irodalmi folyóirattal. Az 1989-es változás után végre megjelent a Kelet-Nyugat, amely megszakításokkal folyóirattá alakult át és 1996 márciusáig vált a vidék íróinak műhelyévé. Anyagi gondok miatt azonban ez is megszűnt. A folyóirat-igény azonban megmaradt. A most indult Várad főszerkesztője a költő-prózaíró Szűcs László. /Fodor Sándor: Csecsemő az újszülöttet. = A Hét (Bukarest), máj. 30./
2002. május 31.
A Bihar megyei tanács kinevezte a Nagyváradi Állami Színház élére Lucian Silaghi korábbi bihari prefektust, aki az állást versenyvizsgán nyerte. Újabb versenyvizsgát tartottak a művészeti igazgatói állás betöltésére. A magyar nyelvű Szigligeti Társulatnál Meleg Vilmos színművész, a román Iosif Vulcan Társulatnál pedig Elvira Platon Rimbu lett a művészeti vezető. /Új társulatvezető Váradon. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 31./
2002. május 31.
A Bihar megyei tanács kinevezte a Nagyváradi Állami Színház élére Lucian Silaghi korábbi bihari prefektust, aki az állást versenyvizsgán nyerte. Újabb versenyvizsgát tartottak a művészeti igazgatói állás betöltésére. A magyar nyelvű Szigligeti Társulatnál Meleg Vilmos színművész, a román Iosif Vulcan Társulatnál pedig Elvira Platon Rimbu lett a művészeti vezető. /Új társulatvezető Váradon. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 31./
2002. június 1.
Nagyváradon rövidesen megkezdi az Andrei Saguna Szakközépiskola épületének részleges kiürítését a nagyváradi tanács és a tanfelügyelőség. Az ingatlant, melyben egykoron a Lorántffy Zsuzsanna Leánygimnázium működött, a 94/2000-es sürgősségi rendelet értelmében visszakerült a Királyhágómelléki Református Egyházkerület tulajdonába, azonban eddig nem tudták birtokba venni az épületet. /Pengő Zoltán: Költözik a Saguna. = Krónika (Kolozsvár), jún. 1./
2002. június 2.
Hesz Márta SJC (Jézus Szíve nép-leánya) szívből fakadó írásait évek óta közölte a Vasárnap hetilap. Szívhangon /Literator Könyvkiadó, Nagyvárad/ címen megjelent könyvét a magyar Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának támogatta. /Szívhangon. = Vasárnap (Kolozsvár), jún. 2./
2002. június 3.
Nagyváradon a tanács RMDSZ frakciója tervezetet készített elő a városháza melletti Antonescu utca nevének megváltoztatására. A május 30-i tanácsülésen dühödten támadták pártszínüktől függetlenül a városatyák az RMDSZ-javaslatot. Kézről kézre adták az Antonescu-életrajzot, a több oldalas összeállításban a nagyváradi egyetem történésze, dr. Mihai D. Drecin ecsetelte a "nemzeti hős" tetteit. Egyes felszólalók szerint Antonescu háborús bűnössége és fasiszta mivolta nem bizonyított, a napokban e téma megvitatásáért összeül a Román Akadémia. Néhány tartózkodás mellett az egész tanács elutasította az RMDSZ javaslatát. Az Antonescu utca megmaradt. /Balla Tünde: Nemzeti össztűz Antonescuért. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 3./
2002. június 4.
Garda Dezső A székely közbirtokosság /Státus Könyvkiadó, Csíkszereda, 2002/ című munkája, két vaskos kötet, mintegy évtizednyi munka gyümölcse, elvezet a közbirtokosságok 18. századi megjelenésétől napjainkig. Könyvét nemcsak a szakemberek forgathatják, hanem minden érdeklődő. A törvény megszületésében, amely révén visszakerülhettek a székely közbirtokosságok jogos tulajdonosaikhoz, Garda Dezsőnek gyergyói honatyaként oroszlánrésze volt. Amikor a román parlamentben először hozakodott elő a közbirtokosságok visszaállításának ügyével, sokan értetlenül bámultak rá. Nem egyszer saját kollégái sem értették meg. Garda napjainkban azért küzd, hogy az újjáalakult székely közbirtokosságok az ugyancsak az ő közreműködésével létrehozott magánerdészetekhez kerüljenek, hogy véget érjen a hatalmi klikkek vezényelte állami rablás, a központilag irányított erdőgarázdálkodás. /Román Győző: A lényeg a székely közbirtokosságról. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jún. 4./
2002. június 4.
Megalakult Magyarországon az új Országgyűlés. Elnökéül Szili Katalin szocialista képviselőt választotta az alig tízfős többséggel rendelkező balliberális koalíció, noha a hölgy nem büszkélkedhet semmilyen tekintélyes politikai vagy közéleti múlttal. Zömmel hasonló szürke pártemberekből állt össze végül az új kormány is, amelynek névsorát Medgyessy Péter (MSZP) terjesztette be, együtt "saját" kormányprogramjával, amely egyszerre hemzseg az ígéretektől és a korrekciós utalásoktól, az előző kabinetnek címzett bujtatott kritikáktól. A kormány 15 tagú, közülük négyen az SZDSZ emberei. A tárcavezetők, valamint a melléjük rendelt államtitkárok zöme tagja volt a Magyar Szocialista Munkáspártnak, egyesek közülük vezető funkciót töltöttek be a kommunista pártapparátusban, illetve a KISZ-ben. A kabinetnek három hölgytagja van, régi hivatalnok mindegyik, de Lamperth Mónika belügyminiszteri kinevezése így is megütközést keltett. Akárcsak a Jánosy György szocialista népművelőnek kiosztott tárca új elnevezése (Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium. A hivatalba lépett MSZP– SZDSZ-kormány máris átfogó tisztogatásba kezdett az államapparátusban, amelyet folyamatosan tölt fel a pártklientúra embereivel. Különös hangsúlyt fektetnek a Miniszterelnöki Hivatalra, ahol számos bizalmi helyet kap így például az a Szabó Vilmos (MSZP) is, aki a határon túli magyarokért felel majd úgy, hogy a témával és az egyes régiókkal csak most kezd majd el ismerkedni... További nyugtalanságra adhat okot, hogy a külügyben az a Bársony András lesz a politikai államtitkár, aki nem túl erélyesen képviselte eddig az össznemzeti magyar érdekeket különféle európai testületekbe delegálva. Érdekesnek mondható Bálint-Pataki József kinevezése is a Határon Túli Magyarok Hivatalának élére, aki az előző kormány idején is vezető beosztást töltött be itt, ami egyfelől kontinuitást sugallhat az eddigi törődésben, odafigyelésben, támogatásban, másfelől ekkora balliberális bizalom magyarázatra késztetheti az új elnököt. Medgyessy Péter volt MSZMP KB-tag, Kádár János legszűkebb köréhez tartozó bizalmi ember. A Grósz-kormányban pénzügyminiszter, a Németh-kormányban miniszterelnök-helyettes. Később a Horn– Kuncze-kormány idején, Bokros Lajos utódjaként mint "párton kívüli szakértő" ismét a pénzügyi tárca irányítója. Miniszterelnök-helyettesként írja alá a bős-nagymarosi vízlépcső "végleges" megállapodását, amelynek eredményeként Csehszlovákia elterelte a Dunát. Pénzügyminiszteri tevékenysége betetőzéseként 1998-ban – már a választások elvesztése után – parlamenti jóváhagyás nélkül még hirtelen aláírta a budapesti 4-es metró megépítéséhez kapcsolódó 160 milliárd forintos kormányzati kezességvállalást, melyet 2001-ben a Legfelsőbb Bíróság is törvénytelennek minősít. Jelenleg az Ügyészségi Nyomozóhivatal vizsgálatot folytat gazdasági tanácsadó cége ellen a Gresham-palota értékesítése során feltárt 100 ezer dolláros megvesztegetés ügyében, amely által Medgyessy markát kb. 30 millió forint ütötte holmi lobbi-tevékenység honoráriumaként. /A régi újak. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jún. 4./
2002. június 4.
Máj. 19-én Sajtóklub a Tilosban címmel új típusú rendezvényt tartottak Csíkszeredában. Négy jobboldali publicista volt a meghívott: a Magyar ATV-n sugárzott Péntek esti sajtóklubból ismert Bayer Zsolt, a Fidesz alapító tagja, a parajdi származású Lukács Csaba, a Magyar Nemzet munkatársa, Szondy Zoltán, a Hargita Népe, valamint György Attila, a Székelyföld szerkesztője. A felvetett témák többnyire a magyarországi kormányváltást érintették. Bayer Zsolt kifejtette, hogy a határon túli magyarokat a szocialisták unják, púpnak érzik őket a hátukon, kipipálandó költségvetési tételnek. A problémákat majd "lepicsipacsizzák" az erdélyi magyarság vezetőivel, ahogyan mindig is tették, mert Markó elnök és Verestóy szenátor egy alomból valóak az MSZP-vel – mondta Bayer. Verestóy Attila szenátorról Bayer Zsolt közölte: "Úgy tudom, hogy nem más szeretne beülni a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem rektori székébe, mint a bukaresti-székelyudvarhelyi nagyvállalkozó. És amit ő akar... Ez azért van, mert az ilyen fazonok, mint a szenátor elvtárs, az emberek félelmére játszanak. A megoldás pedig az marad, hogy a félelmeket félretéve, oda kell mennie a Sapientia bejáratához százezer embernek, és azt mondani, hogy Verestóy Attila oda akkor teszi be a lábát, ha négyen viszik, deszkán". /K. L.: Sajtóklub a Tilosban. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jún. 4./
2002. június 5.
Jún. 4-én hírszolgáltatási szerződést kötött tíz határon túli magyar lap szerkesztőségével a Magyar Távirati Iroda Rt. és az Illyés Közalapítvány Budapesten. A megállapodást Dorogi Sándor, a Magyar Távirati Iroda Rt. elnöke, Halzl József, az Illyés Közalapítvány kuratóriumának elnöke, valamint a határon túli magyar sajtó képviseletében Csép Sándor, a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének (MÚRE) elnöke írta alá. A szerződés értelmében a nagyváradi Bihari Napló, a csíkszeredai Hargita Népe, a sepsiszentgyörgyi Háromszék, a kolozsvári Krónika, a marosvásárhelyi Népújság, a kolozsvári Szabadság, a pozsonyi Új Szó, az újvidéki Magyar Szó, az ungvári Kárpáti Igaz Szó és a bukaresti Romániai Magyar Szó szerkesztőségéhez jutnak el továbbra is az MTI hírei. Bátai Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatala (HTMH) Dokumentációs, Sajtó és Tájékoztatási Főosztályának vezetője arra emlékeztetett, hogy éppen tíz éve kezdődött meg az együttműködés. Mint utalt rá: 1993-ban még csak öt határon túli magyar laphoz jutottak el a magyar hírügynökségi anyagok. A HTMH illetékesének reményei szerint a kör a közeljövőben bővülni fog, s hét romániai nem országos lap is hozzájut majd a fotószolgáltatáshoz. /Tízéves együttműködés. Hírszolgáltatási szerződés az MTI és a határon túli lapok között. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 5./
2002. június 5.
Verestóy Attila RMDSZ-es szenátorról sok kósza hír terjeng. Politikai ellenfelei legtöbbször üzleti tevékenységét róják fel neki, a Romania Libera bukaresti napilap nemrég egész oldalt szentelt Verestóynak, ennek alapján a magyarországi HVG gazdasági hetilap is írt róla. Eddig ismeretlen személyek a román újság említett oldalának fénymásolatát több ezer példányban terjesztették Székelyudvarhelyen. Egyharmados tulajdonrészt szerzett a magyarországi Sajó-Hór Szolgáltató és Ingatlanhasznosító Kft.-ben Verestóy Attila. A szenátor több mint tíz romániai és egy magyarországi vállalkozása mellé vásárolta meg a Sajó-részvénycsomagot – írta a HVG, amelyet a hazai Transindex internetes újság is idézett. Verestóy Attila május folyamán vásárolta meg a magyarországi Sajó-Hór Szolgáltató és Ingatlanhasznosító Kft. 30%-os tulajdonrészét. Verestóy Attila 2001 januárjában 42%-os tulajdont szerzett a budapesti Horizont Kereskedelmi, Ipari és Szolgáltató Rt.-ben, amely a Horizont Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet, illetve a belőle alakult Áfker Kft. jogutóda. A cég vezetése 1997 decemberében a végelszámolás mellett döntött, amit 1999 tavaszán felfüggesztett. A Horizont Rt. évek óta "üres cég": 1999-es mérlege szerint gyakorlatilag semmilyen tevékenységet nem végzett, félmillió forintos árbevétele mellett kamatokból tett szert 3 millió forintra, s az évet 9 millió forintos veszteséggel zárta (1998-ban a veszteség még közel 20 millió forintra rúgott). A veszteségek miatt – még Verestóy beszállása előtt – tavaly szeptemberben 120 millió forintról 20 millióra csökkentették a Horizont Rt. alaptőkéjét. A Romániában is komoly befektetésekkel (többek között kábeltévés érdekeltségekkel) rendelkező Verestóy Attila mellett szintén tavaly lett a cég 47,6%-ának tulajdonosa Barinkai Péter, aki számos, a Wallis-csoporthoz kötődő cég vezetésében megtalálható. Verestóy Attila szenátor a Romania Libera információi szerint 11 romániai cégnek tulajdonosa, többek között az udvarhelyi FAMOS Rt. egyik részvényese. A sepsiszentgyörgyi Trinvest Rt.-nek főleg sajtóérdekeltségei vannak, e cég tulajdonában van a szentgyörgyi helyi televízió, a Selectronic, valamint a nagyváradi Scripta Kiadó 51%-os részvénycsomagja. A Trinvest Rt. igazgatótanácsában társa Lányi Szabolcs, aki gyakran fordul elő más, a szenátor által ellenőrzött cégekben is részvényesként. (Lányi a Sapientia Tudományegyetem csíkszeredai karának dékánja.) A két üzletember egyszersmind közösen tulajdonolja a TVM brókercéget is. A cég 47,5%-a Verestóy, 7,5%-a Lányi, 5,4%-a a Trinvest Rt. tulajdonában van. A brókercég fennmaradó 30%-a Dinu Patriciu érdekeltségi körébe tartozik. Patriciu Románia egyik leggazdagabb embere. Gazdasági szakértők szerint amennyiben igaz, hogy a romániai Verestóy-cégek összforgalma alig haladja meg az évi egymillió dollárt, akkor a különféle tulajdonrészekből befolyó éves profit sem lehet sokkal több évi 100-150 ezer dollárnál. Ez az összeg ekkora éves forgalom mellett átlagosnak nevezhető – írta az internetes újság. - Nincs becsülete voltaképpen a vagyonnak, a kezdeményező, vállalkozó embernek, jelentette ki Verestóy. Én azt hiszem, hogy nincs okom szégyenkezni, amikor arról van szó, hogy pozitívan cselekedtem, és abban az előbb említett értelemben építettem is valamit. Nem tartja jogosnak, sem helyesnek, hogy a gazdasági élet egyik szereplőjeként meg próbálják lejáratni őt. A Romania Libera olyan erdőtarolásokról cikkezik, amelyekhez Verestóynak köze van, de ezt a szenátor tagadta. A lap szerint Verestóynak évi 150.000 dolláros jövedelme van. "A teljes igazság az, hogy csak adóba ennek az összegnek legalább a háromszorosát "gombolta le" a román állam" – reagált erre Verestóy. "A magyarországi beruházást saját pénzemen, a Román Nemzeti Bank engedélyével végeztem" - vallotta. A Sajó-Hór Szolgáltató és Ingatlanhasznosító Kft.-ben az önkormányzattal társulva 110 hektáros területen szeretne jelentős vegyipari parkot létrehozni. /Pintér D. István: Verestóy Attila RMDSZ-es szenátor üzleti ügyeiről és egyéb pletykákról. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jún. 5./ Pintér D. István az Udvarhelyi Híradó főszerkesztője, ez a lap Verestóy újságja.
2002. június 6.
A III. Érsemjéni Kazinczy Ferenc Szavalóversenyt szervezték meg a hétvégén a nyelvújító falujában. Fábián Imre nagyváradi költő irányította a zsűrit. Hét település, köztük a szomszédos magyarországi Bagamér iskolásai is megmérettettek a versenyben. /Versszeretetre nevelni a gyermekeket. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 6./
2002. június 8.
A kovásznai Kőrösi Csoma Sándor Iskolaközpont diákszínpada az elmúlt hét végén ünnepelte fennállásának 30. évfordulóját. A hátrahagyott éveket Gazda József nyugalmazott magyartanár, író és műkritikus, a diákszínpad irányítója és rendezője 1972—1993 között, valamint Molnár János, az iskola informatika szakos tanára, a diákszínpad jelenlegi rendezője ismertette. Gazda József elmondta, 1972 előtt már voltak diákszínjátszó-törekvések Kovásznán, így 1964-ben már létezett diákszínjátszó mozgalom. A fő célkitűzés a magyar kultúra ápolása volt, elsősorban a szórványvidéken kisebbségi sorban élők körében. Évtizedeken át Erdély faluszínháza, szórványszínháza voltak, rendszeresen felkeresték Beszterce-Naszód, Mezőség (Kolozs és Maros megye), Szilágyság, Kalotaszeg, Fehér, Szatmár, Temes, Szeben és Brassó megye eldugott, félreeső falvait. A Ceausescu-korszak utolsó éveiben szűkült a játszóterük, Szilágyság és Kolozs megyéből kitiltották, máshol a szekuritáte ,,díszkísérete" követte őket. 1993-ban az irányítást átvette Molnár János tanár, aki a kísérleti színház felé nyitott, a szövegközpontú előadások helyett a mozgásra, a testbeszédre összpontosított. 1995-ben az Ősvigasztalással a kovásznai diákszínpad elnyerte az Országos Diákszínjátszó Fesztivál (ODIF) nagydíját. Örkény István Egyperces novelláiból összeállított játékkal 1999-ben másodszor is megnyerték az ODIF nagydíját. Kosztolányi Dezső novellája alapján rendezett Sakk-matt című pszichodramatikus játékkal 2001-ben a Nagyváradon megrendezett ODIF-on első díjat kaptak. /Bodor János: Diákszínjátszás Kovásznán. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 8./
2002. június 9.
Jelenleg a gyulafehérvári Római Katolikus Hittudományi Főiskolán tanuló kispapok összlétszáma 109. Ebből első éven 23, másodéven 20, harmadéven 10, negyedéven 17, ötödéven 8, hatod-éven 13, a gyakorlati éven 18 növendék van. Az egyházmegyék szerinti eloszlás a következő: gyulafehérvári főegyházmegye 64, a temesvári és a szatmári egyházmegye egyaránt 18, váradi egyházmegye 7, kárpátaljai apostoli kormányzóság 2 fő – a kispapok Mégis című folyóiratának "népszámlálása" szerint. /Kispapok létszáma. = Vasárnap (Kolozsvár), jún. 9./
2002. június 10.
A Megtestesült Bölcseségről Nevezett Gyulafehérvári Hittudományi Főiskola és Papnevelő Intézet (SIS = Seminarium Incarnatae Sapientiae) alapítása 1753-ban, Sztoyka Zsigmond püspök idejében történt. Az Intézetben gyakorlatilag összefonódik a főiskolai és a szemináriumi jelleg. Tehát nincs külön Főiskola és külön Szeminárium. A tanárok egy része egyben nevelő is a szemináriumban. Az Intézet központi jelleggel rendelkezik, ami azt jelenti, hogy a Gyulafehérvári Főegyházmegye mellett a Temesvári, Nagyváradi és Szatmári Egyházmegyék részére is többnyire itt történik a papképzés. A 6 éves tanulmányi idő első két évében a hangsúly a filozófián és az egyháztörténelmen van, míg a többi négy évben a teológiai jellegű tantárgyak vannak előtérben. A román állam részéről a több évtizedes huzavona után úgy néz ki, rendeződik a Hittudományi Főiskola helyzete. Partikuláris Főiskolaként való akkreditálása folyamatban van. /Római Katolikus Hittudományi Főiskola - Gyulafehérvár. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 10./
2002. június 11.
Ellentétben a szemérmes honi magyar sajtóval, a román média az elmúlt évek során több alkalommal is megszellőztette az RMDSZ-t alapítása óta irányítgató politikus-nagyvállalkozó Verestóy Attila üzleti ügyeit, a mögöttük lévő politikai-hatalmi összefonódásokat. Legutóbb a nagy példányszámú román napilap, a Romania Libera világította át a Verestóy-cégbirodalmat, amely átnyúlik a határokon is. Erről a Budapesten megjelenő HVG is tudósított, a téma a Transindex című hazai internetes portálon ugyancsak teret kapott. Mivel a honi magyar sajtó továbbra is szőrmentén kezeli Verestóy szenátor ügyeit, a politikus számos médiumnak tulajdonosa vagy résztulajdonosa is, ezért választókörzetében, Udvarhelyszéken állítólag fénymásolt és sokszorosított újságoldalakat juttattak el a polgárokhoz valakik. A szenátor-vállalkozó szerint politikai ellenfelei próbálják így lejáratni – áll abban az interjúban, amelyet a közlemények hatására s azokat mintegy ellensúlyozandó sietett adni Verestóy Attila az Udvarhelyi Híradónak. A Pintér D. István főszerkesztő által szignált, Verestóy Attila RMDSZ-es szenátor üzleti ügyeiről és egyéb pletykákról című jún. 3-ai sajtóanyag első része a Verestóy-cégbirodalom publikussá vált részéről ad vázlatos képet. Ugyanakkor a megjelent sajtóközleményekben nem esik szó a politikusnak nem a saját nevén – hanem rokonai, barátai, lekötelezettjei nevén – futó ügyleteiről, s ezekre ő maga sem tér ki. /A birodalom visszavág. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jún. 11./
2002. június 11.
Ötödik éve járja a szórványt, írta Szabó Csaba. Tudja, hogy miért menthetetlen Hátszeg, tudja, hogy Zsibó soha nem támad fel, hogy Pusztakalán napjai meg vannak számlálva, tudja, hogy Kőhalom és Bethlen végleg elesett... Azt is tudja, hogy ezt nem szabad így kimondani, mert a felmentő seregben bízó végvárak még reménykednek. A harmadik évezred Erdélye már árnyéka sem önmagának. A temesvári magyar líceum hirdetések útján próbál Kolozsvárról, vagy a Székelyföldről tanárokat szerezni. Nagyváradon, Ady városának magánkézbe került a magyar napilapja. Az egyetlen magyarlakta erdélyi nagyváros, ahol még fungál valamelyest a magyar közösségi élet, az Kolozsvár, írta. A Babes-Bolyai Tudományegyetem nemsokára megjelenő, 20 oldalas diáklapjának, az UBB-Reportnak egyetlen oldala lesz "magyar". Más szóval: kisvárosiasodik a nagy Kolozsvár. /Szabó Csaba: Előttünk az özönvíz. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 11./ Az egyetlen magyarlakta erdélyi nagyváros, ahol még fungál valamelyest a magyar közösségi élet, az Kolozsvár – ebben nincs igaza az újságírónak.
2002. június 11.
Radnóton az etnikai arányok az ötvenes évektől, a hőerőmű építésével kezdődően folyamatosan változtak s változnak manapság is. A hatezres városka lakosságának jelenleg alig több mint húsz százaléka magyar nemzetiségű. Öt évtizede még fordított volt az arány. Radnót legjelentősebb ipari létesítménye az ötvenes esztendőkben épült hőerőmű, amelyben 1960. és 1961. között indult be a villamos energia termelése. 1997-ben még az ország energiatermelésének közel kilenc százalékát adta. A gazdasági hanyatlással csökkent a villamos energia iránti szükséglet, jelenleg kapacitásuk alig negyedével termelnek, ami azt jelenti, hogy jelentős számú elbocsátások is történtek. Radnót munkaképes lakossága alig több mint felének van csak állandó munkahelye. Sokan járnak Magyarországra, ahol többnyire feketemunkát vállalnak, de számosan – főleg a fiatalok – már az EU-tagállamokba is eljutottak. Többségük nemhogy Radnótra, de az országba sem tér már vissza. Az általános iskolában a román tagozat huszonkilenc, a magyar nyolc osztállyal működik. A magyar tagozaton összesen 91 gyermek tanul. Jövőre, úgy tűnik, nem jön össze az első osztály beindításához szükséges számú gyermek. Szeretnék a tanfelügyelőség jóváhagyását megszerezni az előírtnál kisebb létszámú osztály indításához. Mester Imre református lelkipásztor szerint 1996-ban Radnóton 1200 tagja volt egyházközségünknek, ma már a reformátusok létszáma alig éri el az ezret. Öregedő, fogyó közösségről van szó. 1999-ben néptánccsoportot alakítottak, jelenleg egy 18 tagú gyermekcsoport készül a júliusban Kecskeméten tartandó nemzetközi gyermektalálkozóra. Radnóton 485 nyilvántartott tagja van az RMDSZ-nek. A kétnyelvű helységnévtáblákat a mai napig sem állították fel. /Szentgyörgyi László: Radnóti magyarság – önbizalmát vesztett közösség? = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jún. 11./
2002. június 11.
A román–magyar művelődési kapcsolatok időszerű kérdéseiről tanácskozott Temesváron a hét végén a Harmadik Európa Alapítvány rendezésében huszonhét író, műfordító, lapszerkesztő, irodalomkritikus, egyetemi tanár és művelődési szakember. Az irodalmi párbeszéd résztvevői Aradról, Bukarestből, Kolozsvárról, Nagyváradról és Szegedről jöttek. Ezen a rendezvényen mutatták be az A Treia Europa időszaki kiadvány 5. számát, amelyet Konrád Györgynek és a magyar irodalomnak szenteltek, valamint egy kétnyelvű antológiát Travers címmel erdélyi írók és költők műveiből. A megszólalók többnyire arra tértek ki, hogy mit tettek a román írók a magyar irodalom megismertetéséért az utóbbi évtizedekben. Jelentek meg antológiák, próza- és verskötetek, folyóiratszámok, amelyek román nyelvű fordításban ismertették meg a magyar irodalmat a román olvasókkal. Időnként összehoznak tanácskozásokat, vitafórumokat, de a román–magyar irodalmi kapcsolatok még mindig az udvariassági gesztusok és az időnkénti hivatalos rendezvények szintjén mozognak – állapította meg több író. Bodó Barna, a Temes Megyei Tanács Művelődési Bizottságának vezetője az európai elvárásoknak való megfelelés jelenségét vetette fel. Az alkalmi könyvkiállításon ott voltak az utóbbi években napvilágot látott műfordítások, köztük Nádas Péter, Szentkuthy Miklós és Konrád György egy-egy könyve. /Szekernyés Irén: Őszintén a román-magyar irodalmi kapcsolatokról. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 11./
2002. június 11.
Nagy Olga és Vöő Gabriella Havasok mesemondója /Akadémiai Kiadó, Budapest/ című kötete Jakab István 41 legszebb meséjét tartalmazza. Meséiből a magyarországi szakember és olvasó első ízben ismerheti meg az erdélyi magyar mesemondás, illetve elbeszélő művészet egyik reprezentatív képviselőjét. Murádin László kolozsvári nyelvész a kiadvány meséinek nyelvészeti sajátosságát elemezte. Megjelent az Erdélyi Magyar Szótörténeti Tár XI. kötete, az Akadémiai Kiadó és az Erdélyi Múzeum-Egyesület nagy közös ajándéka. A sorozat elgondolója és elindítója, Szabó T. Attila több évtizedes levéltári gyűjtése alkotja a szótár törzsanyagát. Ez később kiegészült néhány erdélyi történet- és emlékíró (mint Apor Péter, Bethlen Miklós, Cserei Mihály, Kemény János) munkáinak nyelvi anyagával. Célja a 16–19. századi erdélyi magyar nyelv szókincsének az eleven nyelvhasználatban való bemutatása a szövegrészletek segítségével. Földrajzilag kiterjed a hajdani Erdély valamennyi megyéjére, így a vizsgált területen belüli nyelvjárási különbségeket is tükrözi. /Könyvsarok. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jún. 11./
2002. június 11.
A 85 éves Szabó Magdának a 4. Simonyi Napok keretében adta át egy Arad megyei küldöttség jún. 2-án Debrecenben az idei összevont Simonyi-díjat, amelyet a körösközi Simonyi Társaság ítélt oda földijének, az ágyai származású írónőnek. Az elismerést egy színházi gálaest keretében személyesen vette át a kitüntetett a cívis városban, miután megtekintette a Régimódi történet című művének színpadi adaptációját, a nagyváradi Szigligeti Társulat vendégjátékát. A díszoklevelet a partiumiak nevében Tőkés László püspök és Hevesi Mónár József egyesületi elnök nyújtották át Szabó Magdának, aki méltatta a körösköziek ragaszkodását, szeretetét, nemkülönben a váradiak kiváló játékát. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), jún. 11./
2002. június 11.
A 85 éves Szabó Magdának a 4. Simonyi Napok keretében adta át egy Arad megyei küldöttség jún. 2-án Debrecenben az idei összevont Simonyi-díjat, amelyet a körösközi Simonyi Társaság ítélt oda földijének, az ágyai származású írónőnek. Az elismerést egy színházi gálaest keretében személyesen vette át a kitüntetett a cívis városban, miután megtekintette a Régimódi történet című művének színpadi adaptációját, a nagyváradi Szigligeti Társulat vendégjátékát. A díszoklevelet a partiumiak nevében Tőkés László püspök és Hevesi Mónár József egyesületi elnök nyújtották át Szabó Magdának, aki méltatta a körösköziek ragaszkodását, szeretetét, nemkülönben a váradiak kiváló játékát. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), jún. 11./
2002. június 11.
A 85 éves Szabó Magdának a 4. Simonyi Napok keretében adta át egy Arad megyei küldöttség jún. 2-án Debrecenben az idei összevont Simonyi-díjat, amelyet a körösközi Simonyi Társaság ítélt oda földijének, az ágyai származású írónőnek. Az elismerést egy színházi gálaest keretében személyesen vette át a kitüntetett a cívis városban, miután megtekintette a Régimódi történet című művének színpadi adaptációját, a nagyváradi Szigligeti Társulat vendégjátékát. A díszoklevelet a partiumiak nevében Tőkés László püspök és Hevesi Mónár József egyesületi elnök nyújtották át Szabó Magdának, aki méltatta a körösköziek ragaszkodását, szeretetét, nemkülönben a váradiak kiváló játékát. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), jún. 11./
2002. június 13.
Ma még az elemi oktatás sújtja a krónikus gyermekhiány Nagyváradon, ám pár év múlva felsőbb osztályokba is begyűrűzik - jelezte Pető Csilla nagyváradi szaktanfelügyelő. A Bihar megyei magyar elemi oktatásért felelős tanfelügyelőnő szerint a nagyvárosok lakótelepein is erőteljesen a szórványosodás, Ősszel Nagyváradon 150-160 elsőssel kevesebb kezdi meg az iskolát, ezért 8 tanítónőnek megszűnik az állása. /(Balla Tünde): Figyelmeztet a tanfelügyelő. Krónikus gyerekhiány nagyvárosainkban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 13./
2002. június 13.
A Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye mellett működő Caritas-szervezet 1990. március 20-án alakult meg, székhelye is a püspökség szomszédságában, a Kanonok-soron van. Rajna József római katolikus plébános-igazgató igyekszik átláthatóbbá tenni tevékenységüket a sajtó irányában. A 2001-es esztendőbeli tevékenységüket egy füzet mutatta be. Az idősgondozás és egészségügyi program összekapcsolódik, mert poliklinikájukon általános orvosi rendeléstől számos szakorvosi konzultációkig sokmindent elvégeznek. Évente átlagban 16 ezer receptet állítanak ki. A Segítő Jobb Alapítvány olyan betegek külföldi, főleg magyarországi kezelését támogatja, akiknek itthon nem létezik gyógymód. Az idősgondozást részben a 40 férőhelyes Szent Márton Öregek Otthona végzi. A házi idős és beteggondozási programban tavaly havonta átlagosan 395 személyt gondoztak. Az egyházmegye területén hét beteggondozói központ működik. Nem felekezeti vagy nemzetiség-függő, hogy segítsenek valakin. Alapélelmiszerekből összeállított csomagokkal segítik a családokat, öregeket és más rászorultakat. A szegénykonyhán naponta 200 személyre főznek. Nagyobb beruházás lesz a szociális konyha felújítása, a szentjobbi szociális gyermekotthon megépülése. Folyamatos a cigánygyermekek megsegítése. Legfiatalabb a fogyatékos-gondozói programjuk. /Balla Tünde: Új tervek, de a régi munkát végzi a nagyváradi Caritas. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 13./
2002. június 13.
Költözik az Andrei Saguna Szakközépiskola a Lorántffy Zsuzsanna Gimnázium épületéből Telekkönyveztette a nagyváradi Királyhágómelléki Református Egyházkerület a Lorántffy Zsuzsanna Gimnázium épületét, melyben jelenleg még az Andrei Saguna Szakközépiskola működik. Az erről szóló megállapodást ezen a héten írja alá az egyház, a polgármesteri hivatal, a tanfelügyelőség és az iskola vezetősége, ám az iskola átköltöztetése körüli bonyodalmak miatt akár három év is eltelhet, amíg az épület teljesen felszabadul. A szóbeli megállapodás szerint az épület egy részét őszig felszabadítja az intézmény, és a szóban forgó osztályokat átköltözteti egy másik iskolaépületbe. Tőkés László püspök a helyi lapban azt nyilatkozta, hogy a polgármesterrel és az önkormányzat képviselőivel folytattak megbeszéléseket. "Terepszemlét tartottunk, és azt az ígéretet kaptuk, hogy iskolakezdésig hajlandóak és módjukban áll rendelkezésünkre bocsátani az épület nagyobb szárnyát." Greta Postole, a Saguna Szakközépiskola igazgatója elmondta, egyelőre a kisebbik épületet tudja felszabadítani. /Simon Judit: Három évig is eltarthat a költözködés. = Krónika (Kolozsvár), jún. 13./
