A magyar státustörvény nem egyéb, mint tárgy nélküli, egyszerű kampány-jogszabály - jelentette ki aug. 13-án Doru Vasile Ionescu tájékoztatási államtitkár. A tisztségviselő, aki a Határon Túli Románok főosztályát vezeti a nevezett tárcán belül, a negyedik Marosfői Nyári Szabadegyetemen azt is kijelentette, hogy a státustörvény jövő év elejétől lép életbe, de mivel Magyarország már 2002-ben az Európai Unió tagjává válhat, s az európai közösség a jogszabály egyes kitételeit nem fogadja el, azokat majd "alacsonyabb hőfokon" kell áttekinteni. Doru Vasile Ionescunak a fenti néhány mondatával egyszerre sikerült nem létezőnek nyilvánítania az erdélyi-romániai magyarságot, sőt a Magyarország határain túl élő Kárpát-medencei magyar nemzeti közösségeket is, és a magyar kormány legszebb álmait is túlszárnyaló csatlakozási dátumot kijelölnie Magyarország számára. - Ionescu ugyanakkor elmondta, hogy a román kormány inkább hosszú távú stratégiát dolgoz ki a határon túli nemzettársak támogatására, mintsem hogy külön törvényt fogadjon el az ügyben... /Wagner István: Marosfő: badarságok a köbön. = Bihari Napló (Nagyvárad), aug. 14./
2001. augusztus 14.
Súlyos szerencsétlenség történt aug. 7-én zsilvajdejvulkáni bányában: tizennégy bányász vesztette életét. A családok megsegítését a kormány és az ipari tárca egyaránt felvállalta: külön-külön 80 millió lejes állami támogatásban részesültek, az elhunytak feleségeit a petrozsényi társaság alkalmazta, míg az árván maradt 21 bányászgyerek állami ösztöndíjat kapott. A munkabaleset körülményeinek kivizsgálása érdekében Adrian Nastase miniszterelnök kormánybizottságot küldött a Zsil völgyébe. Nyilvánosságra hozták a jelentést, ebből a robbanás lehetséges okaira következtetni lehet. Amennyiben a fejtésben dolgozók maradéktalanul betartják a munkavédelmi előírásokat, a tragédia nem történik meg. Más szakértők, illetve a Zsil völgyében dolgozó bányászok többsége ellenben úgy véli, a szerencsétlenség miatt nem annyira a vájárokat, sokkal inkább a hazai bányászati ágazatot terheli a felelősség. A zsilvajdejvulkáni vállalatnál nem ez az első bányaszerencsétlenség. Legutóbb három évvel ezelőtt, 1998. július 15-én következett be munkabaleset a vulkáni táróban, amikor a leszakadt mennyezet egy bányászt temetett maga alá; egy évvel korábban nyolc, 1994-ben pedig három vájár lelte halálát a fejtésben. A legtöbb halálos áldozatot követelő Zsil völgyi tragédia 1986-ban történt, amikor 27 bányász pusztult el a múlt hetinél is súlyosabb robbanás során. /Rostás Szabolcs: Hunyad megye. Bányaszerencsétlenség a Zsil völgyében. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 14./
2001. augusztus 14.
Unitárius világtalálkozót tartottak aug. 11-én Szejkefürdőn. Az ünnepség nyitányaként a homoródalmási fúvószenekar kíséretében díszlovasok vonultak fel a millenniumi zászlóval. A megjelentek népes táborát köszöntötte Kedei Mózes esperes. Ünnepi egyházi beszédet Szabó Árpád püspök mondott. A külföldi testvéregyházak képviselői is szóltak az egybegyűltekhez. Az ünnepi műsorban fellépett a székelyudvarhelyi Balázs Ferenc vegyes kórus, Szalay Zsuzsánna és Takács Enikő egy-egy Tompa László- és Illyés Gyula-verset szavalt, Pál Rózsika és Bodor Kinga népdalokat énekelt, színpadra léptek továbbá a szentgericei és az ürmösi népi táncosok is. /Sz. L.: Szejkefürdő. Egyetemes Unitárius Találkozó - harmadszor Szejkefürdő. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 14./
2001. augusztus 14.
Tamás József, a Gyulafehérvári Római Katolikus Főegyházmegye csíkszeredai segédpüspöke fél évtizede foglalta el akkor újonnan létesített hivatalát. Csíkszeredába költözésekor kollégájához, Ioan Salajanhoz is közelített, a görögkeleti püspök azonban a mai napig távolságtartó maradt, nem viszonozta a látogatást. A gyulafehérvári főegyházmegye félmillió hívőt tart nyilván, amiből 300 ezer lélek a Székelyföldön él. A katolikus hívek többsége Székelyföldön él, és Gyulafehérvár messze van innen. Ezért kellett, hogy az egyik püspök itt legyen a hívek körében. A főegyházmegyei zsinat egyik fő célja egy frissebb lelki megújulás meghirdetése és ennek előkészítése volt. A zsinati könyv hamarosan megjelenik. - Az 1989-es fordulat óta 36 kápolnát és templomot építettek, ehhez állami támogatást nagyon keveset kaptak. Az anyagiak előteremtése különösképpen a nyugati segélyszervezetekre hárult. Az utóbbi időben a nyugati támogatás érezhetően megcsappant. Sajnos az állam nem egyformán osztja el a pénzt a felekezeteinek. Két kategória létezik számára: az ortodox és a kisebbségi egyházak. Székelyföld a térségben kisebbségben levő ortodox egyház különleges támogatást kap, de ugyanígy a szórványban élő magyar katolikusok, reformátusok, evangélikusok és unitáriusok is megérdemelnék az ilyen támogatást. - A kultuszminisztérium egy 5,5 milliárdos támogatást juttatott a csíkszeredai ortodox püspökségnek. Ennek kapcsán kértek támogatást és kaptak ígéretet Razvan Theodorescu minisztertől a Csíkszeredában építendő katolikus templomhoz. A megígért hárommilliárd lejt még nem utalták át, most gondolkozhatnak azon: vajon nem ígéret marad-e csupán? - Tamás József püspök elmondta, hogy kormányrendelettel öt ingatlant kaptak vissza, amelyek közül csak egyetlenegyet lehetett birtokba venni. Ez a dévai ferences kolostor, amely a fordulat idején üres volt, így a ferences atyák beköltöztek, aztán az állam törvényesítette is a helyzetét. A többi kormányrendelettel visszakapott épület közé tartozik a csíksomlyói fertőző betegeket ápoló kórház. A kórházat nincs hová kiköltöztetni, így az épületet nem tudják egyelőre birtokba venni. A gyulafehérvári Batthyaneum könyvtár épületét is visszaadták, azonban a Fehér megyei prefektus beperelte a kormányt, mondván, hogy nem lehet a visszaszolgáltatást megejteni. Másik gyulafehérvári ingatlan a volt katolikus gimnázium egyik bentlakásának épülete. Ebben egy kft. tevékenykedik, amely nem akarja átadni az épületet. Székelykeresztúron is van egy visszakapott ingatlan, ezt viszont a tanügy használja, ők sem oldották meg a problémát. A püspök kifejtette: sajnos az RMDSZ részéről született egy módosító indítvány az egyházi ingatlanok visszaadásával kapcsolatban, amit úgy nyújtottak be, hogy erről az egyházi vezetőkkel előzetesen nem egyeztettek. Az egyházi elöljárók ezért úgy érezték, hogy nem az ő elvárásaik szerint fogalmazták azt, így július elején az erdélyi püspökök tartottak egy megbeszélést az RMDSZ csúcsvezetésével, ahol felelősségre vonták őket a javaslatot illetően. Magyarázatuk az volt, hogy ezt a javunkra akarták volna tenni, a püspököket viszont nem győzték meg erről. /Kristály Lehel: Csendben munkálkodó ember vagyok. Beszélgetés Tamás József csíkszeredai segédpüspökkel. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 14./
2001. augusztus 14.
A Székelyudvarhelyi Református Egyházmegye lelkipásztorai nevében Hegyi Sándor lelkipásztor közleményben üdvözölte, hogy az Országgyűlés elfogadta a határon túli magyarok jogállásáról szóló státustörvényt. Felkérték az RMDSZ-képviselőket és -szenátorokat, hogy járjanak közben a státustörvény gyakorlatba ültetése érdekében a román kormányzati szerveknél. A státustörvényhez szükséges igazolvány kiállításában vegyenek részt a történelmi egyházak. A közlemény szerint két árulást is elkövetett az "RMDSZ-elit" politizáló csoportja: Tokay György képviselő az egyházi ingatlanok természetbeni visszajuttatása helyett kárpótlásra vonatkozó törvényjavaslatot terjesztett elő a parlamentben. A másik eset: az RMDSZ parlamenti csoportja öt képviselő kivételével nem vett részt a szavazáson, amikor az önkormányzati nyelvhasználat szabályozását tűzték napirendre. /Közlemény. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 14./
2001. augusztus 14.
Értékes antológia látott napvilágot: Erdélyi szép szó 2000 /Hargita Kiadóhivatal, Pro-Print Könyvkiadó, Csíkszereda/ ötvennégy alkotó munkáit tartalmazza. A kötetet Fekete Vince szerkesztette. /Kórusmű - ötvennégy áriával. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 14./
2001. augusztus 14.
Aug. 12-én, vasárnap mártírokra emlékeztek Bihar község református templomában: 52 esztendő telt el azóta, hogy a titkosszolgálat emberei megölték a község két szülöttét, Szabó Pétert és Darabont Ferencet. 1949 augusztusában a bihariak fellázadtak a kommunista rezsim intézkedései, a sok beszolgáltatás, a kollektivizálás ellen. A titkosszolgálat emberei levegőbe leadott lövésekkel oszlatták szét a tömeget. A lázadást a kulákoknak tulajdonították, és az aug. 11-ről 12-re virradó éjszakán Biharon agyonlőtték Darabont Ferencet és Szabó Pétert. A két ember holttestét három napig az utcán tartották, hogy elrettentsék a bihariakat a további lázongástól. Családjukat, öt másik bihari családdal együtt, Dobrudzsába deportálták. A bihari református templomban tartott megemlékező istentiszteleten részt vettek a Bihar megyei Deportáltak és a Kommunista Elnyomás Áldozatai Egyesületének képviselői, az országból és külföldről érkezett gyászoló hozzátartozók és a falubeliek is. Az egyesület elnöke, Aurel Brazda röviden ismertette a tragikus éjszaka eseményeit, zárszavában kifejezve: "Szent kötelességünk, hogy fejet hajtsunk a mártírok emléke előtt." Az istentisztelet után a megemlékezés koszorúit és virágait helyezték el a mártírok sírján. /T. M.: Hajtsunk fejet emlékük előtt! = Bihari Napló (Nagyvárad), aug. 14./
2001. augusztus 14.
Idén is Kárászteleken tartotta műhelytáborát a Nagyváradi Magyar Diákszövetség (NMD). A tavaly első ízben megrendezett tábort most felkészültebben szervezték meg, tájékoztatott Szabó József NMD-elnök. Sokféle rendezvényre készülnek már kora ősztől. Gólyatábor lesz szeptemberben. Október második felében orvostudományi diákkonferencia lesz. Ugyancsak októberben első ízben szerveznek Váradon diákszínjátszó fesztivált, hagyományteremtő jelleggel. Novemberben környezetvédelmi diákkonferenciát tartanak. Rendhagyó NMD-bált is terveznek, melyre 1990-ig visszamenőleg minden diákvezetőt is meghívnak. /Tóth Hajnal: Nagyváradi Magyar Diákszövetség. = Bihari Napló (Nagyvárad), aug. 14./
2001. augusztus 14.
Idén is Kárászteleken tartotta műhelytáborát a Nagyváradi Magyar Diákszövetség (NMD). A tavaly első ízben megrendezett tábort most felkészültebben szervezték meg, tájékoztatott Szabó József NMD-elnök. Sokféle rendezvényre készülnek már kora ősztől. Gólyatábor lesz szeptemberben. Október második felében orvostudományi diákkonferencia lesz. Ugyancsak októberben első ízben szerveznek Váradon diákszínjátszó fesztivált, hagyományteremtő jelleggel. Novemberben környezetvédelmi diákkonferenciát tartanak. Rendhagyó NMD-bált is terveznek, melyre 1990-ig visszamenőleg minden diákvezetőt is meghívnak. /Tóth Hajnal: Nagyváradi Magyar Diákszövetség. = Bihari Napló (Nagyvárad), aug. 14./
2001. augusztus 16.
Aug. 17-én Fábián Imre Eredeti népmesék Biharból című könyvét mutatják be Nagyváradon, a Loránántffy Zsuzsanna Református Egyházi Központban. A kötetben az utóbbi 30 évben összegyűjtött valamennyi bihari népmesét, illetve a szalontai és méhkereki gyűjtésének teljes anyagát is csokorba kötötte most a szerző. Az Eredeti népmesék Biharból gyűjtemény kiadásában a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma és a Magyar Millenniumi Bizottság támogatta Fábián Imrét. /Eredeti népmesék Biharból. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 16./
2001. augusztus 17.
Évadnyitó társulati ülést tartottak Nagyváradon. Díjkiosztással, a műsorterv bemutatásával és az elkövetkező időszakban várható változások ismertetésével, valamint az elmúlt szezon produkciójának kiértékelésével megkezdődött a Szigligeti Társulat idei évadja. F. Márton Erzsébet társulatvezető és Meleg Vilmos ügyvezető igazgató kiértékelték az elmúlt évad produkcióit, ismételten kifejezték elismerésüket Csíky Ibolya és Dobos Imre színművészeknek, akik a Kisvárdán, a Határon Túli Magyar Színházak Fesztiválján elnyerték a legjobb női, illetve férfi epizód alakításért járó díjat. A minisztériumi döntések nyomán félő, hogy a Szigligeti Társulat is - a kolozsváriak és a szatmáriak után - kénytelen lesz leépíteni színészeket. A műsorterv szerint októberben tartják az első bemutatót: a Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról című Presser-musicalt Horányi László állítja színpadra. /Simon Judit: Nem terveznek gyökeres változásokat. = Krónika (Kolozsvár), aug. 17./
2001. augusztus 18.
Nagyboldogasszony napján, aug. 15-én Nagyváradon, dr. Márffy Gyula veszprémi érsek celebrálta a nagyváradi bazilika búcsúünnepén a szentmisét. A kórus ünnepi énekére vonultak be a főpapok, majd Tempfli József nagyváradi megyéspüspök köszöntötte a veszprémi érseket, /Nagyboldogasszony-napi búcsú a váradi bazilikában. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 18./
2001. augusztus 18.
Nagyboldogasszony napján, aug. 15-én Nagyváradon, dr. Márffy Gyula veszprémi érsek celebrálta a nagyváradi bazilika búcsúünnepén a szentmisét. A kórus ünnepi énekére vonultak be a főpapok, majd Tempfli József nagyváradi megyéspüspök köszöntötte a veszprémi érseket, /Nagyboldogasszony-napi búcsú a váradi bazilikában. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 18./
2001. augusztus 19.
Aug. 4-8. között Országos Katolikus Ifjúsági Találkozót tartottak Temesvárott, eljöttek a római katolikus (Bukarest, Jászvásár, Gyulafehérvár, Szatmár, Nagyvárad. Temesvár)) és öt görög katolikus (Balázsfalva, Kolozsvár-Szamosújvár, Nagyvárad, Nagybánya, Lugos) egyházmegyéből a fiatalokat. Böcskei László temesvári püspöki általános helynök elmondta, hogy a fiatalok szép számban vettek részt az idei, sorrendben a nyolcadik, romániai katolikus ifjúsági találkozón. Böcskei László kérte, hogy a résztvevő különböző nemzetiségű fiatalok saját anyanyelvükön mutathatták be műsorukat. /Bánsági Csilla: Az Országos Katolikus Ifjúsági Találkozó margójára. Érdemes az ifjúságra erőt és időt fordítani. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 19./
2001. augusztus 21.
Szász Jenő, Székelyudvarhely polgármestere szerint Szent István király cselekedeteihez és hagyatékához méltó történelmi lehetőség elé került a Kárpát-medencei magyarság az Országgyűlés által megszavazott kedvezménytörvénnyel. Nemzetstratégiai lépésként üdvözölhető a státustörvény, amely ugyanakkor kísérlet a nemzet trianoni szétdaraboltságának megszüntetésére is, a nemzeti szolidaritás megteremtésére. A státustörvény kellő időben érkezett, amikor nyolcvan esztendő után megpróbálja integrálni a nemzet vérkeringésébe a leszakadt magyarságot is. Kétségtelen, hogy az Orbán-kormány éppen jókor és helyesen ismerte fel szerepét és feladatát a határon túli magyarság helyének megfogalmazásakor. /Szász Jenő, Székelyudvarhely polgármestere: Státustörvény - nemzetstratégiai lépés. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 21./
2001. augusztus 21.
Idén negyedik alkalommal rendezték meg a Marosfői Nyári Egyetemet aug. 12-20-a között a Kovászna-Hargitai Európai Tanulmányok Központja, a Határon Túli Románok Nemzeti Alapítványa, a Kovászna-Hargitai ASTRA szerveződés és a Közép- és Kelet-Európai Nemzeti Kisebbségek Hivatal szervezésében, a román Köztájékoztatási Minisztérium támogatásával. Jelen volt karhatalom, amely kisebbfajta állami erődemonstrációnak is beillett. A rendezvény idei kerettémája: A románok és az euroatlanti integráció. A csángókról szóló előadást Kisebbség és hitvallás a moldvai katolikusoknál címmel rendezték, az érintettek hiányában. Főszereplői Anton Despinescu jászvásári teológusprofesszor és Gheorghe Bejan, a bákói Dumitru Martinas Római Katolikus Szövetség elnöke voltak. Despinescu szerint a moldvai katolikusság sértésként fogja fel, ha őket csángóknak nevezik. - A probléma eljutott az Európa Tanácshoz is, bizonyos Tytti Isohookana-Asunmaa finn raportőrnek köszönhetően, aki természetesen rokoni kapcsolatban állhat a magyar néppel. Ez az asszony összeállított egy jelentést. Ioan Robu érsek kötelességének érezte, hogy erre a jelentésre válaszoljon és azt elküldje az Európa Tanácsnak. A főpap levele szerint "a jelentés egy megalapozatlan vészkiáltás (...), a szerző úgy mutatja be a moldvai csángók csoportját, mint egy elhanyagolt, mindenki által elhagyatott közösséget. (...) Az igazság az, hogy az úgynevezett csángók Moldvában egy olyan püspöki egyházmegyét alkotnak, mely teljességgel a kánoni jog alapján van megszervezve." "A jelentés kétértelmű és elárulja a magyar propaganda befolyását. (...) Jeleznem kell önöknek, hogy azok, akik ma csángó nyelven beszélnek, számbelileg nagyon kevesen vannak, és tulajdonképpen egy íratlan nyelvről van szó, amelyet szájról szájra terjesztenek a generációk (...), így ezért nagyon furcsa a magyarság állhatatos, őket illető követelése. (...) Egyetértünk a szerzővel, amikor így fejezi ki magát: "csángó nyelv", amelyet mi is meg szeretnénk őrizni, mint kétségbevonhatatlan értéket, de nem akarjuk tönkretenni a magyar nyelv bevezetésével. A jászvásári katolikus püspök létrehozott egy kutatási főosztályt, amely annak lehetőségét elemzi, hogy megállapítsanak egy írásmódot a csángó nyelvre. Ez a bizottság népszavazást fog szervezni a katolikus helységekben, hogy kijelöljék azokat az egyéneket, akik csángó nyelvű tanítást és misét igényelnek. (...) Egy korlátozott számú, magyar soviniszta körök által lefizetett csángócsoport tesz csak kétségbeesett kísérleteket, hogy a magyar nyelvet a csángó helyett bevezessék. Reméljük, hogy a jelentés szerzője nem áll az ő oldalukon. (...)" - Bejan, a bákói ellen-csángószövetség elnöke felolvasta a "román római katolikusok" álláspontját: felháborító, hogy valaki megpróbáljon kínos és cinikus módon beavatkozni egy román vallásos közösség történelmébe csak azért, mert valahol, egy szomszédos ország fővárosában van néhány politikus, akiknek gondolkodásában régmúlt idők tündöklése és nagyravágyása tükröződik. Felszólalt a rendezvényen Vasile Dancu tájékoztatási miniszter is. Tusványoson - elmondása szerint - 300 magyar fütyülte ki ama axiomatikus megállapítását, hogy a csángók románok. Úgy vélekedett a finn raportőr jelentéséről, hogy az Európa Tanácshoz számtalan ilyen összeállítás érkezik, és nem kell több tízezer dollárnál (!), hogy valakit egy ilyen jelentés megírására ösztönözzenek, még akkor is, ha az nem mindig alapszik valós tényeken... - Az Erdélyi Napló kérdéseire válaszolva Dancu elmondta, hogy nem tartja a Bálványosi Nyári Szabadegyetem ellenrendezvényének a marosfőit. /Kristály Lehel: Magyarellenes hangulatkeltés Marosfőn. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 21./
2001. augusztus 21.
Borbély Emma sokat tesz falujáért, ismert Kibéden véghezvitt munkája. 1976 óta él Kibéden. A kommunista időszakban kezdeményezte, hogy hetente összejöjjenek a falu asszonyai, és miközben kézimunkáztak, regényrészleteket olvastak fel. Az 1989-es változások után elsőként néptánccsoportot verbuváltak. A csoport tavaly tizenegyszer lépett fel, még Magyarországra is sikerült kijutniuk. 1999-ben megalakították a Seprődi János Művelődési Egyesületet, amely a hagyományápolást, a helyi közművelődési élet megszervezését, a közösségfejlesztést, valamint egy könyvtár és egy falumúzeum létrehozását tűzte ki céljául. A könyvtárat a Heltai Alapítvány segítségével hozták létre. A falumúzeum számára Borbély Emma egy parasztházat ajánlott fel. Az emberek, hozták azokat a tárgyakat, amikről úgy gondolták, hogy kiállításra érdemesek. Megtartották a Kibéd első írásos említésének 500. évfordulójára tartott emlékünnepélyt is, amire Borbély Emma Szellemi örökségünk - Kibéd 1499-1999 címmel, a falu történetét összefoglaló könyvet is megjelentetett. Emlékművet is állítottak a faluban. - Még 1998-ban megalapították az Agro Rom Egyesületet, amely céljaként a gazda- és gazdasszonyképzés. A program lebonyolításához elnyerték a svájci kormány anyagi támogatását. Borbély Emma jelenleg a Kis-Küküllő Térségi Társulás ügyvezető igazgatója. A társulás tavaly született meg. A kisrégió közösen megoldható gondjainak felvállalását, a szociális problémák feltérképezését és lehetséges megoldását, a közösségfejlesztésre vonatkozó elképzelések összehangolását, a térség fejlesztési stratégiájának kidolgozását tűzték ki célul. Azóta sikerült közösen megoldaniuk a hulladék összegyűjtését és elszállítását. Borbély Emma nem fizetésért végzi ezt a sokrétű munkát, hanem belső kényszerből. /Szentgyörgyi László: Belső meggyőződésből, önként. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 21./
2001. augusztus 25.
Erdei Líviusz főtanfelügyelő-helyettes elmondta, hogy a hitoktatást az 1-4. osztályokban kötelezővé tették, a felsőbb osztályokban ajánlott. 2000-től kezdve a középiskolában is bevezették a hitoktatást. A katolikus hitoktatói képzést a gyulafehérvári teológia biztosítja, a reformátusok esetében pedig Kolozsvár vagy Nagyvárad. A hitoktatásnak is megvan a tanterve, ami minden tanárra kötelező. Korda Zoltán, a Református Gimnázium (Szatmárnémeti) iskolalelkésze szerint nagyon hasznos az iskolai hitoktatás. Sajnálja viszont, hogy a szülők az iskolai hitoktatással megelégednek, és nem irányítják gyermekeiket az egyházi vallásórákra. - Merlás Tibor, a Szentlélek-templom (Szatmárnémeti) plébánosa emlékezetett: a katolikus egyházban a hitoktatás már 1989 előtt is kiemelt fontossággal bírt. A katolikusok Magyarországról vették át a tervezetet, amit aztán a minisztérium elfogadott: a Bajtai Zsigmond-féle hittankönyv sorozatot, a középiskolák számára pedig a budapesti Piarista Gimnázium tantervét, négyéves hittan-sorozattal. - A folyamatosság megvan, mert egyetemi központokban is hangsúlyt fektetnek a hitoktatásra. Egyetemi lelkészségek működnek Kolozsváron, Temesváron, Marosvásárhelyen. /Benedek Ildikó: Az iskolai hitoktatás szerepe a keresztény nevelésben. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), aug. 25./
2001. augusztus 26.
A nagyváradi Ady Endre Sajtó-kollégium az egyházi újságíró szak sikerén felbuzdulva felvételi vizsgát hirdet a 2001-2002. tanévre. A képzés egyedülálló a magyar nyelvterületen. /Egyházi újságírás. = Vasárnap (Kolozsvár), aug. 26./
2001. augusztus 28.
Tibori Szabó Zoltán egyszerre jelentetett meg két kenyéradó lapjában, a Szabadságban és a Népszabadságban egy állítólagos belső pártdokumentumot. Tibori az ülésen készült állítólagos feljegyzésekből állítólag saját maga írt tudósítást, összegezve az RT-nek a jelenlegi RMDSZ-vezetés leváltására irányuló állítólagos "mesterkedéseit". S bár a platform azon nyomban cáfolta egy ilyen palotaforradalom forgatókönyvének meglétét, a "váratlan leleplezésekkel" előálló szerző "hitelességről" beszélt. Markó Béla pedig mindezt azzal sietett igazolni, hogy a stílusérzéke jelzi: a hosszú kések éjszakájának tervezete került most nyilvánosságra. És ez akár jól is jöhet - nyilatkozta később a rádiónak a szövetségi elnök -, mert föl lehet készülni ellene. A "rajtakapott" RT váltig tagadhat. Nem hiszi nekik el senki, hogy nem puccsisták, hiszen számtalanszor megfogalmazták: Markót és csapatát le kell váltani. Senkit sem lepne meg, ha kiderülne, hogy a Tibori-féle jegyzőkönyvet a Verestóy szenátor felügyelte titkosszolgálat magyar osztályán írták, jegyezte meg Dénes László.. Az RMDSZ-vezetés két legyet akart ütni egy csapásra: védekezésre kényszeríteni a belső ellenzéket, valamint elterelni a figyelmet arról a folyamatos politikai meghátrálásról. /Dénes László: A szövetségi elnök stílusérzéke. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 28./
2001. augusztus 28.
Egy új, román nyelvű publikáció (Info Eurocarpatica, I. évfolyam, I. szám, 2001 augusztus) mérgezi az etnikumközi légkört. A negyedévenkénti megjelenésre szánt lapot a Kovásznai-Hargitai Európai Tanulmányok Központja (?!) adja ki, és az augusztus 12-20. között Marosfőn tartott szabadegyetem egyik "dokumentumaként" forgott közkézen. Az Info Eurocarpatica hozzájárulhat a feszültségek mindennapos ébrentartásához, mert a kiadvány erre a témára szakosította magát. Benne külön fejezetekben szerepelnek: a románokkal szembeni állítólagos magyar intolerancia a közéletben és a sajtóban; a hargitai, kovásznai román civil társadalom vészkiáltásai; egy nemzetközivé vált román probléma: a moldvai katolikusok; egy fikció millenniuma: a magyar államiság Erdélyben; a román-magyar együttélés pozitív példái. A kiadvány szerint "A magyar államiság millenniumának jelmeze mögött Hargita és Kovászna megyékben horthysta, újraegyesítő jelképeket időszerűsítenek a Nagy-Magyarországhoz tartozott területeken. Kiemelt figyelmet tanúsítanak azon talapzatoknak, melyeken 1940 után magyar lobogókat helyeztek el." Sylvester Lajos írásait kezdték ki az Info Eurocarpatica "szerkesztői". Szerintük a jeles publicista tévesen tekinti az ortodox egyházat asszimilációs eszköznek. /Kristály Lehel: És megint elölről. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 28./
2001. augusztus 28.
Szabó László unitárius lelkipásztor kifejtette: az Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet (ODFIE) az Erdélyben élő unitárius ifjúság szervezete. Célja az, hogy tagjait szervezett egységbe tömörítse, segítse őket vallásosságuk megélésében, irányítsa erdélyi magyar és unitárius jövőt teremtő munkájukat. - Az első szervezett unitárius ifjúsági egylet 1900-ban alakult Kolozsváron, Dávid Ferenc Egylet Ifjúsági Köre néven. Mintájára a 20. század első két évtizedében egyre több egyházközségben alakult meg az egylet. Az ifjúsági élet szervezett irányításának céljával jött létre 1929-ben az országos egylet. Az 1991-es újraalakulást követő évek útkeresése nyomán 1996-tól a szervezeti élet átfogó fejlődésnek indult. Az ODFIE-nek az új évezredben közel ötven egyházközségi egyletben több mint 1500 nyilvántartott tagja van. /F. T.: Erdélyi és unitárius jövőteremtés. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 28./
2001. augusztus 28.
Nyárádselye településről a selyei születésű Péterfy László a múlt évben falumonográfiát adott ki. A legutóbbi népszámlálás adatai szerint 604-en lakták a falut, kettő kivételével mind magyarok, közel fele-fele arányban római katolikusok és reformátusok. Nagy Béla református lelkész kifejtette: demográfiai szempontból Selye jóval hátrányosabb helyzetben van, mint a környék más falvai. Erősen öregedő, fogyatkozó a gyülekezet. A fiatalabbak - óvodástól a konfirmandusig terjedő korosztályhoz tartozók - mindössze 17-en vannak. A katolikusoknál valamivel jobb a helyzet, de ők sem lehetnek elégedettek. Májusban megszűnt az egyetlen autóbuszjárat, amely a megyeközponttal kötötte össze a falut. Az egyetlen telefonkészülék az iskola épületében van, csak a reggeli és az esti órákban hozzáférhető. Ígéretek szerint idén már lesz digitális telefonközpont. A falu központjában, a nemrég felújított iskola szomszédságában új kultúrház épül. A gyakori földcsuszamlások állandó veszélyével élt együtt Nyárádselye lakossága. A református templomot is háromszor kellett újraépíteni, nem beszélve a rengeteg javításról. Legutóbb 1999 márciusában, a gyakori esőzések miatt voltak nagyméretű földcsuszamlások. Kilencven ház rongálódott meg, meghasadozott a katolikus templom épülete is. Mindenki egyetértett abban, hogy sürgős cselekvésre van szükség. Két lehetséges megoldás vetődött fel: a falu kitelepítése vagy a további földcsuszamlások megállítása. Az első változat költségesebb és embertelenebb, a selyeiek hallani sem akartak arról, hogy elhagyják falujukat, a másodikra meg kellene találni a megfelelő műszaki megoldásokat. A kivitelezéshez nincs pénz. A helyszíni felmérések után a megyei tanács 462.738.000 lej kártérítést utalt át a lakóházak helyreállítására. A falu teljes újjáépítésére az akkori számítások szerint 66,7 milliárd lejre lenne szükség. Nyárádselyén huszonhárom esztendei megszakítás után sikerült újraindítani az oktatást az általános iskola felső tagozatán. Mind az alsó, mind a felső tagozaton összevont osztályok működnek. /Szentgyörgyi László: Bekecs alatt Nyárádselye. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 28./
2001. augusztus 28.
A csöppnyinek is mondható - gyakorlatilag kétszemélyes, a Fábián-Mérai-házaspárból álló - Literátor Könyvkiadó /Nagyvárad/ kitartó szívóssággal rukkol ki immár szinte évtizede a magyar olvasónak szánt kötetekkel. A kiadó ad termékeinek külcsínére is. A belbecs? A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma támogatta - és egyfajta rostán átment - kiadványok majd mindenikéről elmondható: kár lett volna, ha nem jelennek meg, sőt van közöttük igazi kiadói eseményszámba menő is, amelyet bármely igényes könyvgyűjtő a polcára tehet. Az Eredeti népmesék Biharból című gyűjtemény ezen utóbbiak közé tartozik. Egy kötetben tette le az olvasók (felnőttek és gyerekek) asztalára Fábián Imre mindazon meséket, történeteket, amelyeket sokéves gyűjtőmunkája során vetett papírra. Gyűjtőként és szerkesztőként, folkloristaként és íróemberként van jelen ebben a kötetben ő maga is úgy és annyira, hogy méltán nevezhető e tartalmas, ötödfélszáz oldalas munka szerzőjének. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 28./
2001. augusztus 28.
Brassó megyében a 200 főre zsugorodott zsidóság aug. 24-26 között négyes ünnepet ült. A Zsidó Nőegylet fennállásának 125. évét ünnepelték, a Chevra Kadisa társaság megalakulásának 150. évfordulóját, a hitközösség megalapításának 175. évét, és nem utolsó sorban a Fekete-utcán lévő, Kelet-Európa egyik jelentős zsinagógájának centenáriumát, felújításának ünnepét. Az épület javítására a világban szétszórtan élő zsidók szervezeteinek és a brassói zsidóközösség vezetőjének, Roth Tibornak köszönhetően kerülhetett sor. Aristotel Cancescu független megyei tanácselnök abban is reménykedik, hogy majd, Izrael állam helyzetének stabilizációja, továbbá Románia életszínvonalának emelkedése után újra visszajöjjenek ide az itt született elüldözöttek. Négy órás ünnepi szertartás következett, beszédek hangzottak el, a brassói zsidók Bnei Milu kórusa énekelt hálaadó dalokat, majd esti imádságra került sor. Aug. 26-án tartották a zsidó kórusok fesztiválját. Kórusok érkeztek Máramarosszigetről, Nagyváradról, Temesvárról, Brailából, Jászvárosról, Bukarestből, Ploiestiről, Bákóból és Kolozsvárról. /(Tóásó Áron Zoltán): Brassói zsidóünnep. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 28./
2001. augusztus 30.
Medgyessy Péter az RMDSZ meghívására utazott Romániába. Aug. 28-án Bukarestben vezető román politikusokkal és az RMDSZ vezetőivel tárgyalt, aug. 29-án pedig erdélyi körútra indul. Ennek során Sepsiszentgyörgyön a város polgármesterével és a helyi RMDSZ vezetőivel találkoznak, Marosvásárhelyen pedig felkeresik hivatalában Markó Béla szövetségi elnököt, és a város közéleti személyiségeinek részvételével megtartott fórumon vesznek részt, Kolozsváron Takács Csabával, az RMDSZ ügyvezető elnökével tárgyal, Nagyváradon pedig felkeresi Tempfli József katolikus püspököt. Az erdélyi program utolsó állomása aug. 30-án Nagyszalonta lesz. Medgyessy Péter Nastase kormányfővel tárgyalt. Adrian Nastase rosszallását fejezte ki a nemrég felavatott nagykanizsai emlékmű és az Erdélybe juttatott millenniumi zászlók miatt. Medgyessy felkereste Traian Basescu DP-elnököt, bukaresti főpolgármestert. Basescu a magyarországi román közösség útján az MSZP támogatását ígérte a jövő évi választásokon, s kifejezte reményét, hogy a magyar választók Orbán Viktor kormányfőt - "fenegyerekeskedései" okán - szavazataikkal meg fogják büntetni. Medgyessy az újságírónak elmondta: romániai látogatásának fő célja az MSZP elkötelezettségének kinyilvánítása a határon túl elő magyar közösségek ügyei iránt, ugyanakkor a kormányzásra készülő MSZP a környező országok vezető politikusaival is jó viszony kiépítésére törekszik. Medgyessy sürgette a magyar egyházi ingatlanok mielőbbi visszajuttatását, külön megemlítve a nagyváradi katolikus püspöki palota, a gyulafehérvári Batthyaneum Könyvtár, illetve a kolozsvári Református Kollégium épületének rég óta húzódó ügyét. Medgyessy a már elfogadott közigazgatási törvény és az anyanyelv-használati jogok mielőbbi alkalmazását, az ehhez szükséges végrehajtási rendeletek meghozatalát sürgette. A státustörvénnyel szemben az MSZP-nek is megvoltak a maga fenntartásai, ennek ellenére Medgyessy elmagyarázta partnereinek, hogy ez a törvény a magyar kisebbség szempontjából fontos lépést jelent. Az MSZP-politikus Markó Bélával és az RMDSZ vezető politikusaival folytatott megbeszélést. Ezzel kapcsolatos kérdésünkre Medgyessy Péter elmondta: a szövetség vezetői által azt az üzenetet szeretné eljuttatni az erdélyi magyarságnak, hogy "az MSZP és annak miniszterelnök-jelöltje mélységesen elkötelezett az Erdélyben élő magyar közösség dolgai iránt", s azt szeretné, ha a magyarság minél jobban boldogulna szülőföldjén. /T. Sz. Z.: Párbeszéddel és emberi kapcsolatokkal. Medgyessy Péter szocialista kormányfőjelölt elkötelezett az erdélyi magyarság dolgai iránt. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 30./ Nastase kijelentette: biztos benne, hogy az MSZP miniszterelnök-jelöltjével mind pártvonalon, mind a képviselt országok szintjén sikerül majd együttműködnie. A Curentul című napilap szerint "Románia immár Orbán legjelentősebb választási ellenfelének keresi a kegyeit". A román kormánypárt megpróbálta elhitetni a budapesti "barátokkal", hogy a román-magyar kapcsolatrendszer új alapokra helyezhető, ha a magyar kormányt nem Orbán Viktor és pártja fogja irányítani. A Curentul rámutatott arra, hogy Adrian Nastase és csapata számára sokkal többet jelentett ez a látogatás, mivel meg akarják szerezni az MSZP támogatását a Szocialista Internacionáléba való felvétel előtt. /Bukarest a magyar szocialistáknak kedveskedik. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), aug. 30./
2001. szeptember 1.
A Sapientia Egyetem ideiglenes szenátusa aug. 30-i ülésén a vizsgáztató bizottságoknak a tanári állások betöltésére vonatkozó javaslatát tárgyalta meg. A versenyvizsgákat Marosvásárhelyen és Csíkszeredán tartották, összesen 72 állásról volt szó, a gyakornoktól a professzorig. Tánczos Vilmos ideiglenes rektor-helyettes közölte: a meghirdetett állások majdnem 90 százalékát sikerült betölteni, a szenátus pedig minden egyes esetben elfogadta a vizsgáztató bizottságok javaslatát. A szenátus mind a két oktatási helyszínen megbízott dékánt és tanszékvezetőt nevezett ki. Mihelyt létrejönnek a kari tanácsok, mind a két karon dékán és tanszékvezető-választások lesznek. Addig Csíkszeredában Lányi Szabolcs, Marosvásárhelyen pedig Hollanda Dénes a megbízott dékán. A Sapientia Egyetem évnyitója október 4-én lesz Marosvásárhelyen, ezt követi a csíkszeredai ünnepség október 5-én, október 7-én pedig a nagyváradi. /Máté Erzsébet: Október 4-én indul a Sapientia Egyetem. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 1./ A marosvásárhelyi karokra vonatkozó döntésekről Hollanda Dénes egyetemi tanár, a Műszaki és Humán Tudományok Karának dékánja adott tájékoztatást. Jóváhagyták három tanszék létrehozását, a Humán Tudományok, a Matematika-Informatika, valamint a Műszaki Tudományok Tanszékét, amelyekre kinevezték a vezetőket is, Albert-Lőrincz Enikő előadótanár, Szilágyi Miklós és nagyváradi.egyetemi tanárok személyében. Öt professzornak, két előadótanárnak, öt adjunktusnak, hat tanársegédnek és két gyakornoknak sikerült a vizsgája. A szenátus jóváhagyta, hogy az üresen maradt tandíjas helyek fele is tandíjmentes legyen. A szept. 10-re meghirdetett felvételin a következő helyekre vizsgázhatnak a jelentkezők: informatika szak: 10 tandíjmentes és 11 tandíjas, számítástechnika: 9 tandíjmentes és 10 tandíjas, automatizálás: 14 tandíjmentes és 10 tandíjas, mechatronika: 25 tandíjmentes és 13 tandíjas helyre. A tananyag az interneten a következő címen található: www.emte.ro. /(bodolai): A Sapientián Növelték a tandíjmentes helyek számát. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 1./
2001. szeptember 1.
Romániai körútja végén a nagyváradi római katolikus püspökségre látogatott el Medgyessy Péter, az MSZP miniszterelnök-jelöltje, ahol Tempfli József megyéspüspök fogadta őt, több helyi RMDSZ-vezető társaságában. Medgyessy Péter közölte: az Adrian Nastase kormányfővel folytatott megbeszélésekor kérte, adják vissza a váradi püspöki palotát a katolikus egyháznak. A román miniszterelnök ígérte: megfontolják a dolgot. Hangsúlyozta, fontos számára a határon túli magyarság sorsa, Magyarország pedig jószomszédi viszonyra törekszik Romániával. Medgyessy a jelenlegi magyar kormány határon túli politikáját nem volt hajlandó kommentálni. Tódor Albert nagyszalontai polgármester meghívásának eleget téve Nagyváradról a hajdúvárosba, romániai látogatásának utolsó állomására látogatott az MSZP miniszterelnök-jelöltje. (Balla Tünde): Medgyessy Péter Biharban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 1./
2001. szeptember 1.
Romániai körútja végén a nagyváradi római katolikus püspökségre látogatott el Medgyessy Péter, az MSZP miniszterelnök-jelöltje, ahol Tempfli József megyéspüspök fogadta őt, több helyi RMDSZ-vezető társaságában. Medgyessy Péter közölte: az Adrian Nastase kormányfővel folytatott megbeszélésekor kérte, adják vissza a váradi püspöki palotát a katolikus egyháznak. A román miniszterelnök ígérte: megfontolják a dolgot. Hangsúlyozta, fontos számára a határon túli magyarság sorsa, Magyarország pedig jószomszédi viszonyra törekszik Romániával. Medgyessy a jelenlegi magyar kormány határon túli politikáját nem volt hajlandó kommentálni. Tódor Albert nagyszalontai polgármester meghívásának eleget téve Nagyváradról a hajdúvárosba, romániai látogatásának utolsó állomására látogatott az MSZP miniszterelnök-jelöltje. (Balla Tünde): Medgyessy Péter Biharban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 1./
2001. szeptember 3.
Megjelent a Dukrét Géza szerkesztette Partiumi Füzetek 17. kötete, mely Emődi János Erdélyi barlangfeliratok a 16-20. századból című munkáját tartalmazza. Emődi János, a nagyváradi Filharmónia Zenekar első csellistája muzsikált hétről hétre a váradi zenekedvelőknek, de ha kellett, Szatmár (vagy más város) zenekarát segítette ki, vagy különböző együttesekkel a világ zenepódiumait járta. Érdeklődése a barlangi ősleletek, a régészet felé terelték. Az idők folyamán felgyűlt óriási leletanyagát (lakása egyszerűen múzeummá vált) fel kellett dolgozni. Megszerezte a kellő egyetemi diplomát. Így lett Emődi János kitűnő régész, akinek több tucat tudományos dolgozata látott napvilágot az erdélyi bronzkorról, vaskorról vagy a közép- és újkori építőművészetről és iparművészetről. Legutóbb két kötetben (Történeti adatok Nagyvárad múltjából, Literátor Könyvkiadó, Nagyvárad, 1998-1999) adta közre az általa feltárt váradi régészeti leleteket, levéltári adatokat és azok történelmi értékelését. /Wanek Ferenc: Egy különös monográfia margójára. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 3./
