Kétnapos /ápr. 20-21./ kisebbségi konferenciát szervezett a Studium Academicum Alapítvány és a hollandiai Református Államismereti Párt (SGP) Fugyivásárhelyen, a református egyházközség gyülekezeti házában. Kállay Lászlónak, az alapítvány elnökének köszöntője után Leen van der Waal, az SGP küldöttségének vezetője szólt a megjelentekhez. A hallgatóság három csoportra oszlott, és külön helyiségekben vitatta meg az elhangzottakat. Dr. Arie Bloed, az SGP budapesti megbízottja tartott előadást Európai kisebbségi normák és Románia kisebbségpolitikájának európai uniós megítélése címmel. /Stúdiumok a kisebbségekről. = Bihari Napló (Nagyvárad), ápr. 21./
2001. április 21.
Ápr. 20-án Elekes Botond, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának főosztályvezetője tartott előadást Nagyváradon a határon túli magyar kultúra támogatási stratégiáiról. Barabás Zoltán püspöki szóvivő, az Erdélyi Népfőiskolai Collegium ügyvezető elnöke köszöntötte a megjelenteket. Elekes Botond az anyaországban és az annak határain kívül élő magyarok kulturális egységéről beszélt. Elmondta, hogy a mindenkori magyar kormánynak kötelessége támogatni azt a kultúrát, amelyet - a jelenlegi viszonyok között - anyaországi támasz nélkül sajnos gyakran a megszűnés veszélye fenyeget. - A magyar kormány költségvetésében az ilyen célra fordítandó összeg nem a kiadások, hanem a befektetések közé sorolandó, hiszen ez a nemzet gazdagodását szolgálja - szögezte le a főosztályvezető. /A kultúra támogatásáról. = Bihari Napló (Nagyvárad), ápr. 21./
2001. április 23.
Megemlékező ülést tartott ápr. 21-én Kolozsváron az ezeréves magyar oktatás és a tízéves Firka kiadvány tiszteletére az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság (EMT). Dr. Bíró Károly elnök méltatta az EMT évtizedes tevékenységét, amelyben részben sikerült megvalósítaniuk egyik alapvető célkitűzésüket: a hazai magyar anyanyelvű szakírást. Ebben, rendszeres konferenciák, a tudományos oktatás és a szaktáborok támogatása mellett, komoly szerepet játszottak az egyedi kiadványok és a Firka folyóirat számai. Előadásában dr. Szabó Árpád unitárius püspök egyházának oktatástörténetét mutatta be. Jakab Gábor pápai káplán-plébános a katolikus oktatás és nevelés erdélyi ezer évéről beszélt. Kolozsváron, Marosvásárhelyen, Székelyudvarhelyen, Nagyszebenben, Brassóban, Szatmárnémetiben, Nagyváradon, Temesváron működtek a jezsuiták iskolái, később a minoriták és a ferencesek iskolái is bekapcsolódtak abba a magyar nyelvű oktatási rendszerbe, melyet Trianon után a román állam megpróbált teljesen felszámolni. A kommunisták 1948-ban 468 katolikus, 531 református, 266 evangélikus, 35 unitárius iskolát zártak be Erdélyben. Dr. Gálfy Zoltán teológiai professzor az erdélyi református kollégiumokban folyt természettudományok oktatásáról értekezett. Dr. Puskás Ferenc, a Firka főszerkesztője, a folyóirat tíz évének fontosabb mozzanatait méltatta. A Firka 10 éves évfordulójára emlékkönyvet jelentettek meg. Az elmúlt tíz év alatt az EMT az oktatás, a tudományos kutatás és az ismeretterjesztés területén több mint száz rendezvényt szervezett, amelyeken a 25-30 éves átlagéletkorú részvevők száma meghaladta a tízezret. /Ördög I. Béla: "Nemzeti létünk feltétele az anyanyelvi oktatás" Millenniumi EMT-emlékülés Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 23./
2001. április 23.
A tervek szerint ápr. 28-án a biharkeresztesi IV. Határ Menti Kiállítás és Vásár /ápr. 28-29./ keretében írják alá a Bihar-Bihor Eurorégió alapítói szándéknyilatkozatát. A kiállítás egyik kísérőrendezvénye lesz a Vidékfejlesztés és önkormányzatiság nevű konferencia, ennek fő napirendi pontjaként írják majd alá az eurorégió megteremtéséről szóló szándéknyilatkozatot. A kiállítás fővédnöke dr. Stumpf István magyarországi kancelláriaminiszter. Szintén 28-án külön konferenciát tartanak turizmus témakörben. Itt a romániai Bihar és a magyarországi Hajdú-Bihar megyéket érintő idegenforgalmi kérdésekről tanácskoznak majd szakemberek. /Aláírják a szándéknyilatkozatot. Alakulóban az új Eurorégió. = Bihari Napló (Nagyvárad), ápr. 23./
2001. április 23.
Évtizednek kellett eltelnie a rendszerváltás után is ahhoz, hogy közkinccsé lehessen tenni a múlt század első felének nagy eposzát, amelyet mikolai magányában Gellért Sándor 1955-ben fejezett be. A magyarok háborúja (Literator Könyvkiadó, Nagyvárad, 2000), című rég várt munkájáról van szó, a Második Magyar Hadsereg viszontagságait és tragédiáját megéneklő hőskölteményről. Magáról az eposzról a költő a következőket írta: "Végeredményben mégsem eposzt írtam, ahogy eddig emlegették és emlegetik, és nem is lírát írtam, hanem magyar sors-éneket, a XX. század első felében." /Makay Botond: Egy tartozás törlesztése. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 23./
2001. április 24.
A Hargita megyei kormánybiztos, az RMDSZ-szel szövetséges RSZDP által kinevezett Mircea Dusa kilátásba helyezte a székelyudvarhelyi önkormányzati testület feloszlatását, amennyiben az három hónapon belül nem kezd a közigazgatási törvénynek megfelelően működni. Március elején a prefektúra kivizsgálta a helyi tanács addigi működését, megállapítva, hogy az RMDSZ-többséggel hozott idei kilenc határozat közül hét törvénytelen. Székelyudvarhelyen az RMDSZ igyekszik minden eszközzel egyeduralmat gyakorolni a székelyudvarhelyi önkormányzatban, elutasítva a konszenzuskeresést a kisebbségben lévő Udvarhelyért Polgári Egyesülettel, amely a választók akaratából polgármestert adott a városnak, írta az Erdélyi Napló. /Dúl-fúl az RMDSZ Udvarhelyen. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 24./
2001. április 24.
Ápr. 13-án azt olvashattuk, hogy az RMDSZ és a Nagy-Románia Párt a költségvetési vitában a kormánypárttal szavazott. Az RMDSZ szavazataiért cserébe tízmilliárd lejjel növelték az etnikumközi tanács költségvetési támogatását, a kézdivásárhelyi szülészet építésére szánt összeget és az ifjúsági és sportminiszter rendelkezésére álló összegből hatmilliárd lejt különítettek el a csíkszeredai műjégpálya felújítására. Olyan támogatások megadásáról van szó, amelyek megkerülhetetlen állami feladatot jelentenek, állapította meg Kincses Előd. A Balázs Ferenc Intézet felmérést készített arról, hogy ki döntse el, ki a státusmagyar. Valamennyi határon túli politikai-társadalmi szervezet közül az erdélyi kapta a legkisebb bizalmat, 26,7 százalékot, a felvidéki 32,7, a kárpátaljai 33,1 és a vajdasági 30,2 százalékkal szemben. Erdélyben a legtöbben (41,3 százalék) történelmi egyházainkra bíznák a kérdés eldöntését. Ezeknek a számoknak az ismeretében nem lehet csodálkozni azon, hogy a 131 tagú SZKT mindössze 60 tagjának szavazata mellett - tehát határozatképtelenül! - 31 "közjegyzői" szavazattal döntött a belső választások évekkel való elhalasztása mellett. Egy olyan szervezet, amelynek vezetői sorozatosan megsértik az alapszabályzatot és mit sem törődnek programjának életbeléptetésével, nem lehet a romániai magyarság hiteles érdekképviselete, szögezte le Kincses Előd. /Kincses Előd, Marosvásárhely: Adtak-e egy tál lencsét? = Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 24./
2001. április 24.
Ápr. 20-22. között rendezték meg Gödöllőn a Tavaszi Szél konferenciát, a Fiatal Magyar Tudományos Kutatók és Doktorandusok V. Találkozóját. A konferencia témája az Információ és globalizáció a tudományban volt. Romániából közel félszázan vettek részt az eseményen a Romániai Magyar Doktorandusok és Fiatal Kutatók Szövetségének (RODOSZ) képviseletében. A konferencia célja, hogy a magyarországi és a határon túlról érkező fiatal kutatók, művészek, doktori képzésben részt vevők találkozzanak, megmutatva a magyar tudományosság értékét. /Doktorandusok Gödöllőn. Globalizáció a tudományban. = Bihari Napló (Nagyvárad), ápr. 24./
2001. április 24.
A tizedik Varadinum ünnepségsorozatot máj. 6-13. között rendezik meg Nagyváradon. A program tervei között szerepel többek között politikai fórum, iskolanap, könyvbemutató, vetélkedők, kézműveskör, tudományos vitaest, fotókiállítás, hangverseny és hagyományőrző rendezvény. Az Erdélyi Népfőiskola A nagyváradi magyar költészet ezer éve címmel tart rendezvényt. A MIDESZ a Rákóczi Szövetséggel és az Ady Endre Középiskolával közösen összeállítja az István király nyomdokain című történelmi vetélkedőt. Máj. 13-án, vasárnap kerül sor a már hagyományos záró rendezvényre, Szent László-ünnepi körmenetre. /Festum Varadinum. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 24./
2001. április 24.
Díjkiosztással ért véget a kilencedik Országos Diákszínjátszó Fesztivál. Jó hírű diákszínjátszó csoportok hiányoztak a fesztiválról, nem képviseltették magukat például Arad, Kolozsvár, Nagybánya, Nagyenyed, Nagyvárad, Temesvár, Zilah iskolái. Nem a diákok miatt szerepeltek a hiánylistán a hagyományos magyar iskolák színjátszó csoportjai, sokkal inkább a vezetőtanárok között kialakult konfliktusok okán. A hiányzó iskolák tanárai időben értesültek a fesztivál rendezéséről, mégis távolmaradásukkal tüntettek. /Hiánylistás diákszínjátszás. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 24./
2001. április 24.
A Magyar Újságírók Romániai Egyesületének szilágysomlyói találkozóján megalakult a Magyar Könnyűzenei Szerkesztők Erdélyi Szakosztálya (MAKESZ). Alapító tagok: a kolozsvári, marosvásárhelyi, temesvári közszolgálati adók, három csíkszeredai és egy-egy szovátai, nagyváradi, udvarhelyi magyar nyelvű kereskedelmi rádió, valamint a Román Televízió magyar nyelvű adása. Tiszteletbeli elnök Boros Zoltán, a magyar adás főszerkesztője. A MAKESZ elnöke, Zilahi Csaba, a kolozsvári rádió magyar adásának zenei szerkesztője elmondta: a szakosztály fő célja a hazai magyar könnyűzenei előadók népszerűsítése. /Nánó Csaba: MAKESZ - az erdélyi magyar könnyűzenéért. Megalakult a MÚRE könnyűzenei szakosztálya. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 24./
2001. április 24.
Munkával ünneplik az ötszázadik lapszám megjelenését, írta Dénes László, az Erdélyi Napló főszerkesztője. Alig van okuk az ünneplésre. Az utóbbi négy év anyagai az internetről is lehívhatók. A "megszokott képbe nem illő Erdélyi Naplót igyekeztek leseperni a médiaporondról a politikai és sajtópiaci guruk", tette hozzá Dénes László. /Dénes László: Magunk közt szólva. Csak egy stáció. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 24./
2001. április 24.
Márc. 23-án nyílt meg Nagybányán Moldován Gyula székelyudvarhelyi festőművész kiállítása. Dudás Gyula festőművész köszöntötte a megjelenteket. Moldován Gyula /sz. Dicsőszentmárton, 1953. júl. 29./ első kiállítása 1973-ban volt Marosvásárhelyen. Az egyéni tárlatokon kívül több csoportoson is részt vett, Erdélyben, Magyarországon, Kárpátalján, Svédországban, Olaszországban és Franciaországban láthatták munkáit. 1990-ben hozta létre saját galériáját Udvarhelyen azzal a céllal, hogy szűkebb pátriája hírnevét öregbítse a világban: a magánvállalkozásként működő kulturális létesítmény erdélyi művészek munkáiból, valamint iparművészeti- és ajándéktárgyakból árusít. Galériája mellett négy udvarhelyi művésztársával együtt 2001-ben létrehozta a Paletta 5 Alkotócsoportot. /A székely tájak szerelmese. Moldován Gyula tárlata Nagybányán. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 24./
2001. április 26.
Krizsovenszky Lajos, Pest megye Közgyűlésének alelnöke ápr. 21-én Nagyváradon folytatott előzetes megbeszélést a Megyei Tanács alelnökével, Kiss Sándorral arról, hogy Pest és Bihar megye milyen módon tudna intézményes együttműködést kialakítani különböző területeken. Kapcsolódva a magyar konzervatív kormány ama szándékához, miszerint a határon túli magyarsággal valamennyi megye lehetőség szerint építsen politikai és szakmai hidakat, azzal egyetértve kezdtek tárgyalást. Magyarország az elsők között lesz, az Európai Unió tagja. De mi lesz akkor a határon túli magyarsággal? Mi lesz a lélekben 15 millió magyar egységével? Krizsovenszky úgy látja, hogy a mosatni együttműködési szándékban egy sokkal magasabb értékrend is követhető. - Először ki kell deríteni, hogy milyen területeken tudnának együttműködni. Ha a hidak létrejönnek, majd pedig Magyarország az Unió tagjává válik, akkor nem kérdés, hogy jelenthet-e segítséget a határon túli megyéknek az a fajta jelenlét, amely által meg lehet akadályozni a leszakadást és az elszigetelődést. A kialakítandó együttműködést az egyenrangúság és a teljes kölcsönösség fogja jellemezni. /Együttműködési lehetőségek Pest és Bihar megye között. = Bihari Napló (Nagyvárad), ápr. 26./
2001. április 27.
Ápr. 25-én a washingtoni magyar nagykövetségen énekes-zenés-táncos műsort adott a Partiumi Magyar Keresztény Egyetem társulata, amely az Egyesült Államok és Kanada magyarok lakta településein tesz előadókörutat. Ennek egyik célja anyagi és erkölcsi - Washingtonban pedig emellett politikai - támogatást szerezni a szerveződő erdélyi magyar egyetem ügyének. A társulatot elkíséri Nagyvárad római katolikus és református püspöke, Tempfli József, illetve Tőkés László is, akik Washingtonban ellátogattak a törvényhozás egyes képviselőihez és szenátoraihoz, megbeszélést folytattak a Fehér Ház és a külügyminisztérium azon illetékeseivel, akik a kelet-közép-európai térség ügyeivel foglalkoznak. Tőkés László elmondta: az amerikai tisztségviselők teljes támogatásukról biztosították mindkét fő törekvést, amit az erdélyi magyar egyházi vezetők felvetettek. Tőkés László ugyanakkor bírálta Bill Clinton előző amerikai elnököt, aki évekkel ezelőtt dicsérte a nemzeti kisebbségi kérdés romániai kezelését. /A Partiumi Egyetem társulata műsort adott Washingtonban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 27./
2001. április 27.
A Határ Menti Bihari Települések Területfejlesztési Társulásának (HMBTTT) a szervezésében, a Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési KHT, valamint a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Közösségi Agrármarketing Centrumának a támogatásával Bihar-Bihor határ menti kiállítás és vásár lesz ápr. 28-án és 29-én a biharkeresztesi városi sportcsarnokban. Az immár negyedik alkalommal megrendezendő expón a mezőgazdaságban, iparban, szolgáltatásban és kereskedelemben érdekelt cégek mutatkoznak be. Ápr. 28-án lesz a Bihar-Bihor Eurorégió létrehozására vonatkozó szándéknyilatkozat ünnepélyes aláírása. Négy témakörben - oktatás, turisztika, önkormányzat és határ menti gazdasági együttműködés - szerveznek konferenciát. A tanügyi témájú megbeszélésen szó lesz a román-magyar együttműködés lehetőségeiről a közoktatás fejlesztésében, a kisebbségi oktatásról, valamint a felnőtt oktatásról. A romániai meghívottak között szerepel Murvai László, a Tanügyminisztérium kisebbségi osztályának vezetője, Nagy F. István, az RMDSZ országos oktatási ügyvezető alelnöke, Miklós Mihály, Bihar megye helyettes főtanfelügyelője és Jankó Szép Sándor, az Ady Endre Középiskola igazgatója. A turisztikáról szóló tanácskozásra meghívták Dukrét Gézát, az Erdélyi Kárpát Egyesület Bihar megyei elnökét. /IV. Határ menti kiállítás és vásár. = Bihari Napló (Nagyvárad), ápr. 27./
2001. április 27.
Ápr. 26-án nyílt Balajti Károly kisgrafikai tárlata Nagyváradon, a Gheorghe Sincai Megyei Könyvtárban. A több mint száz munkát számláló anyag a nagyváradi közkönyvtár, a Romániai Ex Libris Társaság Nagyváradi Szervezete és a Zilahi Múzeum közös munkája nyomán került előbb a zilahi, most pedig a nagyváradi közönség elé. Húszéves múltra tekint vissza Balajti Károly kisgrafika iránti vonzódása. /Ex librisek zilahi alkotója. = Bihari Napló (Nagyvárad), ápr. 27./
2001. április 28.
Négy anyaországi újságíró-szervezetnek, illetve a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének közös sajtóetikai együttműködő testülete kétnapos /ápr. 28-29./ szakmai tanácskozást tart Félixfürdőn. Az öt szervezet képviselői gyakorlati és elméleti megközelítésből szóltak a témáról. A tizenegy éve elhunyt Tőke Csabára emlékezett Szilágyi Aladár. /Médiatalálkozó Félixfürdőn. = Bihari Napló (Nagyvárad), ápr. 28./
0. május 1.
Kovács Zoltán és Szilágyi Zsolt, az RMDSZ Bihar megyei képviselői interpellációban fordultak a kormány főtitkárához április 23-án. Kérdésükben a 2000. dec. 14-én kiadott 1334. sz. kormányhatározat végrehajtása felől érdeklődtek. A határozat a Romániában élő nemzeti kisebbségek közösségi tulajdonában egykor volt, a kommunista rezsim által elorzott egyes ingatlanok visszaszolgáltatását írta elő. A nagyváradi önkormányzat hónapok óta halogatja két egykori egyházi ingatlan visszaszolgáltatását jogos tulajdonosaiknak, mivel azokban úgymond oktatási intézetek működnek, s ezek nem kerülhetnek az utcára. A helyi román sajtó folyamatosan uszítja a közvéleményt az elbitorolt épületeket visszaigénylő római katolikus és református egyház ellen, gyakorlatilag nemzetárulással vádolva azokat a választott román tisztségviselőket, akik nem hajlandók "az utolsó csepp vérükig harcolni a magyar irredentizmus vagyonszerző mesterkedései ellen"... /Visszaadták, de mégsem. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 1./
2001. május 1.
Spielmann Mihály történész, a marosvásárhelyi Teleki Téka vezetője bemutatta a könyvtárat. A könyvtáralapító gróf Teleki Sámuel 1796-ra elkészítette, sőt ki is nyomtattatta az első katalógust. Ezt 1819-ig még további három követte, amelyekben tematikusan csoportosította a könyveket, és folyamatosan besorolta az új szerzeményeket is. Egy ötödik kötet is megszületett, de kéziratként hevert a kolozsvári levéltárban addig, amíg a Teleki Sámuelről szóló doktori disszertációját író Deé Nagy Anikó fel nem fedezte. A könyvtár 1948-ig maradt a Teleki család tulajdonában. 1948-ban államosították, ekkor a város kezelésébe került. 1954-ben költöztették ide a Református Kollégium tanári könyvtárát, amely Bolyai Gyűjtemény néven vált ismertté. Ez egy 80 ezer kötetes hagyaték, amely a Bolyai-kéziratokat is tartalmazta. A kettőt 1960-ban egyesítették Teleki-Bolyai Könyvtár néven. 1974-ben Teleki-Bolyai Állomány néven a Maros Megyei Könyvtár egyik részlege lett a könyvtár. Az 1974-ben hozott, a kultúrjavak állami kezelésbe való utalását kimondó törvénnyel a levéltári anyagok, valamint a kéziratos könyvek egy része a megyei levéltár birtokába került át. Spielmann reméli, egyszer majd visszakerülnek a könyvtárba. Az állomány jelenleg 210 ezer kötetből áll, ennek kb. 70 százaléka 1800 előtti kiadás, köztük 66 ősnyomtatvány. 1973-ban a bukaresti Nemzeti Múzeum szervezésekor felsőbb utasításra számos ritka példányt - könyveket, kéziratokat - kölcsönkértek a könyvtárból, ezeket a mai napig nem kapták vissza. Egy Bolyai János-kéziratról, egy, a legkorábbiak közé sorolt brassói orvosi nyomtatványról és egyebekről van szó. - Évente körülbelül ezer olvasó fordul meg itt, ennek egynegyede tudományos kutató, a többiek egyetemi és középiskolai diákok, nyugdíjasok. - Hamarosan megjelentetik a könyvtár 14. századi nyomtatványainak katalógusát, amelyből háromezernyit őriznek a Tékában. Készülőben van a 17. századiaké is, amely kb. hatezer címet fog tartalmazni. /Szentgyörgyi László: Gondolatok a könyvtárról. Beszélgetés Spielmann Mihály történésszel, a Teleki Téka vezetőjével. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 1./
2001. május 1.
B. Kovács András Végvidék (H-Press Könyvkiadó, Sepsiszentgyörgy, 2001) című kötetében olyan, a 19., illetve a 20. században lezárult beolvadási folyamatok utóéletével foglalkozik - a székelységbe betagolódó románságról van szó -, melyek arra késztetnek, hogy az asszimiláció kérdéskörét a másik oldalról is végiggondoljuk. Ezeket a korábbi identitásuk nyomait őrző tízezreket - ortodox és görög katolikus magyarokat - az impériumváltás után a román hatalom megpróbálta a maga céljaira felhasználni. Erőfölénye, a felkínált előnyöknek, ezeken túl az új nemzeti öntudatnak tulajdoníthatóan részleges sikereket elért e politika. /Csákány József: A nyelvhatár mentén. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 1./
2001. május 1.
A Partiumi Keresztény Egyetem hallgatóinak lapja a Parcella. Második évfolyamánál tart, legutóbb a "december-márciusi" szám látott napvilágot. Az egyik írás szerint a kulturális élet évek óta pang Nagyváradon. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 1./
2001. május 1.
A magyar állam a közös kultúra tudatos építését csak a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma vállalta fel, 1998-tól kezdődően. Elekes Botond, a szaktárca Etnikai és Kisebbségi Főosztályának vezetője a határon túli magyar kultúra támogatásának stratégiáját és lehetőségeit ismertette Nagyváradon. A főosztályvezető hangsúlyozta, hogy a mindenkori határok ellenére a magyar kultúra egyetlen egészséges élő test. A helyi igények nagyon különbözőek: Kassán például hiába vártak arra, hogy a szlovák állam a magyar nemzetiségűek adójából (is) megépítse a magyar színházat; a beregszászi társulatnak viszont egy autóbuszra volt szüksége, hogy vándorszínészekként járva a környéket megmaradhasson az egyetlen kárpátaljai hivatásos társulat. Vezérelvük a szubszidiaritás, vagyis a helyi gondoknak helybeni megoldása. /Molnár Judit: Hogy szóljon is a sokágú síp. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 1./
2001. május 1.
A Székelyföldön ma ezernél több aktív fafaragó tevékenykedik, akik közül legalább 150-en székely kapukat faragtak/faragnak. Több ezerre tehető a szövő-hímző nők száma, 15-20 fazekasmester dolgozik népi stílusban, több százan évente írják a húsvéti tojást. Hagyományőrző csoportok tömörítik a népi mestereket Háromszéken, Csíkban, Udvarhelyen, és segítik azokat az alkotásban. 1995 óta létezik és tevékenykedik a Romániai Magyar Népművészeti Szövetség közel 150 aktív taggal, amely a székelyföldi tájegységekben tevékenykedő hagyományőrző csoportokat fogja össze. Mákófalván márciusban megrendezték a kalotaszegi és székelyföldi népi alkotók közös kiállítását. Előtte 2000 októberében Alsócsernátonban szerveztek kiállítást és szimpóziumot. A székelyföldi, az erdélyi magyar népművészeti mozgalom ma nagy erő, de vannak még tennivalók. A népművészet megrontója a piac, a pénzkereset. Az RMNSZ tevékenysége arra irányul, hogy biztonságot és kritériumot nyújtson a népi alkotóknak. /Élve nem temethetjük el a népművészetet. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 1./
2001. május 2.
A Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság (Nagyvárad) jún. 30-ig meghosszabbította felhívását, amellyel korábban azokhoz az erdélyi és partiumi településekhez fordult, ahol turulmaradaras emlékművet avattak fel, függetlenül attól, hogy az áll még vagy sem. A beérkezett adatok alapján a Partiumi Füzetek kiskönyv-sorozatában ezekről kötetet adna ki, mi több szeretné megszervezni az illető települések elöljárónak találkozóját is. /Tovább tart a (Turul)madárszámlálás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 2./
2001. május 4.
A tizedik Varadinum-hét előkészületeiről és programjáról tartottak sajtótájékoztatót máj. 3-án Nagyváradon, az RMDSZ új székhelyén, a Sas palotában. A főszervezők, dr. Fleisz János és Kapy István alpolgármester ismertették a jubileumi rendezvénysorozat programját. A Festum Varadinum máj. 13-án, vasárnap ünnepi szentmisével és az azt követő Szent László-körmenettel veszi kezdetét. Egyebek között lesz könyvbemutató, fotótárlat, színházi előadás, komolyzenei koncert és a költők seregszemléje. Fleisz kiemelte máj. 16-át, a Tudomány napja című rendezvényt, melyen a Magyar Tudományos Akadémia Elnöki Bizottsága is részt vesz a Körösvidéki Múzeumban. /Varadinum 2001. Nyolc nap - negyven rendezvény. = Bihari Napló (Nagyvárad), máj. 4./
2001. május 5.
A Népfőiskolai esték sorozatban Nagyváradi sajtótükör 1992-2001 címmel tartottak fórumot máj. 4-én a Lorántffy Zsuzsanna Református Egyházi Központ dísztermében. Barabás Zoltán, az Erdélyi Népfőiskolai Collegium ügyvezető elnöke tartotta a bevezetőt, majd dr. Indig Ottó irodalomtörténész vázolta a helyi újságírás történetét. A Bihari Napló és az Erdélyi Napló története mellett megemlítette a Kelet-Nyugatot, a Médiát, a Directet is. Keserű konklúzióként vonta le, hogy pénzhiány miatt csupán az EN és a BN maradt fenn. /Tizenegy év váradi sajtója. = Bihari Napló (Nagyvárad), máj. 5./
2001. május 5.
A Népfőiskolai esték sorozatban Nagyváradi sajtótükör 1992-2001 címmel tartottak fórumot máj. 4-én a Lorántffy Zsuzsanna Református Egyházi Központ dísztermében. Barabás Zoltán, az Erdélyi Népfőiskolai Collegium ügyvezető elnöke tartotta a bevezetőt, majd dr. Indig Ottó irodalomtörténész vázolta a helyi újságírás történetét. A Bihari Napló és az Erdélyi Napló története mellett megemlítette a Kelet-Nyugatot, a Médiát, a Directet is. Keserű konklúzióként vonta le, hogy pénzhiány miatt csupán az EN és a BN maradt fenn. /Tizenegy év váradi sajtója. = Bihari Napló (Nagyvárad), máj. 5./
2001. május 7.
Máj. 5-én szekcióülésekkel folytatódott Kolozsváron a III. Civil Fórum, az Erdélyi Magyar Civil Szervezetekért Alapítvány által a hazai magyar nemkormányzati szervek számára rendezett seregszemle. A gazdasági szekció keretében az érdeklődők nagy száma azt mutatta: a gazdaság "kinőtte" a szekciót, ezért lehetséges, hogy jövőre több témára bontják. Az önkéntességtől a szakmaiság felé a tapasztalaton keresztül vezet az út, amelyen az ifjúsági szervezeteknek haladniuk kell - derült ki az ifjúsági szekció ülésén. A környezetvédelmi szekció résztvevői hangsúlyozták: a sajtónak jelentős szerep jut munkájukban. A műemlékvédelmi szekció előadásai a történelmi városok megőrzéséről értekeztek. A művelődési szekció a romániai magyar művelődési élet sokrétűségére mutatott rá. Barabás T. János, a bukaresti magyar nagykövetség sajtó és kulturális attaséja előadásában kifejtette: Romániában jelenleg ötezer civil szervezet működik, amelyeknek egynegyede magyar. Ezek többsége hagyományőrző, kulturális jellegű, kevés a gazdasági. Cs. Gyimesi Éva előadásában a globalizáció kihívásaira mutatott rá, Szilágyi Pál pedig a hazai magyar egyetemi oktatás helyzetéről beszélt. Dr. Selinger Sándor szerint az oktatásnak arra kell törekednie, hogy olyan képzettséget biztosítson a diákok számára, amilyet a piac megkíván. A központi kormányzat szociális téren egyre nagyobb felelősséget hárít a helyi közösségekre, az egyházakra és nem utolsósorban a civil szervezetekre. A feladat csak úgy oldható meg, ha a három érintett szféra együttműködik. A szociális szekció munkálatai ezt az összefogást kívánták segíteni. A tudomány a fejlődés szolgálatában - ezt a témát járta körül a tudományos szekció. - A tavalyihoz hasonlóan - az idei konferencia anyaga is megjelenik majd könyv formájában. /III. Civil Fórum 2001 - szekciómunkálatok. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 7./ Kötő József, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület elnöke leszögezte: "Megteremtettük tehát autonómiánk művelődési kereteit, de szükségünk van ezek közjogi szentesítésére." Az EMKE elnöke két kezdeményezést is ajánlott a Civil Fórum figyelmébe. Az egyik arra vonatkozik, hogy támogatni kell azt a mozgalmat, amely célul tűzte ki maga elé, hogy 2002 végéig egyetlen erdélyi magyarlakta település se maradjon valamilyen egyesület nélkül. A másik: népszerűsíteni kell az Erdélyi Magyar Kulturális Alap létrehozásának gondolatát, megszervezni a helyi kisközösségekben az Alap támogatását. - Kolumbán Gábor Hargita megyei vezető kifejtette, hogy a regionális versenyben az a térség képes jobban fejlődni, amelyikben egyrészt jelen van a "4K" - úgymint kompetencia, kommunikáció, kultúra és kreativitás -, másrészt intézményes keretek között van jelen. Figyelmeztetett arra, hogy a fejlesztés nem állhat meg az innováció behozatalán, hanem tovább kell lépni a "tudástermelés" szintjére, ugyanis ilyen esetben "már nekünk is van eladható tudásunk". Bodó Barna politológus, a temesvári székhelyű Szórvány Alapítvány elnöke a tudás célját és hasznát abban jelölte meg, hogy az állampolgár a tudás által képessé váljék különbséget tenni értelmes és értelmetlen, lehetséges és lehetetlen dolgok között, hogy megértse a tudomány és a technika hatalmát és korlátait egyaránt, és ne szoruljon állandóan szakértőkre. /Erdélyi Magyar Civil Fórum Kolozsváron. A tudás céljáról és hasznáról. = Bihari Napló (Nagyvárad), máj. 8./ A III. Civil Fórum keretében a műemlékvédelmi részleg tanácskozásán Balogh Ferenc, a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság elnöke Történelmi városok a XXI. században címmel a városok jövőképére keresett választ. Kolozsváron tartottak tömeggyűlést a Mátyás-szobor megmentése ügyében, amikor a nacionalista helyi hatalom, a funari vandálság a lebontással fenyegette a szobrot. A tüntetés eredményes volt. Utána azonban a történelemhamisítás jegyében szobrokat és emléktáblákat emeltek, erre a város belefásult lakossága már nem reagált szervezett módon. - A lakosság véleményét tolmácsoló nemkormányzati szervezeteknek össze kell fogniuk és fellépniük közös értékeik védelmében. A műemlékeinkért aggódók vannak többségben, hiszen az új városlakók tömegét hidegen hagyja a téma. Mert a mi múltunk nem az ő múltjuk, állapította meg az előadó. /Ördög I. Béla: Műemlékek és mű emlékek. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 8./
2001. május 8.
Bencze Mihály /Brassó/ indította útjára a Nemzetközi Magyar Matematikaversenyt. Az első Nemzetközi Magyar Matematikaversenyt (NMMV) Oláh György rendezte Révkomáromban és Komáromban, majd sorrendben a következők nevéhez fűződnek a minden esztendőben szervezett tantárgyvetélkedők: Benedek Ilona (Vácon), Elek Ernő (Ungváron), Árokszállási Tibor (Pakson), Kovács Lajos (Székelyudvarhelyen), Kubatov Antal (Kaposváron), Szabó Magda (Szabadkán), Balázs Tivadar (Debrecenben), Bíró Gizella (Dunaszerdahelyen). Az idei, tizedik NMMV-t Pintér Ferenc rendezte Nagykanizsán ápr. 6-10. között a Batthyány Lajos Gimnáziumban, ahol több mint 300 diák mérte össze a tudását. A diákok selejtezők után jutottak a nagykanizsai döntőbe Magyarországról, Erdélyből /Erdélyben a IX. Székely Mikó Matematikai Versenyen történt a válogatás/, Felvidékről, Kárpátaljáról és Délvidékről. Az Őrségen és a Kárpát-medencén kívüli magyarság még nem kapcsolódott be a versenybe. A mostani versenyen jól szerepeltek az erdélyiek. A tizenkettedikesek között Veress Péter (Székelyudvarhely) első lett, Mezei Tímea (Sepsiszentgyörgy) a második, Magyari Karola (Csíkszereda) pedig a harmadik. A következő NMMV-t Sepsiszentgyörgy rendezi 2002-ben. /Bencze Mihály: Tízéves a Nemzetközi Magyar Matematikaverseny. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 8./
