Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2017
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 6882 találat lapozás: 1-30 ... 2881-2910 | 2911-2940 | 2941-2970 ... 6871-6882
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Helymutató:

2001. június 1.

Máj. 31-én ünnepi tanácsülést tartott Nagyszalonta önkormányzati testülete, a város alapításának 395. évfordulóján. Magát az alapító oklevelet a háromszáz hajdú Bocskai Istvántól, Erdély fejedelmétől 1606. június 3-án vette át. E dátum évek óta a város napja Nagyszalontán. Az ünnepi ülés előtt koszorút helyeztek el a fejedelem köztéri szobránál. Koszorúzáson részt vettek a magyarországi testvértelepülések: Sarkad, Túrkeve, Hajdúböszörmény, Csepel és Méhkerék polgármesterei is. A rendkívüli tanácsülésen átadták a díjakat azoknak a szalontaiaknak, akik az utóbbi években sokat tettek a hajdúváros fejlődése érdekében. Egy Pro Urbe-díjat is kiosztottak, melyet a köztiszteletben álló tanár, közíró, Dánielisz Endre vehetett át. Csepel polgármestere, Tóth Mihály az egykori Bocskai-zászló másolatát nyújtotta át Tódor Albert polgármesternek. /Nagyszalonta napja. Bocskai-zászlót kapott a hajdúváros. = Bihari Napló (Nagyvárad), jún. 1./

2001. június 2.

Harminc előadást láthat a közönség a Határon Túli Magyar Színházak jún. 1-jén Kisvárdán kezdődött, kilencnapos, XIII. fesztiválján, melyen huszonnégy határon túli társulat és három magyarországi teátrum vesz részt. A romániai magyar színházak közül a fesztiválra várják a csíkszeredai, a gyergyószentmiklósi, a kolozsvári, a marosvásárhelyi, a nagyváradi, a sepsiszentgyörgyi, a szatmárnémeti, a székelyudvarhelyi és a temesvári társulatot. Bemutatkoznak továbbá a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem színművészeti tanszékének és a Marosvásárhelyi Színművészeti Egyetem növendékei is. Erdély négy városából - Kolozsvár, Marosvásárhely, Nagyvárad és Szatmárnémeti - hat gyermek- és ifjúsági színház lép fel a fesztiválon. Jugoszláviából a Szabadkai Népszínház mellett a Szabadkai Kosztolányi Színház, a Szabadkai Gyermekszínház és az Újvidéki Színház a kisvárdai vendégszereplő. Szlovákiából a Kassai Thália Színház és a Révkomáromi Jókai Színház, míg Ukrajnából a Beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház művészei lépnek fel. A Buda Stage mellett az anyaországi társulatokat a Budapesti Várszínház és a Szegedi Nemzeti Színház képviseli a fesztiválon. /Határon túli magyar színházak fesztiválja. Tizenharmadszor Kisvárdán. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 2./

2001. június 2.

Tempfli József nagyváradi megyés püspök a vele készült beszélgetésben elmondta, hogy apját deportálták, anyja kuláklistán volt. Ő maga egyszerű papnak készült. Püspöki kinevezésekor azon töprengett: "mit fogok tenni én, egyszerű parasztgyerek itt, ahol annyi híres előd tevékenykedett." Vallja, hogy neki, mint püspöknek kötelessége, hogy védje a rá bízott papjai, hívei egyéni és kollektív jogait. A püspök nem magyar származású, de magyarnak érzi, vallja magát. Sváb származású, de a kultúrája magyar. Az egyházmegyében a hívek 85 százaléka magyar, van mintegy 18-20 ezer szlovák hívő, két-háromezer román római katolikus, és vannak svábok is. /Simon Judit: Pünkösd a Szentlélek ünnepe. Beszélgetés Tempfli József nagyváradi megyés püspökkel. = Krónika (Kolozsvár), jún. 2./

2001. június 4.

Jún. 3-án felavatták Orbán Balázs mellszobrát Lengyelfalván, szülőfalujában, a művelődési ház előtti téren. A szobrot a lengyelfalvi Zawaczki Walter, a nagyváradi képzőművészeti főiskola végzős hallgatója formázta és Sántha Csaba szovátai képzőművész öntötte. A szobor elkészítését a budapesti V. kerületi önkormányzat támogatta. Az ünnepélyt megnyitó szentmisén millenniumi zászlóátadásra került sor, melyet a budapesti vendégek ajándékoztak Lengyelfalvának. /Szoboravatás Lengyelfalván. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 4./

2001. június 5.

A háborús bűnösként elítélt Ion Antonescu marsallnak állítottak szobrot Bukarestben kivégzésének 55. évfordulóján, jún. 1-jén. A szoboravatón a hivatalos román vezetést nem képviselte senki, de jelen volt C. V. Tudor szenátor, a Nagy-Románia Párt elnöke és Mircea Chelaru tábornok, aki nemrég még a román hadsereg vezérkari főnöke volt. /A hét legjei. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jún. 5./

2001. június 5.

Az aradi Alma Mater Alapítvány megalakulásának tizedik évfordulója alkalmából a kuratórium még áprilisban sajtóértekezletet tartott a felújítás alatt álló szórványkollégiumban. Jelen volt Ilona János, a Szövétnek című aradi kulturális szemle főszerkesztője is. Éder Ottó, az alapítvány elnöke, egyben a Csiky Gergely Iskolacsoport igazgatója elmondta, hogy a kezdeti terveket sikerült folyamatosan végrehajtani (a diákok szociális támogatása, az iskolaépülettel továbbra sem rendelkező magyar gimnázium segítése tanszerekkel, könyvekkel, többek között az alapítvány autóbuszának felhasználásával stb. Az alapítvány eddig 14 könyvet adott ki, megjelenteti a Szövétneket, s jelenleg - a helyi tanáccsal fele-fele arányban - finanszírozza a szórványkollégium felújítási munkálatait. A szórványkollégiumban hamarosan átadják a további öt hatágyas, fürdőszobával, vécével ellátott lakrészt a fiúk számára (a már korábban átadott hasonló leánylakrészek mellé). A most készülő szárnyban lesz konyha, olvasó- és számítógépteremmel felszerelt könyvtár, és további lakrészek. A pénzt az Apáczai Közalapítvány, a kölniek, az Illyés Közalapítvány és más adományozók biztosították. A bútorok és a felszerelés az aradi és a csákovai Caritasnak, továbbá a Máltai Segélyszolgálatnak. Szó volt az őszi Véndiák-találkozó alkalmából rendezendő Alma Mater Napokról. Lesz könyvbemutató /Ujj János Arad történeti útikalauza és Husztik Katalin Az aradi Zárda története/, megnyitják az alapítvány képtárát és emlékkiállítását. /Aradon már őszre terveznek. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jún. 5./

2001. június 5.

Kettős ünnepet ült május 25-én az Erdélyi Kárpát Egyesület Bihar megyei osztálya: megalakulásának 110., újraalakulásának 10. évfordulója alkalmából tartott jubileumi közgyűlést Nagyváradon. Dukrét Géza elnök az 1891-ben kolozsvári székhellyel alapított EKE történetét ismertette. A bihari szekció az elmúlt évtizedben 11 emléktáblát avatott, s nagy sikerrel szervezte meg honismeretei táborait (az idei Réven lesz) és a Partiumi Honismereti Konferencia vándorértekezleteit. /P. L. Zs.: 110 éves az EKE. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jún. 5./

2001. június 6.

Idén ballag a nyolc esztendővel ezelőtt Sepsiszentgyörgyön alapított református középiskola ötödik végzős évfolyama. Az intézménynek saját tantestülete van. A református egyház nemrég visszakapta elkobzott ingatlanát, a Székely Mikó Kollégium épületét, amelyben jelenleg az említett nagy múltú iskolával együtt működik. A Református Kollégiumnak 170 tanulója van a IX-XII. osztályban, elemi osztályokat működtet a Váradi József Általános Iskolában 76 tanulóval, és idén indította első óvodai csoportját. Évről évre nő a jelentkezők száma, jelezte Bustya János lelkész-igazgató. Az iskolának jól kiépített kapcsolata van magyarországi iskolákkal. Évente négy szentgyörgyi diák tanul fél évet anyaországi református iskolában, és egy-két diák tanul egy-egy évet az Egyesült Államokban. A Református Kollégium két csapata vesz részt a holland fejlesztési minisztérium által kezdeményezett virtuális iskolaprogramban, mely interneten keresztül kapcsolja össze tizenkét ország résztvevőit. /(fekete): Középfokú oktatás Háromszék iskoláiban. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 6./

2001. június 7.

Az RMDSZ Etikai és Fegyelmi Bizottságának közlése szerint Deák László, az RMDSZ Szilágy megyei szervezetének ügyvezető elnöke és Takács Csaba, az országos RMDSZ ügyvezető elnöke fegyelmi eljárást kezdeményezett Tőkés László püspök, a Szövetség tiszteletbeli elnöke ellen. A Királyhágómelléki Református Egyházkerület Igazgatótanácsa közleményben tiltakozott az eljárás ellen és felkérte Tőkés László püspököt, hogy ne jelenjen meg a testület előtt, illetve megbízottat se küldjön az Etikai és Fegyelmi Bizottság ülésére. Amennyiben az Etikai és Fegyelmi Bizottság továbbra sem áll el a fegyelmi lefolytatásától, az Igazgatótanács kéri, hogy az Igazgatótanács és a közgyűlés tagjait is helyezzék fegyelmi vizsgálat alá. /Közlemény. = Bihari Napló (Nagyvárad), jún. 7./

2001. június 8.

Jún. 7-én Kolozsváron megalakult az Erdélyi Magyar Tudományegyetem ideiglenes szenátusa. A testület az oktatási intézmény rektorává ideiglenesen Tonk Sándort, prorektorává Tánczos Vilmost, tudományos titkárává Marton Józsefet nevezte ki. Az ideiglenes szenátus megalakításáról a Sapientia Alapítvány döntött. Az ideiglenes szenátusba az alapítvány kuratóriumának tagjai, a Nagyváradon működő Partiumi Keresztény Egyetem rektora, Kovács Béla, valamint a csíkszeredai és a marosvásárhelyi tervezett részlegek dékánjai, Lányi Szabolcs és Hollanda Dénes kerültek. - Erre a döntésre azért volt szükség, mert egy sor olyan intézkedést kell megtenni, ami az egyetem szenátusának a hatáskörébe tartozik. Amint állandó alkalmazottaik lesznek, az egyetemi charta alapján megválaszthatják a végleges szenátust - nyilatkozta Tonk Sándor rektor. Az ideiglenes szenátus elfogadta az egyetemi charta szövegét is, amelynek tervezetét Szilágyi Pál készítette. A charta egyesíti a magyarországi, a nemzetközi és a romániai gyakorlatot. Olyan dokumentum, amely biztosítja az átjárhatóságot minden egyetem között. /Megalakult az EMTE ideiglenes szenátusa. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 8./

2001. június 9.

Jún. 8-án tartotta a Királyhágómelléki Református Egyházkerület évi közgyűlését Nagyváradon. Az egyházkerületben dúló viharok nyomán leköszönt főgondnok, egyházkerületi aljegyző és a fegyelmi bizottság tagjai helyére újakat választottak. Délután a 32 napirendi pont közül csak a negyedikig, a püspöki beszámoló meghallgatásáig jutottak el a résztvevők. Tőkés László püspök a jó hírek közlése - a Lorántffy Zsuzsanna Gimnázium épületének visszakapása, a magyarországi Református Egyházi Zsinat határozata, miszerint a határon túli református egyházakat 40 millió forinttal segíti, amelyből a Királyhágómelléki Református Egyházkerületnek 8 millió jut, az Erdélyi Református Egyházkerülettel kialakuló együttműködés - mellett, az RMDSZ-szel való ellentétekről szólt a püspök. Tőkés László javaslatára a közgyűlés állásfoglalást fogadott el, amelyben elítélik, hogy az RMDSZ Szilágy megyei szervezete fegyelmi eljárást folytatott Molnár Kálmán esperes ellen. Tiltakozásukat fejezték ki az ellen is, hogy Csóka Dezső lelkipásztort az RMDSZ képviselője saját kerületében elzavarta egy kopjafaállításról; hogy Mikló Ferenc lelkészt a nagyszalontai RMDSZ zaklatta, amiért március 15-re meghívta a hajdúvárosba Csurka Istvánt; a püspök ellen is fegyelmi eljárást kezdeményezett a Szilágy megyei RMDSZ ügyvezető elnöke és az országos ügyvezető elnök; a zilahi Wesselényi Református Kollégiumban tovább folynak az erkölcsi, politikai és anyagi kárt egyformán okozó megnyilvánulások. A püspök kitért az 1998 óta tartó belső feszültségre, az egyházi fegyelem hiányára, az egyházbomlasztó kísérletekre, a napvilágra került visszaélésekre. - Az Erdélyi Egyházkerületben nagyon elmérgesedett a helyzet, erősödik a belső szektásodás. Fennáll az egyházszakadás veszélye, amelyet csak összefogással lehet elhárítani. Ez létkérdés - mondta többek között. /T. Szabó Edit: Létkérdés az összefogás. Közgyűlést tartott a Királyhágómelléki Református Egyházkerület. = Krónika (Kolozsvár), jún. 9./

2001. június 9.

Az Iránytű elnevezésű pályaorientációs programcsomag negyedik részét mutatták be jún. 8-án a nagyváradi Albin Alapítvány képviselői. Az 1990-ben indított Iránytű-csomag a fiatalnak segít megfelelő pályát választani. Az alapítvány programcsomagja öndefiníciós kérdőívekkel, pályaleírásokkal segít a fiataloknak. A románul és magyarul elkészített Iránytű negyedik fejezete a Bihar, Kolozs, Szatmár és Szilágy megyei középfokú oktatási intézetek (líceumok, szakiskolák, inasiskolák, kollégiumok, iskolacsoportok) részletes jegyzékét tartalmazza. Az iskolák neve, címe, telefonszáma mellett az egyes helyeken indítandó szakokat, az oktatás típusát, időtartamát, a helyek számát és az oktatás nyelvét is tartalmazza. /Segít az Iránytű. Iskolaismertető négy megyéből. = Bihari Napló (Nagyvárad), 2001. jún. 9./

2001. június 9.

Jún. 8-án nyílt meg a nagyváradi Kőrösvidéki Múzeumban Sófalvi István természetfotóinak kiállítása. A képekkel a szerző és a szervezők a veszélyben levő virágfajtára és természetvédelmi területre akarják irányítani a figyelmet. /Tavirózsák fotóportréi. = Bihari Napló (Nagyvárad), 2001. jún. 9./

2001. június 10.

Sikeres volt a Kolozsváron megrendezett Országos Katolikus Diáktalálkozó, melynek témája - Hogyan tovább egyetem után -sok temesvári, marosvásárhelyi, brassói, nagyváradi, szatmári és gyulafehérvári egyetemista érdeklődését felkeltette. Mintegy 300 fiatal gyűlt össze. A ferences fiatalok zenéltek és Nagy-György Attila prédikált. A gyergyószentmiklósi Pongrácz Róbert a közösségépítésről beszélt. Az előadások után 8-12 fős csoportokban tárgyalták az elhangzottakat. A beszélgetéseken az itthonmaradás-párti álláspontok voltak többségben. /Egyed-Zsigmond Enikő: Ilyen még nem volt. = Vasárnap (Kolozsvár, jún. 10./

2001. június 10.

A Romániai Magyar Cserkészszövetség Nagybánya központú cserkészkörzetében segédvezető-képző találkozó zajlott Nagy- és Kisbányán április 27-május 1. között. A találkozóra, temesvári, marosvásárhelyi, brassói, nagyváradi, szatmári és gyulafehérvár magyarországi cserkészvezetők is érkeztek. Arató László, a budapesti Márton Áron Könyvkiadó elnöke, vezetőképző-tiszt a cserkészpedagógiáról tartott előadást. /Kasza Tamás: Felkészítő lelki hétvége. = Vasárnap (Kolozsvár, jún. 10./

2001. június 11.

Jún. 8-10-e között zajlott Szovátán az Innovatív vállalkozók - vállalkozó önkormányzatok című nagyszabású konferencia, melyet az RMDSZ ügyvezető elnöksége, illetve a Szabadelvű Kör RMDSZ-platform szervezett. A meghívottak között önkormányzati képviselők, illetve vállalkozók voltak. A romániai önkormányzatokat is olyan vállalkozásként kell működtetni, ahol az állandóan visszatérő motívum nem a pénzhiány. A fejlődéshez találékony módszerekkel anyagi forrásokat lehet előteremteni - hangzott el. A szervezők célja volt az itthonmaradás, az itthon történő vállalkozás szükségességének a nyomatékosítása. A stabilitás vonzza a nyugati befektetőket, hangsúlyozták az előadók. Borbély László RMDSZ-képviselő úgy vélte, az önkormányzatok nemigen használják ki a koncessziós törvény nyújtotta lehetőségeket. Lőrincze Péter, a Deloitte&Touche közép-kelet európai elnöke az önkormányzatok pénzhez jutásának módozatait mutatta be. Erre szerinte három lehetőség kínálkozik: az ingatlanfejlesztés, a közüzemek sikeres magánosítása, illetve a hitelfelvevés és a kötvénykibocsátás. Mihai David, a gazdaságfejlesztési és prognózis minisztérium államtitkára szerint Romániában végre körülbelül 5 százalékos gazdasági növekedésről lehet beszélni. Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke az eddigi kormányok központosítási törekvéseire hívta fel a figyelmet. /Kiss Olivér: Vállalkozásként működtetett önkormányzatok. Markó: Új stratégia kell a regionális fejlesztésben. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 11./ A tanácskozásra nem jött el a meghívottak közül Demszky Gábor, Budapest főpolgármestere, és Zwack Péter, az Unikum Rt. vezetője. /Szovátai tanácskozás. Vállalkozók, politikusok és önkormányzati képviselők párbeszéde. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), 2001. jún. 11./ Aradról Bognár Levente alpolgármester utazott el a találkozóra, aki elmondta: a központi kérdés az volt, hogyan alakítható ki a települések szintjén az a vállalkozásbarát légkör, amely vonzani tudná a munkahelyteremtő befektetéseket. A működőképes helyi vállalkozások segítik a meg- és ittmaradást. /Életképes vállalkozásokat, felelős önkormányzatokat. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 12./ A konferencián a rendezvény egyik fő szervezője, Kerekes Gábor, az RMDSZ önkormányzati ügyekért felelős ügyvezető alelnöke a pályázatok jelentőségét emelte ki. A pályázni kívánóknak meghirdetik a pályázati felkészítő rendszert. Ezt Erdély három régiójában külön szervezik meg, hogy a résztvevőknek ne kelljen túl messzire utazniuk az információkért. Ennek megszervezése lesz az RMDSZ önkormányzati osztályának legnagyobb feladata a szovátai konferencia után. - Sokan panaszkodnak, hogy az információk nem jutnak el vidékre. Ezért a pályázati lehetőségeket közzéteszik az RMDSZ internetes honlapján, illetve az információs csomagokat eljuttatják a területi elnököknek, az Önkormányzati Tanács elnökének. Az RMDSZ kiadványa, az Önkormányzati Hírlevél ezentúl kétféleképpen, párhuzamosan jelenik meg: nyomtatott és elektronikus formában. Új formában őszre jelenik meg az Önkormányzati Figyelő. /Az információ érték. = Bihari Napló (Nagyvárad), jún. 13./

2001. június 12.

12 különdíj, 2 életműdíj, 9 társulati díj. Ez a Határon Túli Magyar Színházak XIII. fesztiváljának /Kisvárdán/ idei mérlege. Kolozsvári sikerek: Kisvárda város díját Molière Mizantróp című előadása nyerte el. A darab színpadra állítója, Tompa Gábor a Kisvárdai Várszínház és Művészetek Háza rendezői különdíját vehette át. A címszerepet alakító Bogdán Zsolt is különdíjat kapott. Egyéni díjban részesült Balázs Attila, a Temesvári Csiky Gergely Színház színművésze a Gyermekszemmel című monodrámában nyújtott alakításáért. Különdíjas lett András Lóránt, a Vérkötelék című koreográfiai munkájáért, amelyet a csíki Játékszín valósított meg. A nagyváradi Állami Színház Szigligeti Társulatának Zárt ajtók mögött című előadásában szereplő Csíky Ibolya és Dobos Imre ugyancsak különdíjban részesült. Mende Gaby színművésznőt, a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulatának tagját a Színésznők című "színház a színházban" jellegű bemutatkozásáért díjazták két különdíjjal - ugyanaz az előadás elnyerte a város közönségdíját is. Életműdíjat Németh Ica, a komáromi Jókai Színház színművésznője és a 62 éves Nemes Levente, a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron társulat színészigazgatója kapott. A társulatnak a Kazimir és Karoline című előadását, a közönség másodszor láthatta Kisvárdán. Ez a produkció a Beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színházzal megosztva az Illyés Közalapítvány díját nyerte el. /S. Muzsnay Magda: Erdélyi díjazottak Kisvárdán. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 12./ Balázs Attila, a Temesvári Csiky Gergely Színház művésze a Gyermekszemmel című monodrámában nyújtott alakításáért kapott egyéni díjat, A mizantróp-beli szerepéért pedig Bogdán Zsolt a legjobb férfi alakításért járó elismerést kapta. Az MVSZ által alapított Páskándi-díjat a szabadkai népszínház kapta a Holdbéli csónakos című Weöres-mű színpadra viteléért. A szabadkai Kosztolányi Dezső Színház társulatát Teplánszky-díjban részesítették a Macbeth kísérleti előadás létrehozásáért. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye nagydíja a komáromi Jókai Színházé lett Peeter Shaffer Amadeus című, Czajlik József által rendezett előadásáért. /Kisvárdán is tarolt A mizantróp. = Krónika (Kolozsvár), jún. 12./

2001. június 12.

Pécsi Ferenc RMDSZ-képviselő május végén jelen volt Hollandiában, az Európai Népcsoportok Federációjának (FUEV), 46. kongresszusán. A kongresszus helyszíne, Heerenveen városa és a holland-fríz együttélés lehetne talán követendő példa a Magyarországon kívüli, magyarlakta települések vezetői számára, állapította meg a képviselő. Hollandia északi részén található Frízföld, ahol körülbelül 600 ezer nyugati fríz él. Az 1985-ben megjelent tartományi törvény szabályozza a fríz nyelv használatát. A városi tanácsban két nyelven zajlik az értekezlet: holland és fríz nyelven, a gyűlés jegyzőkönyvét pedig azon a nyelven írják, amelyen az illető felszólalás elhangzik. Az önkormányzat minden téren támogatja a fríz nyelv elsajátítását és nemcsak a hivatalnokok nyelvképzésére ad támogatást, hanem a frízek kulturális rendezvényeire is. Frízföldön regionális televízió és rádió sugároz szinte kizárólag fríz nyelven, ugyanakkor az ország egész területén hetente egyszer kétórás fríz nyelvű műsort sugároznak. Pécsi arról tájékoztatott, hogy a FUEV elnökségének több tagjával folytatott beszélgetés alkalmával szóba került egy, 2003-ban vagy 2004-ben, az RMDSZ szervezésében Kolozsváron megrendezendő kongresszus. Felvetődött egy kisebbségi konferencia szervezése is, amelyen a Kárpát-medencében élő nem anyaországi, azaz romániai, szlovákiai, ukrajnai és jugoszláviai magyar kisebbségek elemeznék az uniós integráció különböző szakaszait, amelyeket ezek az országok elértek és azt is megvizsgálnánk, melyek az ebből eredő jövőbeni stratégiák. Pécsi javasolta, hogy a FUEV kezdeményezze egy olyan összehasonlító tanulmány kidolgozását, amely feltérképezné az európai nemzeti kisebbségek helyzetét. Ez a tanulmány információkat és érveket szolgáltatna a nemzeti kisebbségek szervezeteinek követelésük megfogalmazásakor, ugyanakkor az Európai Unió (EU) és az Európa Tanács (ET), számára is alapul szolgálhatna a kisebbségi kérdés további rendszerezésére. /Pécsi Ferenc a FUEV hollandiai kongresszusán. A holland-fríz együttélés példa lehetne Erdélyben. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jún. 12./ Pécsi Ferenc elmondta, hogy a FUEV csalódott az Európai Unióban. A FUEV azt várta, hogy az alapvető emberi jogok chartájába beépítik a kisebbségvédelmet is, azonban az EU tagállamai ebben nem jutottak közös nevezőre ebben, sőt az unióban vannak olyan országok, amelyek néhány nemzeti kisebbségnek még a létezését is kétségbe vonják. Egyébként az Európa Tanács parlamentje újra napirendre akarja tűzni egy kiegészítő jegyzőkönyv kidolgozását az emberi jogokról, amelyben megjelennének a kollektív jogok is, ezzel kielégítenék a FUEV több évtizedes követelését. - A FUEV kongresszusán szóba kerültek a csángók is, Luis Maria de Puig, a katalán parlament tagja vetette fel a csángókérdést. Pécsi felszólalásában megköszöntem pozitív hozzáállását. A tisztújítás nem hozott változást, Romedi Arquint maradt a FUEV elnöke, és az alelnökök is a régiek. A vezetőségben Komlóssy József képviseli továbbra is a magyar kisebbséget. /A FUEV fújja, az EU nehezen hallja. Beszélgetés Pécsi Ferenc parlamenti képviselővel a kisebbségvédelemről. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jún. 12./

2001. június 12.

1997-ben visszakapták Sztánán anyai nagyapja, Szentimrei Jenő házát és körülbelül másfél hektár telket, tájékoztatott Szabó Zsolt, akkor döntöttek úgy, hogy létrehozzák a Szentimrei Alapítványt, amely a kalotaszegi, azon belül pedig a sztánai szellemiséget, hagyományt ápolja. A ház közvetlenül a Varjúvár mellett van, és szintén Kós Károly tervezte. Szentimreiék Kós Károllyal közösen adták ki a Kaláka Kalendáriumot az 1925-ös esztendőre. Ez egy könyvritkaság, mindössze 250 példányban jelent meg. Ennek az újrakiadása volt az alapítvány első jelentkezése, ezt mutatták be 1998-ban. Szeretnék legalább részben visszaszerezni valamilyen módon Sztánának mint kulturális központnak a régi fényét. A kolozsvári egyetemről az újságíró szakos diákokkal is rendszeresen kijárnak Sztánára, mert nemcsak Szentimreiről, Kósról híres e település, hanem ellátogatott ide Benedek Elek, Kosztolányi Dezső, Szántó György, sőt járt itt Márton Áron püspök is. Szerveztünk már három egyhetes tábort is. /Megismertetni Kalotaszeg szépségeit. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jún. 12./

2001. június 12.

A Romániai Magyar Doktorandusok és Fiatal Kutatók Bihar megyei szervezete tudományos kávéházat nyitott meg jún. 9-én Nagyváradon, a Sas Palota-beli RMDSZ-székház teraszán. Szabó Ödön, a szervezet bihari elnöke megnyitójában kifejtette: azt szeretnék, hogy rang legyen valakinek bemutatkozni a kávéház teraszán. /(Balla Tünde): Tudományos kávézó nyílt Nagyváradon. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 12./

2001. június 13.

Asztalos Ferenc parlamenti képviselő elmondta, Erdei Líviusz főtanfelügyelő-helyettes közvetítette a szatmárnémeti katolikus, református és egyúttal a nagykárolyi felekezeti iskolák panaszát: a minisztérium jóváhagyta ugyan az általuk kért osztályszámot, de nem azokat a szakosztályokat, amiket ők kértek. Csupán a teológiai, illetve a teológiával kapcsolatos osztályokat hagyták jóvá, az informatikát, a matematikát, a humánt nem. Ez az egyházi középiskolák felszámolását jelentené. Marosvásárhelyről, Sepsiszentgyörgyről, Kolozsvárról, Nagyváradról hasonló hírek jöttek a gimnáziumokból, kollégiumokból, világi és egyházi főhatóságoktól. Asztalos beszélt a miniszterasszonnyal, aki szerint az 1999-ben módosított törvényszöveg értelmében az egyházak csak a teológiai képzést biztosító osztályok-iskolák fölött bábáskodhatnak, és csupán a szociális-missziós tevékenységet végző szakemberek képzését kérhetik. Valamit azonban elfelejtett a tárca. Még 2000-ben, amikor az RMDSZ kormányon volt, elérték Marga miniszter úrnál a pontosítást: a történelmi egyházak által működtetett iskolák nemcsak a saját szakemberképzést biztosító osztályokra jogosultak, mindent szabad oktatni, a laikus oktatási formákat is ideértve. Asztalos elmondtam a miniszter asszonynak, hogy ez politikai kérdés. A következő két napon a miniszter asszony rendkívül elfoglalt volt. Végül sikerült beszélni a miniszterasszonnyal, aki szavát adta, hogy megoldja a problémát. Aznap a megyei tanfelügyelőségek megkapták a minisztériumtól a kellő jóváhagyásokat a témában: a felekezeti iskolák szervezhetik a kért osztályokat. - Másik hír: Székelyudvarhelyen, a Benedek Elek Tanítóképző megkapta a jóváhagyást két osztályra. A minisztérium méltánytalanságot követett el az újrainduló középfokú tanítóképzés keretében az osztályszámokkal: a térségben tizenöt százaléknyi románságnak adott Maroshévizen egy osztályt, s a nyolcvanöt százalék részarányú magyarságnak szintén egyet. Ezt orvosolta a változtatás: két magyar osztály indulhat magyarul. /Oláh István: Valamit elfelejtett a tárca. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 13./

2001. június 13.

A Magyar Professzorok Világtanácsának több mint harminctagú küldöttsége, köztük Vizi E. Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadémia alelnöke vett részt jún. 12-én a Magyar Szakírók Szövetségének alakuló ülésén Nagyváradon. A Lorántffy Zsuzsanna Református Egyházi Központban tartott tudományos ülés egyik főszervezője a Partiumi Keresztény Egyetem volt. Az új szövetség megalakulásának alkalmából Kecskés Mihály, a Magyar Professzorok Szövetségének elnöke tartott köszöntőbeszédet. Tempfli József római katolikus megyés püspök úgy értékelte: Nagy megtiszteltetés a számunkra, hogy itt Váradon tartja alakuló ülését a Magyar Szakírók Szövetsége, mert fontos, hogy halljon rólunk a világ. Fontosak ezek a találkozások, hiszen az összetartozás érzését erősítenünk kell. Vizi E. Szilveszter A magyar nyelv szerepe a tudományban és az ismeretterjesztésben címmel tartott előadást. - Az anyaország határain kívül rekedt magyarok számára a legfontosabb a nyelv megőrzése, hiszen ez a biztosítéka annak, hogy a Kárpát-medence magyarsága együtt lépjen be Európába. Európaiságunk a magyarságunkkal együtt biztosítja helyünket a sokszínű unióban - szögezte le beszédében Vizi E. Szilveszter. Szilágyi Pál kolozsvári egyetemi tanár a nyelvet az idegen környezetben veszélyeztető tényezőkre hívta fel a figyelmet. Tőkés László református püspök hangsúlyozta: "...az asszimiláció miatt nemcsak a köznyelv, hanem a szaknyelv is kárt szenvedett. Az önazonosság-vesztés szerves részét képezi az egyes szaknyelvek terén történő térvesztés." /Tudományos szövetség alakult. = Bihari Napló (Nagyvárad), jún. 13./

2001. június 13.

A Magyar Professzorok Világtanácsának több mint harminctagú küldöttsége, köztük Vizi E. Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadémia alelnöke vett részt jún. 12-én a Magyar Szakírók Szövetségének alakuló ülésén Nagyváradon. A Lorántffy Zsuzsanna Református Egyházi Központban tartott tudományos ülés egyik főszervezője a Partiumi Keresztény Egyetem volt. Az új szövetség megalakulásának alkalmából Kecskés Mihály, a Magyar Professzorok Szövetségének elnöke tartott köszöntőbeszédet. Tempfli József római katolikus megyés püspök úgy értékelte: Nagy megtiszteltetés a számunkra, hogy itt Váradon tartja alakuló ülését a Magyar Szakírók Szövetsége, mert fontos, hogy halljon rólunk a világ. Fontosak ezek a találkozások, hiszen az összetartozás érzését erősítenünk kell. Vizi E. Szilveszter A magyar nyelv szerepe a tudományban és az ismeretterjesztésben címmel tartott előadást. - Az anyaország határain kívül rekedt magyarok számára a legfontosabb a nyelv megőrzése, hiszen ez a biztosítéka annak, hogy a Kárpát-medence magyarsága együtt lépjen be Európába. Európaiságunk a magyarságunkkal együtt biztosítja helyünket a sokszínű unióban - szögezte le beszédében Vizi E. Szilveszter. Szilágyi Pál kolozsvári egyetemi tanár a nyelvet az idegen környezetben veszélyeztető tényezőkre hívta fel a figyelmet. Tőkés László református püspök hangsúlyozta: "...az asszimiláció miatt nemcsak a köznyelv, hanem a szaknyelv is kárt szenvedett. Az önazonosság-vesztés szerves részét képezi az egyes szaknyelvek terén történő térvesztés." /Tudományos szövetség alakult. = Bihari Napló (Nagyvárad), jún. 13./

2001. június 13.

A Nagyváradi Katolikus Püspökséghez tartozó nagyszalontai plébánia a közösségek kölcsönös erősítése céljából hívott össze az elmúlt hétvégére egy kisebb méretű Kárpát-medencei Háló-találkozót. A 20 ezer lakosú Nagyszalonta magyar lakossága többségében református, így a kb. 1500 főnyi katolikus közösség számára nem kis feladat volt vendégül látni három napon keresztül a közel 100 résztvevőt, akik a Gyulafehérvári Főegyházmegyéből, Felvidékről és az anyaországból érkeztek. Jún. 9-én a szentmisén Tempfli József nagyváradi püspök volt a főcelebráns. Keresztesné Várhelyi Ilona debreceni irodalomtörténész A vallásos nevelés nehézségei a családban és az egyházban címen tartott előadást. Tempfli püspök a Nagyszalonta díszpolgára kitüntetést kapta meg, Szeles Pál, a Duna TV kereskedelmi igazgatója egy 500 példányból álló könyvadományt adott át, majd Nagyszalontán Kulin György világhírű csillagász szobrát leplezték le. /Hálós erősítés. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 13./

2001. június 14.

Máj. 10-én, Szentháromság vasárnapján a váradhegyaljai ökumenikus templomban közösen hirdetett igét Tőkés László királyhágómelléki református püspök és Tempfli József nagyváradi római katolikus püspök. Közös búcsúban vettek részt minden évben Nagyvárad távoli városnegyedében, ahol pár esztendeje a két egyház közösen emelt Istennek házat. Végül felléptek a Szent László római katolikus és a Lorántffy Zsuzsanna református gimnázium diákjai, a népzenét játszó Pajó zenekar, az élesdiek és a Partiumi egyetem kórusa. /Megmutassuk a világnak: együtt vagyunk. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 14./

2001. június 14.

Jún. 12-én Tőkés László püspök, Borsi Zsigmond esperes és a Bihari Református Egyházmegye lelkészeinek jelenlétében felavatták Kisháza újjáépített templomát. A helybeli 12 fős református közösségből mindössze négyen vettek részt az istentiszteleten, nagyobb számban jelentek meg a helyi ortodoxok. Az eseményre meghívták Florin Marian Bondre görögkeleti papot is, aki örömét fejezte ki a templom újraépítése kapcsán, mondván: nem egy magánházról, hanem Isten házáról van szó. Tőkés László püspök a kisebbségi sorsban élők már-már genetikailag beidegződött félelmeiről beszélt. A kisebbségi sors önmagában véve is félelmetes. Az elmúlt 80 év alatt összezsugorodott bennük a hit. A nyáj kiszolgáltatott, sérülékeny, ezért fontos e kicsiny, de takaros templom jelképes üzenete: ez a néhány kisházi református a Bihari Egyházmegye, Krisztus testének tagja - mondta a püspök. Berkes Sándor tenkei lelkipásztor, ismertette a település és a templom történetét. Kisháza lakosságának fele még 1920-ban is magyar volt. Mivel itt nem volt református egyház, 50 év múlva a lakosságnak csak 7 százaléka vallotta magát magyarnak. A gyülekezet sorvad, manapság mindössze 12 tagja maradt. A vályogból épített régi fatornyos templomnak az 1999-es esőzések után a közelben folyó patak eláztatta a hátsó falát, és kidőlt. "Templomra szükség van, mert ha a végeket feladjuk, a központ lesz a vég," mondta Berkes Sándor. /"Ha a végeket feladjuk, a központ lesz a vég" = Bihari Napló (Nagyvárad), jún. 14./

2001. június 14.

A nagyváradi Lorántffy Zsuzsanna Református Gimnázium Szivárvány nevű színjátszó köre jún. 15-én mutatja be a Nagyváradi Állami Színházban Farkas Imre Iglói diákok című dalos-táncos népszínművét. A színjátszók tervezik a Légy jó mindhalálig előadását is. /Bemutatkozik a Szivárvány. = Bihari Napló (Nagyvárad), jún. 14./

2001. június 15.

Jún. 14-én Nagyváradon ballagtak a Lorántffy Zsuzsanna Református Gimnázium végzős diákjai. Tőkés László püspök mondott beszédet, majd Popper Cserepes Zsófia igazgatója szólt az ifjakhoz. /Búcsúztak a végzősök a Lorántffyban. = Bihari Napló (Nagyvárad), jún. 15./

2001. június 18.

Eugen Nicolaescu, Maros megye liberális képviselője sajtótájékoztatón jelentette be, hogy két RMDSZ-es, egy liberális és egy kormánypárti kollégájával tárgyalásokat folytattak a magyar Országgyűlés képviselőivel, azért, hogy közös lobbizást folytassanak a román félnél az autópálya ügyében. Az említett képviselők azt próbálják elérni, hogy a pálya átszelje a Nagyvárad-Kolozsvár- Marosvásárhely-Brassó vonalat, ne Szegedtől Nagylak, illetve Déva felé menjen, mert nem szeretnék, ha Erdélyt kihagynák az útvonalból. Nicolaescu bejelentette, hogy jún. 23-ára Félixfürdőre hívták a magyar, illetve a román gazdasági, a turisztikai, valamint a szállítási minisztereket, hogy nézzék át a terveket. A képviselő szerint a magyar fél egyetért a projekttel, és ha a román kormány illetékeseit nem sikerül meggyőzniük, az Európai Stabilitási Értekezlethez és az Európai Bizottsághoz fordulnak. Emellett bejelentette, hogy a nem régi országos tanácskozásukon elfogadták a Nemzeti Liberális Párt álláspontját a nemzeti kérdésről. /Közös lobbi az erdélyi autópályáért. = Krónika (Kolozsvár), jún. 18./

2001. június 18.

Jún. 12-én Nagyváradon tartotta alakuló ülését a Magyar Szakírók Szövetsége (MSZSZ). A magát demokratikus és politikamentes társadalmi szervezetként meghatározó szövetség "a humánus erkölcsi normák, az egyetemes és a magyar nemzeti kultúra iránti elkötelezettség alapján a magyar köz- és szaknyelvi információközlés széles körű céltudatos és rendszeres fejlesztését, a magyar szakirodalmi kiadói tevékenység kritikus szakmai-morális figyelemmel kísérését, a környező népek hasonló célú saját mozgalmával kialakított testvéri együttműködést, továbbá az elburjánzott szellemi környezetszennyezés visszaszorítását" kívánja szolgálni. Az alakuló ülés fővédnöke Mádl Ferenc akadémikus, a Magyar Köztársaság elnöke volt. Az alapító tagok soraiban a számtalan magyarországi mellett 18 erdélyi, két kárpátaljai, két felvidéki, egy vajdasági és egy kanadai is található. /Magyar Szakírók Szövetségének alakuló ülése. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 18./


lapozás: 1-30 ... 2881-2910 | 2911-2940 | 2941-2970 ... 6871-6882




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2026
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998