A moldvai csángók identitásáról írt a néprajzkutató Tánczos Vilmos. A Kárpátokon kívül élő csángóság a 19. században kimaradt azokból a történelmi folyamatokból, amelyek a modern polgári magyar nemzetet megteremtették. A legfontosabb egységesítő tényezők hiányoznak: a magyar nyelvnek nem tulajdonítanak semmiféle szimbolikus közösségformáló értéket. A csángók a nyelvcserét nem tartják veszteségnek. A Moldvában beszélt tájnyelvet nem tekintik a Kárpát-medencében beszélttel azonosnak. Nincsenek tudatában a népi kultúra nemzeti értékének. Alig van kapcsolatuk a magyar "magaskultúrával". A közös származás népi tudata már a székelyes csángók között is elhomályosulóban van. Moldvában nem alakulhatott ki sem egyházi, sem világi magyar értelmiség. A román állam kezdettől akadályozta a moldvai magyar értelmiség kialakulását. A román katolikus egyházi értelmiség kialakulása az 1884-ben felállított jászvásári püspökség papneveldéjének, később nyomdájának tulajdonítható. A katolikus vallás a románosítás eszköze lett. - Az 1989-es fordulat óta minden tanévben 100-200 csángó gyermek tanul magyarul Székelyföld iskoláiban. A Magyarországon egyetemi tanulmányokat folytató csángó fiatalok száma több tucatra tehető. A Moldván kívül képzett fiatalok magyar értelmiségként visszakerülésére - intézmény hiánya és az ellenséges környezet miatt - nincs esély. A Szabófalván 1991-ben kezdeményezett Magyar Nyelvkört az RMDSZ parlamenti interpellációja ellenére alkotmányellenesnek minősítették és betiltották. A Lészpeden működő két vasárnapi iskola vezetőit a rendőrség folyamatosan zaklatja.- A Moldvai Csángók Szövetsége Sepsiszentgyörgyön 1990 óta Moldvai Magyarság /1992-ig: Csángó Újság/ címen folyóiratot ad ki. 1995-ben ápr. 29-re Klézsén hívtak össze közgyűlést, de a felbujtott és leitatott helybeliek kikergették őket a faluból, majd felgyújtották a magyar nyelvű tankönyveket és a magyar kiadványokat. Korábban, 1991-ben megakadályozták, hogy Pusztinában rendezzék meg a Csángó Fesztivált. /Tánczos Vilmos: A csángó identitás és tényezői. = Bihari Napló (Nagyvárad), aug. 1. - átvétel a Magyar Kisebbség (Kolozsvár) 1997/1-2. számából/
1997. augusztus 5.
Megjelent B. Kovács István pedagógus és oktatástörténész könyve: Szabályos kivétel. A romániai magyar oktatásügy regénye /Kriterion, Bukarest, 1997/. /Bihari Napló (Nagyvárad), aug. 5./
1997. augusztus 9.
A Sulyok István Református Főiskolán /Nagyvárad/ idén megszervezik a tanítóképző szakot. Nappali tagozaton más szakkal társítják a tanítóképzést. /Bihari Napló (Nagyvárad), aug. 9-10./
1997. augusztus 11.
Az Erdélyi Magyar Kezdeményezés, az RMDSZ keresztény-nemzeti platformja sürgette az RMDSZ-t, hogy őszi kongresszusán vállalja fel az erdélyi magyarok kettős állampolgárságának képviseletét, adta hírül a Nagyváradon megjelenő Erdélyi Napló új száma. A kérdést Katona Ádám a Tusnádfürdőn lezajlott Bálványosi Nyári Szabadegyetemen is felvetette. A felvetésre a jelen levő Németh Zsolt országgyűlési képviselő, a Fidesz alelnöke diplomatikus választ adott: párta mérlegelni fogja a kérdést, amennyiben az RMDSZ hivatalosan is megfogalmazza álláspontját. - Ingerült elutasítást váltott ki Katona Ádám javaslata a romániai Helsinki Bizottság képviselőiből. Renata Weber szerint az indítvány jogtalanul, etnikai alapon osztja meg Románia állampolgárait. Gabriel Andreescu sem lelkesedett az ötletért. - Az Erdélyi Napló ismertette az Erdélyi Magyar Kezdeményezés egyéb javaslatait is, ezek között van a román-magyar alapszerződés felügyelete, illetve az erdélyi magyarság vezetői szekuritatés dossziéinak az RMDSZ etikai bizottságának való átadása. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 11./
1997. augusztus 12.
A romániai magyar sajtót olvasva, akár csak a magyarországit is, úgy tűnik, mintha a megboldogult kommunista diktatúra népboldogító hivatalos ideológiája, a marxizmus-leninizmus helyébe a neoliberalizmus lépne. A Brassói Lapok újságírója, Bíró Béla is "a nemzeti radikálisok" tevékenységének ártalmaitól óv mindenkit. Bíró szerint: "Nekünk saját nacionalistáinkat kell elszigetelnünk" Bíró Béla legutóbb Katona Ádámot vette célba. - Bizonyos körök szeretnék etnikailag megbontani a magyar tömböt. "Színmagyar vidéken létesítenek ortodox püspökséget, egyre szaporodik a csendőrség és katonaság Székelyföldön." - írta Hodgyai Mátyás. A csereháti ügy hónapok óta húzódik, az épületbe illegálisan behatolt személyeket eltávolítóktól Markó Béla RMDSZ-elnök elhatárolta magát. /Hodgyai Mátyás: Elszigetelni a másként gondolkodókat. = Bihari Napló (Nagyvárad), aug. 12./
1997. augusztus 14.
Tőkés László püspök felhívásában kifejtette, hogy a Királyhágómelléki Református Egyházkerület hitbeli és erkölcsi kötelességének tartja, hogy segítséget nyújtson a Csehországban, Lengyelországban és Szlovákiában pusztító áradások sújtotta területek lakosságának. Széles körű gyűjtést indítanak. A budapesti Erdélyi Gyülekezet népes gyermekcsoportok nyaraltatását szervezte meg. Tőkés László felhívta a református egyházakat a segítség nyújtására. /Bihari Napló (Nagyvárad), aug. 14./
1997. augusztus 14.
Orbán Viktor, a Fidesz - Magyar Polgári Párt elnöke nyilatkozott az Erdélyi Napló (Nagyvárad) aug. 12-i számának. Arra a kérdésre, hogy mennyiben függ majd Magyarország EU-n belül helyzete attól, hogy milyen kormány képviselői ülnek a tárgyalóasztalnál, a Fidesz elnökének válasza: "Kulcskérdés, hogy akik a különféle tárgyalócsoportokban részt vesznek, elkötelezettek-e a magyar nemzet érdekei iránt..." "Értelemszerűen a mostani kormány tervezett tárgyaló delegációit kevésbé látom alkalmasnak, mint a Fidesz háta mögötti szakértőket." Orbán Viktor kijelentette, hogy a mostani magyar kormány és az ellenzék között gyökeres különbség van az erdélyi magyarság megítélésében. Erdélyben a magyarságnak önálló egyetemre van szüksége, a magyar történelmi egyházaknak vissza kell kapniuk ingatlanjaikat, és "ha az erdélyi magyarság fel kívánja építeni az autonómia intézményét, azt mi nemzetközi szempontból szalonképes törekvésnek tekintjük, ami a magyarság érdekeit szolgálja, és ami Budapest részéről is támogatható." Szerinte a mostani magyar kormány túl óvatos ebben a kérdésben, alapvetően képtelen támogatni ezeket. Szent-Iványi István, az SZDSZ frakcióvezetője, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke reagált erre a nyilatkozatra: Orbán Viktor meggondolatlan és felelőtlen kijelentéseket tett az Erdélyi Naplónak adott interjújában. Szent-Iványi István szerint nem Budapestnek, hanem az RMDSZ-nek kell eldöntenie, hogy mire van szüksége a romániai magyarságnak. Az SZDSZ-politikus szerint a jelenlegi kormány "óvatos" politikája sikeresebb elődjénél. /Orbán Viktor és a magyar kormány. = MTI, Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 14./
1997. augusztus 19.
A Nemzeti Kisebbségvédelmi Hivatal összeállította azoknak a kommunista rendszer idején elkobzott közösségi ingatlanoknak a lajstromát, amelyeket kormányrendelettel visszaadnak a nemzeti kisebbségek szervezeteinek, illetve a hazánkban élő kisebbségek kulturális és egyházi intézményeinek. A 8 ingatlant tartalmazó listán szerepel a temesvári Magyar Ház, a bukaresti Petőfi Sándor Művelődési Ház épülete, valamint a nagyváradi Római Katolikus Püspöki Palota és a Királyhágómelléki Református Püspökség épülete. A listát a kormányfő jóváhagyása előtt a kisebbségi szervezetek képviselőiből, a Nemzeti Kisebbségvédelmi Hivatal, illetve a Külügyminisztérium képviselőiből álló bizottság vizsgálja meg, eldöntendő, hogy kinek, milyen szervezeteknek a tulajdonába juttatják vissza a kérdéses ingatlanokat. A hagyományokhoz híven, a határokon túli magyar kisebbségi szervezetek vezetői között RMDSZ-vezetőket is meghívott a magyar Miniszterelnöki Hivatal az augusztus 20-i, Szent István napi ünnepségekre. Az RMDSZ képviseletében Markó Béla szövetségi elnök, Takács Csaba ügyvezető elnök és szövetségünk több más vezetője vesz részt az idei ünnepi rendezvényeken. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), aug. 19., 1094. sz./
1997. augusztus 20.
A Szent Királyra emlékezett Budapest és az egész világ magyarsága - adta hírül első oldalon közölt címében a hetilap. /Brassói Lapok (Brassó), aug. 22-28./ A Budapesten lezajlott aug. 20-i ünneplésről, a Bazilika előtti szentmiséről, melyet Paskai László prímás celebrált, valamint a hagyományos Szent Jobb körmenetről képes beszámoló található a nagyváradi napilapban. /Bihari Napló (Nagyvárad), aug. 23-24./
1997. augusztus 20.
Kovács László külügyminiszter aug. 20-án a Határon Túli Magyarok Hivatala szervezésében találkozott a határon túli magyar szervezetek képviselőivel. A megbeszélésen Tabajdi Csaba politikai államtitkár és Petróczi Sándor, a HTMH elnökhelyettese is részt vett. Az RMDSZ-t Markó Béla szövetségi elnök, Takács Csaba ügyvezető elnök, Verestóy Attila, a szenátusi frakció vezetője és Frunda György szenátor képviselte. A megbeszélésen kölcsönös információcserére került sor a határon kívüli magyar kisebbségek helyzetéről, aktuális törekvéseiről, illetve Magyarországnak a határon túli magyar közösségek helyzetének rendezését szolgáló politikájáról, a térség országaihoz fűződő viszonya rendezésére irányuló törekvéseiről az európai és euroatlanti integrációs folyamat tükrében. - "Nagy örömmel tapasztaltam, hogy a korábbihoz képest lényegesen nagyobb a határon túli magyar szervezetek részéről a megértés a magyar külpolitika törekvései, konkrét lépései iránt" - értékelte a találkozót Kovács László. A magyar szervezetek vezetői aggodalmukat fejezték ki azzal kapcsolatban, hogy Magyarország előnyös helyzete nem jár-e valamilyen fal kiépülésével Magyarország és közvetlen szomszédai között. "Felerősödtek a magyar- és RMDSZ-ellenes támadások a sajtóban, a kormánykoalíció egy részét is sikerült elbizonytalanítani. A következő időben ezt a kérdést kezelni kell" - szögezte le Markó Béla RMDSZ-elnök. Elmondotta, hogy Magyarország aktív támogatója lehet Románia euroatlanti integrációs törekvéseinek, ugyanakkor rámutatott arra, hogy bár a román kormány megfontoltan és józanul kezelte a madridi döntést, Románia kimaradását a NATO-bővítés első köréből, az mégis egyfajta sokkot okozott az országban. Nagyon fontos tovább erősíteni a román-magyar kapcsolatokat, hangsúlyozta Markó Béla. Duray Miklós kifejtette: "Félünk attól, hogy egyes határon túl élő magyar közösségek különböző módon, de egyértelműen leszakadhatnak a legnagyobb magyar tömbről. Ennek elkerülésére az ősz folyamán szakmai vitát kell folytatni arról, hogy a szlovákiai, romániai, ukrajnai magyarok ne vadidegenként kerüljenek majd a schengeni határok túloldalára." "Ez sokban múlhat a magyar kormányon és a törvényhozáson, s az EU-csatlakozási tárgyalások részeként ezt a témát fel kell vetni." /Bihari Napló (Nagyvárad), aug. 22., /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), aug. 21., 1096. sz./ Határon túli magyar politikusok részvételével aug. 20-án sétahajót indított Szentendrére a Határon Túli Magyarok Hivatala. A határon túli kisebbségi vezetők a külügyminiszteri találkozót követően szálltak hajóra. /Bihari Napló (Nagyvárad), aug. 22./
1997. augusztus 20.
Duray Miklós kifejtette: "Félünk attól, hogy egyes határon túl élő magyar közösségek különböző módon, de egyértelműen leszakadhatnak a legnagyobb magyar tömbről. Ennek elkerülésére az ősz folyamán szakmai vitát kell folytatni arról, hogy a szlovákiai, romániai, ukrajnai magyarok ne vadidegenként kerüljenek majd a schengeni határok túloldalára." "Ez sokban múlhat a magyar kormányon és a törvényhozáson, s az EU-csatlakozási tárgyalások részeként ezt a témát fel kell vetni." /Bihari Napló (Nagyvárad), aug. 22., /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), aug. 21., 1096. sz./ Határon túli magyar politikusok részvételével aug. 20-án sétahajót indított Szentendrére a Határon Túli Magyarok Hivatala. A határon túli kisebbségi vezetők a külügyminiszteri találkozót követően szálltak hajóra. /Bihari Napló (Nagyvárad), aug. 22./
1997. augusztus 23.
Néhány napja Nagysármáson felavatták Ion Antonescu szobrát, erről nem számolt be a rádió, a tévé, de a lapok sem írtak róla, kivéve a marosvásárhelyi sajtót. Antonescu marsall rehabilitálása már Ceausescu idején megkezdődött. Rontaná a szoboravatás hangulatát annak elmondása, hogy Antonescu Hitlerék előtt kiagyalta a "zsidókérdés végleges megoldásának módját". A kérdés szakavatott kutatója, Benjamin Lya történész által összeállított dokumentumkötet 624 oldalon tette hozzáférhetővé az 1940-1944 között a zsidókérdéssel foglalkozó minisztertanácsi ülések jegyzőkönyveit, határozatokat, jelentéseket és tanulmányokat. A marsallnak a harmadik szobrát állították fel és az elsőt Erdélyben, írta Tibori Szabó Zoltán. Maga Andrei gyulafehérvári ortodox érsek szentelte fel a szobrot, annak ellenére, hogy a román fasizmus áldozatainak száma a 270 ezer főt meghaladta. Antonescu 1941. szept. 6-án a minisztertanács ülésén kifejtette céljait: azért harcol, hogy "Besszarábiából és Bukovinából kitakarítsam a zsidókat és a szlávokat". /Tibori Szabó Zoltán: Antonescu szobrára. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 23./ Helyesbíteni kell a cikk állítását, mert Erdélyben már avattak Antonescu szobrot. Romániában az elsőt 1993. okt. 22-én állították fel, Sloboziában, a rendőrkapitányság udvarán, két nappal azután, hogy az amerikai kongresszus megszavazta Románia számára a legnagyobb kedvezményt. Erdélyben először Lugoson avattak Antonescu-szobrot, erről a Politica (Bukarest) 1994. febr. 5-i száma tudósított. A következőt 1994 júniusában Karánsebesen, a negyediket 1994. nov. 12-én Piatra Neamton avatták - katonai tiszteletadással. 1995 júniusában Lorin Fortuna, a Republikánus Párt elnöke bejelentette, hogy Temesváron is szobrot szeretne emeltetni Ion Antonescunak, írta Gazda Árpád. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), 1995. aug. 30./ Ismeretes, hogy Marosvásárhelyen is szobrot akartak emelni Antonescunak, de azt a magyar polgármester megakadályozta. Gheorghe Funar már 1993-ban akart Antonescu-szobrot akar állíttatni Kolozsváron, makettjét kiállították a városházán. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), 1994. jan. 6./
1997. augusztus 26.
Az Erdélyi Kárpát Egyesület, valamint a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság aug. 11-17-e között Árpádon, a Beöthy-kastélyban rendezte meg hatodik honismereti táborát. Az Illyés Alapítvány segítséget nyújtott a táborozáshoz, az élelemről Tempfli József megyéspüspök és az árpádiak gondoskodtak. Délutánonként előadások hangzottak el, az előadók között volt Dánielisz Endre /Nagyszalonta/ tanár, közíró és Dukrét Géza. /Bihari Napló (Nagyvárad), aug. 26./
1997. augusztus 28.
Az önálló magyar egyetem létesítése, az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatása, valamint az autonómia különböző formáinak megvalósítása tételesen szerepelnek az RMDSZ programjában és nem Orbán Viktor akarja ráerőltetni a romániai magyarságra, nyilatkozta Kónya Hamar Sándor Kolozs megyei RMDSZ képviselő az Erdélyi Naplóban. Vitatta az Orbán Viktort ért magyarországi bírálatokat. A Fidesz elnöke felvállalta az antalli örökséget, amikor nem állami, hanem nemzeti fogalmakban gondolkodik. "Orbán Viktor olyan nemzeti keresztény elveket vall magáénak, melyeket az RMDSZ is sajátjának érez, és amelyről nem is kíván lemondani. Ezek az elvek közös nevezőt jelentenek a Fidesz és az RMDSZ politikájában." Ez "kényelmetlen az MSZP-SZDSZ-kormánykoalíciónak, hiszen az a nemzeti eszmét és a kereszténységet elvető internacionalista hagyományokat ápol, és ez eszmék ellen irracionális indulatokkal támad." Kónya Hamar Sándor szerint a magyarországi választási kampány közeledtével beindult a Fidesz elnökét lejárató kampány. "Különben nehezen lehetne megmagyarázni, hogy éppen az a magyar kormánykoalíció ajánlja az RMDSZ szempontjainak figyelembevételét, mely a magyar-román alapszerződés megkötésekor nem vette figyelembe azokat. A romániai magyarság képviseletének akkor csak asszisztenciát engedélyezett, Markó Béla még szót sem kaphatott a magyar parlamentben." /Gazda Árpád: Alaptalan aggályok. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 26./ A Romániai Magyar Szó a nyilatkozatot ismertetve jelezte: a romániai magyar lapokban /kolozsvári Szabadság, sepsiszentgyörgyi Háromszék/ az elmúlt hetekben publicisztikai állásfoglalásokban hevesen támadták az Orbán-nyilatkozatot bíráló magyar politikusok kijelentéseit. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 28./
1997. augusztus 28.
Emil Constantinescu államelnök ukrajnai román gyermekeket fogadott a Cotroceni palotában, elnöki rezidenciáján. A találkozó kapcsán az elnök a rádióban kifejtette: javasolta az ország határain túl élő román kisebbség helyzetével foglalkozó államtitkárság megalakítását. Constantinescu Botez professzort látná legszívesebben a hivatal élén, miniszteri rangú kormánytagként. Az államelnök elmondta: Leonyid Kucsma elnöknek is fel fogja vetni az ukrajnai románok helyzetét, szept. 6-ára tervezett vilniuszi megbeszélésükön. /Kisebbségek helyzete, decentralizáció. = Bihari Napló (Nagyvárad), aug. 28./
1997. augusztus 29.
Marosvásárhelyen a Project on Ethnic Relations /PER/ rendezésében kerekasztal-megbeszélést tartottak A helyi közigazgatási törvény alkalmazása által kiváltott konfliktusok vizsgálata, különös tekintettel a kétnyelvű táblák kérdéskörére címmel. A megbeszélésen Dragos Tanasoiu kormányszakértő rámutatott arra, hogy a sürgősségi kormányrendelet minden tekintetben megfelel a Románia által aláírt egyezmények szellemének. Alkalmazása tekintetében nincs ok vitára. Haller István, a Pro Europa Liga küldötte elemzésében bemutatta a sajtó dicstelen szerepét ebben a kérdésben: egyszerűen félretájékoztatták a közvéleményt, törvénytelennek minősítve a kétnyelvű feliratokat. /Szilágyi Aladár: Kétnyelvű táblák dicstelen háborúja. = Bihari Napló (Nagyvárad), aug. 29./
1997. szeptember 2.
Nem történt számottevő előrehaladás a kétnyelvű útjelző táblák felállítása ügyében, ezért a Bihar megyei RMDSZ választmányi ülésén Varga Gábor megyei RMDSZ-elnök éles hangon bírálta az érintetteket: "elképzelhetetlen és elfogadhatatlan, hogy a magyarság ne merje vállalni jogait." Varga Gábor azt javasolta, hogy az RMDSZ vonja meg a bizalmát mindazoktól a polgármesterektől, akik nem tettek lépéseket a táblák ügyében. Erről a javaslatról a döntést a következő ülésre halasztották. Rákóczi Lajos képviselő elismerte, hogy az RMDSZ által szorgalmazott intézkedések végrehajtása lassan halad. Béres András oktatási államtitkár hatáskörét a kormány még mindig nem határozta meg, ezenfelül máig nem kapott feladatot. /Szeghalmi Örs: "Becsületbeli ügy". = Bihari Napló (Nagyvárad), szept. 2./
1997. szeptember 7.
A máramarosi Felsővisó alig 70 lelket számláló református gyülekezete új templomot épített, melynek felavatásán, szept. 7-én Tőkés László püspök hirdetett igét. A templomépítésről Sipos István máramarosszigeti lelkipásztor tartott beszámolót, megköszönve a más felekezetűek, más anyanyelvűek segítségét. /Partiumi Közlöny (Nagyvárad), okt. 15./
1997. szeptember 9.
Szept. 9-én görög katolikusok tüntettek Nagyváradon, visszakövetelve a görög katolikus egyház javait: templomait, kolostorait, ingatlanait. A tüntetők szerint nyolc évvel a rendszerváltás után sem szűnt meg egyházuk elnyomatása. A tüntetők beadványt küldtek Emil Constantinescu államelnöknek és a megyei prefektusnak, az 1948. évi 358-as számú törvényre hivatkoztak, melynek értelmében elvették egyházuk vagyonát. Az 1948 előtti állapotok visszaállítását követelték. Memorandumukhoz 3000 görög katolikus aláírását mellékelték. A tüntetők nevében Gavril Nicoara elmondta, hogy a tüntetéseket rendszeresen megismétlik addig, amíg jogorvoslatot nem kapnak. /Bihari Napló (Nagyvárad), szept. 10./
1997. szeptember 9.
Szept. 8-9-én az egy éve alakult lelkes Zilah-Ligeti Egyházközség szervezésében az 1989 után végzett ifjú lelkipásztorok találkoztak. Az 1989-1996 között végzett 81 református lelkész közül 60-an vettek részt a találkozón. /Partiumi Közlöny (Nagyvárad), okt. 15./
1997. szeptember 10.
A görög katolikusok tüntetéseinek hírére Victor Ciorbea miniszterelnök bejelentette, hogy az állam hozzájárul Bukarestben egy gigantikus ortodox katedrális megépítéséhez. Előzőleg Teoctist ortodox pátriárka kérte a kormány támogatását. Teoctist ortodox egyházfő bejelentette: ezt úgy tekinti, hogy az állam egyértelműen az ortodoxia mellett foglalt állást. /Bihari Napló (Nagyvárad), szept. 11./
1997. szeptember 16.
A Köztársasági Érdemrend középkeresztjével tüntették ki a Bukarestben élő Demény Lajos történészt, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagját. A kitüntetést, amelyben a tudós az erdélyi magyar történetírás terén több évtizede végzett kiemelkedő kutatásaiért részesült, szept. 16-án Szőcs Ferenc bukaresti magyar nagykövet adta át. Demény Lajos októberben ünnepli 71. születésnapját, számos könyv szerzője, ezek közül több a székelység történetét dolgozta föl. 1990-ben oktatásügyi miniszterhelyettes, majd 1992-ig az RMDSZ szenátora volt. /Bihari Napló (Nagyvárad), szept. 18./
1997. szeptember 17.
A Bihar Megyei Tanfelügyelőség ideiglenes jelleggel Jankó Szép Sándor fizikatanárt és Tóth Mária magyartanárt nevezi ki az Ady Endre Középiskola /Nagyvárad/ élére. István Tibor eddigi igazgató ugyanis nyugdíjba vonult. /Bihari Napló (Nagyvárad), szept. 17./
1997. szeptember 20.
Szept. 21-én jótékonysági gyülekezeti napot és falutalálkozót tartottak Gyantán, hogy segítsék az elnéptelenedő falut. A templomban megemlékeztek az 1944. szept. 24-i vérengzés 41 magyar áldozatáról.Gyantára 1944-ben román szabadcsapatok törtek be és meggyilkolták a falu 41 lakosát. /Partiumi Közlöny (Nagyvárad), okt. 15./
1997. szeptember 26.
Szept. 26-án Tőkés László püspök és Szilágyi Aladár egyházkerületi főgondnok mutatta be Nagyváradon, a Lorántffy Zsuzsanna Egyházi Központban Hajdu-Moharos József Partium című hiánypótló monografikus művét. /Bihari Napló (Nagyvárad), szept. 30., Partiumi Közlöny (Nagyvárad), okt. 15./
1997. szeptember 28.
A Partiumi és Bánsági Műemlékvédő Emlékhely Bizottság szept. 26-28-án rendezte meg a III. Partiumi Honismereti Konferenciát Bihar községben. A konferencia fő témája a partiumi magyar temetők ismertetése volt. A temetők elhanyagoltak, pusztulóban vannak. Erdei János Szilágysomlyó református temetőjét írta le, Koncz László A szilágysomlyói református temető feltérképezése című munkája példaértékű. Juhász Viktor a révi református temetőt ismertette. Több értékes előadás hangzott még el, így Erdőközi Zoltán a bőnyei Árpád-kori temető és a szilágycsehi vártemető feltárásának nehézségeiről beszélt. Székely Antal nyugdíjas tanár Ombód és Szatmárpálfalva helytörténetét, majd temetőit mutatta be. A konferenciáról Dukrét Géza számolt be. - A Partiumi és Bánsági Műemlékvédő Emlékhely Bizottság kiadta a Bihari felhívást, amely hangsúlyozta, hogy sürgető értelmiségi és szakmai feladat a temetők leírása, a sírok nyilvántartásba vétele, a temetőmonográfiák elkészítése. /Partiumi Közlöny (Nagyvárad), okt. 15./
1998. október 1.
Tőkés László püspök elleni támadások késztették az aláírókat arra, hogy állásfoglalásukban kiálljanak a püspök mellett, mert önzetlen munkája, megalkuvás nélküli küzdelme nélkülözhetetlen a romániai magyarság önazonosságának védelme, a magyar történelmi egyházak ökumenikus együttműködése terén. Az aláírók dr. Csapó I. József szenátor, Szilágyi Zsolt képviselő, Pintér István, az RMDSZ Bihar megyei ügyvezető elnöke és Pápay Zoltán, az RMDSZ Bihar megyei választmányának elnöke. /Állásfoglalás. = Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 1./
1998. október 1.
Okt. 1-jén kezdték meg Nagyváradon a Nagyváradi Napló százéves évfordulójának ünnepség-sorozatát. Szűcs László, a Bihari Napló főszerkesztője és Wagner Csilla főszerkesztő-helyettes üdvözlő szavai után Králik Lóránd, a Bihari Napló felelős kiadója tartott megnyitóbeszédet. Tőkés László és Tempfli József püspökök is beszéltek. A jubileumra megjelent a Százéves a Napló című album. Szerzői: dr. Indig Ottó, Králik Lóránd, Szántó Sándor, Szűcs László. /Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 1./
1998. október 1.
A nagyváradi Caritas Catolica nyolcadik születésnapját ünnepelte. Ez az 1989-es változások utáni elsőként megalakult és legjelentősebb segélyszervezet. Tervezik egy olyan központ létrehozását, ahol az állami gondozásból kikerült fiatalok szakképesítését biztosíthatnák. Az állam nem segíti munkájukat, a nyugati támogatás csökken. /Balla Tünde: Nehézségeiről is vallott a Caritas. = Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 1./
1998. október 2.
Okt. 1-jén Tempfli József megyéspüspök felszentelte Nagyváradon a Fehér Dezső Sajtóklubot. Az ünnepség során Péter I. Zoltán bemutatta a Százéves Napló című jubileumi kiadványt. Okt. 2-án a lapkiadók megalapították a Romániai Magyar Lapkiadók Egyesületét és megválasztották az igazgatótanácsot, tagjai: Gellérd Lajos /Brassói Lapok/, Hecser Zoltán /Hargita Népe, Csíkszereda/, Králik Lóránd /Bihari Napló, Nagyvárad/, Makkai János /Népújság, Marosvásárhely/, és Torma Sándor /Háromszék, Sepsiszentgyörgy/. Az igazgatótanács elnöke Králik Lóránd lett. /Százéves a Napló. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 5./
