Nagyvárad ezeréves múltja elképzelhetetlen a premontrei kanonokrend nélkül, hiszen magyar nyelvterületen ebben a városban telepedtek meg elsőként a fehér ruhás szerzetesek, a rendalapító Szent Norbert pedig Szent László királyunk rokona volt. Fejes Rudolf Anzelm prépost, váradhegyfoki apát hozzálátott az újjászervezés munkájához. Mára négy novícius él a megszentelt falak között. Fejes Rudolfot vonzotta a képzőművészet. A váradi egyházmegye számos templomában láthatók művészi kivitelezésű kelyhei, szentségtartói. /Tüzes Bálint: Feltámadt szerzetesrend. = Vasárnap (Kolozsvár), febr. 23./
2003. február 24.
A Bolyai Társaság /Kolozsvár/ kezdeményezte a találkozót febr. 22-én Temesváron, a felsőoktatásban tevékenykedő, magyarul beszélő egyetemi tanárokkal. Az összejövetelen tizennyolc temesvári magyar egyetemi tanár, valamint a Temesvári Magyar Diákszervezet néhány tagja volt jelen, akiket dr. Kovács Béla, a Temesvári Műegyetem Gépészmérnöki Karának tanára, a nagyváradi Keresztény Egyetem rektora üdvözölt. A Bolyai Társaság temesvári fiókszervezet megalakulását kezdeményezték. Dr. Kovács Béla professzor kiosztotta a Bolyai Társaság temesvári fiókjának megalakítását szorgalmazó értelmiségieknek a tagsági igazolványt, majd dr. Ferencz András, dr. Pogány András, dr. Matekovits György, Bakk Jutas TMD-elnök, dr. Salló Ervin, dr. Zimán Magda, dr. Preitl István fejtették ki véleményüket. /Pogány András: Temesvári fiókszervezet a Bolyai Társaságnak? = Nyugati Jelen (Arad), febr. 24./
2003. február 24.
A Mátyás Napok keretében febr. 22-én Kolozsváron, a kolozsmonostori Kálvária-templomban a Vox Turturis kamarakórus lépett fel. 2000 októberében alakult, mondta el Flórián Gergely , a kórus vezetője, tagjai a kolozsvári Gheorghe Dima Zeneakadémia diákjai. Felléptek már Székelyföldön, Nagyváradon és Baróton. /Hintós Diana: A Vox Turturis kamarakórus előadása. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 24./
2003. február 24.
Mintegy hatvan riportban és interjúban ismerteti meg az erdélyi magáncégek, vállalkozók világával az olvasót Matekovics János Eljutni a túlsó partra /Lehel Kiadó, Sepsiszentgyörgy/ című könyvében. /Megjelent. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 25./
2003. február 24.
Nagyszalontán egész estét betöltő műsorral tisztelegtek a magyar kultúra hétköznapjai előtt a hajdúváros amatőr színjátszói és előadóművészei. Tódor Albert nagyszalontai polgármester volt az előadás rendezője. A fellépők között volt a Fürge hangyák, a Talentum csoport, a Bokréta tánccsoport és a Dioptrió együttes. /C. Patócs Júlia: Évezreden átívelő magyar kultúra. = Bihari Napló (Nagyvárad), febr. 24./
2003. február 25.
Kónya-Hamar Sándor, az RMDSZ parlamenti képviselője kiemelte, hogy van egy fiatal politikuscsapat, tagjai nem látják a helyüket, távlataikat az RMDSZ-ben, mert nem tudják elfogadni a szövetséget jelenleg jellemző szűkkeblű politizálást, például azt, hogy a vezetők klientúrájához tartozó MIÉRT nevű ifjúsági fantomszervezet nyomul és minden helyet elfoglal. A magyar fiatalok tisztább példákat keresnek annál, mint amit az egyszínűvé váló szövetségben találnak, ezért történhet meg, hogy a román pártokhoz csatlakoznak, ha egyáltalán itthon maradnak. Ma már csak Kolozsváron huszonhét fiatal magyar politikus tevékenykedik román pártokban. Egy részük a demokratáknál, a többiek a liberálisoknál találták meg a helyüket. RMDSZ-tisztségviselők gyerekei is vannak közöttük. A RMDSZ-vezetőség nem törődik ezzel. Tőkés püspöknek sok híve van Erdély-szerte. Nastase kormányfő tavaly nyáron sürgette a tiszteletbeli elnök félreállítását. A magyarországi választások után hatalomra került utódkommunista kormánypárt erre csak rábólintott. Ami a szövetség kongresszusán történt, azt két posztkommunista pártnak a vigyázó tekintete övezte. A csángóknál jelenleg az alapvető emberi jogok - mint az anyanyelv használata - sincsenek biztosítva, de erről hallgat az RMDSZ vezetősége. Kónya-Hamar Sándor hangsúlyozta, aggasztó, hogy Nastase kormányfő nyíltan kimondta: nem lehet szó autonómiáról, önálló állami magyar egyetemről, mindezt fergeteges tapssal "köszönte meg" a kongresszus. /Román Győző: A megköszönt kudarcok politikája. Beszélgetés Kónya-Hamar Sándorral, az RMDSZ parlamenti képviselőjével. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 25./
2003. február 25.
Az érvényes jogszabályok felrúgásával történt a Maros megyei nagyközség, Erdőszentgyörgy képviselő-testületének kiegészítése. A polgármesteri hivatalnál alkalmazást nyert RMDSZ-es Székely Béres Attila megüresedett helyének betöltéséről az elmúlt héten döntött a tanács. Erdőszentgyörgyön a törvény értelmében Molnár József volt helyi RMDSZ-elnöknek kellett volna tanácstaggá előlépnie. Ezzel szemben az RMDSZ Sütő Bélát jelölte, merthogy a listán előtte álló "Molnár Józsefet fegyelmi okok miatt nem javasolja". A múlt heti tanácsülésen aztán tizenegy igen és két tartózkodás mellett igazolta is Sütő mandátumát az RMDSZ-többségű testület. Az önkormányzat jegyzője, Mariana Bica kifejtette: az RMDSZ nyilvánvaló törvénytelenséget követett el, s ezt kénytelen jelezni a prefektúrának. Mint mondta, Molnár Józsefet csak akkor kerülhették volna meg, ha előzőleg kizárták volna a szervezetből. A második gyűlésen megjelentek Kelemen Atilla és Makkai Gergely parlamenti képviselők, előbbi megyei RMDSZ-elnöki minőségében nyíltan a törvény megszegésére biztatta a helyieket, mondván, hogy Molnár nevét át kell ugrani. Utóbbi bő évtizedig volt az RMDSZ helyi és körzeti szervezetének elnöke. A 2000-es helyhatósági választások után, amikor az RMDSZ jelöltjével szemben egy független, de a megyei RMDSZ támogatását élvező jelölt, Tarr Endre nyerte el a polgármesteri tisztséget Erdőszentgyörgyön, Molnárt, valamilyen SZKT-határozatra hivatkozva, az országban elsőként s talán egyetlenként leváltották. Az előzmény: Molnár RMDSZ-elnökként ellenezte, hogy a Petőfi utca elnevezés ellen voksoló tanácsosok a következő ciklusban is mandátumhoz jussanak. Molnár József elmondta: írásban jelezte a jegyzőnek, hogy igényt tart a tanácsosi tisztségre. /Szentgyörgyi László: Erdőszentgyörgyi "demokrácia". = Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 25./
2003. február 25.
Dr. Juhász Tamás, a kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet rektora a vele készült beszélgetésben elmondta, hogy minden évben van ökumenikus imahét. Erdélyre mindig a pluralizmus volt jellemző. 1990-ben magától értetődően kialakult egy jó kapcsolat a magyar római katolikusok és a protestánsok között. A kolozsvári protestáns és a gyulafehérvári római katolikus hittudományi főiskolák tanáraival teológiai, hitvallási kérdésekről már hét éve rendszeresen folytatnak megbeszéléseket. A kizárólagosságot hirdető vallások, a szekták elutasítják a keresztény egység vagy az egyetemes keresztény tanúságtétel gondolatát. A szektának az a kizárólagosság az éltető ereje. Minden valláson belül vannak fundamentalisták, akik ellenzik az ökumenikus mozgalmat. /Fábián Tibor: Az ökumenikus mozgalom és az erdélyi vallási pluralizmus. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 25./
2003. február 25.
Szatmárnémetiben, a Németi református templomban 1997. nov. 2-án tartották az első megemlékező istentiszteletet a Don-kanyarnál életüket vesztett áldozatok és a második világháborúban elesettek emlékére. Garda József megírta emlékeit, az emlékezés megjelent Kint voltam a Donnál /Püski Kiadó, Budapest, 1999/ címmel. Kiadták Gellért Sándor verseskönyvét, A magyarok háborúját is. 1999 tavaszán, ápr. 3-án, nagypénteken a Németi református templomkertben felállított fehér és zöld márvány emlékművön a következő felirat áll: A második világháborúban és a Don mentén harcolók és elesettek tiszteletére. Minden év januárjában megkoszorúzzák az emlékművet. Most hatodik alkalommal, a hatvanadik évfordulón a helyi Szent István Körrel és az RMDSZ-szel együtt háromhetes tisztelgésre került sor. Legelőször jan. 11-én, az urivi áttörés napján a kör keretében volt összejövetel. Jan. 25-én a Gellért Sándor irodalmi est keretében az RMDSZ vezetősége évfordulós emlékplakettet adott át a Don-kanyart megjárt túlélőknek és a már meghaltak családtagjainak. Febr. 2-án volt a záróünnepség, igét hirdetett Tőkés László püspök. Takaró Mihály budapesti egyetemi tanár, a Magyar Reformátusok Világszövetségének főtitkára előadásában kimondta, hogy a Donnál elhunyt honvédok ma már nem háborús bűnösök, hanem hősök. /Ábrám Sámuel református lelkész, Szatmárnémeti: Ünnepélyes tiszteletadás Szatmárban is. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 25./
2003. február 25.
Három évvel ezelőtt rendezte meg a váradi Matyi Műhely Bábszínház az óvodások bábfesztiválját. Febr. 24-én Nagyváradon a Matyi Napok rendezvénysorozat keretében újra bábfesztivál kezdődött. Gyönyörű magyar ruhába öltözött gyermekek palotással nyitották meg a bábfesztivált, amelyen öt óvoda mutatkozott be egy-egy darabbal. A nagyváradi Orsolya óvoda bábosai népi gyermekjátékokat mutattak be. A többiek is sikert arattak. /Tököli Magdolna: Óvodások bábfesztiválja a Tempo Klubban. = Bihari Napló (Nagyvárad), febr. 25./
2003. február 25.
Három évvel ezelőtt rendezte meg a váradi Matyi Műhely Bábszínház az óvodások bábfesztiválját. Febr. 24-én Nagyváradon a Matyi Napok rendezvénysorozat keretében újra bábfesztivál kezdődött. Gyönyörű magyar ruhába öltözött gyermekek palotással nyitották meg a bábfesztivált, amelyen öt óvoda mutatkozott be egy-egy darabbal. A nagyváradi Orsolya óvoda bábosai népi gyermekjátékokat mutattak be. A többiek is sikert arattak. /Tököli Magdolna: Óvodások bábfesztiválja a Tempo Klubban. = Bihari Napló (Nagyvárad), febr. 25./
2003. február 25.
A magyar nyelv és irodalom tantárgyolimpián 585-en jelentek meg febr. 22-én Nagyváradon, az Ady Endre Középiskolában, a megyei szintű megmérettetésen. Legtöbben idén is a hetedik és nyolcadik osztályból érkeztek. Nagybányán tavasszal lesz az országos döntő. /Tudás és tehetség ünnepe. = Bihari Napló (Nagyvárad), febr. 25./
2003. február 25.
Febr. 21-23-a között Nagyváradon drámapedagógia-tanfolyamot tartottak a Tanítók Klubja és a Pedagógusok Háza közös szervezésében. Magyarországi meghívott előadók irányították a munkát. Évente három drámapedagógia-tanfolyamot szerveznek Váradon, tájékoztatott Rusz Csilla, a Tanítók Klubjának vezetője. /Tóth Hajnal: A gyermekközpontú oktatás a lényeg. = Bihari Napló (Nagyvárad), febr. 25./
2003. február 25.
Febr. 21-23-a között Nagyváradon drámapedagógia-tanfolyamot tartottak a Tanítók Klubja és a Pedagógusok Háza közös szervezésében. Magyarországi meghívott előadók irányították a munkát. Évente három drámapedagógia-tanfolyamot szerveznek Váradon, tájékoztatott Rusz Csilla, a Tanítók Klubjának vezetője. /Tóth Hajnal: A gyermekközpontú oktatás a lényeg. = Bihari Napló (Nagyvárad), febr. 25./
2003. február 25.
Mintegy hatvan riportban és interjúban ismerteti meg az erdélyi magáncégek, vállalkozók világával az olvasót Matekovics János Eljutni a túlsó partra /Lehel Kiadó, Sepsiszentgyörgy/ című könyvében. /Megjelent. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 25./
2003. február 26.
Febr. 25-én a képviselőház elfogadta, hogy bármely, parlamenti képviselettel rendelkező nemzeti kisebbségi szervezet ugyanolyan jogokkal rendelkezzen, mint a politikai pártok. Erről a 2002/16. számú - állami tulajdonban levő helyiségek politikai pártoknak való eladását szabályozó - törvény rendelkezik. Nagy Zsolt, az RMDSZ ügyvezető alelnöke harminc és negyven közöttire becsülte azoknak az ingatlanoknak a számát, amelyeket a törvény alapján az RMDSZ megvásárolhat. A törvény hatálya alá eső ingatlanok feltérképezése jelenleg is folyik. Az RMDSZ megyei és helyi székházakat megvásárlását is tervezi, többek között Nagyváradon, Kézdivásárhelyen, Nagybányán, Déván. Ugyanakkor az RMDSZ több székházát is visszaigénylik volt tulajdonosaik. A Maros megyei RMDSZ székházául szolgáló, egykor államosított épületre a volt tulajdonos Marosvásárhelyen élő örökösei tartanak igényt. Az Arad megyei RMDSZ-székház ügyében a szövetség pereskedni kényszerült. Az aradi bíróságon a szövetség elveszítette a pert; az indoklás szerint az RMDSZ nem párt, így nem is vonatkozik rá a törvény kitétele. Az ítélet ellen fellebbeztek, és a temesvári táblabíróság már az RMDSZ javára döntött. /Salamon Márton László: Pártoknak kijáró jogok az RMDSZ-nek. = Krónika (Kolozsvár), febr. 26./
2003. február 26.
Nyilatkozatban tiltakoztak a nem kormányzati szervezetek (NGO-k) az alapítványokra és egyesületekre vonatkozó 2003. évi 37-es számú kormányrendelet ellen. A nyilatkozat aláírói - többek között a Nyílt Társadalomért Alapítvány, a Pro Európa Liga, a Román Akadémiai Társaság, a Horia Rusu Alapítvány, a Pro Demokratia - elsősorban azt nehezményezik, hogy a kormányrendelet elkészítésekor az illetékes szervek nem konzultáltak az érintettekkel. A dokumentumot támogatja a Nemzeti Liberális Párt (NLP), a Demokrata Párt (DP) és az RMDSZ. Az RMDSZ részéről Kelemen Hunor képviselő, a Szövetségi Egyeztető Tanács elnöke látta el kézjegyével a nyilatkozatot. A jogszabály értelmében bármilyen alapítvány vagy egyesület bejegyzéséhez a központi közigazgatás szakminisztériumának jóváhagyása szükséges. Ugyanakkor a nem kormányzati szervezetek közül csak azok részesülhetnek az állami, illetve a helyi költségvetésből kiutalt támogatásban, amelyeket a közjó számára hasznos alapítványként vagy egyesületként jegyeztek be, ezt a státust azonban csak a központi közigazgatás szakminisztériumai adhatják meg. Ezzel azt érik el - mutattak rá az érintett szervezetek vezetői -, hogy létrejönnek a kormányt támogató szervezetek, amelyek háttérbe szorítják a polgárok valódi érdekeit képviselő alapítványokat és egyesületeket. A jogszabály továbbá előírja azt is, hogy a nem kormányzati szervezetek különböző pártokat támogathatnak, aminek következtében fennállhat annak veszélye, hogy csak azok a szervezetek kapják meg a működési engedélyt, amelyek a hatalmon levő pártot támogatják. /Hatalmi önkény. = Bihari Napló (Nagyvárad), febr. 26./
2003. február 28.
Olvassuk együtt Babitsot! címmel tartottak irodalmi délutánt diákoknak Nagyváradon a tavaly elindult mozgalom irányítói, Molnár Judit magyartanár és Kiss Törék Ildikó színművész. A Babits-évforduló jegyében megtartott rendezvényen a fiatalok a költő verseit olvasták. A versdélutánnak lesz folytatása. /Irodalmi délután. = Bihari Napló (Nagyvárad), febr. 28./
2003. március 1.
Dukrét Géza, az Erdélyi Kárpát Egyesület Bihar megyei elnöke és a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság /PBMEB/ vezetője visszatekintett a kezdetre. Gyergyószárhegyen 1991. máj. 11-én az Erdélyi Kárpát Egyesület /EKE/ centenáriumán alakították újra az EKÉ-t. Nagyváradon 1991. máj. 23-án tartották meg az EKE helyi alapító gyűlését. Az EKE mellett 1993-ban jött létre a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság. Ez ökumenikus szervezetet, amelynek célja a helytörténeti kutatás, műemlékvédelem, néprajzi kutatás és honismereti nevelés volt. Az EMKE, például, Nagyváradon most is csak papíron van, az Erdélyi Múzeum- Egyesület is két éve működik a városban, a Kriza János Néprajzi Társaságnak csak egy-két tagja volt itt, a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaságnak nem is volt nagyváradi fiókja, csak Szatmáron, meg Aradon. A PBMEB tagja csak az lehet, aki kutató munkát végez. A PBMEB-nek évente három nagy rendezvénye van. Általában márciusban van az egy napos Partiumi Honismereti Találkozó Nagyváradon. Második rendezvényük mindig a Varadinum keretében történik. A harmadik a három napos honismereti konferencia. A konferenciákon elhangzó előadásokat közzéteszik. A rövidek a Partium lapban jelennek meg, a hosszabbak gyűjteményes kötetekben. Dukrét Géza 1994-ben alapította a Partium újságot, azóta évente 2-3 szám jelenik meg. A másik az 1997-ben elindított Partiumi Füzetek sorozat, eddig húsz kötet jelent meg, köztük három gyűjteményes /az első a partiumi temetőkről szóló, a másik az 1848-as forradalomról, a harmadik a Turul madaras emlékműveket bemutató/. A PBMEB alelnöke a szatmári Barra István, titkára pedig Gyarmati Gábor: minden megyében vannak területi elnökök: Biharban Péter Zoltán, Aradon Ujj János, Temesváron Pálkovács István, a Szilágyságban Major Miklós, Szatmárban Kiss Kálmán volt, Fazekas Lóránt fogja átvenni. A helytörténeti kutatással kevés szakember foglalkozik. Érmihályfalva, Ottomány, Albis, Nagyszalonta, Rév, Szalacs, Székelyhíd, Csatár községben azt a keveset, ami van, megbecsülik. Idén az egy napos Partiumi Honismereti Találkozó márc. 22-én lesz, második, a díjkiosztó a Varadinum keretében, május 17-én. Az idei téma a XX. század emlékezete, öröksége. Tervezik, hogy márc. 15-én Érmihályfalván felavatják Kuthy Lajos emléktábláját, továbbá emléktáblát terveznek Bocskai Istvánné Hagymási Katalinnak Mezőtelegden, és Fekete József szobrászművész tiszteletére Nagyváradon, a temesváraiak pedig Buziáson Deák Ferenc pihenőjét akarják visszaállítani. /Balla Tünde: Sok még a fehér folt. Aki megismerte a helytörténeti kutatás ízét, az soha nem hagyja abba. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 27., folyt. márc. 1./
2003. március 1.
Febr. 27-én Pomogáts Béla budapesti irodalomtörténész, az Illyés Közalapítvány elnöke beszélt Nagyváradon, a Holnap versantológia reprint kiadásának bemutatóján. Korábban természetes volt Várad jelenléte Európában, a Budapest utáni legerősebb polgári város élénk szellemi, társadalmi, irodalmi életet folytatott, ezért Várad kötelez, magyarázta az előadó. A Lorántffy Zsuzsanna Református Egyházi Központban összegyűlt közönséget Tőkés László püspök köszöntötte. Pomogáts Bélának két új kötetét /Magyarok között a nagyvilágban és Megújulásra váró hagyomány/ Barabás Zoltán méltatta. A Magyarok közt a nagyvilágban című kötetben a szerző a kisebbségi magyarság gondjait magukra vállalók előtt hajt fejet. A Megújulásra váró hagyomány arra felel, hogy 1989 után miért nem ment végbe a várt megújulás: a három szellemi intézmény, a keresztény egyházak, az irodalom és 1956 öröksége nem kapott méltó szerepet. /(Balla Tünde): Jön-e új generáció? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 1./
2003. március 1.
Febr. 27-én Pomogáts Béla budapesti irodalomtörténész, az Illyés Közalapítvány elnöke beszélt Nagyváradon, a Holnap versantológia reprint kiadásának bemutatóján. Korábban természetes volt Várad jelenléte Európában, a Budapest utáni legerősebb polgári város élénk szellemi, társadalmi, irodalmi életet folytatott, ezért Várad kötelez, magyarázta az előadó. A Lorántffy Zsuzsanna Református Egyházi Központban összegyűlt közönséget Tőkés László püspök köszöntötte. Pomogáts Bélának két új kötetét /Magyarok között a nagyvilágban és Megújulásra váró hagyomány/ Barabás Zoltán méltatta. A Magyarok közt a nagyvilágban című kötetben a szerző a kisebbségi magyarság gondjait magukra vállalók előtt hajt fejet. A Megújulásra váró hagyomány arra felel, hogy 1989 után miért nem ment végbe a várt megújulás: a három szellemi intézmény, a keresztény egyházak, az irodalom és 1956 öröksége nem kapott méltó szerepet. /(Balla Tünde): Jön-e új generáció? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 1./
2003. március 1.
Febr. 27-én Pomogáts Béla budapesti irodalomtörténész, az Illyés Közalapítvány elnöke beszélt Nagyváradon, a Holnap versantológia reprint kiadásának bemutatóján. Korábban természetes volt Várad jelenléte Európában, a Budapest utáni legerősebb polgári város élénk szellemi, társadalmi, irodalmi életet folytatott, ezért Várad kötelez, magyarázta az előadó. A Lorántffy Zsuzsanna Református Egyházi Központban összegyűlt közönséget Tőkés László püspök köszöntötte. Pomogáts Bélának két új kötetét /Magyarok között a nagyvilágban és Megújulásra váró hagyomány/ Barabás Zoltán méltatta. A Magyarok közt a nagyvilágban című kötetben a szerző a kisebbségi magyarság gondjait magukra vállalók előtt hajt fejet. A Megújulásra váró hagyomány arra felel, hogy 1989 után miért nem ment végbe a várt megújulás: a három szellemi intézmény, a keresztény egyházak, az irodalom és 1956 öröksége nem kapott méltó szerepet. /(Balla Tünde): Jön-e új generáció? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 1./
2003. március 2.
Léstyán Ferenc atyát 90. születésnapján, február 12-én budapesti tisztelői nem a szokványos formában köszöntötték. Az Arcanum Adatbázis Kft. megjelentette a monumentális Megszentelt kövek című munkáját CD-n. A cég azt tervezi, hogy a korábban megjelent erdélyi monográfiákat valamint az előkészületben levőket egy korongra tegyék rá. Már megjelent Orbán Balázs Székelyföld leírása. Tervezik Bunyitay Vince A nagyváradi püspökség története, Kádár József Szolnok-Doboka vármegye története című munkák CD-formájú megjelentetését. Léstyán atya munkájának szellemi értéke felbecsülhetetlen. Hasonló munka CD-n adatbázisként az erdélyi egyházmegyében nincs. /Barta Tibor: Mindig fiatal. = Vasárnap (Kolozsvár), márc. 2./
2003. március 2.
Az Erdélyi Riport hetilap új száma a dévai és a szászvárosi árvaházat létrehozó ferences szerzetes, Böjte Csaba négyszáz gyermekből álló "nagy családját," munkájuk nehézségeit és mindennapjait mutatta be. Közpénzek zarándokútja Adyfalvától Nagyváradig címmel Stanik István és Szőcs László írása vette számba a 320 millió forintos magyarországi támogatás kapcsán napvilágot látott tényeket és csúsztatásokat. Kulcsár Andrea riportja - Félmilliárdos szórványálom címmel -Erzsébetváros mindennapjainak egy szeletét mutatja be. /Új számmal jelentkezik az Erdélyi Riport hetilap. = Vasárnap (Kolozsvár), márc. 2./
2003. március 3.
Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke exkluzív interjút adott a Szabadságnak. Most volt először lehetősége kicsit hosszabb időt tölteni el Erdélyben. Az élet nagy ajándékának tartja, hogy eljuthatott a Házsongárdi temetőbe, sok olyan költőről, művészről, politikusról és íróról tud, akik, itt nyugszanak. Amikor Szili Katalin kijött a Szent Mihály-templomból, a Főtér sötétbe borult, ő ebben nem eltételez rossz szándékot. Szili elmondta, hogy Adrian Nastase miniszterelnöktől "abszolút ígéretet" kapott az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásáról hozott törvény végrehajtására. Különösen fontosnak ítéli a nagyváradi püspöki palotát és a Batthyaneumot. Szili március 14-ére meghívta a szomszédos országok parlamenti elnökeit. Április első felében magyar-magyar parlamenti csúcsot tartanak, a szomszédos országok magyar nemzetiségű parlamenti képviselői részvételével. - A kedvezménytörvénynek konszenzuson kell alapulnia.Arra megjegyzésre, hogy az aradi szoborcsoport helyreállítása eddig Dávid Ibolya szívügye volt, Szili Katalin kijelentette, ezt senki sem vitatja el tőle. Ezt az ügyet nem lehet kisajátítani, hiszen ez a magyarságnak egy jelképe. /Köllő Katalin: A konszenzusok kölcsönös engedményeken alapulnak. Beszélgetés Szili Katalinnal, a magyar Országgyűlés elnökéve. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 3./
2003. március 3.
Nagyváradon megváltoztathatják az Antonescu utcát, mivel a Városi Tanács nemrég pert nyert Ioan Husasan nagy-romániás városatya ellenében, aki bíróságon megtámadta az Antonescu marsall nevét viselő utca nevének megváltoztatásáról szóló tanácsi határozatot. /(Balla Tünde): Antonescu nélkül? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 3./
2003. március 4.
Febr. 23-án Nyárádszeredán megalakult a Lokálpatrióta Polgári Kör. Csíki Sándor elmondta: az ötlet három esztendővel korábban született, az akkor elhalt kezdeményezés fonalát felvéve, egy gödöllői lokálpatrióta klub mintájára került sor a megalakulásra. Az egyesület céljaként a szeredai közélet élénkítését, a lakosságnak a helyi problémák megoldásába való bevonását, aktivizálását nevezték meg. Hajlandóak együttműködni az egyházakkal, más civil szervezetekkel, valamint azRMDSZ-szel. Támogatni szándékoznak minden, a helyi kulturális értékek megőrzésé érdekében kifejtett erőfeszítést: falumúzeum megnyitását, falumonográfia összeállítását tervezik, továbbá az oktatási intézmények névadását. Erre vonatkozóan a helyi tanács már a múlt esztendő elején döntést hozott, mely szerint az általános iskola a Deák Farkas, a középiskola pedig a Bocskai István nevét kapná. Az iskolák igazgatói azonban azóta is vonakodnak a határozat végrehajtásától. Az egyesület hivatalos bejegyzéséről mindaddig lemondanak, ameddig az maradhat az RMDSZ keretein belül. - Nagyváradon a Polgári Együttműködés Mozgalom ez év elején bejegyzést nyert és jogi személlyé vált Magyar Polgári Egyesület néven. Az alapító tagok febr. 27-én megtartották első ülésüket, várják tagok, pártolók, megalakult vagy megalakulandó polgári körök bejelentkezését. Felkérték tagjaikat, hogy együtt vegyenek részt a Királyhágómelléki Református Egyházkerület által megrendezendő márc. 15-ei ünnepségeken; mindenkit szeretettel várnak a Magyar Polgári Egyesület márc. 21-ei nyilvános fórumára. / Sz. L.: Lokálpatrióta Polgári Kör alakult Nyárádszeredában. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), márc. 4./
2003. március 4.
Jenei Tamás lelkipásztor az Erdélyi Református Egyházkerület Belmissziói Intézetének igazgatója elmondta, hogy idén lesz tízéves az intézet. A Teológiai Intézet gyűjti a tudományos szakirodalmat, viszont bizonyos gyakorlati anyagokat senki nem gyűjtött. Jenei 1991-92-ben Svájcban tanult, ott látott hasonló jellegű intézetet, amit a katekézis támogatására hoztak létre, és ez adta az ötletet, hogy szükség van a segédanyag-gyűjteményre. A belmisszióhoz tartozik a gyermekekkel való foglalkozás, az iskolai és a gyülekezeti vallásoktatás, a vasárnapi iskolai szolgálat, de a nyári táborok, az ifjúsági, a nőszövetségi munka, a kórusmozgalom, a presbiter-továbbképzés is. A Belmissziói Intézet keretében létrehoztak egy 15 ezer kötetes könyvtárat. Újságcikk-gyűjteményük is van olyan témákról, amelyeket fel tudnak használni a gyülekezetépítésben. Tanácsadói szolgálatot is végeznek. A Belmissziói Intézet korábbi neve Katekétikai Intézet volt. /Fábián Tibor: Svájci tanulmányi évtől a központi állományig. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), márc. 4./
2003. március 4.
"...tisztelem, becsülöm azokat, akik még évtizedek múlva is úgy tudnak a szülőföld emlékeiben megmártózni, hogy szellemiekben, lelkiekben felfrissülten, hűséges ragaszkodással tudnak beszélni, írni még azokról a lábnyomokról is, melyeket már régen betemetett az idő." - vallotta Gúzs Imre, amikor Elek Imre földrajztanár szülőfalujáról, Túrterebesről (Szatmár megye) írt monográfiáját ismertette. A szerző öt esztendeig kutatta szülőfalujának történelmi múltját. /Gúzs Imre: Múlt a jelenben. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), márc. 4./
2003. március 4.
Petrovici Éva zsombolyai tanárnő, aligazgató megjegyezte, jó dolog, hogy Zsombolya című időszakos kiadványukat meg tudják jelentetni, az viszont dermesztő, hogy 86 magyar gyermek nem az anyanyelvén tanul az iskolában. Tavaly márciusban létrehozták a zsombolyai magyar nőbizottságot, közösségmegtartó erőt látnak ebben a szerveződésben. A bizottságnak nincs székhelye, Petrovici Éva lakásán jönnek össze. /Egyik szemük sír, a másik nevet. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), márc. 4., átvéve a Nyugati Jelen (Arad) napilapból/
