A Párizsban élő Méray Tibor író, az Irodalmi Újság főszerkesztője által alapított, erdélyi fiatal magyar újságírók három hónapos magyarországi továbbtanulását elősegítő, idén nyolcadik alkalommal kiosztott díjat az alapító által kijelölt - Kántor Lajos, Lászlóffy Csaba és Tibori Szabó Zoltán összetételű - bizottság Papp Sándor Zsigmond újságírónak, a nagyváradi Erdélyi Riport című hetilap munkatársának ítélte. /Méray-díj 2003. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 15./
2003. március 15.
A baróti RMDSZ március 15-e "előestéjén" megkezdte a szabadságharc megünneplését. A Baróti Szabó Dávid Középiskola közreműködésével emlékműsort tartott Baikó Lajos 48-as honvédtiszt emlékművénél és a millecentenáriumi emlékműnél. Albert Dénes polgármester tartott ünnepi beszédet a Zathureczky-temetőben, ahol megkoszorúzták Bem tábornok tábori orvosának, Simonffy Sámuelnek a síremlékét. Az ünneplők fáklyás menetben vonultak újra a város központjába. Hét órától a Művelődési Házban megnyitották a Kossuth-arcai a Kárpát-medencében című kiállítást, majd nyolc órától kezdetét vette a Hiszek egy Istenben! Hiszek egy Hazában! című koncert, a helyi TransylMania együttes előadása. Gyergyószentmiklóson az RMDSZ és a polgármesteri hivatal kétnapos rendezvénye az iskolákban szervezett ünnepségekkel kezdődött. A Fogarassy Mihály Általános Iskolában történelmi vetélkedőt tartottak. A Kós Károly iskola diákjai az Így látjuk mi témával meghirdetett kiállításra neveztek be rajzaikkal, valamint szavalóversenyt tartottak. A középiskolákban zenés-irodalmi összeállításokat mutattak be. A Földváry Károly Hagyományőrző Egyesület huszárai vonultak fel. Sepsiszentgyörgyön márc. 14-én a Szabadság-szobornál helyezték el a kegyelet virágait, majd a Váradi József Általános Iskola udvarán felállított kőtömbös kopjafánál mutattak be ünnepi műsort az iskola tanulói. Ezután a Gábor Áron- és Balcescu-szobroknál és a Lábas Házon található Váradi-Bartalis siralomházi emléktáblánál tartottak megemlékezést. Délután az őrkői vesztőhelyi emlékműnél, a szemerjai és az eprestetői csaták emlékműveinél idézték fel az 1848-49-es eseményeket. Este a Tamási Áron Színház színészeinek közreműködésével Kossuth-emlékestet tartottak. /Ünnep havazásban. = Krónika (Kolozsvár), márc. 15./
2003. március 17.
Szatmárnémetiben márc. 15-én a Láncos-templomban kezdődött az ünnepségsorozat. Kiss Zsuzsa, a Református Gimnázium tanárnőjének beszéde után dr. Kiss László, a Szent-Györgyi Albert Társaság elnöke Szilágyi Évának, a Református Gimnázium igazgatónőjének átadta a társaság díját. Szilágyi Éva élete és munkája összefonódott a szatmári magyarság, illetve a szatmári református közösség életével. Az ünneplők a református temetőben, Kossuth Lajos emléksírjánál folytatták az ünnepséget. Kereskényi Sándor szenátor a megbékélés szükségességét, a nemzeten belüli egység jelentőségét hangsúlyozta. Az Ormos-ház falán elhelyezett Petőfi-emléktáblánál folytatódott a megemlékezés, ahol Varga Attila parlamenti képviselő mondott ünnepi beszédet.Az Északi Színházban Turi Gábor, Debrecen alpolgármestere mondott ünnepi beszédet, majd a nagyváradi Kiss Stúdiószínház mutatta be pódiumműsorát "Fényes ég alatt" címmel. /Túrós Lóránd: Március 15-i ünnepségek Szatmár megyében. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), márc. 17./
2003. március 18.
A Szociáldemokrata Párt-RMDSZ parlamenti koalíció a szenátusban elutasította a Demokrata Párt által kezdeményezett Magukra hagyott nyugdíjasok című egyszerű indítványt a múlt héten. Az indítvány kérte a nyugdíjalapoknak a politikai irányítás alóli kivételét, a nyugdíjak növelését, valamint a kedvezményes gyógyszerek jegyzékének növelését. Az RMDSZ szenátorai, mintha a magyarok körében nem is lennének nyugdíjasok és ezek nem nyomorognának, ellene szavaztak az indítványnak - amikor tartózkodni is lehetett volna. Mondják is a parlamentben akkreditált tudósítók, hogy az RMDSZ a kormánypárt magyar részlege lett. A felsőházból kijövő nyugdíjasok között két magyar is volt. Az egyikük szomorúan jegyezte meg: "Nagyon szégyelltem, hogy ilyen vezetőink vannak, akiknek az egyszerű ember élete a semmivel egyenlő. Mondja, miért kellett a kormánypárttal szavazni, miért?" /Román Győző: Legalább tartózkodnának. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), márc. 18./
2003. március 18.
Márc. 15-én Székelyhídon immár harmadik alkalommal került megrendezésre a Szabadságharc zászlaja alatt elnevezésű történelmi verseny. A vetélkedő a székelyhídi Petőfi Sándor Elméleti Líceum, annak szülőbizottsága és a Székelyhídi Ifjúsági Szövetség szervezésében zajlott. A versenyen Értarcsa, Érmihályfalva, Hegyközszentmiklós, Székelyhíd, Margitta és Monospetri háromfős csapatai mérték össze tudásukat a magyarság történelméből. /Cservid Levente: Történelmi vetélkedő. = Bihari Napló (Nagyvárad), márc. 18./
2003. március 18.
Jubileumi tárlattal jelentkezett Marosvásárhelyen a hetven éves Orbán Fülöp Irma textilművész. Pályájának jelentős része, közel két évtized az egykori Székely Népi Együtteshez kapcsolódik, ahol kosztümtervezőként dolgozott. Az akkori igazgatónak, Hajdú Zoltánnak sikerült a legkedvezőbb munkakörülményeket megteremtenie az együttes működéséhez. Hatalmas gyűjtőmunkát végzett akkoriban, ma is többnyire abból él. 1975-ben váratlanul elbocsátották. Orbán Fülöp Irma félszáznyi faliszőnyeget szőtt eddig. /Sz. L.: "Célom a rácsodálkoztatás lenne..." = Erdélyi Napló (Nagyvárad), márc. 18./
2003. március 18.
A nagyszalontai MIDESZ évekkel ezelőtt a Hasbeszélő című periodikával lépett az olvasók elé. Most új kiadványt jelentettek meg Demokrata címmel. A négyoldalas kiadvány legszembetűnőbb érdekessége a nemzetiszín kokárda, amelyik nemcsak nyomtatott formában látható a címlapon, hanem szalagként rátűzve is. A Demokrata első oldalán olvasható a szalontai nép 2003-as követelése, a mai 12 pont. Ezek között a sajtószabadság mellett felelős városvezetőket, beruházásokat követelnek, olyan elöljárókat, akik a nép közül emelkedtek ki, akik szolgálnak, de nem kiszolgálnak, nem kótyavetyélik el a város vagyonát, s határozataikban a fokmérő csakis a nép érdeke lehet. A szerzők gyűjtést kezdeményeztek a város jelképe, a Csonkatorony restaurálása érdekében. A Demokrata példányait a március 15-i ünnepség idején ingyen osztották a fiatalok. /C. Patócs Júlia: Gondolatok a forradalom jegyében. = Bihari Napló (Nagyvárad), márc. 18./
2003. március 18.
Veres Kovács Attila nagyváradi református lelkipásztor meghívásnak eleget téve néhány hetet töltött az Egyesült Államokban és Kanadában, hogy a magyar diaszpóra életét közelebbről megismerje. Az Egyesült Államokban két magyar református egyházkerület van: a Krisztus Egyesült Egyházán belül a Kálvin, illetve a Független Magyar Református Egyházkerület. Az első napokban a Kálvin Egyházkerület lelkészeivel találkozott. Nehéz helyzetben van mindkét egyházkerület, mert fokozatosan kiszorul az életükből a magyar nyelv. Két istentiszteletet tartanak: egy magyar és egy angol nyelvűt. Az angolon általában többen vannak. A kanadai Montrealban a Székely Egyesület 70. évfordulóján is részt vehetett, majdnem 300 elszármazott székellyel együtt. Az ottani kis magyar sziget igyekszik fenntartani önazonosságát. A fiatalok a Gyöngyösbokréta Együttesben táncolnak, a népdalokat szakemberektől tanulják. Kanadában jobban őrzik az identitásukat a magyarok, mint az USÁ-ban. Az anyaországi egyházak elhanyagolják a diaszpórát. Nincs koncepciójuk vagy kidolgozott stratégiájuk a diaszpórára vonatkozóan. A régi óriási nagy magyar közösségek, mint a clevelandi vagy a Detroit környéki volt autógyári kolóniák fokozatosan felbomlanak. /Fábián Tibor: Nagy magyar közösségek helyett kis nyelvi szigetek. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), márc. 18./
2003. március 19.
A budapesti Kós Károly Kollégium 1990 óta minden évben, közvetlenül márc. 15-ét megelőzően egyhetes hagyományápoló és kulturális rendezvénysorozatot szervez a többi fővárosi kollégium bevonásával. Idén mintegy kétezer diák kapcsolódott be a programba, köztük határon túli magyar középiskolások is. A rendezvénysorozat hagyományosan márc. 9-én kezdődik, a fővárosi nemzetiségi iskolák fesztiváljával, másnap a fővárosi kollégiumok versmondó versenyével folytatódik, illetve a harmadik és ötödik napon népek, nemzetek kultúrájából ihletődött színpadi produkciókkal, vetélkedővel, végül 14-én a színpadi produkciókat bemutató gálával és az ünnepélyes díjkiosztóval zárul. A Kós Károly vetélkedő az író életéhez és munkásságához kapcsolódik. Határon túli középiskolások 1993 óta kapcsolódtak be a programokba. Az idén Marosvásárhelyről, Szatmárnémetiből, Székelyudvarhelyről és Beregszászról jöttek diákok. Április 8-án újabb hagyományos rendezvény lesz, a történelmi verseny, erre is várnak kolozsvári, marosvásárhelyi, nagyváradi, szatmárnémeti és a székelyföldi csapatokat, illetve Szlovákiából négy, Kárpátaljáról és Vajdaságból két-két, Horvátországból és Szlovéniából pedig egy-egy csapatot. /Guther M. Ilona: Erdélyieket is meghívnak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 19./
2003. március 19.
Jakobovits Miklós /sz. Kolozsvár, 1936/ festőművész a Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskola elvégzése után Nagyváradra költözött, ahol kiteljesedett művészi tevékenysége és szervezői képessége. Rendszeresen jelentkezett munkáival a nagyközönség előtt, külföldi csoportos kiállításokon is. Esszéivel művészeti íróként is sokat tett az erdélyi képzőművészet népszerűsítéséért. 1993-tól 1996-ig a Barabás Miklós Céh alelnöki, 1997-től pedig elnöki tisztét tölti be. 2003. március 15-én a Magyar Köztársaság kiemelkedő munkásságát Munkácsy-díjjal jutalmazta. /Németh Júlia: A titkokat keresem - vallja a Munkácsy-díjas Jakobovits Miklós festőművész. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 19./
2003. március 20.
Ecaterina Andronescu nagyváradi látogatásakor ért véget a kéthetes tanügyminisztériumi ellenőrzés a Bihar megyei tanfelügyelőségen. Az ellenőrző csoport tagja Matekovics Mihály, a Romániai Magyar Pedagógus Szövetség egyik vezetője, aradi főtanfelügyelő helyettes, aki a kisebbségi oktatás kérdéseiben vizsgálódott Nagyváradon. Matekovics Mihály szerint a megyében elegendő a kisebbségi - magyar, német és szlovák - nyelveken oktató tanintézetek száma, hasonlóképp kielégítőnek találta a magyar osztályok létszámát. Országosan is gond van a vidéki iskolák infrastrukturális fejlettségével, felszereltségével. Az újságíró kérésére Matekovics Mihály összehasonlította az aradi és a bihari kisebbségi oktatás helyzetét. "Biharban minden téren az adatok hatszorosát kell vennünk, amíg nálunk, például Aradon csak a Csiky Gergely Iskolacsoport létezik, s az ezen belüli szakok között választhatnak (szakiskolai csoportokból is), addig Biharban magyar és magyar tannyelvű osztályokat működtető középiskolák között dönthetnek a tanulók és a szülők." A két határ menti megyében erősebb az elvándorlás. /Balla Tünde: Két évi tanfelügyeletet mérlegeltek Biharban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 20./
2003. március 21.
A Nastase-kabinet márc. 20-ai ülésének fő témája az iraki háború kérdéskörének és a hatóságok ezzel kapcsolatos tennivalóinak elemzése volt. A román kormány létrehozott egy válságcsoportot, amelynek feladata a bagdadi helyzet folyamatos nyomon követése. A kormány megállapította, hogy az erőszakos fellépés az utolsó lehetőséggé vált Szaddám Husszein rezsimjének ártalmatlanná tétele vonatkozásában, hiszen a békés rendezés kísérletei mind csődöt mondtak az utóbbi 12 évben. Románia a szövetséges és partnerállamok iránti kötelezettségei szellemében támogatja a hadműveleteket. /Hivatalos román álláspontok. = Bihari Napló (Nagyvárad), márc. 21./
2003. március 21.
Nagyváradi egyházi és világi vezetőket, valamint egy történészt kértek arra, hogy fejtsék ki véleményüket az iraki háború kirobbanásáról. Tempfli József római katolikus püspök: - Nagyon nehéz felelősségteljesen és egyértelműen állást foglalni. A Szentatya és az egyház hivatalos álláspontja egyértelműen az, hogy mi mindent kövessünk el, imádkozzunk azért, hogy ne kezdjenek háborút. A kialakult helyzet láttán egyértelműen nem lehet kijelenteni sem azt, hogy helyes ez a háború, miután nem tudtak békés úton megegyezni, de azt sem, hogy teljesen igazságtalan lenne. Tőkés László református püspök: Egyházunk hitvallásaink alapján eleve békepárti. Nem vagyunk hivatottak eldönteni, de nem is áll módjában egy egyháznak eldönteni annak a bonyolult kérdésnek a lényegét, hogy a háború szükséges vagy nem, elkerülhető vagy megelőzhető. Annak a híve vagyok - ezt egyházam nevében is mondhatom -, hogy minél kevésbé keveredjenek bele országaink ebbe a háborúba. Egymást túllicitálva ne próbálják az Amerikai Egyesült Államok kegyeit elnyerni. Biró Rozália nagyváradi alpolgármester: Több ország vezetői is úgy érzik, hogy az USA részéről katonai erődemonstrációról van szó Szaddám rezsime, de a világ felé is. Jobb megoldás lett volna, ha diplomáciai, gazdasági és politikai úton el tudták volna érni a rezsim ellehetetlenülését. Kupán Árpád történész: valójában legújabb kori hódító háborúról van szó, amelynek tétje az olajmezők fölötti ellenőrzés megszerzése. /Péter I. Zoltán, Szeghalmi Örs: Vélemények az iraki konfliktusról. = Bihari Napló (Nagyvárad), márc. 21./
2003. március 24.
Márc. 21-én Nagyváradon, a Partiumi Keresztény Egyetem dísztermébe tartott fórumot a nagyváradi Magyar Polgári Egyesület Csak azért se győzhet a Mindegy címmel. Hivatalosan bejegyezték a váradi Magyar Polgári Egyesületet (MPE), jelezte Sárközi Zoltán bevezetőjében, mondván "nekünk nem pártra, hanem valós értékekre épülő egyesületre van szükségünk, olyanra, ahol bátran kimondhatjuk véleményünket, és nem álmagyarok húzzák meg jogos igényeink határát". Tőkés László református püspök elítélte a "pártnómenklatúrán alapuló pénzosztás" gyakorlatát, ami korrumpálja a magyarság egy részét. Közölte: fontolgatják, hogy beperelik Geoana román külügyminisztert, amiért a kolozsvári fórum résztvevőiről azt állította, hogy irredenták, szélsőségesek és revizionisták. Ágoston András, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt elnöke beszédében kiemelte, hogy a Kárpát-medencei kisebbségi magyar közösségek igénylik a belső demokráciát. Szilágyi Zsolt képviselő, a Reform Mozgalom elnöke rámutatott: nem szabad engedni, hogy a félelem falai ismét felépüljenek az erdélyi magyar közösségen belül. /Polgári fórum a Mindeggyel szemben. = Bihari Napló (Nagyvárad), márc. 24./
2003. március 24.
Márc. 21-én Nagyváradon, a Partiumi Keresztény Egyetem dísztermébe tartott fórumot a nagyváradi Magyar Polgári Egyesület Csak azért se győzhet a Mindegy címmel. Hivatalosan bejegyezték a váradi Magyar Polgári Egyesületet (MPE), jelezte Sárközi Zoltán bevezetőjében, mondván "nekünk nem pártra, hanem valós értékekre épülő egyesületre van szükségünk, olyanra, ahol bátran kimondhatjuk véleményünket, és nem álmagyarok húzzák meg jogos igényeink határát". Tőkés László református püspök elítélte a "pártnómenklatúrán alapuló pénzosztás" gyakorlatát, ami korrumpálja a magyarság egy részét. Közölte: fontolgatják, hogy beperelik Geoana román külügyminisztert, amiért a kolozsvári fórum résztvevőiről azt állította, hogy irredenták, szélsőségesek és revizionisták. Ágoston András, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt elnöke beszédében kiemelte, hogy a Kárpát-medencei kisebbségi magyar közösségek igénylik a belső demokráciát. Szilágyi Zsolt képviselő, a Reform Mozgalom elnöke rámutatott: nem szabad engedni, hogy a félelem falai ismét felépüljenek az erdélyi magyar közösségen belül. /Polgári fórum a Mindeggyel szemben. = Bihari Napló (Nagyvárad), márc. 24./
2003. március 24.
Kéthetenként tartanak irodalmi estet Nagyváradon a Partiumi Keresztény Egyetem Diákszervezetének rendezésében. A házigazda Demeter Szilárd, a cél pedig a kortárs irodalom megismertetése. Az első irodalmi est meghívottjaként Sántha Attila költő, az Erdélyi Magyar Írók Ligájának ügyvezető elnöke és Papp Attila Zsolt költő beszélt egyebek között a transzközép irodalomról, mely igazi áttörést jelentett a kilencvenes évek elején. Legutóbb három költő volt a vendég: Gáll Attila, Király Zoltán és Szántai János. /Tóth Hajnal: Irodalmi kuckó a PKE-n. = Bihari Napló (Nagyvárad), márc. 24./
2003. március 24.
A pedagógusok félévi módszertani tanácskozását tartották meg Nagyváradon, a közelmúltban. A Nagyváradon s a környékén lévő települések óvodapedagógusai és a tanítók szakmai megbeszélése a tehetséggondozásról, ennek pedagógiai alternatíváiról szólt. Az óvodapedagógusok a váradi Csillagocska református zeneóvodában gyülekeztek. Bemutatták Rauscher Erzsébet és Kecskés Edit új módszertani könyvét, melynek témája az anyanyelvi oktatás az óvodákban. A tanítók a váradi George Cosbuc Nyolcosztályos Iskolában a step by step osztályokban ismerkedtek ezen oktatási alternatíva módszerének lényegével. A step by step a gyermekközpontú, lépésről lépésre típusú oktatásnál a gyermek egyéni képességei jobban kibontakoztathatóak. /Tóth Hajnal: Pedagógusok tanácskoztak a tehetséggondozásról. = Bihari Napló (Nagyvárad), márc. 24./
2003. március 24.
A pedagógusok félévi módszertani tanácskozását tartották meg Nagyváradon, a közelmúltban. A Nagyváradon s a környékén lévő települések óvodapedagógusai és a tanítók szakmai megbeszélése a tehetséggondozásról, ennek pedagógiai alternatíváiról szólt. Az óvodapedagógusok a váradi Csillagocska református zeneóvodában gyülekeztek. Bemutatták Rauscher Erzsébet és Kecskés Edit új módszertani könyvét, melynek témája az anyanyelvi oktatás az óvodákban. A tanítók a váradi George Cosbuc Nyolcosztályos Iskolában a step by step osztályokban ismerkedtek ezen oktatási alternatíva módszerének lényegével. A step by step a gyermekközpontú, lépésről lépésre típusú oktatásnál a gyermek egyéni képességei jobban kibontakoztathatóak. /Tóth Hajnal: Pedagógusok tanácskoztak a tehetséggondozásról. = Bihari Napló (Nagyvárad), márc. 24./
2003. március 24.
A Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság a szokásos tavaszi partiumi honismereti találkozóját tartotta Nagyváradon, márc. 22-én. A Kriza János Néprajzi Társaság tagjai a moldvai csángókról tartottak előadásokat. Dukrét Géza elnök köszöntő szavait követően kezdetét vették a felolvasások. Az első részben a PBMEB tagjai, Kupán Árpád, Antal Béla, Nánási Zoltán és Borbély Gábor II. Rákóczi Ferencnek a Partiumhoz kötődő emlékeit idézték fel. Ezt követően Székely Antal, Nagy Aranka, Fábián József és Bessenyei István változatos tematikájú ismertetőket tartott a 20. század emlékezete tematikában. A találkozó második részében a kolozsvári Kriza János Néprajzi Társaság elnöke, dr. Pozsony Ferenc és a társaság fiatal tagjai - Peti Lehel, Kinda István, Nagy Emőke, Ilyés Sándor, Pete Komáromi Sára, Ivácsony Zsuzsa, János Szatmári Ildikó, Fülöp Mónika, Miklós Zoltán és Buzogány Zsuzsa - tartottak előadásokat kutatási témájukról, a moldvai csángók életéről. /Péter I. Zoltán: Honismereti találkozó volt Váradon. = Bihari Napló (Nagyvárad), márc. 24./
2003. március 24.
A Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság a szokásos tavaszi partiumi honismereti találkozóját tartotta Nagyváradon, márc. 22-én. A Kriza János Néprajzi Társaság tagjai a moldvai csángókról tartottak előadásokat. Dukrét Géza elnök köszöntő szavait követően kezdetét vették a felolvasások. Az első részben a PBMEB tagjai, Kupán Árpád, Antal Béla, Nánási Zoltán és Borbély Gábor II. Rákóczi Ferencnek a Partiumhoz kötődő emlékeit idézték fel. Ezt követően Székely Antal, Nagy Aranka, Fábián József és Bessenyei István változatos tematikájú ismertetőket tartott a 20. század emlékezete tematikában. A találkozó második részében a kolozsvári Kriza János Néprajzi Társaság elnöke, dr. Pozsony Ferenc és a társaság fiatal tagjai - Peti Lehel, Kinda István, Nagy Emőke, Ilyés Sándor, Pete Komáromi Sára, Ivácsony Zsuzsa, János Szatmári Ildikó, Fülöp Mónika, Miklós Zoltán és Buzogány Zsuzsa - tartottak előadásokat kutatási témájukról, a moldvai csángók életéről. /Péter I. Zoltán: Honismereti találkozó volt Váradon. = Bihari Napló (Nagyvárad), márc. 24./
2003. március 24.
Márc. 22-én Pitti Katalin, a Magyar Állami Operaház magánénekese és Ács János zongoraművész volt a díszvendége Nagyváradon a Királyhágómelléki Református Egyházkerület által szervezett jótékonysági estnek. A hangverseny után a szórványban élő borosjenői fiatalok előadása következett. Borosjenőn negyven éve megszűnt a magyar nyelvű oktatás. A borosjenői EMKE első ízben 1995-ben rendezte meg a város szülöttéről, Horváth Béla színészről, rendezőről, műfordítóról elnevezett szavalóversenyt, mely iránt mind nagyobb az érdeklődés. /Tóth Hajnal: Jótékonysági est világhírű művészekkel. = Bihari Napló (Nagyvárad), márc. 24./
2003. március 25.
Szilágyi Zsolt képviselő, a Reform Mozgalom elnöke a vele készült beszélgetésben leszögezte: a szatmárnémeti döntések beteljesítették az RMDSZ pártosodását. Tőkés László eltávolításával az RMDSZ csúcsvezetősége nemcsak egy személyiséggel számolt le, hanem az általa megjelenített értékrenddel is, a rendszerváltás értékrendjével. A belső választások helyett a részleges tisztújítást választották. A Reform Tömörülésnek mint platformnak döntött: megszüntette a sokszínűség látszatát fenntartó platformot, s egyidejűleg - mintegy annak kiszélesítéseként - létrehozta a Reform Mozgalmat. E politikai mozgalomnak tagjai között vannak és lehetnek mind RMDSZ-tagok, mind párton kívüliek, részt vehetnek benne mindazok, akiket az elmúlt tizenhárom év alatt kiszorítottak az RMDSZ-ből vagy akik egyáltalán nem is voltak soha a szövetség tagjai. Ami összetartja őket, az a sajátos magyar érdekekre és értékekre alapuló politizálás a keresztény és nemzeti liberális értékrend, a megmaradás záloga az autonóm közösségi státus elismertetése, s a cél, az erdélyi magyar nemzeti közösség egységes közképviseletének kiépítése. Hangsúlyt fektetnek a történelmi egyházak érdekeinek megjelenítésére. Jó kapcsolatot építenek ki minden olyan Kárpát-medencei erővel, amely fontosnak tartja a státustörvény eredeti tartalmának a megőrzését. Arra a felvetésre, hogy RMDSZ-körökből felvetik az egységbontás vádját, Szilágyi Zsolt megjegyezte: azok képviselik ezt a vádat, akik az egység jelszava alatt eltávolították Tőkés László tiszteletbeli elnököt, akik a magyar parlamenti pártok közül csak a Magyar Szocialista Pártot hívják meg március 15-én a marosvásárhelyi központi ünnepségekre, akik az ünneplő magyar közösséget megbotránkoztatva, választott tisztségviselőhöz méltatlanul viselkedve kitiltják Németh Zsolt szövegét a brassói ünnepségről. /R. Gy.: Másfajta egységben - más stílusban. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), márc. 25./
2003. március 25.
Vekov Károly képviselő, az RMDSZ Nemzetépítő Platformja vezetője kifejtette: éppen a Szatmárnémetiben tartott RMDSZ-kongresszus hibás lépései miatt szabadultak el az indulatok. A tiszteletbeli elnöki cím törlése közfelháborodást váltott ki Erdélyben. A belső választások megtartása olyan formában, amiként azt a kongresszus meghatározta, az erdélyi magyarság bizonyos hányadának kirekesztését jelenti. Szükség van egy olyan átfogó szervezetre, amely megtestesíti a magyar nemzeti közösség önkormányzatát. Főleg Székelyföldön egy fórum létrehozására komoly lépések történtek. /Román Győző: Ki szelet vetett, vihart aratott. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), márc. 25./
2003. március 25.
Több mint egy éve fiatal, csinos szekus nők és srácok látogatják, kerülgetik a tanárokat és a diákokat az erdélyi iskolákban. Úgy egy-másfél havonként keresik fel őket, rendszeresen. Alkalmazva a Securitate régi fenyegető, zsaroló, kecsegtető módszereit, ilyesmik felől érdeklődnek: a diákok éneklik-e a magyar és székely himnuszt; milyen magyar zenét hallgatnak; milyen magyarországi tankönyveket olvasnak/használnak; hogyan vélekednek a státustörvényről és mi a hozzáállásuk; hogyan tanítják a történelmet; milyen anyagi és tankönyvtámogatást kapnak a magyar államtól; (név szerint kik) milyen táborozáson vesznek részt; mi a véleményük az ortodox vallásról; milyen témákat vitatnak a tanári gyűlésen; milyen az iskolában a politikai hangulat stb. Ha az eljárás nem eredményes, akkor elmondják, hogy ők tudják, hogy a magyar középiskolákból hányan kábítószereznek (név szerint), s botránnyal fenyegetőznek, vagy az ember magánéletébe vágó (kitalált) dolgokkal kötekednek. A diákoknak minden információért cserébe pénzt, felvételimentességet, ösztöndíjat, állást ígérnek. A brassói Áprily Lajos, a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó és Mikes Kelemen, valamint a csíkszeredai Márton Áron gimnáziumok esetében ez több esetben megtörtént. Ez a jelenség bizonyára nem korlátozódik az említett iskolák tanáraira és diákjaira. /Takáts Csaba: Riadó! = Erdélyi Napló (Nagyvárad), márc. 25./
2003. március 25.
A Marosvásárhelyen tartott önkormányzati konferenciáról nyilatkozott Kerekes Gábor, az RMDSZ alelnöke. A konferencia a székelyföldi fejlesztési régió létrehozásáért is síkraszállt. Ugyancsak fontos a Partium kérdése. Az, hogy a Nagybányától Aradig vagy legalábbis Nagyváradig tartó fejlesztési régióban ki hogyan érvényesítheti a saját érdekeit. A prefektusnak szakembernek, jogásznak kell lennie, a státusa sokkalta inkább közalkalmazotti, mint politikusi státus. /Salamon Márton László: Kell a szakmai vita. Interjú Kerekes Gábor RMDSZ-alelnökkel. = Krónika (Kolozsvár), márc. 25./
2003. március 25.
Márc. 24-én Mindenki iskolája címmel rendeztek konferenciát Nagyváradon, a Posticum Ifjúsági Keresztény Központban. A hátrányos helyzetű gyermekeknek a közoktatási intézményekbe való integrálásáról tárgyaltak a meghívottak, a közoktatási intézmények igazgatói és pedagógusai. A konferencián javarészt pszichopedagógusok adtak elő. A megyében több mint 2100 hátrányos helyzetű óvodás- vagy iskoláskorú gyermeket tartanak nyilván. Közülük csupán 74-en járnak közoktatási intézménybe, túlnyomó többségük speciális óvodát vagy iskolát látogat. Biharban jelenleg csupán négy, közoktatási feladatokat ellátó óvoda (valamennyi Nagyváradon) és három iskola (Erdőgyarakon, Tenkén és Nagyszalontán) fogad hátrányos helyzetű gyermekeket. /Pengő Zoltán: Mindenki iskolája a Posticumban. = Krónika (Kolozsvár), márc. 25./
2003. március 26.
Nagyvárad több pontján a romák ellen uszító, a fasizmust népszerűsítő hatalmas feliratok jelentek meg: a horogkereszt mellett az "Állítsátok meg Románia elcigányosítását" szöveg áll. A legtöbb roma nem tud olvasni, ezért nem figyelt fel a dologra. A hatóságok eddig nem léptek fel, nem távolították el a feliratot. /Szeghalmi Örs: Nem tudnak az uszításról. = Bihari Napló (Nagyvárad), márc. 26./
2003. március 26.
Márc. 21-én tartották meg Nagyváradon a Királyhágómelléki Református Egyházkerület időközi választási közgyűlését. Az egyházkerület új generális direktora Gellért Gyula, az Érmelléki Református Egyházmegye esperese lett és megválasztották az Igazgató Tanács hiányzó négy lelkészi és három világi tagját azok helyébe, akik korábban lemondtak tisztségükről. Az időközi tisztújítással "évek óta tartó zavaros helyzet végére tesznek pontot" - fogalmazott Tőkés László püspök. Az esztendők óta tartó belviszályok nyomán megüresedett főjegyzői tisztségbe néhány hónapja ifj. Csűry Istvánt, a korábbi generális direktort választották. Ezt a tisztséget előzőleg Balogh Barnabás biharvajdai parókus látta el, a főjegyző pedig Csernák Béla bihari lelkipásztor volt, ám nézeteltérések miatt nekik távozniuk kellett vezetői tisztségükből. A közgyűlést követően avatták fel Arany János mellszobrát a Partiumi Keresztény Egyetem Arany János Kollégiumának aulájában. Deák Árpád nagyváradi szobrászművész alkotását Tolnay István, az egyházkerület tanügyi előadótanácsosa méltatta. Másnap Pitti Katalin, a világhírű budapesti operaénekes adott koncertet az egyetem nagytermében. /Rendkívüli választások Királyhágómelléken. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 26./
2003. március 26.
Márc. 21-én Nagyváradon idei első számának megjelenése alkalmából az érdeklődők számára nyitott megbeszélést tartott a Várad c. irodalmi, művelődési és tudományos periodika szerkesztősége. A folyóiratból hiányzik a társadalmi fogantatású írás, a kritika, ezt általános erdélyi jelenségként értékelték a szerkesztők. A Várad nagyon szerény költségvetésből gazdálkodik, ezért idén nyolc különböző pályázatot állított össze a lapot kiadó Nagyváradi Ady Társaság. Ápr. 11-ére, Horváth Imre halálának tíz éves évfordulója alkalmából új kötet kiadását tervezik, hagyatékából pedig kiállítást rendeznek a Várad következő estjén. Gittai István költő jelentkezik várhatóan új kötettel, bemutatják a héten Nikolits Árpád két új kötetét. /(Balla Tünde): Várad-est - írjanak a fiatalok is! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 26./
2003. március 26.
Márc. 21-én Nagyváradon idei első számának megjelenése alkalmából az érdeklődők számára nyitott megbeszélést tartott a Várad c. irodalmi, művelődési és tudományos periodika szerkesztősége. A folyóiratból hiányzik a társadalmi fogantatású írás, a kritika, ezt általános erdélyi jelenségként értékelték a szerkesztők. A Várad nagyon szerény költségvetésből gazdálkodik, ezért idén nyolc különböző pályázatot állított össze a lapot kiadó Nagyváradi Ady Társaság. Ápr. 11-ére, Horváth Imre halálának tíz éves évfordulója alkalmából új kötet kiadását tervezik, hagyatékából pedig kiállítást rendeznek a Várad következő estjén. Gittai István költő jelentkezik várhatóan új kötettel, bemutatják a héten Nikolits Árpád két új kötetét. /(Balla Tünde): Várad-est - írjanak a fiatalok is! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 26./
