Találkozásaim az RMDSZ-szel címen írta meg emlékeit egy olvasó, Keresztúri Judit, Székelyudvarhelyről. Egy új szervezet tagjaiként - már csak a beidegződés folytán is - akaratlanul felfelé néztek akkoriban, 1990-ben (is). A 90-es évek legelejéről merülnek fel, amikor még nem voltak székházak, fizetett ügyvivők, közleményírók, szervezők. Volt akkoriban egy kolléga, akiről már 90-ben kezdett terjedni a hír, miszerint ismét "baj" van vele, mert most már nem a szekunak okoz kellemetlenséget, hanem ott "bent", a szervezeten belül "kelt zavart". Nem akart illedelmesen a sorban menetelni. Tudták róla, hogy őt még Ceausescu politikai rendőrségének sem sikerült megtanítania kesztyűbe dudálni. Ez az ember rámutatott a székeikben hagyott, sőt állásukban megerősített kommunista igazgatókra, polgármesterekre, akikről a kisvárosban mindenki tudta, hogy nem éppen az elnyomó rendszerrel szembeni ellenállásuk miatt maradtak meg funkciójukban. Az akkori városi RMDSZ-titkár sugalmazó kérdéseket intézett többekhez: ugye, hogy ez a kolléga nem vehető komolyan, ez a kolléga antiszociális lény. A nevezetes agyagfalvi gyűlésen ő volt, aki elsőként beszélt nyíltan a kívánatos erdélyi autonómiáról. A többi RMDSZ-vezető megrettent mindettől. Másnap a "közvélemény" arról suttogott, hogy eme "egyénieskedő" kolléga végképp bebizonyította: vesztünket fogja okozni. /Keresztúri Judit, Székelyudvarhely: Találkozásaim az RMDSZ-szel. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 28./Keresztúri Judit nem írta ki, kiről van szó: Katona Ádámról.
2003. május 28.
A Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) idén is megrendezi jún. 4-ei fáklyás felvonulását, ahová több ezer fiatalt (és persze idősebbeket is) vár a Kárpát-medence egész területéről. Gyülekezés jún. 4-én 18.30-tól Budapesten, a Regnum Marianum-kereszt előtt, a Felvonulási téren. A menet innen indul Franciaország követsége elé, majd Szerbia-Montenegró külképviseletének érintésével végigvonul a Dózsa György úton, az Ajtósi Dürer soron és a Stefánia útról kanyarodik Románia követsége elé, majd Szlovákia nagykövetsége előtt ér véget a felvonulás. A menet élén platós teherautó halad majd, amelyen a HVIM Kárpát-medencei vezetői és erdélyi, délvidéki és felvidéki elnökei, valamint nyugat-európai nemzetközi szervezetek és a magyarokhoz hasonlóan elnyomott nemzetek (csecsenek, palesztinok, dél-tiroliak stb.) képviselői mondanak beszédet. A diplomáciai képviseleteknek petíciókat adnak át, amelyeken felsorolják a HVIM által az elmúlt egy évben összegyűjtött magyarellenes jogsértéseket és követelni fogják a határokkal szétszabdalt magyar nemzet önrendelkezési jogának elismerését. /Fáklyás felvonulás Budapesten június 4-én. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 28./
2003. május 29.
Máj. 29-én Sepsiszentgyörgyön tartja évi közgyűlését az Erdélyi Múzeum-egyesület (EME) Orvosi Szakosztálya. A Pápai Páriz Ferenc-életműdíjjal az EME évente a magyar tudományos élet legnagyobb személyiségeit tünteti ki. Idén a rangos díjat temesvári kutató-orvosnak, dr. Sándor Istvánnak nyújtják át. A méltatást dr. Bárányi Ferenc mondja majd el, ebből idézett a lap.Dr. Sándor István, a Román Akadémia rendes tagja, az orvos-kutatók legnagyobbjai közé tartozik, de mint közéleti személyiség, publicista, színi- és filmkritikus is beírta nevét a történelembe. Több irodalmi mű, útleírás, riportkötet szerzője. Dr. Sándor István /sz. Nagyvárad, 1927. máj. 16./ az orvosi egyetemet 1951-ben végezte el Marosvásárhelyt, magyar nyelven. A marosvásárhelyi kórbonctani katedrán dolgozott és kutatott néhány évig. Embriológiai-teratológiai kutatásokba kezdett, és ehhez a szakterülethez hű maradt ötven éven át. Teratológia-laboratóriumot hozott létre Temesváron a semmiből. 246 tudományos értekezése jelent meg, 12 tudományos filmjét használják ma is a világ embriológusai. Európa nagy városaiban és a tengerentúlon is tartott előadásokat vagy jelentek meg cikkei, hét külföldi kiadvány társszerzője. Itthon megjelent négy nagymonográfiája. /Pápai Páriz Ferenc-díj dr. Sándor Istvánnak. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 29./
2003. május 31.
Aradon külön útra tért a magyar társulat és a színházalapításra létrehozott alapítvány.Kenyértöréshez vezetett az Aradi Magyar Színház megalapozásán fáradozó különböző csoportok ellentéte. Miközben a színház alapítását kezdeményező színész és társulata Nádas Péter Temetés című darabjának bemutatására készül, az aradi Jelen Házban a simonyifalvi iskolások néptáncműsorát nevezték ki a színház évadzáró előadásának. - Hát ez nem tudathasadás? - kérdezte Tapasztó Ernő fiatal színész. - Hogyan lehet évadzáró színházi előadásnak tekinteni egy többnyire elemi iskolásokból álló néptánccsoport műsorát? Úgy, hogy a hírt Böszörményi Zoltán lapja közli, aki az Aradi Magyar Színház megteremtőjének tekinti magát, noha nincsen színtársulata. Tapasztó Ernő pártfogója, Nótáros Lajos tanár elmesélte az aradi magyar társulat megalakításának történetét. Nótáros kétszer felvételizett a marosvásárhelyi színművészeti főiskolára, s ha nem is vették fel, a színház szívügye maradt. Tapasztó Ernő jelezte, hogy hazajönne a békéscsabai színháztól. Tapasztó Ernő hívására két békéscsabai színész, Kohut Manyi és Bodor Richárd is vállalta, hogy a nyári hónapokra Aradra költözik, és itt is bemutatják otthoni produkciójukat. A tervnek a Nagyváradon játszó, de szintén aradi származású Simon Mátyást is sikerült megnyerni. A Federico Garcia Lorca szövegek alapján összeállított Don Cristobal és Donna Rosita tragikomédiája színpadra állításához azonban némi pénzre és valamilyen jogi keretre is szükség volt. Tapasztó ekkor kereste meg Böszörményi Zoltán vállalkozót, akit minden magyar kulturális ügy pártfogójaként, első számú mecénásként ismernek nemcsak Aradon. Böszörményinek megtetszett az ötlet. A színészek rendelkezésére bocsátotta a kulturális központként működő, általa építtetett Jelen Ház nagytermét. Abban állapodtak meg, hogy Tapasztót a Nyugati Jelen kulturális referenseként alkalmazza. A próbák Nótáros irányítása alatt kezdődtek el, aki Tapasztó kérésére végül vállalta a rendezői feladatot. Bejárták a környező magyar falvakat, és mindenütt sikert arattak. A kiszállásokhoz a Nyugati Jelen biztosította az autókat, ezek egyike volánjánál pedig Balta János, a lapot kiadó Concord Media Részvénytársaság igazgatója ült. A magyar színház ügyének az aradi román társulat tagját, Lovas Zoltánt is sikerült megnyerni, aki magyarul is bemutatta a korábban románul játszott egyszemélyes előadását. A sikereken felbuzdulva a társulat elérkezettnek látta az időt ahhoz, hogy olyan produkciót is bemutasson, mellyel immár a szakma elismerését is elnyerheti. A választás Nádas Péter Temetés című drámájára esett. A bemutatót június 15-ére tűzték ki. A rendezést ezúttal is Nótáros vállalta. Ehhez már komolyabb befektetésre lett volna szükség. Balta János azonban leszögezte: a szórványban könnyű, szórakoztató darab kell. Olyan, amivel körbe lehet járni a falvakat. Kezdetben a kalapozásból összegyűlt pénzt Tapasztó Ernő osztotta szét a társulat tagjainak. Elkezdték szervezni az Aradi Magyar Színházért Alapítványt. Tapasztó neve kimaradt az alapítók sorából. Versenyvizsgát hirdettek meg a színházigazgatói állás betöltésére. Balta János elmondta, hogy Tapasztóval és társaival az első pillanattól nehéz volt együttműködni. A kiszállások rendre a kocsmában kezdődtek. A társulat pedig egyre népesebb volt. A végén már zenekart is akartak vinni magukkal. Nem lehetett őket fegyelmezni. Az ellentétek oda vezettek, hogy Tapasztó április közepén benyújtotta a felmondását a Jelen kulturális referensi állásából. Időközben megegyezett a városi kultúrház vezetőjével, hogy az intézmény keretében tovább működhet a társulat. Tapasztó Ernő később kérte a városi tanácsot, hogy az előirányzott pénzt ne az Aradi Magyar Színházért Alapítványnak, hanem a Városi Művelődési Háznak utalják át. A Nemzeti Kulturális Alapprogramnál pedig immár a városi kultúrház fejléces papírján pályázott egy Carlo Goldoni-darab színpadra állításának támogatására. Május 8-án Budapesten támogatandónak ítélték a pályázatot, és 900 ezer forintot ítéltek meg rá. Míg Nótárosék a június 15-i bemutatóra készülnek, Balta János elmondta, több frissen végzett színésszel is tárgyaltak már, és azt remélik, hogy hat vagy hét tagú fiatal társulattal indítják a következő évadot. A fiataloknak lakást és méltányos fizetést ígérnek. Mindenképpen színházat csinálnak, közölte Balta János igazgató. /Gazda Árpád: Ki építi és ki ássa el az aradi színházat? = Krónika (Kolozsvár), máj. 31./
2003. június 1.
Nagyváradon, Szent László városában rendezték meg az első egyházmegyeközi magyar nyelvű római katolikus hittanolimpiát. Hivatalosan csak akkor beszélhetnénk országos tantárgyversenyről, ha létezne központilag elfogadott, jóváhagyott tankönyvbázis - nyilatkozta Gál László főegyházmegyei tanfelügyelő, a bizottság elnöke. Az egyházmegyék oktatásért felelős tisztségviselőinek összehangolt munkájára volt szükség, hogy Kézdivásárhelyről Gyergyón, Kolozsváron, Nagyváradon át Kaplonyig, Szatmárig 26 hitét megvalló tanuló versenyezhessen Váradon. /Tüzes Bálint: Első egyházmegyeközi hittanolimpia. = Vasárnap (Kolozsvár), jún. 1./
2003. június 1.
Nagyváradon, Szent László városában rendezték meg az első egyházmegyeközi magyar nyelvű római katolikus hittanolimpiát. Hivatalosan csak akkor beszélhetnénk országos tantárgyversenyről, ha létezne központilag elfogadott, jóváhagyott tankönyvbázis - nyilatkozta Gál László főegyházmegyei tanfelügyelő, a bizottság elnöke. Az egyházmegyék oktatásért felelős tisztségviselőinek összehangolt munkájára volt szükség, hogy Kézdivásárhelyről Gyergyón, Kolozsváron, Nagyváradon át Kaplonyig, Szatmárig 26 hitét megvalló tanuló versenyezhessen Váradon. /Tüzes Bálint: Első egyházmegyeközi hittanolimpia. = Vasárnap (Kolozsvár), jún. 1./
2003. június 2.
Máj. 31-én Kolozsvár ülésezett a megújult, az egyházakat, civil szervezeteket és közéleti személyiségeket tömörítő Szövetségi Egyeztető Tanács. Újra Kelemen Hunor képviselőt választották a SZET elnökének. Markó Béla szövetségi elnök kifejtette: az RMDSZ az együttműködésre, a vitára és a párbeszédre alapozza a politikáját, ennek köszönhetően sikerült elérni, hogy a nemrégiben sorra kerülő Magyar Állandó Értekezleten ne csökkenjen a kedvezmények száma. Újdonságnak számít, hogy az egygyerekes családok is kapnak anyagi támogatást, a juttatás pedig kiterjed az egyetemi hallgatókra is. Az EU-ba való belépéskor a törvény nem veszíti el érvényét. Markó bejelentette: a legújabb tervek szerint a Budapest-Bukarest közötti autópálya két nyomvonalon szeli majd át Erdélyt. A Communitas Alapítvány máj. 30-i ülésén ítéltek meg 12 hivatásos művész (3 író, 3 zenész, 3 képzőművész és 3 színész) számára egy évre szóló havi három millió lej értékű ösztöndíjat. Támogatási rendszerekben, intézménybővítésben gondolkodik tehát az RMDSZ, mondotta Markó, akik pedig ezt az eszközrendszert próbálják úgy feltüntetni, hogy nem fontos, vagy akik azt mondják, hogy az RMDSZ-nek 2004-ben nem biztos, hogy be kellene jutni a parlamentbe, azok rosszat tesznek az erdélyi magyarságnak. Tempfli József, nagyváradi római katolikus püspök leszögezte: a szétszakadási tendenciákban a fő szempontot kell figyelembe venni, hogy szolgálni akarunk, nem pedig uralkodni. Le kell szállni a büszkeség "szemétdombjáról". Kötő József a következőképpen határozta meg a SZET feladatát: a politika és a civil társadalom partnerségének a megtestesítője. Két egyenlő fél beszél egymással, figyelmeztetett az EMKE elnöke, és egyben megígérte, hogy a civil szervezetek nem lesznek kényelmes partnerei a politikumnak. /Köllő Katalin: Markó: Új Erdélyre, új magyarságra van szükségünk. Tisztújítás az RMDSZ újjáalakult "felsőházában". = Szabadság (Kolozsvár), jún. 2./ A megújuló SZET-be két új civil szervezet kérte felvételét, ami az ülést vezető Markó Béla szövetségi elnök szerint "fontos jelzés, hogy a civil szervezetek jelen akarnak lenni az RMDSZ mellett, és fontos jelzés a tamáskodóknak is, akik azt akarják elhitetni, hogy megszakadt a szövetség kapcsolata a civil társadalommal". Markó Béla hangsúlyozta, az egyházak többsége igennel válaszolt a SZET-be való meghívásra, és megköszönte Tempfli József nagyváradi római katolikus püspöknek a jelenlétét. A szövetségi elnök idézett Jakubinyi György gyulafehérvári római katolikus érseknek az egyeztető tanács tagjaihoz intézett üdvözlőleveléből is. Tonk Sándor, az Erdélyi Református Egyházkerület gondnoka elmondta: miután a püspökség megtiltotta lelkészeinek a politikai életben való részvételt, az egyházkerület világi vezetőjeként ő képviseli a püspökséget a 45 tagú SZET-ben. Tempfli József hozzászólásában azt a kérdést tette fel, hogy a kolozsvári SZET-ülés vagy az azonos időben zajló sepsiszentgyörgyi fórum időpontját rögzítették-e előbb. Tőkés László, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke Tempflihez eljuttatott üzenetében ugyanis azt írta, hogy szívesen eleget tett volna a tanács meghívásának, ha - a fórum időpontjára való tekintettel - elhalasztják a SZET-ülést. A római katolikus püspök maga adta meg a választ a kérdésre: minthogy a kongresszus határozata szerint a megújult SZET megalakulásának határideje május 31-e volt, lehetetlen lett volna elhalasztani az ülést. Vitát váltott ki Wanek Ferencnek, a Bolyai Társaság elnökének az a megállapítása, hogy a SZET-tagszervezetek számának növelése az állami magyar egyetem létrehozásáért küzdő szervezet kárára történik. Markó Béla RMDSZ-elnök válaszában elmondta, az új szervezetek felvétele annak az alapelvnek a gyakorlatba ültetése, miszerint a SZET-ben jelen kell lennie a romániai magyar közélet minél több szegmensének. Markó szerint Tőkés László püspök még nem adott választ a SZET-tagságra való felkérésre. A SZET két alelnökévé Kötő Józsefet és Korodi Attilát, titkáraivá pedig Pető Csillát és Páll Tibort választották. Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke szerint a SZET mindeddig csak az "elégedetlenkedő testület" formájában jelent meg, holott "az RMDSZ-nek nem erre van szüksége, hanem arra, hogy a SZET hatásköre tartalommal telítődjék. Ehhez az kell, hogy az egyeztető tanács állandóvá tegye azt a titkársági munkát, amely az állandó kommunikációt, tevékenységet biztosítja." Kelemen Hunor, a SZET régi-új elnöke a Krónikának elmondta, a szatmárnémeti kongresszus újabb kompetenciákkal bővítette az egyeztető tanács hatáskörét. "A SZET tevékenységének hatékonyabbá tételéhez azonban aktívabbá kell tenni a szakbizottságokat. Az Állandó Bizottság létszámának növelésével olyan civil szervezeteket és személyiségeket hoztunk be a SZET vezetőségébe, akik a maguk területén hatékonyabban végezhetik el a koordinációs tevékenységet". Markó szerint "megtagadni az RMDSZ eszközrendszerét és ideológiai alapon pártokba tagolni az erdélyi magyarságot: súlyos hiba." Az RMDSZ olyan ösztöndíjrendszer bevezetését javasolta a magyar oktatási minisztériumnak, amely minden Erdélyben tanító magyar nemzetiségű egyetemi oktatónak havi 10 ezer forintos támogatást biztosítana. Markó kiemelte az RMDSZ-nek az észak-erdélyi autópálya felépítése érdekében kifejtett lobbitevékenységét. Markó ugyanakkor elismerte, hogy a román kormánypárttal kötött idei megállapodás feltételei nem teljesültek az elvárt ütemben. A Babes-Bolyai Tudományegyetem két magyar karának létrehozásától nem lehet eltekinteni. Kása Zoltán, a BBTE rektor-helyettese hangsúlyozta, hogy a magyar karok létesítésére a megfelelő pillanat idén ősszel érkezik el. "2004-ben már nem lesz erre alkalmas a helyzet" - vélte Kása, utalva a jövő évi választásokra. A Kolozsváron létesítendő erdélyi magyar könyvtár tervével kapcsolatban a szövetségi elnök utalt arra, hogy az RMDSZ tárgyalt már az Erdélyi Múzeum-Egyesület vezetőségével a könyvtár ügyét felkaroló alapítvány létrehozásáról."Az RMDSZ eredményei, megvalósításai csak esetlegesen, szerkesztőségi szeszély folytán kerülnek be a mindennapi sajtóba" - jellemezte a romániai magyar sajtó gyakorlatát Sütő András író, a SZET tagja. Sütő kifejtette, szerinte ezt a problémát úgy lehetne megoldani, ha az RMDSZ saját napilapot adna ki, amelyben válaszolhatna a más kiadványokban megjelenő rágalmakra. Takács Csaba ügyvezető elnök a Sütő által említett rágalmak kapcsán elmondta: ő amúgy sem a sajtónak köteles beszámolni a Communitas vagy az Illyés alapítványi támogatások elosztásáról, és nem a sajtóban megjelentekre köteles válaszolni, hanem - az RMDSZ alapszabálya értelmében - csakis a SZET előtt tartozik felelősséggel. /Salamon Márton László: SZET - tartalom és (papír)forma SZET - tartalom és (papír)forma. = Krónika (Kolozsvár), jún. 2./
2003. június 3.
Idén tizennyolcan /a színész szakon tizenhárman, a színháztudomány szakon öten/ végeznek a Marosvásárhelyi Színművészeti Egyetemen. Erdélyben több színház kínál az idén helyeket számukra, de a külföldi rendezők is megismerhetik őket a különböző határon túli seregszemléken, így a kisvárdai, illetve a pécsi színházi fesztiválon. Kovács Levente tagozatvezető kifejtette, az egyetem mindkét szak hallgatóinak számos lehetőséget biztosított a szakmai felkészülésre. Csíkszeredában öt, Marosvásárhelyen két, Nagyváradon három színészi állást hirdetnek, de pályázni lehet még székelyudvarhelyi, gyergyószentmiklósi, sepsiszentgyörgyi helyekre is. /Antal Erika: A végzős hallgatók nagy része a pályán marad. = Krónika (Kolozsvár), jún. 3./
2003. június 4.
Pert veszített a román állam jún. 3-án az emberi jogok európai törvényszékén. Ennek következtében egy hét évvel ezelőtt letartóztatott temesvári férfit a nagyváradi börtönben elszenvedett kínzás miatt 40 ezer eurós kárpótlás illet meg. Ez az első ilyen jellegű per 1989 óta. A temesvári Alexandru Panteát egy férfi ellen elkövetett agresszió miatt vették őrizetbe, s a nemzetközi bíróságon feljelentette a román államot a börtönbeli bánásmód miatt. Legfőbb panaszai között szerepelt az orvosi ellátás hiánya, a börtönőrök közönyössége és az, hogy lehetetlen volt a törvénynek megfelelő módon védekeznie. Az európai bíróság szerint több rendben megszegték az emberi jogokat: az őrizetest nem a megfelelőképpen kezelték, nem volt hatékony kivizsgálás, nem volt feltétlenül szükséges az őrizetbe vétele, és bent tartották azután is, hogy az előzetes letartóztatási parancs már nem volt érvényes. Alexandru Pantea ügyvédet 1994 áprilisában letartóztatták. 1995 áprilisában szabadult ki, miután letartóztatását törvénytelennek ítélték meg. A panaszos állította, hogy a nagyváradi börtönőrök felbujtására cellatársai megverték, és összekötözött kezekkel két napon át az ágy alá kényszerítették. Sérüléseinek eredményeként egy vagonban szállították a zsilávai börtönkórházba, de a néhány napos út közben nem kapott orvosi ellátást, vizet és élelmet, ráadásul még le sem tudott ülni, olyan sok rabot szállított a vonat. Pantea azt nyilatkozta, hogy Zsiláván egy AIDS-es beteggel kellett megosztania fekhelyét, pszichológiai kínzásnak vetették alá. Az orvosi jelentések bizonyítják, hogy a panaszos sokrendbéli és mély sérülést szenvedett, amíg a börtönben volt. /Negyvenezer eurós kárpótlás. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 4./
2003. június 4.
Újabb egy évre szóló hírszolgáltatási szerződést írt alá 10 határon túli lap szerkesztőségével a Magyar Távirati Iroda Rt. és az Illyés Közalapítvány jún. 3-án, Budapesten. A szerződés értelmében a nagyváradi Bihari Napló, a csíkszeredai Hargita Népe, a sepsiszentgyörgyi Háromszék, a kolozsvári Krónika illetve Szabadság, a marosvásárhelyi Népújság, a bukaresti Romániai Magyar Szó, a pozsonyi Új Szó, az újvidéki Magyar Szó és az ungvári Kárpáti Igaz Szó szerkesztőségéhez jutnak el továbbra is az MTI- hírei. Bátai Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatala Dokumentációs, Sajtó- és Tájékoztatási Főosztályának vezetője emlékeztetett: 10 éve létesültek az első, a hír- és képszolgáltatás fogadására alkalmas műholdas állomások a határon túli szerkesztőségeknél. Hozzátette: a határon túli magyar szerkesztőségektől kapott visszajelzések szerint az MTI hírszolgáltatása tartósan beépült a kárpát-medencei magyar lapok szerkesztésébe. Az MTI híreinek felhasználásával ezek az újságok csökkenteni tudják piaci hátrányukat a környező országok többségi sajtójával szemben - jegyezte meg. /Továbbra is biztosított hírszolgáltatás. Szerződés az MTI és a határon túli magyar lapok között. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 4./
2003. június 4.
1989 végén egy emberként Tőkés László mellé állt az egész ország - mondta a hivatalos közvélemény. Azért akadtak kivételek, például pártállami hatóságiak és állampárti aktivisták, karhatalmisták stb. Most Tőkés László ellen felsorakozik az egész ország népe, nemzetiségi különbség nélkül - mondják a hivatalos közvélemény-alkotók, és elhallgatják, hogy kivételek azért akadnak. Méghozzá bőségesen, írta Nits Árpád. Most az elpártolókkal foglalkozik. Elsőként a román nemzetiségű román állampolgárok fordítottak hátat a forradalom szikrájának.. Azután előjöttek a föld alól azok a magyar nemzetiségű román állampolgárok, akik újgazdag-jelöltekként korábban restellték bevallani, hogy ellenkező barikádoldalon állnak. Elég hamar észrevették, hogy semmi szégyellnivaló sincs a diktatúrák utódpártjai iránti vonzalomban. Még akkor is egyszerű volt a képlet, amikor magyar nemzetiségű magyar állampolgárok szóltak át a határon, hogy egy magyar püspök ne szóljon bele a magyarság ügyeibe. Ezután a Tőkés-ellenesség alakulásának görbéje hirtelen az égbe szökött. Átmeneti megtorpanás csak 1998 és 2002 között volt tapasztalható, de miután a magyarországi baloldal újra megkaparintotta a hatalmat és helyreállította a romániai kormánypárttal és segédjével (az RMDSZ-szel) a szívélyes, baráti kapcsolatot, megteremtődött a lehetőség a romániai ellenforradalom végső győzelméhez. Már nem az eszmék döntnek, hanem a pénz. A pénzzel nehezebb megküzdeni, mint a diktatúra titkosrendőrségével. Akik elfordultak Tőkés Lászlótól, egzisztenciájukra gondolnak. /Nits Árpád: Emberfogyatkozás. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jún. 4./
2003. június 4.
A státustörvény módosításával az egységes magyar nemzetre való utalás kimaradást a preambulumból. Ezt elemezte Borbély Zsolt Attila. A státustörvény, mint arra Orbán Viktor több ízben rámutatott, azt célozta, hogy jogi nyelven fogalmazza meg a határon átívelő magyar újraegységesülés gondolatát. Hogy jogi viszonyt hozzon létre a határon túlra szakadt magyar nemzeti közösségekhez tartozó egyén és a magyar állam között. Nem véletlenül kezdték jobboldali politikusok is - főleg a külügyminiszter Martonyi János - a kedvezménytörvény megnevezést használni a jogszabály vonatkozásában. Azt a megnevezést, melyet a Népszabadság dobott a köztudatba hiteltelenítési szándékkal. Mindazonáltal a státustörvény történelmi jelentőségű, hisz Trianon óta először kerül közvetlen intézményes kapcsolatba a határon túli magyar s az anyaállam, most először birtokolhat minden határon túli magyar egy igazolványt, melyen a magyar nemzet közös történelmének legfőbb szimbóluma, a Szent Korona látható. A státustörvény megjeleníti a Kárpát-medencei őshonos magyarság összetartozását, részint pedig egy olyan jogi státust körvonalaz, mely a későbbiekben bővíthető. A módosító csomag magyar szempontból értelmetlen. Kárt okoz, miközben a remélt hasznot, a kisantant-államok jóindulatát nem képes elérni. A gyengeség láttán a poszt-trianoni államok magyarellenességgel beoltott elitje éppenséggel vérszemet kap. /Borbély Zsolt Attila: A státustörvényről érzelemmentesen. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jún. 4./
2003. június 4.
A nemzetközi listán, amelyet sokáig Magyarország vezetett, az öngyilkossági esetek számát tekintve Románia a középmezőnyben foglal helyet, mutatott rá Hecser László, a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem tanszékvezetője. Az Egészségügyi Világszervezet 2000-es kimutatása szerint jelenleg már Litvánia áll az élen a százezer lakosra számított 40,9 esettel, őt követik Észtország 40,1, Oroszország 37,6 és Lettország 33,9, ötödikként pedig Magyarország 32,8 esettel. Az adatokat összevetve kiderül, hogy Romániához viszonyítva Magyarországon kétszeres az öngyilkossági esetek gyakorisága. Az, hogy az anyaország a világlista ötödik helyére csúszott vissza, korántsem a pozitív irányú változásoknak tudható be, hanem annak, hogy a balti államokban és Oroszországban az utóbbi évtizedben ugrásszerűen megnövekedett a szuicídiumok száma. Romániát vizsgálva a székely megyékben az országos átlagot jóval meghaladó az esetek gyakorisága. A listát Hargita megye vezeti, sorrendben követik Kovászna, Szatmár és Maros megye 38,7; 35,2; 32,5; illetve 28,6 esettel. Maros megyében az utóbbi öt esztendőben az elkövetők mintegy 65 százaléka magyar nemzetiségű volt. Vannak a jelenségnek kiváló külföldi kutatói, mint az amerikai Ronald W. Maris vagy a szegedi Varga Tibor és a pécsi Bajnóczky István. Maros megyében Hecser László kidolgozott egy 52 pontos kérdőívet , ezt próbálják alkalmazni. Egyes vélemények szerint a szuicídiumot elkövetők jelentős hányada az alkoholisták közül kerül ki. Tekintve, hogy az esetek 60 százalékában alkoholos befolyásoltság állapotában követik el tettüket, akár el is fogadható ezt a hipotézis. A depresszió manapság népbetegség, ezért nem állítható, hogy a depresszióban szenvedők úgymond predesztináltak lennének az öngyilkosságra. Az öngyilkosságok gyakorisága szorosan összefügg egy társadalom szellemi-lelki egészségi állapotával. Azonban akkor mivel magyarázható, hogy a cigány lakosság körében, amely kétségbeejtő anyagi és szociális helyzetben él, alig-alig észlelhető a jelenség? A Maros megyei adatokat alapul véve a reformátusok körében a legmagasabb az öngyilkosok aránya, a katolikusoknál a legalacsonyabb. A szuicídiumot elkövetők több mint kétharmada, férfi. Valamiféle genetikai okok is közrejátszhatnak abban, hogy egy nemzeten belül huzamosabb ideig növekvő vagy csökkenő tendenciát mutat az öngyilkosságok aránya. /Szentgyörgyi László: Öngyilkos nemzet a magyar? = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jún. 4./
2003. június 4.
Csomós Atilla, a Romániai Magyar Gazdák Egyesülete Maros megyei szervezetének elnöke szerint kétségbeejtő a romániai mezőgazdaság helyzete. A kormányzatnak tudomásul kellene vennie, hogy jelenleg az összlakosság mintegy 50 százaléka falun, s további 25 százaléka a faluból él. Ezek az arányok nagyjából érvényesek az erdélyi magyarságra is. Jelenleg az agrármaffia külföldről behozott és dömpingáron kínált termékekkel próbálja letörni a hazai piacot. A népfőiskolai mozgalommal megoldható lenne a gazdák folyamatos képzése. Sajnos az RMDSZ csúcsvezetősége nem támogatja kellőképpen a népfőiskolák ügyét. A Maros megyei RMGE igyekszik mindent megtenni, a képzést, a szaktanácsadást tartják elsőrendű feladatuknak. Székházukban oktatási központot is működtetnek. A vásárhelyi központon kívül Aradon és Temesváron is tartottak hasonló képzést. /(szentgyörgyi): Pénzre és szemléletváltásra van szükség. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jún. 4./
2003. június 4.
A Benedek Elek Tanítóképző /Székelyudvarhely/ Camerata leánykórusa norvégiai turnéról érkezett haza a múlt héten. Orosz Pál József karnagy, zenetanár elmondta, hogy a helyi ifjúsági énekkar és egy londoni egyetemi kamarakórus társaságában léptek fel. Négy nap utazás oda és vissza autóbusszal a bergeni Santa Suniva énekkar meghívására, mert egy Udvarhelyen végzett diák nem felejtette el az egykori tanítóképzőt és kijárta, hogy meghívják a székelyföldi lányokat. Norvégiában összesen öt hangversenyt adtak, egyet még Hamburgban, ahol Wass Albert író Endre fiának a vendégszeretetét élvezték. /(haáz): Erdélyi dallamok Norvégiában. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jún. 4./
2003. június 4.
A Királyhágómelléki Református Egyházkerület gondozásában megjelent Tőkés László püspök legújabb kötete Rádióba mondom címmel, melynek bemutatója jún. 5-én lesz Nagyváradon, a Lorántffy Zsuzsanna Református Egyházi Központban. /Könyvbemutató. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jún. 4./
2003. június 5.
A trianoni békeszerződés aláírásának 83. évfordulója alkalmából vasárnap, jún. 1-jén kezdődtek el Budapesten, a Hősök terén a tüntetések. A Magyarok Világszövetsége (MVSZ) több civil szervezettel közösen szervezett demonstrációt, a tömeg pedig a Szabadság térről, illetve az Erzsébet térről az Andrássy úton át vonult a Hősök terére. A felszólalóka trianoni döntést igazságtalannak nevezték, és annak felülvizsgálatát követelték. Kis Dénes, a Trianon Társaság elnöke arról beszélt, hogy Európa nem élhet tovább a trianoni döntés hazugságában. Patrubány Miklós, az MVSZ elnöke szerint, aki a tüntetést szervezte, a trianoni döntéssel az emelkedő magyar nemzet életét törték ketté. Véleménye szerint, ha nincs a diktátum, ma egy 60 milliós nemzetként élhetne a magyarság Európa közepén. Szavai szerint, ahogy természetes, hogy a világ zsidóságának fáj a holokauszt, ugyanúgy természetes: a világ magyarságának is fáj Trianon. Patrubány Miklós és Réti Miklós, a Független Kisgazdapárt elnöke, egyaránt kiállt a külhoni magyar állampolgárság mellett, amelyet véleményük szerint a kedvezménytörvény keretében kell intézményesíteni. Jún. 4-én Budapesten az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség tartott megemlékezést, majd 19 órától a Magyar Igazság és Élet Pártjának, és a Magyar Út Körök Mozgalomnak a megemlékezésére került sor a Hősök terén, ahol többek között Csurka István pártelnök szólt a trianoni traumákról a magyarság életében. A többezres tömeg "Ne félj magyar hazám!", "Igazságot Magyarországnak!", "Nem, nem soha!", "Vesszen Trianon!" táblákkal és nemzeti színű lobogókkal vett részt a rendezvényen. /Tüntetések a trianoni döntés ellen. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 5./ Jún. 4-én volt nyolcvanhárom éve annak, hogy Trianonban a magyar küldöttségaláírta azt a békeszerződést, amely által Magyarországot területileg megcsonkították, hiszen elveszítette területének több mint kétharmadát, pontosabban 71 százalékát és lakosságának is szinte ugyanennyi részét (64 százalékát). Erre a fájó döntésre emlékezett Budapesten jún. elsején, a Hősök terén több ezer ember. A rendezvény szervezői, a Trianon Társaság, a Magyarok Világszövetsége és a Honfoglalás 2000 Egyesület. Az emlékezők elindultak az Andrássy úton, a Hősök tere felé. Gyönyörű látvány volt: a piros-fehér-zöld zászlók lobogtak a szélben, közben a több ezer felvonuló, kifejezve a békeszerződés iránt érzett ellenszenvét, egyszerre kiáltotta, hogy: "Vesszen Trianon!". Nagyon sok határon túli magyar is érkezett a fővárosba; Kolozsvárról, Nagyváradról, Aradról, Pozsonyból, Kassáról, de még az óceánon túlról is, Melbourne-ből meg San Francisco-ból. Kiss Dénes költő, a Trianon Társaság elnöke mondott beszédet. Beszédét, Magyarságom című versével zárta. Rácz Sándor következett, aki a munkástanácsok elnöke volt 1956-ban. Rácz szerint Trianon csak előjátéka volt Magyarország megsemmisítésének. Állítása szerint, ma ugyanezt teszi az Európai Unió is. Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének elnöke kijelentette: "Ha nincs Trianon, ma a magyar nemzet 60 milliós nemzet Európa közepén". Hozzátette: bebizonyítottuk mindazoknak, akiknek Trianont köszönhetjük, hogy "élünk, a trianoni átok nem fogott rajtunk." Kiemelte: "sorsunk alakítói csak mi lehetünk." Beszédében még megemlítette, hogy nemrég, néhány hete a sajtóban adott egy nyilatkozatot, miszerint, ahogy a világ zsidóságának fáj a holokauszt, ugyanúgy fáj a világ magyarságának Trianon. Ezért a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) megfenyegette azzal, hogy kizáratja a magyar közéletből. A megemlékezés kulturális műsorokkal folytatódott, majd Vona Gábor, a Jobbik Magyarországért Mozgalom alelnöke, Rozgonyi Ernő, a Magyar Nemzeti Front elnöke és Réti Miklós, az FKGP elnöke mondta el beszédét. /(Ernyei Magor): Sorsunk alakítói csak mi lehetünk. Budapesti tudósítás. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), jún. 6./
2003. június 5.
A képviselőház jogi bizottsága méltánytalannak tartja az Igazságügyi Minisztérium vádjait, miszerint a testület hibájából nyert pert a strasbourgi emberjogi bíróságon az a román ügyvéd, akit megkínoztak a nagyváradi börtönben - közölte Székely Ervin, a jogi bizottság RMDSZ-es tagja. A tárca szóvivője szerint azért kell negyvenezer euró kártérítést kifizetnie a román államnak, mert a képviselőház még mindig nem fogadta el a perrendtartási törvénykönyv módosítására vonatkozó minisztériumi javaslatokat. "Ez a vád képtelenség - mondta Székely Ervin. - Ezért elhatároztuk, felkérjük Rodica Stanoiu miniszter asszonyt, fáradjon a bizottság elé. Kíváncsiak vagyunk, egyetért-e a szóvivő által mondottakkal." Az RMDSZ-es képviselő kijelentette, maga a minisztérium volt a jogszabály elfogadtatásának a késleltetője, mert számtalanszor visszavonta módosító javaslatait. Máj. 4-én a jogi bizottság védelmére sietett Viorel Hrebenciuc, a képviselőház kormánypárti alelnöke is, aki közleményben ítélte el az Igazságügyi Minisztérium érvelését. /Cseke Péter Tamás: Megdorgálták Rodica Stanoiut. = Krónika (Kolozsvár), jún. 5./
2003. június 5.
Dálnokot műemlék templomáért és Dózsa-emlékéért keresik fel a turisták. Ma sem önálló, ma is Maksa község népes faluja. 1976-ban a főtéren felállították Szobotka András monumentális Dózsa-szobrát. A közeli református templomban a Székelyföld egyik legutóbb feltárt rovásírásemlékét őrzik, harangtornyában műkincs értékű harang található. Más látnivalók: millecentanáriumi emléktábla és a negyvennyolcas dálnoki hősök emléktáblája a templom cintermében. A parkocskában áll a két világháború 86 dálnoki áldozatának emléktáblája. Idevaló családból származott az író és költő Gaál József (1811-1866), valamint a két magyar neves katonatiszt, a vezérezredes Dálnoki Veress Lajos (1889-1976), a II. Magyar Hadsereg parancsnoka, hadtörténeti író és Dálnoki Miklós Béla (1890-1948), az I. hadsereg parancsnoka, volt magyar miniszterelnök. Itt él ma is a nyugalmazott mezőgazdasági mérnök Beczásy István, aki Bekerített élet című könyvében (Nagyvárad, 1995) megírta családja múlt rezsimbéli meghurcoltatásának történetét. /Kisgyörgy Zoltán: Dózsa György faluja: Dálnok. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 5./
2003. június 7.
Jún. 6-án Kolozsváron ünnepélyes keretek között felavatták a Sapientia - Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) új székházát. Bocskai István erdélyi fejedelem egykori szülőházában a kuratórium és a rektori hivatal mellett helyet kaptak a kolozsvári egyetemi karok és az egyetem kutatóintézete. Dr. Tonk Sándor, az EMTE megbízott rektora elmondta: Nagyváradon, Kolozsváron, Marosvásárhelyen és Csíkszeredában 1600 diák tanul és mintegy 300 tanár tanít. Az elkövetkező két évben megkétszereződik a diákok létszáma, meg kell teremteni tehát azt az infrastruktúrát, amely alkalmas az egyetem működéséhez. Az egyetem Kolozsváron eddig egyetlen szakot indított, a környezettudományit, de az intézmény vezetősége reméli, hogy megkapják az ősszel indítandó médiaszakhoz is az ideiglenes működési engedélyt. A Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) szenátusa határozatot hozott arról, hogy tanárai nem vállalhatnak oktatói állást más egyetemeken, a két intézmény között létezik azonban létezik egy együttműködési szerződés, amelynek alapján a BBTE tanárai taníthatnak az EMTE-n is. A megjelentek Orbán Viktor nevét skandálta nagy taps kíséretében, amint Magyarország volt miniszterelnöke, a Fidesz - MPSZ elnöke megjelent a helyszínen. Az ünnepséget Tonk Sándor, az EMTE megbízott rektora nyitotta meg, aki hangsúlyozta: a Kolozsvárt ért 1944. június 2-i bombázás és az 1920. június 4-i trianoni évfordulók után 2003. június 4. örömünnepet jelent. A magyar kormányt képviselő Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának (HTMH) elnöke Medgyessy Péter kormányfő üzenetét tolmácsolta, aki az eseménnyel egyidőben zajló Csanálos-Vállaji határállomás felavatásán vett részt Adrian Nastase román kormányfővel. Üzenetében Medgyessy Péter rámutatott: szívügyének tekint minden olyan törekvést, amely hozzásegíti a romániai magyarságot kulturális és nyelvi identitásának megőrzéséhez és a szülőföldön való megmaradáshoz. Mint fogalmazott, az EMTE meghatározó értékteremtő pillére a romániai magyar nyelvű oktatásnak, és lehetőséget ad a fiataloknak, hogy jövőjüket e falak mögött elsajátított tudással alapozzák meg. Mádl Ferenc, a Magyar Köztársaság elnöke szintén elküldte üzenetét az ünneplőkhöz. Beszédében az RMDSZ elnöke, Markó Béla kifejtette: a maradandóság rendkívül fontos emlékművei között állunk itt, és a jövő maradandóságát építjük közösen. Példás együttműködés és összefogás az EMTE is, hiszen ez a magyar kormány, az egyházak, a szakma és az RMDSZ együttműködése által született meg. A szövetségi elnök ugyanakkor rámutatott: mindemellett nem mondhatunk le az önálló magyar állami egyetem létrehozásáról, és kifejezte reményét, hogy a BBTE-n zárós határidőn belül létre jönnek az önálló magyar karok. A BBTE rektorának, Andrei Margának az üdvözletét Kása Zoltán rektor-helyettes tolmácsolta. Hangsúlyozta: szimbolikus értéknek tartja azt, hogy az EMTE rektori hivatala éppen ebben az épületben székel, ahol ezelőtt 446 évvel Bocskai István fejedelem született. A BBTE tanárai az egyetemben nem a versenytársat látják, hanem az új lehetőségeket, s közös feladat, hogy úgy hangolják össze az oktatási tevékenységeket, hogy azok az egész magyar közösségnek a hasznára váljanak. A megyei tanács nevében Kerekes Sándor alelnök szólt a jelenlévőkhöz, aki elmondta: nagy ünnep a mai, nemcsak a kolozsvári, hanem az egész erdélyi magyarság számára. A helyi önkormányzatot képviselő Boros János, Kolozsvár alpolgármestere elmondotta. szerencsét és kitartást kíván az EMTE-nek. Végül Orbán Viktor volt magyar miniszterelnök mondta el ünnepi beszédét. Mint fogalmazott, jó és biztos helye van az EMTE-nek Csíkszerdában, Marosvásárhelyen és Kolozsváron is. Az új szándékot a régi alapra építették, az új reményt a régi erőbe, országépítők erejébe vetették, Kolozsváron pedig egyenesen Bocskai István örökségébe, mindennel ami korszerű és megőrizve benne mindent, ami időtlen. Nekünk magyaroknak a történelem során mindig akkor volt jó világ, amikor az építők voltak többen. Az ő alkotásaikból épül fel történelmünk, mert az óvatoskodók, az alábecsülők nem építenek semmit, kihullnak az emlékezetből - hangsúlyozta Orbán Viktor. A volt miniszterelnök szerint a nemzet felemelkedése érdekében tenni, építeni, beruházni kell. A magyar nemzeti kormány azért tartotta fontosnak, hogy a magyar adófizetők pénzéből egy más ország területén épüljön egyetem, mert ezzel nem csak Kolozsvár tért vissza a történelmi magyar egyetemi városok közé, hanem a közös, 15 milliós magyar nemzet és nemzetgazdaság jövőjébe történő beruházás valósul meg. Végül dr. Marton József pápai káplán teológiai kanonok, Tempfli József nagyváradi római katolikus püspök, Pap Géza és Tőkés László református, Szabó Árpád unitárius, Mózes Árpád evangélikus püspök megáldották az épületet. Ezt követően Orbán Viktor elvágta a piros-fehér-zöld avatószalagot, miközben a tömeg a Szózatot énekelte. /Köllő Katalin, Papp Annamária: Bocskai szülőházában az EMTE. Régi alapra épített új remény. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 7./
2003. június 9.
Teljes titoktartás közepette látogatott el Nagyváradra Markó Béla, az RMDSZ elnöke és Viorel Hrebenciuc, az SZDP alelnöke, hogy megvizsgálják: a Barokk-palotában kaphatna-e helyet a Nagyváradi Római Katolikus Püspökség, amíg sikerül elköltöztetni onnan a Kőrösvidéki Múzeumot. Markó és Hrebenciuc a helyszínen akart meggyőződni arról, hogy mivel járna a püspökség beköltözése az ominózus szárnyba, ahol többnyire raktárak és restauráló műhelyek vannak. Valószínűleg a hónap második hetében megérkezik a szakemberekből álló minisztériumi csoport, hogy megvizsgálja hová volna alkalmas átköltöztetni a múzeumot. /(Balla Tünde): Markó és Hrebenciuc személyesen tájékozódtak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 9./
2003. június 9.
A Nagyváradi Ady Társaság kiadásában jelent meg Jézus kopogtatott, neki adtam címmel Szűcs László új könyve, amelyet a nagyváradiak számára kedves ferences rendi apáca, Zita nővér, azaz Stoff Magdolna életéről írt. A könyv egy idős apáca élettörténete, a XX. század korrajza és bemutatja az egyháznak a kommunista diktatúra idején betöltött szerepét. Zita nővér a bemutatón elmondta: mindig ott igyekezett kamatoztatni Istentől kapott adományát az árvák, betegek, elhagyottak, Istent keresők, bajba jutottak között, ahová a gondviselés vezette. Fejes Rudolf Anzelm premontrei főapát hozzátette: az ember felfedezi, mi az, amit "Isten művel az emberi lélekkel". A főapát a nővér hittanóráinak hatására lett pappá. Zita nővér Petrozsényben végezte a betegápolást, e hivatása akkor is kenyéradója maradt, amikor felszámolták rendjét, hazatérve Nagyváradra is folytatta és hitre oktatta az ifjúságot. A Securitate eltüntetette a közelmúlt dokumentumait, amelyek az egyház vértanúságáról árulkodhatnának. Ezért sok hasonló vallomásra volna szükség, hogy kirajzolódjon egy még megíratlan egyháztörténet. /Balla Tünde: Hittel a tények ellenében - Zita nővér. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 9./
2003. június 10.
A máramarosi magyar nyelvű oktatás a többi magyarlakta megyéhez viszonyítva jól áll: Máramaros az egyedüli megye, ahol az idén nőtt a magyar osztályok és a beiskolázott magyar tanulók száma. Ugyanakkor Máramarosszigeten sikerült beindítani a Leövey Klára magyar gimnáziumot, összegezte a megyei helyzetet Cziple Aurél máramarosi főtanfelügyelő-helyettes. 2002 októberében egy főtanfelügyelői konzílium "nagyon jó"-nak minősítette a munkáját, idén a megyében ő kapta a legnagyobb pontszámot. Ezután májusban kiszállt egy miniszteri ellenőrző bizottság, mely megállapította: "elégtelennek tartjuk a főtanfelügyelő-helyettes tevékenységét, ezért javasoljuk a leváltását". A bizottság tagjai nem beszéltek vele. Négy román kollégáját akarták rábírni arra, hogy ellene hamisan tanúskodjanak, amit ők visszautasítottak.Cziple Aurél azonnal fellebbezett a minősítés ellen. Az RMDSZ-hez fordult ügyében. Ludescher István területi elnök közölte: "Tudok róla, mert felhívott a prefektus, mert téged meneszteni kell. Nem támogathatunk." Ez nagyon bántja őt. Kérte, hallgattassák meg őt és ha tényleg valamit rosszul csinált,, akkor váltsák le. Cziple Aurél rájött: az RMDSZ akar tőle megszabadulni. Ha valami jól megy, azt el kell rontani. Felajánlották: mondjon le és megúszhatja a hercehurcát. Ő ezt elutasította. Azt akarja, hogy mindenki lássa: valójában mennyire nem törődik az RMDSZ a máramarosi magyar oktatással. Ugyanezt csinálták az elődjével is: addig szekálták a magyar főtanfelügyelő-helyettest, míg nem bírta idegekkel és lemondott. /Bölönyi Zoltán: Ha a fa túlnő a bokron... = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jún. 10./
2003. június 10.
Egy éve ismeretes, 200 ezerrel kevesebben vannak a magyarok Romániában. "Nagybányán nem is olyan rossz a helyzet", a máj. 9-én tisztújítónak nevezett RMDSZ-közgyűlésén bejelentették: a város magyarsága 25 ezerről "csak" ötezerrel csökkent 20 ezerre a tavalyi népszámlálás adatai szerint. Székely József tanárnak készítette azt a statisztikát, amely a nagybányai történelmi egyházak összesített anyakönyvi adatait tartalmazza az 1952-2002 közötti időszakra, tízéves intervallumokra felosztva, tekintettel a keresztelők és a temetések számára. Íme: 1952-ben 262 keresztelő, 155 temetés, 1962-ben 284 és 137, 1972-ben 425 és 161, 1982-ben még 371 és 257, majd 1992-ben 234 keresztelő és 347 temetés, 2002-ben pedig 113 és 310. A magára hagyott civil társadalom egymagában nem boldogul. Az Európai Unió és az Egyesült Államok által mélységesen korruptnak minősített bukaresti hatalom segítségével megtett apró lépések zsákutcába vezetnek, és az új alternatíva ideje elérkezett, állapította meg Bölönyi Zoltán. /Bölönyi Zoltán: Kisebbségi sors(talanság). = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jún. 10./
2003. június 10.
Jún. 12-én kezdődik a 74. Ünnepi Könyvhét Budapesten. A Vörösmarty tér központtal zajló fővárosi esemény mellett több mint ötven magyarországi városban kezdődnek párhuzamos rendezvények. Tíz erdélyi magyar kiadó mutatja be könyvújdonságait. Káli Király István, a Romániai Magyar Könyves Céh elnöke elmondta, a hazai kiadók két standdal jelentkeznek: a székelyföldi kínálat (Charta - Sepsiszentgyörgy, Pallas-Akadémia és Pro-Print - Csíkszereda) a Corvina Könyvposta magyarországi kirendeltsége, a Kájoni Bt. forgalmazásában jelenik meg, míg a partiumi, közép-erdélyi kiadók (Koinónia, Kriterion, Komp-Press, Glória, Polis - Kolozsvár, Mentor - Marosvásárhely, Literator - Nagyvárad) könyvei a Mentor kiadó standján tekinthetők meg. A hivatalos katalógusban mintegy háromszázötven kiadvány szerepel, közülük hetvennyolcat határon túli könyvesműhely gondozott. A Mentor kiadó hat, a Polis kiadó négy könyvcímmel gyarapítja a listát. Az erdélyi kiadók - az ünnepi könyvhétre tervezett kiadványok mellett - régebbi könyveikkel is jelentkeznek. /Rostás-Péter Emese: KAF-kötet versenyben. = Krónika (Kolozsvár), jún. 10./
2003. június 10.
Az Amerikai Erdélyi Szövetség negyedévi tájékoztatójának legfrissebb számában /Transsylvania/2003/2/ Reményik Sándor, Áprily Lajos, Egyed Emese, Lászlóffy Aladár versei olvashatók. A kiemelkedő írások között van Wass Albert: "Erdélyt nem lehet elfelejteni"; Vetési László: A magasság alázata; Sütő András: Domokos Gézának, a Kriterion volt igazgatójának, sors- és bajtársamnak a kisebbségi küzdelemben; Papp Annamária: Nagyváradon felavatták Bethlen Gábor szobrát; Gazda Árpád: A csángó gyermekek vakációjáról érdeklődik a rendőrség. /Transsylvania/2003/2. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 10./
2003. június 13.
Jún. 10-én helyezték örök nyugalomra a nagyváradi Bazilika kriptájában dr. Dászkál István pápai prelátust, ny. nagyváradi ordonáriust, nagyprépostot, aki közel hatvan évig szolgálta egyházát és gyülekezetét. Dászkál hirdette, hogy nemzet és vallás akkor maradhat életben, ha "megmaradunk a kötelességteljesítés útján" méltatta a jún. 8-ára virradóan elhunyt kilencvenes éveiben járó főpapot Fodor József nagyváradi általános püspöki helynök. Tempfli József nagyváradi megyéspüspök tartotta a gyászmisét. A székes- bazilikában megtartott gyászszertartáson részt vett Ioan Robu bukaresti és Jakubinyi György gyulafehérvári érsek, Virgil Bercea nagyváradi görög katolikus püspök, aki román nyelvű gyászszertartást végzett és Fejes Rudolf Anzelm nagyváradi premontrei főapát. /(Balla Tünde): Dászkál atyát püspökök temették. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 13./
2003. június 14.
A román-magyar Együttműködési és Partnerségi Kormányközi Vegyesbizottság jún. 12-i ülésén a Kisebbségügyi Együttműködési Szakbizottság a román fél részére a következő ajánlatokat tette: a román kormány támogassa a továbbiakban is a magyar nyelvű oktatás megőrzését és fejlesztését minden szinten, folytassa tevékenységét annak érdekében, hogy egységesen alkalmazzák a közigazgatási törvényt, valamint az ingatlanok és más javak visszaszolgáltatásáról szóló törvényeket a tényleges tulajdonba adás céljából, vizsgálja meg a kolozsvári Magyar Operaház körül kialakult helyzetet annak megoldása érdekében; lehetőségein belül támogassa a magyarországi román anyanyelvi oktatás színvonalának emelését, segédanyagok, tankönyvek, szépirodalmi művek és a román nyelvű oktatás sajátosságainak megfelelő szakeszközökkel; lehetőségei szerint támogassa a magyarországi román anyanyelvi oktatás szakmai színvonalának emelését pedagógusok egyetemi képzésével, továbbképzésével Romániában. Igény szerint küldjön vendégtanárokat; intézkedései révén segítse elő a nagyváradi Vocea Evangheliei Rádió műsorszórási teljesítményének növelését, vételminőségének biztosítását a magyarországi román közösség számára; támogassa, hogy a Felnőttképzési Tanácsnak legyen magyar tagja is; továbbra is kísérje figyelemmel a gyulafehérvári Batthyaneum Könyvtár és a nagyváradi római katolikus püspöki palota helyzetével kapcsolatos kérdések megoldását; anyagi lehetőségei függvényében fordítson figyelmet azon ingatlanok restaurálására, amelyek a romániai magyar egyházak tulajdonát képezték. /A román-magyar vegyes bizottság javaslatai. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 14./
2003. június 17.
Fejes Rudolf Anzelm, a Váradhegyfoki Premontrei Kanonokrend vezetője a rendjüket ért sorozatos törvénytelenségekre hívta föl a figyelmet és kért jogorvoslást a hatályos törvények értelmében. Megtudták: a kolozsvári AVAB jún. 17-én tervezi a váradszentmártoni SANIFARM Rt. elárverezését. A Bihar megyét korábban ellátó, csődbe jutott gyógyszerszolgáltató vállalat a nagyváradi premontrei kanonokrend műemlék kolostorában. A rend visszaköveteli ingatlanát és javait, febr. 28-án 7157-es számmal iktatták a prépostságnak a követelését. Átiratot nyújtottak be mind az AVAB-hoz, kérvén a folyamat leállítását. A prépost sorra megmutatta azt a több kilogrammos iratcsomót, mely a rend 30 ingatlanának visszaigényléséért készült, merthogy az ingatlanokat sorozatos telekkönyvváltoztatással igyekeztek "fellelhetetlenné" tenni, hiszen az eredeti tulajdonos, a premontrei rend a következő telekpapírokon már nem szerepel. A rendfőnöknek mégis sikerült valamennyit megtalálni. /Balla Tünde: Kedden elárverezik a premontrei kolostort. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 17./
2003. június 17.
Bihar és Partium iskoláiból hiányoznak a szakképzett magyar tanárok. A tanintézetek harmadában, s főként a vidéki bihari iskolákban ugyan főiskolát végzettek, ám nem magyar szakon diplomázott tanárok oktatják az anyanyelvet és irodalmat. Évek óta próbálják orvosolni a helyzetet, közölte Pásztor Gabriella magyar szakos Bihar megyei tanfelügyelő, de nem sikerült. Páran Kolozsváron próbáltak diplomát szerezni, de idő és anyagiak híján félbehagyták tanulmányaikat. Év elején Nagyváradon tanácskozott Péntek János professzor és Egyed Emese /Babes-Bolyai Egyetem Magyar Tanszék/, mert a partiumi megyék kérték egy kihelyezett távoktatási központ megszervezését a bihari megyeszékhelyen. A távoktatás elindítását mind az egyetem, mind a magyar tanszék illetékesei támogatták és elindult az engedélyeztetési folyamat. Ennek értelmében főiskolai diplomával rendelkezők jelentkezhetnek távoktatási képzésre a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem Magyar Tanszékén. A magyar főszak mellé román nyelv és irodalom, vagy magyar néprajz választható. Felvételi júliusban lesz magyar nyelv és irodalomból, illetve a mellékszak anyagából. /Magyartanárképzés távoktatásban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 17./
