Murvai László tanügyminisztériumi főosztályvezető felvázolta a különböző oktatási reformterveket, amelyek azonban csak tervek maradtak. A 2002/2003-as iskolai évtől az ország 12 megyéjében elindult az ún. nulladik év - egyelőre kísérleti jelleggel. A kísérlet célja: a hatéves korban való beiskolázás felmérése. Ha a kísérlet a kívánt eredményt hozza, úgy 2003 szeptemberétől kötelező lesz hatévesen kezdeni az iskolát. A tervekkel ellentétben marad a nyolc osztályos általános iskola. - A gyermekhiány mindenütt gond, de égető a helyzet a szórványban és a kistelepüléseken. Ideig-óráig az iskolák bezárását azzal tudták elkerülni, hogy minimális létszámmal működtettek osztályokat. - A tankönyvhiány is gondot okoz. Mivel a tankönyvek fordítása nem gazdaságos, gyakorlatilag a líceumi könyvek nagy része hiányzik. Az Ábel Kiadó felkarolta a magyar könyvek ügyét, eddig kb. 20-25 címet jelentetett meg, eredeti és fordított könyveket egyaránt. Az idéntől a Tájékoztatási Minisztérium pályázat alapján vállalta, hogy a magyar középiskolások két címet (fizika és biológia) - az Ábel kiadásában - ingyen fognak kapni. /Molnár Judit: Átértelmezett reform, avagy 9=? = Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 29./
2002. október 29.
Sass Kálmán tiszteletére a Gálospetri Református Egyházközség és a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság október 6-án emléktáblát helyezett el az érmelléki falu református templomának falán. Ugyanakkor Kéri Gáspár emlékszobát rendezett be a kommunista diktatúra áldozatául esett lelkipásztor emlékére, amelyet ugyanaznap avattak fel. Sass Kálmán /sz. Gálospetri, 1904. ápr. 17./ a kolozsvári teológiai főiskolán diplomázott. 1932-ben Mezőtelegden lett református lelkész, ahol példás munkát végzett az ősi templom rendbetételén, megalakította a nőszövetséget, legényegyletet, bibliakört. Megírta Mezőtelegd történetét. Sass Kálmán páratlan tekintélye, népszerűsége az Érmelléken vörös posztó volt a hatalom számára. 1947-ben letartóztatták fasiszta magatartás, izgatás, szabotázs jogcímén. Mivel 1944-ben az Érmihályfalva környékén elesett partizánokat tisztességesen eltemette, Maléter Páltól két köszönőlevelet kapott. Ez mentette meg a további börtönbüntetéstől, de 1957-ben, az 1956-os magyar forradalom leverése után ugyanezek a levelek lettek a végzetes bizonyítékok ellene. 1957. febr. 5-én tartóztatták le. Több mint egy éven át vallatták, kínozták, melyről Balaskó Vilmos lelkipásztor, volt cellatársa számolt be. Államellenes fegyveres összeesküvéssel, hazaárulással, az önálló Erdély létrehozására irányuló lázítással vádolták. Sass Kálmánt halálra ítélték, 1958. december 2-án végezték ki a szamosújvári börtönben. Mind a mai napig nem rehabilitálták. A román nacionalista történetírás ma is fasisztaként, irredentaként, összeesküvőként tartja nyilván a magyarság vértanúját. /Hitének, magyarságának mártírja. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 29./
2002. október 29.
Száz éve halt meg Schlauch Lőrinc bíboros, nagyváradi püspök. Ebből az alkalomból okt. 26-án több színvonalas előadással idézték fel a nagy tudású főpap alakját Nagyváradon, a Posticumban megtartott emlékülésen. Dr. Fleisz János történész, a Sapientia Varadiensis Alapítvány elnöke ismertette a bíboros művelődéstörténeti szerepét. Tempfli József megyés püspök megköszönte a szervezők munkáját, immár negyedik alkalommal tartanak emléküléseket Nagyvárad tudós püspökeiről. Dr. Erdő Péter püspök, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem rektora Schlauch Lőrinc jogtörténeti és egyházjogi munkásságát mutatta be. Dr. Rencsik István egyház-jogász előadása Nagyvárad bíborosairól beszélt. Fodor József általános helynök kiemelte azt a csodálatos nyelvezetet, amelyet a kardinális beszédeiben használt. A bíboros sokoldalú tevékenysége közé tartozott a könyvtáralapítás is - amelyről Emődi András könyvtáros beszélt -, bár ez nem a váradi, hanem szatmári püspökségének idejére vonatkozott. Schlauch Lőrinc haláláról és temetéséről Pálkovács István temesvári helytörténész beszélt, akinek most mutatták be a bíborosról írt könyvét. /Emlékülés Schlauch Lőrinc bíborosról. = Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 29./
2002. október 29.
Száz éve halt meg Schlauch Lőrinc bíboros, nagyváradi püspök. Ebből az alkalomból okt. 26-án több színvonalas előadással idézték fel a nagy tudású főpap alakját Nagyváradon, a Posticumban megtartott emlékülésen. Dr. Fleisz János történész, a Sapientia Varadiensis Alapítvány elnöke ismertette a bíboros művelődéstörténeti szerepét. Tempfli József megyés püspök megköszönte a szervezők munkáját, immár negyedik alkalommal tartanak emléküléseket Nagyvárad tudós püspökeiről. Dr. Erdő Péter püspök, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem rektora Schlauch Lőrinc jogtörténeti és egyházjogi munkásságát mutatta be. Dr. Rencsik István egyház-jogász előadása Nagyvárad bíborosairól beszélt. Fodor József általános helynök kiemelte azt a csodálatos nyelvezetet, amelyet a kardinális beszédeiben használt. A bíboros sokoldalú tevékenysége közé tartozott a könyvtáralapítás is - amelyről Emődi András könyvtáros beszélt -, bár ez nem a váradi, hanem szatmári püspökségének idejére vonatkozott. Schlauch Lőrinc haláláról és temetéséről Pálkovács István temesvári helytörténész beszélt, akinek most mutatták be a bíborosról írt könyvét. /Emlékülés Schlauch Lőrinc bíborosról. = Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 29./
2002. október 29.
Okt. 25-én Nagyváradon, a Lorántffy Zsuzsanna Református Egyházi Központban Székely Ervin képviselő átnyújtotta dr. Indig Ottónak a "Nagyvárad Szenátora" oklevelet. Indig Ottó beszélt kutatási területéről, Adyról és a századfordulós Nagyváradról, az akkori színházról. Az Ady korabeli Nagyváraddal kapcsolatban elmondta, hogy az akkor 50 ezer fős város négy, sőt egy ideig hét lapot és három színházi újságot tudott eltartani. Akkor több mint 90 százalékban magyarok lakták Váradot. Pezsgő életű, sok tekintetben a fővárossal versengő város volt. Fábián Enikő felolvasta a laudációt, mely szerint Indig Ottó többek között "szellemi örökségünk értő vagyonkezelője, láthatatlan kincsek ápolója". A Ferenczy Béla képzőművész által tervezett díszes Nagyvárad Szenátora oklevelet a kitüntetettnek Székely Ervin képviselő adta át. /Indig Ottó, Nagyvárad szenátora. = Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 29./
2002. október 29.
Okt. 25-én Nagyváradon, a Lorántffy Zsuzsanna Református Egyházi Központban Székely Ervin képviselő átnyújtotta dr. Indig Ottónak a "Nagyvárad Szenátora" oklevelet. Indig Ottó beszélt kutatási területéről, Adyról és a századfordulós Nagyváradról, az akkori színházról. Az Ady korabeli Nagyváraddal kapcsolatban elmondta, hogy az akkor 50 ezer fős város négy, sőt egy ideig hét lapot és három színházi újságot tudott eltartani. Akkor több mint 90 százalékban magyarok lakták Váradot. Pezsgő életű, sok tekintetben a fővárossal versengő város volt. Fábián Enikő felolvasta a laudációt, mely szerint Indig Ottó többek között "szellemi örökségünk értő vagyonkezelője, láthatatlan kincsek ápolója". A Ferenczy Béla képzőművész által tervezett díszes Nagyvárad Szenátora oklevelet a kitüntetettnek Székely Ervin képviselő adta át. /Indig Ottó, Nagyvárad szenátora. = Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 29./
2002. október 29.
Okt. 25-én Nagyváradon, a Lorántffy Zsuzsanna Református Egyházi Központban Székely Ervin képviselő átnyújtotta dr. Indig Ottónak a "Nagyvárad Szenátora" oklevelet. Indig Ottó beszélt kutatási területéről, Adyról és a századfordulós Nagyváradról, az akkori színházról. Az Ady korabeli Nagyváraddal kapcsolatban elmondta, hogy az akkor 50 ezer fős város négy, sőt egy ideig hét lapot és három színházi újságot tudott eltartani. Akkor több mint 90 százalékban magyarok lakták Váradot. Pezsgő életű, sok tekintetben a fővárossal versengő város volt. Fábián Enikő felolvasta a laudációt, mely szerint Indig Ottó többek között "szellemi örökségünk értő vagyonkezelője, láthatatlan kincsek ápolója". A Ferenczy Béla képzőművész által tervezett díszes Nagyvárad Szenátora oklevelet a kitüntetettnek Székely Ervin képviselő adta át. /Indig Ottó, Nagyvárad szenátora. = Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 29./
2002. október 29.
Szilágynagyfalu Polgármesteri Hivatalának dísztermében Major Miklós helybeli nyugalmazott tanár, a Kraszna és Felső-Berettyó mente lelkes kutatója bemutatta Szilágynagyfalu címen megjelent könyvét. Munkája megjelent a Száz magyar falu könyvesháza akció keretében, a sorozat 99. köteteként. A szerző röviden ismertette e négynyelvű kötet főbb fejezeteit. /Vér István: Szilágynagyfalu is a világ közepe. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 29./
2002. október 29.
A nagyváradi Bazilika könyvtármúzeumának megálmodója és létrehozója, Emődi János "egyszemélyes" szellemi műhelyéből jelentős könyvtártörténeti mű került ki nemrégiben: A nagyváradi Székeskáptalan könyvtára a XVIII. században (az Országos Széchényi Könyvtár és a szegedi Scriptum Rt. kiadásában). Emődi bevezetőjében a nagyváradi katolikus egyházi könyvtárak történetét vázolta fel. /Könyvtári monográfia. = Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 29./
2002. október 30.
A nagyszalontai Arany János Általános Iskola négyfős csapata Koszorús Erzsébet tanárnő vezetésével Nagykőrösön járt, vetélkedőn. Az Arany János költészetéhez kapcsolódó vetélkedőn 15 csapat vett részt. A nagyszalontai csapat nyerte el az első helyezést. /C. Patócs Júlia: Arany életéből jeles! = Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 30./
2002. október 31.
Illyés Gyula születésének 100. évfordulóját ünnepelték Nagyváradon okt. 28-án. A Királyhágómelléki Református Egyházkerület szervezte megemlékezés vendége volt dr. Pomogáts Béla irodalomtörténész, az Illyés Közalapítvány elnöke, aki előadást tartott a költőről. Illyésért újra meg kell küzdenünk, mert mintha elfelejtetődtek volna üzenetei mai magunk számára - mondotta. Tőkés László püspök tartott igei bevezetőt. A nagyváradi esten mutatták be A költő felel című válogatást Illyés Gyula műveiből. /(Balla Tünde): Illyés Gyula ünnepség Nagyváradon. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 31./
2002. november 1.
Húsz esztendeje, 43 évesen lett öngyilkos Bölöni Sándor, a nagyváradi Állami Színház magyar tagozatának irodalmi titkára. Egyszemélyben volt újságíró, műfordító, irodalom- és művelődésszervező, egyszemélyes intézmény, akire két évtizeddel halála után azt mondják: nélküle más lett volna, nélküle szegényebb lett volna Nagyvárad magyarságának szellemi élete azokban a nehéz években. Bölöni Sándort zaklatták, feljelentették mint újságírót, mint az irodalmi Kerekasztal intézményesítőjét, mint irodalmi titkárt. Egyszer csak azt mondta: "Elég volt!" Nagyon is úgy, mint a barátai: Szilágyi Domokos, Szőcs Kálmán, Nagy Kálmán... Halálának hírére Balogh Edgár a következőket vetette papírra: "Vannak sarkcsillag emberek, akikhez igazodni lehet, akik meghatározzák környezetünket. Választott emberek ezek, akikre szükség van, mert lényegük szerint egy-egy sorsképlet kulcsai. Nagyváradra gondolva, a Holnapok városára, új viszonyok között, új összefüggésrendszerek szövevényében Bölöni Sándor volt a kiválasztott, minden dolgaink intézője, sorsoldó és sorsot sodró, beteljesült holnapok után a holnaputánok kicirkalmazója. Elment, s mert a fejlődés logikáját képviselte, nem űrt hagyott maga után, hanem kereteket és tartalmakat, folytonosságra ingerelve..." Most, halálának 20. évfordulóján, nov. 1-jén Bölöni Sándor sírjánál megemlékezés lesz. /Nagy Béla: Bölöni Sándor emlékezete. = Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 1./
2002. november 3.
Romániában elsőként Nagyváradon alakult meg az Alkalmazottak Katolikus Mozgalma (AKM). Lőrincz Ottó, a váradújvárosi Szent László plébánia kanonok-plébánosa szerint a mozgalom fő célja megegyezik a Szentírás kitételével: "sok az aratnivaló, kevés a munkás". A munkások támogatása a mozgalom fő célja, tevékenységük hatékony védelme a munkáltatókkal, munkaadókkal szemben. Az ünnepi szentmise ökumenikus jellegét mutatta az is, hogy az evangéliumot három nyelven - magyarul, németül és románul - hallhatták a hívek. /Tüzes Bálint: Egyesület a dolgozókért. = Vasárnap (Kolozsvár), nov. 3./
2002. november 4.
Amióta Erdély Romániához tartozik, mindig is fel-feltűntek itteni magyarok román pártokban. A Szabadságban mostanában is cikkező Váradi Goia János egy magát románok és magyarok pártjának tartó szervezetben tűnt fel 1990-ben. Miután az RMDSZ-nek felajánlott szolgálataival a szövetség nem élt, Boda József az Iliescu-féle kormánypártban, később pedig a Teodor Melescanu vezette Szövetség Romániáért Pártban jutott vezető szerephez. Mindenki tudja, hogy Pászkány Árpád kolozsvári üzletember a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt helyi vezetőségében kapott helyet egy ideig, Jenei Imre, a román labdarúgó válogatott volt edzője pedig a Demokrata Párt vezércsapatában. Gyergyószentmiklóson a legutóbbi választások idején a helyi RMDSZ-jelöltekkel szemben az érvényesülni másképp nem tudók a Nemzeti Liberális Párt csapatát erősítették. A kolozsvári politikatudomány szakos magyar diákok Péter Pál-féle csoportja a Demokrata Pártba lépett. Meghökkentő, hogy éppen Emil Bocot tekinti példaképének a hangadó. Boc következetesen minden magyar kérésnek ellenszegült, ellenezte a magyar egyetemet, a kétnyelvű helységnévtáblákat és a státustörvényt. /Balló Áron: Magyar tagok, román érdekek. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 4./
2002. november 5.
Új erdélyi magyar politikai párt megalakítására szólítottak falragaszok és röpcédulák, amelyek a napokban tűntek fel Marosvásárhelyen. A Romániai Magyar Polgári Szövetség kezdeményező bizottsága jegyezte ugyan, de a további információk, a kapcsolatteremtés és -tartás céljából megadott e-mail címről - rmpsz@freemail.hu - Kiss Kálmán aláírásával ellátott szövegek érkeznek az érdeklődőkhöz. Mint ismeretes, Kiss Kálmán a hivatalos RMDSZ által szalonképtelennek tartott politikai alakulat, a Románia Magyar Szabaddemokrata Párt /RMSZDP/ elnöke. A sajtónak nyilatkozva az RMDSZ direktíváit vakon követő Kelemen Kálmán, a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom elnöke rögtön Tőkés Lászlót, a Reform Tömörülést vagy az RMSZDP-t jelölte meg feltételezett elkövetőként. Kiss István, az RT Maros megyei elnöke és Kiss Kálmán pártelnök egyaránt cáfolták, hogy az RMDSZ belső ellenzéke vagy a szabaddemokraták állnának a diverzió mögött, Kelemen inszinuációit mindketten visszautasították. Viszont Kiss Kálmán kifejtette: semmi köze a nevében szignált szövegekhez, de a romániai magyar szabaddemokraták egyetértenek a röpcédulákban megfogalmazottakkal, s ha létrejönne az új politikai alakulat, akkor örömmel csatlakoznának hozzájuk. /Sz. L.: A diverzió neve: Romániai Magyar Polgári Szövetség. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 5./
2002. november 5.
Nov. 2-án Nagyváradon a Magyar Tudomány Napja alkalmából a Bihar megyei és Nagyváradi Civil Szervezetek Szövetsége és az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság bihari részlege Együtt a holnapért! címmel felhívást adott közre , melynek lényege: együtt kell megteremteni a közös jövőt, kialakítani Nagyvárad új jövőképét. Dr. Fleisz János történész előadásában kifejtette: a város fejlődése a történelem során deformálódott. Az 1910-es fejlettségi mutatók szerint Budapest, Zágráb és Pozsony után Várad a negyedik legfejlettebb város volt a történelmi Magyarországon. Trianon után negatív gazdasági, társadalmi változások mentek végbe. Nagyvárad stagnáló, másodsorbeli urbánus település lett, amely helyzetből mindenképp föl kell emelkednie. János Szabolcs doktorandusz leszögezte: Kertész Imre Nobel-díja egy ezer éves nemzet kultúrájának elismerése is. /(Balla Tünde): Együtt a holnapért! - a Magyar Tudomány Napja Váradon. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 5./
2002. november 5.
Nov. 2-án Nagyváradon a Magyar Tudomány Napja alkalmából a Bihar megyei és Nagyváradi Civil Szervezetek Szövetsége és az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság bihari részlege Együtt a holnapért! címmel felhívást adott közre , melynek lényege: együtt kell megteremteni a közös jövőt, kialakítani Nagyvárad új jövőképét. Dr. Fleisz János történész előadásában kifejtette: a város fejlődése a történelem során deformálódott. Az 1910-es fejlettségi mutatók szerint Budapest, Zágráb és Pozsony után Várad a negyedik legfejlettebb város volt a történelmi Magyarországon. Trianon után negatív gazdasági, társadalmi változások mentek végbe. Nagyvárad stagnáló, másodsorbeli urbánus település lett, amely helyzetből mindenképp föl kell emelkednie. János Szabolcs doktorandusz leszögezte: Kertész Imre Nobel-díja egy ezer éves nemzet kultúrájának elismerése is. /(Balla Tünde): Együtt a holnapért! - a Magyar Tudomány Napja Váradon. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 5./
2002. november 5.
Nov. 2-án Nagyváradon a Magyar Tudomány Napja alkalmából a Bihar megyei és Nagyváradi Civil Szervezetek Szövetsége és az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság bihari részlege Együtt a holnapért! címmel felhívást adott közre , melynek lényege: együtt kell megteremteni a közös jövőt, kialakítani Nagyvárad új jövőképét. Dr. Fleisz János történész előadásában kifejtette: a város fejlődése a történelem során deformálódott. Az 1910-es fejlettségi mutatók szerint Budapest, Zágráb és Pozsony után Várad a negyedik legfejlettebb város volt a történelmi Magyarországon. Trianon után negatív gazdasági, társadalmi változások mentek végbe. Nagyvárad stagnáló, másodsorbeli urbánus település lett, amely helyzetből mindenképp föl kell emelkednie. János Szabolcs doktorandusz leszögezte: Kertész Imre Nobel-díja egy ezer éves nemzet kultúrájának elismerése is. /(Balla Tünde): Együtt a holnapért! - a Magyar Tudomány Napja Váradon. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 5./
2002. november 5.
Nov. 2-án Nagyváradon a Magyar Tudomány Napja alkalmából a Bihar megyei és Nagyváradi Civil Szervezetek Szövetsége és az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság bihari részlege Együtt a holnapért! címmel felhívást adott közre , melynek lényege: együtt kell megteremteni a közös jövőt, kialakítani Nagyvárad új jövőképét. Dr. Fleisz János történész előadásában kifejtette: a város fejlődése a történelem során deformálódott. Az 1910-es fejlettségi mutatók szerint Budapest, Zágráb és Pozsony után Várad a negyedik legfejlettebb város volt a történelmi Magyarországon. Trianon után negatív gazdasági, társadalmi változások mentek végbe. Nagyvárad stagnáló, másodsorbeli urbánus település lett, amely helyzetből mindenképp föl kell emelkednie. János Szabolcs doktorandusz leszögezte: Kertész Imre Nobel-díja egy ezer éves nemzet kultúrájának elismerése is. /(Balla Tünde): Együtt a holnapért! - a Magyar Tudomány Napja Váradon. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 5./
2002. november 5.
Cseresznyés Pált, az 1990-es marosvásárhelyi magyarellenes pogrom bűnbakját tíz év börtönre ítélték, amiből hatot le is töltött. Magyarországon járt, mert két könyve fog hamarosan megjelenni, ehhez keres támogatókat. Makovecz Imre már elvállalta az egyik könyv költségeinek fedezését. Azt a gyűlöletet, amit a magyarsággal szemben érzett a románság, mind rajta verték le a börtönben. Kiverték a fogait, égő cigarettákat nyomtak el rajta. Öt perc nyugtot nem hagytak neki. Éjszaka alvás közben rávizeltek, égő újságot dobtak rá, csípőspaprika-torzsát gyúrtak be a szemébe, másfél órára elveszítette a látását. Ez idő alatt rugdosták és ütötték. Cseresznyés Pál úgy érzi, hogy az RMDSZ lemondott róla. A fogsága alatt a címére külföldről jött támogatások szőrén-szálán eltűntek. /Fábián Tibor: A vén zászlótartó. Beszélgetés Cseresznyés Pállal, az 1990-es marosvásárhelyi magyarellenes pogrom bűnbakjával. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 5./
2002. november 5.
A kolozsvári Kiss András után második erdélyiként Pál-Antal Sándor marosvásárhelyi főlevéltáros vehette át a Pauler Gyula-díjat. Pál-Antal Sándor 1963 óta dolgozik a marosvásárhelyi levéltárban. Kutatómunkáját 1984-ben, a diktatúra nyomása fel kellett adnia. Több mint negyed évszázad alatt a kéttucatnyi tanulmánya közül mindössze három jelenhetett meg magyarul. Nem volt publikációs lehetőség. Pál-Antal Sándort elsősorban a középkor érdekli, levéltári kutatásai során inkább a történelem segédtudományaival: intézmény- és pecséttörténettel, illetve a levéltárosi tevékenységgel összefüggő dolgokkal foglalkozott. Társszerzője a Backamadaras 600 éve /1992/ című kötetnek, Csíkmadarasról szóló helytörténeti munkája követte 1995-ben, majd a legutóbbi, az idén megjelent Karcfalva múltjából című. Helytörténetnek számít a Marosvásárhely helynevei című kötete: Vígh Károly könyvtáros kutatásait neki kellett befejeznie, kiegészítenie. Megjelentek a gyűjteményes kötetek - A Maros megyei magyarság történetéből 1-2, valamint a Marosvásárhely múltjából címűek. - Manapság igen nehéz a pályakezdő történészek dolga, szinte lehetetlen szakintézménybe bekerülniük. A fiatal történészek a különböző pályázati lehetőségeket keresik. A kényszerűségből egyéni műhelyekben munkálkodó történészek számára szervezett tevékenységi keretet kellene létrehozni, a már működő kolozsvári, székelyudvarhelyi és sepsiszentgyörgyi kezdeményezések mintájára. Pál-Antal Sándor megjegyezte: levéltáros-utánpótlás sajnos nem létezik. Romániában, más európai államoktól eltérően, az állami levéltár a belügyi tárcához tartozik, a képzést is ők szervezik. A Bukarestben már több mint tíz esztendeje működő fakultáson egyetlen magyar anyanyelvű fiatalt sem képeztek még. Az állami levéltári hálózatban ő az egyetlen magyar nemzetiségű szakember, az utolsó mohikán, hisz nyugdíjasként egy évre szóló meghosszabbított munkaszerződéssel dolgozottam. Ki kellene harcolni, hogy a levéltári fakultáson bizonyos számú magyar nemzetiségű fiatalnak is helyet biztosítsanak. Az értékes anyagokat tartalmazó egyházi levéltárakból is hiányoznak a képzett szakemberek, bár Nagyváradon indult ilyen képzés. Pál-Antal Sándor kedvenc témája a székely önkormányzatok történetének kutatása, egy kötetnyi anyag az idén már meg is jelent. /Szentgyörgyi László: Aki eleget tesz a "társadalmi megrendelésnek". Interjú Pál-Antal Sándor marosvásárhelyi főlevéltárossal, a Pauler Gyula-díj idei kitüntetettjével. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 5./
2002. november 6.
A Királyhágómelléki Református Egyházkerület által szervezett emléknap keretében nov. 3-án, vasárnap Magyarremetén adóztak az áldozatok emlékének. Tőkés László püspök hirdetett igét. A püspök hangsúlyozta a múlttal való szembenézés fontosságát. /Magyarremetei megemlékezés. = Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 6./ Magyarremetén 1944 szeptemberében a román csapatok 35 ártatlan magyar polgári lakost meggyilkoltak, köztük 12, 14 és 15 éves fiúkat is. A román csapatok más településeken is folytatták a vérengzést, Gyantán 47, Kishalmágyon 6 és Szentmihályon is 6 magyart öltek meg. /Fehér könyv az 1944. őszi magyarellenes atrocitásokról, RMDSZ, Kolozsvár, 1995/
2002. november 7.
A Capital című gazdasági folyóirat becslés alapján közzétette Románia száz leggazdagabb emberének nevét. Bukaresti lapértesülések szerint a lista részben azért hiányos, mert több érintett visszautasította azt, hogy neve ebben az összeállításban megjelenjen. Elsősorban a politikusok tartották távol magukat a nyilvánosságtól, hogy vagyonukat ne lengje körül a korrupció gyanúja. A százas listán két romániai magyar szerepel. A 27. helyen megjelenő 32 éves nagyváradi Teszáry Zoltán vállalkozó vagyona 60-70 millió amerikai dollárra tehető, a 82. helyen pedig az RMDSZ Hargita megyei szenátora, Verestóy Attila szerepel, aki 15-20 millió dolláros vagyonát a lap szerint a faiparhoz kapcsolódó vállalkozásaival szerezte. A sportolók különlistáján felbukkan a harmadik magyar is, Szabó Gabriella személyében. Románia első húsz leggazdagabb embere: Iosif Constantin Dragan 700-900 millió USD, Ion Tiriac 600-700 millió, Ioan és Viorel Micula testvérek 500-600 millió, George, Valentin, Viorel Paunescu 500-600 millió, Sorin Ovidiu Vantu 400-500 millió, Ioan Niculae 250-300 millió, Camelia és Corina Voiculescu 250-300 millió, Frank Timis 200-250 millió, Dinu Patriciu 150-200 millió, George Copos 100-150 millió, Nicolae Badea 100-150 millió, Dimitrie Sturzda 100-150 millió, Gigi Becali 100-150 millió, Fathi Taher 100-150 millió, Joseph Seroussi 100-150 millió, Viorel Catarama 80-100 millió, Marius és Emil Cristescu 80-100 millió, Ovidiu Lucian Tender 80-100 millió, Gelu Tofan 80-100 millió. - A lap közzétette a világ száz leggazdagabb emberének névsorát is. A listán egyetlen magyar származású üzletember szerepel: Soros György, vagyona 6,9 milliárd dollár. /Románia száz leggazdagabb embere. Két romániai magyar szerepel a listán. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 7./
2002. november 9.
A román parlament 140 szenátora közül 52-en összesen 109 millió lejjel több kiszállási díjat vett fel 2000-ben, illetve 2001-ben, mint amennyi járt volna nekik. Az 52 listáját, melyen tíz RMDSZ-es szenátor is szerepel, méghozzá eléggé az élmezőnyben, közzétették. Markó Béla szenátor, az RMDSZ szövetségi elnöke Nicolae Vacaroiut, a ház elnökét, illetve a szenátus főtitkárságát hibáztatta az előállott helyzetért. Markó szerint nem pontos a jelenlétük nyilvántartása, ezért fordulhatott elő, hogy bizonyos napokra kiszállási díjat és jelenléti illetményt is felvettek. Némi odafigyeléssel mindez elkerülhető lett volna, jegyezte meg óvatosan Szilágyi Aladár. /Szilágyi Aladár: Tévedni szenátori dolog. = Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 9./
2002. november 9.
Dr. Fleisz János történész, a Bihar Megyei és Nagyváradi Civil Szervezetek Szövetségének (BINCISZ) elnöke megyei, illetve területi szinten információs iroda és tevékenységi központ létrehozását szorgalmazta. Az ő kezdeményezésére alakult meg 1999. dec. 8-án - a Bihar Megyei és Nagyváradi Civil Szervezetek Szövetsége, 14 tagszervezet részvételével. A BINCISZ fontosnak tartja a kulturális menedzserképzés megszervezését, továbbá szakmai és módszertani kiadványok megjelentetését. /Dr. Fleisz János: A civil szervezetek és a művelődés. = Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 9./
2002. november 9.
Mogyoróssy István színész Te is benne vagy című könyvét bemutatták Nagyszalontán, az Arany János Művelődési Egyesület (AJME) szervezésében. Az önéletrajz áttekintést nyújt az elmúlt évtizedek nagyváradi színházáról, a társulatról. /C. Patócs Júlia: Könyvbemutató a hajdúvárosban. = Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 9./
2002. november 10.
Kolozsvári és temesvári katolikus egyetemisták ötletéből született 1997 áprilisában az a rendezvény, amely a különböző városokban tanuló diákok számára nyújt találkozási és ismerkedési lehetőséget. Kezdetben csak ennek a két városnak a fiataljai jöttek össze, az évek során azonban marosvásárhelyiek, brassóiak, bukarestiek, nagyváradiak és csíkszeredaiak is bekapcsolódtak, és volt már találkozó - Temesváron és Kolozsváron kívül - Brassóban és Marosvásárhelyen is. Az idei házigazdák ismét a temesváriak voltak: okt. 25-27-re hirdették meg a soros TEKEDIKÁ-t. A vidámság sem maradt el, erről a jó hangulatú bemutatkozók és a szombat esti táncmulatságok "gondoskodtak". /Veres Levente - Catholic.ro: Temesvári Katolikus Diáktalálkozó 2002. = Vasárnap (Kolozsvár), nov. 10./
2002. november 11.
Az RMDSZ Bihar megyei választmánya nov. 9-én Nagyváradon ülésezett. Lakatos Péter területi elnök beszédének jelentős részében Tőkés László tiszteletbeli elnököt támadta. Elmondta többek között, hogy "elzárták a csapokat az anyaországban", veszélyben a tiszteletbeli elnöki pozíció, és előfordulhat, hogy reálisan elszámoltatják az elköltött több száz millió forintról. Szerinte Tőkés Lászlónak meg kellene hallgatnia az általa bírált RMDSZ-vezetők véleményét is, mielőtt "kommunista módra elítéltetné őket egy kierőszakolt úgymond kollektív döntéssel". Az ülés végén Kondor Ferenc tenkei RMDSZ-elnök megalázónak nevezte azt a stílust, ahogyan a területi elnök a tiszteletbeli elnökről beszélt. Kiss Sándor választmányi elnök kijelentette: ő sem ért egyet mindennel az elhangzottakból, de hozzátette: a bihari RMDSZ-vezetőket nagyon sok bírálat érte Tőkés László részéről. /"Veszélyben a tiszteletbeli elnöki pozíció". = Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 11./
2002. november 11.
Nov. 10-én Margittán rendeztek ünnepséget Ady Endre születésének 125. évfordulója alkalmából. A református templomkertben megtartották a hagyományos Ady-ünnepséget. Püski András MDF-es képviselő tolmácsolta dr. Dávid Ibolya üdvözletét. Székely Ervin, a román parlament RMDSZ-frakciójának képviselője Ady Endre nagyságáról, az általa mondottak mai igazságairól szólt. A helyi Művelődési Házban a helybeli vegyes kórus fellépése után dr. Kürti László a magyar irodalom legnagyobb kritikusainak szemszögéből értékelte a költőóriást. /Dérer Ferenc: Bensőséges Ady-ünnepség Margittán. = Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 11./
2002. november 11.
Nov. 10-én, vasárnap Nagyváradon tartották meg a Népfőiskolai délelőttök nevű rendezvénysorozat újabb eseményét a várad-ősi református templomban. Barabás Zoltán egyházkerületi szóvivő Ady és a Partium című értekezésében kitért arra is, hogy hónapokkal a vállalt határidő után sem készültek el az Ady-emlékház felújításával. Mihálka Zoltán történész Kossuth Lajos életpályáját foglalta össze. /Szeghalmi Örs: Többet kell kérni annál, ami most van. = Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 11./
