A Csiky Gergely Színház /Temesvár/ ez évi utolsó előadásának keretében, dec. 21-én adta át Bodó Barna, a Temes Megyei Tanács Művelődési Bizottságának elnöke a Pro Cultura Timisiensis kitüntetést Ferenczy Annamáriának. A tragédiában, vígjátékban, abszurd drámában, zenés darabokban egyformán otthonosan mozgó művésznő közel ötvenéves színpadi munkáját az utóbbi években már három alkalommal díjazták. A temesvári színház örökös tagsága mellett magyarországi színészi életműdíjat és a Nagyváradi Szigligeti Színház kitüntetését nyerte el. /(Szekernyés): Kitüntették Ferenczy Annamária színésznőt. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 23./
2002. december 24.
A Romániai Magyar Demokrata Szövetséget az egykori Román Kommunista Párthoz, a szövetség vezetőit pedig a Ceausescu-diktatúra magyar nemzetiségű kiszolgálóihoz hasonlította dec. 23-i nagyváradi sajtóértekezletén Tőkés László királyhágómelléki református püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke. Sajtóértekezletén Tőkés püspök párhuzamot vont az 1989-es és az idei advent között. Úgy fogalmazott, hogy akkor temesvári állásából próbálták meg eltávolítani, most tiszteletbeli elnöki tisztségéből. Tőkés László az RMDSZ jövő évre összehívott kongresszusát a Román Kommunista Párt soha meg nem tartott, 1990-es kongresszusához hasonlította. Szavai szerint akkor a kommunistabarát egyháziakkal kellett megütköznie, most a "Markó-barát egyházi és közéleti emberekkel" kell hadakoznia. Jelenleg, akár 1989-ben, gyanús pénzügyi manőverekkel vádolják meg őt. Példaként említette, hogy "az ellenséges érzületű média nemtelen támadásokat" intézett ellene a Reformátusok Világszövetsége Nagyváradon idén nyáron megrendezett európai nagygyűlésének magyarországi kormánytámogatása miatt. Visszautasította, hogy az RMDSZ felügyelje azt a magyarországi támogatást, amelyet az egyházkerülete által irányított nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem kap a magyarországi költségvetéstől. - Szomorúnak tartom, hogy Tőkés László - református püspök létére - 2002 karácsonyán nem tud másról beszélni, csak a pénzről és nem tud mást üzenni az erdélyi magyar közösségnek, csak azt, hogy saját RMDSZ-es kollégáit rágalmazza - nyilatkozta az MTI-nek Markó Béla, az RMDSZ elnöke a tiszteletbeli elnök szavait kommentálva. A Királyhágómelléki Református Egyházkerület 242,5 millió forintot kapott idén nyáron, Nagyváradon tartott európai református nagygyűlésre. A Nagyváradon működő Partiumi Keresztény Egyetem harmadik éve évi 400-500 millió forintot kap a Sapientia Erdélyi Magyar Egyetemnek szánt magyarországi költségvetési támogatásból. Rockenbauer Zoltán volt kulturális miniszter az előző kormány utolsó munkanapján arról tájékoztatta Tőkés László püspököt: támogatja, hogy az egyházi kulturális alapból 2002-ben 320 millió forintot kapjon Tőkés püspöknek az a korábban benyújtott elképzelése, amely szerint a romániai Érmindszenten termálfürdőt, konferencia központot építsenek, és vallási-kulturális zarándokhelyet hozzanak létre. /Tőkés László sajtótájékoztatója. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 24./
2002. december 24.
Bársony András külügyi államtitkár azt vágta az Erdély elszakításának budapesti ünneplését sérelmező magyarok fejéhez, hogy ne feledjék, melyik ország lobbantotta lángra a világot 1914-ben. Pontosan Magyarország, ugye. Tehát mégsem a szarajevói pisztolylövés okozta a világégést? - A dec. 15-ét követő bukaresti sajtó szerint Budapesten románellenes tüntetést rendeztek. A tüntetők transzparensein az volt olvasható, hogy vesszen Medgyessy. A magyar miniszterelnök tehát román. Vagy legalább románérzelmű. "Nem is csoda, hiszen 23 millió román vendégmunkás vállán vonult be hivatalába, és azóta minden igyekezetével azon van, hogy lélekben legalább a létező 20 millió román miniszterelnöke legyen." - írta Nits Árpád. /Nits Árpád: Bársonyos nemzetiszocializmus. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 24./
2002. december 24.
Dec. 14-én immár ötödik alkalommal rendezték meg a Partiumi Ifjúsági Kórustalálkozót a Nagybányán, a református templomban. Fellépett az újvárosi, a koltói, a Nagybányára már szinte hazajáró debreceni Kántus, a szatmár-kültelki ifjúsági kórus, valamint a nagyvárad-réti gyülekezet fiataljainak kórusa. /Sz. L. Z.: Partiumi Ifjúsági Kórustalálkozó. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 24./
2002. december 24.
Több mint egy esztendeje indult útjára a nagyváradi Agnulli Dei református szociális központ. Visky István lelkész-igazgató elmondta, hogy a várad-velencei református gyülekezet multifunkcionális ingatlant építetett, kifejezetten szociális célra. A munkát a hollandiai és németországi segítséggel végezték. Az épületben szociális munka folyik, a gyermekprogram és a felnőttmunka. Az előbbiben 30-35 hátrányos szociális helyzetű gyermekkel foglalkoznak. Az iskola után, délben átjönnek hozzájuk, ebédet kapnak, majd két hivatásos tanítónővel folyik a foglalkozás. A szociális felnőttgondozás keretében naponta 20 felnőttnek, nyugdíjasnak, idősnek, netán hajléktalannak kétfogásos meleg ebédet biztosítanak. Havonta egy alkalommal nyugdíjas körük van, mindenkit szeretettel várnak. Ifjúsági munka is folyik. /Fábián Tibor: A szegények szolgálattevői. Beszélgetés Visky István lelkész-igazgatóval. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 24./
2002. december 24.
Matuska Márton elsőként kezdte s a mai napig kutatja a délvidéki magyarság fájdalmas múltját. Most Aracs-díjat kapott munkásságáért. Matuska Márton elmondta, hogy több túlélőtől hallott a szerb partizánok vérengzéséről. Egy férfi elmondta: 1944 végén Csurogon kocsin hordta a kivégzett magyarok hulláját a dögtemetőbe, s munka után lapáttal takarította a vért a kocsi deszkájáról. Megboldogult Kecskés Ferenc plébános bizalmasan megmutatta, hogy a bezdáni egyházi halotti anyakönyvben az ottani mintegy száz áldozat neve fel van jegyezve. Matuska elkezdte az adatgyűjtést. A túlélők egy része önként jelentkezett tanúnak. Sokan még ma is hallgatnak. A szerbiai magyar politikai pártokba tömörülő politikusok kivétel nélkül mind támogatták a törekvést, hogy az adatokat gyűjteni kell tovább. Támogatásuk eszmei, nagyon hiányzik az anyagi. A munka sok kiadással jár, s erre gyakran nincs meg a fedezetem. Az értelmiség vegyes fogadtatásban részesítette Matuska munkáját. Az Aracs-díj a legnagyobb és egyben az egyetlen nyilvános elismerés. A hivatásos kritikusok nem írtak könyvéről, az egyetlen Vajda Gáboron kívül. Matuska felkereste ebben az ügyben Herceg János írót, aki fájdalmas hangvételű levelet írt neki. Nagyon nagy a szerb hallgató többség. A legfrissebb példa erre Csurog falu idén megjelent szerb monográfiája, melyet szerb szakértők írtak, köztük hat tudós - tudományok doktora és egyetemi tanár. A monográfiában ez áll: "Kertelés nélkül azt is ki kellett mondani, hogy a felszabadulás után számtalan személyes leszámolásra és magyar polgári lakosok likvidálására került sor jogi ítélet nélkül, amit meg lehet magyarázni, de nem lehet igazolni. A két eseményt azonban nem lehet egyensúlyba állítani, mert szükséges megérteni az időt, amelyben ez történt (...) Ez lényegében spontán reakció volt, ami semmiképpen nem valamiféle kiirtási politikának a kifejezője." A szerb hivatalos hatalom nem akarja látni, hogy a magyarságnak is voltak sérelmei, a magyarok éppúgy elnyomást, jogtalanságot, megaláztatást, kisemmizést éltek át 1918-tól, amikor országunkat szétosztották a győztesek között, mint a szerbség 1941-től. Nincsen megérthető, megmagyarázható tömegmészárlás egy faluban. A kiirtás kérdését pedig nem lett volna szabad felvetniük a monográfia tudós szerzőinek, hiszen a magyarságot Csurogon valóban kiirtották. Hol van Csurogon a magyar ártatlan áldozatok emlékműve? Hol van Zsablyán? A zsablyai magyarok tömegsírját meg sem lehet közelíteni. A magyar parlamentben már 1942-ben napirenden szerepelt az az évi vérengzés ügye. A magyarság kárára elkövetett vérengzés pedig a belgrádiban még ennyi idő után, 2002 végéig sem került napirendre. A Csurogról, Zsablyáról, Mozsorról kiirtott magyarok még mindig mindannyian háborús bűnösnek számítanak. A kivégzettek, legalább húszezren, szintén. A magyar áldozatok hivatalosan kivétel nélkül mindannyian háborús bűnösként vannak számon tartva. Nem került még elő az a dokumentum, de bizonyítékok vannak a létezésére, amely arról szól, hogy 1944-ben vagy 1945-ben az akkori zsablyai járás minden magyar lakóját háborús bűnössé nyilvánították. Mindezzel képtelenek szembenézni a szerb politikusok és történészek. Harminc magyar papot válogatott módszerekkel kínoztak, aláztak, gyaláztak meg. Reök Andorról nem sokat tudok, leginkább Csuka János könyvéből tájékozódhattam felőle. Deák Leó a kisebbségi magyarság igaz jótevője, áldozatkész vezetője volt. A háború után kivégezték. Deák Leót - minden jogi szabályt mellőzve - egyszerűen elhozták Tito pribékjei Budapestről. A két háború közötti teljes vajdasági magyar politikusi vezetőgárdát kiirtották a háború végén. A vajdasági magyarság szellemi vezetők és lelki ápolók nélkül maradt, a véresen erőszakos kommunista ideológiának kiszolgáltatva. /Dévavári Dattler Zoltán (Hét Nap, Szabadka): Lámpás a ködben. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 24./
2002. december 27.
A Bihar megyei RMDSZ vezetőinek dec. 23-i sajtótájékoztatóján az újságírók közleményt kaptak kézhez a magyar érdekvédelmi szervezet és a Szociáldemokrata Párt megyei szervezete által aláírt protokollum teljesítéséről. A föld- és erdőtulajdonjogi bizonylatokat a megyében 90 százaléknál nagyobb arányban kiállították, az RMDSZ eseti bizottságot hozott létre a folyamat felgyorsítása érdekében. A két alakulat különböző helyi szervezetei által felvetett 37 probléma közül 28-at megoldottak, 6 ügy megoldása folyamatban van, és háromra még nem született megoldás. Az egyezmény 13 pontjából 7 teljesült. Körülbelül 75 százalékos a siker a protokollum első és hatodik pontja tekintetében; itt egyrészt a kölcsönös tájékoztatás és a döntések előtti konzultáció szerepel, másrészt a tulajdonjogi ügyek rendezése. Nagyjából 50 százalékos a teljesítés az utca- és intézménynevek cseréje kapcsán előírt kölcsönös támogatás, illetve az RMDSZ által döntéshozói tisztségekbe javasolt személyek beiktatása tekintetében. Mindössze 25%-os a teljesítés az elkobzott egyházi és közösségi ingatlanok restitúciójának felgyorsítása és a magyarok által is számottevő arányban lakott településeken a magyar nyelvet is ismerő rendőrök alkalmazása tekintetében. /A protokollum kitételeinek teljesítése. = Bihari Napló (Nagyvárad), dec. 27./
2002. december 27.
Nagyváradon, a Tibor Ernő Galériában Gecse Géza budapesti újságíró, a Kossuth rádió Határok nélkül című műsorának szerkesztője bemutatta riportkötetét. Tempfli József megyés püspök a rendezvény házigazdájaként köszöntötte a megjelenteket, majd a szerző rádióriporteri és -szerkesztői munkásságát méltatta. Emlékeztetett arra, hogy Gecse Géza mind a Vasárnapi Újság, mind a Határok nélkül munkatársaként bebizonyította, hogy egyaránt odafigyel a közelmúlt történelmének magyar szempontból sorsfordító eseményeire, az összmagyarság alapvető kérdéseire és hétköznapjaira. A kárpátaljai születésű Gecse Géza magyar apától és észt anyától származik. Szülei észtországi egyetemistákként ismerkedtek meg egymással, s a szerző kilencéves korában került velük Magyarországra. /Jó hangulatú könyvbemutató. = Bihari Napló (Nagyvárad), dec. 27./
2002. december 28.
Magyarremete kilencszáz lakosából mintegy ötszázan magyarok. Magyarremete történelmi múltja mintegy ezer évre tekint vissza, hisz templomának egy része még Árpád-kori. A 17. századi összeírásokban elpusztult faluként szerepelt. Egy 1886-os népszámlálás adatai szerint ekkor a településnek 905 lakosa volt, közülük 559 magyar, 309 román. Az 1992-es népszámlálás adatai szerint a településnek ekkor 892 lakosa volt: 542 magyar, 350 román. Az idei népszámlálás adatai még nem ismertek, rendelkezésre áll viszont a felekezeti megoszlás: református 396, ortodox 367, baptista 137. A templom falképei átalakítási munkálatok alkalmával kerültek elő a vakolat alól: Szent István, Szent Imre és Szent László képe. Lenyűgözőek a képek, melyek több mint nyolcszáz évvel ezelőtt készültek. A magyarremetei református egyházközség és templom története című kiadvány szerint fontos forrás az 1787-ben megkezdett anyakönyvek vezetése. A temetőben van az 1944. szept. 27-én kivégzett negyvenkét magyar ártatlan áldozat közös síremléke. Gergely Károly akkor nyolcéves volt. Ma így emlékszik arra, ami akkor történt. Elmondta: az egész tragédia azért következett be, mert meglőttek egy román katonát, aki belehalt sérülésébe, azt mondták, hogy a magyarok tették. Ha mindez néhány faluval odébb, mondjuk Biharrósán történt volna, senkit nem végeztek volna ki, mert ott már csak román nemzetiségűek élnek. Egyébként a lelőtt román katonát helybeli magyarok vitték a belényesi kórházba, csak sajnos az úton a kórház felé belehalt sérüléseibe. A remetei RMDSZ ma 263 tagot számlál, mindannyian fizetik a tagsági díjat, újságolta Smeták Csaba RMDSZ-elnök. A remetei gyerekek karácsonykor kántálni járnak csillagokkal. Szilveszter éjszakáján, pontban éjfélkor egy jó erős hangú férfi felmászik a templomtoronyba, elmondja az újévköszöntő verset. A falu lakosainak nagy része vagy a templom köré gyűlve hallgatja, ez most is így van. Utána egymásnak boldog új évet kívánnak. /Dérer Ferenc: A biharrósai és a mézgedi patak partján. = Bihari Napló (Nagyvárad), dec. 28./
2002. december 30.
Megrokkant élet és Kisebbségi utazások: Beke György legújabb könyvének címe meg különös alcíme kiegészíti és magyarázza is egymást. (Kapu Könyvek, Budapest, 2002.) Zömmel a trianoni határok menti utódállamok kisebbségi létében megrokkant magyarságának magára találását leíró, huszadik század végi utazások ezek. Megjelenik tehát egy új irodalmi (riport) műfaj: a kisebbségi utazások. Beke György őrjáratra indult. Főként Szerbiába, Horvátországba, Szlovéniába, Ausztriába, Szlovákiába. Az Erdélyből származó író azonnal megérti a kárpátaljai ruszin vagy a német ajkú elzászi ember nemzetiségi problémáit, az elűzött németek honvágyát is. A kötet Elzászi béke? című írása (1996) idéz Francois Mitterrand egykori köztársasági elnök beszédéből: "A győztesek békéje, e század összes békeszerződései, főleg az 1914-től 1918-ig tartó háborút követő szerződések, kezdve a versailles-i szerződéssel, de ugyanúgy az 1947-es szerződés is, és amelyek ezt követték, mind igazságtalan békeszerződések voltak. A győztesek dicsőségét, hatalomvágyát vagy azonnali érdekeit szolgálták. Mindig figyelmen kívül hagyták a történelmi, földrajzi, szellemi vagy etnikai realitásokat. Az elkövetkező háború drámája mindig le volt írva az ezt megelőző békeszerződésben." A beszédnek ez a része sosem jelent meg a központi francia sajtóban. - A román állam nem veszi szívesen az önálló anyanyelvű iskolákat. Az államosított magyar közösségi vagy egyházi épületek visszaszolgáltatása - a jelenlegi ütemben - több évtizedig is. A nagyváradi püspöki palotát már hat éve perli a katolikus egyház, bár már tövény van a visszaszolgáltatásokra. A nyomáskészség hiányzik az RMDSZ vezetőiből, írta Gajdos Balogh Attila. A szolgalelkű megalkuvásban mutatható ki az alapvető különbség például egy Markó Béla és egy Király Károly között, szögezte le. Tőkés László, Kincses Előd vagy akár Szőcs Géza fokozatosan kiszorult a vezetésből. Tokay György például újságíróként Aradon éveken át Ceausescu-dicshimnuszairól volt nevezetes. Verestóy Attila a néhány elemis Ceausescuné vegyészeti intézetében működött, ahová Péter Ferenc, egykori telefonlehallgatós szekus tiszt szerint csak válogatott legények kerülhettek. Ugyancsak Péter Ferenc szerint Verestóy egy udvarhelyi Vipera nevű szervezkedés tagjaként bukott le, ám egyetlenként megszabadult. Egyetemet végezhetett, és szekus támogatással került Ceausescuné mellé. (Lásd: Erdélyi Napló: 1998. dec. 1., 8. és 15-i szám.) Kivizsgálta valaha valaki ezeket az állításokat? Vagy Péter Ferencnek van igaza, aki szerint az RMDSZ-tagokat nem ellenőrizte soha senki, oda bárki beléphetett, s a szervezet a besúgók, ügynökök, szekusok valóságos átjáróháza, akik ma is zsarolhatók, s a főhatalom sok mindent elérhet általuk... Frunda Györgyről csak annyit, hogy ügyvéd létére nem vállalta Tőkés László védelmét, amivel aztán Kincses Előd "kompromittálta" magát Ceausescu előtt. /Gajdos Balogh Attila: Kisebbségi utazások - és néhány javaslat. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 28. folyt: dec. 30./
2002. december 30.
Karácsony másodnapján Tőkés László püspök Kerekes József egyházkerületi missziói előadó kíséretében látogatást tett Nagyváradon a Gutenberg utcai hajléktalanszállóban. Ferencz István, az intézmény igazgatója elmondta, hogy jelenleg átlag 40 hajléktalan talál helyet, tisztálkodási és pihenési lehetőséget. Arányaiban kétszer annyi a magyart otthontalanok száma a lakosság arányaihoz képest. /Sándor Lajos: Nem vala néki helye... = Bihari Napló (Nagyvárad), dec. 30./
2002. december 30.
Napvilágot látott dr. Péter H. Mária, a marosvásárhelyi Gyógyszerészeti Kar ny. adjunktusának munkája Az erdélyi gyógyszerészet magyar vonatkozásai címmel. A kötet utolsó fejezetében az Erdélyből származó vagy itt tevékenykedett, elhunyt, több mint 200, neves gyógyszerészről és erdélyi magyar gyógyszerész-dinasztiáról olvasható információ. /Budaházy István: Gyógyszerészet-történeti tanulmánykötet. = Bihari Napló (Nagyvárad), dec. 30./
0. július 1.
Az RMDSZ képviselőházi frakciójának Polgári Szárnya jún. 28-án, az SZKT alakuló ülésén felhívással és kéréssel fordult a szövetségi képviselőkhöz az RMDSZ sokszínű és konszenzuskereső jellegének visszaállításáért: "Annak tudatában, hogy az erdélyi magyar nemzeti közösség politikai érdekképviselete országos szinten csak egységben lehet hatékony; azon meggyőződés által vezérelve, hogy ez az egység csakis sokszínű és befogadó lehet; azon aggodalomnak adva hangot, hogy az értékek és érdekek ekkora sokszínűségét mutató közösség politikai képviselete homogén és központosított párttá válása, a központi vezetés álláspontjától eltérő vélemények elfojtása és e véleményeket megjelenítő egyének és csoportok kiszorítása vagy ellehetetlenítése nem segíti, inkább gyengíti a képviselet és az érdekérvényesítés hatékonyságát, az RMDSZ képviselőházi frakciójának Polgári Szárnya felkéri a Szövetségi Képviselők Tanácsa tagjait az alábbiak támogatására: 1. Az SZKT napolja el az RMDSZ parlamenti csoportja működési szabályzatának elfogadását és újratárgyalás céljából utalja azt vissza a parlamenti frakciókhoz; 2. Az SZKT kérje megfontolás tárgyává tenni a szabályzat azon pontjának módosítását, amely az egyszerű többséggel hozott csoport-döntést kötelezővé teszi a frakciók tagjai számára, akkor is, ha az ellenkezik a képviselők belső meggyőződésével vagy közvetlen választóik értékrendjével és érdekeivel; 2. Az SZKT ajánlja a parlamenti csoportnak az eddigi gyakorlatot: a kötelező érvényű határozatok esetében a konszenzushoz közelebb álló, kétharmados minősített többségű döntéshozatalt." "Ha sérelmezzük a többségi szavazás módszerét a magyar közösség dolgainak kezelésében mint a többség diktatúráját a kisebbség felett, akkor ne csináljunk ebből belső gyakorlatot a fontos kérdéseink eldöntésében" - kérte a Polgári Szárny. A felhívást és kérést az SZKT figyelembe sem vette, és egy gyors szavazással úgy módosította az eddigi frakciószabályzatot, hogy a többségi diktatúra érvényesüljön az RMDSZ parlamenti csoportjában is. /Elutasított konszenzuskeresés. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), júl. 1./
0. május 1.
A Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ éves jelentése újra tartalmaz a magyarságot elmarasztaló kitételeket. A jelentés 3.6 alfejezetének címe: "Alkotmányellenes mozgalmak: etnikai szeparatizmus, politikai szélsőségek, törvényellenes szervezetek, amelyek veszélyeztetik a nemzetbiztonságot". Az apolitikus szélsőségesek csoportjában szerepel a Vasgárda, a Mihály Angyal Légiója és a trockistának mondott Román Kommunista Párt, az etnikai szeparatizmust a következőkkel illusztrálják: egyes külföldi körök akadályozni akarják Románia euroatlanti integrációját, szabotázzsal igyekeznek érvényesíteni területi követeléseiket, alkotmányellenes struktúrák a magyarlakta vidékeken törvényhozási hatásköröket igyekeznek megszerezni /erre példa a Székelyföldi Konzultatív Tanács/, az Erdélyi Magyar Kezdeményezés autonomista struktúrák létrehozásán fáradozik, Nagyváradon, Nyárádszeredáben, Székelyudvarhelyen, Csíkszeredában és Sepsiszentgyörgyön egyetemi és posztgraduális képzés folyik, külföldi egyetemek segítségével, ez törvény- és alkotmányellenes. A jelentésről szóló parlamenti vitában több kormánypárti képviselő, köztük Frunda György szenátor elítélte ezeket a megállapításokat. Virgil Magureanu, az SRI eddigi vezetője felszólalásában a kormány bel- és külpolitikáját támadta. Az ellenzéki pártok dicsérték a jelentést, az SRI tevékenységét, adott tájékoztatást a jelentés tárgyalásáról Eckstein-Kovács Péter szenátor. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 1./
1997. július 2.
A floridai Sarasotában működő Kossuth Klub elnöke, dr. Fésűs Andorné Lányi Erzsébet hosszú évek óta segíti a határon túli magyarság megmaradását, Munkásságáért Göncz Árpád a Köztársasági Elnök Aranyérmét ajándékozta számára. Elmondta, hogy a nyolcvanas években Budapesten megismerkedett Kovács Miklóssal, aki társaival együtt hátizsákban horda a könyveket Erdélybe. Ennek hatására ő is elkezdett Erdélybe járni, vitte a gyógyszert, élelmiszert. Kovács Miklós hű segítőtársa volt az erdélyiek támogatásában. Amikor Tőkés László elkezdte tiltakozó akcióját, dr. Fésűs Andornénak sikerült eljutni Temesvárra, sikerült beszélnie Tőkés Lászlóval és elhozta az üzenetét. Ugyancsak ő kezdett gyűjteni a rendszerváltozás után annak érdekében, hogy Nagyváradon megindulhasson a Lorántffy Zsuzsanna Gimnázium, továbbá megszervezte a nagycsaládos erdélyi tanulók támogatását. /Erdély-járó mozgalom és "Floridai Áron". = /Új Magyarország, júl. 2./
1997. július 8.
Amikor megjelent Gazda József Így tudom, így mondom című válogatása, tudható volt, hogy ez csak ízelítő az általa gyűjtött oral history anyagból. Gazda József nem hagyta abba magnós portyázását, túlcsapva Erdélyen, a Partiumon, a Regáton, a Kárpát-medence utódállamaiban, hellyel-közzel Magyarországon is elidőzött a több mint ezer históriaidéző beszélgetőtársat toboroztában, így született meg az "emlékezet-kalangya": Jaj, mik történtek, jaj, mik is történtek /A szétszabdalt magyarság XX. századi sorstörténete/ (Püski Kiadó, 1997) című könyve, mutatta be a könyvet Szilágyi Aladár. Akár "szenvedésmonográfiának" is lehet nevezni a két kötetes munkát. Ennek a könyvnek a millecentenáriumi rendezvények kezdetén kellett volna megjelennie. /Szilágyi Aladár: A népi emlékezet kalangyája. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), júl. 8./
1997. július 11.
Megváltoztatták a Tanügyminisztérium nevét, Nemzetnevelésügyi /vagy Nemzeti Nevelésügyi/ Minisztérium az új elnevezése. /Bihari Napló (Nagyvárad), júl. 11./1938-ban kapta ezt a nevet a minisztérium, melyet csak a háború után változtattak meg. Ezzel tehát visszatértek a régi időszak névhasználatára.
1997. július 13.
A Jussunkat követeljük című, magyar egyházi ingatlanokat összesítő RMDSZ-kiadvány után megjelent a Királyhágómelléki Református Egyházkerület állam által elkobzott ingatlanait számbevevő könyv is /Részünk és jogunk - Partea si dreptul nostru - Our portion and right/, amelyet júl. 13-án Kolozsváron mutattak be, sajtóértekezlet keretében. A három - magyar, román és angol - nyelven írt, pontos adatokat tartalmazó könyvet Tőkés László püspök, Szilágyi Aladár főgondnok és Fornai István főjegyző ismertette a jelenlevőkkel. A kötet az egyházkerület küzdelmének főbb állomásait mutatja be, előterjesztések, állásfoglalások, levelek, beadványok formájában. Az egyházkerület 277 ingatlanából hét évi küzdelem és számtalan folyamodvány ellenére nem szolgáltattak vissza egyet sem. A 277 ingatlanból 44-et lebontottak, 15 kihasználatlanul áll, 80 más rendeltetést kapott, s valamennyi épület leromlott, tatarozásra szoruló állapotban van. A könyv bemutatói elmondták, hogy a Románia monitorizálását megszüntető 1997/123-as határozat, az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének utasítása határozottan felkéri a román hatóságokat, hogy módosítsák az elkobzott és államosított egyházi javak visszaadására szolgáló törvényeket - az 1991/18. és az 1995/112. számú törvényeket, hogy a javak visszaszolgáltatását vagy méltányos kárpótlást biztosítsanak. /Szabó Piroska: Részünk és jogunk. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 14., Halmos Miklós: Jussunk jogán. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), júl. 8./
1997. július 16.
Katona Ádám, az RMDSZ Erdélyi Magyar Kezdeményezés platformjának elnöke a vele készült interjúban kifejtette: katasztrofálisnak tartja, hogy az RMDSZ úgy vállalta a kormányban való részvételt, hogy nem kötött előzetesen írásbeli megállapodást. - Az RMDSZ megosztott, vallotta, van kormánypárti és ellenzéki RMDSZ. Szerinte cinizmus volt Tokay Györgyöt megtenni miniszternek. - Az RMDSZ nem fog szakadni, "mert bennünket összetart a román nyomás." /Bihari Napló (Nagyvárad), júl. 16./ Ugyanezen az oldalon olvasható Markó Béla RMDSZ-elnök véleménye. Tőkés László püspök következetes, kezdettől fogva ellenezte a kormányban való részvételt. "Felvetődik viszont, hogy a sajtóbeli gyakori és éles támadások használnak-e annak, amit teszünk." Markó Béla fenntartja az SZKT-n kifejtett álláspontját, amelyet Katona Ádámnak mondott: amennyiben nem vizsgálja felül álláspontját, nem haladhatnak tovább ugyanazon az úton. Markó hangsúlyozta, hogy van egy kisszámú ellenzék az RMDSZ-ben, amely bírál. /Bihari Napló (Nagyvárad), júl. 16./
1997. július 18.
A nagyváradi Városi Tanács RMDSZ-frakciójának tagjai beadvánnyal fordultak a város polgármesteréhez, Mihai Sturzához, a helyhatósági törvényt módosító 22/1997. számú sürgősségi kormányrendelet mielőbbi alkalmazását kérve. Mint Orbán Ferenc frakcióvezető közölte, a nyolc RMDSZ-tanácsos által aláírt kérést hamarosan iktatják a megyeszékhely Közönségszolgálati Központjában. A hivatalos statisztikai adatok szerint Nagyvárad magyar ajkú lakossága a megyei jogú város összlakosságának 33,2 %-át teszi ki, ami jóval a törvényben megállapított alsó küszöb fölött áll. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 18., 1074. sz./
1997. július 19.
Ötödik alkalommal rendezik meg Bolyai Nyári Akadémia keretében Nagyváradon júl. 21-26-án a történelemtanárok továbbképzését. Az első nap programjában szerepel - többek között - Visy Zsolt Dacia a római korban, Front Mária Magyarország kormányzása az Árpád-házi királyok idején és Polányi Imre Genocídium - etnocídium című előadása, továbbá László Gyula videón vetített előadása. /Bihari Napló (Nagyvárad), júl. 19./
1997. július 19.
A kormánykoalíció politikusait felháborította, hogy Costin Georgescu, a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ új igazgatója Gheorghe Atudoroaire ezredest nevezte ki az SRI nagyváradi Területi Operatív Központjának vezetőjének. Atudoroaire az 1989-es események vérbefojtását vállaló Temes megyei Securite akkori helyettes vezetője volt. Az ezredest népirtással vádolták, majd 1991-ben felmentették. Nistor Badiceanu parasztpárti szenátor monumentális melléfogásnak tartja ezt a kinevezést. Csapó I. József szenátor szintén ellenezte a döntést. Takács Csaba elmondta, hogy az RMDSZ felhatalmazásával Verestóy Attila szenátor az SRI vezetőjének meghallgatását fogja kezdeményezni. /Egy szekus második karrierje. Újra aktív a temesvári hóhér. = Bihari Napló (Nagyvárad), júl. 19./
1997. július 22.
Magyarország lakossága 1981-ben érte el csúcspontot, ekkor 10 710 ezer magyar állampolgár élt 93 ezer négyzetkilométeren. A mostani év végére 10 150 ezer lesz az ország lélekszáma. Jönnének a kisebbségi magyarok nagyobb számban, "de erről szentségtörés beszélni. A konzervatív nemzetszemlélet ott akarja taratani őket, kimondva-kimondatlanul jobb napokra várva." "Tabu témába ütközünk. Nemzetáruló, ki hívni merészeli őket vagy egyáltalán elismerné az ő jogukat is a szabad költözködésre. Inkább asszimilálódjanak szlovákká, szerbbé, mint hogy elhagyják az ostobaság által kijelölt őrhelyüket?" Hasonlóan írt erről a kérdésről évekkel ezelőtt Kopátsy Sándor közgazdász. /Szabó A. Ferenc: A magyarság védelméről. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), júl. 22., átvéve a Heti Világgazdaság (Budapest) jún. 28-i számából. A szerző a budapesti Nemzetvédelmi Egyetem tanára./
1997. július 22.
Sepsiszentgyörgyön október elején nyitja meg kapuit a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem hároméves közgazdasági főiskolája: a nappali tagozatos menedzserképző az első felsőfokú intézmény a háromszéki oktatás történetében. 25 fős csoporttal indulnak. Domokos Ernő közgazdász, a kinevezett igazgató elmondta: az intézmény nyelvét illetően még nincs döntés. Õ kétnyelvű kollégiumot javasolt. /Benkő Levente: Indul az első állami főiskola. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), júl. 22./
1997. július 22.
Négy és fél évtizedig csak elítélően lehetett beszélni a bécsi döntésről. Gazda József megszólaltat idős embereket, akik megélték ezt az időszakot. Szinte elviselhetetlen arányokat öltött Romániában felülről szított gyűlölködés, napirenden volt a magyar nyelv üldözése. Embereket lehajítottak a vonatból, mert más nyelven beszéltek. Egy rendőr egy magyarul beszélőnek az utcán olyan hatalmas pofont adott, hogy az illetőnek felrepedt a szája, a nyoma ma is látszik az arcán. A vasgárdisták külön vonatot kaptak, azzal jöttek Marosvásárhelyre, ahol törték, zúzták a magyar iskolákat. Arra is emlékeznek, milyen nagy boldogság volt a magyarok bevonulásakor. /Gazda József: A bécsi döntés az emlékezetben. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), júl. 22./
1997. július 22.
A magyarfenesi Bárdos Péter Közművelődési Egyesület szervezésében 1997. júl. 28. és aug. 4. között alapfokú bábművészeti tanfolyam indul pedagógusok részére. /Pedagógusok figyelmébe. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), júl. 22./
1997. július 23.
Júl. 23-án Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke, Takács Csaba ügyvezető elnök, Nagy Zsolt ügyvezető alelnök és Boros János Kolozs megyei elnök az RMDSZ Ügyvezető Elnökségének kolozsvári székházában fogadta a Kovács László magyar külügyminiszter által vezetett küldöttséget, melyben a magyar kormány tisztségviselőin kívül jelen volt mint a hét parlamenti párt elnöke, illetve képviselője. A megbeszélések során az RMDSZ vezetői ismertették a magyarországi politikusokkal a romániai magyarság helyzetének alakulását, és elemezték a tanügyi törvény, illetve a helyi adminisztráció törvényének módosítása során kialakult helyzetet és lehetőségeket.A magyar külügyminiszter, valamint minden parlamenti párt képviselője pozitívan értékelte az RMDSZ szerepvállalását a kormánykoalícióban és a szövetség által kifejtett eddigi tevékenységet. A magyarországi politikusok kivétel nélkül kijelentették, hogy továbbra is támogatni fogják Románia integrációs törekvéseit az európai és euroatlanti struktúrákba. A felek egyetértettek abban, hogy a kolozsvári magyar konzulátus megnyitásának rendkívül nagy jelentősége van a román-magyar kapcsolatok építése terén. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 23., 1077. sz./ Az MDF küldöttségét Lezsák Sándor elnök vezette. Wagner István készített vele interjút. Lezsák kifejtette, hogy "az Antall-Boross-kormányzat kezdett el egy olyan Kárpát-medencei térségi politikát, amely mögött volt európai, nyugat-európai közbizalom is, és volt hazai is." Elmondta, hogy a kolozsvári konzulátus előtti tömeg a két nép barátságát példázta. Lezsák úgy látja, ha a romániai magyarok szavazati jogot kapnánk, az MDF megnyerné a választást. Nekünk azonban a határon belül kell olyan szavazóbázist meghódítani, ami megvolt már, tette hozzá. /Bihari Napló (Nagyvárad), júl. 25./
1997. július 25.
Júl. 25-én Kézdivásárhely vendége volt Orbán Viktor, a Fidesz-Magyar Polgári Párt elnöke és Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke, akik a Tusnádfürdőn megtartott szabadegyetemre érkeztek a városba. A júl. 25-i sajtótájékoztatón Tőkés László elmondta, hogy a Fidesz elnöke pártpolitikai szempontok fölött állva az összmagyarság érdekeinek egyik előmozdítója, képviselője. Orbán Viktor elmondta: támogatja az MDF javaslatát a magyar-magyar párbeszéd mielőbbi újrafelvételére. A megváltozott helyzetben a magyarországi és a határon túli magyarság politikusainak ismét szükségszerűen egyeztetniük kell. A Fidesz elnöke megjegyezte, hogy a magyarországi hatalomban vannak bizonyos erők, amelyek úgy tartják: azzal, hogy az RMDSZ kormányzati szerepet vállalt, az erdélyi magyarsággal való foglalkozásnak már nincs tétje. Ez tévedés, mert a hosszú távú stratégiai célokat nem szabad összekeverni a rövid távú konjukturális politikai kérdésekkel. /Újabb magyar-magyar csúcs? = Szabadság (Kolozsvár), júl. 28./ Orbán Viktor Kézdivásárhelyen kijelentette: csak olyan kormánynak lesz tagja, amely lélekben 15 millió magyarért érez felelősséget. A Fidesz vezetője a népesség fogyását tartja a magyarság legnagyobb bajának. A magyarság felemelkedését - más erőforrások híján - annak szellemi erejére kell alapozni. Az erdélyi, felvidéki, délvidéki magyarság megmaradása attól függ - mondotta -, hogy e népcsoportok mennyiben tudnak túllátni a mindennapi kihívásokon, sikerül-e a egy hosszú távú stratégiát érvényesíteniük, sikerül-e kivívniuk az autonómiát. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), júl. 29./
1997. július 29.
Dr. Láng Gusztáv negyedszázadon át oktatta Kolozsváron a huszadik század magyar irodalmát, nevelte a magyartanárok nemzedékeit. 1984-ben családjával áttelepült Szombathelyre, és lett az ottani Tanárképző Főiskola irodalomtörténeti tanszékének vezető professzora. 1995 őszén két tanévre visszajött Kolozsvárra vendégtanárként, vagy ahogy mondani szokta: "önmagát helyettesíteni". Elmondta, hogy a szombathelyi és kolozsvári hallgatók között hasonlóság van az olvasottság és a gondolkodáskészség hiányában. Jövendő irodalomtanárokról van szó, mondani sem kell, mennyire pusztító hatású a nem olvasás. Miben különböznek? A szombathelyiek sokkal jobban tudják, mi a kötelességük. Szombathelyen nem fordul elő, hogy szombatra vagy vasárnapra kérjék a vizsgát, hogy ne jelenjenek meg vizsgázni, mert "nem úgy jött ki a lépés". - Átlagképzés van, a mennyiség a minőség kárára megy. Vissza kellene állítani a komoly rostálást első és másodéven. - Láng Gusztáv az egyik legismertebb Dsida-kutató, megjelent munkája: A lázadás közjátéka, Dsida-tanulmányok, Stúdium Kiadó, Kolozsvár, 1977. /Molnár Judit: Beszélgetés dr. Láng Gusztáv irodalomtörténésszel a Szombathelyi Tanárképző Főiskola tanszékvezető professzorával. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), júl. 29./
1997. július 29.
Nagyváradon a Kőrösvidéki Múzeumban láthatók a szocreál stílusban készült mellszobrok, bizonyos román fejedelmeket ábrázolnak. Anonymusra hivatkozva az egyes szobrok alatt feliratok hirdetik: román vajdák, így Gelu, Erdély vajdája, Glad, a temesi ország vajdája, Menumorut, Biharország román vajdája. - Roland Borsa pedig "Erdély román ország vajdája", valójában magyar főúr, akit a magyar király nevezett ki vajdának. II. Rákóczi Ferenc - a felirat szerint -Erdély román ország fejedelme. /Szilágyi Aladár: Nagyváradi legendárium. = Bihari Napló (Nagyvárad), júl. 29./
