Tőkés László püspöknek a Budapesten, máj. 9-én az Európai Hét keretében elhangzott beszédének szövegét közölte Partiumi Közlöny. Tőkés László kijelentette, át kellene alakítani a magyar szomszédsági politikát, nem kellene lefokozni a kisebbségi kérdést, fel kellene hagyni az óvatoskodó, konformista, nemzeti kisebbségből fakadó magatartással. A jelenlegi magyar kormány-politikának a "legfőbb gyengéje, hogy nem tud nemzetben, egész térségünk összefüggéseiben gondolkodni." Erre példa és bizonyíték Kovács László külügyminiszter 1996. jún. 10-én elhangzott kijelentése: "Magyarországnak nem áll szándékában feláldozni a szomszédságában élő magyarságot, de a határon belül élő tíz és félmillió lakost sem áldozza fel a környező magyarság vélt vagy valós érdekeiért." Bizonyíték továbbá a "magyar-magyar csúcs példátlan egyezségének a felrúgásában is. Telitalálat Duray Miklósnak ezt az egyezséget értékelő írása. Miután a magyar kormány hetekig azt magyarázta, hogy politikája nem fog változni, nem ír alá olyan alapszerződést, amelyet mi nem tartunk megfelelőnek , vagy érdekeink ellen szól - s erre képes volt a magyar-magyar csúcsot is összehívni , hogy aztán felrúgja az egyezséget, teljesen keresztülgázoljon rajta. A magyar-román alapszerződés szintén bizonyíték az előbbi állításra." A magyar kormány "a lemondás, a hátrálás, az engedékenység, a megalkuvás diplomatikusnak tűnő látszatengedményekkel kecsegtető útját választotta." /Partiumi Közlöny (A Királyhágómelléki Református Egyházkerület hivatalos lapja, Nagyvárad), okt. 15./
1997. október 28.
Tőkés László püspök az esperesi és lelkészi hivataloknak küldött körlevelében valamennyi gyülekezetet felkérte arra, hogy nov. 2-án emlékezzenek meg az első és második világháború idején elesettekről, a fogságba hurcoltak kálváriájára, a Kárpátalján, Délvidéken, kiirtott testvéreinkre, és azokra, akik Erdély földjén váltak a nacionalista gyűlölködés vértanúivá. /Partiumi Közlöny (A Királyhágómelléki Református Egyházkerület hivatalos lapja, Nagyvárad), okt. 15./
1997. október 29.
Újra lemázolták Nagyszalontán a kétnyelvű táblákat. /Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 29./
1997. október 29.
Okt. 29-én sztrájkba léptek a nagyváradi Sulyok István Református Főiskola diákjai az oktatás színvonalát befolyásoló súlyos gondok /könyvtár és olvasóterem hiánya, kevés tanterem és a tanárok folyamatos változásai/ miatt. A tiltakozók kérték, hogy Kovács Béla rektor töltsön több időt az intézményben, s bejelentették: addig nem mennek órákra, amíg követeléseiket nem teljesítik. A sztrájk első napján a rektori tanács öt tagja közül csak Szűcs István rektor-helyettes volt Nagyváradon, aki megértését fejezte ki a diákok problémái iránt. Szerinte ezek főoka az egykori református püspöki palota tisztázatlan vagyonjogi helyzete. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 31., Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 30./
1997. október 31.
A Sulyok István Református Főiskolán okt. 31-én megegyeztek a sztrájkoló diákok és a tanárok, így véget ért a sztrájk. Kovács Béla rektor elhamarkodottnak ítélte meg a sztrájkot. Megtorló intézkedésektől nem kell tartaniuk a hallgatóknak, mondta. Tőkés László püspök levélben közölte a sztrájkolókkal, hogy rosszul időzítették tiltakozásukat. /Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 1-2./
1997. október 31.
A Magyar Ifjak Világfórumának Erdélyi Társasága /MIVET/ néhány nappal ezelőtt tartotta alakuló ülését Kolozsváron. Kis Gábor, a Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetségének /MISZSZ/ elnöke, a Bihar megyei MIDESZ irodavezetője ott volt, de nem ért egyet az új szervezettel. Kifogásolta, hogy a MIVET tagjainak be kell lépnie a Magyarok Világszövetségbe. Az alakuló ülésen a MISZSZ és az Udvarhelyi Fiatal Fórum képviselői kivonultak az ülésről, akárcsak Nagy Zsolt, az RMDSZ ifjúsági főosztályának képviselője. Kis Gábor szerint a megalakulással csak tömegbázist szeretnének szerezni, hogy alapítványi támogatást elnyerhessenek. Egy hét múlva lesz a MISZSZ soros kongresszusa Árkoson. Ezen Kis Gábor javasolni fogja, hogy a MISZSZ határolódjon el a MIVET-től. Szerinte nem a MIVET-tel van baj, hanem a vezetőivel. Józan gondolkodású emberekre van szükség, jelentette ki. /Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 31./
1997. november 2.
Nov. 2-án Hegyközújlakon avatták fel a Partiumi Népfőiskolát. A Hegyközújlaki Népfőiskola lesz a térségben az első. 1945 után az első, 1940-ben még tíz népfőiskola volt a Partiumban. Az avatáson Tőkés László és Tempfli József püspökök mondtak beszédet. /Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 4./
1997. november 4.
Ezen az őszön is megtartotta a tanulmányi hét végét Csíksomlyón, a Jakab Antal Tanulmányi Házban a Pax Romana romániai magyar keresztény értelmiségi mozgalom. A találkozón a Kárpát-medence régióinak küldöttei vettek részt. A téma a Biblia volt. /váradi/: Az üzenet. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 4./ Okt. 15-én kezdődött a találkozó. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 18-19./
1997. november 4.
A Román Munkáspárt felvette a Román Kommunista Párt nevet, új elnökének Niculae Ion Cristiant választották meg. /Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 4./
1997. november 9.
Nov. 9-én a pápa a Szent Péter bazilikában boldoggá avatta Apor Vilmost, aki 1945-ben győri püspökként élete árán védte meg a püspöki palotába menekült nőket a szovjet katonák elől. Apor Vilmost a nagyváradi egyházmegyében szentelték pappá, ezért a boldoggá avatási pápai misén koncelebránsként ott volt Jakubiniy György gyulafehérvári érsek és Tempfli József nagyváradi püspök. /Magyar Nemzet, nov. 10./ "Tavaly Kassán, őszentsége II. János Pál pápa az erdélyi Alvincen született Pongrác István vértanút avatta szentté. Apor Vilmos püspök boldoggá avatásával újból erdélyi magyar ember életútját mutatják fel az egész keresztény világ számára." Apor Vilmosra "büszke lehet népe, amelyből vétetett, a székely nép." /Patrubány Miklós: Székely csillag. = Magyar Nemzet, nov. 10./
1997. november 9.
Nagy szülöttére, Erdős Sylvester Jánosra emlékezett Szinérváralja lakossága nov. 9-én. A református templomkertben az emlékére 1903-ban emelt obeliszknél koszorúzott a polgármesteri hivatal, az EMKE és az RMDSZ. A művelődési házban díszelőadásban méltatták az író, költő, fordító és reformátor gazdag életművét, majd helyi pedagógusok Az magyar nípnek címmel összeállítást mutatott be, végül a Hollóssy Simon Vegyeskórus zárta a műsort. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 25./
1997. november 10.
A Magyar Református Világszövetsége /MRVSZ/ nov. 7-9-e között rendezte meg az I. Kárpát-medencei Médiakonferenciáját Berekfürdőn. A tanácskozáson Egyházak a világ médiáiban - médiumok az egyházban kérdéskörben hangzottak el előadások. A témához hozzászóltak a Magyar Rádió, a Magyar Televízió és a Duna Televízió képviselői. Zárónyilatkozatot adtak ki, ebben elfogadták Tőkés Lászlónak, az MRVSZ elnökének az új református médiastratégia kialakításához szükséges szempontokat. Megvalósításuk érdekében a Magyar Református Médiaszövetség és a Magyar Református Médialapítvány létrehozását határozták el. /Szabadság (Kolozsvár), nov. 10., a konferencia programja: Partiumi Közlöny (Nagyvárad), okt. 28./
1997. november 11.
Tavaly csak kormányváltás történt, rendszerváltás nem, hangsúlyozta Kónya-Hamar Sándor képviselő a vele készült interjúban. A kisebbségi ügyek megoldására sokáig a kormányfő volt a garancia. Újabban azonban a koalíció konzultatív tanácsának ülésein, a kényes helyzetekben - amikor az RMDSZ-nek szüksége lenne a segítségére - a kormányfő hallgat. "Ezt az RMDSZ-nek figyelembe kell vennie", állapította meg a képviselő. A parasztpárti Prutenauval szemben a liberálisok kitartanak a sürgősségi kormányrendelet mellett. - A gazdasági reform megkésett és szakszerűtlenül alkalmazzák a nyugati elméleti modelleket. - Az RMDSZ ebben a koalícióban eredményeket csak politikai alkuval érhet el. - Román politikus elmondhatja, hogy az RMDSZ kormányba lépésével a kisebbségi ügyek megoldódtak, "de RMDSZ-es, erdélyi magyar politikus nem." "Egy negatív modell kísért: a kommunista Jugoszláviában pontosan ilyen módszerekkel biztosították a kisebbségi jogokat, hogy aztán egyszerre mindet visszavonják." Romániában a törvények politikai bebiztosítása hiányzik. Ráadásul az eddigi eredményeket egy hatalomváltás megtorpedózhatja. - Romániában nem alakult ki egységes, homogén nemzet, még hetven év után sem. "Valójában "nem is a mi autonómiánktól félnek, hanem arra gondolnak, hogyha egy moldovai, egy munténiai vagy egy dobrudzsai autonómia kialakul, akkor ez nemzeti értelemben hová vezet." Elkeserítő, hogy ha a demokrácia vagy a nemzeti állam védelme közül kell választania, akkor a demokratikus rend felépítésére felesküdött haladó román értelmiség az utóbbit választja. A román értelmiségiek már ki merik mondani, hogy a magyar gyermekeket románra kell tanítani, hogy az államnyelv az állami hivatalnokok nyelvét jelenti, nem pedig az itt élő kultúrák nyelvét. Kónya-Hamar Sándor két-három éve még nem hitte, hogy ezeket a parlamentben fogja hallani. /Román Győző: Beszélgetés Kónya-Hamar Sándor képviselővel. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 11./
1997. november 11.
Ötvenévnyi szünet után októberben Kolozsváron megnyílt Kolozsvár és egész Erdély első hivatalosan elismert református óvodája Csemete néven. Constanda Jolán, az óvodai oktatást felügyelő Kolozs megyei tanfelügyelő elmondta, hogy a megye csaknem háromezer óvodáskorú magyar gyermekét oktató óvónők közül 145-nek van szakmai végzettsége. A kisebb falvakban sokszor azért nem lehet magyar óvodai csoportot indítani, mert nincs meg az ehhez szükséges tizenöt fős létszám. Ezért is szükséges az egyházi segítség. /Csemeteültetés Kolozsváron. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 11./
1997. november 11.
Sepsiszentgyörgyön nov. 14-16-a között népzene- és néptánc-találkozót rendez Háromszék Állami Népi Együttes. Fellép a Budapest Táncegyüttes, táncház is lesz, nov. 16-án pedig az Erdélyi Magyar Táncszövetség tartja közgyűlését. A Budapest Táncegyüttes fellép még Brassóban és Kolozsváron is. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 11./
1997. november 11.
Az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság Kémia Szakosztálya nov. 14-16-a között harmadik alkalommal rendezi meg vegyészkonferenciáját Kolozsváron. Társszervező az Erdélyi Múzeum-Egyesület Természettudományi és Matematikai Szakosztálya. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 11./
1997. november 11.
A Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetsége /MISZSZ/ Árkoson tartotta hatodik kongresszusát, tizennégy tagszervezet képviselői jelentek meg. Kis Gábor leköszönő elnök nyitotta meg a tanácskozást. Nagy Pál, az információs iroda vezetője elmondta, hogy néhány éve még az RMDSZ vezetői minden jelentős kérdésben kikérték a MISZSZ véleményét, azóta több szervezet jött létre, amelyek háttérbe szorították a MISZSZ markáns ideológiáját. Ezek között említette az RMDSZ bábáskodása mellett életre hívott Magyar Ifjúsági Tanácsot, továbbá a frissen megalakult Magyar Ifjúsági Világfórum Erdélyi Társaságát /MIVET/. A MISZSZ megválasztotta új vezetőségét, az új elnök Nagy Pál /Székelyudvarhely/ lett. /Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 11./
1997. november 12.
A Legfelsőbb Védelmi Tanács nov. 12-i ülésén úgy döntött, hogy Románia is aláírja a taposóaknák gyártását tiltó nemzetközi egyezményt. Romániában ugyanis eddig gyártottak taposóaknát. /Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 14./
1997. november 12.
Nov. 12-én véget ért Bukarestben a Magyar Kultúra Hete rendezvénysorozata a Győri Balett nagy sikerű estjével. A győri együttes a harmadik táncszínházi együttes volt, amely ezen a héten a bukaresti közönség elé lépett. A Liszt Ferenc Kamarazenekar koncertje ízelítőt adott a magyar zenei életből. Továbbra is nyitva tart viszont az Olaj/Vászon című nagyszabású festészeti kiállítás és a Budapest Anno 1900 fotókiállítás. /Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 14./
1997. november 13.
Nov. 13-án kezdődik Vietnamban, Hanoiban a frankofon országok konferenciája, melyre elutazott Emil Constantinescu államelnök és Severin külügyminiszter is. /Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 13./
1997. november 16.
Ady Endre születésének 120. évfordulóján Nagyváradon és Zilahon tartottak vándortanácskozást a Kölcsey Kör /Szatmárnémeti/, a nagyváradi Ady Társaság és a Szilágy Társaság /Zilah/ rendezésében. A partiumi újságírással foglalkoztak, illetve annak jeles képviselője, Ady publicisztikájával. A résztvevők megkoszorúzták Érdmindszenten az Ady-szobrot. Nagyváradon, az Ady Társaság tanácskozásán /nov. 15-16-án/ Cseke Péter vezette, a kolozsvári egyetemi tanár, Kozma Dezső, továbbá Koczkás Sándor /Budapest/ és Kántor Lajos tartott előadást. A temesvári újságírás korabeli viszonyairól Szekernyés János, az aradi publicisztikáról pedig Puskel Péter beszélt. Szűcs László, a Bihari Napló főszerkesztője A hírlapírói attitűdök Ady apropóján címmel, Tóth János, a nagyváradi Ady Múzeum igazgatója pedig Ady-mítosz Váradon címmel tartott előadást. Az évforduló alkalmából jelent meg Élet /Litera, Nagyvárad/ címen Ady publicisztikai írásainak válogatása. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 19., Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 18./
1997. november 16.
Ady Endre születésének 120. évfordulóján Nagyváradon és Zilahon tartottak vándortanácskozást a Kölcsey Kör /Szatmárnémeti/, a nagyváradi Ady Társaság és a Szilágy Társaság /Zilah/ rendezésében. A partiumi újságírással foglalkoztak, illetve annak jeles képviselője, Ady publicisztikájával. A résztvevők megkoszorúzták Érdmindszenten az Ady-szobrot. Nagyváradon, az Ady Társaság tanácskozásán /nov. 15-16-án/ Cseke Péter vezette, a kolozsvári egyetemi tanár, Kozma Dezső, továbbá Koczkás Sándor /Budapest/ és Kántor Lajos tartott előadást. A temesvári újságírás korabeli viszonyairól Szekernyés János, az aradi publicisztikáról pedig Puskel Péter beszélt. Szűcs László, a Bihari Napló főszerkesztője A hírlapírói attitűdök Ady apropóján címmel, Tóth János, a nagyváradi Ady Múzeum igazgatója pedig Ady-mítosz Váradon címmel tartott előadást. Az évforduló alkalmából jelent meg Élet /Litera, Nagyvárad/ címen Ady publicisztikai írásainak válogatása. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 19., Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 18./
1997. november 20.
Dec. 20-án Budapesten, a Fészek Klubban ünnepélye keretek között átadták az idei Szentgyörgyi István színművészeti díjakat. A budapesti Székely Kör által lapított díjat évről évre ítélik oda erdélyi színészeknek. Idén Csíky András /Kolozsvár, Magyar Színház/, Tóth Tamás /Marosvásárhely/ és Molnár Gizella /Sepsiszentgyörgy, Állami Színház, Tamási Áron Tagozat/ vehette át a díjat. Ablonczy László, a budapesti Nemzeti Színház igazgatója mondott beszédet. /Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 25./
1997. november 21.
Nov. 21-én Nagyváradon bővített ülést tartott az RMDSZ Bihar megyei Önkormányzati Tanácsa. A találkozóra az RMDSZ színeiben megválasztott 18 polgármesteren és 20 alpolgármesteren kívül meghívót kaptak az RMDSZ Bihar megyei képviselői és szenátora, valamint a kormányhivatalok RMDSZ-támogatással kinevezett megyei intézményvezetői, élükön Modok Gusztáv alprefektussal. A csaknem négyórás tanácskozáson számba vették a megye magyarságát leginkább foglalkoztató szociális, közigazgatási, illetve sajátosan kisebbségi kérdéseket (földtörvény, gázbevezetés, segélykiutalás, orvosi ellátás biztosítása, kétnyelvű táblák kitétele), egyértelműen szorgalmazva a kormányzati szerepvállalásból adódó előnyök hathatósabb kihasználását a közösség érdekében. Az ülésen jelen volt Székely István, az RMDSZ Önkormányzati ügyvezető alelnöke, és rövid ideig megtisztelte jelenlétével a tanácskozást Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke is. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), nov. 24., 1161. sz./
1997. november 24.
A háborús bűnökért elítélt és kivégzett román Antonescu marsall kormányának nyolc tagja számára posztumusz rehabilitációt javasolt, majd az amerikai kongresszus több tagjának tiltakozása nyomán szombaton elállt ettől a szándékától Sorin Moisescu, Románia főügyésze. Moisescu október 23-án nyújtott be semmisségi indítványt az 1941-44 közötti kormány több tagjára a háború után kimondott ítéletek ügyében. A döntés ellen hivatalosan tiltakozott és a román kormányt szándékának megváltoztatására szólította fel Alphonse d'Amato és Christopher Smith, az amerikai kongresszus európai biztonsági és együttműködési bizottságának elnöke és alelnöke, tekintettel arra, hogy az Antonescu-kormány, amelynek a szóban forgó személyek tagjai voltak 1941 és 1944 között, emberiség elleni bűnöket követett el a zsidó állampolgárok elleni pogromokkal, továbbá az Egyesült Államok háborús ellenfele volt. A román főügyész nov. 21-i újabb közleményben - amely azután született, hogy Emil Constantinescu államfő visszatért ázsiai körútjáról - Sorin Moisescu leszögezte, hogy a dossziét újra megvizsgálva arra a következtetésre jutott, az érintett személyek politikai értelemben mégis felelősséget viseltek azáltal, hogy tagjai voltak az adott időpontban az Antonescu-kormánynak. /A hét nyolc napja rovat. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 25., MTI, Magyar Hírlap, nov. 24./
1997. november 25.
Abszurd drámát adtak elő a kolozsvári Magyar Nyelvű Színművészeti Tanszék végzős hallgatói. Osztályvezető tanáruk Bíró József, a tanársegéd Salat Levente. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 25./
1997. november 25.
Miközben a romániai magyar sajtó sorvadozik a kinyomtatott példányszámok tekintetében, újabb és újabb lapok látnak napvilágot. Megjelent a Székelyföld, Hargita Megye Tanácsa által indított kulturális folyóirat. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 25./ Ugyanerről: nov. 8.
1997. december 2.
A Bocskai Szövetség megdöbbenéssel értesült arról, hogy Horn Gyula miniszterelnök megegyezett az RMDSZ-szel abban, miszerint az önálló magyar egyetemet nem Kolozsváron kell felállítani, hanem valahol máshol, olvasható a szövetségnek a miniszterelnökhöz írt nyílt levelében. Ez a bejelentés elkeseredettséget váltott ki az erdélyi magyarság körében. Az RMDSZ programjában félreérthetetlenül rögzítette a kolozsvári Bolyai Tudományegyetem visszaállításának szándékát, ezt az RMDSZ kongresszusa megerősítette. Senkinek sincs joga megkérdőjelezni az erdélyi magyarság szándékát. Az RMDSZ Operatív Tanácsa nyilatkozatban cáfolta, hogy a kolozsvári magyar egyetem ügyében bármilyen más megállapodás született volna. A Bocskai Szövetség felszólította Horn Gyulát, nevezze meg az RMDSZ vezetőségéből azt a személyt, akivel megállapodott. Amennyiben viszont nem történt megállapodás, elvárják a miniszterelnöktől, hogy kövesse meg az erdélyi magyarságot és biztosítsa őket arról, hogy ilyen fontos kérdésekben nem döntenek megkérdezésük nélkül. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 2./
1997. december 2.
Horn Gyula miniszterelnök rábólintott arra, olvasható az Erdélyi Naplóban, hogy Kolozsváron nincs helye magyar állami egyetemnek. "Horn Gyula hithű internacionalistaként helyeselte Victor Ciorbea miniszterelnök Victor Ciorbea multikulturális blabláját." A "militánsan balliberális" Bíró Béla kifejtette a Brassói Lapokban: "Ha ma a Bolyairól lemondunk, egykor talán a Babes-Bolyai Egyetem magyar tagozata is visszanyerheti egykori súlyát és szerepét." A budapesti kormánykörökhöz közel álló publicista írása azt látszik igazolni, hogy a magyar miniszterelnök lemondó beleegyezése korántsem volt elszólás. Az Erdélyi Napló főszerkesztője ugyanígy elítéli Horváth Alpárt, a sepsiszentgyörgyi Európai Idő főszerkesztőjét, aki szerint nem kell magyar egyetem Kolozsvárra, inkább Székelyföldön kellene megindítani azt. /D. L [Dénes László]: Gyanús csönd. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 2./ Bíró Béla cikke: Brassói Lapok, okt. 31.
1997. december 2.
Egy szatmárnémeti lakos, Chila Zsolt Mihály az Erdélyi Napló szerkesztőségéhez írt levelében segítséget kért ügyében. Kétnyelvű utcafelirat került házuk falára és egyes románok felszólították őt arra, hogy vegye le a feliratot, azonban ő ezt nem tette meg. Erre megfenyegették őt, mondván: Romániában nem mindenkit azért ítéltek el, amit elkövetett. Két ember olcsó áron csempét adott el nekik. Másnap megjelent a rendőrség és letartóztatta Chila Zsoltot lopásban való bűnrészességért. Később szabadlábra helyezték, de az eljárás folyamatban van. Azoknak a szomszédoknak, akik a névtáblánál pártját fogták, kikapcsolták a villanyvilágítást, a másikat bezárták. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 2./
