Máj. 21-től nyilvánossá válik a romániai parlamenti képviselők és köztisztviselők vagyona Az RMDSZ képviselői és szenátorai készségesen válaszoltak a lap munkatársainak kérdéseire.Eckstein-Kovács Péter szenátor 1987-ben vásárolt kolozsvári házában lakik., személygépkocsija nincs. Borbély László képviselőnek háza van Marosvásárhelyen; telke nincs, kocsija van, tízezer eurót meghaladó bankszámlával rendelkezik. Verestóy Attila szenátor közismerten a száz leggazdagabb román állampolgár listáján szerepel. Három háza van: Székelyudvarhelyen, Snagovon és Bukarestben, sorolta, sok hektárnyi mezőgazdasági területtel, illetve beltelekkel rendelkezik, autója van, bankszámláin a tízezer eurós érték többszöröse szerepel, vagyona pedig mintegy 15 millió dollárt tesz ki. Frunda György szenátornak Marosvásárhelyen van háza és ügyvédi irodája, illetve nyaralója. Autója kettő is van, bankszámláinak összértéke meghaladja a tízezer eurót, és részvényes a marosvásárhelyi GaGa Rádiónál. Puskás Bálint szenátor két ingatlannal rendelkezik: egy családi házzal Sepsiszentgyörgyön és az ehhez tartozó 500 négyzetméteres telekkel, valamint egy 50 négyzetméteres hétvégi házzal Kőröspatakon, amelyhez 1100 négyzetméteres telek tartozik, emellett személygépkocsival rendelkezik. Szilágyi Zsolt képviselőnek egyszobás, 40 négyzetméteres nagyváradi tömbházlakása van, emellett ugyancsak Váradon birtokol 334 négyzetméteres, családja által visszanyert beltelket, 20-30 ezer euró közötti összeg van bankszámláján. Pécsi Ferenc 1983-ban vásárolt négyszobás lakással büszkélkedhet Szatmárnémetiben, míg a megyében 3,48 hektáros, örökölt szántófölddel, kocsija is van. Kelemen Hunor képviselő se autóval, se házzal, se bankszámlával nem rendelkezik. A Medianet cég többségi tulajdonosa, részvényei összértékét nem közölte. Ráduly Róbert képviselőnek Csíkszeredában van két tömbházlakása, 0,5 hektáros beltelket birtokol Csíkcsomortánban és gépkocsival rendelkezik. Bankszámláján 14 ezer euró kamatozik.Kelemen Atilla képviselő, az RMDSZ frakcióvezetője feleségével közösen két házzal rendelkezik /Marosvásárhelyen és Székelykövesden/, emellett istállója, 17 fajlova, tíz szarvasmarhája és két hektár földje van, személygépkocsival is rendelkezik. Markó Béla RMDSZ-elnök elmondta: a vagyonbevallás máj. 21-től válik nyilvánossá. "Holnap szívesen a rendelkezésükre állok" - zárta le a beszélgetést Markó Béla. /Rostás Szabolcs, Salamon Márton László: RMDSZ - szegény ember, gazdag ember. = Krónika (Kolozsvár), máj. 21./
2003. május 21.
Alig néhány hete, hogy a sepsiszentgyörgyi önkormányzatban megalakult a Magyar Polgári Frakció (MPF), máris politikai támadások kereszttüzébe került, mert a magyar tanácstagok mintegy fele a RMDSZ-frakció helyett ezt választotta. Tulit Attila a márciusi diákszórakozóban történt rendőrségi razzia kapcsán lemondott, s tíz tanácstag kezdeményezésére Magyar Polgári Frakció néven új csoportot hoztak létre. Albert Álmos polgármester elítélte a Magyar Polgári Frakcióba lépőket és lemondásra szólította fel őket. Legutóbb Kovács István unitárius lelkész nyújtotta be lemondását képviselői tisztségéről, mondván, az RMDSZ eltávolodott a magyarságtól. /Csáky D. Tibor: Magyar Polgári Frakció Sepsiszentgyörgyön. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 21./
2003. május 21.
Máramarosszigeten a városi RMDSZ-szervezetnél a máj. 17-ére kitűzött közgyűlés előtt váratlanul újabb elnökjelölt jelent meg Béres István erdészmérnök személyében, majd Gerstmayer József eddigi elnök mondott le a jelöléséről. A tisztújításnál, az elnökjelöltek bemutatkozása után Böndi Gyöngyike parlamenti képviselő bejelentette, hogy a jelölt, Béres István nem vállalhat politikai tisztséget, mert mint az állami erdőgazdálkodás igazgatója, köztisztviselőnek számít, és a 161. sz. törvény ezt tiltja. A bejelentés vitát váltott ki, majd Gerstmayer tanácsára a szavazók fele elhagyta a termet. Így Markó-hű szárny által támogatott Kósa Árpád simán nyert. Az újonnan bekerült 16 választmányi tag is mind az ő embere. Gerstmayer jelezte, óvást nyújt be az Országos Szabályzat-ellenőrző és Felügyelő Bizottsághoz. /Román János: Máramarossziget. Marakodás, zűrzavar, bojkott. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 21./
2003. május 21.
Hiányolta a csíki Polgári Mozgalom képviselőinek részvételét a Csíki Területi RMDSZ belső választásain a szervezet elnöke, Ráduly Róbert Kálmán parlamenti képviselő. Várakozáson felülinek minősítette a részvételi arányt (54,83 százalék). A Polgári Mozgalom tagjai nemcsak hogy nem vettek részt a választásokon, hanem egyes információk szerint a belső táborukat is arra biztatták, hogy jelenlétükkel ne legitimálják az RMDSZ belső választásait. Bencze Tibor, a csíki Polgári Mozgalom egyik alapítója csak annyit mondott: a "jobboldal" járja a maga útját, s hagyja járni Rádulyékat a sajátjukon, ami a mozgalom szerint nem a jobbik út. /K. E.: Csíkszék. Hol volt a jobboldal? = Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 21./
2003. május 21.
Az RMDSZ gyergyószentmiklósi küldöttgyűlésen volt, aki hamis támogatói listával indult /Dézsi Zoltán/, előfordult, hogy valaki egy küldött társa felhatalmazásának birtokában kétszer is szavazott, bár erre a választási forgatókönyv nem adott lehetőséget. Az alig pár napja társszervezetté fogadott helyi MIÉRT-fiók tizenkilenc küldötte is felborította kissé a rendet. Kétfordulós lett az elnökválasztás: az első körből Hodgyai Géza vállalkozó távozott, hisz az őt támogató nyolc szavazat kevés volt a vezetővé váláshoz, így másodjára Garda Dezső parlamenti képviselőnek és Dézsi Zoltán alprefektusnak kellett összemérni erejét. Az eredmény: Dézsi lett a Gyergyó területi RMDSZ elnöke, négy szavazattal maradt el mögötte Garda. Utóbbi azonban úgy látja, nem volt becsületes a módszer, melynek ez lett az eredménye: "A felső vezetés éppen 19 szavazatot ajándékozott Dézsinek a fiatalok ideküldésével. Ha az RMDSZ olyan területi elnököket tesz székbe, akik listát hamisítanak, másodsorban pedig a választásokat hatalmukkal és bizonyos körök bevonásával döntik el, akkor ezt ne nevezzék belső választásnak. Mert olyanokat akarnak a területi szervezetek élére tenni, akik eddig is csak hajbókoltak, ám akik ki merték mondani a véleményüket, azok kellemetlen figurák - itt főleg magamra gondolok" - jelentette ki Garda képviselő, és azt is hozzáfűzte, gondolkodik azon, hogy mi legyen a történtek után a következő lépése. /Balázs Katalin: Gyergyóvidék. Belső választások RMDSZ-módra. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 21./
2003. május 21.
A múlt hét elején került sor az Aurel Dionisie Agache és Reiner Antal között zajló vagyonmegosztásért folytatott per újabb tárgyalására. Az ügyet ismét elhalasztották, június 9-ére, mert nem érkezett meg a vagyonfelértékeléssel foglalkozó szakértők névsora. Az 1989 decemberében Kézdivásárhely főterén meglincselt népnyúzó milicista őrnagy legnagyobb fia azért kezdeményezett tárgyalást a másfél évi börtön után februárban szabadult Reiner ellen, hogy be tudja hajtani rajta a - két évvel ezelőtt jogerős bírósági döntéssel megítélt - mintegy 70 millió lejt kitevő erkölcsi és anyagi kártérítést. Reiner egyetlen vagyona esztelneki házrésze, az ingatlanban viszont rajta kívül volt felesége, a Magyarországon élő Bugár Lenke, valamint az esztelneki Vass család tagjai is résztulajdonosok. Az ún. Agache-bűnperben Reiner ellen tanúskodó Várdó Vilmos és neje, Gizella most kijelentették, hogy nem is ismerik Reinert, jóllehet 1991-ben és 1997-ben keltezett nyilatkozatukban azt mondták, hogy Reiner ott volt az 1989. december 22-én Kézdivásárhely főterén meglincselt rendőrtiszt agyonverői között. Reiner ezt hallva a Legfelsőbb Bírósághoz fordult, a per újratárgyalását kérve. Viorel Voiculescu, a kézdivásárhelyi rendőrség egyik munkatársa a napokban újra kihallgatta Reiner Antalt. Az ügyben történt váratlan fordulat ellenére az RMDSZ folytatja a gyűjtést a kisemmizett, beteg Reiner megsegítésére. Néhány hete a New York-i székhelyű Magyar Emberi Jogok Alapítványa is felhívást intézett az amerikai magyarsághoz a politikai koncepciós perekben meghurcolt, börtönbüntetést szenvedett Reiner Antal és Héjja Dezső megsegítésére. /K. Gy.: Agache még mindig pereli Reinert. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 21./
2003. május 21.
Máj. 17-én és 18-án a Magyarok Világszövetségének elnöke Kossuth-emlékzászlókat adott át három településen a csángómagyaroknak: a moldvai Klézsén, a Szeret-Klézse Alapítvány székházában magyar nyelvű mise keretében, másnap az erdélyi Gyimesfelsőlokon, délben pedig Gyimesbükkön került sor a zászlók átadására. A bükki Deáky András egy kárpátaljai település magyar közösségének ajánlotta fel a Kossuth-emlékzászló költségeinek támogatását, míg a most közigazgatásilag a moldvai Bákó megyéhez tartozó hegyvidéki településre érkező zászló költségeit Zabolai Csekme Éva és Kvacskay Károly svájci állampolgárok fedezték. A zászlóátadáson jelen volt Berszán Lajos gyimesfelsőloki és Antal Imre gyimesbükki plébános. /Kossuth-emlékzászlók a csángóknak. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 21./
2003. május 21.
Petrozsény magyarsága szórványban él, tájékoztatott Versánszky Eduárd, a helyi RMDSZ elnöke. Az 1992-es népszámlálás során 5737-en nyilvánították magukat magyarnak, az akkori város összlakosságának 9,8-10 százaléka, azonban a tavalyi számláláskor 1400-zal kevesebben mondták magukat magyarnak. Ez nagy visszaesésnek számít. A rendszerváltás előtt néha ellátogatott ide egy-egy színház. A rendszerváltás után az RMDSZ próbálta a magyarokat összegyűjteni. 1991-ben létrejött a Petrozsényi Ifjúsági Szövetség. Később megszűnt ez az ifjúsági szervezet, de ezelőtt egy évvel újraalakult. Már nincs önálló magyar iskola, az elemiben összevont osztályok működnek 14 diákkal, míg az V-VIII. osztályban 24-en tanulnak. A szülők egyre kevesebb gyereket írattak magyar iskolába. A magyar iskolát kijárt gyermek nem folytathatja magyarul a tanulmányait, a középiskolát Déván kell járnia a Magyarok Nagyasszonya Kollégiumban vagy a Petőfi-Eminescu iskolában. Éveken át nem volt magyar művelődési élet. 1998-ban Versánszky Eduárd kezdeményezésére megalakult a Karborégium Humanitárius Egyesület, hogy művelődési programokat indítsanak. Sikerült a marosvásárhelyi, a temesvári színházat meghívni, a megyében levő táncegyütteseket elhozni. Szüreti bálokat, teadélutánokat rendeztek. A petrozsényi egyetemen régebb több magyar tanult, mára nagyon megcsappant a számuk. Van egy nagyon jó fiatal szervezőjük, Szél Lőrinc, aki a lupényi és petrozsényi MADISZ mindenese. A katolikus káplán és az unitárius lelkész is nagyon fiatal, ők is sikerrel vesznek részt az ifjak szervezésében. Nemrég alakult meg a Zsil-völgyi ifjúsági képviselők szervezete, a ZSIK, amelynek célja a fiatalokat itthon maradásra késztetni. Petrozsény "dupla szórvány", mivel Hunyad megye is szórványvidék, de a magyarság többsége Déva és Vajdahunyad környékén lakik. Van egy száz kilométeres térség, ahol szinte nincs magyar, s aztán következik a Zsil völgye. Eléggé elszigetelten élnek. Ez a maroknyi magyarság három városi tanácsost juttatott a tanácsba. A leányiskolát az egyház vissza fogja kapni. Szerződéseket kötöttek, pályázatokat írtak, májusban megkezdődik az építkezés. Ősztől itt akarják beindítani az V-VIII. osztályt, a petrozsényi és petrillai iskolák összevonásából fog létrejönni, körülbelül 40 gyermekkel. Varga Rezső petrozsényi római katolikus plébános elmondta, hogy mintegy háromezer híve van. A Zsil völgyében két plébánián működik, az egyik a petrozsényi, a másik a hozzácsatolt aninószai. Évente hetven temetésük van és 30-35 keresztelő. Mózes István református lelkész közölte, 1054 lélek tartozik hozzá. /Szász Tibor, Stracula Attila: Az Isten háta mögött. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 21./
2003. május 21.
Nagyváradon a Művészeti Szakközépiskolában három évvel ezelőtt beindítottak egy-egy magyar tannyelvű osztályt mind az általános, mind a középiskolai tagozaton. Tavaly nyáron már felhívást kellett megjelentetni a lapokban, hogy jelentkezzenek tanulók, különben megszakad a folyamat. Idén még rosszabb a helyzet, eddig mindössze hét jelentkező akadt az ötödik, és alig egy tucat a kilencedik osztályba. Márpedig ha nem gyűl össze 25-25 diák, ezen az őszön nem indulhat magyar tagozat. Nehéz elhinni, hogy egy Nagyvárad méretű településen nem akad ötven művészi hajlammal megáldott magyar gyermek. Annál is inkább, mert a román tagozatosok között meglehetősen gyakori a magyar nevű nebuló. /T. Szabó Edit: Miért nem tanul magyarul, ha teheti? = Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 21./
2003. május 21.
A Marosvásárhelyen élő Hunyadi László nemcsak a legismertebb, de a 89-es rendszerváltás óta legfoglalkoztatottabb erdélyi szobrászok egyike. A hetvenedik életévében járó művész elmesélte, hogy 1989 előtt tíz esztendőben egyetlen szobrot sem készített, ezért örült a megnyíló lehetőségnek. Így született a segesvári Apor Vilmos-, a székelyudvarhelyi Márton Áron- és Orbán Balázs-, valamint a vásárhelyi Petőfi-szobor. De elkészült a keszthelyi háborús emlékművel, a kalocsai sétálóutcát díszítő, Asztrik bíborost ábrázoló, valamint a hajdúhadházi köztéri szobraival is. Hunyadi László a hetvenes évek végén közel két esztendőt az agyagfalvi 48-as emlékművön dolgozott. Kulcsár Béla korai halála után a munkát Kiss Leventével közösen fejezték be.. Mire elkészültek, a művészeti líceumot beolvasztották a pedagógiai szaklíceumba, ő pedig úgy döntött, oda már nem követi kollégáit. Ezért a nyolcvanas éveket szabadúszóként élte át. Ekkor fordult az iparművészet és az ötvösség felé. Hunyadi László már szülőfalujában, Dombón kezdte formálni az agyagot. Hunyadi hangsúlyozta, hogy a fiatal szobrászok alig szerzik meg a mindennapi betevőre valót. Félő, hogy felszámolják az utánpótlást. Ezen sürgősen változtatni kellene. /Sz. L.: A boldog kivétel. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 21./
2003. május 21.
A tízéves fennállását eddig kiadott könyveinek tárlatával és még kapható frissebb kiadványainak kirakodóvásárával az idei Varadinumon ünneplő nagyváradi Literator Könyvkiadó érdekes vállalkozásba fogott: megjelentette Ion Creanga legismertebb művének román és magyar nyelvű változatát egy kötetben. Fábián Imre ültette át újból magyarra az Amintiri din copilarie című prózai írást, a már közismert Gyermekkorom emlékei címet átvéve. A kétnyelvű kiadás külön érdeme, hogy a szöveg tüköroldalon követhető a román-magyar változat összehasonlításának lehetőségével, s ezzel a gyermekek, ifjak nyelvtanulását szeretné elősegíteni a Literator. /Gyermekkorom emlékei. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 21./
2003. május 22.
A kistérségi és kisközösségi televíziók IV. Filmszemléjét rendezte meg Lakiteleken máj. 13-15-én a Lakiteleki Népfőiskola, a Szent István Egyetem és a Dunaversitas Egyesület. Közel 130 alkotó jelentkezett 40 percnél nem hosszabb pályamunkával a Kárpát-medence magyar nyelvterületéről. A 35 tagú zsűri elnöke Sára Sándor Kossuth-díjas filmrendező volt, erdélyi tagjai Gálfalvi György író (Marosvásárhely), Marosi Barna író (Marosvásárhely) és Xantus Gábor filmrendező (Kolozsvár). A fődíjat és a Tradíció-díjat marosvásárhelyiek nyerték az Este lett a liányságnak című, csángó lakodalmat bemutató alkotással (Katyi Antal rendező, operatőr, Balázs János szerkesztő). Erdélyből különdíjat kapott: A könyvtáralapító Teleki Sámuel c. film (Marosvásárhely - Simonffy Katalin szerkesztő, Katyi Antal rendező-operatőr), A világmászó hópárduc (Gyergyószentmiklós - Zsigmond Attila rendező), Sportszerda (Csíkszereda - Becze Zoltán rendező, Ferencz Hunor operatőr), Megint jönnek, koszorúznak (Nagyvárad - Gergely Gizella szerkesztő, Gergely Károly operatőr), Az ezeréves határon (Sepsiszentgyörgy - Ferencz Csaba rendező, Petke László operatőr). Két vajdasági és egy budapesti alkotóközösség nyert kategóriadíjat. Felvidékiek négy különdíjat kaptak. /Guther M. Ilona: IV. Filmszemle Lakiteleken. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 22./
2003. május 22.
Máj. 20-án a Nagyváradi Magyar Diákszövetség III. Diákfesztiválja keretében Múlt és jelen költészete Nagyváradon címen rendeztek irodalmi estet. Juhász Gyula és Ady Endre alakját verseiken keresztül idézték meg a résztvevők, de bemutatkozott egy mostani fiatal költő, Boros Konrád Pál is pár költeményével. A megjelentek Sárközi Anikótól hallhatták a Honfoglalás című dalt. /Irodalmi est fiatalokkal. = Bihari Napló (Nagyvárad), máj. 22./
2003. május 22.
Az Erdélyi Riport hetilapban Kuszálik Péter terjedelmes írásában kirohant a jobboldali Bayer Zsolt ellen. Írásában kitérhetettt volna arra, hogy Bayer Zsoltot bemutatta a Krónika márc. 29-i száma /Salamon Márton László: Beszélgetés Bayer Zsolt budapesti író-újságíróval, a Magyar Nemzet publicistájával/. A Krónikának ezt a számát, éppen ezen írás miatt, nem tették fel internetre. /Kuszálik Péter: Hosszú válasz egy rövid idézetre I. = Erdélyi Riport (Nagyvárad), máj. 22./
2003. május 22.
Az Erdélyi Riport hetilapban Hankiss Elemér beszélgetett Lengyel Lászlóval. Lengyel kijelentette: "Belenyugodtam, hogy alapvetően magyar nyelvű, magyar társadalomtudós és író vagyok. De ennek nincs köze Erdélyhez, Kisbaconhoz és Kolozsvárhoz, Sepsiszentgyörgyhöz és Brassóhoz. E titkos hazára valójában akkor gondolok, amikor Magyarországot elviselhetetlennek érzem. Itthon vagyok, de nem vagyok otthon." "De mielőtt félreértenéd, e titkos hazának semmi köze valamilyen nemzeti sérelemhez. Nekem Erdély egészen más, mint amiről itt az urak beszélnek. Semmi köze ahhoz a nemzetesdihez, amit először Antall József, majd később Orbán Viktor kokárdázott magára. Dédapám, Benedek Elek, e nemzetesdi elől ment haza, s lett Erdélyben szabadelvű baloldali a "gerófok és a pispekek" ellenében. Nem is fogadták be az urak se Erdélyben, se Magyarországon." /Hankiss Elemér beszélget Lengyel Lászlóval. = Erdélyi Riport (Nagyvárad), máj. 22./Benedek Elek az olvasmány nélkül maradt erdélyi magyar gyerekeknek szerkesztette a Cimborát.
2003. május 23.
2000-ben Cegőtelkén, a cserhalmi csata hajdani színhelyén, melyet Vörösmarty Mihály is megörökített, kilencméteres emléket állíttatott a Magyarok Székelyföldi Társasága. Ez Erdély eddigi legnagyobb (1990 után készült) szoborkompozíciója, 250 lépcsőn lehet feljutni hozzá. Jún. 25-30. között negyedszerre szervezik meg a Lármafa-találkozót. A rendezvény Szent László király emlékét idézi fel és állítja követendő példaképül magyarságunknak. Az előző három találkozó a Székelyföldön zajlott, a mostani Cegőtelkén indul, a további útvonal: Nagyvárad, Rozsnyó, Betlér, Hárskút, Krasznahorka, Szádellői-völgy, Barka, Lucska, Dernő, Szepsi, Szent László-forrás, Debrőd, végül Kassa városa (Szlovákia). Az erdélyi és felvidéki magyarok közös rendezvényén a Kárpát-medence minden magyarlakta tája képviselteti magát. Meghívják a Szent László nevét viselő települések képviselőit, valamint egy-két személyt azon településekről, ahol a Szent László-legenda templomi freskói még fellelhetőek vagy bizonyíthatóan megvoltak. /b. d. : Lármafa-találkozó - negyedszer. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 23./
2003. május 23.
Székelykeresztúron, az Orbán Balázs Gimnáziumban megrendezett jubileumi iskolahét keretében Illyés Ferenc fizika szakos tanár nagy sikerrel mutatta be Kocsis István Bolyai János estéje című, 1970-ben írt monodrámáját. Illyés Ferenc 1947-ben született Zetelakán. A kolozsvári egyetemen tagja volt a színjátszó csoportnak is. Illyés Ferenc először 1973-ban lépett föl ezzel a monodrámával, akkor a szerző, Kocsis István is jelen volt. 1973 és 1975 között Illyés Ferenc több mint tízszer mutatta be a monodrámát, nemcsak Keresztúron, hanem Kolozsváron, Nagyváradon, Medgyesen, Kézdivásárhelyen, Csíkszeredában, Székelyudvarhelyen és szülőfalujában, Zetelakán is. A második előadássorozat 2002-ben kezdődött. /László Miklós: Illyés Ferenc előadóestje. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), máj. 23./
2003. május 24.
Kovács Győző budapesti mérnök-informatikus számítástechnika-történeti könyvében /Válogatott kalandozásaim informatikában/ írt a száz esztendeje született Neumann Jánosról, akinek tároltprogram-elméletére épülve konstruálták meg az első számítógépet. Kovács Győző erdélyi Neumann-emléktúrája hét állomásán előadással emlékszik meg a kiemelkedő tudósról a magyar középiskolákban. Eddig a székelyhídi Petőfi Sándor, a szatmárnémeti Kölcsey Ferenc, a nagyváradi Ady Endre Középiskolában tartott előadást, továbbá Sepsiszentgyörgyön, Kézdivásárhelyen és Temesváron, a kolozsvári Báthory Gimnázium lesz a következő helyszín. /Balla Tünde: Neumann-emléktúra Partiumban és Erdélyben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 24./
2003. május 26.
Mivel nem az engedélyekben szereplő szöveg került fel a Bethlen Gábor-szobor talapzatára, a nagyváradi polgármesteri hivatal 75 millió lejes bírságot szabott ki a Királyhágómelléki Református Egyházkerületre. Az egyházkerület illetékesei bejelentették, nem fogják kifizetni a büntetést. A leleplezést követően azonban ismeretlen személyek eltávolították a feliratot részben fedő leplet, ami miatt Andrei Luncan városi főépítész panaszt tett az egyházkerületnél. A magyar nyelvű szövegrészt megint letakarták, ám a lepel újfent eltűnt. Május 22-én aztán Petru Filip polgármester és Andrei Luncan aláírták a jegyzőkönyvet, melynek értelmében az egyházkerület 75 millió lejes bírságot köteles fizetni. Csűry István egyházi főjegyző szerint indokolatlan a büntetés, hiszen nem a püspökség, hanem az önkormányzat feladata lett volna, hogy őriztesse a szobrot, melyet ajándékba kapott. Csűry István azt mondja, az egyházkerület óvást fog benyújtani a bírság ellen az önkormányzatnál. /Pengő Zoltán: Megbírságolták az egyházkerületet. = Krónika (Kolozsvár), máj. 26./
2003. május 26.
Nagyváradon megnyílt Vasile Gheorghe nagyváradi fotóművész"Ilyen árvát mint én vagyok, keresni kell, mégsem kaptok" című kiállítása a gyimesi csángókról. Gheorghe évente heteket tölt el a gyimesi csángók között, így születtek meg képei. A máj. 21-i tárlatnyitón Szászfalvi Zoltán MDF-es politikus, az Országgyűlés emberjogi, kisebbség és vallásügyi bizottságának elnöke mondotta, a gyimesi csángók hidat képeznek a tömb és szórványmagyarság között. Duma András csángó költő beszéde után csángó gyermekek táncoltak és énekeltek, a pusztinai Nyisztor Ilona pedig egy olyan Szent István éneket csillogtatott meg, amit hatósági intézkedés folytán már nem lehet énekelni templomaikban. Végül Tőkés László püspök bejelentette a Nagyváradi Magyar Művelődési Céh megalakulását, mely céljának tekinti a nagyváradi magyarság kulturális, művészeti és hitéleti gyarapítását. /Balla Tünde: "Ilyen árvát, mint én vagyok, keresni kell, mégsem kaptok". = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 26./
2003. május 27.
A magyarság érdekében kifejtett tevékenysége elismeréseként Orbán Viktort, a Fidesz - Magyar Polgári Szövetség elnökét, volt miniszterelnököt tüntette ki a kisvárdai Tőkés László Alapítvány az idei egyéni díjával. A díjat jún. 22-én, istentisztelet keretében adják át a politikusnak a kisvárdai református templomban. Az eddigi kitüntetettek között van az 1995-ben elhunyt Gelu Pateanu költő, Sára Sándor filmrendező, Duray Miklós szlovákiai magyar politikus, Szörényi Levente zeneszerző, Tempfli József nagyváradi katolikus püspök és Nemeskürty István író, irodalomtörténész. /A Tőkés László Alapítvány díja Orbán Viktornak. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 27./
2003. május 28.
Európa volt az iránytű a román csúcsvezetés múlt heti kirajzásakor: Iliescu Salzburgban vett részt a közép-európai találkozón, Nastase kormányfő Berlinben ünnepelte a Német Szociáldemokrata Párt 140. születésnapját, Geoana külügyminiszter pedig Párizsban ígérgette a terrorizmus felszámolását. A tizenhét államfő salzburgi informális találkozóján abban maradtak, hogy folytatni kell az uniós bővítést. A berlini születésnapi bulin is ez volt terítéken, s ahogy a román miniszterelnök bejelentette: az ő javaslatára döntöttek úgy a szocdem korifeusok, hogy retorikájukban ezentúl a huszonhetek és nem csupán a huszonötök Európáját fogják emlegetni. Közben a honatyák és egyéb magas rangú köztisztviselők vagyonbevallásai felkerültek a világhálóra. Az ellenzék azonban háborgott: a tízezer eurós bevallási küszöb valójában nem sokat mond, tehát pontosítani kellene a bankszámlákra menekített zsákmány nagyságrendjét. - A strasbourgi Európai Emberjogi Bíróság asztalán fekvő dossziék hatvan százaléka t nem véletlenül romániai eredetű... /M. J.: Itthon történt. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 28./
2003. május 28.
A Gozsdu-hagyatékról és az aradi Szabadság-szobor felállításának kérdéséről tárgyalt Razvan Theodorescu román kulturális és vallásügyi miniszter Budapesten a még hivatalban lévő, valamint a néhány nap múlva hivatalba lépő kulturális miniszterrel, Görgey Gáborral, ill. Hiller Istvánnal. "Közös irányban, jó ütemben és igen hasonló gondolkodásmóddal kezeljük az ügyeket" - nyilatkozta Hiller. Theodorescu a találkozót egy barátság kezdetének nevezte, az aradi emlékmű kérdését pedig a történelem és a jelenkor elvárásainak megfelelően igyekszik majd megoldani. A fennkölt mondatok mellett a valóság: Wass Albert szobrainak száműzése, a marosvásárhelyi zsidó emlékműnek, majd rögtön utána a nagyváradi Bethlen-szobornak "a történelem és a jelenkor elvárásainak megfelelően kialakított" feliratai, mindkettő Razvan Theodorescu baráti gesztusaként. Mindez alkalmat jelentett arra, hogy a magyarságot arcul csapják, a kollektív bűnösséget emlegessék. Szó sem esik a iasi-i, csernovici pogromoknak, a hétszázezer, románok által elpusztított zsidó áldozatról. Ezután következett Bethlen szobra, a mélyen alulreprezentált hivatalos magyar képviselettel egyik részről (Orbán Viktor magánemberként vett részt és mondott beszédet) és a fekete lepellel letakarni kényszerült Gáborral a másik részről. Romániában a magyar még 2003-ban is csak magyar származású román lehet, így aztán a tőle származó idézet ("Ha Isten velünk, kicsoda ellenünk?") sem szólhat magyarul. Cuius regio, eius religio. Akié a hatalom, az a lelkeinkkel is rendelkezik, a román történelem és a jelenkor elvárásainak megfelelően. A cikkíró idézett Aniszi Kálmán írásából (A Céh, 2003. tavasz, 19-20. old.): Mátyás szobra előtt a gödröt rég felverte a gaz, és tábla hirdeti: itt fog állni eredeti nagyságban Traianus oszlopa, alig néhány méterre az "igazságos" szobrától meg közvécé helyeztetett, pedig pár lépéssel odébb van egy másik már közel egy évszázada. A szobor mögött magasodó csodálatos gótikus plébániatemplom körül román parasztok önfeledten esznek-isznak, kártyáznak és a mohos templomfalak felé fordulva "öntözik" a bukszusokat. A Házsongárdi temetőbe magyar már csak örökölt sírhelybe temetkezhet, ha külföldre települt, ismét megváltani potom háromezer dollárral lehet, ám a románoknak ingyen ajánlják fel. Mátyás szülőházának falán az újabb tábla: "A történelmi hagyományok szerint a román Corvin Mátyás Magyarország legnagyobb királya". /Kövesdy Péter: Szobrok és miniszterek, avagy a gyalázat anatómiája. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 28./
2003. május 28.
Árus László református lelkipásztor több mint hétéves moldvai szolgálat után tért haza. 1995 szeptemberében érkezett Bákóba, ahol mostoha körülményekkel szembesülhetett. Jelenleg 141 református lelket tartanak nyilván a bákói szórványmissziós egyházközséghez tartozó hat földrajzi megyében. Magyar szempontból Jászvásár a legnépesebbnek mondható moldvai település, mert mintegy száz székelyföldi magyar egyetemista is tanul ott. Árus László megállapította, hogy a moldvai szolgálatban levő lelkésszel keveset törődnek: soha nincs pénz az autó karbantartására vagy kiszállási költségekre. Árus szerint az egyházi vezetés nem fordít kellő gondot a szórványmisszióra. Az RMDSZ valójában nincs jelen Moldvában. Az egyik főember meg is ígérte, hogy személyesen fog közbenjárni, és küldje el hozzá a beadványát. Azután semmi sem történt. /Fábián Tibor: Beszélgetés Árus László lelkipásztorral. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 28./
2003. május 28.
Többhetes rendezvénysorozattal emlékeztek a temesvári Szent György Székesegyház felszentelésének bicentenáriumán az egykori templomépítőkre. A templom felszentelésről május 3-án emlékeztek meg. Május 4-én Resicabányán elhelyezték a Szentháromság-plébániatemplom alapkövét, május 10-én és 11-én pedig Jean-Claude Perisset pápai nuncius celebrált szentmisét Temesváron és Majláton. Az ősi csanádi egyházmegyét - a püspökséget a 18. században helyezték Csanádról Temesvárra - a trianoni békeszerződés háromfelé szakította. Nyugati része 62 plébániával, kétszázezernél több hívővel a Szerbhorvát Királysághoz került, a belgrádi Apostoli Nunciatúra 1923. februárjában állított fel apostoli kormányzóságot Nagybecskerek székhellyel. A temesvári megyés püspökség határa szinte megegyezik Temes, Arad és Krassó-Szörény megyék jelenlegi közigazgatási határaival, illetve idetartozik Mehedinti katolikusok - mintegy háromezer hívő - által lakott vidéke. - A püspökség területe huszonnégy ezer négyzetkilométer, a hívek száma körülbelül száznegyvenezer. Ebből százezer magyar, körülbelül tízezer német, s vannak még románok, bolgárok, csehek, szlovákok, sőt olaszok is, akik Temesváron már kérték az olasz nyelvű pasztorálást - mondta Böcskei László általános helynök. A vikárius kiemelte, hogy szoros kapcsolatot tartanak fenn a Vajdaságba és a Magyarországra szakadt testvéregyházmegyékkel. Tavaly ősszel megkezdődött a temesvári Szent György Székesegyház teljes külső renoválása. /Pataky Lehel Zsolt: Templomépítés és -felújítás a történelmi Bánságban. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 28./
2003. május 28.
Az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetségének (AESZ) a legismertebb rendezvénye a Kőrösi Csoma Sándor Anyanyelvi Vetélkedő (KAV), amely Háromszékről, a nagy vándor nevét viselő kovásznai iskolacsoportból indult, és most oda érkezett vissza. Az idén május elején ott tartották a verseny általános iskolásoknak kiírt országos döntőjét. Mindössze öt csapat jelentkezett szerte Erdélyből, egy Hargita, egy Kovászna, egy Máramaros, egy Temes, egy pedig Bihar megyéből. A részvétel mindennél többet árult el a mozgalomnak indult anyanyelvápolás jelenéről. A szervezők arról tárgyaltak, miként lehetne változtatni a helyzeten. A tanácstalanságot Ördög-Gyárfás Lajosnak, az AESZ titkárának kérése jellemzi: "Ne azt mondjátok, miként ne legyen, hanem azt, hogyan lépjünk tovább!" /(ezüst): Gondolatok egy vetélkedő után. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 28./
2003. május 28.
Újabb nyomtatott kiadvánnyal bővült a PONT pályázatfigyelő rendszer. A PONT.studinfo fiataloknak (főként egyetemistáknak) készülő pályázatfigyelő hetilap. Az ösztöndíj-, konferencián vagy nyári táborokon való részvételi lehetőségeket, tanulmányírási versenyeket bemutató kiadványt a PONT szerkesztősége hetente juttatja el a Temesvári Magyar Diákszervezet, Kolozsvári Magyar Diákszövetség, Marosvásárhelyi Magyar Diákszövetség, Bukaresti Magyar Diákszövetség, Brassói Magyar Diákszövetség, Szatmárnémeti Magyar Diákszövetség, Jászvásári Magyar Diákszövetség, Nagyváradi Magyar Diákszövetség irodáiba, illetve az Országos Magyar Diákszövetség marosvásárhelyi központjába. /Új pályázatfigyelő kiadvány egyetemisták számára. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 28./
2003. május 28.
Fiatal művészek pódiuma címen indít rendezvénysorozatot a Királyhágómelléki Református Egyházkerület által a múlt héten életre hívott Nagyváradi Magyar Művelődési Céh (NMMC). A nyitórendezvény a Partiumi Énekkar koncertje lesz, máj. 30-án, az egyházkerület székházának dísztermében. Mátyás Imre Zsolt, az NMMC ügyvezető igazgatója szerint a rendezvénysorozat célja, hogy konzervatóriumi és színművészeti egyetemi hallgatóknak, valamint művészeti középiskolás diákoknak biztosítson fellépési lehetőséget Nagyváradon. A program keretében lesz kamarakoncert, kóruséneklés, egyéni előadás és pódiumműsor. /Pengő Zoltán: Pódium fiataloknak. = Krónika (Kolozsvár), máj. 28./
2003. május 28.
A Kolozsváron megjelenő Magyar Kisebbség társadalomtudományi folyóirat 2002. évi 4-es száma felkerült a világhálóra, elérhetősége: www.hhrf.org/magyarkisebbseg/. A lapszám súlypontját a tavalyi romániai népszámlálás kérdése képezi A Stúdium rovatban Császár Melinda A kedvezménytörvény megjelenítése a központi román sajtóban és Kádár Magor Az érem másik oldala: a státustörvény az erdélyi román köztudatban és a román nyelvű írott sajtóban című tanulmánya jelent meg. Az idei első szám központi témája a regionális politika és a területfejlesztés kérdése. /Lapszemle. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 28./
2003. május 28.
Drescher J. Attilát, a pécsi tudományegyetem szekszárdi főiskolai karának vezetőjét bízták meg a Márton Áron Szakkollégium (MÁSZ) vezetésével - írta a Magyar Nemzet május 20. száma SZDSZ-es váltás a szakkollégiumban címmel. A határon túli magyar hallgatók budapesti diákotthonának előző főigazgatója Horváth Tamás volt, akinek hároméves megbízatása idén április közepén járt le. Az Oktatási Minisztériumban (OM) elégedettek voltak Horváth szakmai munkájával, ennek ellenére új pályázata sikertelen maradt. Drescher - aki 1998-ban SZDSZ-es önkormányzati képviselőjelölt volt - OM-támogatásának hírére április 7-én a MÁSZ munkatársai levelet írtak Magyar Bálint miniszternek és az összes államtitkárnak, melyben a bizottság javaslatának felülvizsgálatát kérték. A szakkollégium Hallgatói Önkormányzata is levelet küldött az OM-be, melyben kifogásolták, hogy nem kérdezték meg a véleményüket. A vezetőváltás hírére néhány nap alatt összesen kilencven határon túli szakmai szervezet és több közéleti személyiség juttatott el ajánlást a minisztériumba, amelyben Horváth főigazgatót támogatták. A MÁSZ 1991 óta működik. A budapesti diákotthonban 900 teljes és 120 részképzésben részt vevő határon túli magyar hallgató lakik. Horváth Tamás munkája nyomán Szegeden, Pécsen és Debrecenben is beindult a kollégiumi képzés. A döntés mögött személyes, politikai indítékok állnak: az RMDSZ csúcsvezetése nem kedvelte az OM előző közigazgatási államtitkárát, s a jelenlegi főigazgatót az államtitkár egykori közeli munkatársának tartják. Az is köztudott, hogy az RMDSZ az OM politikai államtitkárságára beültette emberét, határon túli ügyekben való tanácsadás céljával, Szatmári Ildikót (Markó Béla egykori tanácsadójának, a pár évnyi bukaresti pártszolgálat után Budapestre költözött és újabban Erdély-szakértő médiaemberként fel-feltünedező Szatmári Tibornak a felesége). Úgy tudják, hogy az OM Határon Túli Magyarok Főosztályán már semmi sem történik Szatmári Ildikó bólintása nélkül, s a Márton Áron Szakkollégium megregulázása után jelenleg az Apáczai Közalapítvány van terítéken, ahol már sikerült elérnie, hogy az alapítvány kuratóriumi elnökének hiányában ő hozza meg a döntéseket. /Jól dolgozott, de Markóék nem szerették. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 28./
