Az erdélyi magyar történelmi egyházak nyolc vezető képviselője tanácskozott jan. 10-én Kolozsváron a kedvezménytörvényről. Tempfli József római katolikus megyés püspök elmondta, hogy a megbeszélés célja közös álláspont kialakítása volt a tekintetben, hogy az egyházak miként nyújthatnak segítséget a kedvezménytörvény gyakorlati alkalmazásához. A váradi egyházfő véleménye szerint ugyanis a most megalakuló információs irodáknál igen nagy lesz az érdeklődés, az ott dolgozók nagyon le lesznek terhelve, és emiatt elhúzódhat az igazolványok kibocsátási ideje. Ezért úgy határoztak, hogy a püspökségek is igényelnek űrlapokat, és megkérik papjaikat, hogy segítsenek a híveiknek az űrlapok kitöltésében anélkül, hogy befolyásolnák őket. Akik az egyházi nyilvántartásokban szerepelnek, azoknak erről igazolást adnak, emellett pedig felvilágosítást is a törvény által nyújtott támogatásokról és kedvezményekről. /P. I. Z.: Püspöki tanácskozás Kolozsváron. Segíteni akarják a kedvezménytörvény alkalmazását. = Bihari Napló (Nagyvárad), jan. 12./
2002. január 12.
Az erdélyi magyar történelmi egyházak nyolc vezető képviselője tanácskozott jan. 10-én Kolozsváron a kedvezménytörvényről. Tempfli József római katolikus megyés püspök elmondta, hogy a megbeszélés célja közös álláspont kialakítása volt a tekintetben, hogy az egyházak miként nyújthatnak segítséget a kedvezménytörvény gyakorlati alkalmazásához. A váradi egyházfő véleménye szerint ugyanis a most megalakuló információs irodáknál igen nagy lesz az érdeklődés, az ott dolgozók nagyon le lesznek terhelve, és emiatt elhúzódhat az igazolványok kibocsátási ideje. Ezért úgy határoztak, hogy a püspökségek is igényelnek űrlapokat, és megkérik papjaikat, hogy segítsenek a híveiknek az űrlapok kitöltésében anélkül, hogy befolyásolnák őket. Akik az egyházi nyilvántartásokban szerepelnek, azoknak erről igazolást adnak, emellett pedig felvilágosítást is a törvény által nyújtott támogatásokról és kedvezményekről. /P. I. Z.: Püspöki tanácskozás Kolozsváron. Segíteni akarják a kedvezménytörvény alkalmazását. = Bihari Napló (Nagyvárad), jan. 12./
2002. január 14.
A nagyváradi Barokk Palota hivatalos felértékelésére van szükség ahhoz, hogy a ploiesti-i törvényszéken második fokozaton folytatódjék a nagyváradi Római Katolikus Püspökség pere a püspöki székház visszaszerzéséért. Első fokon ugyan pert nyertek, vagyis a bíróság megszüntette az állam használati jogát az ingatlan fölött, a bíróság bár fölmentette a püspökséget egy több milliárdra rúgó összeg kifizetésének kötelezettsége alól is, amiért az állam karbantarttatta az épületet. Tempfli püspök keményen fogalmazott az erdélyi magyar egyházak ingatlanjainak, javainak visszaadásáról szóló hazai intézkedésekről. Úgy véli, a külföld irányában tett látszatintézkedések ezek, mert valójában nincs foganatjuk a sürgősségi kormányrendeleteknek. /(Balla Tünde): Újabb halasztás a Palota- perben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 14./
2002. január 15.
Székelyudvarhelyen a csonka (12 RMDSZ-es és egy független tanácsosból álló) képviselő-testülete az idei költségvetés megvitatásakor önkormányzati támogatás nélkül hagyta az 1993-tól működő SZINFO ifjúsági információs és tanácsadó irodát, a nyugati pályázati pénzekből létrehozott Tourinfo irodát, valamint harmadára csökkentette a Tomcsa Sándor Színház és az Udvarhely Néptáncműhely szubvencióját. A költségvetési támogatás nélkül maradt udvarhelyi intézmények közül kettő létrejötte és mindegyik felvirágoztatása Szász Jenő független, az UPE által támogatott polgármester és az általa vezetett hivatal érdeme. A Verestóy Attila szenátor nevével fémjelzett RMDSZ-csapat törekvése: ellehetetleníteni a városvezetés sikeres megvalósításait, majd a nyilvánosság előtt támadni kudarcai miatt. A fenti eset és a Verestóy-féle kormánypárti udvarlás között rengeteg az összefüggés, írta az Erdélyi Napló. Sem a szenátornak, sem az általa Udvarhelyen verbuvált csapatnak nem számít, hogy mi az érdeke az erdélyi, székelyföldi, udvarhelyi magyarságnak: büntetik a választópolgárokat azért, mert független polgármestert választottak. A Verestóy Attila dominálta RMDSZ-nek azért kell paktumra lépnie az Iliescu–Nastase-féle "nemzeti szociáldemokráciával", mert a szenátor kiterjedt egyéni és családi érdekei ezt kívánják, állapította meg Z. Nagy István. /Z. Nagy István: Büntet az RMDSZ. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jan. 15./ Székelyudvarhelyen az RMDSZ-frakcióból és egy független tanácsosból álló tanács majdnem felére csökkentette a kulturális intézmények finanszírozására szánt összeget, ellehetetlenítve ezáltal működésüket. Előzőleg a két hivatásos intézményt – a Tomcsa Sándor Színházat és az Udvarhelyi Táncműhely népi együttest – működtető művelődési ház, a városi könyvtár és a Haáz Rezső Múzeum vezetői egyeztettek Szász Jenő polgármesterrel az idei finanszírozási kérdésekben. A polgármester és a hivatal által kidolgozott tervezetben mintegy 10 milliárd lej szerepelt a három intézmény, meg a Szinfo ifjúsági információs iroda és a Tourinfo turisztikai információs iroda működtetésére. A művelődési intézmények vezetői kevésnek találták ezt az összegeket. A városi könyvtár igazgatója, dr. Hermann Gusztáv Mihály és a Haáz Rezső Múzeum igazgatója, Zepeczáner Jenő elmondták, a tervezett összegek éppen az alkalmazottak bérének kifizetésére és a fenntartási költségek fedezésére elegendők. A dec. 12-i önkormányzati testületi ülés ezzel szemben 1,7 milliárd lejt hagyott jóvá. Szász Jenő szerint a kapott összegek arra elegendőek, hogy a Szinfo és a Tourinfo már most becsukhatja kapuit, a színház és a táncegyüttes márciusban, a múzeum és a könyvtár pedig szeptemberben. /Sarány István: Megcsappant kulturális költségvetés. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 15./
2002. január 15.
Magyarhonban a státustörvény már-már megnyugodni látszó vizeit korbácsolja naphosszat jobb ügyhöz méltó elánnal a liberálbolsevik szolgalelkűség, szögezte le Dénes László. A magyar ellenzék veszélyes játékba kezdett azzal, hogy a honpolgárokat a kedvezmények, illetve a határon túli magyar nemzetrészek ellen hergeli. /Dénes László: Szelek és vitorlák. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jan. 15./
2002. január 15.
Végre született egy olyan egyezmény, amely elősegíti a román–magyar közeledést. A magyar egyrészt számunkra előnyöket biztosít az anyaországban, másrészt a románoknak is biztosított munkavállalási lehetőség baráti gesztusnak számít, állapította meg Gábor Attila. Ennek ellenére nagy vihart kavart, az ellenzék, támadva a törvényt. Most már nemcsak Bukarestben beszélnek magyar veszélyről, hanem Budapesten is román veszélyt emlegetnek, a baloldaliak huszonkétmillió munkavállaló özönével riogatják a népet ez bizony románellenességet szül a magyarokban. Valójában a külföldön munkát kereső románok álma nem Magyarország, hanem az attól nyugatabbra lévő térségek. Feszültséget, ellenséges érzületet keltenek a szocialista és szabaddemokrata politikusok, akik úton-útfélen a toleranciáról prédikálnak. /Gábor Attila: Pálfordulások. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jan. 15./
2002. január 15.
Az Erdélyi Napló leszögezte, hogy a magyarországi közvélemény hergeléséből a zömmel balliberális kötődésű sajtó is alaposan kiveszi a részét, kritikátlanul visszhangozva a politikai ellenzék kampányízű nemzetféltő tirádáit. A különben mértéktartó HVG is így vezette be január 5-én megjelent, vezető anyagként tálalt összeállítását (Induló státustörvény – 33 millió magyar kormánya): "Az ukrajnai, szlovákiai, jugoszláviai, szlovéniai és horvátországi magyarok mellé a 22 milliós Románia munkavállalóit is »ráeresztette« a magyar munkaerőpiacra az Orbán-kormány abbéli igyekezetében, hogy a státustörvény, ha törik, ha szakad, hatályba léphessen. A magyar és a román miniszterelnök erről szóló megállapodását a magyarországi ellenzék totális vereségnek, a kabinet csekély áldozatokkal járó jó alkunak tartja." A HVG idézett az MSZP-vel szövetséges Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének az "Orbán–Nastase áruló paktumról" kiadott állásfoglalásából is, amelyben egyebek mellett ez áll: "A külföldről érkező, kollektív szerződés nélkül, éhbérért is dolgoztatható munkaerő éppen a határvidékekre, a munkanélküliségtől leginkább sújtott Szabolcs, Hajdú és Békés megyékbe érkezhet, elvéve a kenyeret az ott lakók elől." /Erdélyi Napló (Nagyvárad), jan. 15./
2002. január 15.
Önmagát minősíti a mai román politika – mely a saját, jól kitaposott útját járja – a csángómagyarsághoz, a csángóébredéshez való viszonyulásával. Akárcsak a státustörvény elleni hajszájával vagy az egész magyarellenes gyűlölködés szításával, olvasható Gazda József írásában. "A csángók nem magyarok." Ezt állította például a román politika és tudományosság egyik meghatározó egyénisége, C. V. Tudor udvari poéta és hivatásos rágalmazó, aki "megfellebbezhetetlen történelmi tényekre" alapozva állapította meg a csángókról (akik moldvai "román katolikusok"), hogy egy "kancelláriai kitalálásnak" az eredményei. "A csángó kifejezés és annak az elmélete, hogy egy elszigetelt és diszkriminált magyar kisebbség él a Kárpátoktól keletre, egy kancelláriai kitalálás, mely 1781-ben datált, s annak a Szold (=Zöld) Péter katolikus papnak a neve alatt jelent meg, aki a moldvai román katolikusok településeit látogatta meg, s egy jelentést készített Batthyany magyar püspöknek, mely meg is jelent a »Magyar Konyo-Ház« ban, Pozsony, 1783, III. pag. 414–428, és az Ungarris Ches Magazin-ban, Pozsony, 1783." Vadim Tudor egy másik bizonyítéka: "Az általuk beszélt és tökéletesen uralt nyelv a román, és nem a magyar, melyet legtöbbször nagyon hibásan vagy egyáltalán nem is használnak, mely annak a jele, hogy nem tartoznak a magyar etnikumhoz." Közismert, hogy 2001. május 15-én az Európai Tanács parlamenti közgyűlése elfogadta 1521-es számú ajánlását a Romániában élő csángók kisebbségkultúrájának védelmében. Ehhez fogadott el ugyanennek a tanácsnak a Miniszteri Bizottsága végrehajtási határozatot, melyben fölhívja a szakembereket, hogy végezzenek kutatásokat a csángók körében, a csángó kultúra értékeinek feltárására, s melegen ajánlja Romániának, hogy teremtse meg az anyanyelven való tanulás lehetőségét, biztosítson osztálytermeket és fizetést azoknak a tanároknak, akik a csángó nyelvet tanítják. Úgyszintén felhívta a figyelmet, hogy biztosítani kell az anyanyelvű miséket. "Sajátos programokat kell beindítani, melyekre az erősödő öntudat és a kisebbségek iránti tisztelet jegyében kerül sor." A fél csángóföld férfilakossága külföldről, Olaszországból, Spanyolországból, Magyarországról küldi haza pénzét. Gheorghe Prisacaru szenátor Párizsban nem kis kétszínűséggel üdvözölte az Európa Tanács dokumentumait! És "tájékoztatott" is! "Tájékoztatta" a tanács művelődési, oktatási és tudományos kérdésekkel foglalkozó bizottságát, hogy egyes magyarországi hivatalosságok továbbra is magyar eredetű népcsoportnak próbálják feltüntetni a csángókat. "A dokumentumokat megvetve azt követelik, hogy a miséket magyar nyelven celebrálják számukra, és a gyerekek magyar iskolákba járhassanak." Visszaélésnek minősítette a csángók "magyar kisebbségbe való beolvasztására tett kísérleteket". Hazatérve pedig már úgy nyilatkozott, hogy az Európa Tanácsnak nincs joga beleszólni a csángóság ügyébe! A nemzetközi politikának végre szembe kell néznie azzal, hogy Európa közepén az Európai Unió felé kacsintva van egy ország, ahol semmibe veszik az alapvető emberi jogokat, alárendelnek népüldöző-beolvasztó politikájuknak mindent, még a tudományosságot is, mely a korrektségnek még a legminimálisabb elvárásait is félrerúgva hazudik. /Gazda József: Csángóügy – a román politika önmaga-minősítése. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jan. 15./
2002. január 15.
Újabb bravúrt hajtott végre a román posta: a december 21-én Budapesten feladott levelet január 7-ére juttatta el Nagyváradra, a levél a Határon Túli Magyarok Hivatalának szívélyes üzenetét tartalmazta. /Képesek vagyunk. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jan. 15./
2002. január 16.
Az Udvarhelyi Híradó több politikust, közösségi vezetőt megkérdezett: igényelni fogja-e a magyar igazolványt? Asztalos Ferenc parlamenti képviselő, Hegyi Sándor udvarhelyi református lelkipásztor, Kedei Mózes udvarhelyi unitárius esperes, Ladányi László tanácsos, az RMDSZ udvarhelyi szervezetének elnöke, Obán Árpád volt udvarhelyi alpolgármester, Szász Jenő udvarhelyi polgármester, Markó Béla RMDSZ-elnök, Tőkés László mind azt nyilatkozta, hogy igénylik a magyar igazolványt. Dr. Verestóy Attila szenátor, udvarhelyszéki RMDSZ-elnök válasza: "Nem. Azt hiszem, nem egy dokumentummal kell igazolnom a magyarságomat. Aki kételkedik ebben, annak elég bizonyíték lehet eddigi tizenkét éves politikai ténykedésem. Továbbá nem vagyok rászorulva azokra a kedvezményekre, amelyeket ez a törvény biztosít. Inkább azok igényeljék, akiknek valóban szükségük van erre, vagyis a diákok, pedagógusok, nyugdíjasok." /Vezetőink többsége elöl jár az igénylésben. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jan. 16.) Az Udvarhelyi Híradó számai interneten olvashatók, azonban a lap jan. 16-i száma nincs az interneten /a jan. 16-i számra kattintáskor a jan. 9-i jelenik meg/. Ezt a felháborodást kiváltó Verestóy nyilatkozatot az Erdélyi Napló (Nagyvárad), jan. 29-i száma újraközölte.
2002. január 17.
Karácsony éjjelén több évtizedes hallgatás után kondult meg ismét a nagyváradi Szent László plébániatemplom nagyharangja. Hívek sokasága kelt útra, hogy meghallhassa az 1963-ban elnémított harangot. Szent László városában ekkor akarták lerombolni a főtéri római katolikus istenházát. Abban az időben hívek ezrei élő láncot alkotva, hetekig kéz a kézben, éjjel-nappal védték a templomot a megsemmisüléstől. A hatóságok terve az volt, hogy az a tér túloldalára csúsztatják a templomot, mert az a nagyszabású kommunista gyűlések helyszínéhez nem illett. Azonban ezt biztosan nem bírta volna ki az öreg épület. A 2001. december 24-i szentmisén még sokan jelen lehettek azok közül, akik az élősövényt alkották. /Balla Tünde: Mit üzen a Szent László templom nagyharangja? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 17./
2002. január 18.
Az Alma Mater Alapítvány és a Nyugati Jelen közös szervezésében a nagyváradi társulata a hét végén Arad megyében öt előadáson mutatja be Déry Tibor Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról című darabját. Jan. 19-én Nagyzerinden, a következő napon Kisiratoson, majd Pécskán,végül Aradon, az Állami Színházban lesz előadás. /Arad megyében turnézik a nagyváradi Szigligeti-társulat. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 18./
2002. január 18.
A Zürichi Magyar Történelmi Egyesület, valamint a székesfehérvári Kodolányi János Főiskola közös szervezésében jan. 19-én Marosvásárhelyen, a Deus Providebit Tanulmányi Központjában zajló továbbképzőn dr. Faragó József egyetemi tanár, etnográfus és nyelvész /Kolozsvár/ Magyar népballadáink keleti öröksége, dr. Csapó József /Nagyvárad/ volt szenátor pedig Az önkormányzás múltja és jelene a történelmi Erdélyben címmel tart értekezést. /A történelmi Erdélyről. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 18./
2002. január 22.
A Magyar Kultúra Napját ünnepelték január 20-án, vasárnap Nagyváradon, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület rendezésében. Díszvendégként jelen volt dr. Vonza András magyar földművelési és vidékfejlesztési miniszter, illetve Cseh Áron magyar főkonzul, valamint Tempfli József püspöke. A Himnusz születése napját megünnepelni az anyaországban honosodott meg, de a határon túl is egyre inkább kiterjedőben van. Kölcsey Ferencre, az egyházkerület szülöttjére emlékeztek, aki nemzeti imánkat 1823. január 22-én írta. Tőkés László püspök emlékeztetett: "December óta Romániában tilalom alá esik a Himnusz eléneklése." A magyar himnusz eléneklőjének büntetése 25-50 millió lej lehet, illetve 6 hónaptól 3 évig terjedő börtönbüntetés szabható ki érte. Mivel az RMDSZ SZKT-ülésén nemrégiben elénekelték, a román legfőbb ügyész eljárást indított a törvényszegők ellen. "Lehetünk-e otthon, ahol nem szabad elénekelni nemzeti imánkat?" - tette föl a kérdést a püspök. Dr. Vonza András hangsúlyozta, hogy a határon túl élők nélkül nem lehet teljes a magyar kultúra. Múlt, jelen és jövő nem gondolható el a Kárpát-medencei magyarság nélkül - fejtette ki a miniszter. A magyar kormány üzenetét hozó miniszter kifejtette: a magyarság egységét a kedvezménytörvény révén épp úgy erősíteni kívánják, mint a magyar gazdaságot az Európai Unió révén. Szomorú, hogy sokan a magyart a magyarral próbálják szembeállítani. /(Balla Tünde): Ünnepség az egyházkerületben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 22./
2002. január 22.
Garda Dezső parlamenti képviselő beszámolt arról, hogy perek az erdős gazdák és a közbirtokosságok birtokba helyezését Hargita megyében. A csíkszeredai erdészeti igazgatóság megpróbálja megakadályozni a magánerdészeti struktúrák létrejöttét, ők pereskednek. Bár a pereket a közbirtokosságok alapfokon megnyerték, az igazgatóság fellebbezett. Barbulescu, az Állami Erdőgazdálkodási Vállalat egyik aligazgatója kijelentette, hogy mindenkit be kell perelni, aki magánerdészeti struktúrában gondolkodik. Ezért az Antal István képviselő készítette kimutatásokkal bementek Verestóy Attila szenátorral Ilie Sarbu mezőgazdasági miniszterhez. Kérték a perek felfüggesztését. A miniszter megígérte, hogy felülvizsgáltatja a peres ügyeket. /Román Győző: Per a fáért. Beszélgetés GARDA DEZSŐ Hargita megyei parlamenti képviselővel. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jan. 22./
2002. január 22.
A sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház jan. 23-án megnyitja előcsarnokát, hogy jelképes ravatalánál a közönség búcsút vehessen a december végén elhunyt Zsoldos Árpádtól, az erdélyi magyar színjátszás nagy alakjától. Az elhunytat végakarata szerint elhamvasztották, hamvait minden szertartás nélkül az Oltba szórták. A közkedvelt színész 1933-ban született Kolozsváron, Marosvásárhelyen diplomázott 1954-ben, a sepsiszentgyörgyi mellett dolgozott a kolozsvári és szatmárnémeti társulatoknál is, 1995-ös nyugdíjazása után is aktív volt, emlékezetes színpadi alakításait jó néhány film- és tévészerep egészítette ki és tette maradandóvá. /Búcsú. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jan. 22./
2002. január 23.
Jan. 23-án az RMDSZ vezetősége az erdélyi magyar egyházfőkkel találkozott Kolozsváron. A találkozón az Szövetség részéről részt vett Markó Béla szövetségi elnök, Takács Csaba ügyvezető elnök, Szép Gyula és Nagy Zsolt ügyvezető alelnökök, valamint Eckstein-Kovács Péter és Puskás Bálin Zoltán szenátorok. Az egyházfők részéről jelen volt: Jakubinyi György római katolikus érsek, Tempfli József nagyváradi római katolikus püspök, Reizer Pál szatmári római katolikus püspök, Pap Géza, az Erdélyi Református Egyház püspöke, Kovács Zoltán, az Erdélyi Református Egyházkerület főgondnoka, Szabó Árpád unitárius püspök, Mózes Árpád evangélikus püspök. A tárgyaláson a jelenlevők a közös problémákról, illetve azok megoldásának lehetőségeiről beszéltek. Továbbá a találkozó napirendjén szerepelt az olyan konkrét kérdések áttekintése is, mint a magyar egyházak ingó és ingatlan tulajdonának helyzete, és az egyházak költségvetési támogatása. Az RMDSZ vezetősége tájékoztatta az egyházfőket a kormánypárttal folytatott eddigi tárgyalások eredményeiről, különös tekintettel az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatására vonatkozó kérdésekről. /Az RMDSZ vezetősége az erdélyi magyar egyházfőkkel találkozott. = RMDSZ Tájékoztatót, jan. 26., 2126. sz./
2002. január 23.
Váljon a tanulás nemzeti létformává címmel jan. 22-én, a Magyar Kultúra Napján kerekasztal-beszélgetést rendezett Berettyóújfaluban a Bihari Szabadművelődési és Népfőiskolai Egyesület, valamint a Bihar Megyei és Nagyváradi Civil Szervezetek Szövetsége. A fórumon részt vett Halász János, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának (NKÖM) politikai államtitkára és Markó Béla, az RMDSZ elnöke. A találkozón Halász János a nemzeti összetartozást erősítő folyamat jelentős állomásaként értékelte a kedvezménytörvényt. Markó Béla RMDSZ-elnök úgy értékelte a kedvezménytörvényt, hogy immár nemcsak az írók, a művészek, hanem a kultúra fogyasztói is közelebb kerülhetnek az egységes magyar kultúrához. Markó jelentős lépésnek tartja, hogy a magyar igazolvány az otthon tanuló erdélyi diákoknak is lehetővé teszi a magyarországi diákkedvezmények igénybevételét. Kötő József, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület elnöke közölte: Sződemetert, Kölcsey Ferenc szülőfaluját új nemzeti zarándokhellyé kívánják tenni. Ennek szellemében aug. 8-án Kölcsey születésnapján találkozóra várják a magyar nemzetet az erdélyi településre. A kerekasztal-beszélgetés délután Nagyváradon folytatódott. /Váljon a tanulás nemzeti létformává. Kerekasztal a Magyar Kultúra Napján. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 23./ Nagyváradon dr. Meskó Attila, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkárhelyettese jelezte: várják a doktori fokozattal rendelkezők jelentkezését. Markó Béla kitért arra, hogy a magyar kultúra egységes. A nemzet fogalmának országhatároktól független megközelítése, amelyet a kedvezménytörvény is tükröz, megoldás lehet nemzeti jegyeink védelmére. Markó Béla hangsúlyozta: a himnuszt a mi ajkunkról senki le nem veheti, a politikának alázattal kell szolgálnia a magyar kultúra örök értékeit. "Az egység a mi különös csodánk, hiába választottak el határokkal, nyelvünk és kultúránk egységes" – fogalmazott. Ennek az egységnek szép példája, hogy Nagyvárad és Berettyóújfalu közösen ünnepelt. Az est fénypontjaként kiosztották az első Magyar Kultúráért-díjat, amelyet nemrégiben a Bihar megyei RMDSZ alapította, hogy megjutalmazhassák azon bihariakat, akik önzetlenül és sokat tettek a magyar kultúráért. /(Balla Tünde): A magyar kultúra napján. Váljon a tanulás nemzeti létformává. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 24./
2002. január 23.
A Bihar megyei RMDSZ választmánya hét végén több vitás kérdésben igyekezett közös nevezőre jutni. Kiss Sándor választmányi elnök például napirenden kívül javasolta egy öttagú sajtószakbizottság megalakítását, amely felügyelje az információáramlás, azonban a javaslatot egyelőre elvetették. A nagyszalontai elöljárók békítési ügye függőben maradt. Török László alpolgármester kompromisszumot ajánlott, Tódor Albert polgármester viszont fönntartotta, hogy helyettesével képtelen együtt dolgozni. A Bihar megyei MIDESZ és a nagyváradi Diákszövetség egyetnemértéséből fakadóan a területi választmány ifjúsági bizottságának összetételét nem véglegesíthették. /(Balla Tünde): Vitás kérdéseket tárgyalt a Bihar megyei RMDSZ. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 23./
2002. január 25.
Jan. 23-án az RMDSZ vezetősége az erdélyi magyar egyházfőkkel találkozott Kolozsvárott. A találkozón az Szövetség részéről részt vett Markó Béla szövetségi elnök, Takács Csaba ügyvezető elnök, Szép Gyula és Nagy Zsolt ügyvezető alelnökök, valamint Eckstein-Kovács Péter és Puskás Bálin Zoltán szenátorok. Az egyházfők részéről jelen volt: Jakubinyi György római katolikus érsek, Tempfli József nagyváradi római katolikus püspök, Reizer Pál szatmári római katolikus püspök, Pap Géza, az Erdélyi Református Egyház püspöke, Kovács Zoltán, az Erdélyi Református Egyházkerület főgondnoka, Szabó Árpád unitárius püspök, Mózes Árpád evangélikus püspök. A tárgyaláson a jelenlevők a közös problémákról, illetve azok megoldásának lehetőségeiről beszéltek. Továbbá a találkozó napirendjén szerepelt az olyan konkrét kérdések áttekintése is, mint a magyar egyházak ingó és ingatlan tulajdonának helyzete, és az egyházak költségvetési támogatása. Az RMDSZ vezetősége tájékoztatta az egyházfőket a kormánypárttal folytatott eddigi tárgyalások eredményeiről, különös tekintettel az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatására vonatkozó kérdésekről. /Az RMDSZ vezetősége az erdélyi magyar egyházfőkkel találkozott. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 25./
2002. január 28.
A 12 tagú Regionális Választmányban az egyes megyei szervezetek részint szervezettségük, részint pedig az érintett magyar közösségek erejének megfelelően képviseltetik magukat. Az Ügyvivő Testületbe minden területi szervezet egy-egy képviselőt delegált. A Regionális Választmány, valamint az Ügyvivő Testület elnöke Sárközy Zoltán lett. Az Ügyvivő Testület tagjainak Borbély Zsolt Attilát (Arad), Orbán Mihályt (Bihar), Lemák Rudolfot (Máramaros), Dénes Andrást (Nagybánya) Veress Kupán Enikőt (Szatmár), valamint Májercsik Istvánt (Temes) választották. A találkozóról kiadott közlemény szerint a Reform Tömörülés helyi szervezeteinek regionális tetőszervezetét jelentő új testületeknek értelmét, funkcióját a tágan értelmezett Partium sajátos problémáinak megjelenítése, a tagság és az országos elnökség közötti közvetítés, a hasonló problémákkal találkozó helyi szervezetek működésének összehangolása, valamint a határ menti együttműködés fellendítésének szükségessége adja. A résztvevők meghallgatták Toró T. Tibornak, a Reform Tömörülés országos elnökének politikai beszámolóját, megtárgyalták a kedvezménytörvény életbe léptetésének gyakorlati tapasztalatait. A partiumi a második regionális választmánya a Reform Tömörülésnek, hiszen a székelyföldi már hónapokkal ezelőtt létrejött. Sárközi Zoltán szerint a problémák az RMDSZ-ben akkor keletkeztek, amikor különböző érdekcsoportok úgy alakították a viszonyokat, hogy csak egy szűk réteg számára legyenek biztosítottak a lehetőségek. Kifejtette: a Reform Tömörülés célja "visszatérni az RMDSZ gyökereihez". Borbély Zsolt Attila az elmondta: A Reform Tömörülés céljaival összeegyeztethetetlen az a politika, amit az RMDSZ folytat. "Mi tudvalevőleg ama bizonyos választóvonalnak az egyik oldalán állunk, a választóvonal pedig az autonomista politika, a saját magyar társadalom megteremtésének célkitűzése, illetve a kisebbségi politizálás és a nyelvi jogok biztosítása között húzódik. Mi úgy látjuk, hogy csak közhatalmi jogosítványokkal tudjuk biztosítani a magyarság hosszú távú fönnmaradását, ezt pedig nem lehet paktumpolitizálással elérni" – mondta. /Wagner István: Regionális választmány alakult. Létrejött a Reform Tömörülés partiumi tetőszervezete. = Bihari Napló (Nagyvárad), jan. 28./
2002. január 28.
A Reform Tömörülés Partiumi Regionális Választmánya jan. 26-án a nagyvárad-olaszi körzeti RMDSZ-székházban tartotta alakuló ülését, az aradi, a bihari, a nagybányai, a máramarosszigeti, a szatmári valamint a temesi területi szervezetek képviselőinek részvételével. A jelenlevők megválasztották a Regionális Választmány és a Regionális Ügyvivő Testület képviselőit, valamint e testületek elnökét.
2002. január 28.
Néhány héttel ezelőtt indult Nagyszalontán aláírásgyűjtés, mellyel Tódor Albert polgármester leváltását, új választások kiírását kérik a hajdúváros elégedetlen lakói. A legfőbb elégedetlenséget a tömbházak fűtés nélkül maradása váltotta ki. /C. Patócs Júlia: Aláírásgyűjtés Nagyszalontán. = Bihari Napló (Nagyvárad), jan. 28./
2002. január 28.
Jan. 26-án Marosvásárhelyen több mint 80 középiskolai tanuló részvételével zajlott le a Hegyi Lajos matematika-emlékverseny. A versenyzők Erdély több településéről érkeztek, így Brassóból, Kézdivásárhelyről, Sepsiszentgyörgyről, Gyergyószentmiklósról, Csíkszeredából, Székelyudvarhelyről, Szászrégenből, Barótról, Nagyváradról, Kolozsvárról és természetesen Marosvásárhelyről. Az Appendix Egyesület által szervezett és a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem valamint a Bolyai Farkas Elméleti Líceum támogatása révén megtartott matematika-emlékverseny a tantárgyversenyek nyitánya.
2002. január 29.
Nagyváradi költők emlékének adózva először szeptemberben szervezett Dutka Ákos emlékestet a nagyváradi magyar diákszövetség. A héten Horváth Imrére emlékeztek a Szent László plébánia templom sekrestyéjében. Horváth Imre életútját bemutató versesműsorral a Fintorgó diákszínjátszó csoport készült. Tüzes Bálint magyar tanár, költő mesélt a Horváth Imrével való közös szilveszterekről. /(balla): Horváth Imrét megidézve. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 28./
2002. január 29.
Nits Árpád egyelőre nem váltja ki a magyar igazolványt. Nem azért, "mint közismerten magas jövedelmű és mindkét országban előnyös kapcsolatokkal rendelkező magyarjaink, akik nem szégyellték kijelenteni, hogy szégyellik kiváltani a magyar nemzethez tartozást bizonyító igazolványt". Nits kivárja az áprilisi választásokat, és ha újra hatalomra kerül az MSZP és az SZDSZ," akkor megmaradok annak, ami most vagyok. Vagyis nemzettelennek." Hogy miért nem csipegetne kedvezményeket az MSZP és az SZDSZ tenyeréből? Azért, "mert ezek a tenyerek a hatalomátvétel után azonnal ökölbe szorulnának." A jobboldal a nemzeti összetartozás híveit egyesíti táborába, "akkor a baloldalnak létérdeke azok megnyerése, akik különböző okokból nem akarnak tudni a határon túli rokonokról." "Ha a választók többsége úgy ítéli meg, hogy a cél (a hatalom-visszaszerzés) elfogadhatóan szentesít bármilyen eszközt, akkor győz az MSZP és az SZDSZ, és megbukik a sikeres polgári kormány. Egy olyan kormány, amely nyolc évtizede először próbált tenni valamit a nemzet lelki egyesítéséért." /Nits Árpád: Kivárás. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jan. 29./
2002. január 30.
Asztalos Lajos műfordítóként, nyelvészként és helytörténészként vált ismertté. Nyelvész helyett talán helyesebb lenne a nyelvészkedő, nyelvművelő, javította ki az újságírót. Osztálytársaival létrehoztak egy szervezetet, aminek gyermeki komolysággal az Illegális Kommunistaellenes Szervezet, azaz IKESZ nevet adták. Kétezer példányban röpcédulát nyomtattank, s ezeket a társaság egy része szétszórta Kolozsváron, Szövege kb. így hangzott: "Emberek! Harcoljatok a vörös kutyák zsarnoksága ellen! Elhurcolják fiaitokat, szétrombolják családi életeteket!" 1952. augusztus 23. előtt tartóztatták le. 16–17 évesek voltak, 3–8 évre ítélték őket, amiből kettőt ültek le. Palocsay Rudolf, a nemzetközi hírnévnek örvendő virágnemesítő közbenjárására szabadultak. Asztalos Lajost eltávolították az egyetemről. Megtanulta a portugál, majd a spanyol nyelvet, fordítgatott. 1970-től az Utunk közölni kezdte fordításai. Közben Spanyolországból egy galego nyelvű verseskötetet kapott. Az északnyugat-ibériai, galiciai galegók helyzete akkoriban az erdélyi magyarokéhoz hasonlított. A különbség az volt, hogy ott lehetett erről írni, itt viszont nem. Asztalos magyarított egy kis kötetre való galego népmesét, ezt baszk és portugál népmesékkel, a magyar népmesékkel való rokonságukról írt utószóval egészítette ki. 1990 után a Creanga Kiadó magyar részlege megszűnt, az Európa népmesesorozata szintén. Így a kézirat csak 1998-ban került nyomdába, a galego mesék felnőtteknek valókkal bővítve 2001 őszén. 1993-ban, 1994-ben, majd 1998-ban eljutott Santiago de Compostelába. - Asztalos Lajos az utcanevek kapcsán figyelemmel követte Kolozsvár alakulását, változását. 1964-ben a Kossuth, Báthori, Bethlen, Apáczai stb. neveket is eltüntették az utcanévtáblákról. 1990 után kezdte közölni a régi kolozsvári utcaneveket. 1995-ben és 1996-ban az új adatok mellett emléktáblákról, feliratokról évekig gyűjtött anyagát hasznosította két társszerzővel kiadott a Kőbe írt Kolozsvár. Emléktáblák, feliratok, címerek című terjedelmes kötetben. Asztalos Lajos galego nyelvre fordította Az ember tragédiáját. 1998-ban a galego színház igazgatója, aki addig nem hallott Madáchról, hajlandónak mutatkozott a mű bemutatására. Közben a terjedelmes kolozsvári helynévanyagon is dolgozik. /Osváth Emese: A röpcézéstől a galegóig. Beszélgetés Asztalos Lajossal. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jan. 29./
2002. február 1.
Nagyszalonta alpolgármestere továbbra is Török László marad annak ellenére, hogy Tódor Albert polgármester harmadszor is indítványozta helyettesének leváltását. A helyi tanács jan. 31-én is bizalmat szavazott Török Lászlónak. "Addig indítványozom a leváltását, míg el nem érem a célomat" – jelentette ki Tódor Albert polgármester. Ezúttal azzal vádolta helyettesét, hogy a téli napokon nem gondoskodott a jeges utak letakarításáról. /C. Patócs Júlia: Szalontán marad a patthelyzet. Nem menesztette Török Lászlót a Tanács. = Bihari Napló (Nagyvárad), febr. 1./
2002. február 4.
Febr. 2-án Marosvásárhelyen az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa nyolcvannyolc százalékos többséggel megszavazta a kormánypárttal kötött együttműködési megállapodást. Tőkés László református püspök, a szövetség tiszteletbeli elnöke nem vett részt az ülésen, de egy nappal korábban Nagyváradon kijelentette: a dokumentum aláírásával az RMDSZ közelebb került a jelenlegi kormányhoz, mint amennyire közel állott ahhoz, amelynek a tagja volt, s ebben csakis a hatalommal történő elvtelen, a neptuni irányvonalat folytató egyezkedést lehet felfedezni. A püspök azzal fenyegette szövetségét, hogy amennyiben az nem hajlandó az egyházakkal párbeszédet folytatni, egyházkerülete felülvizsgálja az RMDSZ-hez fűződő viszonyát, és a többi magyar egyházat is erre fogja ösztönözni. Bírálták a protokollumot Marosvásárhelyen mások is. Tibori Szabó Zoltán szerint a tizenkét százalékos kisebbséget semmilyen érvvel nem lehetett meggyőzni. "A kisebbség hajlíthatatlan: a protokollum nem jó a magyarságnak, és punktum." Az újságíró nagy hévvel védte a protokollumot. Szerinte Tőkés László tiszteletbeli elnök kijelentéseiből arra következtethetünk, hogy az egyház a konfrontációt preferálja. "Pedig éppen az egyháznak kellene a békét és a párbeszédet szorgalmaznia." Tibori, a Népszabadság tudósítója kirohant a magyarországi vezetés ellen: "Az anyaországban újra élettérről (hatvan éve Lebensraum-nak mondták) beszélnek, s kijelentik, hogy a státustörvény azért fontos, mert növekedése fenntartásához Magyarországnak friss és olcsó munkaerőre van szüksége. Ezért kell tehát a határon túli magyarság. Ilyen körülmények között össze kell fognunk, és itt kell megteremtenünk a magunk élet(ter)ét." /Tibori Szabó Zoltán: Protokollum és élettér. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 4./
2002. február 5.
Az RMDSZ csúcsvezetése – a tiszteletbeli elnök Tőkés László kivételével – egy újabb egyéves protokollum aláírása mellett döntött, általában mellőzve a szélesebb körű konzultációt az erdélyi magyar társadalom különböző rétegeivel, illetve csak formális egyeztetést folytatva a történelmi magyar egyházakkal, egyes közösségi szerveződésekkel. Markó Béla szövetségi elnök a romániai magyar sajtó képviselőinek tartott tájékoztatóján, a szerződés jan. 29-ei ünnepélyes fővárosi aláírása utáni napon elismerte: a protokollumban gyakorlatilag semmivel sincs több, mint amit a kormányzó párt hajlandónak mutatkozott belefoglalni, bizonyos "magyar elvárások" irányában az SZDP nem volt receptív. Az RMDSZ-en belüli ellenzék a szűk körű pártvezetés szintjén folytatott elvtelen, a szövetség programját mellőző, alapszabályzatát megkerülő, személyi és klikkérdekeket érvényesítő paktumpolitikát felemlegetve és azt elutasítva, vehemens kritikával illette eme újabb együttműködési szerződést hiányosságai, illetve megkötésének körülményei miatt. /Előnyös szerződés vagy biankó csekk?. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 5./
