Aradon tíz éve aktívan működik egy magyar civil szervezet, az aradi Alma Mater Alapítvány. Márc. 13-án tartották évi közgyűlésüket, számolt be Nagy István, az Arad megyei RMDSZ művelődésügyi alelnöke, pécskai alpolgármester. Az Alma Mater megalakítását jó tíz éve kezdeményezte Éder Ottó, aki évek óta az alapítvány elnöke és a Csiky Gergely Iskolacsoport igazgatója, becsületes, önzetlen ember. A közgyűlésen, amikorra a szavazásra került volna sor, már nem volt meg a kvórum. Előtte ugyanis gittegyletnek, vagyis jelentéktelen, de fontoskodó szervezetnek nevezte az Alma Mater Alapítványt Király István, az RMDSZ Arad megyei elnöke. Emiatt sokan távoztak. Ez az alapítvány évek óta a legnagyobb a költségvetésű a megyében működő magyar egyesületek közül, amelyik évente százmilliókat gyűjt össze és fordít a gyermekek oktatásának támogatására. - Nem az a jó, ha mindent és mindenkit ugyanaz a 8–10 ember vezet és irányít, szögezte le Nagy István. /D. L.: Bomlasztják az aradi békét. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), márc. 19./
2002. március 19.
Király András, Ilyés Gyula és Lakatos Péter, az RMDSZ Arad, Szatmár és Bihar megyei elnökei február végén nyílt levélben bírálták az RMDSZ tiszteletbeli elnökét, Tőkés László püspököt, valamint a Református Egyházkerület Igazgatótanácsát, amiért az egyházfő és a vezető testület úgymond nem egyeztet velük, amikor a párt csúcsvezetésének politikáját és helyi korifeusainak magatartását nyilvánosan elmarasztalja. A három területi vezető kifogást emelt az ellen, hogy a református egyház és vezetői elvárásokat fogalmaznak meg az RMDSZ-szel szemben, megalkuvóknak nevezik a szövetségnek a hatalomhoz dörgölőző politikusait, hiányolják a reális népképviseletet, sürgetik a visszatérést az eredeti programhoz, számon kérik a kongresszusi határozatok megvalósítását és általában kárhoztatják az RMDSZ politikai versenypárttá válását. Erdélyi Napló (Nagyvárad), márc. 19./
2002. március 19.
1998-ban történt, hogy az Adevarul című bukaresti, valamint a Cuvintul Liber és a 24 Ore Muresene című helyi lapokban megjelent cikkek szerzői azt kifogásolták, hogy a marosvásárhelyi bíróságon a román nyelvet kellőképpen nem ismerő fél meghallgatása magyar nyelven történt. A szaktárca azonnali vizsgálatot indított, és megállapította, hogy az érintett bíró, Adorjáni Erzsébet eljárása mindenben megfelelt a törvényes rendelkezéseknek. Ennek ellenére ezt követően sem Adorjáni, sem más többé nem követte a három évtizedes gyakorlatot, azóta kizárólag a hivatalos román nyelvet használják. - A nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek anyanyelvhasználati joga az alapvető emberi jogok közé tartozik – mondta Tőkés József, aki 1968-tól nyugdíjaztatásáig, 1975-ig volt a Maros Megyei Törvényszék elnöke. –Tőkés szerint a hetvenes évek végéig nem is volt gond, hisz a bírói testület tagjai fele-fele arányban voltak románok és magyarok. Mára ez az arány megváltozott, a vásárhelyi bíróság 24 tagú, valamint a megyei törvényszék 21 tagú bírói testületének csupán 2, illetve 3 magyar nemzetiségű tagja van, ami nem tükrözi a város s a megye etnikai összetételét. - A mintegy három évtizeden át folytatott, magyar nyelvet is használó gyakorlat során – ugyancsak Tőkés szerint – egyetlen alkalommal sem merültek fel kifogások sem az igazságügyi tárca, sem más államigazgatási szervek, sem az egyes ügyekben megidézett személyek részéről. Egészen a már említett 1998-as esetig. Azonban semmiféle indoka nincs a ‘98-ig követett joggyakorlat megváltoztatásának. Markó Béla szövetségi elnök a 2000 augusztusában Marosvásárhelyen tartott IX. Anyanyelvi Konferencián még a következőképpen nyilatkozott: "Amit mi itt Erdélyben teszünk, küzdelem az anyanyelvhez való jogért, amelyet másképpen, mint az édesanyához való jogot, nem tudok elképzelni. Ez tehát nem politika, annál több, fontosabb, lényegesebb. Ez nem a fordításhoz, nem a szinkronizáláshoz való jog." Rá alig öt hónapra viszont – igaz, közben parlamenti választások voltak, s megköttetett az utódkommunistákkal az együttműködési egyezmény is – egy ügyvezető elnökségi ülés után már azt nyilatkozta, hogy "vannak még fontos területek, amelyeken szabályozni kell az anyanyelv használatát, mint például az igazságszolgáltatás, ahol létezik ez a lehetőség azáltal, hogy fordítót biztosítanak". Legutóbb Kerekes Károly képviselő próbálkozott azzal, hogy a kormánypárttal kötött, 2002-re érvényes együttműködési protokollumba illesszék be a bíróságok megszervezésére vonatkozó 92-es számú törvény módosítását, olyan értelemben, hogy az garantálja a kisebbségek anyanyelvének használatát. Azonban ez nem sikerül. /Szentgyörgyi László: Amikor Justitia nem ért magyarul – és nem is akar. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), márc. 19./
2002. március 19.
A nagybányai Gr. Teleki Sándor Cserkészcsapat márc. 1–3. között ismét megrendezte a Regős-Cserkész Hétvége nevű rendezvénysorozatot. Több mint száz, Erdély minden részéből érkező cserkészt fogadtak a házigazda nagybányaiak. Nem hiányzott a népdal és a néptánc sem. /(szika): Cserkésztanya Teleki Sándor egykori házában. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), márc. 19./
2002. március 20.
Albison márc. 15-én az Irinyi József Iskola udvarán emlékeztek meg a szabadságharc évfordulójáról. Ünnepi beszédet mondott Török Ferenc, az albisi iskola igazgatója. Az ünnepi irodalmi összeállítás előtt a diákok egy csoportja népviseleti ruhában idézte vissza az 1848-as napokat, karddal kivonva vonultak az esemény színhelyére. A megjelentek megkoszorúzták az iskola falán elhelyezett Irinyi József-emléktáblát./D. F.: Albisi március 15. = Bihari Napló (Nagyvárad), márc. 20./ Márc. 17-én Albison megalakult az Irinyi József Társaság. Az alakuló gyűlésen részt vett dr. Pete István szenátor, valamint Dukrét Géza, a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság elnöke is. Az alakuló gyűlés előtt a vendégek megtekintették azt a helyet, ahol minden feltételezés szerint egykor állt Irinyi József szülőháza. A telek mostani tulajdonosa, Mészáros Etelka húsz négyzetméter területet ajánlott fel egy emlékmű felállításához. Érbogyoszló alpolgármestere, Bakó Lajos albisi lakos kezdeményezésére elkészült egy terméskőből kivitelezett építmény, melynek közepén egy márványtáblát helyeztek el, jelezve, hogy a falu nagy szülöttének egykor itt állt a szülőháza. Bakó Lajos ismertette a társaság szervezeti szabályzatának tervezetét. Fő célkitűzésük Irinyi József emlékének az ápolása. Megválasztották a társaság vezetőit. Az elnök Bakó Lajos, az alelnök Szabó László, a titkár Török Ferenc lett. /Dérer Ferenc: Megalakult az Irinyi József Társaság. = Bihari Napló (Nagyvárad), márc. 20./
2002. március 21.
Az Otthonom, Szatmár megye helytörténeti sorozat tizennegyedik kötete dr. Tempfli Imre: Dr. Scheffler János szatmári püspök és nagyváradi apostoli kormányzó pásztorlevelei és utolsó írásai /Szent–Györgyi Albert Társaság, Szatmárnémeti/ A helytörténeti könyvek sorában ez az első egyháztörténeti munka. 2002. márc. 26–án hatvan éve annak, hogy XII. Pius pápa püspökké nevezte ki dr. Scheffler Jánost, a kolozsvári egyetem egyházjogi tanszékének tanárát. /Csirák Csaba: Az Otthonom, Szatmár megye könyvsorozat újabb kötete. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), márc. 21./ Scheffler János /Kálmánd, 1887. okt. 29. - Jilava, 1952. dec. 6./ az egyház vértanúja, bebörtönözték, a börtönben halt meg.
2002. március 22.
Kállay László fugyivásárhelyi református lelkész, fugyivásárhelyi RMDSZ-elnök visszautasította a Királyhágómelléki Református Egyházkerület Igazgatótanácsának nyilatkozatát. Szerinte rágalom az, hogy Borzási Gyula lelkésztársával, valamint az RMDSZ-szel az egyház belső megosztására szövetkezett volna. Kállay László azt kérte, hogy az egyház ne kötelezze el magát egyetlen pártpolitikai irányvonal mellett sem. Kállay szerint nem ő osztja meg az egyházat és a magyarságot, hanem azok, aki állandó háborút szítanak az RMDSZ és a református egyház között. /Kállay László református lelkész, fugyivásárhelyi RMDSZ-elnök: Válasz az igazgatótanácsi nyilatkozatra. = Bihari Napló (Nagyvárad), márc. 22./
2002. március 22.
A Régimódi történet bemutatásával ciklussá rendeződik Szabó Magda drámaírói életműve a Szigligeti Társulat /Nagyvárad/ színpadán, hiszen az Az a szép, fényes nap (1996) és a Fanni hagyományai (1998) után az írónő talán legkedveltebb színműve is a váradi közönség elé kerül. /Nagy Béla irodalmi titkár: Bemutató a színházban. Régimódi történet. = Bihari Napló (Nagybánya), márc. 22./
2002. március 22.
A Régimódi történet bemutatásával ciklussá rendeződik Szabó Magda drámaírói életműve a Szigligeti Társulat /Nagyvárad/ színpadán, hiszen az Az a szép, fényes nap (1996) és a Fanni hagyományai (1998) után az írónő talán legkedveltebb színműve is a váradi közönség elé kerül. /Nagy Béla irodalmi titkár: Bemutató a színházban. Régimódi történet. = Bihari Napló (Nagybánya), márc. 22./
2002. március 23.
A következő tanévtől magyar nyelvű tanítóképzés indul a nagyváradi állami egyetemen - közölte márc. 22-én az MTI bukaresti irodájával Teodor Maghiar, az intézmény rektora. Teodor Maghiar elmondta, hogy az egyetem szenátusának erről szóló határozatát elküldték a minisztériumnak. A tervek szerint a 2002-2003-as tanévtől kezdve az intézmény keretében működő felsőfokú tanítóképzőben egy-egy magyar nyelvű szakot indítanak tanítók, illetve óvónők részére. A nagyváradi állami egyetemen jelenleg nincs magyar nyelvű oktatás. Maghiar arról nem kívánt nyilatkozni, hogy a tanítóképzés után terveznek-e más magyar nyelvű szakokat is indítani. A magyar nyelvű tanítóképzés azért is rendkívül fontos a Partiumban, mert a Nagyváradon működő magyar magánegyetem, a Partiumi Keresztény Egyetem, illetve jogelődje, a Sulyok István Főiskola nem kapta meg az akkreditálást a tanítóképző szakra. A magánegyetem terveit végleg ellehetetlenítette az, hogy a román oktatási minisztérium tavaly megvonta a pedagógusképzés jogát a Romániában működő felsőfokú magánoktatási intézményektől. Lakatos Péter, a Bihar megyei RMDSZ elnöke az MTI-nek nyilatkozva emlékeztetett rá, hogy a Sulyok István Főiskolán végzett pedagógusok diplomáját államilag nem ismerték el. Emiatt az ilyen diplomával rendelkező végzősöket csak helyettesítőkként lehetett alkalmazni ideiglenes jelleggel. Ez nagy anyagi és szakmai hátránnyal járt a végzősökre és az érintett magyar tannyelvű iskolákra nézve. /Magyar nyelvű tanítóképzés Nagyváradon . = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), márc. 23./
2002. március 23.
A nagyváradi római katolikus egyházmegye szobrot állít vértanú püspökének dr. Bogdánffy Szilárdnak, akit titokban szenteltek fel pappá és akit 1949-ben letartóztattak a román hatóságok. A püspök a nagyenyedi börtönben halt meg 1953-ban. A nagytudású tanár főpap sírjának nyoma sem maradt. A bazilika kertjében állítják fel a szobrot, a tervek szerint október 3-án, amikor 49 esztendeje lesz annak, hogy a püspök eltávozott. Az egyházmegye kérte dr. Bogdánffy Szilárd boldoggá avatását a Vatikántól, a kérelem a szentté avatásokkal foglalkozó testület elbírálására és a szentatya jóváhagyására vár. A bronz mellszobor elkészítésére egy ifjú képzőművészt, Harmath Istvánt kérték fel, akinek Sepsiszentgyörgyön már van egy köztéri alkotása, mégpedig sárkányölő Szent György egészalakos szobra és pályázaton nyerte meg Márton Áron püspök mellszobrának elkészítését. /(balla) Szobrot állítanak a vértanú püspöknek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 23./
2002. március 24.
Március 6-án tartotta évi beszámoló ülését a Romániai Máltai Segélyszolgálat nagyváradi egyházmegyés csoportja. Dr. Földes Béla, a máltaiak helyi vezetője több program eredményeiről számolt be. Több helység iskolájának 110 tanulója érintett a roma programban. Az önkéntesek több személyt kerestek fel, akiket 5 millió lej értékű élelmiszerrel segítettek. Összességében 1210 rászorulón segített a szolgálat. A Máltai Segélyszolgálat az idei Varadinum-héten a Diákszövetséggel közösen nemzetközi fórumot tervez, amelynek tárgya a beteg jogai és az alapvető emberi jogok közötti összefüggés. /(tüzes): Tavaszi számadás. = Vasárnap (Kolozsvár), márc. 24./
2002. március 25.
Márc. 23-án Kolozsváron tartotta alapító küldöttgyűlését az Erdély–Bánság Liga. Az egybegyűltek — Románia 16 megyéjének 83 küldötte — a Pro Transilvania Alapítvány elnökét, az utóbbi években a központosított román nemzetállam decentralizálását és regionalizálását feltűnően hangosan követelő politikust, Sabin Ghermant választották meg ideiglenes elnöknek. Elfogadták az új politikai tömörülés statútumát, majd a nagyváradi Mircea Teaha, illetve az aradi Wilkli Landt személyében megválasztották a párt alelnökeit. Az Erdély–Bánság Liga főtitkára a besztercei Iosif Murza lett. Az új pártnak Kolozsváron lesz a stratégiai központja, Besztercén fog működni a titkársága, és Aradon alakítják majd ki gazdasági fiókját. Gherman elmondta, hogy a párt bejegyzésének kérelmét 15 napon belül fogják benyújtani a fővárosi bírósághoz. /Szabó Csaba: Párttá alakult az Erdély–Bánság Liga. Sabin Gherman az ideiglenes elnök. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 25./
2002. március 26.
Több nagyváradi magyart és cigányt is románnak akart feltüntetni néhány számlálóbiztos. A hiszékenyebb polgárokkal úgy íratták alá a kérdőíveket, hogy ceruzával töltötték ki a nemzetiségre, a vallásra és a végzettségre vonatkozó adatokat, vagy pedig önhatalmúlag írtak be mindenfélét a kérdőívekbe a bihari megyeszékhely egy olyan negyedében, ahol köztudottan kompakt magyar, illetve roma közösség él. Igen sok embert becsaptak. Az érintettek csak azután merték bevallani a velük történteket, miután néhány határozottan fellépő polgár nem írta alá a nyomtatványt, majd amikor a biztos nem volt hajlandó bemutatni a golyóstollal helyesen kitöltött ívet, a sajtónyilvánossághoz fordultak segítségért. Több tucat család esetében jártak el törvénytelenül a biztosok. A váradi magyar médiát értesítők a biztosok nevét nyilvánosságra hozták, azonban nem tudni, indul-e eljárás a törvénytelenségek elkövetői ellen. /(Balla Tünde): Népszámlálás 2002. Visszaélések Váradon. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 25./
2002. március 26.
Több nagyváradi magyart és cigányt is románnak akart feltüntetni néhány számlálóbiztos. A hiszékenyebb polgárokkal úgy íratták alá a kérdőíveket, hogy ceruzával töltötték ki a nemzetiségre, a vallásra és a végzettségre vonatkozó adatokat, vagy pedig önhatalmúlag írtak be mindenfélét a kérdőívekbe a bihari megyeszékhely egy olyan negyedében, ahol köztudottan kompakt magyar, illetve roma közösség él. Igen sok embert becsaptak. Az érintettek csak azután merték bevallani a velük történteket, miután néhány határozottan fellépő polgár nem írta alá a nyomtatványt, majd amikor a biztos nem volt hajlandó bemutatni a golyóstollal helyesen kitöltött ívet, a sajtónyilvánossághoz fordultak segítségért. Több tucat család esetében jártak el törvénytelenül a biztosok. A váradi magyar médiát értesítők a biztosok nevét nyilvánosságra hozták, azonban nem tudni, indul-e eljárás a törvénytelenségek elkövetői ellen. /(Balla Tünde): Népszámlálás 2002. Visszaélések Váradon. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 25./
2002. március 26.
Több nagyváradi magyart és cigányt is románnak akart feltüntetni néhány számlálóbiztos. A hiszékenyebb polgárokkal úgy íratták alá a kérdőíveket, hogy ceruzával töltötték ki a nemzetiségre, a vallásra és a végzettségre vonatkozó adatokat, vagy pedig önhatalmúlag írtak be mindenfélét a kérdőívekbe a bihari megyeszékhely egy olyan negyedében, ahol köztudottan kompakt magyar, illetve roma közösség él. Igen sok embert becsaptak. Az érintettek csak azután merték bevallani a velük történteket, miután néhány határozottan fellépő polgár nem írta alá a nyomtatványt, majd amikor a biztos nem volt hajlandó bemutatni a golyóstollal helyesen kitöltött ívet, a sajtónyilvánossághoz fordultak segítségért. Több tucat család esetében jártak el törvénytelenül a biztosok. A váradi magyar médiát értesítők a biztosok nevét nyilvánosságra hozták, azonban nem tudni, indul-e eljárás a törvénytelenségek elkövetői ellen. /(Balla Tünde): Népszámlálás 2002. Visszaélések Váradon. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 25./
2002. március 27.
Nagyváradon, az Országos Drámapedagógiai Napokon Rusz Csilla, a Romániai Magyar Drámapedagógiai Társaság nagyváradi alelnöke hangsúlyozta, hogy a drámapedagógia a személyiségfejlesztés leghatékonyabb módszere. A nagyváradi Tanítók Klubja szervezte napoknak a Partiumi Keresztény Egyetem adott otthont, hazai és külföldi szakemberei tartottak előadásokat. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 28./
2002. március 29.
Az RMDSZ összesítése szerint az érdekvédelmi szövetséghez a népszámlálás során 270 telefonos érdeklődés, információkérés érkezett. A megkeresések 40 százaléka panasz, a további 60 százalék esetében technikai jellegű információkérésről beszélhetünk. A panaszok 30 százaléka megalapozott volt — ilyen esetekben a helyi és megyei népszámláló-bizottságokat értesítették, és figyelemmel kísérték ezek megoldását. A panaszok többsége az űrlapok ceruzával történő kitöltésére, csupán a kódszám megjelölésére, a kettős állampolgárok és a külföldön tartózkodó személyek bejegyzésének elutasítására, a kérdőívek aláíratásának elmaradására vonatkoztak. Többen jelezték azt is, hogy a számlálóbiztos nem kereste fel őket. Vasile Gherman, Kolozsvár népszámláló-bizottság titkára szerint Kolozsváron csupán tíz személy adatfelvétele maradt el. A népszámlálás utolsó napján közel 100 magyar család jelentkezett a városi bizottságnál azzal, hogy a számlálóbiztos nem járt náluk, valamennyi esetben megtörtént az adatfelvétel. Kerekes Sándor, a megyei tanács alelnöke arról számolt be, hogy a Fenesi út 135 szám alatt egy magyar családnál nem járt a biztos. /K. O., Sz. Cs.: Több magyar család adatfelvétele elmaradt. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 29./ Az országos helyzethez hasonlóan Bihar megyében is számos kirívó szabálytalanság történt: a kérdezőbiztos ceruzával írta be a nemzetiséget, illetve az anyanyelvet, de olyan is volt, hogy megpróbálta saját ízlése szerint kitölteni a nyomtatványokat. Sok helyen fel sem kerestek számos polgárt. A Bihar Napló sok olvasója telefonált, hogy kihagyták az összesítésből, hiába hívták időben a polgármesteri hivatalt. - Szász Jenő, Székelyudvarhely polgármestere a Magyar Polgármesterek Világtalálkozója alkalmából Magyarországon tartózkodva azt nyilatkozta: "A romániai népszámlálás eredményei hiteltelenek lesznek"… /Szeghalmi Örs: Foghíjasra sikerült Biharban is a népszámlálás. = Bihari Napló (Nagyvárad), márc. 29./ Makay Botond resicabányai református lelkipásztor értesítette a népszámlálási bizottságot, hogy nála nem jártak, kérésére azután megjelent a számláló biztos. A népszámlálási bizottsághoz több panasz érkezett, de legtöbbjét nem vették nyilvántartásba. Az RMDSZ írásos panaszt nyújtott be két govondári család esetéről, akiket csak ceruzával számláltak meg. /Krassay Szörény: Csaknem két magyarral kevesebb lett. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 29./
2002. március 29.
Sajtóértekezletet tartott Tőkés László királyhágómelléki református püspök, dr. Kovács Béla, a Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) rektora és Tolnay István, az egyházkerület tanügyi előadótanácsosa. Elsősorban az egyetemmel foglalkoztak, mert a napokban nyilvánosságra jutott: a nagyváradi állami egyetem tanítóképző szakot indít magyarul ősztől. Ugyanakkor a PKE évek óta folytat ilyen képzést, de végzettjeik nem tudnak diplomázni, mert nem kapták meg az akkreditációt. Tőkés püspök bírálta az RMDSZ-t a sikerpropaganda miatt, amikor gondok vannak, a magyar állami egyetem hiánya mellett a máramarosszigeti iskola gondjai, vagy a hajdani nagyváradi református gimnázium (ma: Andrei Saguna) visszaadása, a zilahi Kálvineum sorsa. A tanítóképzősök államvizsgájával kapcsolatban a püspök emlékeztetett: a Babes–Bolyai Egyetem szenátusa előbb megszavazta, majd rövid idő múlva mégis megvonta a PKE diákjaitól e lehetőséget. Tolnay István felolvasta a kolozsvári egyetemtől kapott mindkét értesítést. A Nagyváradon indítandó állami tanítóképzés célja a PKE megszüntetése. A Bihar megyei RMPSZ javaslatára hiánypótlóként hozták létre a szakot, mivel nagyon sok szakképzetlen tanerő volt a megyében. "Az a politikai szándék, hogy kivegyék a kezünkből az ügyet és átadják a Maghiar-féle egyetemnek, amely az elmúlt 10 évben következetesen elzárkózott a magyar nyelvű oktatás ügyétől. Annál furcsább az eset, hogy a megyei RMDSZ javaslatára történt ez, az RMPSZ pedig az egyetemünkön folyó tanítóképzés egyik indítványozója volt. Kifogják vitorlánkól a szelet" - fogalmazott a püspök. Tőkés püspök elmondta: Magyarországról biztos ígéretet kaptak a vizsgával kapcsolatban és nem hagyják magukra a diákokat. Szerinte a román egyetemeken való tagozatosítás miatt egyre kevesebb az esély az állami magyar egyetem létrehozására, a magyar nyelvű oktatás lehetősége tovább szűkül. /(Balla Tünde): A tagozatosítás miatt. Tovább szűkül a magyar nyelvű oktatás esélye. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 29./
2002. március 29.
Nagyváradon szervezett idén honismereti találkozót a Partiumi és Bánsági Művelődési és Emlékhely Bizottság. A református püspöki palotában tizenegy történelmi és néprajzi, illetve egy-egy jeles személyiség életéről-munkásságáról mutattak be érdekes dolgozatokat az előadók A XX. század öröksége témakörben. A körülbelül hatvan főnyi résztvevőt Dukrét Géza, a bizottság elnöke köszöntötte. Az előadások szövegének gyűjteményéből kötetet állítanak össze - fejtette ki bevezetőjében. /A XX. század öröksége. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 29./
2002. március 30.
Az 1999/83. számú kormányrendelet alapján két nagyváradi egyházi ingatlant, a jelenlegi Ady Endre Középiskola és az Andrei Saguna Szakközépiskola épületét visszajuttatták egykori tulajdonosainak. A rendeletet eddig nem hajtották végre. Most egy kedvező fordulatról számolt be a Biró Rozália alpolgármester: arról értesítették a nagyváradi Polgármesteri Hivatalt, hogy az Ady Endre Középiskola épületét végérvényesen visszakapta az Orsolya-rend. A kormányhatározat alapján létre kellett hozni egy bizottságot. Ez az ingatlant visszaigénylő intézmény, az önkormányzat és a szakminisztérium képviselőjéből áll. Az Ady Középiskola ügyében az említett bizottság megalakult, megírták a jelentését, amit elküldtek a Polgármesteri Hivatalnak. Ennek alapján visszakapta az épületet az Orsolya-rend. A másik iskolával kapcsolatban az alpolgármester nem tudott új információval szolgálni. /(p. z.): Visszaadták a volt Orsolya zárda épületét. = Bihari Napló (Nagyvárad), márc. 30./
2002. március 30.
A Pro Tárkány Egyesület szervezésében márc. 29-én megkoszorúzták az 1919-ben ártatlanul kivégzett tárkányiak emlékművét. Az ünnepségen részt vett és koszorút helyezett el Szilágyi Zsolt és Kovács Zoltán parlamenti képviselő, valamint Sárközi Zoltán és Orbán Mihály, a Reform Tömörülés képviselői, dr. Csapó I. József, az alapítvány fővédnöke, Torda Imre, Érmihályfalva polgármestere, Szénási Ferenc, a nagyszalontai Bocskai Alapítvány elnöke. Gábor Ferenc, a Pro Tárkány Egyesület elnöke beszédet mondott. /Albert Ferenc: Koszorúzás Kőröstárkányban. = Bihari Napló (Nagyvárad), márc. 30./
2002. április 2.
Murvai László hatalmas adatbankot hozott össze, amelyből ízelítőt ad A számok hermeneutikája ? A romániai magyar oktatás tíz éve ? 1990?2000 /Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága, Budapest/ című könyvében. 1989-ben a 7 százaléknyi magyar lakosság magyarul tanuló gyermekei a diákösszlétszámnak már csak 4,3 százalékát tették ki. 1990?1991-es tanévben hirtelen 4,9 százalékra ugrott a magyarul tanulók részaránya. 1994-ig megmaradt a 4,9 százalékos részarány, ezután újra csökkenni kezdett az arány. A romániai magyar oktatás újabb mélypontjának elérésekor erősödött meg Magyarországon a polgári kormány annyira, hogy testvéri kezet nyújthatott a határon kívül rekedt nemzetrészeknek. /N. Á.: Megszakadó tendenciák. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 2./
2002. április 2.
Bilibók Jenő, a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének alelnöke elmondta, hogy Moldvában, az MCSMSZ által működtetett bákói irodában eddig több mint százan kérték a magyarigazolványt. Szövetségük tagsága már meghaladta a háromszázat. Gyűlnek a kérvények a hivatalos magyar nyelv és irodalomoktatás beindításához. A népszámlálást illetően azonban a falvak nagy részében problémák vannak. Az is megtörtént, hogy meg sem kérdezik a nemzetiséget és az anyanyelvet, és akadt település, például Trunk, ahol a vallásra sem kérdeztek rá a számlálók. Az is megtörtént, hogy elhallgattatták az embereket, mondván: a biztosok tudják, hogyan kell kitölteni az adatlapokat, és majd otthon fejeznek be bizonyos részeket. A bákói Desteptareaban nemrég olyan cikk jelent meg, amely azt hangsúlyozta az RMDSZ szórólapjainak kapcsán, hogy magyarsággal mérgezett röplapokkal manipulálják az embereket. Az MCSMSZ végül küldött egy jelentést az illetékes megyei bizottsághoz, amely operatívnak is bizonyult. Kimentek a helyszínre, és néhány manipulált jegyzőkönyvet újraírtak. Az egyik esetben ugyanis a polgár azt nyilatkozta, hogy ő magyar, mire azt válaszolták, hogy ezt nem lehet beírni, így csángóként jegyezték fel. Egy másik esetben pedig a számlálóbiztos üresen hagyta a nemzetiségre vonatkozó rubrikát. A Klézsén élő Hegyeli Attila, aki az iskolán kívüli magyarnyelv-oktatással van megbízva, olyan moldvai településről tud, ahol az utcán is mindenki magyarul beszél, mégis alig vallotta néhányuk magyarnak magát. /Kristály Lehel: Jó és rossz hírek a csángómagyaroktól. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 2./
2002. április 2.
Dr. K. Ajtay Mária nyílt levéllel fordult Frunda Györgyhöz, aki a március 15-ei ünnepi beszédében leszögezte: ?Soha annyi magyar diák nem tanult az egyetemeken, mint ma? (Népújság, 2002. március 16.). Ez nem igaz. Ajtay Murvai Lászlót idézte, aki A számok hermeneutikája ? A romániai magyar oktatás tíz éve ? 1990?2000 című tanulmánykötetében megállapította: "az önálló magyar nyelvű tanintézetek száma meredeken zuhan; a magyar nyelvű beiskolázás arányszáma az 1948/1949 tanév 9,3 százalékáról 1999-re országosan 4,2 százalékra esett vissza; a magyar állami felsőoktatási tanulási lehetőségek drasztikusan csökkentek, közel állanak a teljes felszámolódáshoz." Ugyanez a tanulmánykötet megállapította, hogy a magyar egyetemisták országos részaránya 1949 és 1989 között 5,8 százalékról 4,5-re esett vissza, az utóbbi tíz esztendőben (1990?2000) pedig 3,95 százalékra zuhant. Továbbá a magyar anyanyelvű diákoknak, tehát ennek a 3,9 százaléknak kevesebb mint egyharmada (29,72 százalék) tanul csupán magyarul, mivel a szakok többségén az egyetemeken az oktatás románul folyik. /Prof. dr. K. Ajtay Mária, Marosvásárhely: Nyílt levél Frunda Györgynek. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 2./
2002. április 2.
Kovászna megyében a kormánypártiak le akarják váltani Keresztély Irma megyei főtanfelügyelőt. Tavaly ősszel már érkezett egy bizottság a minisztériumból, hogy munkáját értékelje. Ennek az eredményét máig nem közölték vele, ellenben a minisztériumból kiszivárgott a végső döntés: tevékenységét nem szakmai, hanem politikai szempontokból kell megítélni. Keresztély Irma nem hátrált meg, annak ellenére, hogy próbáltak négyszemközt is nyomást gyakorolni rá. /Kristály Lehel: A főtanfelügyelő még marad. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 2./
2002. április 2.
Dézsy Zoltán /Sepsiszentgyörgy/ grafikái, tollrajzai, linómetszetei ismertek. Különböző lapok /Romániai Magyar Szó, Háromszék, Arménia, Európai Idő stb. közölték grafikáit, karikatúráit vagy tollrajzait. Szándékában áll Háromszék összes templomának megörökítése, felekezettől függetlenül. Művészi hajlamát nem törte le, hogy csak egészségügyi technikumot végezhetett. Marosvásárhelyen, Baróton, Kovásznán, Kézdivásárhelyen, Budapesten volt egyéni kiállítása. /Ferenczy L. Tibor: Grafika és aforizma. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 2./
2002. április 3.
A Pro Universitate Partium Alapítvány kuratóriuma megköszönte az erdélyi történelmi magyar egyházak híveinek, anyaországi és nyugati testvéreiknek a nagyváradi székhelyű Partiumi Keresztény Egyetem fenntartásához, ingatlanfejlesztéséhez a 2001?es esztendőben nyújtott erkölcsi és anyagi támogatását. A 2000?es esztendőtől kezdődően az egyetem anyagilag - az előző évekhez képest - összehasonlíthatatlanul jobb helyzetbe került azáltal, hogy a magyar kormány költségvetési támogatást biztosított az erdélyi?partiumi önálló magyar magánegyetemi rendszer kiépítéséhez. A Partium Keresztény Egyetem kórusának 2001. ápr. 20. ? máj. 8. között sorra került egyesült államokbeli és kanadai hangversenykörútja során /melyet az Illyés Közalapítvány támogatott/ összegyűlt 68 ezer USD és 13, 8 ezer kanadai dollár. Ezt az összeget szintén az egyetem fejlesztésére fordítják. /A Pro Universitate Alapítvány közleménye. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), ápr. 3./
2002. április 4.
Ápr. 3-án Marosvásárhelyen Vártemplomi Nőszövetség rendezvényén az EMKE javasolta, hogy a kilencvenedik évébe lépett id. Haáz Sándort a város fogadja díszpolgárává. A Napsugár táncegyüttes tagjai tánccal köszöntötték id. Haáz Sándort. Az EMKE megyei alelnöke, Barabás László néprajzkutató a szakma nevében méltatta id. Haáz Sándor néprajzos munkásságát. /Bölöni Domokos: Marosvásárhely díszpolgára lesz Haáz Sándor. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 4./ Id. Haáz Sándor tanárt, képzőművészt és néprajzkutatót köszöntötték Marosvásárhelyen. A magyarországi szakoktatásban ma tankönyvként használatos Székelyek ünneplőben című monumentális munka 150 Haáz-rajzot tartalmaz, szövegét Gazda Klára írta. Haáz Sándor munkásságának jelentős állomása az Udvarhelyi varrottasok (1976) című könyve, de ő készítette a Kis-Küküllő vidéki magyar népművészet (1978), valamint a Széki iratosok (1983) című kötetek rajzait is. /Sz. L.: A gondviselés vigyázza lépteit. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 9./
2002. április 6.
A Váradi Biblia nyomtatójának, Szenczi Kertész Ábrahámnak nevét viseli az a nagyváradi sajtóház és nyomda, amelyet a Királyhágómelléki Református Egyházkerület nyitott anyaországi támogatással. A jan. 5-i avató ünnepségen hangsúlyozta Tőkés László püspök: nagyobb építkezés első lépése a sajtóház megnyitása. Szabó Tibor, a HTMH elnöke avatóbeszédében a sajtóház további támogatását ígérte. A sajtóházban nyomda és a Partiumi Közlöny és a Harangszó mellett helyet kap a kárpát-medencei tudósítói hálózat fiókja, amely a Duna TV, a Magyar Televízió, a bukaresti és a kolozsvári magyar stúdiók tudósítóiból áll. Könyvbemutatókkal köszöntötték az eseményt: Csetriné Lingvay Klára Nagyasszonyaink című könyve 15 erdélyi nagyasszony munkásságát, történetét feldolgozva láttatja Erdély történetét. Balaskó Vilmos Élet a föld alatt című, a román börtönök összeírását tartalmazó könyve másodkiadást ért meg. Bemutatták a Heidelbergi Káté revidiált kiadását, végül Szabó István tanár átfogó Ottomány monográfiáját mutatta be Dukrét Géza, a Partiumi Könyvek szerkesztője. A nagyváradi regionális sajtóház a harmadik a marosvásárhelyi és a kolozsvári után. /(Balla Tünde): A tények beszéljenek. Sajtóház nyílt Nagyváradon a magyar kormány támogatásával. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 6./
