Harmincöt országból százötven meghívott és előadó jelenlétében tartották meg november 29. és december 1. között Amszterdam mellett a Regionális, vagy Kisebbségi Nyelvek Konferenciáját. A jelenlévők a Baszkföldtől Azerbajdzsánig, Máltától Finnországig terjedő területet képviselték; Nagybányáról Szaniszló József önkormányzati képviselő volt jelen a rendezvényen. "A Regionális, vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartája az egyetlen nemzetközi jogi eszköz, amely a nyelvek védelmére hivatott" - állt a konferencia köszöntőjében. Eddig 27 ország írta alá a dokumentumot, 15 ratifikálta és életbe is léptette. Rolf Ekéus, az EBESZ kisebbségügyi megbízottja mondott: nem arról van szó, hogy többletjogokat adjunk a kisebbségeknek, emberi jogaik azonban megkérdőjelezhetetlenek. - Románia is aláírta a Chartát, de nem ratifikálta, így csekély a kötelezettségvállalás. A Svájcban élő gyergyói származású Komlóssy József, az Európa Parlament tagja kifejtette: ahol a közigazgatási felosztás nem nyelvszempontú, ott a Charta alkalmazhatatlan, de legalábbis nagyon sokat veszít erejéből. Ez az elv a régiók kialakításában is alapul szolgál(hat), hiszen egy nemzet tagjai egységesen működő földrajzi területen élnek - akár községi szinten is. A szlovák külügyi képviselő ennek ellentmondott. Szaniszló József Markó Attila kisebbségügyi államtitkár-helyettessel, Andrássy György pécsi professzorral, Kontra Miklós MTA-munkatárssal és Komlóssy Józseffel egyeztetett arról, hogy felveti a csángó kérdést és székelység zaklatását. Azonban a felsoroltak azt mondták neki, hogy ezek a kérdések megfelelő kezelésben már az Európa Parlament asztalán vannak, nem kell felszólalnia. /Szaniszló József: Sirályok Amszterdam felett. Kisebbségi nyelvek - elmélettől a gyakorlatig. = Bányavidéki Új Szó (Nagyvárad), dec. 14./
2001. december 15.
Iskolák és önkormányzat címmel Nagyváradon, az Ady Endre Középiskolában szervezett tanácskozást dec. 13-án a Bihar megyei magyar elöljáróknak és iskolaigazgatóknak a megye RMDSZ-szervezete és tanfelügyelősége. Lakatos Péter Bihar megyei területi RMDSZ-elnök szerint iskolák és önkormányzatok nem ismerik egymás problémáit. 2002 januárjában kétnapos konferenciára Nagyváradra invitálják valamennyi erdélyi magyar középiskola vezetőjét, hogy a tömbmagyar és a szórványvidékek specifikumait is rendszerbe foglalhassák. A bihari tanintézetek nagyrésze szegény, infrastrukturálisan elmaradott. Nagyon sok helyettesítő tanít falvakon, a csekély fizetés és a kimerítő ingázás miatt a legtöbb ifjú diplomás városi iskolákba vándorol pár éven belül. A vidékiek és a városiak közti esélyegyenlőség romlott. Miklós Mihály Bihar megyei főtanfelügyelő-helyettes elmagyarázta: bár számtalanszor fordulnak hozzájuk a kollégák, a tanfelügyelőségnek nincs törvényadta lehetősége minden esetben segíteni. Biharban az iskolák javarészének nincs egészségügyi működési engedélye. Fodor József vikárius kifejtette, hogy az egyházi oktatást nem ismerték el Romániában, a váradi katolikus és református gimnázium magániskolaként alakulhatott meg és nyert működési engedélyt. /(Balla Tünde): Érdemben foglalkozni a magyar oktatás ügyével. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 15./
2001. december 15.
Iskolák és önkormányzat címmel Nagyváradon, az Ady Endre Középiskolában szervezett tanácskozást dec. 13-án a Bihar megyei magyar elöljáróknak és iskolaigazgatóknak a megye RMDSZ-szervezete és tanfelügyelősége. Lakatos Péter Bihar megyei területi RMDSZ-elnök szerint iskolák és önkormányzatok nem ismerik egymás problémáit. 2002 januárjában kétnapos konferenciára Nagyváradra invitálják valamennyi erdélyi magyar középiskola vezetőjét, hogy a tömbmagyar és a szórványvidékek specifikumait is rendszerbe foglalhassák. A bihari tanintézetek nagyrésze szegény, infrastrukturálisan elmaradott. Nagyon sok helyettesítő tanít falvakon, a csekély fizetés és a kimerítő ingázás miatt a legtöbb ifjú diplomás városi iskolákba vándorol pár éven belül. A vidékiek és a városiak közti esélyegyenlőség romlott. Miklós Mihály Bihar megyei főtanfelügyelő-helyettes elmagyarázta: bár számtalanszor fordulnak hozzájuk a kollégák, a tanfelügyelőségnek nincs törvényadta lehetősége minden esetben segíteni. Biharban az iskolák javarészének nincs egészségügyi működési engedélye. Fodor József vikárius kifejtette, hogy az egyházi oktatást nem ismerték el Romániában, a váradi katolikus és református gimnázium magániskolaként alakulhatott meg és nyert működési engedélyt. /(Balla Tünde): Érdemben foglalkozni a magyar oktatás ügyével. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 15./
2001. december 15.
Napvilágot látott Sebestyén Péter: Agapétól Zsoltárig - Teológiai címszavak és kifejezések kisszótára /Erdélyi Gondolat Kiadó, Székelyudvarhely, 2001./ című munkája. /Agapétól Zsoltárig. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 15./ Sebestyén Péter teológiai címszavak és kifejezések kisszótára, ám ténylegesen miniesszéket tartalmaz. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 27./
2001. december 17.
A nagyváradi Sulyok István Református Főiskolán 1997-ben megalapított tanítóképző karnak, az Országos Akkreditációs Bizottság pozitív ítélése ellenére, a Partiumi Keresztény Egyetem Főiskolai Karaként nem sikerült még akkreditációt szereznie. Kovács Béla, az egyetem rektora elmondta, a Sulyok Főiskola jogutódjaként és szellemi örökén létrejött egyetem is kérte a kar elismerését. Azonban az Országos Akkreditációs Tanács nyár óta halasztja az ügy megvitatását. Ecaterina Andronescu tanügyminiszter asszony az állami egyetemeken látná szívesen a felsőfokú tanítóképzést. A Partiumi Keresztény Egyetem négy évfolyamának nappali és levelező tagozatos tanulói, mintegy 300-an úgy tűnik, mégis levizsgázhatnak a kolozsvári Babes-Bolyai Egyetemen. A két felsőoktatási intézmény vezetői ebben állapodtak meg. Az első két (1999-2000 és 2000-2001-es) végzett évfolyam, decemberben, a most végzők pedig júniusban záróvizsgázhatnak a Babes-Bolyain. Tanügyminisztériumi rendeletre Biharban 141 szakképzetlen pedagógust kell elbocsátani év végéig, és sok vidéki tanító, mivel nem tudott levizsgázni novemberben, a Partiumi Keresztény Egyetem tanítóképzősei egyre elkeseredettebbek lettek. A hallgatók levelet írtak az egyetem vezetőségéhez, amelyben megtagadták az egyetem fenntartói járulék befizetését. Sok végzős kikérte iratait az egyetemről, majd megpróbáltak visszatérni, miután a Babes-Bolyain sikerült kieszközölni a vizsgát. /Balla Tünde: Partiumi Keresztény Egyetem. Elvi megoldás a tanítóképzősök ügyében. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 17./
2001. december 18.
Szilágyi Zsolt parlamenti képviselő, aki a csángók képviseletüket fölvállalta, arról tájékoztatott, hogy tovább folyik a csángók megfélemlítése. "Egyértelmű, hogy tudatos akcióról van szó. A helyi szervek ugyanis már az erőszakszervezeteket is bevonják a megfélemlítésbe." Azokat a csángókat, akik magánlakásokon magyarul tanítják a gyermekeket, behívják a rendőrségre és vallatják, illetve fenyegetik őket. Függetlenül attól, hogy mit ígértek egyes miniszterek, a csángómagyarok megfélemlítése tovább tart. Egyébként Klézsén öt állami iskola van, s ezek közül csak egyetlen egynek van meg a tisztiorvosi engedélye. Harminchét szülő azt kérte az említett iskola vezetőségétől, hogy bocsássanak egy termet a rendelkezésükre, ahol magyarul taníthassák a gyerekeiket az önkéntes tanárok. Mindeddig nem kaptak választ. Ennek ellenére a csángó szülők kitartanak az anyanyelv oktatása mellett. A szülők az anyanyelv magánerős oktatását kérvényezik. "Az állami szervek akciói éppen ellenük irányulnak, és megfélemlítéssel, pszichikai terrorral e kitartás megtörését célozzák." A román hatalom azért igyekszik nagyobb nyomás alatt tartani a csángókat, mert az Európa Tanács odafigyelését, törődését akarják ellensúlyozni. Közeledik a népszámlálás, a román hatalom újból azt akarja papíron kimutatni: magyar csángók nincsenek. Ugyanakkor közeleg a státustörvény életbe lépésének ideje, és azt is meg akarják akadályozni, hogy a csángómagyarok élhessenek a magyar állam biztosította kedvezményekkel, előnyökkel. - Szilágyi Zsolt a képviselőházi csángóbizottság megalakítását még az elmúlt törvényhozási ciklusban kezdeményezte, eddig nagy csend fogadta. /Román Győző: Csángóföldi sirató. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 18./
2001. december 18.
A Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) Küldöttgyűlése tudomásul vette a RMDSZ kísérletét saját ifjúsági szerveződés létrehozására. A MIT Küldöttgyűlése szerint a politikai utánpótlás célját szolgáló Magyar Ifjúsági Értekezlet megalakításával az RMDSZ megosztja az erdélyi magyar ifjúsági szervezeteket, és megkérdőjelezi a nem politikai alapon szerveződő erdélyi magyar ifjúsági szervezeteket tömörítő Magyar Ifjúsági Tanács (Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetsége, Országos Magyar Diákszövetség, Erdélyi Ifjúsági Keresztyén Egyesület, Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet, Romániai Magyar Doktorandusok és Fiatal Kutatók Szövetsége, Ifjúsági Információs és Tanácsadó Irodák Szövetsége, Romániai Magyar Középiskolások Szövetsége) létjogosultságát. A MIT továbbra is az RMDSZ-en és az általa létrehozott intézményeken, illetve szerveken kívül határozza meg helyét, és ifjúsági képviseletét öntörvényűen alakítja, olvasható a MIT nyilatkozatában. /MIT-nyilatkozat. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 18./
2001. december 19.
Nagyváradon Kultúrák párbeszéde címmel tartottak szimpóziumot a Iosif Vulcan Emlékmúzeumban a Bihar megyei Gheorghe Sincai Könyvtár, a budapesti Román Társaság és a Magyar Írószövetség. Az együttműködésről írásos megállapodás is született. Az egyezmény keretében három hónap múlva Budapesten rendezik meg a Kultúrák párbeszédét. Nagyváradon a Iosif Vulcan Múzeum vezetője beszélt a névadó munkásságáról, Ady Endre és Octavian Goga barátságáról, valamint a Familia folyóiratról. A budapesti Román Társaság elnöke a két írószövetség kapcsolatáról értekezett hangsúlyozva, hogy az író feladata közelebb hozni egymáshoz a különböző népeket és hogy Trianon törte meg a román és magyar nép egymás iránti érdeklődését. /(Balla Tünde): Szimpózium a román és magyar kultúráról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 19./
2001. december 19.
Nagyváradon, a római katolikus bazilikában a erdélyi magyarság megmaradásáért, és békéjéért szerveztek ökumenikus imát december 17-én a történelmi magyar egyházak, a Bihar megyei RMDSZ szervezet kezdeményezésére. Tempfli József, nagyváradi római katolikus megyéspüspök örömmel üdvözölte ezt a kezdeményezést, mert nagyon fontos, hogy megszűnjék végre a magyarok közt levő békétlenség, gyűlölködés és széthúzás. /(Balla Tünde): A széthúzás átka megszűnjék köztünk. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 19./
2001. december 27.
Aurel Dionisie Agache, az 1989. decemberi diktatúraellenes lázadás idején Kézdivásárhelyen megnyilvánuló népharag áldozatává esett milicista őrnagy fia elektronikus postán terjeszt ezekben a napokban egy Az Agache-ügy - mérleg és perspektívák című, saját maga által összeállított rafinált irományt, amely egyszerre védőbeszéd a letűnt kommunista rezsim és verőlegényei mellett és vádirat a rendszert megdöntők és kiszolgálóit felelősségre vonók ellen. A propagandaanyag elégtétellel üdvözli a jelenlegi román államhatalom magyarellenes megtorló intézkedéseit, s további példastatuáló akciókat sürget mindazon ártatlanul megvádoltakkal szemben. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 27./
2001. december 27.
A napokban nemcsak szabadságvesztésre, hanem vagyonelkobzásra is ítélték az úgynevezett Agache-per vádlottjait. Tamás Sándor háromszéki parlamenti képviselő tájékoztatott a jelenlegi helyzetről. Héjja Dezső és Reiner Antal a csíkszeredai börtönben raboskodik, Filip Orbán Daniella Kamilla, Konrád János és Paizs Ottó nem tartózkodnak Romániában, az első kettő már magyar állampolgár, a harmadik ebbéli kérését beadta. Az Agache család kérésére - állítólag - a három ismeretlen lakhelyű elítéltet az Interpollal kerestetik, illetve kiadatásukat kérik. Továbbra is igazságtalannak és méltánytalannak tartják a román bíróságok döntéseit, hangsúlyozta a képviselő. Politikai nyomásra hoztak ellenük ítéletet, egyfajta példát akartak statuálni vele a székely megyékben, megfélemlíteni az itt lakó magyarokat. - Ami az Agache-fiú támadásait illeti, ahhoz már hozzászokott. A Román Nemzeti Egységpárt annak idején éppen az Agache-ügyben vádoltak védelme miatt akart eljárást indítani Tamás Sándor ellen. Nem sikerült nekik, s a párt is eltűnt azóta a süllyesztőben. - Az ügyben kézdivásárhelyi magyarok is vallottak Paizs Ottóék ellen. Erről nehéz beszélni, de el kell mondani, hogy egyes helybéliekben nem volt meg az igazság mellett kiállók iránti szolidaritás. A kegyelmi kérésüket Frunda György szenátor az államelnöki hivatalban beiktatta. Amikor Ion Iliescu találkozott az RMDSZ vezetőségével, esett erről is szó. /Román Győző: Nincs kegyelem?! = Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 27./
2001. december 27.
Nagy ellenállásba ütközik Romániában az anyanyelvoktatás bevezetése a moldvai csángó közösségekben. Másfél százados tudatos elnemzetlenítő praktikák eredménye került veszélybe. Az Európa Tanács ajánlása mentőövet kínál egy sokat szenvedett népcsoport megóvásához. A régi magyar utazók, menekültek, Zöld Péter, Gegő Elek és Jerney János a 18. században és a 19. század első felében felhívták a figyelmet a magyar nép egy veszélyeztetett csoportjának az elszigeteltségben élő tömegeire. 1869-ben a Szent László Társulat megbízásából három lelkipásztor, Veszely, Imets és Kovács járták végig a romániai katolikus vidékeket. Útinaplójukban már akkor beszámoltak ama erőszakos elnemzetlenítő politikáról, ami az 1980-as évekre oly jellemző terrorrá fejlődött később. Vallástanórákat is csak kizárólag román nyelven engedélyeztek. Imets szerint ez azt a célt szolgálta, hogy a gyűlölt magyar népet ne művelhesse senki, s a mesterileg megőrzött tudatlanság homályában annál könnyebben elbánhassanak vele. Az 1970-es 80-as években megtiltották nemcsak a külföldi, hanem még az erdélyi magyarokkal való kapcsolatok ápolását is. Csángóföldet zárt területté nyilvánították, teljesen elszigetelve a külvilágtól. A kis nyelvszigetek, nyelvtöredékek fennmaradása csak a magyar nemzeti propaganda és kulturális misszió engedélyezése mellett elképzelhető. Ezt próbálták mindenáron meggátolni a múlt, és próbálják a jelen Romániájában. /Gazda László: Nyelvsorvasztó, megfélemlítő intézkedések tradíciója Moldvában. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 27./
2001. december 27.
A moldvai csángómagyarok - szövetségük vezetői, Bartha András elnök és Bilibók Jenő alelnök révén - december 10-én felhívással fordultak az RMDSZ-hez. 1989 óta a moldvai magyarok folyamatosan küzdenek olyan elemi emberi jogok megszerzéséért, mint az anyanyelv oktatása és az anyanyelvű istentisztelet. 2000 őszén Klézsén és Pusztinán a tanügyi hatóságok nem indították be az iskolákban a magyar nyelvet tanuló csoportokat. Legújabban az iskolán kívüli magyarórákat is betiltották. Viszont a moldvai magyarok nem hajlandók lemondani a szabad identitásválasztás alkotmányos jogáról. Kérik az RMDSZ-t, hogy ugyanolyan határozottan küzdjön a csángómagyarok jogaiért, mint teszi azt az erdélyi magyarok esetében. Az RMDSZ tegye a jelenlegi kormány támogatásának feltételévé a romániai (erdélyi és moldvai) magyarság oktatási és vallási jogainak érvényesítését, Románia törvényeinek betartását. Kérik az egyenlő elbírálást: az iskolán kívüli magyar oktatásnak az egészségügyi hatóságok általi betiltásának visszavonását. Kérik az anyanyelven is történő istentisztelet bevezetését, a legújabb vatikáni rendelkezések szellemében. Az RMDSZ tagszervezeteként kérik egy, a csángómagyar ügyekért felelős személy alkalmazását az Ügyvezető Elnökségben, hogy az RMDSZ informált lehessen a moldvai eseményekről. /Csángóügyben nógatni kell az RMDSZ-t. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 27./
2001. december 27.
Nemrég Szovátára rendelte-invitálta az RMDSZ az erdélyi magyar ifjúsági szervezeteket, holmi stratégiai tanácskozás céljából. Az RMDSZ egyetlen akolba szeretné terelni, majd lehetőleg közvetlenül felügyelni az erdélyi magyar fiatalokat. Nagy Pál, a hónap elején Herkulesfürdőn kongresszust rendezett Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetsége elnöke leszögezte: a szovátai találkozócélja az volt, hogy egy olyan mondvacsinált országos ifjúsági szervezetet hozzon létre, mely kiszorítja az autonóm ifjúsági szervezeteinket tömörítő Magyar Ifjúsági Tanácsot a közéleti-politikai porondról, valamint hogy ez az új szervezet utánpótlást biztosítson az RMDSZ-nek. Nagy Pál megjegyezte, hogy amikor az RMDSZ egységéről van szó, akkor az szent és sérthetetlen, de ugyanakkor az erdélyi magyar ifjúsági szférát szét lehet rombolni, magukat erkölcsileg lejáratott ifjúsági vezetőket fel lehet karolni. Nagy Pál hangsúlyozta: annak ellenére, hogy a Magyar Ifjúsági Tanács országos szinten megszakította a kapcsolatát az RMDSZ-szel, ez nem jelenti azt, hogy adott esetekben, mikor az erdélyi magyar közösség érdekei azt kívánják, nem dolgoznak együtt az RMDSZ-szel. /T. P.: Felsőkből lesznek az alsók. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 27./
2001. december 28.
A nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetemen (PKE) működő tanítóképző szak akkreditálásának, valamint a tanulmányaikat befejezett diákok - két évfolyam mintegy 160 hallgatója - államvizsgájának elmaradása csak a legutolsó sorban a Sulyok István Református Főiskola (SIRF), illetve a PKE hibája. A főiskola, majd a jogutódjaként nyomába lépő egyetem minden lehetőt megtett a maga idejében az akkreditáció elnyerése, illetve az államvizsgák lebonyolítása érdekében - szerepel a Pro Universitate Partium Alapítvány kuratóriumának tájékoztató állásfoglalásában. A tanítóképző szak a kedvezőtlen törvényi szabályozások, a román tanügyben fennálló általános bizonytalanság miatt jutott arra a sorsra, hogy nem tudta biztosítani két évfolyam végzett diákjainak államvizsgázását" - szögezi le a Pro Universitate Partium Alapítvány kuratóriuma nevében Tőkés László elnök és dr. Kovács Béla alelnök. Az állásfoglalás szerint a kolozsvári BBTE szenátusának december 7-i határozata értelmében a nagyváradi tanítóképzőn 1999-ben és 2000-ben végzettek 2002 februárjában diplomavizsgát tehetnek, míg a jelenlegi II. és III. éves hallgatók a Partiumi Keresztény Egyetemen folytathatják tanulmányaikat, és azok befejeztével szintén Kolozsváron diplomázhatnak. A Pro Universitate Partium Alapítvány kuratóriuma kifogásoltak a Krónikában megjelent közléseket. /Állásfoglalás a tanítóképzőről. = Krónika (Kolozsvár), dec. 28./
2001. december 28.
Rendhagyó kulturális esemény volt Nagyváradon karácsony előtt. A régi Váradot megörökítő festőművész, a 68. évébe lépett Kristófi János festőművészt ünnepelték a Lorántffy Zsuzsanna Református Egyházi Központban, abból az alkalomból, hogy a művész munkásságát megörökítő album jelent meg. A nagy formátumú kiadvány ihletője a Magyarországon munkálkodó Banner Zoltán művészettörténész. A művész tíz gyermeke anyagilag is jelentősen hozzájárult a költséges monográfia kiadásához, amelyet a Magyar Kulturális Örökség Minisztériuma és az Illyés Közalapítvány támogatott. Banner Zoltánnak ez a 15. erdélyi művészről írt monográfiája. /(Balla Tünde): Méltó helyén az erdélyi művészetben. Kristófi monográfia Nagyváradon. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 28./
2001. december 28.
Rendhagyó kulturális esemény volt Nagyváradon karácsony előtt. A régi Váradot megörökítő festőművész, a 68. évébe lépett Kristófi János festőművészt ünnepelték a Lorántffy Zsuzsanna Református Egyházi Központban, abból az alkalomból, hogy a művész munkásságát megörökítő album jelent meg. A nagy formátumú kiadvány ihletője a Magyarországon munkálkodó Banner Zoltán művészettörténész. A művész tíz gyermeke anyagilag is jelentősen hozzájárult a költséges monográfia kiadásához, amelyet a Magyar Kulturális Örökség Minisztériuma és az Illyés Közalapítvány támogatott. Banner Zoltánnak ez a 15. erdélyi művészről írt monográfiája. /(Balla Tünde): Méltó helyén az erdélyi művészetben. Kristófi monográfia Nagyváradon. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 28./
2001. december 28.
Rendhagyó kulturális esemény volt Nagyváradon karácsony előtt. A régi Váradot megörökítő festőművész, a 68. évébe lépett Kristófi János festőművészt ünnepelték a Lorántffy Zsuzsanna Református Egyházi Központban, abból az alkalomból, hogy a művész munkásságát megörökítő album jelent meg. A nagy formátumú kiadvány ihletője a Magyarországon munkálkodó Banner Zoltán művészettörténész. A művész tíz gyermeke anyagilag is jelentősen hozzájárult a költséges monográfia kiadásához, amelyet a Magyar Kulturális Örökség Minisztériuma és az Illyés Közalapítvány támogatott. Banner Zoltánnak ez a 15. erdélyi művészről írt monográfiája. /(Balla Tünde): Méltó helyén az erdélyi művészetben. Kristófi monográfia Nagyváradon. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 28./
2001. december 30.
A temesvári egyházmegye Caritas-szervezete életében a 2001-es év egyfajta mérföldkőnek nevezhető. Megcsappantak az országba beérkező segélyek. A szervezet több külföldi alapítvánnyal, segélyszervezettel vette fel a kapcsolatot, hogy közösen alakítsanak ki különböző projekteket, amelyek az egyházmegye területén megvalósíthatók. Új kezdeményezésekbe is betársultak. Ezek közül megemlíthető a négy egyházmegye (szatmári, váradi, gyulafehérvári és temesvári) Caritas-szervezete által létrehozott és közösen működtetett kolozsvári médiairoda, amelynek átadására június 26-án került sor. Szeptember 29-én Temesváron zárdaszentelésre került sor. Az épület alagsorában a kantin tovább folytatja tevékenységét, míg az első és második emeleten ferencrendi nővérek rendháza kezdte el karitatív, emberbaráti tevékenységét. November 22-én került sor az új temesvári katekétikai központ átadására, amely a püspökség egyik rendbe hozott épületében kapott helyet. Október 22-én Buziáson sikerült a Heiner Buttenberg Alapítvánnyal (Németország) közösen egy gyermekotthont megnyitni. Az épületegyüttes európai színvonalú gondozásra ad lehetőséget a bentlakó 15 árva gyermek számára. Az otthon létrehozásához szükséges anyagi támogatást a németországi alapítvány fedezte, míg az épület felépítését, berendezést és felszerelését a temesvári Caritas vállalta. /Boér Jenő: Egy év a temesvári Caritas életéből. = Vasárnap (Kolozsvár), dec. 30./
2001. december 31.
A hóolvadás és az elmúlt napokban leesett csapadékmennyiség súlyos gondokat okozott Bihar megyében. Dec. 30-án több száz elöntött háztartásról, vízzel borított termőföldekről, járhatatlan utakról érkeztek beszámolók. Biharlonkán, a község falvaiban több mint nyolcvan háztartást öntött el az ár, Susdon hetvenet, Szerbesden húszat, Határ falut pedig teljesen elvágta a külvilágtól. Biharlonkán négy kilométernyi községi utat is elárasztott a víz. Tőtösön ötven házat öntött el a víz. Várasfenesen még csizmával sem lehet kimenni az utcára. /Tököli Magdolna: Bihar megyében árvízzel búcsúzik az Óesztendő. = Bihari Napló (Nagyvárad), dec. 31./
2001. december 31.
December 16-án volt 45 esztendeje, hogy fölszentelték a várad-réti református templomot. Jelenleg épül a gyülekezeti ház, a parókia, szépül a templom alagsora, ahol minden kedden gyermektáncház működik. Pálfi József lelkipásztor arról tájékoztatott, hogy mind fizikai, mind lelki értelemben épült a gyülekezet. Jövő ősztől nyílik az első egyházi zeneóvoda, s benne kétszer 25 gyermeknek ad majd otthont. Rendszeresen megjelenik az egyházközség lapja, a Nagyvárad-réti Kürtszó. /Tóth Hajnal: Építő szellem Várad-Réten. = Bihari Napló (Nagyvárad), dec. 31./
2001. december 31.
Dec. 18-án ismeretlenek betörtek Nagyváradon a Dávid Galériába. Hozzávetőleg 15 ezer márka értékű műtárgyat, festményeket, poharakat, porcelánfigurákat, bronzszobrokat vittek el, több dolgot össze is törtek, közölte a tulajdonos, dr. Indig Ottó. A nyomozás eddig nem hozott eredményt. /Nincs nyomuk a műkincsrablóknak. = Bihari Napló (Nagyvárad), dec. 31./
2002. július 1.
Június 29-én Gyergyószentmiklóson, a Pro Art Galériában a 70 éves Karancsi Sándor festőművész rendezett összegző tárlatot. Nyugaton élő barátok anyagi támogatásának köszönhetően, a helyi Mark House Kiadó gazdag képanyagot és a művészről valló írásokat tartalmazó katalógust adott ki. Ezután megnyitották Gyergyói Nyári Fesztivált, fellépett a Nagyváradi Állami Filharmónia zenekara. Másnap fényképkiállításon, a sárrétudvari Parasztkórus, a kecskeméti Öregdiákok Kórusa, az Ipartestület Férfikara és a Domokos Pál Péter Női Kar, majd a szentegyházi Gyermekfilharmónia hangversenyén "töltődhettek" a gyergyóiak és nem gyergyóiak. /Bajna György: Gyergyói Nyári Fesztivál 2002. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 1./
2002. július 1.
Jún. 29-én Szatmárnémetiben, a római katolikus székesegyházban öt diakónust szentelt pappá Tempfli József nagyváradi megyéspüspök. /Elek György: Papszentelés a szatmárnémeti székesegyházban. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), júl. 1./
2002. július 2.
A mindenkori román kormányzatot látszólagos megállapodásokkal, de valójában feltétel nélkül kiszolgáló RMDSZ-vezérek köré az alapítványi támogatások úgymond központosításával a meglévőnél még erősebb támfalat épít a jelenlegi magyarországi kormányzat, írta Nits Árpád. Tabajdi Csaba jelenleg Strasbourgban a lelkét kiteszi a kedvezménytörvény elleni áskálódás leszereléséért. De ki táplálta be a Jürgensbe azokat a hiedelmeket, hogy a polgári kormányzat idején Magyarország feszültséggóccá változott? Kinek a leleménye az, hogy a Fidesz túlszerette a határon túli magyarokat? Jürgens ellenérveit Tabajditól, valamint pártjától, az MSZP-től és az SZDSZ-től kapta. Amennyiben egy szomszédos ország miniszterelnöki hivatalában maradhat egy fedett tiszt, ez a tény önmagában is erősíti az itteni szekusok politikai és gazdasági hatalmát. Érdekes, hogy Medgyessy Péter nem tanult meg angolul, amikor a Nemzetközi Valutaalappal folyó tárgyalásokon kellett állítólag a fülét hegyeznie, viszont jól tud románul. Medgyessy sikeres pártaktivista és bankár. Nem véletlenül seper végig Magyarországon a leváltások hulláma. /Nits Árpád: Őrnagyangyalok. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), júl. 2./
2002. július 2.
A Királyhágómelléki Református Egyházkerület tájékoztatott a Zilahhal kapcsolatos két peres ügyről. Június 12-én az egyház számára kedvező ítélettel ért véget a zilahi Kálvineum művelődési ház peres ügye, melyet a város önkormányzata indított mintegy két éve az egyház ellen. A Kolozsvári Ítélőtábla hivatkozott ítélete a Zilahi Polgármesteri Hivatal fellebbezését visszautasította. A közvetlenül a felépítése (1947) után önkényesen elkobzott épület visszajuttatásával zilahi reformátusok régi vágya teljesült. A Kálvineumért folytatott küzdelmében a Szilágy megyei RMDSZ magára hagyta az egyházat. Június 13-án a Seres Dénesné - az egyházkerület által felmentett igazgatónő - önkényes intézkedésével állásából elbocsátott László Kálmán iskolagondnok és a Zilahi Református Egyházmegye perét tárgyalta a Kolozsvári Ítélőtábla. A Zilahi Református Egyházmegye pert vesztett. Az egyháza elleni perben Seres Dénesné elbocsátott, de a hatalom által hivatalban tartott igazgatónő periratában tagadta az iskola egyházi jellegét. Seres Dénes RMDSZ-szenátor, a férj által elnökölt Szilágy megyei RMDSZ az igazgatónő oldalán áll. / Királyhágómelléki Református Egyházkerület Tájékoztatási Szolgálata: Közlemény a zilahi helyzetről. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), júl. 2./
2002. július 2.
Az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetségének /AESZ/ 7. füzeteként jelent meg korlátozott példány-számban két esztendővel ezelőtt a Román-magyar közigazgatási szójegyzék című kötet. Az azóta eltelt időszakban tovább dolgozott a Román-magyar közigazgatási szótár megteremtését célként kitűző munkacsoport, ennek eredménye a nemrég Sepsiszentgyörgyön megjelent kötet, az Illyés Közalapítvány és a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma támogatásával kiadott szótár. Előszavában Péntek professzor - a szótárt kiadó AESZ elnökeként - leszögezte, hogy elsősorban azoknak a közigazgatási, önkormányzati hivatalnokoknak az igényeit szeretnék kielégíteni, akik természetesnek tartják és vállalják a magyar nyelvű ügyintézést. - Az AESZ hírlevelének, a Hírhordónak júniusi számában Komoróczy György számolt be "A Magyar Nyelv Napjai Marosvásárhelyen" című áprilisi rendezvényről. - Murádin László a 75 éves Bartha János munkásságát méltatta. /Nyelvőr. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), júl. 2./
2002. július 3.
A parlament mindkét háza elfogadta az egykor államosított egyházi ingatlanok visszaadásáról szóló törvényt. A történelmi egyházak vezetői attól tartanak, hogy, sok más román törvényhez hasonlóan, ez is csak kirakat törvénynek számít. Tempfli József nagyváradi római katolikus megyés püspök szívből örül annak, hogy a parlament megszavazta ezt a rég várt törvényt. Azonban a törvényben vannak olyan kiskapuk, amelyek miatt még sok bosszúság és per is lehet. A kormány világgá kürtölte, hogy mindent visszaad. Arról nem beszéltek, hogy egy öttagú testületnek kell felülvizsgálnia azt, hogy a visszaadás milyen módon történik. Az öttagú testületben négy szakminisztérium és egy államtitkárság képviselője vesz részt. Vajon hány évig fog tartani több mint másfélezer ingatlan ügyének a tisztázása? /Elek György: Tempfli József nagyváradi római katolikus megyés püspök az egyházi ingatlanok visszaadásáról. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), júl. 3./
2002. július 4.
Szándéknyilatkozatot írt alá a Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) és a Debreceni Egyetemi Centrum agrártudományi kara, melynek értelmében a nagyváradi PKE mezőgazdasági szakot létesít a cívis városi egyetem együttműködésével - tájékoztatott Tőkés László püspök, a Pro Universitate Partium Alapítvány elnöke. Az együttműködési megállapodás alapján 2003-ban, legkésőbb 2004-ben bevezetik az agrárképzést a PKE-n. Kovács Béla rektor elmondta: a PKE-n tizenhárom szak közül hét már szerepel a Hivatalos Közlönyben és hamarosan másik három - közgazdaság, reklámgrafika és szociológia - is megkapja a szükséges engedélyeket. /Simon Judit: Mezőgazdasági szak a PKE-n. A debreceni és nagyváradi egyetemek együttműködése. = Krónika (Kolozsvár), júl. 4./
2002. július 5.
Júl. 6-án Kolozsváron lesz a két kormányfő, Adrian Nastase és Medgyessy Péter miniszterelnök találkozója. Markó Bélát, az RMDSZ szövetségi elnöke szerint van ennek a látogatásnak egy szimbolikus jelentősége is. Azzal, hogy első útja egyikén Erdélybe jön a magyar miniszterelnök, Kolozsvárra, illetve Nagyváradra, mindenképpen hangsúlyozni akarja azt, hogy a kétoldalú kapcsolatoknak, meg a határon túli magyarokkal való kapcsolatnak kiemelt jelentőséget tulajdonít. Markó szerint egyelőre egyfajta probléma-felleltározó, problématisztázó megbeszélések lesznek az RMDSZ-szel is és a román miniszterelnökkel is, mivel ez tulajdonképpen nem hivatalos látogatás. Valószínűleg szóba kerül a státustörvény. Arról nincs szó, hogy esetleg valamiféle végkövetkeztetéseket is megfogalmazzanak ezzel kapcsolatosan. RMDSZ szeretné, hogy nagyobb hangsúlyt kapjanak a gazdasági kérdések a két ország közötti viszonylatban. Az RMDSZ valamiféle közvetítői szerepet próbált betölteni a román és a magyar kormány között. /Holnap Nastase- Medgyessy találkozó. RMDSZ-várakozások. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 5./
