Németh Zsolt országgyűlési képviselő, a magyar parlament külügyi bizottságának elnöke, a Fidesz - Magyar Polgári Párt alelnöke Mádl Ferenc köztársasági elnököt az elnöki delegáció tagjaként kísérte el nagyváradi programjára. Ebből az alkalomból exkluzív interjút készítettek Németh Zsolttal. Leszögezte, hogy az erdélyi magyarság körében a köztársasági elnök látogatása rendkívül pozitív visszhangot váltott ki. Mádl Ferenc útja egyértelművé tette, hogy van Magyarországon olyan gondolkodás - amit egyébként ő maga is megjelenít -, amely határozottan felvállalja a határon túli magyarságnak az ügyét. Ma Magyarországon nagyon sokan megpróbálják az Orbán-kormányt olyan színben feltüntetni, mintha külpolitikai hibákra külpolitikai hibákat halmozott volna, különösen a pártelnök-külügyminiszter Kovács Lászlónak a gondolkodásában érződik ez. Mádl Ferenc vághatta át az egyetem Arany János Kollégiuma új épületének szalagját, azért fontos, mert ő az a közjogi személyiség, aki átíveli a kormányzati ciklusokat, és ő meg tudta jeleníteni azt, hogy a polgári kormány által elkezdett beruházás eredményre vezetett. Az Orbán-kormány kétmilliárd forintot az erdélyi magyar egyetemre adott, addig az új kormány két és fél milliárd forintot Medgyessy Péter miniszterelnök Mudura nevű váradi haverjának épülő plázájára biztosítottak. A baloldali kormány a határon túli magyarság ügyét újból alá kívánja rendelni szomszédságpolitikai és állítólagos integrációs külpolitikai prioritásoknak. - A román kormányzat vállalta, hogy szept. 30-áig a elkobzott magyar egyházi és közösségi javak visszaszolgáltatásáról a végrehajtási rendeletet megalkotja és elfogadja, azonban ezt nem tette meg. A státustörvény nem lenne újra napirenden mint probléma, ha az új magyar kormányzat nem mutatott volna bizonytalanságot a törvény módosításával kapcsolatban. Emiatt "vetemedhetett a román diplomácia arra, hogy a gyulai kisebbségjogi bizottsági ülésen konkrét, tételes, az egész törvényre kiterjedő, paragrafusok szerinti módosító javaslatokat tett le az asztalra, mintha ez a magatartás nem sértené a nemzetközi kapcsolattartás alapvető normáit, hiszen végül is a magyar parlament által megalkotott törvényről van szó, és nem hiszem, hogy a román diplomáciának lenne feladata, hogy a magyar parlament számára bármely magyar törvény módosításának a megszövegezését elvégezze". Németh Zsolt megállapította, hogy a Határon Túli Magyarok Hivatalát lefejezte a baloldali kormányzat. A komplett vezetést, beleértve a főosztályvezetőket is. Az Illyés Közalapítvány ellen gerillaháborút folytatott. A kedvezménytörvény végrehajtásában a 2002-es év második fele semmi előrelépést nem hozott, sőt a határon túli támogatások volumenében nagyon komoly megszorítások várhatók. Tovább menve: a Magyar Állandó Értekezletre nem legitim határon túli szervezeteket hívtak meg, és olyan személyiségeket, mint Tőkés László, aki az egész intézmény létrehozásában kiemelkedő szerepet játszott, nem. Németh Zsolt figyelmeztetett: elindult a lejtőn a magyar nemzetpolitika. Rosszindulat párosul a hozzá nem értéssel, az amatörizmussal, a jog és a kisebbségpolitika területein, a határon túli területeken való terepismeretnek az alapvető hiányával. /D. L.: Nem kell eltűrni a hintáztatást. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 15./
2002. október 15.
Németh Zsolt országgyűlési képviselő, a magyar parlament külügyi bizottságának elnöke, a Fidesz - Magyar Polgári Párt alelnöke Mádl Ferenc köztársasági elnököt az elnöki delegáció tagjaként kísérte el nagyváradi programjára. Ebből az alkalomból exkluzív interjút készítettek Németh Zsolttal. Leszögezte, hogy az erdélyi magyarság körében a köztársasági elnök látogatása rendkívül pozitív visszhangot váltott ki. Mádl Ferenc útja egyértelművé tette, hogy van Magyarországon olyan gondolkodás - amit egyébként ő maga is megjelenít -, amely határozottan felvállalja a határon túli magyarságnak az ügyét. Ma Magyarországon nagyon sokan megpróbálják az Orbán-kormányt olyan színben feltüntetni, mintha külpolitikai hibákra külpolitikai hibákat halmozott volna, különösen a pártelnök-külügyminiszter Kovács Lászlónak a gondolkodásában érződik ez. Mádl Ferenc vághatta át az egyetem Arany János Kollégiuma új épületének szalagját, azért fontos, mert ő az a közjogi személyiség, aki átíveli a kormányzati ciklusokat, és ő meg tudta jeleníteni azt, hogy a polgári kormány által elkezdett beruházás eredményre vezetett. Az Orbán-kormány kétmilliárd forintot az erdélyi magyar egyetemre adott, addig az új kormány két és fél milliárd forintot Medgyessy Péter miniszterelnök Mudura nevű váradi haverjának épülő plázájára biztosítottak. A baloldali kormány a határon túli magyarság ügyét újból alá kívánja rendelni szomszédságpolitikai és állítólagos integrációs külpolitikai prioritásoknak. - A román kormányzat vállalta, hogy szept. 30-áig a elkobzott magyar egyházi és közösségi javak visszaszolgáltatásáról a végrehajtási rendeletet megalkotja és elfogadja, azonban ezt nem tette meg. A státustörvény nem lenne újra napirenden mint probléma, ha az új magyar kormányzat nem mutatott volna bizonytalanságot a törvény módosításával kapcsolatban. Emiatt "vetemedhetett a román diplomácia arra, hogy a gyulai kisebbségjogi bizottsági ülésen konkrét, tételes, az egész törvényre kiterjedő, paragrafusok szerinti módosító javaslatokat tett le az asztalra, mintha ez a magatartás nem sértené a nemzetközi kapcsolattartás alapvető normáit, hiszen végül is a magyar parlament által megalkotott törvényről van szó, és nem hiszem, hogy a román diplomáciának lenne feladata, hogy a magyar parlament számára bármely magyar törvény módosításának a megszövegezését elvégezze". Németh Zsolt megállapította, hogy a Határon Túli Magyarok Hivatalát lefejezte a baloldali kormányzat. A komplett vezetést, beleértve a főosztályvezetőket is. Az Illyés Közalapítvány ellen gerillaháborút folytatott. A kedvezménytörvény végrehajtásában a 2002-es év második fele semmi előrelépést nem hozott, sőt a határon túli támogatások volumenében nagyon komoly megszorítások várhatók. Tovább menve: a Magyar Állandó Értekezletre nem legitim határon túli szervezeteket hívtak meg, és olyan személyiségeket, mint Tőkés László, aki az egész intézmény létrehozásában kiemelkedő szerepet játszott, nem. Németh Zsolt figyelmeztetett: elindult a lejtőn a magyar nemzetpolitika. Rosszindulat párosul a hozzá nem értéssel, az amatörizmussal, a jog és a kisebbségpolitika területein, a határon túli területeken való terepismeretnek az alapvető hiányával. /D. L.: Nem kell eltűrni a hintáztatást. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 15./
2002. október 15.
A hatalmon lévő Szociáldemokrata Párt szövetségeseként politizáló RMDSZ-ben újabb nyilatkozatháború bontakozott ki az elmúlt héten, nyilvánvalóvá vált, hogy az alakulatot kibékíthetetlennek tűnő belső feszültségek terhelik, gyakorlatilag a széthullás küszöbére juttatva, állapította meg Dénes László. Amikor 1989 decemberében megalakultak Erdély különböző településein az első magyar önszerveződések, "a Román Kommunista Párt és más hatalmi struktúrák gyorsan ocsúdó magyar másodvonalasai Bukarestben létrehozták azt az RMDSZ-t, amely gyakorlatilag órák alatt a szárnyai alá terelte a helyi kezdeményeket". Ezután már csak arra kellett ügyelnie "a magyar pártnak" az egymást követő választásokon, hogy egyedüli kínálatként jelenjen meg a romániai politikai piacon. Az RMDSZ potenciális vetélytársait. 2000-ben az RMDSZ már csupán a választójoggal rendelkező erdélyi magyarok felének a voksait tudta begyűjteni (a másik vagy román pártokra szavazott, vagy nem ment el szavazni). Az RMDSZ belügyeiben - struktúrák, szabályzatok, programok, stratégiák, funkciók, frakciók, platformok, körök, hivatalok, irodák, szóvivők, sofőrök és titkárnők - egyre kevesebben igazodnak el. A mindenkori hatalom kegyét kereső honi sajtóban pedig túlsúlyt kap a csúcson lévők retorikája. Pár hónappal ezelőtt maga a román miniszterelnök adott útmutatást arra nézve, hogy kit, kiket kell eltávolítani egy "szalonképesebb" RMDSZ-ből. 1989-ben, majd az Iliescu-érában Tőkés László volt a legnagyobb szálka a hatalom szemében, most megint azzá vált. De valójában nem csupán róla van szó, hanem az összes Tőkés Lászlóról. Dénes László szerint szinte már nincs semmi különbség aközött, amit Markó Béla és Adrian Nastase mond. /Dénes László: Kívülről még egységes, belülről már rég széthullott. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 15./
2002. október 15.
Lányi Szabolcs, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem csíkszeredai karának dékánja kifejtette, hogy ötszáz hallgató előtt tárták ki a kapukat. A második évükbe léptek, és újabb oktatók jöttek, így ma már a hetven előadó közül negyven a sajátjuk. Az EMTE növekedésével együtt szaporodnak a gondok is. Hét szak van most, és az évek teltével szakosítottabb lesz az oktatás, ebből következően több rangos előadót kell bevonniuk. Idén például négy új szak indult. A végleges elismerésig az egyetem ideiglenes működési engedéllyel rendelkezik. A felvett diákok középszerű középiskolai intézményrendszerből kerültek ki, így sok pótolnivalójuk volt. A hallgatók egyharmada teljesített minden követelményt, de van egy másik harmad sok elmaradással. Az EMTÉ-nek partneri viszonyban kell lennie a romániai, de ugyanígy a magyarországi egyetemekkel is. /K. L.: Állami magánegyetem vagyunk. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 15./
2002. október 15.
Szomorú kislexikont lehetne összeállítani a román hadseregben gyanús körülmények között elhunyt magyar katonákról. Sok erdélyi magyar fiatalember azért fogott vándorbotot a kezébe, mert félt attól, hogy élve nem tér vissza szerettei körébe. Tófalvi Zoltánnak, a cikk írójának két emléke is van. A Korondhoz tartozó pálpataki tanyavilágban élő egyik fiút vitték katonának. Néhány hónap múlva lezárt koporsóban hozták haza. Az édesanya később tudta meg, hogy a fiának tüdőgyulladása volt, de az orvos azt mondta: alkalmas. Ott halt meg a gyakorlótéren. Az anyát annyira megviselték a történtek, hogy megőrült, nemsokára követte a fiát a Semmibe. A másik megrázó élmény Marosvásárhelyen érte: egy érettségi előtt álló fiatalember felakasztotta magát, mert katonai behívót kapott. Előzménye: 1990-ben - nem sokkal a véres márciusi események után - kisdiákként társával indiánosdit játszottak Somostetőn. Egy szakasznyi katona vette körül a két gyereket, bekísérték a rendőrségre, órákon át vallatták őket, hogy hol őrzik a "fehér fegyvereket". A megalázó bánásmód, az ordítozás, gyanúsítgatás, vallatás olyan sokkot jelentett a gyerek számára, hogy a katonai behívó kézbevétele után még aznap öngyilkos lett. Sok erdélyi magyar fiatal meghalt a hadseregben. Arra is volt példa, hogy őrségben álló magyar fiút lőtt le román anyanyelvű társa. Egy kalotaszegi legény önként jelentkezett katonának, hogy minél hamarabb megnősülhessen. Néhány hónap múlva koporsóban hozták haza. A katonai hatóság magyarázata: öngyilkos lett. Egyetlen ilyen halálesetben sem találtak bűnöst, mindig a katona volt a hibás. Haller István, a Smaranda Enache polgárjogi harcos nevével fémjelzett Pro Europa Liga Emberjogi Irodájának vezetője egy ilyen tragédiát ismertetett. (Haller egyébként maga sem szívesen emlékszik vissza az egyetem elvégzése után letöltött hat hónapos katonai szolgálatára: sorstársai közül négyen meghaltak, őt pedig többször megalázták.) Az érettségizett N. A. Nagyszebenben volt katona. Levélben értesítette az édesanyját, hogy nem érzi jól magát, fejfájása van. Bár jelentkezett az alakulat orvosánál, semmilyen kezelést nem kapott. N. A. 2001. jan. 31-én elhunyt. Lezárt koporsóban vitték haza a holttestét. A kétségbeesett édesanya azóta próbálja keresni az igazságot. Felvilágosítást kért: mi történt a fiával, miért kellett meghalnia? Semmilyen választ nem kapott. 2001. máj. 10-én kéréssel fordult a brassói katonai ügyészséghez: vizsgálják ki, milyen körülmények között hunyt el a fia. Választ nem küldtek. Szeptemberben az asszony értesítette a Pro Europa Liga Emberjogi Irodáját. Két levélre volt szükség, hogy az ügyészség 2001. nov. 8-ai keltezéssel válaszoljon. Azt írták: "a nagyszebeni igazságügyi orvostani szakértő a megfelelő időben nem végezte el a halál okának kivizsgálását". Ezt követően az édesanya panaszt tett a nagyszebeni törvényszéki orvosi szolgálat ellen. A brassói katonai ügyészség - 2002. jan. 16-ai átiratában - nem rendelt el bűnügyi nyomozást, mondván, "a törvényszéki orvosszakértői vélemény szerint minden szinten elvégezték az ilyenkor szokásos kezelést - a betegség lefolyásának arányában -, nem volt olyan jel, amely azt bizonyítaná, hogy más kezeléssel elkerülhető lett volna a halál". Az édesanya újból panasszal fordult a brassói katonai ügyészséghez, a nagyszebeni katonai kórháztól is kért felvilágosítást, ott viszont minden információ kiadását megtagadták. A brassói ügyészség 2002. jún. 4-ei válaszában - öt hónappal az ügy lezárása után! - azt közölte: "a kivizsgálás során" (még említés sem történik, hogy milyen kivizsgálásról van szó!) megállapították, hogy a halál oka Waterhouse-Friderichsen-szindróma (vagyis veseelégtelenség) volt. A betegség olyan gyors lefolyású volt, hogy a fiú életét nem lehetett megmenteni. Ez az újabb levél teljesen ellentétes az előzőekkel. /Tófalvi Zoltán: Ismét magyar sorkatona az áldozat. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 15./
2002. október 15.
Székelyudvarhelyen addig-addig áskálódott a Romániai Magyar Demokrata Szövetség, amíg sikerült peres úton kialakítani a pártállami időket idéző egypártrendszert a helyi hatalomban, szögezte le Szász Jenő polgármester. 2000-es helyhatósági választásokon nyolc magyar képviselőt demokratikus úton a városi tanácsba bejuttató Udvarhelyért Polgári Egyesületet a román bíróságokon addig perelte az RMDSZ, amíg megfosztatta őket mandátumuktól. Így ezentúl a 21 fős képviselőtestület helyett egy 11 fősre zsugorodott csonka tanács fog a székely anyaváros fölött uralkodni, a román kormánypárt csatlósául szegődött RMDSZ nevében. Az UPE által jelölt alpolgármestert is megfúrta a tulipános többség, egy ideje pedig őellene, a polgármester ellen folyik a városban - az RMDSZ-nek alárendelt helyi média segítségével - kíméletlen politikai harc. Szász Jenő a város lakosságához fordult, kifejtve, hogy mi történt: a Borbáth István és Ladányi László vezette RMDSZ-frakció a bírósághoz fordult, hogy nyolc képviselőt kizárjanak a városi tanácsból. Nem a táblabíróság nem vette figyelembe ötezer székelyudvarhelyi akaratát, hanem ez a tizenegy ember döntött úgy, hogy képviselőiknek nincs helye az önkormányzati testületben. Szász Jenő feltette a kérdést: miért érzi többnek önmagát Bondor István tanfelügyelő, Ványolós István tanár Máthé András iskolaigazgatónál, mivel adott többet Borbáth István vállalkozó Székelyudvarhelynek, mint Páll Dénes üzletember? A nagyvállalkozó Albert András miként ítélkezhet az ugyancsak nagyvállalkozó László János felett, Simon Károly Incze Béla felett? Ígéretesebb ifjú utánpótlás Ladányi László Szabó Attilánál, vagy különb-e Incze Zoltán Simó Ferencnél? Bálint Miklós, Magyari Dénes és Csáki Jenő ajtót mutathatnak dr. Lőrinczi Csaba belgyógyász főorvosnak? /Szász Jenő, Székelyudvarhely megyei jogú város polgármestere: Udvarhelyi egypártrendszer. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 15./
2002. október 15.
Bocskay Vince Kolozsváron, Képzőművészeti Főiskolán a szobrász-szakon végzett. 1974-ben haza, Szovátára kérte a rajztanári kinevezést. 1977-ben nyílt meg az első kiállítása Székelyudvarhelyen, majd egy évvel később Marosvásárhelyen. 1990-ben elkészítette első köztéri szobrát, amelyet anyagi okokból csak 1996-ban avattak fel a zágoni Mikes-kúria udvarán. 1992-ben Petőfi-mellszobrot készített. Marosvásárhelyen felavatták Bernády György szobrát. Ez volt Bocskay Vince első egész alakos köztéri szobra. 1996-ban Szovátán a világháborúk áldozatainak, Székelyudvarhelyen pedig a volt politikai foglyoknak állított emlékmű is az ő munkája. 1998-ban két egész alakos bronzszobrot készített: Gyulára báró altorjai Apor Vilmos vértanú püspöknek, valamint Sepsiszentgyörgyre gróf Mikó Imrének. 1999-ben megmintázta Patachich Ádám kalocsai érsek egész alakos szobrát, amelyet 2000 augusztusában avattak fel másik hat kalocsai érsek szobrának társaságában. 2000 őszén Gergely Istvánnal és Dóczi Andrással hármasban Nagyváradon az olaszi református templom kertjében millenniumi oszlopot állítottak, Tőkés László püspök felkérésére. 2001 augusztusában Felsőcsernátonban Bod Péter mellszobrát helyezte el a templomkertben, decemberben pedig Székelykeresztúron avatták az államalapítási emlékművet. Jelenleg Kézdivásárhelyre készít egy hősi emlékművet. A legújabb, hogy megnyerte a Márton Áron püspököt ábrázoló szoborpályázatot. Az egész alakos szobrot a kolozsvári Szent Mihály-templom északnyugati oldalán fogják elhelyezni. Az 52 éves Bocskay Vince eddigi pályáját töretlennek látja. /Lakatos István: A kisplasztikáktól a köztéri szobrokig. Beszélgetés Bocskay Vince szobrászművésszel. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 15./
2002. október 15.
Ismét megjelenik Nagybányán az Erdélyi Féniks című szépirodalmi, művészeti, hitéleti folyóirat, amely 1990-ben, a rendszerváltozás után indult a városban. A kiadvány akkor nem bizonyult hosszú életűnek, ám az új sorozatnak immár a 6. száma is megjelent ebben a hónapban. A kis füzet formájú, 28 oldalas havi folyóiratot Csoma György szerkeszti és adja ki a Helvetica Press Kft. segítségével. A legfrissebb szám Hermann Róbert írásával kapcsolódik a Kossuth-évfordulóhoz, a főszerkesztő a népszámlálás helyi vonatkozásait taglalja. /Erdélyi Féniks. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 15./
2002. október 17.
Tőkés László püspök exkluzív interjút adott a Bihari Naplónak. Hangsúlyozta, hogy nem feljelentésről van szó, hanem törvényességi keresetről. Idén szeptemberben, ezt megelőzően pedig a múlt év szeptemberében fordult a Szövetségi Képviselők Tanácsához. A testület azonban napirendre sem tűzte a határozati javaslatait, megkereséseit. A belső választások megtartását, a törvényesség és a belső demokrácia ügyét képviselő törvényességi keresete ellen parttalan vádaskodás és támadás indult. Valótlan állítás az, hogy ez precedens nélküli eset, hiszen az RMDSZ számtalanszor fordult már román bírósághoz, többek között a Szabadelvű Párt ellen, vagy Kincses Előd jelöltlistáról való törlése ügyében. Tőkés László egy újjáteremtett egységet látna szívesen. Az igazi egység az életre való egység, a plurális egység, mely esetben az egész romániai magyarság minden politikai irányzata az RMDSZ eredeti struktúrájának keretében nyilvánulhat meg. /Rais. W. István: Az igazi egység a plurális egység. = Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 17./
2002. október 17.
Szerződés még ugyan nem született róla, az Európai Befektetési Bank (EBB) vezetősége azonban rábólintott okt. 16-án a román hatóságok által Nagylak-Déva közötti útszakaszon építendő autópálya hiteltámogatására. A IV-es páneurópai folyosón elhelyezkedő útszakasz építéséről Luxemburgban tárgyalt a Szállításügyi Minisztérium küldöttsége. Az EBB vezetőségével való találkozón az Arad-Temesvár-Lugos útvonalon kiépített autósztráda támogatásáról is határoztak, amely úthálózat építési költségei a megvalósíthatósági tervek szerint 961 millió euróra emelkednek. A megállapodás értelmében ennek a befektetésnek a 75 százalékát az európai pénzintézet által nyújtott hitelből fedezik. A tervek között szerepel a Segesvár-Brassó, Kürtös-Piski és Kolozsvár-Nagyvárad-Biharpüspöki vasútvonalak korszerűsítése. - Romániában a rendszerváltás óta egyetlen kilométer autópálya sem épült. /Nagylak-Déva autópálya. = Krónika (Kolozsvár), okt. 17./
2002. október 17.
Okt. 16-án ülésezett az Erdélyi Múzeum-Egyesület nagyváradi fiókszervezete. Előadást tartott dr. Egyed Ákos akadémikus, az EME országos elnöke, ismertette az egyesület múltját és jelenét. Kiemelte, hogy a magyar szaknyelv ápolása elsőrendű feladatuk. Az EMÉ-nek kb. 3800 tagja van, Kolozsvárott négy könyvtáruk mintegy 70 ezer kötettel rendelkezik. Mostanában 3000 kötetes könyvtárat ajánlott fel az egyesületnek egy amerikai történész. Dr. Fleisz János, az EME nagyváradi fiókszervezetének elnöke beszámolójában kitér arra, hogy a fiókszervezet 1995 májusában alakult meg. Jelenleg 380-an vannak. Számos programmal gazdagították a város tudományos-kulturális életét. Fleisz János bejelentette: sokrétű elfoglaltsága miatt leköszön, ám továbbra is aktívan szeretne részt vállalni az egyesület tevékenységében. A jelenlévők megválasztották elnökké János Szabolcs doktorandust. /Tóth Hajnal: Elsőrendű feladat a magyar szaknyelv ápolása. = Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 17./
2002. október 17.
Okt. 15-én Kolozsváron Zudor János És egy kicsit tovább /Posticum - Movimentum Iuventutis Christianae Egyesület, Nagyvárad, 2001/ című verseskötetét ismertette, majd verseket adott elő. /Köllő Katalin: Zudorig, de egy kicsit tovább. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 17./
2002. október 19.
A Rákóczi Szövetség (RSZ) erdélyi szervezeteinek képviselőivel találkoztak október elején Erdélyben a szövetség budapesti képviselői - Halzl József, Ambrus Sándor és Szabó Zoltán. A találkozók során sor került a Pannonhalmán évi rendszerességgel megszervezett, történelmi vetélkedővel és a Gloria Victis rendezvénysorozattal kapcsolatos kérdések megbeszélésére, valamint új Rákóczi szervezetek létrehozására. Kőrösfőn Péntek Lászlóval, a kalotaszegi Rákóczi szervezet képviselőjével, a kőrösfői Rákóczi Kultúregylet elnökével találkoztak. Az RSZ képviselőinek erdélyi útja Marosvásárhelyen - könyvadománnyal -, majd Csíkszeredában folytatódott, ahol a Segítő Mária egyházi középiskola dísztermében megalakult az RSZ helyi szervezete. az RSZ képviselői Székelyudvarhelyen Szász Jenő polgármesterrel, Hegyi Sándorral, a helyi RSZ szervezet vezetőjével és a szervezet több más tagjával találkoztak. Szovátán meglátogatták az Illyés Közalapítvány támogatásával elkészült új előadótermet, Marosvásárhelyen a helybeli diákszövetség, a Rákóczi szervezet és az OMDSZ képviselőivel találkoztak. Nagyváradon részt vettek a Sapientia Egyetem tanévnyitó ünnepségét követően Tőkés László által szervezett fogadáson, majd Temesváron megalakították az RSZ szervezetét. Az erdélyi körút az aradi vértanúk emlékoszlopának megkoszorúzásával ért véget. /Erdélyi körúton járt a budapesti Rákóczi Szövetség. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 19./
2002. október 21.
Képzőművészeti tárlat nyílt okt. 18-án Nagyváradon, a Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) alagsori kávézójában. A Partiumi Galéria azzal a célzattal jött létre, hogy lehetőséget teremtsenek fiatalok bemutatkozására. Három fiatal alkotásai tekinthetőek meg a Partiumi Galériában. Molnár Imola a Nagyváradi Egyetem festészet szakán végzett. Álomfa című festménye Budapesten is kiállításra került. Ács Zsolt a PKE filozófia szakos hallgatója. Hobbiból foglalkozik grafikával. A harmadik kiállító, Remus Ilisie a Nagyváradi Egyetem festészet szakos hallgatója. /Tóth Hajnal: Megnyílt a Partiumi Galéria. = Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 21./
2002. október 21.
Elhunyt Sinkó Zoltán /Kolozsvár, 1933. márc. 19. - Veszprém, 2002. okt. 19/ író, humoros írásaival vált ismertté. Humoreszkjeit tartalmazó kötetei jelentek meg. Áttelepült Magyarországra, de nem találta meg a helyét az irodalomban is meglévő politikai-pártbeli szétszabdalt világban. Sinkó érzékeny volt. Az utóbbi években depressziója nyomasztotta. /Kiss János: Sinkó Zoltán (1938-2002). = Szabadság (Kolozsvár), okt. 21./ Szász István Tas szerint méltatlanul elfelejtve, megkínozva és megalázva távozott az élők sorából az 1933-ban Kolozsvárott született író, szerkesztő, publicista, akinek a humoreszkjei, paródiái, elbeszélései, jelenetei főként a 70-es, 80-as években örvendtek közkedveltségnek erdélyi olvasói körökben. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 22./
2002. október 22.
Tőkés László püspök közleményben sérelmezte Markó Béla szövetségi elnök SZKT-n tett megjegyzéseit, amelyek a Nagyváradon megrendezett Európai Nagygyűlés megszervezésére kapott magyarországi támogatásra vonatkoztak. Tőkés László a szept. 9-én tartott sajtótájékoztatón "minden kétséget kizáró módon tisztázta, hogy az alantas támadások tárgyát képező céltámogatást, a 242 millió forintot, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület az egész partiumi térség javára használta fel, és szabályszerűen elszámolt az adományozónak." Az egyházkerület igazgatótanácsa ugyanakkor úgy vélte, hogy az RMDSZ tovább halad az egyoldalú pártosodás útján, ezért fontosnak tartja a szövetség politikai irányvonalának gyökeres felülvizsgálását. /Tőkés tisztázza pénzügyeit. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 22./
2002. október 22.
Az RMDSZ-ben a belháború azért dúl, mert egyesek szerint utat tévesztett a szövetség és vele együtt az egész erdélyi magyarság, míg mások szerint töretlenül haladunk az üdvösség cölöpeivel kijelölt úton, "pártunk és kormányunk" vezetésével. Az előzők szerint a nemzeti közösség önrendelkezését kimondó 1992-es Kolozsvári Nyilatkozatig kell visszamenni. A Kolozsvári Nyilatkozat évfordulóján a kincses városban lesznek emlékező rendezvények, Marosvásárhelyen pedig a járt utat el nem hagyók tipegik-topogják tovább kis lépéseiket. A Reform Alapítvány Amire felesküdtünk Isten és ember előtt című gyűjteményes kötete most jön ki a nyomdából. Tartalmazza Tőkés László Tíz év, Borbély Imre A Kolozsvári nyilatkozat néhány vetületéről, Csapó I. József Belső önrendelkezés - államon belüli önkormányzás, Toró T. Tibor Az RMDSZ kormánykoalíciós szerepvállalása: zsákutca vagy kiút egy hatékonyabb politikai érdekképviselet felé? és Közösségi érdekképviseletünk reformja, Szilágyi Zsolt Belső demokrácia és legitimitás az RMDSZ-ben, Borbély Zsolt Attila Előre a neptuni úton! című, valamint Fórika Éva kötetcímet adó tanulmányát. /Dénes László: Ki mire esküdött. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 22./
2002. október 22.
Az Erdélyi Napló újraközölte a parlament megválasztott magyar tagjainak (12 RMDSZ-szenátor és 27 RMDSZ-képviselő) ünnepélyes fogadalomtételét, melyet 1992. október 25-én Kolozsvárott, a Szent Mihály-templomban mondtak el: "Én, ........, Románia Parlamentjének népünk akaratából megválasztott tagja, hitünk és egyházaink, országunk és magyarságunk egyetemes közösségében, a mai napon elkötelezem magam közképviseleti munkám, közérdekű szolgálatom és feladataim hűséges teljesítésére választóim akarata és érdekei szerint. A hazai és általánosan érvényes nemzetközi törvényes rend, a jogosság és a demokrácia keretei között szent hivatásomnak fogom tekinteni és minden erőmmel fogom segíteni országunk épülését, a köz javának szolgálatát, a társadalmi és nemzeti megbékélés és a demokratikus jogállamiság megvalósítását. Hű magyarként szolgálni fogom népemet, mely bizalmával felhatalmazott, hogy érdekeit képviseljem, harcoljak teljes egyenjogúságáért, közösségi jogaiért és szabadságáért, küzdjek fennmaradásáért, melynek egyetlen szilárd biztosítéka a belső önrendelkezés. Minden erőmmel azon leszek, hogy országunkban és térségünkben egymásra találjanak és megbékéljenek a különböző nemzetek, népi közösségek és vallási felekezetek. Isten engem úgy segéljen!" /Archívum. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 22./
2002. október 22.
Katona Ádám, az Erdélyi Magyar Kezdeményezés /EMK/ elnöke Markó Bélához írt nyílt levelében emlékeztetett arra, hogy az EMK már kilenc éve sürgeti az RMDSZ-en belüli belső választások megszervezését. Az EMK 12 éve küzdött az igazságtalanul és ártatlanul bebörtönzött oroszhegyi, zetelaki, utóbb kézdivásárhelyi székelymagyarok elnöki amnesztiája érdekében. A legutóbbi SZKT-n minden részvevő, Markó Béla is megkapta Katona Ádámnak a Reiner Antal kegyelemben részesítése céljából Ion Iliescu elnökhöz intézett nyílt levelét. Katona arra kérte Markó Bélát, hogy levelét személyesen juttassa el Iliescunak. Megtette-e? Milyen eredménnyel? - kérdezte, Reiner Antal ugyanis még ma is börtönben van. Katona jelezte Markó Bélának, hogy Verestóy Attila szenátor bizalmi embere, Bunta Levente /Hargita Megyei Tanács RMDSZ-es alelnöke/ "följelentette" Sántha Pál Vilmost /Hargita megyei önkormányzati osztályvezető/, mert SZKT-tagként tevékenykedik. Katona kérte Markó közbenjárását. /Emlékeztet az EMK elnöksége. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 22./
2002. október 22.
Szalárd közelében van egy kis falu, ahol szinte minden lakos magyar anyanyelvű: Szentimre. Itt egy maroknyi fiatal elhatározta, hogy szüreti bált rendez. A lelkes ifjú csoport 18 tagja maga állította össze a műsort, intézte a szervezéssel kapcsolatos dolgokat. Késő esténként próbálták a magyar népi táncot, a kísérőénekeket, a gyönyörű magyar nótákat. Lépésről lépésre be akarták tartani az évtizedes hagyományokat: feldíszített lovas kocsikon, magyar népviseletbe öltözve hívogatni a környező falvakból. Ezek a gyerekek bizonyosan tovább fogják adni gyermekeiknek a hagyományokat. /Pető Anna, Szentimre: Szentimrén őrzik a hagyományokat az ifjak. = Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 22./
2002. október 22.
Simó István parasztíróként a Székelykeresztúr melletti Kissolymos nevű falucskában jegyezte fel önéletrajzszerűen megírt gondolatait. A szerző három évtizede elhunyt, kéziratából a csíkszeredai Daczó Katalin újságíró kiadványt szerkesztett, ez a munka most jelent meg a Hargita Kiadóvállalatnál. /Kristály Lehel: Könyv, parasztkézből. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 22./
2002. október 22.
Okt. 18-án bemutatták Nagyváradon, a Kanonok sori Tibor Ernő Galérián a néhány éve nyugalomba vonult 74 éves váradi színész, Mogyoróssy István napokban megjelent, önéletrajzi ihletésű könyvét /Te is benne vagy, Abaddaba Kiadó/. Bathó Ida a könyvből olvasott fel részleteket. /Fél évszázad a váradi színpadon. = Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 22./
2002. október 22.
Okt. 18-án bemutatták Nagyváradon, a Kanonok sori Tibor Ernő Galérián a néhány éve nyugalomba vonult 74 éves váradi színész, Mogyoróssy István napokban megjelent, önéletrajzi ihletésű könyvét /Te is benne vagy, Abaddaba Kiadó/. Bathó Ida a könyvből olvasott fel részleteket. /Fél évszázad a váradi színpadon. = Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 22./
2002. október 24.
Íjgyártó István bukaresti magyar nagykövet okt. 23-án megkoszorúzta Nagy Imrének, az 56-os forradalom mártírhalált halt miniszterelnökének snagovi emlékművét. Románia számos magyarlakta településén tartottak megemlékezéseket a magyarországi forradalomról a Volt Politikai Foglyok Szövetsége, az Erdélyi 56-os Bajtársi Társaság, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség és a Magyarok Világszövetsége erdélyi tagozata szervezésében. Az emlékezés okt. 20-án Gyergyószentmiklóson kezdődött és okt. 29-én Kolozsvárott fejeződik be. Ünnepi rendezvényeket tartanak Székelyudvarhelyen, Nagyváradon, Csíkszerdában, Sepsiszentgyörgyön és Kézdivásárhelyen. A kolozsvári magyar főkonzulátus okt. 22-én adott ünnepi fogadást, a bukaresti magyar nagykövetség pedig okt. 23-án rendezett fogadást a magyar nemzeti ünnep alkalmából. A bukaresti fogadáson jelen volt Adrian Nastase miniszterelnök is. /1956. október 23-ra emlékeztek. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 24./
2002. október 25.
Nagybányán az RMDSZ közgyűlése és a Polgári Együttműködési Mozgalom lakossági fóruma egyaránt 25-30 kívülállót vonzott a helyszínre. Az RMDSZ közgyűlésén Ludescher István elnök, Vida Noémi ügyvezető alelnök, Böndi Gyöngyike parlamenti képviselő tartott beszámolót. A népszámlálási adatok szerint Nagybányán magyarok lélekszáma tíz esztendő alatt közel ötezerrel lett kevesebb. Az anyanyelvi oktatás fejlesztése szempontból előrelépésnek tekinthető Cziple Aurél helyettes főtanfelügyelő kinevezése, aki elődeinél jóval eredményesebben képviseli a magyar oktatás ügyét. A magyarországi Apáczai Közalapítvány támogatásával megvásárolt, és a Németh László Iskolaalapítvány kezelésében lévő egyelőre üresen áll. Szó esett a magyar egyházakat ért méltánytalanságról: míg az ortodoxok 500 fizetett egyházi alkalmazotti állással rendelkeznek megyei szinten, a római katolikus egyháznak mindössze 9 állással. Kulturális téren a Teleki Magyar Ház volt az elmúlt időszak egyik legnagyobb közösségi megvalósítása. Dávid Lajos, az EMKE helyi elnöke elmondta, sikerült valamit elindítani a nagybányai művelődési életben. Cziple Aurél elmondta: megyei szinten jelenleg 184 magyar első osztályos tanul, s kb. 250 gyermek részesül fakultatív magyar oktatásban. Ez kevés. A Polgári Együttműködési Mozgalom okt. 19-én tartotta alakuló összejövetelét. Felsőbányai, koltói, máramarosszigeti, szinérváraljai sőt szatmári érdeklődők is eljöttek, megjelent Toró T. Tibor és Szilágyi Zsolt képviselő, Borbély Zsolt Attila politológus, valamint Sárközy Zoltán, a nagyváradi polgári mozgalom egyik vezéralakja. Az esten lehangzott, hogy a polgári mozgalom Erdélyben abból a meggondolásból indult, hogy vannak peremre szorított/ szorult energiák, amelyeket az RMDSZ nem akart, nem tudott megszólítani. Az RMDSZ és a civil szféra kapcsolata sajátosan alakult, hiszen a pénzügyi "csapoknál" az RMDSZ ül, s azt támogat, akit akar. Az erdélyi magyar kisebbség elvileg öt forrásból részesülhet anyagi támogatásban: az RMDSZ-nek, mint politikai pártnak járó évi 5 milliárd lejes költségvetési támogatás mellett, a Kisebbségi Tanács évi 18 milliárdos, a Communitas Alapítvány által kezelt magyar alapjából, magyarországi állami (alapítványi) támogatásokból, önkormányzati költségvetésből, valamint Európai Uniós pénzügyi forrásokból. Ezek közül az első három legfontosabb forrást az RMDSZ tartja kezében. Normális körülmények között az RMDSZ-nek csak a pártpénzek fölött lenne szabad rendelkeznie, a többiről a civil társadalom kellene döntsön. /Vásárhelyi D. Miklós: Polgárok, pártok, politikák. RMDSZ-közgyűlés és a polgári mozgalom összejövetele. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), okt. 25./
2002. október 25.
Nagyváradon okt. 23-án az 1956-os forradalomra emlékezett a Királyhágómelléki Református Egyházkerület és a Polgári Együttműködési Mozgalom. Hermán János előadó-tanácsos bibliás szavakkal beszélt 56-ról és a máról egyaránt, Tőkés László püspök rövid hozzászólásában arról beszélt, hogy nemzeti ünnepeink közül augusztus 20-a és október 23-a még nem honosodott meg eléggé nálunk, szemben például március 15-ével. "Azért határoztuk el, hogy idén példás módon ünnepeljük meg október 23-át, és méltó módon emlékezünk a magyar forradalom mártírjaira, hogy hagyományt teremtsünk" - jelentette ki a püspök. /Példás megemlékezés 1956-ról. = Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 25./
2002. október 25.
A Királyhágómelléki Református Egyházkerület Illyés Gyula születésének 100. évfordulója alkalmából okt. 28-án, Nagyváradon ünnepi estet tartanak. Tőkés László püspök igei megnyitója után Pomogáts Béla irodalomtörténész, az Illyés Közalapítvány elnöke Illyés Gyula üzenete címmel tart előadást, majd bemutatják Illyés Gyula legjelentősebb költői műveit, a magyar sors témakörében írott tanulmányait tartalmazó A költő felel című ünnepi kiadványt, melyet az egyházkerület adott ki, anyagát Pomogáts Béla válogatta. /Illyés Gyulára emlékeznek. = Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 25./
2002. október 26.
Nov. 14-től Erdélyi Riport néven új hetilap jelenik meg, a színes, 44 oldalas romániai közéleti és kulturális hírmagazint a nagyváradi Scripta Kiadó adja ki, 50 ezer dolláros befektetéssel. Stanik István, a lap leendő főszerkesztője és kiadóigazgatója elmondta: a Scripta Kiadó által indított hírmagazinnak Erdélyben nem volt előzménye. Az új lap bevallottan a nyugati (Newsweek, Spiegel, Time Magazin), illetve a magyarországi lapok (168 óra, HVG, Figyelő) példáját szeretné követni. Stanik kifejtette, a lap értékrendjét haladó nemzeti értékek határozzák meg, de baloldali szociális érzékenységgel és liberális szabadságszemlélettel. Az Erdélyi Riport terjesztését a dévai Corvin Magazin hálózatára építik. Az 50 ezer dolláros befektetéssel induló lapot kizárólag a Scripta Rt. tulajdonosai (közöttük Verestóy Attila RMDSZ-es szenátor) finanszírozzák. A főszerkesztő cáfolta azokat a híreket, miszerint a kiadványba a magyar MSZP-kormány is beszállt volna. /Rostás Szabolcs: Erdélyi Riport: tükör másként. Új hetilap a hazai sajtópalettán. = Krónika (Kolozsvár), okt. 26./
2002. október 26.
Okt. 21-23. között tartották meg a római katolikus püspökkari konferenciát Romániában. A magyar katolikus főpapok közül a tanácskozáson jelen volt Jakubinyi György érsek mellett Tempfli József, Nagyvárad megyés püspöke is. Tempfli József elmondta, hogy szóba került: mind a római, mind a görög katolikus egyháznak voltak olyan vértanúi Romániában, akiket bebörtönöztek, és fogságban haltak meg. Ilyen sorsban volt része dr. Bogdánffy Szilárd nagyváradi és Scheffer János szatmári püspöknek is. Hozzáláttak a boldoggá avatásukhoz szükséges dokumentáció összeállításához. Arról is tárgyaltak, hogy tartsák együtt a római és a görög katolikusok a húsvétot is, ne csak a karácsonyt, de nem sikerült egyezségre jutniuk. /A római katolikus püspökök konferenciája. = Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 26./
2002. október 29.
Tóth Ilonáról az 56-os megemlékezések sorában nemcsak megemlékeztek, hanem elvitatkoztak. A balliberális sajtóból ismerős szitkok szerint az Orbán-kormány címére úgymond gyilkosnak állított szobrot. A vita egyik jóérzésű részvevője a korabeli sajtóban megjelent forgatókönyvek és az ügyészi dörgedelmek közötti gyanús hasonlóságokat firtatta. Tóth Ilona rémtörténetének előzetes megszellőztetése a sajtóban éppen azt bizonyítja, hogy azt a megtorló gépezet találta ki és pártfeladatként küldte el a szerkesztőségeknek és a bíróságnak. A társadalmi felejtésnek tulajdonítható, hogy a Fidesz és az MSZP elnökeinek tavaszi kampánycsörtéjében Kovács László elszólását alig néhányan vették észre. Azt mondta, hogy a Fidesz-kormányzat egyik piszkos ügyének megszellőztetése másnap várható a Népszabadságban, majd meglátják, nagy lesz a meglepetés, éppen szólt is az újságíróknak, hogy... Ekkor hirtelen elnémult. Rádöbbent, hogy túlfecsegte magát. Nem vették észre elegen, hogy a Fidesz kivégzésére a forgatókönyvet az MSZP-sajtó számára épp úgy a párt megfelelő ügyosztályán írták, mint annak idején Tóth Ilona halálos ítéletét, állapította meg Nits Árpád újságíró. Az MSZP-hez és SZDSZ-hez közel álló RMDSZ-körök viselt dolgairól sohasem lódul meg a balliberális magyar sajtó képzelőereje, de amikor Tőkés László, a Reform Tömörülés vagy a székelyudvarhelyi polgármesteri hivatal még ki sem gondol valamit, annak az állítólagos következményeiről rögtön televisítják a közhangulatot, írta Nits Árpád. /Nits Árpád: Útmutatások hatótávolsága. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 29./ Nits Árpád dr. Kende Péter Szobor egy gyilkosnak? /Népszabadság, 2002. ápr. 22./című cikkére utalt.
