Ünnepi istentiszteletekkel, majd Bethlen Gábor erdélyi fejedelem szobrának leleplezésével kezdődött meg máj. 11-én a 12. Festum Varadinum. Kós András kolozsvári szobrászművész alkotásának felavatására mintegy kétezerötszázan jöttek el a nagyváradi Petőfi parkba. A rendezvényt megtisztelte jelenlétével Orbán Viktor volt magyar miniszterelnök és felesége, Lévay Anikó is, továbbá a Kárpát medence több magyar egyházi és világi személyisége. A Festum Varadinum keretében Nagyvárad több templomában volt ünnepi istentisztelet. A rogériuszi templomban Tőkés László református püspök hirdetett igét. A püspök elmondta, a felavatandó szobor talapzatán hatósági tiltás miatt a magyar feliratot le kellett takarni. Mint fogalmazott, Bethlen Gábor a magyarság koronázatlan királya, egyesíteni tudta a határon innen és túl élő népeket, ezért méltó, hogy szobrot állítsanak annak, aki amúgy is a szívekben élt. Az istentiszteletet követő felszólalásában Szilágyi Zsolt parlamenti képviselő úgy fogalmazott, hogy ez a nap nyugodtan nevezhető a szabadság napjának. Mint mondotta, több mint nyolcvan éve a nemzet az állandó szabadságharc állapotában van, és nem lehet szabad egyetlen nép sem, amely elnyom más népeket. Rámutatott: a státustörvény a magyar nemzethez való tartozás szabadságát jelenti, kifejezvén reményét, hogy a kedvezménytörvény nem fog sérülni a módosítás során. Elmondta: jelenleg aláírásgyűjtés folyik az erdélyi magyar önkormányzat támogatására, valamint a státustörvény eredeti szellemének megőrzése érdekében. Az ünnepi műsor keretében Faragó Laura magyarországi művésznő, Bánffy György színművész és a Rogériuszi Református Egyházközség kórusának előadását hallgathatták meg. A Petőfi Parkban leleplezték Bethlen Gábor erdélyi fejedelem szobrát. Balogh Zoltán főtanácsadó Mádl Ferenc köztársasági elnök üzenetét tolmácsolta. Tőkés László püspök köszöntőjében elmondta, hogy Petru Filip polgármester visszautasította a meghívást. A meghívás ellenére nem jöttek el az avatásra a magyar kormány és Országgyűlés képviselői, illetve a Határon Túli Magyarok Hivatalának (HTMH) elnöke, aki azonban képviselőjét elküldte a rendezvényre. Tőkés László emlékeztetett arra, hogy az utóbbi évtizedekben rengeteg műemlék esett áldozatául a rombolásnak, és mindez napjainkban is folytatódik. Az 1989-es rendszerváltás után azonban elkezdődött egy szívós helyreállítási munka, illetve új szobrok felállítása. Az egyházkerületben sikerült felállítani Lorántffy Zsuzsanna, Bocskai István, most pedig Bethlen Gábor szobrát. A püspök elmondta: a Bethlen Gábor-szobor terve 1941-ben készült el, még Hóman Bálint kulturális miniszter idején. A terv csak most, 62 év után valósulhatott meg. Az ünneplők között van az alkotó Kós András is, aki 89 évesen megélhette, hogy együtt örvendezzen a gyülekezettel a szobor leleplezésénél. Eredetileg a szobrot a kolozsvári Farkas utcai templom elé helyezték volna el, ám ez az adott körülmények között megvalósíthatatlan, így került végül Nagyváradra, Erdély kapujába. A püspök beszámolt arról, hogy a hatóságok adminisztratív okok miatt mindvégig akadályozták a szobor felállítását, azt kifogásolván, hogy az engedélyben Gábor helyett Gabriel név szerepel. Ugyanakkor az ellen is tiltakoztak, hogy a szobor talapzatán magyar nyelven olvasható Bethlen Gábor híres bibliai jelmondata. A feleknek végül sikerült kompromisszumot kötni: a hatóságok engedélyezik a szoborállítást, de lefedik a Gábor nevet és a magyar feliratot. Tőkés László püspök és Kovács Zoltán főgondnok leleplezte a szobrot, majd Orbán Viktor magyar miniszterelnök mondott avatóbeszédet. "Keresve sem találhatunk jobb életpéldát magunk és kortársaink számára, mint Bethlen Gábor, ha abban a meggyőződésben akarunk megerősödni, hogy közéleti cselekvéseinknek, küzdelmeinknek akkor van értelme, ha annak mozgatórugói mélyebben vannak, mint a személyes ambíciók, s céljai is magasabban találhatók, mint egyszerűen az aktuális siker."- fogalmazta meg Bethlen Gábor államférfiúi szellemiségét Orbán Viktor. A volt magyar miniszterelnök hangsúlyozta: ha meg akarunk maradni, akkor össze kell adnunk az erőinket, és egyetlen magyarról sem mondhatunk le. Bethlen Gábor példája ma is időszerű minden magyar számára, mondotta Orbán Viktor. A politikus az erdélyi fejedelem egyik jelmondatát idézve arra figyelmeztetett: a remény és türelem jegyében kivetett horgonyt kedveli az Isten, közösen kapaszkodjunk tehát a horgonyba a nehéz időkben, s ne féljünk kifeszíteni a vitorlát, amikor jó szelek fújdogálnak. Abodi Nagy Béla, a Barabás Miklós Céh tiszteletbeli elnöke mondott beszédet. /Papp Annamária: Nagyváradon felavatták Bethlen Gábor szobrát. "Ha Isten velünk, kicsoda ellenünk?" = Szabadság (Kolozsvár), máj. 12./
2003. május 12.
Orbán Viktor szerint a mai közéletben is küzdeni kell a keresztény értékekért. Nincs könnyű helyzetben, aki ezt vállalja, mert - mint mondta - számolnia kell azzal, hogy a populizmus, a klerikalizmus, a nacionalizmus és az antiszemitizmus bélyegét sütik rá. A határon túli magyarok azonban tapasztalhatták, hogy mit jelent a hit, a határon túli magyar közösségek pontosan tudják, hogy mit tettek az anyanyelv, a kultúra védelmében az egyházak - hangsúlyozta. /Nagyváradi ünnepségsorozat. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), máj. 12./
2003. május 12.
Túl szép lett volna, ha Bethlen Gábor nagyváradi szobrának avatóünnepsége zökkenőmentesen, a hatóságok közbeavatkozása nélkül zajlik. A szobrot immár hatvan éve nem lehetett fölállítani Kolozsváron, ahová készítői álmodták. A szobor miatt kialakult vita tökéletes kórképet mutat arról, hogy nem változott a román közgondolkodás a magyar kérdésről. Nagyváradon az egyik nagy-romániás tanácsos feljelentette a szoborállítás kezdeményezőit, hiszen a hivatalos román vélemény szerint Erdély mindig is román terület volt, ezért Bethlen Gábort visszamenőleges hatállyal román állampolgárrá avatták, akinek nevét hivatalos fórumokon nem illik magyarul használni. A rosszindulat jeleként fogható fel, hogy az ezzel kapcsolatos kifogásokat az illetékesek nem jelezték időben, hanem a szobor felavatása előtt egy nappal közölték, botrány ízű eseménnyé változtatva a magyarok számára ünnepi rendezvényt. Balogh Levente: Gabriel és Sandor. = Krónika (Kolozsvár), máj. 12./
2003. május 14.
Tőkés László püspök máj. 6-án kelt nyilatkozatában megállapította, hogy Adrian Nastase miniszterelnök meglepő gyorsasággal, kormányközleményben mondott ítéletet az április 26-ai székelyudvarhelyi fórum felett. Téves információból kiindulva, egyenesen a még meg sem alakult Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsot vette célba. Gyorsan engedelmeskedett a kormányfői "utasításnak" az önkormányzati kezdeményezés kivizsgálására felszólított Legfőbb Ügyészség, mely közleményben tudatta, hogy a vizsgálatot máris beindították. Mindez az 1996-ban megtartott alsócsernátoni fórumot követő ügyészségi eljárás rossz emlékét idézi, melyet annak idején Gheorghe Funar kolozsvári polgármester kezdeményezett. "isebbségpolitikai kérdésekben, íme, mennyire azonos álláspontot képvisel a magát demokratikusnak valló Szociáldemokrata Párt, valamint a szélsőséges nacionalista Nagy-Románia Párt." Az eset felidézi a román miniszterelnök 2002 nyarán, az RMDSZ tiszteletbeli elnökének tusnádfürdői beszéde elleni kirohanását, melyben Tőkés László tisztségéből való eltávolítását szorgalmazta. A hatalmi "utasításnak" az RMDSZ szatmárnémeti kongresszusán meg is lett a foganatja. A "kisebbségellenes román hatalom és az őt legitimáló RMDSZ-csúcsvezetőség közötti összefonódás megtermi gyümölcsét. Az erdélyi magyar önkormányzati kezdeményezés egyszerre találja magát szemben a többségi igazságszolgáltatással és saját - magyar - kirekesztő érdekszövetségével." Markó Béla ugyan, mint a múlt nyáron tette, ez alkalommal is elítélte Nastase igazságszolgáltatással való fenyegetőzését. Markó Béla elhallgatja, hogy az önkormányzati kezdeményezés, vagyis az erdélyi magyar autonómia az RMDSZ programján alapul; ráadásul a Székelyföldi Fórumot ő maga is elítélte. Az erdélyi fórummozgalom, valamint a nyomában felálló Önkormányzati Kezdeményező Testület viszont nemhogy az RMDSZ ellen volna, hanem az RMDSZ programját kívánja maradéktalanul megvalósítani. Ezt a célt szolgálja az Erdélyi Monitor néven megalakuló, erdélyi magyar figyelőszolgálat. /Tőkés László püspök: Nyilatkozat. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 14./
2003. május 14.
A marosvásárhelyi Jobb Jövő Polgári Kör tiltakozik "az ellen a cinizmus ellen, amellyel a román hatalom meggyalázza Wass Albert személyét, emlékét és munkásságát". A tiltakozást az április 26-ai Székelyudvarhelyi Fórumon olvasta föl Ölvedi Zsolt a polgári kör nevében. Elfogadhatatlannak tartják, hogy amíg Romániában háborús bűnösöknek tartott személyek kultuszát ápolják, addig az erdélyi magyarság egyik legnagyobb írójának szobrait ledöntetik. Annak ellenére, hogy Marosvásárhelyen a városi tanács határozata a román háborús bűnösről elnevezet sétányt átnevezte, a Művelődésügyi Minisztérium nem kötelezi a rebellis polgármestert a tábla eltávolítására. Ugyanez a minisztérium eközben a Marosvásárhelyen avatandó holokauszt-emlékműre a helyi zsidó közösség tiltakozása ellenére is a "magyar fasiszták" megnevezés felírásával próbálja zaklatni az amúgy is megpróbáltatott magyar közösséget. A marosvásárhelyi Jobb Jövőt Polgári Kör tiltakozik az erdélyi magyarság és példaképeinek zaklatása ellen és kéri a Székelyudvarhelyi Fórumot, hogy csatlakozzon a tiltakozáshoz. Azt is kérték, hogy ne Frunda György képviselje Wass Albert ügyét, mert elveszíti azt is, mint a szovátai fürdővállalat esetében történt. /Tiltakozás a Wass-ellenesség láttán. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 14./
2003. május 14.
Politikai nyilatkozatban reagált máj. 12-én a szenátusban Sógor Csaba Hargita megyei szenátor nagy-romániás kollégája, Dumitru Badea máj. 5-i kijelentésére, amelyben utóbbi azt kérte, alkotmányellenes tevékenységért Sógort harminc napra tiltsák ki a felsőházból. A Nagy-Románia Párt politikusa azt kifogásolta, hogy Sógor részt vett a Székelyudvarhelyi Fórum munkálatain. Sógor Csaba leszögezte: "Az RMDSZ tagjaként és szenátoraként nemcsak jogom, de kötelességem is minden olyan rendezvényen részt venni, ahol közösségünk jelenének és jövőjének fontos kérdéseiről esik szó". Rámutatott: "A Székelyudvarhelyi Fórumon nem történt egyéb, mint konstruktív megvitatása azoknak a témáknak, amelyeket maga a miniszterelnök, majd pedig a kormány vetett fel: az ország adminisztratív felosztásának újragondolása, valamint a regionalizmus egyes kérdéseinek a megbeszélése Románia lehetséges uniós csatlakozása tükrében". Sógor kijelentette, a Székelyudvarhelyi Fórum részvevői közül senki sem akarja újrarajzolni az országhatárokat. "Azok, akiknek ilyen gondolataik, álmaik vannak, azok nem vettek részt a fórumon és nem is RMDSZ-tagok. Ezeket az embereket más pártoknál keressék, és esetleg egy olyan pártnál találhatják meg őket, amely párt a nevében is hordozza ezt a lehetőséget" - mondotta. /Kiss Edit: Sógort egy hónapra száműznék. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 14./
2003. május 14.
Bethlen Gábor erdélyi fejedelem szobrának nagyváradi felavatása jelentős magyar kulturális-egyházi-politikai eseményként fog bevonulni a történelembe. A szoboravatót egyházi rendezvények előzték meg: az istentiszteleteken a Kárpát-medence több sarkából érkezett püspökök, elöljárók hirdették Isten igéjét a váradi református gyülekezetekben. A szoboravató ceremónia végén Orbán Viktor és vendéglátója, Tőkés László püspök találkozott a magyar sajtó képviselőivel. - Milyen elhatározással készül a miniszterelnök úr a Fidesz hétvégi, mondhatni korszakalkotó kongresszusára? - hangzott el elsőként az Erdélyi Napló kérdése Orbán Viktor felé. "- Nagy a készülődés. A tetteknek a súlyát a politikában csak az idő tudja igazán megmérni. Gyakran előfordul, hogy az ember nagy reményekkel készülődik, aztán az eredmény csekélyebb, s van, amikor mértéktartó reményekkel váratlanul nagy dolgokat visz véghez. Egyelőre a sikerről nem tudok biztosat mondani önöknek, az érdeklődésről tudok: az óriási. Az az érzület alakult ki Magyarországon, hogy a nemzeti, polgári és keresztény értékek mellett elkötelezett embereknek ideje egy táborba összegyülekezniük, és most, hogy ezt az igényt a Fidesz - Magyar Polgári Párt megértette, megkezdődött ennek a közös közéleti otthonnak a kialakítása, amit például a párt nevének az átalakítása is jól mutat: Magyar Polgári Szövetség lesz. Ami a lényeget illeti: már a mai nap is a készülődésnek egy fontos stációja volt, ugyanis a szövetség egy komoly dolog. A román nyelv és politika csinált, amit csinált a magyar nyelvvel Erdélyben, ebben én nem ítélhetek, de a szövetség szó Magyarországon egy súlyos kifejezés, ugyanis a magánemberek az életükben csak kétszer szoktak szövetséget kötni: egyszer, amikor házasodnak, és egyszer, amikor megújítják a szüleiknek az egyházközösségben kötött szövetségét, és bérmálkoznak, illetve konfirmálnak. Most mi egy harmadik szövetség megkötésére biztatjuk az embereket. A fölhívásunknak nem az az értelme, hogy kössenek az emberek szövetséget a Fidesszel, hanem hogy egymással kössünk szövetséget bizonyos értékek mellett és bizonyos értékekre épülő Magyarország, magyar nemzet érdekében. A kongresszuson a tervek szerint ezért el is fogadunk egy elvi nyilatkozatot, mert ahhoz, hogy szövetkezni tudjunk, meg kell tudnunk mondani, hogy mire szövetkezünk. Ezt fogja ez a dokumentum tartalmazni, ami könnyen lehet, hogy az alapító vagy újraalapító nyilatkozat címet fogja viselni, kifejezvén annak a bekövetkező átalakulásnak, megújulásnak a mértékét és nagyságrendjét, ami előtt állunk. Tehát egy, az elmúlt tízegynéhány esztendő összes lelki, szellemi és intellektuális tapasztalatát egy-két oldalban összegyúrni akaró dokumentum formálódik most, aminek jegyében szövetséget tudunk kötni. Egyébként tegnap két-három tucat akadémikus, veretes értelmiségi, Magyarországon a közéleten kívül is, egyéni életteljesítménye okán is magasan jegyzett személy csatlakozott hozzánk, föl is vettük őket az országos választmány ülésén. Körük kiterjed a humán értelmiségiektől a társadalomtudósokon át az egzakt tudományok képviselőiig. Tehát így készülődünk, s a jóisten segedelmét kérjük, amit reményeink szerint Tőkés püspök úr szavaiból is meríthetünk, akit meghívtunk a kongresszusra, és reméljük, szólni is fog hozzánk." Tőkés László püspök hangsúlyozta: jelenleg nincsen fontosabb ügy a státustörvénynél, ezen keresztül pedig az anyaország és a határon túli magyarság szövetségénél. "Ennek a szövetségnek a megalapozását, az anyanemzet és a határon túli nemzetek szövetségének és egységük helyreállításának az alapkövét tette le a státustörvény, és még ezt is ki akarják egyesek forgatni, folyton Európára hivatkoznak, pedig a vak is látja, hogy nem Európának van baja ezzel a törvénnyel, hanem valójában denunciáltak bennünket Európa előtt és följelentették a státustörvényt, közben az EU-ra való hivatkozással próbálják ezt az alapvető eredményt is elvitatni, elerőtleníteni vagy magyartalanítani, ahogyan egy román újság fogalmazott. Ezt nem szabad hagynunk." Orbán Viktor kiemelte: "Én a határon túliaknak mindig azt mondom, hogy bennünk ne azt keressék, hogy jobb- vagy baloldaliak vagyunk, hanem azt, hogy a "fel" vagy a "le" élethetőségek közül melyiket képviseljük, és ha úgy látják, hogy a velünk való együttműködés a felemelkedéshez vezet, minket nem érdekel, hogy milyenek a politikai-ideológiai nézeteik. Az együttműködés szempontjából csak az a fontos, hogy fölemeljük azt, ami közös tulajdonunk, örökségünk és jövőnk." /D. L.: A szobor áll és állni fog. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 14./
2003. május 14.
Bethlen Gábor erdélyi fejedelem szobrának nagyváradi felavatása jelentős magyar kulturális-egyházi-politikai eseményként fog bevonulni a történelembe. A szoboravatót egyházi rendezvények előzték meg: az istentiszteleteken a Kárpát-medence több sarkából érkezett püspökök, elöljárók hirdették Isten igéjét a váradi református gyülekezetekben. A szoboravató ceremónia végén Orbán Viktor és vendéglátója, Tőkés László püspök találkozott a magyar sajtó képviselőivel. - Milyen elhatározással készül a miniszterelnök úr a Fidesz hétvégi, mondhatni korszakalkotó kongresszusára? - hangzott el elsőként az Erdélyi Napló kérdése Orbán Viktor felé. "- Nagy a készülődés. A tetteknek a súlyát a politikában csak az idő tudja igazán megmérni. Gyakran előfordul, hogy az ember nagy reményekkel készülődik, aztán az eredmény csekélyebb, s van, amikor mértéktartó reményekkel váratlanul nagy dolgokat visz véghez. Egyelőre a sikerről nem tudok biztosat mondani önöknek, az érdeklődésről tudok: az óriási. Az az érzület alakult ki Magyarországon, hogy a nemzeti, polgári és keresztény értékek mellett elkötelezett embereknek ideje egy táborba összegyülekezniük, és most, hogy ezt az igényt a Fidesz - Magyar Polgári Párt megértette, megkezdődött ennek a közös közéleti otthonnak a kialakítása, amit például a párt nevének az átalakítása is jól mutat: Magyar Polgári Szövetség lesz. Ami a lényeget illeti: már a mai nap is a készülődésnek egy fontos stációja volt, ugyanis a szövetség egy komoly dolog. A román nyelv és politika csinált, amit csinált a magyar nyelvvel Erdélyben, ebben én nem ítélhetek, de a szövetség szó Magyarországon egy súlyos kifejezés, ugyanis a magánemberek az életükben csak kétszer szoktak szövetséget kötni: egyszer, amikor házasodnak, és egyszer, amikor megújítják a szüleiknek az egyházközösségben kötött szövetségét, és bérmálkoznak, illetve konfirmálnak. Most mi egy harmadik szövetség megkötésére biztatjuk az embereket. A fölhívásunknak nem az az értelme, hogy kössenek az emberek szövetséget a Fidesszel, hanem hogy egymással kössünk szövetséget bizonyos értékek mellett és bizonyos értékekre épülő Magyarország, magyar nemzet érdekében. A kongresszuson a tervek szerint ezért el is fogadunk egy elvi nyilatkozatot, mert ahhoz, hogy szövetkezni tudjunk, meg kell tudnunk mondani, hogy mire szövetkezünk. Ezt fogja ez a dokumentum tartalmazni, ami könnyen lehet, hogy az alapító vagy újraalapító nyilatkozat címet fogja viselni, kifejezvén annak a bekövetkező átalakulásnak, megújulásnak a mértékét és nagyságrendjét, ami előtt állunk. Tehát egy, az elmúlt tízegynéhány esztendő összes lelki, szellemi és intellektuális tapasztalatát egy-két oldalban összegyúrni akaró dokumentum formálódik most, aminek jegyében szövetséget tudunk kötni. Egyébként tegnap két-három tucat akadémikus, veretes értelmiségi, Magyarországon a közéleten kívül is, egyéni életteljesítménye okán is magasan jegyzett személy csatlakozott hozzánk, föl is vettük őket az országos választmány ülésén. Körük kiterjed a humán értelmiségiektől a társadalomtudósokon át az egzakt tudományok képviselőiig. Tehát így készülődünk, s a jóisten segedelmét kérjük, amit reményeink szerint Tőkés püspök úr szavaiból is meríthetünk, akit meghívtunk a kongresszusra, és reméljük, szólni is fog hozzánk." Tőkés László püspök hangsúlyozta: jelenleg nincsen fontosabb ügy a státustörvénynél, ezen keresztül pedig az anyaország és a határon túli magyarság szövetségénél. "Ennek a szövetségnek a megalapozását, az anyanemzet és a határon túli nemzetek szövetségének és egységük helyreállításának az alapkövét tette le a státustörvény, és még ezt is ki akarják egyesek forgatni, folyton Európára hivatkoznak, pedig a vak is látja, hogy nem Európának van baja ezzel a törvénnyel, hanem valójában denunciáltak bennünket Európa előtt és följelentették a státustörvényt, közben az EU-ra való hivatkozással próbálják ezt az alapvető eredményt is elvitatni, elerőtleníteni vagy magyartalanítani, ahogyan egy román újság fogalmazott. Ezt nem szabad hagynunk." Orbán Viktor kiemelte: "Én a határon túliaknak mindig azt mondom, hogy bennünk ne azt keressék, hogy jobb- vagy baloldaliak vagyunk, hanem azt, hogy a "fel" vagy a "le" élethetőségek közül melyiket képviseljük, és ha úgy látják, hogy a velünk való együttműködés a felemelkedéshez vezet, minket nem érdekel, hogy milyenek a politikai-ideológiai nézeteik. Az együttműködés szempontjából csak az a fontos, hogy fölemeljük azt, ami közös tulajdonunk, örökségünk és jövőnk." /D. L.: A szobor áll és állni fog. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 14./
2003. május 14.
Gáspárik Attila sokoladalú, színész, médiaszakértő és publicista egy személyben, aki rendszeresen jelentkezik az Erdélyi Riport nevű balliberális propagandaorgánumban. A kötészet napján írt megállapításait Torday Levente nemzetellenes fröcsögésnek minősítette. Gáspárik így vallott: "Rossz költők rossz verseit rossz előadók (szavalók) megmaradásos ünnepeken szokták mappából világgá fájni. Ezek a versek általában nem kortárs szerzők művei, sőt. Régi falvédőkről, padláson felejtett, filléres füzetekből másztak le és elő. Kínrímbe szedett publicisztika, de még annak is silány. Jaj, majd elfelejtettem, ezekkel a versekkel ÜZENNI szoktak, NEKIK. Kötelezően használt szavak: láng, hit, sors, kitartás, csakazértis." (Gáspárik Attila: A költészet napja, Erdélyi Riport (Nagyvárad), 2003. ápr. 17.) Miért kell feltétlenül gúnyolódni azon, hogy vannak, akik ragaszkodnak gyökereikhez, akiknek a múlt nem "végképp eltörlendő" kategória, hanem épp ellenkezőleg: ihlet- és erőforrás? - kérdezte Torday Levente. /Torday Levente: Kérdések válasz nélkül. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 14./
2003. május 14.
Érvényes és érvénytelen. Több mint 50 százalékos volt máj. 11-én, vasárnap a részvétel a Csíki Területi RMDSZ által megszervezett belső választásokon. Nem úgy Háromszéken, ahol nagyfokú volt az érdektelenség a tagság soraiban. A 300 ezer magyar lakta Hargita megyében az RMDSZ-nek három területi szervezete van, a széki történelmi felosztást követve: csíki, gyergyói és udvarhelyszéki. Máj. 11-én Csíkszéken rendeztek állóurnás, titkos, közvetlen belső választásokat, s ezen újraválasztották Ráduly Róbert Kálmán parlamenti képviselőt a szövetség területi elnökének. Az RMDSZ a Szövetségi Képviselők Tanácsának csíki képviselőit is megválasztotta, körzetek szerint. Csíkszeredát Hajdú Áron és Nagy Benedek fogja képviselni az SZKT-ban. Felcsíkról Márton Istvánt, Alcsíkról Rafain Zoltánt, Középcsíkról pedig Zsombori Vilmost választották SZKT-tagnak. (Nagy jelölése és megválasztása sokakban megütközést keltett, ugyanis őt évekkel ezelőtt etikai vétség miatt - az RMDSZ tiszteletbeli elnöke ellen áskálódott - Csíkszeredában kizárták a szervezetből, s ezt az SZKT is megszavazta, ám senki sem tud róla, hogy valaha is rehabilitálták volna.) Kovászna megyében is két területi RMDSZ-szervezet van: a felsőháromszéki (Kézdivásárhely központtal) és a háromszéki (Sepsiszentgyörgy központtal). Az előbbi 31 településen, 34 szavazókörzetben bonyolított le részleges belső választásokat, ezen 3261 RMDSZ-tag, azaz a jogosult személyek 40,66 százaléka vett részt, így a választás érvényes. A háromszéki területen csak 2389 RMDSZ-tagot szavazott, a részvétel így 11,93 százalékos volt, a szavazás tehát érvénytelen. /Csíkszék-Háromszék. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 14./
2003. május 14.
A falugondnoki szolgálat erdélyi alkalmazási lehetőségeiről tanácskoztak az elmúlt hét végén a marosvásárhelyi Bod Péter Diakóniai Központban. A Magyar Művelődési Intézet és az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület közös szervezésében létrejött találkozón Kemény Bertalan, a magyarországi falugondnoki intézményrendszer szellemi atyja, kidolgozója mellett a helyi önkormányzatok, az egyházak és a különböző civil szervezetek képviselői voltak jelen. Ábrám Zoltán megyei EMKE-elnök a házigazdák, valamint Halász Péter, az MMI munkatársa a rendezvény anyagi támogatója nevében köszöntötte a jelenlévőket, majd Kemény Bertalan ismertette a falugondnoki szolgálat tizenhárom esztendős történetét. Az 1990 áprilisában, 24 helységben beindított program sikeresnek bizonyult, ma már 765 településen működik, megyénként egyesületekbe tömörülve. 2000 februárjától pedig tizenkét egyesület részvételével megalakult a Magyar Falu- és Tanyagondnoki Szövetség. A falugondnok igen összetett feladatokat lát el: szociális munkás, amolyan motorizált lelkigondozó, továbbá népművelő és kisbíró egy személyben. Kádár Magor fiatal kutató elmondta, Romániában a törvényi keretek adottak lennének a magyarországival analóg program beindításához, csak éppen a közösségi igény hiányzik, ennek ellenére sok helyen már működik hasonló szolgálat, csak nem e név alatt, és nem rendszerként. Vetési László, az Erdélyi Református Egyházkerület szórványügyi szakértője szerint az ma már evidencia, hogy Erdélyben is be kell vezetni a szolgálatot, de ehhez el kell adni az ötletet a románságnak is. Ezt megkönnyítendő a vonatkozó alapvető dokumentumok román nyelvre való lefordítását szorgalmazta. Kerekes Károly képviselő a román kormányzat ilyen irányú szándékait ismertette, hangsúlyozva: a falugondnoki szolgálatot, az erdélyi tradíciókra alapozva, az önkormányzat, az egyházak és a civil szféra együttműködése révén be kell indítani. Az éppen előkészületben lévő szociális szolgáltatások rendszerének törvénye ezt jelentősen megkönnyítené. /Sz. L.: "A falut valakinek fel kell vállalnia". Tanácskozás a falugondnoki szolgálat erdélyi alkalmazási lehetőségeiről. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 14./
2003. május 14.
Máj. 10-én Kovásznán a Kőrösi Csoma Sándor Iskolaközpont és az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége (AESZ) szervezésében megrendezték a hagyományos Kőrösi Csoma Sándor Anyanyelvi Vetélkedő országos döntőjét, amelyen a nagybányai Nicolae Iorga, a nagyborosnyói Bartha Károly, a nagyváradi George Cosbuc, a székelyudvarhelyi Móra Ferenc és a temesvári 26-os általános iskolák háromtagú csapatai méretkeztek meg. A versenyen egyebek mellett Kós Károly Az országépítő című történeti regény ismeretéből "vizsgáztak" a résztvevők, játékos nyelvi feladatokat oldottak meg, és leveleket írtak korabeli stílusban Az országépítő szereplőihez. /Bodor: Kőrösi Csoma Sándor Anyanyelvi Vetélkedő (Kovászna). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 14./
2003. május 14.
Máj. 10-én Szatmárnémetiben, a Szentlélek plébánia Merk Mihály termében rendezték meg tizedik alkalommal a helyismereti vetélkedőt. Az Otthonom, Szatmár megye helytörténeti sorozat három kötetének anyagából vizsgáztak a versenyzők: dr. Tempfli Imre: Dr. Scheffler János szatmári püspök, nagyváradi apostoli kormányzó pásztorlevelei és utolsó írásai, Gellért Sándor: Kóborló hadjáratok, és Egészségügy-történeti dolgozatok. Dr. Tempfli Imre munkája a szatmári római katolikus egyházmegye két világháború alatti és az 1944-1952 közötti, megpróbáltatásokkal teli korszakát mutatja be. Gellért Sándor kötete nemcsak az általa Mikola környékén gyűjtött népdalok miatt különleges, hanem a szerző néhány fontos esszéje miatt is. Az Egészségügy-történeti dolgozatok című kötet, az egészségtudomány legkülönbözőbb szakágainak helytörténeti dokumentumait tárja az érdeklődő elé. /cs. cs.: A X. Itthon helyismereti vetélkedő díjazottai. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), máj. 14./
2003. május 14.
Sasi Nagy Béla /Nagybánya/ nyugalmazott orvos, éremgyűjtő régóta közöl a helyi lap, a Bányavidéki Új Szó hasábjain, de más kiadványokban is jelentek meg írásai. Gazdag éremgyűjteményének egy részével már a nagybányai közönség is megismerkedhetett. Egy időben kerámiával is foglalkozott, egy képét pedig kiállították az orvosképzőművészek tárlatán. Kezdetben sok mindent gyűjtött, azután rátért az orvosi témájú érmékre. Jelenleg 2500 darab tulajdonosa. Ezenkívül bélyegeket is gyűjt, szintén orvosi témában. Sikerült összeállítania a román orvosi érmék katalógusát. Elég nehéz ma már hozzájutni ezekhez a darabokhoz. Olyan is előfordul, hogy elvesznek a levélben postázott küldemények. Egy neki küldött Nobel-érem is erre a sorsra jutott. /Szika Levente Zoltán: Hajdúkatonák kései utóda. Beszélgetés Sasi Nagy Béla nyugalmazott orvossal, éremgyűjtővel. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 14./
2003. május 15.
Az Erdélyi Riport hetilap arról írt, hogy Bethlen Gábor szobrának nagyváradi avatására milyen nagy tapsot kapott Orbán Viktor, akit Tőkés László püspök így üdvözölt: „Köszöntöm Orbán Viktort, a nemzet miniszterelnökét!” Csend fogadta ellenben Petru Filip polgármester gesztusát, aki rövid levélben utasította vissza a részvételt a szobor talapzatán olvasható, illetve most még csak részben olvasható magyar nyelvű felirat miatt. Bőzsöny Ferenc a mikrofonhoz kérte „Magyarország korábbi és remélhetőleg következő miniszterelnökét.” Hatalmas volt a taps. – „Minden, amit Bethlen tett, arra a mély meggyőződésre épült, hogy a gondviselés őt szolgálattal bízta meg, mely elől – ha akar, ha nem – ki nem térhet. Minden, amit tett, hogy két pogány között az az egy haza – mely éppen három részre volt szakítva – újra egy lehessen. Mert ha meg akarunk maradni, akkor össze kell adni az erőnket, s ha meg akarunk maradni, egy magyarról se mondhatunk le” – hangzott a volt kormányfő intelme. Orbán szerint „Aki vállalja vagy elfogadja a keresztény jelzőt, annak nem lesz könnyű dolga a világnak e sarkában. Klerikálisnak, populistának, s inkább gyakrabban, mint ritkábban, antiszemitának nevezik” – vélekedett. Székely Ervin jelezte, hogy megosztottság van és hiányolta az egységet. /Székely Ervin: Szoboravatás Orbán Viktorral. = Erdélyi Riport (Nagyvárad), máj. 15./
2003. május 15.
Nagyváradon az idei Varadinumon az Erdélyi Múzeum Egyesület nagyváradi fiókszervezete tudományos ülésszakot szervezett. Az EME és a Partiumi Keresztény Egyetem között együttműködési megállapodást írtak alá. A Posticum Ifjúsági Központban szekcióüléseken ki-ki tudományos szakterületének megfelelően válogathatott témát és előadót, a nap során több mint húszan olvastak föl dolgozatot a szakosztályokban. A bölcsészettudományi szakosztályban előadást tartottak: Apáti Tímea - Jótékonysági egyesületek Nagyváradon a dualizmus korában, Emődi Tamás - Újabb középkori műemléki kutatások Erdélyben, Fleisz János - Nagyvárad népességének alakulása a XX. században, Kormányos László - XX. század eleji népesedési viszonyok Nagyváradon, Lakatos Attila - A honfoglalás kor kutatásának helyzete Bihar megyében és Malkucz Attila - Telepítési viszonyok Szentjobb esetében (1728-1811) címmel. Az orvosi, gyógyszerészeti és természettudományos szakosztályban számos csoportos előadás hangzott el. A plenáris előadások során dr. Egyed Ákos akadémikus értekezett a székelyek és hajdúk Bocskai korában címmel, Pomogáts Béla a magyar irodalom EU-csatlakozás utáni helyzetét vizsgálta: Nem kell feloldódni ez európai olvasztótégelyben- fogalmazott. Dr. Kovács András a nagyváradi fejedelmi palotában folytatott kutatási eredményeit osztotta meg hallgatóságával, dr. Hadnagy Árpád doktori disszertációjához végzett tíz esztendős kutatómunkájának eredményeit ismertette. A jeles mineralógus a láthatatlan mikrovilágot igyekezett megismertetni. /(Balla Tünde): XII. Festum Varadinum. A tudományosság jegyében. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 15./
2003. május 16.
Az RMDSZ szavazatainak egy részére is számít a Szövetség Románia Újjáépítésért (URR) néven tavaly bejegyzett párt. Az alakulat vezetői máj. 15-én tartott bukaresti sajtótájékoztatójukon bejelentették, fontos célkitűzésük az etnikumközi feszültségek feloldása. Ezért javasolják "a fejlődés alapjainak közös megteremtését", ennek érdekében pedig a szélsőségességtől való elhatárolódást. Az URR vezetője elsőként a magyar kisebbség gondjaira javasolna megoldásokat, mert ez a népcsoport az etnikai feszültségek egyik fő eszköze és egyben célpontja. Az Út a normalitás felé, avagy A romániai magyarokkal szemben alkalmazott politika újfajta megközelítése című programban első helyen szerepel az önálló magyar egyetem megteremtése a Babes-Bolyai magyar tagozatának létrehozása, vagy a már létező magán felsőoktatási intézmény, a Sapientia-EMTE állami finanszírozása révén. A második programpont az RMDSZ által is sokat hangoztatott szubszidiaritás elvét érinti. Eszerint az adókból begyűlt összegek legkevesebb 50 százalékának a helyi önkormányzatoknál kell maradnia. Sürgetik az etnikai alapú diszkrimináció felszámolását. A program gazdasági prioritásnak tekinti a Nagyvárad-Kolozsvár- Marosvásárhely-Brassó-Bukarest-Kostanca autópálya megépítését, mint az ország fellendülésének, illetve a magyar nemzetrészek közötti kommunikációnak egyik fontos eszközét. A párt gazdasági diszkriminációnak tartja, hogy miközben országszerte felújították az utakat, a Székelyföldön lesújtó a műutak állapota. A program szerint a nemzeti közösségek képviselői számára biztosítani kell az esélyegyenlőséget az állami tisztségek betöltésében a helyi és központi közigazgatásban, a hadseregben és a titkosszolgálatokban egyaránt. A magyar kultúra megőrzésén munkálkodó civil szervezetek állami támogatása szükséges, valamint a közoktatás felülvizsgálata. Át kell térni a francia-német modellű történelemtanításra, amely a kulturális kérdésekre fekteti a hangsúlyt és nem a háborúkra, hogy ki, kit, mikor győzött le. A párt képviselői nem rejtették véka alá, hogy számítanak az RMDSZ szavazóira. Nagy Zoltán, az új párt kolozsvári szervezet elnöke egyébként úgy tartja, hogy az RMDSZ-nek etnikai szövetségként nincs jövője. /Szőcs Levente: Az URR magyarságprogramot állított össze. = Krónika (Kolozsvár), máj. 16./ A Szövetség Románia Újjáépítéséért (URR) nevű új politikai szervezet fiatal, dinamikus vezetői felismerték, hogy az erdélyi magyarok világos és távlatos ajánlatot tevő politikája az ország egészének is hasznos. Az RMDSZ programjából kiemelt célokkal az URR váratlanul kettős próbatétel elé került. Egyrészt meg kell győznie a megcélzott magyar választókat arról, hogy "nyitása" őszinte. Másrészt rá kell döbbennie arra, hogy akkor merített az RMDSZ programjából, amikor az jelentős korrekciókra szorul, amikor a magyar választók nagy része radikálisan új programra vár. A számbelileg rohamosan fogyó és egyre markánsabb regionális és politikai tagoltságot mutató erdélyi magyarságnak olyan reformokra van szüksége, amelyek egyaránt számot vetnek a fogyással, de azzal is, hogy a megmaradás nem jelentheti a modernizációs versenyből való kimaradást. /Bakk Miklós: Egy próbatétel megfejtése. = Krónika (Kolozsvár), máj. 16./
2003. május 16.
Tempfli József püspök szerint a hatalom szándékosan odázza a tárgyalást, ugyanis most dec. 3-ára napolta el a Legfelsőbb Bíróság a nagyváradi Barokk Palota ügyében folytatott per tárgyalását. - Romániában még nincs jogállam. Nem vagyunk méltók rá, hogy bekerüljünk az Európai Unióba - szögezte le máj. 15-i sajtótájékoztatóján Tempfli József. 2001-ben a bíróság az egyház javára döntött, azonban az ítélet ellen a Körösvidéki Múzeum nevében fellépő állami intézmények és a püspökség egyaránt fellebbezett, utóbbi az indoklást kifogásolván. A püspök szerint a hatalom tudja, hogy amíg nem születik végleges ítélet, az egyház nem fordulhat a choz. Tempfli József a fejleményekről még a PSD-vel való tárgyalás megkezdése előtt tájékoztatta a Brassóban tartózkodó Lakatos Péter területi RMDSZ-elnököt, aki ígéretet tett rá, hogy Adrian Nastase miniszterelnöknek fogja felvetni a Barokk Palota ügyét. /Pengő Zoltán: Újabb halasztás a Barokk Palota perében. = Krónika (Kolozsvár), máj. 16./
2003. május 16.
Cselekvő magyarokkal találkozott Nagyváradon, a Kárpát-medencei civil szervezetek találkozóján, eddig inkább jeruzsálemi siratófalakra emlékeztették a hasonló fórumok - fogalmazott az EMKE képviseletében érkező Kötő József, a Civil Társadalom Napján. Pomogáts Béla, az Illyés Közalapítvány elnöke kifejtette: átfogó polgári társadalom nem jöhetett létre Európának e régiójában, mert a kommunizmus hatásaitól nem szabadultak e társadalmak. Több tényező is befolyásolja ezt, az anyagi függetlenség, hogy a politika ne fogja saját hámjába a civil szerveződéseket, s föltevődik harmadsorban a kérdés, hogy az új polgárságnak vajon köze van-e a magyar kultúrához. Kántor Lajos a frissen megalakult Kolozsvár Társaságról is szólt, szerinte reális veszélyt jelent a karizmatikus személyek bevonása. Egyed Ákos akadémikus közölte: az erdélyi tudományos akadémiaként számontartott, kétezer tagot számláló Erdélyi Múzeum-Egyesület létét veszélyeztető anyagi nehézségekkel küzd. Bemutatkoztak a Kárpát-medencét képviselő szervezetek is. /(Balla Tünde): XII. Festum Varadinum. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 16./
2003. május 17.
A Kolozsváron Bocskai-házként ismert ingatlanba költözött át a Sapientia - Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE). Tonk Sándor rektor úgy véli, az intézetnek nyújtott évi kétmilliárd forintos magyar állami támogatás a 2004-2005 tanévtől fejlesztésre már nem, csupán a működtetésre lesz elég. A Mátyás király szülőháza melletti ingatlan az egyetem mellett a Kutatási Programok Intézetének is otthont ad. Az ingatlan két előadóteremnek is helyet ad, a tetőtér beépítésével pedig tanári vendégszobákat létesítettek. "Fontosnak tartom, hogy ne csak hivatali épület legyen, hanem a kolozsvári magyar értelmiség szellemi központjává is váljon" - hangsúlyozta Tonk Sándor. Az oktatás feltételeit vizsgáló szakbizottság május 28-án érkezik Kolozsvárra, ennek véleményezése alapján dől el az előzetes működési engedély sorsa.Az egyetem fejlesztésével kapcsolatosan Tonk Sándor kifejtette: jelenleg négy helyszínen (Csíkszereda, Marosvásárhely, Kolozsvár és Nagyvárad) 1600 diákjuk és 300 tanáruk van. /Lázár Lehel: Tonk elégedetlen. A Bocskai-házba költözött a Sapientia. = Krónika (Kolozsvár), máj. 17./
2003. május 17.
Máj. 16-án Nagyváradon ünnepélyes keretek között elhelyezték a magyar kormány jelentős anyagi támogatásával létesülő Ady Termálszálló és Kulturális Központ alapkövét. Az új nagyváradi Ady-központ létrehozását a nagyváradi Mecénás Alapítvány és nagyváradi katolikus püspökség kezdeményezte. Kis Sándor, a Mecénás Alapítvány kuratóriumának elnöke beszédében köszönetet mondott a támogatóknak, Szabó Vilmos, a Miniszterelnöki Hivatal határon túli magyarokért felelős államtitkára pedig elmondta, hogy a nagyváradi központ létrehozásának támogatásáról tavaly ősszel született döntés, decemberben írták alá a megállapodást. A nagyváradi tanács olyan bérleti konstrukcióban adta a telket, hogy a szálló bevételeiből 20 romániai egyetemista évi 20 millió lej ösztöndíjat kap, ebből a keretből 10 egyetemistát a városi tanács jelöl ki. A szállodából, gyógyfürdőből, konferenciateremből és diákszállóból álló központban helyet kap majd egy Ady Múzeum, továbbá több helyi civil szervezetnek is itt lesz majd a székhelye. Az alapkövet Tempfli József nagyváradi katolikus püspök áldotta meg. Az ünnepélyes alapkőletételt megelőzően Tőkés László református püspök külön sajtótájékoztatót tartott Nagyváradon, s tiltakozott "az Ady emléke ellen elkövetett szentséggyalázat miatt", mivel véleménye szerint ennek a központnak nem Nagyváradon, hanem Érdmindszenten, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület fennhatósága alatt kellett volna megépülnie. /Alapkőletétel Nagyváradon. Egy év alatt elkészül az Ady Központ. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 17./
2003. május 17.
Nagyvárad zajlik a Varadinum, igényes előadások követik egymást. Osztatlan siker koronázta és állvatapsolás jutalmazta a budapesti Honvéd Táncegyüttes előadását. Zalder András nagyváradi képzőművésznek Nagyvárad legszebb épületeiről készített fényképeit a Foto Art Galériában és az Ady Középiskolában tekinthetik meg a betérők, Miklós János belényesi képzőművész munkái pedig a Bihar megyei RMDSZ székházában láthatók. /(Balla Tünde): XII. Festum Varadinum. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 17./
2003. május 19.
Máj. 18-án befejeződött a nagyváradi Varadinum rendezvénysorozat. Dr. Ternyák Csaba magyarországi címzetes érsek, a vatikáni püspöki kongregáció titkára celebrált szentmisét a zárónapon. A Festum Varadinumot a hagyományoknak megfelelően ünnepi körmenet zárta.Idén is katolikus szentmise és körmenet szerepelt a Varadinum zárónapi programjában. A szentmisén részt vett Alföldi László kolozsvári magyar főkonzul és Szabó Vilmos határon túli magyarokért felelős államtitkár is. A szertartást körmenet követte, melyen a hívek és a klérus tagjai a Szent László-ereklyét tartalmazó hermát hordozva megkerülték a lovagkirálynak a püspöki palota parkjában álló szobrát. A Varadinumon máj. 16-án vezető magyarországi és határon túli magyar politikusok részvételével politikai fórumot szerveztek Nagyváradon. Az RMDSZ-fórumon részt vett Kiss Péter kancelláriaminiszter, Szabó Vilmos, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára, Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke, Csapody Miklós, az MDF parlamenti képviselője, Markó Béla RMDSZ-elnök, Duka-Zólyomi Árpád, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának alelnöke, valamint Józsa László, a Vajdasági Magyar Nemzeti Tanács elnöke. A fórumon a kedvezménytörvény tervezett módosításával kapcsolatban Szabó Vilmos elmondta, kikerülne a jogszabályból a munkavállalás lehetősége és az ahhoz kapcsolódó egészségügyi, szociális, valamint más gazdasági kérdések. A határon túli szervezetek vezetői hangsúlyozták: alapvetően elfogadható számukra a jelenlegi módosítási tervezet. Markó Béla és Duka-Zólyomi Árpád az oktatási-nevelési támogatás folyósítási módjának pontosítását tartotta szükségesnek, valamint azt, hogy minden magyar nemzetiségű határon túli diák és tanár megkaphassa a diák-, illetve pedagógusigazolványt. Józsa László ehhez hozzátette: nem szabad, hogy a törvény tartalom nélkülivé váljék, és csalódást okozzon a határon túli magyaroknak. /P. Z.: Létezik erdélyi magyar politika. Nagyváradon befejeződött a 12. Festum Varadinum. = Krónika (Kolozsvár), máj. 19./
2003. május 19.
A Gábor Dénes Főiskola (GDF) erdélyi tagozatának tízéves évfordulójára szerveztek jubileumi emlékülést május 17-én Kolozsváron, amelyen fővédnökként jelen volt Szabó Vilmos államtitkár. A rendezvényen köszöntőt mondott Szabó Vilmos, Havass Miklós, a SZÁMALK Rendszerház Rt. elnöke, a GDF egyik létrehozója, dr. Selinger Sándor, a GDF Erdélyi Konzultációs Központjának (EKK) igazgatója, dr. Kötő József, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) elnöke, Kerekes Sándor, a Megyei Tanács alelnöke és Boros János alpolgármester. Dr. Zárda Sarolta, a GDF kuratóriumának elnöke emlékérmeket és emléklapokat nyújtott át a több személyiségeknek, köztük dr. Selinger Sándornak, Végh Miklósnak, a GDF székelyudvarhelyi tagozata vezetőjének, Nagy Zoltánnak, a nagyváradi tagozat vezetőjének és Balló Árpádnak, a sepsiszentgyörgyi tagozat vezetőjének. /(köllő): Tízéves a Gábor Dénes Főiskola. Emlékérmeket és emléklapokat adtak át. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 19./
2003. május 19.
Romániában 2002-ben 3486-an vetettek önkezükkel véget az életüknek. 2001-ben 3127-en lettek öngyilkosok. A romániai magyarok - akár a magyar nemzet egésze Európában - élen járnak az ezer főre eső öngyilkosságok tekintetében. A megyék közül Hargita vezet (38,7 eset/ezer fő), a második Kovászna megye (35,2), a harmadik Szatmár (32,5), a negyedik Maros megye (28,6) - valamennyi messze fölötte a 15,5-es országos átlagnak. Bajaink gyökerei mélyre nyúlnak, Trianonig s azon is túlra, írta Szilágyi Aladár. /Szilágyi Aladár: Románia bajnokai vagyunk. = Bihari Napló (Nagyvárad), máj. 19./
2003. május 20.
Nagyváradon politikai fórumon Csapody Miklós MDF-es országgyűlési képviselő kifejtette véleményét: a határon túli magyarság belefáradt a státustörvény körüli vitába, és már szinte bármilyen módosítást elfogadna. Markó Béla RMDSZ-elnök cáfolta ezt az állítást, és Szabó Vilmos, a Miniszterelnöki Hivatal határon túli magyarok ügyeivel megbízott politikai államtitkára szerint sincs szó semmiféle "belefáradásról". Szabó Vilmos a vele készített interjúban hangoztatta: a határon túli magyar szakértőkkel, politikusokkal az elmúlt hetekben tartott tárgyalásain nyitottságot és készséget tapasztalt egy stabil és működőképes törvény megalkotására. Csapody megfogalmazását azért sem fogadhatja el, mert a kedvezménytörvény továbbra is működik. Szabó Vilmosnak az a benyomása, hogy a május 24-i Magyar Állandó Értekezleten a határon túli magyarság képviselői meg tudnak állapodni a még nyitott kérdésekben. Az uniós csatlakozással összefüggésben szerepel a kormány javaslatában az, hogy nem magyar nemzetiségűek is pályázhatnak oktatási kedvezményért, amennyiben gyermekeik magyar iskolában tanulnak. Szabó szerint csaknem minden tárcánál a legnagyobb nyitottsággal, empátiával, szolidaritással viseltetnek a határon túli magyarok iránt. A legtöbb minisztériumban külön osztály, főosztály vagy csoport foglalkozik a témával. Szabó példaként hozta fel, hogy kormányra kerülésük után, a száznapos program keretében kiderült, hogy a magyar igazolványok elkészítése elmaradt, és ennek pénzügyi akadálya van, az új kormány csaknem egymilliárd forintot adott erre a célra a Belügyminisztériumnak. /Salamon Márton László: Szabó Vilmos Máért előtti optimizmusa. = Krónika (Kolozsvár), máj. 20./
2003. május 20.
A magyar kormány feladata a lehető legnagyobb mértékű nemzeti egyetértés megteremtése - hangsúlyozta Szabó Vilmos, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára máj. 18-án Nagyváradon, miután találkozott Tőkés László református püspökkel. A találkozót követő sajtóértekezleten mind az államtitkár, mind a püspök a párbeszéd fontosságát emelte ki. Egyetértettek abban, hogy a Királyhágómelléki Református Egyházkerület kezdeményezésére létrejött nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetemnek továbbra is fejlődnie kell. Szabó Vilmos hangsúlyozta, hogy a magyar kormány az RMDSZ-t tartja a romániai magyarság hivatalos képviselőjének, de az egyházfőkre is fontos partnerként tekint, ezért kezdeményezte, hogy erdélyi látogatása során találkozzon a történelmi magyar egyházak vezetőivel. A nagyváradi magyar magánegyetem jelenleg a Sapientia erdélyi magyar magánegyetemnek biztosított évi 2 milliárd forintos magyar költségvetési támogatásból 25-30 százalékot kap. Az államtitkár és a psüspök eltérően ítélte meg a nagyváradi Ady- központ ügyét. A magyar kormány a nagyváradi Mecénás Alapítvány és a nagyváradi katolikus püspökség tervének megvalósítását támogatja, míg Tőkés püspök szerint ez a támogatás az egyházkerülete által Érdmindszenten elképzelt központ létrehozását illetné meg. Szabó Vilmos Nagyváradon megbeszélést folytatott Tempfli József katolikus megyés püspökkel, előzőleg Kolozsváron Pap Géza erdélyi református és Mózes Árpád evangélikus püspökkel találkozott. /Megbeszélés a történelmi magyar egyházak vezetőivel. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 20./
2003. május 20.
A csúcsvezetők meglehetősen triumfalista nyilatakozata jellemezte a brassó-pojánai RMDSZ-SZDP megbeszéléseket. Azonban a ,,csúcs" után kiderült, a megye RMDSZ-vezetői nem elégedettek az eredménnyel. Váll- és lapockaveregetésekkel, kedélyeskedésekkel teltek az órák, lényeges dolgokban egymás mellett elbeszéltek, s bár a Markó- és Hrebenciuc-nyilatkozatok sikerről szóltak, a helyi vezetők elégedetlenkedései - Háromszék mellé felzárkózott Csík, Maros és Kolozs megye is - azt mutatják, sem az országos, sem a megyei egyezmények nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket. Lehet hajtogatni, hogy hála együttműködésüknek, megszületettek a vagyon-visszaszolgáltatási törvények, de eddig az a bizonyos tárcaközi bizottság egyetlen magyar ingatlant sem adott vissza; az egyetem szétválasztása álom maradt; az erdőtörvény valóban vagyonhoz juttatta a székely embert, most azt akadályozzák, hogy ésszerű kihasználása érdekében társuljon; bíróságokon a magyar nyelv használatának biztosítása valahol elveszett a jogszabályból, a szövetkezeti törvénytervezetet halogatják, s az RMDSZ bármennyire szeretné tisztázni a nyugdíjalapból és az egészségbiztosításból nyomtalanul eltűnt tíz- és százmilliárdok sorsát, a kormánypárt ígérete ellenére nem hoz létre bizottságokat, s a megyei szinten a magyar vezetőket továbbra is mellőzni szeretnék az apparátusban. Felerősödött a magyarellenes retorika, Marosvásárhelyen az elmúlt időszakban három olyan szoborfelirat született, például a felállított holokauszt-emlékművön, ami sérti az ott élő magyar lakosság önérzetét, a Nagyváradon nemrég avatott Bethlen Gábor-szobron is le kellett takarni a magyar fejedelem keresztnevét s közismert jelszavát: Ha Isten velünk, ki ellenünk? Kudarcot jelenteni mégsem lehet, tehát mind az SZDP, mind az RMDSZ csúcsvezetősége sikerekről beszél. /Simó Erzsébet: Máról holnapra: Törvényességre várva. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 20./
2003. május 20.
Nagyváradon a Varadinum keretében tartották máj. 17-én A XX. század emlékezete, öröksége című, a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság által meghirdetett pályázat ünnepélyes díjkiosztó ünnepségét. Idén 9. alkalommal írtak ki helytörténeti témájú pályázatot, tavaly után immár másodszor A XX. század emlékezete, öröksége címmel. A pályázatra 22 felnőttek és 17 diákok által írt pályamű érkezett. Baracsi Béla Deportáltak, hadifoglyok című, egyébként nagyon jó munkáját azért nem díjazták, mert korábban már megjelent könyv alakban. Az első díjat megosztva kapta Pásztai Ottó (a két világháború közötti nagyváradi amatőr színjátszásról írt dolgozatáért) és dr. Jósa Piroska (Csernák Béla nagyváradi református lelkész életét és munkásságát ismertető dolgozatáért), a 2. díjat megosztva Boros Ernő (a falurombolásnak áldozatul esett Tasnád melletti Gánáspusztáról írt dolgozatáért) és Puskel Péter (a végvári iparmágnás Neumann család történetét feltáró dolgozatáért) nyerte el. A diákok közül az első díjat Tőkés Máté érdemelte ki a Fekete-Körös menti 1919-es és 44-es vérengzésekről írt dolgozatáért. A díjazott dolgozatok nyomdafestéket látnak a Partiumi Füzetek sorozatban, a nem díjazott, de jól sikerült pályamunkák egy része megjelenhet a Partiumi Közlöny című lapban. /Kinál György: Szatmár megyei díjazott a Festum Varadinum ünnepségeken. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), máj. 20./
2003. május 21.
Máj. 21-től nyilvánossá válik a romániai parlamenti képviselők és köztisztviselők vagyona Az RMDSZ képviselői és szenátorai készségesen válaszoltak a lap munkatársainak kérdéseire.Eckstein-Kovács Péter szenátor 1987-ben vásárolt kolozsvári házában lakik., személygépkocsija nincs. Borbély László képviselőnek háza van Marosvásárhelyen; telke nincs, kocsija van, tízezer eurót meghaladó bankszámlával rendelkezik. Verestóy Attila szenátor közismerten a száz leggazdagabb román állampolgár listáján szerepel. Három háza van: Székelyudvarhelyen, Snagovon és Bukarestben, sorolta, sok hektárnyi mezőgazdasági területtel, illetve beltelekkel rendelkezik, autója van, bankszámláin a tízezer eurós érték többszöröse szerepel, vagyona pedig mintegy 15 millió dollárt tesz ki. Frunda György szenátornak Marosvásárhelyen van háza és ügyvédi irodája, illetve nyaralója. Autója kettő is van, bankszámláinak összértéke meghaladja a tízezer eurót, és részvényes a marosvásárhelyi GaGa Rádiónál. Puskás Bálint szenátor két ingatlannal rendelkezik: egy családi házzal Sepsiszentgyörgyön és az ehhez tartozó 500 négyzetméteres telekkel, valamint egy 50 négyzetméteres hétvégi házzal Kőröspatakon, amelyhez 1100 négyzetméteres telek tartozik, emellett személygépkocsival rendelkezik. Szilágyi Zsolt képviselőnek egyszobás, 40 négyzetméteres nagyváradi tömbházlakása van, emellett ugyancsak Váradon birtokol 334 négyzetméteres, családja által visszanyert beltelket, 20-30 ezer euró közötti összeg van bankszámláján. Pécsi Ferenc 1983-ban vásárolt négyszobás lakással büszkélkedhet Szatmárnémetiben, míg a megyében 3,48 hektáros, örökölt szántófölddel, kocsija is van. Kelemen Hunor képviselő se autóval, se házzal, se bankszámlával nem rendelkezik. A Medianet cég többségi tulajdonosa, részvényei összértékét nem közölte. Ráduly Róbert képviselőnek Csíkszeredában van két tömbházlakása, 0,5 hektáros beltelket birtokol Csíkcsomortánban és gépkocsival rendelkezik. Bankszámláján 14 ezer euró kamatozik.Kelemen Atilla képviselő, az RMDSZ frakcióvezetője feleségével közösen két házzal rendelkezik /Marosvásárhelyen és Székelykövesden/, emellett istállója, 17 fajlova, tíz szarvasmarhája és két hektár földje van, személygépkocsival is rendelkezik. Markó Béla RMDSZ-elnök elmondta: a vagyonbevallás máj. 21-től válik nyilvánossá. "Holnap szívesen a rendelkezésükre állok" - zárta le a beszélgetést Markó Béla. /Rostás Szabolcs, Salamon Márton László: RMDSZ - szegény ember, gazdag ember. = Krónika (Kolozsvár), máj. 21./
