Az RMDSZ elnöke bejelentette, hogy mivel megrendült bennük a bizalom, visszahívja Szilágyi Zsoltot az európai integrációs bizottságból, Pécsi Ferencet pedig a FUEV-ből. Pécsi Ferenc rámutatott, ő már 1989 előtt is végigjárt egy ilyen boszorkányüldözést. Miután elvégezte a külkereskedelmi fakultást, rövid minisztériumi kitérő után a szatmárnémeti Unió gépgyárhoz került. Járta a világot és végezte a teendőket. 1985-ben azonban a gépgyárhoz helyeztek egy román embert, aki őt akarta lejáratni, hogy magyar volta miatt lecserélhessék. Kutatott a papírjai között, másolgatta ezeket. Végül a szeku egy titkos levelet küldött a vállalatnak, közölve, megvonják Pécsitől a külföldiekkel való tárgyalás jogát. Most pedig Markó pártelnök kijelentette, hogy nem azért hívják vissza Pécsit, mert nem tevékenykedett volna jól, hanem mert a bizalom megszűnt. Tehát lényegében ugyanaz történt, mint akkoriban. Az RMDSZ addig süllyedt, hogy ugyanazt a módszert használja, amit a kommunista diktatúra. /R. Gy.: Régi módszerek köszönnek vissza. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 18./
2003. november 18.
Még jól meg sem alakult a Székely Nemzeti Tanács, már támadták őket a román nemzetféltők. Az élen Vadim Tudorral, a Nagy-Románia Párt elnökével, aki szerint az említett tanács minden tagját bilincsbe kell verni. Egymást túllicitálva kérik, követelik az SZNT-vel való leszámolást, annak megszüntetését. Az RMDSZ vezetői különböző rész- és önérdekek miatt erről nem akarnak beszélni, tárgyalni erről. Romániában a nacionalista hang még mindig uralkodó, "államalkotó" gondolat. Románia nem demokrácia. A tévében a kormánypárti Adrian Paunescu, . Ceausescu udvari költője nacionalista tirádákkal, mítoszokkal szédíti az egyszerű emberek millióit. Több régi volt főelvtárs ma felsőházi tag, s a legvadabb nacionalisták közül valók. Azután a priuszos Pruteanu, a szovjet őrnagyból román honatyává avanzsált Ilie Ilascu, a folytonosan háttérügyek után kutató Sergiu Nicolaescu - így áll pillanatnyilag a román politikum.Az ország érdeke az, hogy a szélsőséges nacionalizmustól és nacionalista politikusaitól megszabadult korszerű, demokratikus Románia kopogtasson az Európai Unió kapuján. /Román Győző: Bilincszörgetés Bukarestben. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 18./
2003. november 18.
A Capital című bukaresti gazdasági hetilap tavaly még csak százas, idén már háromszázas listát állított össze a leggazdagabb romániaiakról. 80 millió dollárosra saccolt vagyonával továbbra is a kommunikációs szolgáltatóiparban utazó Teszári Zoltán a legtehetősebb magyar, ám a tavalyi második Verestóy Attila a harmadik helyre csúszott le. Megelőzte őt a marosvásárhelyi-bécsi illetőségű Prosszer kereskedő házaspár, de utolérte a kétes eredetű magyarországi pénzeket forgató Mudura Sándor is. Az RMDSZ szenátorát idén már csak 25 milliósra taksálta a bukaresti lap, ám még ez is több csekély ötmillióval, mint amennyit tavaly jeleztek. Verestóy egyébként csupán 172 ezer dollárt írt be a 25 millióból, amikor nemrég a honatyákat vagyonbevallásra kötelezték... /Szegény Verestóy. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 18./
2003. november 18.
Egyre színesebb és gazdagabb a sajtópiac Erdélyben. Valójában ez közönséges propaganda: az RMDSZ önigazolása a valós cél. Az RMDSZ számos központi és helyi orgánuma mellé újabb sorakozott fel: az RMDSZ bihari szervezete "időszaki kiadványként" jelentette meg nyolc újságoldalon a Bihari Szövetség című közlönyt, a megyei napilap, a Bihari Napló mellékleteként. A bihari RMDSZ lapjában csak a pártvezetés iránt végletekig lojális választott tisztségviselők neve jelenhetett meg. Hargita megyében "havonta megjelenő tájékoztatót" ad ki a megyei tanács, egyszerre kettőt is: egyet magyarul Megyeháza címen, egyet románul Comitatus címen. Az RMDSZ-es többségű önkormányzat megvalósításairól olvashatunk mind a nyolc oldalon. Marosvásárhelyen újraindult a tavasszal Bukarestben megszűnt A Hét című hetilap, igazgatója az RMDSZ médiapolitikusaként elhíresült Kelemen Hunor RMDSZ-képviselő, felelős szerkesztője a szakmában ismeretlen kezdőnek mondható Parászka Boróka. A Hét balliberális irányultságú. Ugyanazok írogatják szinte ugyanazt, amit eddig is írogattak a Korunkban, Látóban, Helikonban. Új lap jelent meg Udvarhelyen is, Székelyföldi Közélet a címe, ingyen osztogatják a levélpapír formátumú nyolc oldalas, erőteljesen balra húzó lapot. /T. P.: Erdélyi magyar pazar. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 18./
2003. november 18.
Kisebbfajta csoda, hogy a KEDD még megjelenik. Az Udvarhelyi Fiatal Fórum kiadásában negyedévente napvilágot látó ifjúsági lap ugyanis az elmúlt években elég közel állt az RMDSZ által megbélyegzett Magyar Ifjúsági Tanácshoz és távol a hatalomtól ahhoz, hogy ma már szinte semmi támogatást ne kapjon. Ennek ellenére a lap él, nemrég jelent meg a 2003. őszi száma, a már megszokottan változatos tartalommal. /Lapszemle. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 18./
2003. november 18.
Ifj. Hegedüs Lóránd MIÉP-es politikus közösség elleni izgatás vádja alóli felmentése után a rendszerváltozás óta nem tapasztalt politikai támadások kereszttüzébe kerültek a magyar bíróságok. A MIÉP egykori képviselője azért került az igazságszolgáltatás elé, mert a magyarországi zsidó kisebbség önérzetét sértő cikket írt pár éve egy kis kerületi lapba. A Fővárosi Ítélőtábla jogerős felmentő ítélete után Kovács László MSZP-elnök, külügyminiszter közleményében tudatta: megdöbbenéssel vette tudomásul a bíróság döntését. Újhelyi István, a szocialisták médiapolitikusa hangsúlyozta: a maga részéről "büntetendőnek" tartja Hegedüs kijelentését. Répássy Róbert (Fidesz) képviselő azt a hangnemet tartja "megdöbbentőnek", amellyel a hatalmon lévő politikusok "nekimentek a bíróságoknak". Hozzátette: egy jogállamban kormánypárti politikus nem engedheti meg magának, hogy a független bíróságok ítéleteit bármilyen módon kommentálja. A Magyar Hírlapban Tamás Gáspár Miklós Erdélyből áttelepült filozófus antiszemitizmussal vádolta meg a Hegedüs ügyében ítélkező bírót. Állítása szerint "a bírák jelentős része ahhoz a fölső középosztályhoz tartozik, amely cigányellenes, nőellenes, homofób, idegengyűlölő, antiszemita és mélyen lenézi a kitaszított szegényeket". Ezt követte a balliberális értelmiség egy részének akciója: országos napilapokban fizetett hirdetés formájában fejezte ki nemtetszését a felmentés miatt. A hirdetés szövege szerint az ítélet "azt üzeni a magyar társadalomnak, hogy a gyűlölet, a kirekesztés, a rasszizmus és az antiszemitizmus legitim, összeegyeztethető eleme a hazai közéletnek". Lomnici Zoltán, a Legfelsőbb Bíróság elnöke visszautasította a magyar igazságszolgáltatást ért támadásokat. Egyben felkérte a köztársasági elnököt, a kormányt és az Országgyűlést, hogy ítélje el a bírák alkotmányos jogait sértő megnyilvánulásokat. Az elmúlt időszak jelenségeinek "burkolt célja lehet a bírák megfélemlítése és az ítélkezési gyakorlat befolyásolása. Ez egy jogállamban megengedhetetlen" - jelentette ki a főbíró. /Sz. Á.: Otthon történt. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 18./
2003. november 18.
A Magyar Elektronikus Újságírók Szövetsége felhívást juttatott el az Európai Újságírók Szövetsége elnökéhez, nehezményezve, hogy a szervezet 41. kongresszusára egyetlen magyarországi nem kormánypárti újságíró-szervezet sem kapott meghívást. A felhívásban a MEÚSZ kifejtette: "Néhány hónappal az EU-s csatlakozás előtt Magyarországon veszélybe került a sajtó-, szólás- és véleménynyilvánítás szabadsága. Visszatért a kommunista időkre emlékeztető cenzúra a közpénzekből finanszírozott közszolgálati televízióban. Medgyessy Péter miniszterelnök magához hívatta a közszolgálati médiumok vezetőit, és ezután menesztették az MTV Híradójának főszerkesztőjét, megszüntették az egyetlen nem kormánypárti másként gondolkodó műsort. Folyamatos politikai támadások érik a konzervatív értékrendet képviselő műsorkészítőket, újságírókat. A liberál-szocialista kormány elleni tüntetéseken megverik, megbilincselik, letartóztatják az újságírókat, fotósokat. A közmédiumokban pártkatonákat ültetnek vezetői pozíciókba. Az MTV-nél a miniszterelnök lánya, baráti köre kap közpénzekből műsorkészítési lehetőséget. Folyamatos politikai zaklatással lemondásra akarják kényszeríteni a közszolgálati Magyar Rádió elnökét. A diktatórikus nyomásgyakorlás másik eszköze a pénzügyi kiéheztetés. Miközben állítólag nincs kellő anyagi forrás a közrádió számára, a miniszterelnök közeli munkatársa az adófizetők pénzéből új rádióadót indíttat. Hirdetési bojkott alá veszik a konzervatív-nemzeti értékrendet képviselő újságokat, így például az egyetlen polgári napilapot, a Magyar Nemzetet. A miniszterelnök megfenyegeti a kereskedelmi televíziókat azzal, hogy vizsgálni akarja, kik, miből finanszírozzák működésüket. Miközben a gyűlöletbeszéd elítélésének törvénybe iktatásáról folyik a vita, a gyakorlatban folyamatosan fenyegetik, mi több, életveszélyesen megfenyegetik Magyarország volt miniszterelnökét, a polgári oldal politikusait, a sajtó képviselőit, a Magyar Rádió markánsan nem kormánypárti műsorát, a Vasárnapi Újságot." A MEÚSZ elnöksége felkéri a szakmát: tegyen meg mindent azért, hogy az előbb felsorolt törvénytelenségek létezéséről a nemzetközi közvélemény és újságíró-társadalom tudomást szerezzen. /Kárpát-medence. Vészjelzések. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 18./
2003. november 19.
Erkölcsi és anyagi kárt okozó rágalmazás vádjával Szász Jenő székelyudvarhelyi polgármester, valamint az általa elnökölt Székelyudvarhelyért Alapítvány is pert indított az Erdélyi Riport című Nagyváradon megjelenő hetilap ellen. A kiadvány szept. 4-i száma szerint az alapítvány "csalás gyanújába keveredett" egy ingatlanvásárlás kapcsán. A Szász Jenő a gyanú árnyékában című riportban Stanik István és Mihály László így fogalmaztak: "Csalás gyanújába keveredett Szász Jenő polgármester alapítványa, amelyről kiderült, hogy az Illyés Közalapítvány pénzén, több mint ötmilliárd lejért, a reális érték közel tízszereséért vásárolt meg egy kétszobás székelyudvarhelyi ingatlant." Rátz-Illés Zoltán, a Szász által a saját és a Székelyudvarhelyért Alapítvány képviseletére felkért ügyvéd nov. 3-án három pert kezdeményezett az udvarhelyi bíróságon. A polgármester magánszemélyként hívja perbe az Erdélyi Riportot, illetve Stanik Istvánt és Mihály Lászlót, a vád a jó hírnév ellen elkövetett rágalmazás vétsége. Rátz-Illés elmondta, védence nevében egymilliárd lej összegű kártérítést kér, valamint a perköltségek kifizetését. Hasonló követelésekkel és ugyanazon személyek ellen indít rágalmazási pert a Székelyudvarhelyért Alapítvány is - amelynek kuratóriumi elnöke ugyancsak Szász Jenő polgármester -, feltüntetve az ügyiratban, hogy a riportban megjelent állítások rontották az alapítvány hitelét. Szász egy harmadik pert is indít Vánky Szabolcs Zsombor ellen, rágalmazásnak minősítve a vitatott ingatlan egykori tulajdonosának állításait, miszerint a polgármester törvénytelenül járt volna el a Kogalniceanu utcai ház megvásárlásakor, Vánkyval szemben ötszázmillió lejes követelést fogalmaz meg a felperes. Stanik István, az Erdélyi Riport hetilap főszerkesztője szakmailag teljesen korrektnek véli a lapban közölt írást, és nem tart a Szász Jenő által indított pertől. Az első tárgyalást mindhárom perben dec. 3-án tartják a székelyudvarhelyi bíróságon. /Perelik a Riportot. Kétmilliárd lejt követel Szász Jenő polgármester. = Krónika (Kolozsvár), nov. 19./
2003. november 19.
Murádin Lászlót újabb munkájában /Ki volt az a bizonyos Deákné? Europrint Kiadó, Nagyvárad, 2003./ nyelvművelő írásaiból gyűjtött egybe egy csokorravalót. Murádin László nagyon szereti a magyar nyelvet, ez érezhető ez írásainak hangvételéből, vagy inkább hangulatából. /Sándor Boglárka Ágnes: Deákné esete a nyelvőrzéssel. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 19./
2003. november 20.
Határozatot fogadott el a kormány, amelynek értelmében a szállításügyi tárca 2,521 milliárd eurós hitelt szerződtethet az Ártánd-Kolozsvár-Brassó autópálya kivitelezésére. A Nagylak-Arad -Temesvár-Lugos-Déva-Nagyszeben-Pitesti-Bukarest-Konstanca útvonal megépítését az Európai Fejlesztési és Újjáépítési Bank (EBRD), illetve az Európai Unió finanszírozza. Az Ártánd-Nagyvárad-Zilah-Kolozsvár-Marosvásárhely-Segesvár-Brassó autópálya egépítésének számláját szintén az Európai Fejlesztési és Újjáépítési Bank, illetve az amerikai egyesült államokbeli Bechtel cég fizeti. /T. SZ. Z., K. O.: Állami garanciával épül az erdélyi autópálya. EBRD-hitelből korszerűsítik a kolozsvári vasútállomást. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 20./
2003. november 20.
Nov.19-én az Aradi Magyar Színház vendégeként lépett fel a Jelen Házban a nagyváradi M. M. Színpad, Meleg Attila előadóművész Csavargódal című egyéni műsorával. /Tánc és kabaré a Jelen Házban. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 20./
2003. november 21.
A Bihar megyei RMDSZ vendégeként Nagyváradon járt Glatz Ferenc akadémikus fogalmazta meg, hogy Erdély az erdélyieké. Előzőleg Glatz Ferencet a Babes-Bolyai Tudományegyetemen díszdoktorrá avatták. A nemzetiségi kérdés a jövő Európájának nagy kérdése lesz, vallja Glatz Ferenc. Az identitás kialakításához egy komoly Európa-történet is szükséges, ennek megírására vállalkozott Glatz Ferenc történész. Véleménye szerint a romániai magyar egyetem kérdését is meg kell vizsgálni. "Erdély az erdélyieké" - mondotta. "Az erdélyiek fölnőttek, hogy meghatározzák sajátosan erdélyi érdekeiket, a magyarság érdekei igencsak közösek az erdélyi románokéval, amit be kell látnia előbb-utóbb a román értelmiségnek is. Tragédia, hogy Budapestről kettéosztják az erdélyi magyar értelmiséget. Itt kell feltalálniuk magukat az erdélyieknek." Erkölcstelenség véleménye szerint ebből pártpoltikát fabrikálni. /Balla Tünde: Erdély az erdélyieké. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 21./
2003. november 21.
László Csaba 1985-ben a brassói Transilvania Egyetemen szerzett gépészmérnöki diplomát, az erdélyi magyar néptánccal egyetemista korában kezdett ismerkedni. A 80-as évektől számos néptánc- és népzenegyűjtést végzett. Alapító tagja volt a Sepsiszentgyörgyön 1983-ban megalakult Stúdió, majd az 1990-ben ugyanott létrejött Háromszék Táncegyüttesnek. 1987-ben Székelykeresztúron megalakította a Pipacsok Néptáncegyüttest, melynek azóta is vezetője és koreográfusa. Néptáncfeldolgozásai ennek az együttesnek a műsorában kerültek színpadra. Kezdeményezője és főszervezője a Székelyföldi Tánctábornak. Az 1998-ban megalakult Udvarhely Táncműhely hivatásos táncegyüttes művészeti vezetője lett. Itt készült fontosabb műsorai: Táncos idők, Tragédia, Együttélésben, Katonák, Százlábú kaland és Székely sorsképek. Ez utóbbit a Háromszék Táncegyüttessel közösen mutatták be. Három évvel ezelőtt - bizonyos okok miatt - a Csalóka zenekarral és néhány táncossal együtt ő is felmondott. Azóta legtöbbet a Pipacsok Néptáncegyüttessel foglalkozott. A felnőtt csoport mellett létrehozott egy 45-50 tagú fiatal tánccsoportot, amely annyira fejlődött, hogy az Örökség című előadásban a nagyokkal együtt szerepelt. Az elmúlt években a Kis Pipacsokkal már háromszor voltak Olaszországban, de felléptek Hollandiában, Németországban és többször Magyarországon is. Ebben az évben indították el a Nemzetközi Néptánc Udvarhelyszéken elnevezésű rendezvényt. László Csaba 2003. február eleje óta a Nagyváradon alakult hivatásos táncegyüttesnél dolgozik. Nagyváradon az Állami Filharmónia keretében megalakult hivatásos táncegyüttes első táncjátéka a november elején bemutatott A só útja című kétrészes táncjáték volt, koreográfusa és rendezője pedig László Csaba. Büszke arra, hogy ez a harmadik hivatásos táncegyüttes, melynek születésénél bábáskodott. A só útja című táncjáték sikeréhez még hozzájárult a Csalóka zenekar, az Udvarhely Néptáncműhely két táncosa, valamint Zsidó Ferenc prózaíró. László Csaba emellett továbbra is rendszeresen foglalkozik a Pipacsokkal. /László Miklós: László Csaba a harmadik hivatásos együttes születésénél bábáskodott. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), nov. 21./
2003. november 24.
Nov. 22-én Érmindszenten tizennegyedik alkalommal rendezték meg a hagyományos Ady-zarándoklatot. Nyilvános vita alakult ki a szervezéssel kapcsolatosan az EMKE alelnöke, Muzsnay Árpád főszervező és Tőkés László püspök között. A nézeteltérés oka az volt, hogy az EMKE és az RMDSZ tasnádi szervezete által szervezett hagyományos zarándoklat mellett a Királyhágómelléki Református Egyházkerület saját programokat hirdetett meg erre a napra, amelyekben viszont a szervezők nem kívántak partnerek lenni. Az RMDSZ megyei vezetői és - Pécsi Ferencet kivéve - parlamenti képviselői nélkül zajlott le az idei Ady-zarándoklat. Az érmindszenti református templomban Gellért Gyula hirdetett igét. Tőkés Lászlópüspök mondott üdvözlő beszédet, majd átadta a gyülekezetnek a művelődéstörténeti ritkaságnak számító Váradi Bibliának tavaly, a magyar kormány támogatásával újranyomott példányát. A templomban dr. Indig Ottó előadásával folytatódott az ünnepség. Az emlékünnepségen Muzsnay Árpád főszervező, az EMKE alelnöke sajnálatosnak nevezte azt, hogy míg a zarándoklat az elmúlt években a Kárpát-medencei magyarság egyik rangos kulturális eseményévé vált, addig egyesek most ki akarják sajátítani az ünnepséget, azzal, hogy "rászerveznek" az eredeti elképzelésre. Ady szellemi hagyatékát nem sajátíthatja ki sem felekezet, sem politikai irányzat - jelentette ki Muzsnay, majd köszöntötte a főbb meghívottakat: Szentpéteri Istvánt, a magyar kolozsvári főkonzulátus konzulját, Schönberger Jenő szatmári megyés püspököt, illetve a szatmárnémeti baptista gyülekezet és zsidó hitközség vezetőit, Vékás Zoltánt és Décsei Miklóst. Tőkés László visszautasította azt az állítást, hogy az egyházkerület rászervezett volna a rendezvényre, majd felolvasta az RMDSZ Szatmár megyei szervezete állandó bizottsága nyilatkozatát és Muzsnay Árpád egy levelének részletét: nem értenek egyet azzal, hogy Matolcsy György volt magyarországi miniszter a szobor előtt tartson előadást. Tőkés László emlékeztetett: a Királyhágómelléki Református Egyházkerület pályázatot nyert a Széchenyi-terv keretében az Ady Művelődési és Gyógyfürdőközpont megvalósítására, de az RMDSZ elvette a 320 millió forintos támogatást az egyházkerülettől. A tavalyi alapkőletétel momentumát is felidézte - amelyen az RMDSZ-tisztségviselők nem vettek részt. Muzsnay Árpád elmondta: az, hogy a püspök kifejthette véleményét azt bizonyítja, nem állja meg a helyét az a kijelentés, hogy a szervezők nem engednek szóhoz jutni bizonyos személyeket. Ezután folytatódott a műsor. George Vulturescu, a Szatmár Megyei Művelődési Igazgatóság vezetője Ady költészetéről beszélt, majd Schönberger Jenő püspök következett. Végül a Királyhágómelléki Református Egyházkerület folytatta meghirdetett rendezvényét a tervezett Művelődési és Gyógyfürdőközpont alapkövénél felállított emlékjelnél. /Fodor István: Ady-zarándoklat - 2003: Vitába szállt egymással a szervezés kapcsán Muzsnay és Tőkés. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), nov. 24./ A Királyhágómelléki Református Egyházkerület szervezésében felavatták az emlékjelet, melyet az egyházkerület igazgatótanácsa az Ady Művelődési és Gyógyfürdőközpont tervezett helyén állított. Amíg nem tisztázódik a helyzet, az egyházkerület kezdeményezésére létrehozzák a Partiumi Írótábort, jelentették be. A tábor számára már megrendeltek több mint 10 faházikót Székelyföldről, hogy Ady szülőfaluja a mai magyar irodalom egyik partiumi központjává váljon. A nagyméretű pannón magyar és román nyelven az alábbi szöveg áll: "Ezen a helyen épül meg a Királyhágómelléki Református Egyházkerület, az érmindszenti és gencsi társegyházközségek és az Érkávás községi önkormányzat kezdeményezésére az anyaország támogatásával az Ady Zarándokhely és Partiumi Írótábor, költőóriásunk emlékének ápolására, szülőföldjének felemelkedésére. Bár az építkezés megkezdését politikai rosszakarat megakadályozta, Ady Endre szelleme és mai hódolóinak akarata végülis győzni fog. Érmindszent, 2003. november 22."Aláírásgyűjtést kezdeményezett az egyházkerület, amelyben a csatlakozók azt kérik: az eredeti tervek szerint valósuljon meg az Ady-központ, azaz kerüljön vissza a kezdeményezőhöz a pályázati pénz. A zarándoklat napján az ívet több, mint 700 személy írta alá. /Fodor István: Emlékjel a meg nem valósult Ady-központ helyén. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), nov. 24./Tőkés László püspök nov. 21-ei sajtótájékoztatóján bejelentette, hogy elkészült a perirat, vagyis az érmindszenti Ady-zarándokhely ügye jogi útra terelhető, de még nem érett meg a "helyzet" a perindításra. Továbbra is folytatni akarják politikai háttér lobbytevékenységüket azért, hogy az Ady-központ a bölcsőhelyen felépüljön. Az ügy előzménye, hogy az egyházkerület a korábbi magyar kormányhoz nyújtott be pályázatot a központ létrehozásáért, ami a püspök szerint pozitív elbírálást nyert, de a támogatási szerződést nem velük kötötte meg az új kabinet, mert a Mecénás Alapítvány Nagyváradon építendő Ady-központjának tervét találták kivitelezhetőnek. Méltányos megoldást várnának a magyar kormánytól, az érmindszentiek érdekében nincs joguk lemondani egy szerzett jogról, közölte Tőkés László a sajtótájékoztatón. A Gencsen nemrég összegyűlt 500 aláírást pedig a magyar kormányhoz fogják eljuttatni. /(Balla Tünde): Elkészült a perirat az Ady- zarándokhely ügyében. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 24./
2003. november 24.
Nov. 22-én Érmindszenten tizennegyedik alkalommal rendezték meg a hagyományos Ady-zarándoklatot. Nyilvános vita alakult ki a szervezéssel kapcsolatosan az EMKE alelnöke, Muzsnay Árpád főszervező és Tőkés László püspök között. A nézeteltérés oka az volt, hogy az EMKE és az RMDSZ tasnádi szervezete által szervezett hagyományos zarándoklat mellett a Királyhágómelléki Református Egyházkerület saját programokat hirdetett meg erre a napra, amelyekben viszont a szervezők nem kívántak partnerek lenni. Az RMDSZ megyei vezetői és - Pécsi Ferencet kivéve - parlamenti képviselői nélkül zajlott le az idei Ady-zarándoklat. Az érmindszenti református templomban Gellért Gyula hirdetett igét. Tőkés Lászlópüspök mondott üdvözlő beszédet, majd átadta a gyülekezetnek a művelődéstörténeti ritkaságnak számító Váradi Bibliának tavaly, a magyar kormány támogatásával újranyomott példányát. A templomban dr. Indig Ottó előadásával folytatódott az ünnepség. Az emlékünnepségen Muzsnay Árpád főszervező, az EMKE alelnöke sajnálatosnak nevezte azt, hogy míg a zarándoklat az elmúlt években a Kárpát-medencei magyarság egyik rangos kulturális eseményévé vált, addig egyesek most ki akarják sajátítani az ünnepséget, azzal, hogy "rászerveznek" az eredeti elképzelésre. Ady szellemi hagyatékát nem sajátíthatja ki sem felekezet, sem politikai irányzat - jelentette ki Muzsnay, majd köszöntötte a főbb meghívottakat: Szentpéteri Istvánt, a magyar kolozsvári főkonzulátus konzulját, Schönberger Jenő szatmári megyés püspököt, illetve a szatmárnémeti baptista gyülekezet és zsidó hitközség vezetőit, Vékás Zoltánt és Décsei Miklóst. Tőkés László visszautasította azt az állítást, hogy az egyházkerület rászervezett volna a rendezvényre, majd felolvasta az RMDSZ Szatmár megyei szervezete állandó bizottsága nyilatkozatát és Muzsnay Árpád egy levelének részletét: nem értenek egyet azzal, hogy Matolcsy György volt magyarországi miniszter a szobor előtt tartson előadást. Tőkés László emlékeztetett: a Királyhágómelléki Református Egyházkerület pályázatot nyert a Széchenyi-terv keretében az Ady Művelődési és Gyógyfürdőközpont megvalósítására, de az RMDSZ elvette a 320 millió forintos támogatást az egyházkerülettől. A tavalyi alapkőletétel momentumát is felidézte - amelyen az RMDSZ-tisztségviselők nem vettek részt. Muzsnay Árpád elmondta: az, hogy a püspök kifejthette véleményét azt bizonyítja, nem állja meg a helyét az a kijelentés, hogy a szervezők nem engednek szóhoz jutni bizonyos személyeket. Ezután folytatódott a műsor. George Vulturescu, a Szatmár Megyei Művelődési Igazgatóság vezetője Ady költészetéről beszélt, majd Schönberger Jenő püspök következett. Végül a Királyhágómelléki Református Egyházkerület folytatta meghirdetett rendezvényét a tervezett Művelődési és Gyógyfürdőközpont alapkövénél felállított emlékjelnél. /Fodor István: Ady-zarándoklat - 2003: Vitába szállt egymással a szervezés kapcsán Muzsnay és Tőkés. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), nov. 24./ A Királyhágómelléki Református Egyházkerület szervezésében felavatták az emlékjelet, melyet az egyházkerület igazgatótanácsa az Ady Művelődési és Gyógyfürdőközpont tervezett helyén állított. Amíg nem tisztázódik a helyzet, az egyházkerület kezdeményezésére létrehozzák a Partiumi Írótábort, jelentették be. A tábor számára már megrendeltek több mint 10 faházikót Székelyföldről, hogy Ady szülőfaluja a mai magyar irodalom egyik partiumi központjává váljon. A nagyméretű pannón magyar és román nyelven az alábbi szöveg áll: "Ezen a helyen épül meg a Királyhágómelléki Református Egyházkerület, az érmindszenti és gencsi társegyházközségek és az Érkávás községi önkormányzat kezdeményezésére az anyaország támogatásával az Ady Zarándokhely és Partiumi Írótábor, költőóriásunk emlékének ápolására, szülőföldjének felemelkedésére. Bár az építkezés megkezdését politikai rosszakarat megakadályozta, Ady Endre szelleme és mai hódolóinak akarata végülis győzni fog. Érmindszent, 2003. november 22."Aláírásgyűjtést kezdeményezett az egyházkerület, amelyben a csatlakozók azt kérik: az eredeti tervek szerint valósuljon meg az Ady-központ, azaz kerüljön vissza a kezdeményezőhöz a pályázati pénz. A zarándoklat napján az ívet több, mint 700 személy írta alá. /Fodor István: Emlékjel a meg nem valósult Ady-központ helyén. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), nov. 24./Tőkés László püspök nov. 21-ei sajtótájékoztatóján bejelentette, hogy elkészült a perirat, vagyis az érmindszenti Ady-zarándokhely ügye jogi útra terelhető, de még nem érett meg a "helyzet" a perindításra. Továbbra is folytatni akarják politikai háttér lobbytevékenységüket azért, hogy az Ady-központ a bölcsőhelyen felépüljön. Az ügy előzménye, hogy az egyházkerület a korábbi magyar kormányhoz nyújtott be pályázatot a központ létrehozásáért, ami a püspök szerint pozitív elbírálást nyert, de a támogatási szerződést nem velük kötötte meg az új kabinet, mert a Mecénás Alapítvány Nagyváradon építendő Ady-központjának tervét találták kivitelezhetőnek. Méltányos megoldást várnának a magyar kormánytól, az érmindszentiek érdekében nincs joguk lemondani egy szerzett jogról, közölte Tőkés László a sajtótájékoztatón. A Gencsen nemrég összegyűlt 500 aláírást pedig a magyar kormányhoz fogják eljuttatni. /(Balla Tünde): Elkészült a perirat az Ady- zarándokhely ügyében. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 24./
2003. november 24.
Nov. 22-én kiosztották a Gábor Dénes Főiskola erdélyi végzőseinek oklevelét Kolozsváron A magyarországi székhelyű tanintézet hét erdélyi távoktatási helyszínének eredményeit értékelve Kerekes Sándor, a Kolozs Megyei Tanács alelnöke hangsúlyozta, bár a Gábor Dénes Főiskola által nyújtott informatikai képzés lehetővé teszi a végzősök számára, hogy a világon bárhol elhelyezkedjenek a szakmájukban, a fiatal erdélyi magyar informatikusoknak itthon kellene érvényesíteniük tudásukat, hiszen ez "előbb vagy utóbb megtérül". "A Gábor Dénes Főiskola nagyon nehéz körülmények között, ellenséges hangulatban kezdett működni Erdélyben. Az RMDSZ akkor csak az állami magyar egyetem ügyét támogatta, a magyar magánegyetem tabutéma volt" - fogalmazott Boros János kolozsvári alpolgármester. Zárda Sarolta, a főiskolát működtető Gábor Dénes Alapítvány kuratóriumi elnöke beszédében kifejtette, Selinger Sándornak, a főiskola romániai vezetőjének érdeme, hogy a román oktatási minisztérium főiskolai oklevélként és mindössze nyolc különbözeti vizsgával egyetemi oklevélként ismeri el a Gábor Dénes végzőseinek diplomáját. Az ünnepségen kiosztották a főiskola kolozsvári, nagyváradi, szatmárnémeti, marosvásárhelyi, székelyudvarhelyi, csíkszeredai és sepsiszentgyörgyi végzőseinek oklevelét. /Salamon Márton László: Tabutémából eredményes tanintézet. = Krónika (Kolozsvár), nov. 24./
2003. november 24.
Székely Ervin új könyve, az Andropov-terv az 1998-2000 közötti időszak főbb politikai, társadalmi, gazdasági folyamatait vizsgálja. Nov. 20-án Nagyváradon Wagner István nagyváradi politikai újságíró méltatta a szerző Magyarázom a rendszerváltást címmel három éve megjelent, az 1994-97-es periódus eseményeit felölelő kötet publicisztikai folytatását. Székely Ervin a KGB volt főnökének, Andropovnak a szocializmus megmentésére, azaz átmentésére vonatkozó tervét választotta könyve címéül. A négy lépcsőben kivitelezendő elgondolás szerint az akkori kommunista elit leváltása, a második vonalas politikusok helyzetbe hozása, a hatalom átadása az ellenzéknek a gazdasági recesszió idejére, majd a hatalom visszaszerzése után a működésképtelen szocializmus helyébe egy működő piacgazdaságot kapnak vissza a kommunisták... e harmadik romániabeli fázist taglalja a könyv. Székely Ervin új könyvét a bukaresti Majko Kiadó jelentette meg. /Andropov-terv, Székely Ervin könyvbemutatója Nagyváradon. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 24./
2003. november 25.
Miközben a moldvai csángó falvakban újraindították az alternatív magyar nyelvű oktatást, a Bákó Megyei Tanfelügyelőség a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének betiltását kérte a bíróságtól. - Nem lehet elmagyarosítani valakit csak azért, mert az Európa Tanácsnál valaki úgy akarja - nyilatkozta a Bákó Megyei Tanfelügyelőség csángókérdésben illetékes vezetője. A strasbourgi dokumentumok szerint a helyi iskolákban osztálytermeket kell biztosítani az anyanyelvi oktatáshoz, és a csángóul tanító tanárokat meg kell fizetni. Megalakult az ellenszervezet, a Dumitru Martinas Római Katolikus Egyesület. Elnöke, Gheorghe Bejan.A hetilap részletet közölt Bayer Zsolt-Lukács Csaba szerzőpáros Haza a magasban című, 2002-ben az Illyés Közalapítvány támogatásával megjelent könyvéből. /Leiskolázva. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 25./
2003. november 25.
Óriási szerepe van a határon túli civil szervezeteknek a megmaradásban, ezért is folytat átgondolt támogatói tevékenységet a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma" - ez a tárca álláspontja a határon túli magyarok kulturális életének támogatásáról. A határon túli szervezetek érdekegyeztető fórumaként működő Magyar Állandó Értekezlet kulturális szakértői bizottsága az NKÖM-nél tartotta meg ülését, amelyen szó esett a szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvény végrehajtásának eddigi tapasztalatairól a kultúra területén. 2003-ban a kulturális tárca félmilliárd forinttal segítette a határon túli régiókat, ebből a csángómagyarok 100 millió forintot, mintegy 15,4 milliárd lejt kaptak. "A fentieken kívül a tárca alapított meseírói, prózaírói, költői és kritikai ösztöndíjat, amely egyben a határon túli magyar írók egzisztenciáját is segíti" - áll az ülésről kiadott közleményben. Bartha András, a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének leköszönt elnöke szerint a csángó érdekvédők alig jutnak támogatáshoz. A szövetségnek nincsenek alkalmazottai, így az elnök és alelnök fizetését az RMDSZ biztosítja. Az MCSMSZ működéséhez szintén az RMDSZ biztosít havi nyolcmilliót. A minisztériumi támogatás, a 100 millió forint csak kulturális programokra költhető el. Az MCSMSZ volt elnöke úgy véli, nem biztos, hogy az összeg egynegyede eljut Moldvába. /A támogatás negyede sem jut el a csángókhoz. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 25./
2003. november 25.
Fülöp István nyugalmazott matematikatanár, a hajdani híres csombordi mezőgazdasági iskola aligazgatója életét az ifjúságnak szentelte. Csombordon több mint négy évtizeden át tanított. Nyugdíjba vonulása után adta ki a Volt egyszer egy iskola - Csombordi Emlékkönyv 1935-1995 /Corvin Kiadó, Déva, 1996/ című munkát. Idén pedig Hogyan tovább, erdélyi fiatalok? /Tinivár, Kolozsvár/ címen diákantológiát állított össze. A szerző aggodalommal figyeli a fiatalság életének egyre kilátástalanabb voltát: a munkanélküliséget, a tömeges, kényszerű kivándorlást, az alkoholba vagy a kábítószerbe menekülést, és "lámpás" szeretne lenni, világítani a sötétben.A diákantológiát nemrég a nagyenyedi Bethlen Kollégium dísztermében mutatták be. A hetvennyolc éves Fülöp István gazdag pedagógusi munkásságát Csávossy György, a barát és egy életen át munkatárs méltatta. /Józsa Miklós: Hogyan tovább, erdélyi fiatalok? = Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 25./
2003. november 25.
A nagyváradi városháza belső felújításakor előkerült három falfestmény a főbejárat felőli lépcsőház boltívén. Udvary Ferenc festőművész 1903-ban készült alkotásai Nagyvárad törökök alóli felszabadulását örökítik meg. Lemosták a felületet takaró festéket, alig sérült meg a festmény a védőréteg alatt: 3 méteres, három részletből álló mű. Tudnak egy másik, Szent László koporsója hazahozatalát ábrázoló szekkó létezéséről is, tájékoztatott Jakabffy László, a városi ingatlankezelő társaság műszaki vezetője, de az elpusztulhatott az 1944-es hatalmas tűzvészben, mert nem találták meg az impozáns főlépcsőház mostani felújításkor. /(Balla Tünde): Falfestményekre bukkantak a városházán. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 25./
2003. november 27.
Nov. 27-én döntenek az erdélyi magyar történelmi egyházak vezetői a Sapientia Egyetemen Tánczos Vilmos rektor-helyettes és Xantus Gábor adjunktus között kirobbant konfliktus ügyében. Tőkés László püspök elképesztőnek és váratlannak nevezte az esetet. Arra a kérdésre, hogy szankcióként a vétkes fél menesztése is felmerülhet, Tőkés kijelentette: "remélem, ettől megkímélnek az érdekelt felek". Tempfli József nagyváradi római katolikus megyéspüspök egészségi állapota miatt nem tud megjelenni a kolozsvári tanácskozáson, de egy etikai bizottság felállítását javasolja, amely dönthet a konfliktus ügyében. Jakubinyi György gyulafehérvári római katolikus érsek úgy véli, az ügy nem tartozik a sajtóra. "Ez a Sapientia belügye" - nyilatkozta. Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke kifejtette, a botrány nem befolyásolja a Sapientiának nyújtandó támogatást, de "mindenképpen rossz fényt vet az intézményre". /Lepedus Péter: Egyházfők döntés előtt. = Krónika (Kolozsvár), nov. 27./
2003. november 27.
Villámlátogatást tett nov. 26-án Nagyváradon Kósa Lajos debreceni polgármester, országgyűlési képviselő és Turi Gábor alpolgármester, Kovács Zoltán és Szilágyi Zsolt parlamenti képviselőkkel, valamint Tőkés László püspökkel tárgyaltak. A találkozót a határon átnyúló régiós együttműködés keretében szervezték. Kósa Lajos elmondta, a bihari honatyákkal arról tárgyalt, hogyan lehetne hatékonyabban lobbizni Bukarestben, Budapesten és Brüsszelben a térség infrastruktúra-fejlesztése érdekében. "Nem fogjuk megváltani a világot, de néhány millió forinttal tudjuk támogatni a Királyhágómelléki Református Egyházkerületet" - mondta Kósa Lajos. Véleménye szerint a debreceni önkormányzat templomfelújításra, a Lorántffy Zsuzsanna Református Gimnázium vagy az egyház különböző alapítványainak támogatására tudna áldozni. /Pengő Zoltán: Debreceniek villámlátogatáson. = Krónika (Kolozsvár), nov. 27./
2003. november 29.
Megbeszélést tartott nov. 28-án Tőkés László, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke és Andrei Marga, a Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) rektora. A tanácskozáson Tőkés László püspökön és Andrei Marga rektoron kívül jelen volt Bíró András professzor, Buzogány Dezső, a teológiai-didaktikai tanszékről, valamint Néda Árpád és Serban Agachi prorektorok. A megbeszélésről Tőkés László püspök nyilatkozott a Szabadságnak. - A BBTE komoly támogatást nyújt a Partiumi Keresztény Egyetemnek (PKE) elsősorban az államvizsgák lebonyolításában, de általában is kedvezően viszonyul hozzánk - mondotta a püspök. A BBTE sok oktatója tanít a nagyváradi egyetemen, továbbá fontos szerepe van az akkreditáció kérdésében is. Kedvezően viszonyul a partiumi és az edélyi magyar tudományegyetemhez, egészében véve tehát szövetségesünknek tartjuk a rektor urat - fejtette ki Tőkés László. Szó esett arról is, hogy a BBTE keretében kihelyezett tanítóképzés fog zajlani majd Nagyváradon. - Mi az önálló magyar egyetem hívei vagyunk, a rektor pedig a multikulturális egyetem révén kifogja a szelet a mi vitorlánkból - fejtette ki Tőkés Lászó. /Köllő Katalin: Margával találkozott Tőkés László. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 29./
2003. december 2.
Két hete avatták fel a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) sepsiszentgyörgyi székházát. Az új székházban munkanapokon négyórás szolgálat lesz. Nov. 27-én nyílt meg az immár egyéves Magyar Polgári Egyesület nagyváradi információs központja, amely egyben a szervezet székhelyéül is szolgál. A megnyitón az egyesület három társelnöke, Orbán Mihály, Sárközi Zoltán és Lengyel György vázolta a megalakulás óta eltelt egy esztendő fontosabb eseményeit, rendezvényeit. Sándor Lajos előadótanácsos a Királyhágómelléki Református Egyházkerület jóindulatát méltatta, hiszen az iroda a Lorántffy-gimnázium épületében kapott helyet. /Magyar Polgári Szövetség. Székházavatók. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 2./
2003. december 2.
Szinte egy kezén megszámolhatja az ember azokat a határon túli magyar törvényhozási, önkormányzati képviselőket, akik kisebbségi helyzetben élni szoktak, élni mernek az anyanyelven való megszólalás jogával. Vajdaság tartományi parlamentjében Teleki Júlia és Bacskulin István képviselők szólalnak fel magyarul. Marosvásárhely városi tanácsában - ahol ráadásul abszolút többségben vannak a magyar képviselők - egyedül Ráduly Levente beszél anyanyelvén. Mindkét testületben több magyar képviselő van, akik nem élnek az anyanyelvhasználat természetes és törvényes jogával. Marosvásárhely városi tanácsa az RMDSZ képviselőinek egyetértésével nem alkalmaz tolmácsot és fordító berendezést, bár a törvény szerint erre lehetőség lenne. A magyar többségű Hargita megyei tanács ülésein korábban Bardóczy Csaba beszélt magyarul. Később Borsos Géza kezdeményezésére az RMDSZ képviselőcsoportja határozatot fogadott el, kötelezve tagjait anyanyelvük használatára. /Magyar képviseletet magyar nyelven! = Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 2./
2003. december 2.
Ráduly Levente azon fiatalok egyike, akiket Kincses Előd, a Maros megyei RMDSZ korábbi elnöke vont be a politikai életbe. Ráduly Marosvásárhelyen a tizenhárom képviselőből álló helyi RMDSZ-frakció egyetlen tagja, aki következetesen él az anyanyelvhasználat törvény által biztosított jogával a tanácsüléseken. Benedek István, a tanács RMDSZ-frakciójának vezetője szerint többé-kevésbé sikerült ütőképes csapatot kialakítaniuk. Ráduly Levente szerint a városi RMDSZ-frakció teljesítménye lehetett volna jobb is. Hiba volt a túl hosszúra nyújtott türelmi idő is, amelyet Dorin Florea polgármesternek biztosítottak. Etnikailag eleve két részre oszlik a testület, ennél fogva lehetetlen a helyi tanács román tagjaival a román polgármester elleni egységes fellépés. A városközpont átalakításának megakadályozása érdekében ki kell mondani: nem értenek egyet azzal, hogy a modernizáció ürügyén balkáni mintára átalakítsák a főteret. Néhány magyar képviselő a román oldallal szavaz, ez az opportunizmus gátolta a frakciót abban, hogy hatékonyabb munkát végezhessen. Az RMDSZ késlekedik a maga jelöltje megnevezésében a következő polgármester jelölését illetően. Ráduly szerint a polgári erők esetleges indulása a magyar szavazatok számának növekedését eredményezheti. Nem beszélve arról, hogy két magyar szervezet, a töredékszavazatok által, több mandátumot szerezhet, mint egy. Marosvásárhely magyar lakossága érdekeinek képviseletére két párt is éppen annyira alkalmasnak bizonyulhat, mint az eddigi egy. /Szentgyörgyi László: "Két magyar szervezet több mandátumot szerezhet, mint egy". = Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 2./
2003. december 2.
A marosvásárhelyi tanács megszavazta, hogy a kaszárnyaudvaron, ami a város tulajdona, újabb ortodox templom épüljön, és ezért a hadsereg ingyen kapja meg a területet. Az újabb "hagymakupolás honfoglalás" vita nélkül zajlott le, csupán két ellenszavazattal (Ráduly Levente, Spielmann Mihály). Ezt követte egy másik határozattervezet, amelyben a Bodoni út 2. szám alatti területet kérte bérbe a római katolikus plébánia, egy ifjúsági központ felépítése céljából. A román tanácsosok javasolták a döntés elnapolást, amit meg is szavazott néhány RMDSZ-es tanácsos Kolozsváry Zoltán vezetésével. A magyar többségű helyi képviselő-testület képtelen magyar egyházi intézmények mellett kiállni, miközben háborítatlanul épülhetnek az ortodox templomok. /Folyamatos meghátrálás. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 2./
2003. december 2.
Évente egy alkalommal a Kárpát-medence más-más régiójában rendezik meg a határon túli magyar gyermek- és ifjúsági lapok szakmai tanácskozását. Az idei, nov. 27. és dec. 1. közötti rendezvénysorozat házigazdája a Nagyváradon szerkesztett Szemfüles gyermekmagazin volt. Az ötnapos találkozón újvidéki, szabadkai, eszéki, beregszászi, burgenlandi, magyarországi, illetve erdélyi gyermek- és ifjúsági lapok képviseltették magukat. A gyermeklapok helyzetéről, szerepvállalásáról esett szó, majd zárónyilatkozatban rögzítették a közös feladatokat. A gazdag programban egyebek mellett városnézés, a dévai Corvin Kiadó bemutatkozása, nagyszalontai kirándulás és a Medve-barlang megtekintése szerepelt. A rendezvényre időzítve jelent meg a Szemfüles gyermekmagazin 2004-es évkönyve is, igen változatos tartalommal. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 2./
2003. december 2.
Márkus Barbarossa János előbb egyszemélyes gitáros-énekes produkcióival, slágerszövegeivel vívott ki magának tiszteletet s rangot Erdély-szerte a hetvenes-nyolcvanas években. Először Nagyváradon folyt az elszigetelése, később elűzték Sepsiszentgyörgyről. Bécsbe települt át a diktatúra legsötétebb évei elől. Ausztriában neves hangszerkészítővé-restaurátorrá képezte magát. 1990 utáni hazaruccanásai és Szent Anna-tavi nyári táborozásai, no meg a bálványosi-tusványosi jelenései eseményszámba mentek, beszállt a hazai irodalomszervezésbe, könyvkiadásba, végül pedig az ő szervezése is segített abban, hogy megalakult az Erdélyi Magyar Írók Ligája (E-MIL). Sokat jelent számár a szülőföld, Szilágyzovány, harminc éve minden önéletrajzának alapszövege: 1955-ben születtem Szilágyzoványban, Európában. Életének valamennyi állomása példaképekhez is kötődik. Elsőnek Wanek Wilhelm Franzot, valamikori rajztanárát említette (Wanek Ferencként ismert, jelenleg épp Kolozsvárott tanár), ő tanította meg látni, odafigyelni, megtanította a türelemre s a másság tiszteletére. Néhai Visky Árpád színművésztől kitartást és igényességet tanult, Bajor Andortól humorosan elviselni az elviselhetetlent, de még sorolhatná tovább. Amikor el kellett hagynia Erdélyt, először New Yorkba ment, ahol barátja várta műteremmel, lakással. Azonban szó szerint azzal utasította vissza az akkori bécsi amerikai nagykövet, hogy az Államoknak semmi szüksége hozzá hasonló izgató és elégedetlen elemekre. Így aztán egy idő után Bécs mellett döntött feleségével. Azért kellett létrehozni Erdélyi Magyar Írók Ligáját, mert intézményesített formákra van szükség, hogy a közösség érvényesíteni tudja elvárásait, óhajait, igényeit. /Hevesi Mónár József: A magányos farkasok ideje lejárt. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 2./
