A Földváry Károly Hagyományőrző Egyesület /Gyergyószentmiklós/ égisze alatt tevékenykedő 14-es Székely Határőr Gyalogezred "kincstára" nemrégiben egy korhű zászlóval gazdagodott. A Magyar Hadtörténeti Múzeumban őrzött eredeti zászló hiteles másolatát a budapesti 32-es Gyalogezred Katonai Hagyományőrző Csoportja május 30-án ünnepélyes keretek között nyújtotta át a gyergyószentmiklósi bajtársaknak. A római katolikus templomban Hajdó István esperes megszentelte és megáldotta a zászlót. Gyergyószentmiklóson Parászka Géza volt a helyi a hagyományőrző egyesület megálmodója, létrehozója, ezelőtt két évvel. A Földváry Károly Hagyományőrző Egyesület a magyarországi bajtársakkal együtt részt vett a csíksomlyói búcsún is. A gyergyói 14-es Székely Határőr Gyalogezred különféle rendezvényeken vesz részt, ahol egyenruhában megjelenve egy kis ízelítőt nyújthat a magyarság fénykorának tekinthető időkből. Idén négy magyarországi eseményen vettek részt. Ezek közül a legrangosabb a magyar honvédelem napja volt. /Jánossy Alíz: Hagyományőrzés Gyergyószentmiklóson. Hazakerült egy ereklye. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), júl. 3./
2001. július 4.
Dr. Tonk Sándor, a Sapientia Egyetem rektora júl. 3-án ismertette az ideiglenes működési engedéllyel rendelkező erdélyi magyar tudományegyetemen ősztől induló szakokat. A sajtóértekezleten jelen volt még Hauer Melinda, az egyetem főtitkára; dr. Tánczos Vilmos megbízott rektor-helyettes; dr. Szilágyi Pál kuratóriumi tag, valamint Farkas Emőd, az alapítvány új irodavezetője. Az Akkreditációs Bizottság júl. 3-i határozata alapján az egyetem újabb három szakra kapott ideiglenes működési engedélyt. Egyik a Csíkszeredába kihelyezett fakultás román- valamint angol nyelv és irodalom karára szól, másik kettő pedig a Marosvásárhelyen zajló oktatás szociálpedagógia, valamint mechatronika szakra szóló engedély. A szakok mellett az egyetem ideiglenes működéséről is döntést hozott tegnap a bizottság, az Erdélyi Magyar Tudományegyetem elnevezés helyett viszont a Sapientia Egyetem nevet engedélyezte. Remény van arra, hogy az egyetemi év kezdetén, október elsején az említett két színhelyen, Csíkszeredában és Marosvásárhelyen beindul az oktatás. Valamennyi szakon vannak tandíjas és tandíjmentes helyek, ezek 50-50 százalékban oszlanak meg, az összeg pedig évi 200 dollár. Emellett az egyetem már az első évtől kezdve biztosít három fajta ösztöndíjat a hallgatói számára. Létezik szociális, érdem- és tanulmányi ösztöndíj, az alapnak a 40 százaléka a szociális, a többi pedig az érdem- és a tanulmányi ösztöndíj között oszlik meg. Ennek célja, hogy rekompenzálja a tandíjat, hiszen az egyetem nem profitbeállítottságú - hangsúlyozta dr. Tonk Sándor. A következő szakokra lehet tehát július 23-tól felvételizni: - Csíkszereda: vidékfejlesztési tanszék 13 tandíjmentes, 12 tandíjas hely; agrárközgazdaság szak: 25-25; könyvelés és gazdasági informatika szak: 25-25; román nyelv és irodalom - angol nyelv és irodalom szak: 25-25 hely. - Marosvásárhely: informatika szak: 25-25; mechatronika szak: 25-25; és szociálpedagógia szak: 20-20 hely. A tanári állások betöltése egyelőre némi gondot jelent, de erre számítottak. Segítséget jelent hogy már korábban elindítottak egy olyan ösztöndíj-rendszert, amely a doktorátusképzést segítette, így azok, akik részt vettek ebben a rendszerben ősztől már vállalhatják az oktatást. Ezenkívül egy ideig szükség lesz betanító és vendégtanárokra is. Az első pályázati hirdetés már megjelent a sajtóban. - Csíkszeredában vásároltak egy ingatlant, amelynek alkalmassá tétele folyamatban van. Marosvásárhelyen egyelőre bérelt épületben kezdik a tevékenységet, de közben zajlik a telekvásárlási kísérlet, ahol majd felépülhet a campus, valamint a műszaki egyetem új épülete. A szerveződő Sapientia Egyetem négy helyszínen szeretné elindítani az oktatást, a már említett két város mellett, Kolozsváron és Nagyváradon is lesznek szakok, ezek kiépítése folyamatban van. Ezen kívül az egyetem vezetősége fontosnak tartja egy egyetemi könyvtár létesítését, amely elérhető lesz minden Kolozsváron tanuló diák számára, függetlenül attól, hogy milyen felsőoktatási intézményben tanul. A Sapientia Egyetem székhelye Kolozsvárott lesz, ehhez már megvásárolták Bocskai István fejedelem szülőházát, és elkezdődtek a felújítási munkálatok. /Köllő Katalin: Ősztől indul a Sapientia Egyetem. Csíkszeredai és marosvásárhelyi szakokra lehet felvételizni. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 4./
2001. július 5.
Júl. 4-én a kolozsvári rendőrség bűnvádi nyomozásba kezdett Gheorghe Funar polgármester ellen. Ezúttal a polgármestert a tanácstermi "csontkiállításért" vonják felelősségre. Az ellene felhozott vádak: erkölcssértés, rendbontás. Ha vétkesnek találják, 3 hónap és 2 év közötti börtönbüntetést vagy pénzbírságot kaphat. Funar maga is feljelentést tett ez ügyben, a polgármester a kiállított tárgyak ellopásával vádolja a rendőrséget. A polgármester több másik pernek is főszereplője. Gheorghe Funar nem hajlandó visszafizetni a tavalyi év folyamán saját magának jogtalanul - és két alpolgármesterének - kiutalt prémiumot és szabadságpénzt. Funarral ellentétben Mircea Gavrila parasztpárti és Boros János RMDSZ-es alpolgármester visszafizette a prémiumot. Funar nem bízik a kolozsvári igazságszolgáltatás pártatlanságában, a pénzügyőrség által ellene indított per áthelyezését kérte. Az iratcsomó a nagyváradi törvényszékre került át. A júl. 3-i tárgyaláson a polgármester nem jelent meg. A következőre szept. 4-én kerül sor. /Újabb bűnvádi nyomozás a polgármester ellen. A "csontkollekcióért" vonják felelősségre. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 5./
2001. július 5.
Júl. 5-én kezdődik a Magyar Reformátusok Világszövetségének (MRVSZ) jubileumi közgyűlése Félixfürdőn. A közgyűlést ötévenként hívják össze, a mostaninak a napirendjén többek között teljes tisztújítás is szerepel. Összevont elnökségi-választmányi ülését tartotta júl. 4-én Félixfürdőn az MRVSZ. A választmány évenként ül össze, ez megelőzi és előkészíti az öt évet összegző közgyűlést, tájékoztatott Tőkés László püspök, az MRVSZ elnöke. A júl. 4-i ülésen Tőkés László beszámolt a szövetség elmúlt évi tevékenységéről. Ismertette a szövetség és a tagegyházak közti viszonyok, különösképpen a magyarországi református egyházzal fenntartott viszony nehézségeit. Az sem egységes, mondta, hiszen a négy magyarországi református egyházkerület egyikével-másikával egészen jó a szövetség kapcsolata, viszont a magyarországi református egyház egészével, a zsinati vezetőséggel problematikus, hangsúlyozta Tőkés László. A fenntartó egyházak anyagilag nemigen támogatják az MRVSZ-t, ezért a világszövetség főleg a magyar állami költségvetésre van utalva. Az öt évvel ezelőtt kitűzött célokat, anyagi, eszközi, személyi okok miatt, csak részben tudták elérni. - A Magyar Református Egyházak Tanácskozó Zsinata júl. 3-án ülésezett a magyarországi Nagykőrösön, s dr. Erdélyi Gézát, a Felvidéki Református Egyházkerület (Szlovákia) püspökét választotta zsinati elnökké, ügyvezető elnökké pedig dr. Hegedűs Lóránt dunamelléki püspököt. Erdélyi Géza kifejtette, hogy a zsinatnak elsősorban az egyház életével és munkájával kapcsolatos tevékenységet kell kifejtenie. Összefogva kell végezni a szolgálatot. A lelkiek és a szellemiek terén működik a tanácskozó zsinat, az összmagyar reformátusság, népünk érdekében. Nem felettes szerve a különböző országokban működő református zsinatoknak, viszont ajánlásokat tesz a többi tagegyháznak. Az egységesülés ilyen vonalon halad előre. /Dérer Ferenc: Magyar Reformátusok Világszövetsége. = Bihari Napló (Nagyvárad), júl. 5./
2001. július 5.
Vasvári Pál születésének 175. évfordulója emlékére nagyszabású rendezvénysorozatot kínál a Kőrösfői Rákóczi Kultúregylet. A júl. 6. és 8. között zajló ünnepség Nagyváradon kezdődik, a Lorántffy Zsuzsanna Kultúrközpontban, beszédet mond Sulyok József, Tiszavasvári polgármestere, Nagyvárad és Vasvári Pál kapcsolatáról a kalotaszentkirályi Okos Márton újságíró beszél, Vasvári Pál halálának körülményeit Péntek László, a Rákóczi Kultúregylet elnöke ismerteti. Júl. 7-én Kőrösfőn, Bánffyhunyadon és Magyarvalkón egymást követik az események. Essig Klára festőművész kiállítása nyílik meg a kőrösfői kultúrotthonban, emlékünnepséget tartanak a bánffyhunyadi Petőfi-kopjafánál. Este Magyarvalkón istentisztelet, igét hirdet Erdélyi Géza felvidéki református püspök, történelmi ismertetőt tart Lukács Ferenc lelkipásztor. Kőrösfőn emlékünnepség lesz a Vasvári-kopjafánál. /Vasvári Pál születésének 175. Évfordulóján. Ünnepségsorozat Nagyváradon, Kőrösfőn, Bánffyhunyadon és Magyarvalkón. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 5./
2001. július 6.
Mircea Geoana román külügyminiszter levelet küldött Martonyi János magyar külügyminiszternek, hangsúlyozva: Románia őszinte vitát kíván folytatni a magyar státustörvény alkalmazásával kapcsolatos kérdésekről az 1996-ban aláírt román-magyar alapszerződésnek megfelelően, az alapszerződés értelmében létrehozott kormányközi vegyes bizottság keretében. - A kormányközi vegyes bizottság román társelnökét a kormány struktúrájának átszervezése nyomán nem erősítették meg e tisztében, a tájékoztatási minisztérium bejelentette: a társelnök kinevezése a jövő hétre várható. - Mircea Geoana levelére reagálva a magyar külügyi szóvivő elmondta, hogy a kinyilvánított magyar szándék eddig is az érdemi párbeszéd fontosságát húzta alá. Mircea Geoana válaszlevele közelebb hozza az érdemi megbeszélés konkrét időpontját. - Wilfried Martens, az Európai Néppárt elnöke szerint a magyar kormány gondoskodása a szomszédos országokban élő magyar kisebbségekről ""legitim és dicséretes dolog", és a kormánynak minden joga megvan ahhoz, hogy támogassa a három milliónyi külföldön élő magyarságot. Az Európai Parlament legnagyobb pártcsoportjának, elnöke Brüsszelben kiadott nyilatkozatában túlreagálásnak nevezte a román szocialista kormány tiltakozásait a törvény miatt, főleg ahogy Adrian Nastase miniszterelnök a kétoldalú megállapodások felmondásával fenyegetőzött az Európa Tanács előtt. "Ez meglehetősen aggasztó egy olyan kormány részéről, amely egyértelműen önkényuralmi hajlamokat mutat. Senki sem maradhat közömbös ama sok magyar iránt, aki 1919 vagyis a trianoni szerződés után egyszerre egy másik országban találta magát. Azok jártak a legrosszabbul, akik Romániában voltak és következésképp ez a törvény különösen rájuk vonatkozik." Martens hozzátette, hogy tíz évvel Ceausescu bukása, meg sok szép beszéd után még egy magyar nyelvű egyetem sincs Romániában. /A státustörvényről - szelídebb hangfekvésben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 6./ Salzburgban a nemrég lezajlott Világgazdasági Fórum alkalmából külön megbeszélést tartott Iliescu államfő osztrák kollégájával. Iliescu kijelentette, hogy Thomas Klestil hozzá hasonlóan vélekedik a státustörvényről. Emlékezetes, hogy a román államfő ismételten demokráciaellenesnek és diszkriminatívnak minősítette a Magyarországgal szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvényt. A Magyar Távirati Iroda felkérésére a bécsi elnöki hivatal sajtóosztályának vezetője júl. 5-én nyilatkozott az ügyről. Hans Magenschwab kijelentette, hogy Thomas Klestil nem osztja a státustörvénnyel kapcsolatos román álláspontot, és nem is mondott olyasmit a kétoldalú találkozón, amit így lehetne értelmezni. /M. Zs.: Nyugaton nem bírálják a státustörvényt. Bécs cáfolja Iliescu szavait. = Bihari Napló (Nagyvárad), júl. 6./
2001. július 6.
A nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetemre (PKE) háromszáznál több diákot vennének fel, ám a beiratkozás előtt két héttel még nem lehet tudni, indulhat-e ősszel felsőfokú tanítóképzés. Ugyancsak kétséges a turisztikai menedzsment szak beindítása. Az biztos, hogy vallástanár-szociális munkás, vallástanár-német nyelv, filozófia, angol, angol-román, zenepedagógia-egyházi zene és intézményi menedzsment szakon tartanak felvételit - mivel ezek rendelkeznek ideiglenes működési engedéllyel. Szűcs István rektor-helyettes kifejtette: hároméves, főiskolai szintű turisztikai menedzserképzés indítását tervezték, azonban erre a kérésükre elutasító választ kaptak az akkreditációs bizottságtól. Szeptemberben, ha újratárgyalják az ügyet, és kedvező választ kapnak, előfordulhat, hogy még tudnak felvételit szervezni erre a szakra, amelyre nagy igény lenne. - Az a tapasztalat, hogy az akkreditációs bizottság elég gyakran és radikálisan változtatja álláspontját. Amennyiben a tanítóképzőre megkapják az ideiglenes működési engedélyt, akkor jövőre minden eddigi végzettjük államvizsgára jelentkezhet egy állami egyetemre, ha nem kapják meg az engedélyt, akkor a végzetteknek előbb szelekciós vizsgán kell részt venniük, s utána jelentkezhetnek államvizsgára. /Kulcsár Andrea: Folytatódik a tanítóképzés? = Bihari Napló (Nagyvárad), júl. 6./
2001. július 6.
Félixfürdőn júl. 6-án zárul a Magyar Reformátusok Világszövetsége (MRVSZ) közgyűlése, megalakulásának 10. évfordulóján. Júl. 3-án a Magyar Református Egyházak Egyetemes Tanácskozó Zsinata Nagykőrösön tartott tisztújító ülést. Tőkés László elnök felelevenítve azokat a kedvezőtlen körülményeket és hibákat, melyek a világszövetség működését akadályozzák, már-már ellehetetlenítik. Ilyen a hiányos infrastruktúra, az érdektelenség, a teljesítetlen vállalások, a tagszervezetek negatív viszonyulása. Tőkés szólt 1998. őszi kényszerű lemondásáról, majd a lemondás későbbi visszavonásának hátteréről. Dr. Bodnár Ákos főtitkár a közgyűlésre kiadott dokumentumgyűjteményt ismertette, az ebben foglaltak felidézésével summázva az eltelt öt év történéseit. A közgyűlés újraválasztotta elnöknek Tőkés László püspököt. /A 101 küldöttből 56-an Tőkés Lászlóra voksoltak, 42-en Márkus Mihály dunántúli püspökre, három szavazat érvénytelen volt./ /Rais W. István, Szűcs László: Öt földrész reformátusai Félixfürdőn. Újabb öt évre Tőkés László az MRVSZ elnöke. = Bihari Napló (Nagyvárad), júl. 6./
2001. július 7.
Júl. 6-án zárult Félixfürdőn a Magyar Reformátusok Világszövetségének (MRVSZ) közgyűlése. Az újraválasztott elnök, Tőkés László és az új főtitkár, Takaró Mihály köszönte meg a szavazók bizalmát. Szoros eredmény született, az újraválasztott elnök ezt azzal magyarázta, hogy némelyek csalódtak elnöki tevékenységében, ami arra sarkallja, hogy önvizsgálatot tartson. /Péter I. Zoltán: Zárónapi események az MRVSZ közgyűlésén. = Bihari Napló (Nagyvárad), júl. 7./
2001. július 7.
A Királyhágómelléki Református Egyházkerület Közgyűlése nyilatkozata szerint a nemrég lezajlott nyolcadik osztályosok képességfelmérő vizsgáján a nagyfokú elbukás oka a magyar gyermekek esetében a tanügyi törvény néhány diszkriminatív jellegű előírása: a román nyelvet nem sajátos módszertan alapján tanítják s kérik számon, Románia földrajzát és történelmét pedig a magyar gyermekek nem tanulhatják anyanyelvükön. Emiatt aztán sok magyar gyermek gyakran az ország elhagyására és magyarországi gimnáziumok igénybevételére kényszerül. Mindezt akár burkolt etnikai tisztogatásnak is lehet nevezni - így a nyilatkozat, mely határozottan tiltakozik a megkülönböztető helyzet ellen, s követeli az RMDSZ-től, hogy érje el a törvény kifogásolt rendelkezéseinek módosítását. Ugyanakkor az Egyházkerületi Közgyűlés követeli "az RMDSZ 1994-ben benyújtott, közel ötszázezer aláírással ellátott állampolgári tanügyi törvénykezdeményezés parlament elé terjesztését és elfogadását". - A közgyűlés arról is döntött, hogy a nyári vakáció idején kéthetes felkészítőt szervez az érintetteknek román nyelvből, illetve Románia földrajzából és történelméből. A felkészítés teljes költségét az egyházkerület biztosítja, beleértve a tanulók (esetleges) kollégiumi elhelyezését is. Az erre kijelölt helyek: Nagyvárad, Szatmárnémeti és Zilah. /Burkolt "nyelvvizsga" volt... = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 7./
2001. július 7.
Az erdőhegyi Bokréta néptáncegyüttes sikert sikerre halmoz. Nemrég a nagyváradi Harangvirág táncfesztiválon vettek részt, július elsején Micskén, az Észak-Bihari Napokon meghívottként voltak jelen, júl. 14-15-én pedig Kolozsvárra hivatalosak a Millenniumi Sokadalom rendezvényre. /N. B.: Kéthetenként fellépés. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 7./
2001. július 8.
Marton József, a Babes-Bolyai Tudományegyetem katolikus teológia dékánja elmondta, hogy a 42 végzős hallgató közül 32-en jelentkeztek ebben a vizsgaidőszakban licenciátusi vizsgára, s mind a 32 sikerrel vizsgázott. A diákok elsősorban a gyulafehérvári egyházmegyéből és Szatmárról származnak, Temesvár és Nagyvárad alig képviselteti magát. A teológián a hallgatók két szakot tanulnak, ez megkönnyíti majdani elhelyezkedésüket. A végzettek tanári diplomát szereznek, amellyel nem csak hitoktatóként, hanem más szakos tanárként is elhelyezkedhetnek. A bentlakás jó körülményeket biztosít annak a 22 lányhallgatónak, aki kiérdemelte tanulmányi eredményeivel, hogy itt lakhasson. A gyulafehérvári egyházmegye tervezi egy 100 férőhelyes diákkollégium létrehozását, a másik nagy terv a kantin létrehozása, ahol a diákok elérhető áron tisztességes körülmények között étkezhetnének. Időközben a könyvtár-rész is elkészült, már csak a könyveket kell szakszerűen elrendezni, ez lesz a nyári munkájuk, mert könyvtár nélkül képtelenség tudományos munkát végezni és elvárni. - A tavalyiak közül többen magiszteri képzésen vesznek részt a karon, többen tanítanak, néhányan közülük hittant is. - Évente rendeznek teológiai napokat, idén kettőt is volt. Az októberben rendezendőnek a témája a katolicizmus az erdélyi fejedelemség idején, ezt a konferenciát a magyar tanszékkel közösen szervezik. - A karnak az egyetem keretein belül kiadott önálló szakfolyóirata van, ennek első száma az első teológiai napok előadásait tartalmazza, a második a tavalyi családkonferencia anyagát fogja egybe, s már előkészítés alatt van. /Teológiai képzés, személyi érettség a cél. = Vasárnap (Kolozsvár), júl. 8./
2001. július 8.
A Szent Korona mellett magyarságunk legféltettebb ereklyéje a szent jobb, amelyet századokon át Bihar megye azonos nevű, előbb Berekis nevű településén őriztek. Ma Budapesten, a Bazilikában, külön erre a célra épült kápolnában őrzik. Szentjobbon bemutatták Csilik József monográfiáját /István király szent jobbja és Szentjobb község története, Partiumi Füzetek, Nagyvárad/, amely első szent királyunk, aki egyébként Európa első szentté avatott uralkodója, jobb kezének sorsát is végigköveti Székesfehérvártól Szentjobbon át Raguzáig, Bécsig, Czestochowáig, Pestig. Csilik József szólt a monográfia megírásának körülményeiről, ő is szentjobbi lévén, mennyit kellett küzdenie a bőség zavarával. Zatykó István polgármester bemutatta a kápolnát, amelynek falán tábla hirdeti: "E helyen őrizte Mercurius apát 1061-től a szent jobbot, családi monostorában, amelyet 1084-ben Szent László király megerősített, majd 1100 körül Álmos herceg kőből átépíttette, ahol évszázadokon át őrizték Szent István királyunk jobbját. Ennek emlékét őrzi máig Szentjobb község." /Tüzes Bálint: Monográfia a szent jobbról - Szentjobbról. = Vasárnap (Kolozsvár), júl. 8./
2001. július 9.
A Királyhágómelléki Református Egyházkerület közgyűlése nyilatkozatot adott ki az elkobzott egyházi ingatlanok tárgyában: ragaszkodnak az egykori nagyváradi Lorántffy Zsuzsanna Gimnázium kormányrendelet által visszajuttatott épületének birtokbavételéhez, melyre az egyháznak a Nagyváradon működő tanintézetei miatt van szüksége. A közgyűlés szolidaritását fejezte ki az erdélyi magyar történelmi testvéregyházak iránt az elkobzott ingatlanaik visszaszerzéséért folytatott küzdelmükben. A közgyűlés értetlenségét fejezte ki amiatt, hogy az RMDSZ képviselőházi frakciója többségében támogatta a tíz-tíz egyházi ingatlant visszaítélő, 2000/94. számú sürgősségi kormányrendelet jogfosztó jellegű szövegmódosítását és írásbeli magyarázatot kért ez ügyben az RMDSZ képviselőházi frakciójától és a Vallásügyi Államtitkárságtól. /Nyilatkozat. = Bihari Napló (Nagyvárad), júl. 9./
2001. július 9.
Júl. 8-án, vasárnap Nagyváradon, a Bazilikában papszentelést tartottak: három fiatalembert diakónussá, kettőt pedig áldozópappá szentelt Tempfli József római katolikus megyés püspök. /Tököli Magdolna: Vedd Krisztus evangéliumát... = Bihari Napló (Nagyvárad), júl. 9./
2001. július 9.
Nagyváradon júl. 7-én, a vár ünnepe alkalmából ökumenikus istentiszteletet tartottak a vártemplomban. A szertartásra Tempfli József római katolikus megyés püspök meghívta váradi püspöktársait is. Részt vettek az ökumenikus istentiszteleten világi elöljárók is, így Jakabffy László városi főépítész és a Váradon tartózkodó Varga Gábor szabadalmi hivatali vezérigazgató is. - Külön öröm, hogy az egyházak és a világiak együtt ünnepelnek, méltó kezdeteként a harmadik évezrednek - mondta Tempfli József. Beszélt az egybegyűlteknek a vár történetéről, Szent Lászlóról, a váradi katolikus püspökség és a város megalapítójáról, patrónusáról. A jelenlevők közösen mondták el a miatyánkat magyarul és románul. /Péter I. Zoltán: Ökumenikus istentisztelet a vártemplomba. = Bihari Napló (Nagyvárad), júl. 9./
2001. július 9.
Nagyváradon júl. 7-én, a vár ünnepe alkalmából ökumenikus istentiszteletet tartottak a vártemplomban. A szertartásra Tempfli József római katolikus megyés püspök meghívta váradi püspöktársait is. Részt vettek az ökumenikus istentiszteleten világi elöljárók is, így Jakabffy László városi főépítész és a Váradon tartózkodó Varga Gábor szabadalmi hivatali vezérigazgató is. - Külön öröm, hogy az egyházak és a világiak együtt ünnepelnek, méltó kezdeteként a harmadik évezrednek - mondta Tempfli József. Beszélt az egybegyűlteknek a vár történetéről, Szent Lászlóról, a váradi katolikus püspökség és a város megalapítójáról, patrónusáról. A jelenlevők közösen mondták el a miatyánkat magyarul és románul. /Péter I. Zoltán: Ökumenikus istentisztelet a vártemplomba. = Bihari Napló (Nagyvárad), júl. 9./
2001. július 9.
Nagyváradon júl. 7-én, a vár ünnepe alkalmából ökumenikus istentiszteletet tartottak a vártemplomban. A szertartásra Tempfli József római katolikus megyés püspök meghívta váradi püspöktársait is. Részt vettek az ökumenikus istentiszteleten világi elöljárók is, így Jakabffy László városi főépítész és a Váradon tartózkodó Varga Gábor szabadalmi hivatali vezérigazgató is. - Külön öröm, hogy az egyházak és a világiak együtt ünnepelnek, méltó kezdeteként a harmadik évezrednek - mondta Tempfli József. Beszélt az egybegyűlteknek a vár történetéről, Szent Lászlóról, a váradi katolikus püspökség és a város megalapítójáról, patrónusáról. A jelenlevők közösen mondták el a miatyánkat magyarul és románul. /Péter I. Zoltán: Ökumenikus istentisztelet a vártemplomba. = Bihari Napló (Nagyvárad), júl. 9./
2001. július 9.
Júl. 8-án Kőrösfőn a helyi Rákóczi Kultúregylet szervezésében emlékeztek az 1848-49-es forradalom és szabadságharc hősére, Vasvári Pálra. Az ünnepségsorozat júl. 6-án kezdődött Nagyváradon, a Lorántffy Zsuzsanna Kultúrközpontban, ahol a felszólalók Vasvári Pál születésének 175. évfordulóján a szabadságharcos életútját, halálának körülményeit idézték fel. A rendezvény júl. 7-én Kalotaszegen folytatódott. Essig Klára festőművész képkiállításának megnyitására került sor a kőrösfői Művelődési Házban. Bánffyhunyadon a Petőfi kopjafánál tartottak emlékünnepséget. Magyarvalkón ünnepi istentisztelet keretében és a kopjafánál tartott ünnepi beszédekben emlékeztek meg Vasvári Pálról, majd felállították a kétnyelvű helységnévtáblát. Júl. 8-án az ünnepség istentisztelelettel kezdődött a református templomban. Többek között jelen volt Szabó László, a magyarországi ifjúsági és sportminisztérium helyettes államtitkára, Alföldi László kolozsvári magyar főkonzul, Sulyok József, Tiszavasvári polgármestere, a Vasvári Pál Társaság elnöke, Kónya-Hamar Sándor parlamenti képviselő és Antal János, Kőrösfő polgármestere. A templom bejáratánál a Rákóczi Szövetség jóvoltából millenniumi emléktáblát avattak fel. Beszédet mondott Kun Ferenc, a Rákóczi Szövetség alelnöke, majd megkoszorúzták Vasvári Pál kopjafáját. A Művelődési Házban tartott emlékülésen Szabó László helyettes államtitkár a státustörvényről kifejtette: a magyar parlamentben egyhangúlag elfogadott jogszabály "a határok nélküli nemzetegyesítés első lépése". Ezt követően sor került a Vasvári-díjak kiosztására. Idén kitüntetésben részesült: Sásd város önkormányzata, a magyarországi sajtószakszervezet vezetősége, valamint Pécsi L. Dániel jelképtervező, Kőrösfő tiszteletbeli polgára. A délelőtti ünnepség a Kőrösfői Rákóczi Kultúregylet és a magyarországi Vasvári Pál Társaság együttműködési nyilatkozatának aláírásával ért véget. /Valkai Krisztina, Kiss Olivér: Nagyszabású Vasvári Pál-emlékünnepség. Kétnyelvű helységnévtáblát avattak Magyarvalkón. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 9./
2001. július 9.
Nemzeti Kisebbségi Színházak Kollokviuma megjelöléssel az idén életre keltenék azt a színházi fesztivált, amelynek 1979- 1980-ban - valamint a 90-es évek elején is egyetlen alkalommal - Sepsiszentgyörgy adott otthont. A megrendezési jogát az idén a gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház nyerte el. A 200 millió lejre rúgó támogatás mellett azonban a gyergyói önkormányzat közreműködésére is szükség lesz. Az idén szeptember 5. és 9. közé tervezett Kollokviumról Szabó Tibor társulatvezető elmondta, jelenleg a pályázatírásnál tartanak és társrendezőket keresnek. A színházak részéről már érkeztek visszajelzések. Jelen lesz a szatmárnémeti, a nagyváradi színház - közösen a Kiss Stúdióval -, a temesvári, a marosvásárhelyi, valamint a sepsiszentgyörgyi társulatok, a Csíki Játékszín és a székelyudvarhelyi színház. /Gergely Edit: Társat keres a Figura. Színházi Fesztivál Gyergyószentmiklóson. = Krónika (Kolozsvár), júl. 9./
2001. július 10.
Júl. 4-6. között Nagyváradon került sor a román és a magyar szabadalmi hivatalok vezetőinek ezévi soros találkozójára. A Magyar Szabadalmi Hivatal küldöttségét dr. Bendzsel Miklós elnök, míg a román Állami Találmányi és Védjegyhivatal delegációját Varga Gábor vezérigazgató vezették. A résztvevők áttekintették az iparjogvédelem terén mindkét ország által elért eredményeket és a számítástechnika alkalmazása terén megmutatkozó együttműködési lehetőségeket. /A román és a magyar szabadalmi hivatalok tanácskozása Nagyváradon. = RMDSZ Tájékoztató, júl. 10./
2001. július 10.
Gyergyószentmiklóson négy héttel ezelőtt négy független tanácsos kilépett a gazdasági-költségvetési bizottságból. Árus Zsolt, Bencze Attila, Weil Gyula és Köllő Dávid, azaz két vállalkozó és két közgazdász úgy látta, hogy ezzel a lépéssel szolgálják a várost leginkább. - Részemről a legdöntőbb indok az volt - magyarázta Árus -, hogy felvetődött, a Figura Stúdió Színház megrendezné a kisebbségi színházak kollokviumát. Mindenki támogatásáról biztosította őket, ám a forráselosztásnál egyetlenegy tételt faragtak le, éppen ezt. A hét független tanácsos úgy látta, hogy az egységesen szavazó RMDSZ-esek aszerint voksolnak igennel vagy nemmel, hogy az RMDSZ vagy a függetlenek által előterjesztett határozattervezetről van-e szó. A kilépők hangsúlyozták, hogy a polgármester számtalan képviselő-testületi döntést nem hajt végre, többnyire azokat, amiket a függetlenek harcoltak ki. /B. K. : Gyergyószentmiklós. Magyart üldöz a magyar? = Erdélyi Napló (Nagyvárad), júl. 10./
2001. július 10.
Kónya-Hamar Sándor RMDSZ-képviselő a státustörvény fogadtatásáról leszögezte: Szlovákia fél szájjal tiltakozik, Románia azonban teljes hangerővel. A státustörvényről ki kellene végre mondani, hogy feszültségoldó, és a politikai stabilitást is növeli a térségben. Konzultáció folyt a törvény elfogadása előtt. Románia elfeledkezik arról, hogy ez nem precedenst teremtő törvény, hiszen ezt már megelőzte jó néhány hasonló európai jogszabály. A magyar kormány törekvését végül üdvözölte az ukrán vezetés, a horvát kormány és parlament, legutóbb ugyanilyen szerb álláspont alakult ki, mindez megerősíti a státustörvény kidolgozásának helyességét. Románia ezeket a lépéseket pénzügyi, szociális vonalon már régen megtette. Elég, ha csak az 1998/150-es törvényre utalunk, amely pénzügyi keretet és alapot teremt a határokon túli románok támogatására. - Románia nem törődik azzal, hogy a moldovai kormány európai szinten tiltakozik a kettős állampolgárság ellen, sokszor még a személyazonosságit sem kérik, amikor megadják a besszarábiaiaknak a román állampolgárságot. Ez a helyzet az észak-bukovinaiak esetében is, mondván: ők a "szent román földön élnek". A vitás kérdéseket a két országnak tárgyalásokon kell tisztáznia és megoldania, persze kikérve az RMDSZ véleményét is. "Nem lehetünk tétlen szemlélői, csendes meghallgatói annak, ami a román hivatalosságok részéről történik" - hangsúlyozta a képviselő. A Nagy-Románia Párt már beterjesztett egy olyan törvénytervezetet, amelynek az esetleges elfogadása után a romániai magyarokat külföldi állampolgárokként kezelnék. Innen már csak egy lépés az internálótáborok létrehozása, kiutasítás, vagyonelkobzás stb. A kormánypárti Paunescu szenátor egyenesen lenácizta a státustörvényt. /Román Győző: Két mérce egy országban. Beszélgetés Kónya-Hamar Sándor RMDSZ-képviselővel. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), júl. 10./
2001. július 10.
Az önálló Szatmári Római Katolikus Egyházmegye közel kétszáz éves. Reizer Pál püspök felvázolta a szatmári püspökség történetét, amelyet 1804-ben alapítottak meg, Sokszor változott a területe, a trianoni békeszerződés például négy részre szakította. Az egyik maradt Romániában, szatmárnémeti székhellyel és székesegyházzal, összesen 54 plébániával. Egy másik rész, 44 egyházközség 65 ezer hívővel Kárpátaljára került. Még ma is van körülbelül ennyi katolikus, ott ugyanis nagyon aktív a hitélet, sőt most már a kárpátaljai püspökség apostoli kormányzósággá lépett elő. Magyarországon 27 egyházközség maradt, hét pedig a Felvidékre került. A kommunizmusban a püspökségeket esperesi rangra fokozták le. Scheffler János szatmári püspököt 1952-ben letartóztatták, s még abban az évben meghalt a hírhedt zsilávai börtönben. Boldoggá avatása folyamatban van. 1990-ben a pápa visszaállította az egyházmegyéket Nagyvárad, Szatmárnémeti, Temesvár, Jászvásár és Bukarest központokkal. 1990-ben Peire püspök visszatért a volt püspöki palotába. A szatmárnémeti apácák építettek maguknak egy új rendházat. - Az elmúlt tíz évben sokat tettek a püspökség tevékeny volt: megalapították a Hám János Római Katolikus Szemináriumi Líceumot, van egy 120 férőhelyes internátus is, amelyben a vidéki diákok laknak. A líceumban kilencediktől tizenkettedik osztályig minden évfolyamon van egy-egy párhuzamos osztály összesen több mint kétszáz diákkal. Nagykárolyban működik a Kalazanczi Szent József Római Katolikus Líceum, annak körülbelül 160 tanítványa van. Vásároltak két házat, amelyekben óvodát indítottak. /Pataky Lehel Zsolt: Helyrehozni negyven év hibáit. Interjú Reizer Pál szatmári római katolikus megyés püspökkel. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), júl. 10./
2001. július 10.
Jún. 16-án Szinérváralja katolikus magyarsága ünnepelte az 1421-ben épült római katolikus templom 580 éves fennállását. A szentmisét Reizer Pál szatmárnémeti megyés püspök celebrálta. Fotókiállításon a település egykori arculatát ismerhette meg a közönség, majd szabadtéri tánc- és dalműsorral folytatódott az ünnepi program. Bemutatták a sárvári kiadású Szinérváralja című füzetet (az első kiadás tavaly jelent meg itthon), amelyben a település három híres szülötte (Sylvester János bibliafordító és nyelvújító prédikátor, Zágonyi Károly 48-as szabadságharcos, aki később az amerikai polgárháború springfieldi csatáját követően az Egyesült Államok nemzeti hőse lett és Incze János-Dés festőművész) szerepel. /Szika Levente Zoltán: Szinérváralja. Újraszentelt és megáldott hajlék. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), júl. 10./
2001. július 10.
Simonfy Irén festőművész, 1991-től Szilágy megyei EMKE-elnök bejelentette tisztségéről való lemondását, a jelenlegi vezetőségi tagokkal együtt. Simonfy Irén indoklásában kifejtette, hogy tíz esztendőn át szilágysomlyói székhellyel, anyagi támogatás nélkül szolgálta Szilágy megyében az EMKE célkitűzését: a magyarság közművelődésének szervezését, irányítását. Elindította az Oxford International Language School Pitman angolnyelv-tanfolyamát. Összesen közel nyolcszázan végezték el alap- és középfokon a tanfolyamokat, megszerezve az ezzel járó nemzetközileg elismert oklevelet. Simonfy Irén létrehozta Szilágysomlyón az EMKE-székházat, melynek teljes berendezése az ő erőfeszítésének köszönhető. Az ingatlan karbantartásának költségét saját maga fedezte. Az EMKE-székház öröm helyett keserűséget okozott az utóbbi három-négy évben a Szilágysomlyón tapasztalt irigység, gáncsoskodás, akadályoztatás miatt, mivel mind a helyi RMDSZ-szervezet, mind a Báthory Alapítvány elnöke, dr. Szémann Péter, valamint az utóbbi időben Erdei János tanár igyekeznek kisajátítani az ingatlant. Simonfy Irén bejelentette, hogy az EMKE-székház ingóságait kizárólag a pusztinai csángómagyar Szent István Szervezetnek adományozza. /Simonfy Irén festőművész, Szilágy megyei EMKE-elnök: Nyilatkozat. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), júl. 10./
2001. július 11.
Lakatos Péter, a Bihar megyei RMDSZ elnöke és Kiss Sándor választmányi júl. 9-én sajtótájékoztatón ismertette, hogy hol tart a megyei RMDSZ. Lakatos Péter az eddigi sikerekről és a még meg nem valósult tervekről beszélt. Az első kategóriában felsorolta az egyházi javak visszaszolgáltatását elősegítő helyi döntések meghozatalát, az igényelt magyar nyelvű líceumi, illetve szakiskolai osztályok számának biztosítását, az eddig hátrányos helyzetbe hozott magyar többségű települések önkormányzatainak fokozottabb támogatását a költségvetés elosztásánál, a Varadinum Alapítvány kuratóriumának felállítását, 10 ezer magyar nyelvű tankönyv beszerzését, és végül a választmány új működési szabályzatának elfogadását. Feladatként jelölte meg az új közigazgatási törvény kisebbségi kitételeinek életbeléptetését, a megyei székház igazi Magyar Házzá való átalakítását. Nem sikerült még elérni a tagnyilvántartás naprakésszé tételét, illetve az évi eseménynaptár véglegesítését. /Wagner István: Bihar megyei RMDSZ-szervezet. = Bihari Napló (Nagyvárad), júl. 11./
2001. július 12.
A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem csíkszeredai kihelyezett karának első hivatalos sajtótájékoztatóját tartották júl. 9-én. Az egyetemnek otthont adó épületben megtartott tájékoztatón jelen voltak: dr. Lányi Szabolcs dékán, Győrfi Jenő, a bukaresti hadmérnöki akadémia tanára a csíkszeredai egyetem matematika-informatika szak tanszékvezetője, dr. Rostás Zoltán, a Bukaresti Tudományegyetem tanára, a csíkszeredai egyetem vidékfejlesztés tanszékének vezetője, dr. György Antal alapító tag, Berki Anna, a Határon Túli Magyarok Hivatalának képviselője, valamint Süket Levente főtitkár. Dr. Lányi Szabolcs dékán az ősztől Csíkszeredában induló négy szakot ismertette /vidékfejlesztés-a vidék gazdaságtana és szociológiája, agrárközgazdász, könyvelés és gazdasági informatika valamint román nyelv és irodalom-angol nyelv és irodalom szakok/. Október 1-jén Csíkszeredában indul az egyetemi tanév. Dr. Rostás Zoltán, a vidékfejlesztési szak tanszékvezetője elmondotta: olyan szakot szerettek volna indítani, amely a már működő egyetemeken nincs. Ez a szak teljesen új és Kelet-Európában sem túl gyakori. A professzor szerint egy vidék problémáit nem elég felismerni, hanem a felmerülő problémákat meg is kell oldani. A vidékfejlesztésben jártas szakemberekre nemcsak ebben a régióban, hanem egész Erdélyben szükség van. Berki Anna, a HTMH képviselője elmondotta: a magyar kormány anyagi és szakmai támogatást nyújt az induló EMTE számára. A négy lábon álló egyetemet Nagyvárad, Kolozsvár, Marosvásárhely és Csíkszereda székhelyekkel majd egy egységes szálra lehet felépíteni, ami elsősorban az egyetemi szabályzatok szintjén fog megnyilvánulni. Dr. Lányi Szabolcs tájékoztatójában megfogalmazta, hogy a csíkszeredai negyven oktatói állásból tizennégyet legfelsőbb képzettséggel rendelkezők foglalnak el: hét professzor és hét docens tanár, tizenegyen már nevesítve vannak, akik vállalják is az oktatást Csíkszeredában. /Daczó Dénes: Egyre közelebb a rajthoz. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 12./
2001. július 13.
Néhány hete újította fel a bukaresti és a kijevi diplomácia a máig rendezetlen tengeri határvonalról szóló tárgyalásokat. A felek elsősorban a Kígyó-sziget és térsége hovatartozását vitatják. A lakatlan földterületnek stratégiai jelentősége van, illetve a Crimean Petroleum nevű ukrán-brit vegyesvállalat kutatói kiaknázásra alkalmas mennyiségű kőolajat és földgázt találtak a sziget közelében. A román külügyminisztérium közleményében azzal vádolta Ukrajnát, hogy megsértette azt a kétoldalú megállapodást, amely szerint a tengeri határrendezési tárgyalások idején a felek nem folytatnak kitermelést a vitatott térségben. A román külügy szóbeli jegyzékben felszólította a kijevi hatóságokat, hogy késedelem nélkül állíttassák le a próbafúrásokat, és tájékoztassák Bukarestet a történtekről. /Román-ukrán tengeri határvita. Olaj a Kígyó-sziget környékén. = Bihari Napló (Nagyvárad), júl. 13./
2001. július 13.
A Magyar Reformátusok Világszövetsége júl. 4-6. között, Nagyvárad-Félixfürdőn tartott jubileumi közgyűléséről nyilatkozatot adott ki. A tisztújítás során az elnöki tisztségbe másodszorra is Tőkés László királyhágómelléki püspököt választották meg, az új főtitkár Takaró Mihály dunamelléki főgondnok, az új jegyző pedig dr. Hermán M. János, a Királyhágómelléki Egyházkerület előadótanácsosa lett. A közgyűlés indítványozta, hogy az Egyetemes Zsinattal közösen hozzanak létre egy külügyi és ökumenikus bizottságot nemzetközi kapcsolataik intézményes kiépítése céljából. A közgyűlés visszautasította azokat, a IV. Magyar Világtalálkozót és - általában - az MRVSZ-t érő, bel- és külföldről származó gyanúsítgatásokat és vádakat, melyek Krisztus evangéliumának és a nemzet szolgálatának ügyét egymással szembe akarják állítani. - Az MRVSZ teljes támogatásáról biztosítja a státustörvényt. Kiemelt fontosságú feladat a kommunizmus idején elsorvasztott és az utóbbi évtizedben újraalakult magyar református iskolarendszer továbbfejlesztése, külön hangsúlyt fektetve a felsőoktatási tanintézetek támogatására (Károli Gáspár Református Egyetem, Partiumi Keresztény Egyetem, Kálvin János Teológiai Akadémia stb.). /Nyilatkozat. = Bihari Napló (Nagyvárad), júl. 13
