Egyesülne Románia Moldova Köztársasággal, de akadályozza ezt a folyamatot az, hogy utóbbi országban Vladimir Voronint, a Kommunisták Moldovai Pártjának elnökét választották államfővé - nyilatkozta ápr. 4-én Nicolae Vacaroiu, a szenátus elnöke. Szerinte Voronin elnökké választása "komoly akadályt jelent a két ország egyesülésének útjában, annak megvalósításában, hogy Románia az legyen, ami egyszer volt". /Bihari Napló (Nagyvárad), ápr. 5./
2001. április 5.
Adrian Nastase miniszterelnök ápr. 4-én bejelentette, hogy április 17-én lép életbe az áremelkedés, 6,2 %-kal nő az elektromos energia ára. Legutóbb tavaly augusztusban nőtt az áram díjszabása. /Újabb áremelés. = Bihari Napló (Nagyvárad), ápr. 5./
2001. április 6.
Kívülállók a románok az európai integrációs versenyben, olvasható a Romániai Európai Intézet (REI) jelentésében. Románia hol eltávolodott az EU-tól, hol közeledni próbált hozzá. Az 1990 utáni kormányok főleg a nemzetközi pénzintézetekkel próbáltak jó viszonyt kialakítani, miközben nem tudták felvázolni a reform- és a gazdasági fejlesztés alapelemeit. /Szeghalmi Örs: Az EU sem cél már?! = Bihari Napló (Nagyvárad), ápr. 6./
2001. április 7.
Az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság (EMT) legutóbbi ülésének napirendjén a romániai magyar nyelvű műszaki felsőoktatás helyzete és jövője szerepelt. Kolozsváron az EMT az idei tanévben öt szakon indított be magyar nyelvű terminológiai előadássorozatot (építőmérnöki, számítástechnikai, gépészeti, villamosmérnöki, vegyészmérnöki szakok) az illetékes egyetemi hatóságok beleegyezésével; Marosvásárhelyen az Erdélyi Magyar Tudományegyetem (Sapientia Alapítvány) keretében négy szak (három mérnöki és egy matematika-számítástechnika) indításához állítottak össze iratcsomót, amely az Egyetemi Akkreditációs Bizottság döntésére vár, Nagyváradon, a Partiumi Keresztény Egyetemen mérnök-közgazdász szak elindítását tervezik, várva az Egyetemi Akkreditációs Bizottság hivatalos döntését, Sepsiszentgyörgyön a Sapientia Alapítványnak építőmérnöki, faipari és textilmérnöki karok indítására tettek ajánlatot; a temesvári és brassói egyetemeken a kolozsvárihoz hasonló terminológiai előadások bevezetését tervezik a következő tanévtől. A résztvevők az EMT területi szerveivel együttműködve kidolgozzák a romániai magyar nyelvű műszaki felsőoktatás stratégiáját (április hó végéig), követve a kétsíkú - főiskolai és egyetemi - képzés elvét. Föl kell frissíteni az EMT által létrehozott egyetemi oktatói adatbázisokat, és hozzáférhetővé kell tenni azokat (a világhálón. Az EMT javasolta egy műszaki kutatóintézet létrehozását, amely a fiatal kutatóknak munkahelyet, a felsőoktatásban dolgozóknak a szakmai továbbképzés lehetőségét biztosítaná. A résztvevők nagyobb figyelmet fordítanak majd a műszaki könyvkiadásra. A tanácskozás résztvevői nehezményezték, hogy a Sapientia Alapítvány kuratóriumának nincs a műszaki felsőoktatásban dolgozó tagja. /Napirenden a magyar nyelvű műszaki felsőoktatás helyzete. Ülésezett az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 7./
2001. április 9.
Ápr. 9-én Svédországba utazik Adrian Nastase miniszterelnök, hogy a két állam közötti nézeteltérésekről tárgyaljon. "Konkrétan látni akarom, hogyan gondolkodnak Stockholmban arról az adósságról, amelyet Románia még nem törlesztett, és milyen megoldásokat találhatunk" - fejtette ki a kormányfő. A román adósság 1922-1934-ből datálódik, egyes értékpapírokkal kapcsolatos nézeteltéréseken alapszik, ugyanakkor az 1948-50-es romániai államosítás nyomán is kárt szenvedett Stockholm. /Svédországban tárgyal Nastase. = Bihari Napló (Nagyvárad), ápr. 9./
2001. április 9.
Ápr. 7-én Kolozsváron ünnepélyesen felavatták a tervezett erdélyi magyar magánegyetem kutatóintézetét, amelynek feladata a tervek szerint az, hogy szakembereket biztosítson a leendő felsőfokú tanintézet számára. A kutatóintézet egyelőre Kolozsvár belvárosában kapott helyet, bérelt helyiségekben. Első munkatársai azok a fiatal oktatók, akiknek kutatói pályázatát a közelmúltban fogadta el a Sapientia Alapítvány. Ápr. 7-én Sapientia Alapítvány kuratóriumi ülést is tartott Kolozsváron, amelyen jelen voltak az alapító egyházi vezetők, illetve azok képviselői. Az ülésen jóváhagyták az alapítvány kolozsvári központjának, csíkszeredai képviseletének, valamint a Nagyváradon működő Partiumi Keresztény Egyetem idei működési költségeire szánt összeget. Az erdélyi magyar magánegyetem felállítását tavaly óta évi 2 milliárd forinttal támogatja a magyar állami költségvetés. /Kolozsváron felavatták a leendő magyar egyetem kutatóintézetét. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 9./
2001. április 9.
Erdélybe látogatott a magyarországi közszolgálati sugárzott sajtó több vezetője, hogy előkészítse egy Kárpát-medencei hírügynökség megalapítását. Nagyváradi megbeszélésük után ápr. 7-én Kolozsváron találkoztak a Duna Televízió, Magyar Televízió és Magyar Rádió szakemberei a helyi sajtó képviselőivel. Az összejövetelen a Duna Televíziót képviselő Bodzsoni István, a kezdeményezés ügyintézője, elmondta, olyan hírszolgálatot szeretnének kialakítani, amely minden települést, ahol magyarok laknak, összekötne egy tájékoztatási rendszerbe. Az Erdélyben felállítandó hét-nyolc tudósítói irodából egy Kolozsváron lenne. A hírszolgálat ellátná hírrel, illetve egyéb műfajú információs anyaggal egész Erdélyt, Magyarországot, más magyarlakta vidékeket, valamint az egész világot, ahol erre igény lesz. Az együttműködést a Duna Televízió és a Magyar Rádió már aláírta, és a héten a Magyar Televízió is csatlakozik hozzá. Jelentős magyar kormánytámogatásra számítanak: az egész rendszerhez 1,5-1,7 milliárd, az induláshoz 420 millió forintra van szükség. /Balló Áron: A Kárpát-medencei hírügynökség előkészületei. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 9./ Erdélyi körúton jártak a Magyar Rádió, a Duna Televízió és a Magyar Televízió vezetőségének tagjai, hogy ismertessék egy Kárpát-medencei magyar hírügynökség beindítására vonatkozó elképzeléseiket. Az út célja a tájékozódás is volt, kikérték a romániai magyar sajtó, a civil szféra és a politikum képviselőinek a véleményét is a későbbiekben létrehozandó hírszolgálat majdani teendőiről. A szolgálatot a Kárpát-medencei Regionális Hírszolgálat Kht. működteti majd, a közhasznú társaságot a Magyar Rádió és a Duna Televízió alapította több mint fél éve, a Magyar Televízió betársulása is biztosra vehető. Bodzsoni István, a kht. ügyvezetője ismertette a hírszolgálat megalakításának terveit. Tizenhat - írott, hangos és képes információk továbbítására alkalmas - kihelyezett stúdiót hoznak létre a határokon túl, ebből nyolcat Erdélyben és a Partiumban. Szitnyai Jenő, a Duna tévé határon túli ügyekért felelős igazgatója elmondta, hogy a magyar közszolgálatiság meg fog erősödni, hiszen már több kereskedelmi rádiótól és tévétől is kaptak jelzéseket, hogy a hírügynökség szolgáltatásaira igényt tartanak, azaz versenyhelyzetben fognak működni. /Kárpát-medencei hírszolgáltatás. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 10./
2001. április 10.
RMDSZ-képviselőkkel folytatott megbeszélésén Miron Mitrea közlekedésügyi miniszter kifejtette, hogy az európai autósztráda Erdély déli részén halad majd keresztül, a Nagylak-Déva-Nagyszeben-Ramnicu-Valcea-Pitesti-Bukarest-Konstanca útvonalon, és nem Erdély középső részén, mint ahogyan az RMDSZ és Magyarország elképzeléseinek megfelelt volna. Magyarország két éve folytat tárgyalásokat Romániával a felépítendő autópálya ügyében, ez az elképzelés a Nagyvárad-Kolozsvár-Székelyföld-Brassó útszakaszt részesítette volna előnyben. Az RMDSZ javaslata elsősorban a Magyarországgal fenntartott gazdasági kapcsolatokat, következésképpen Erdély gazdasági fejlődését befolyásolta volna pozitív értelemben, ezzel azonban a bukaresti kabinet nem ért egyet. /Az autópálya mégis Erdély déli részén halad. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 10./
2001. április 10.
Az Erdélyi Népfőiskolai Collegium feladata a hagyományőrzés és az értékfelmutatás, továbbá a közösségteremtés és -formálás, tájékoztatott Barabás Zoltán ügyvezető elnök. Az intézmény 2001-es programjainak Nagyváradon a Lorántffy Zsuzsanna Református Egyházi Központ ad otthont, havonta tartanak egy előadást. Múlt hónapban indították a Népfőiskolai vasárnap című rendezvénysorozatot, melynek első állomása márc. 25-én volt, Ravasz László és az erdélyi magyarság kérdéskörét járta körbe Kusztos Tibor bánffyhunyadi református lelkipásztor. Áprilisban Elekes Botond, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának főosztályvezetője tart előadást a határon túli magyar kultúra támogatásának stratégiájáról és lehetőségeiről. Májusban Nagyváradi sajtótükör 1990-2000 címmel Indig Ottó tart előadást. Lesz élő irodalmi újság, helyi kortárs költők közreműködésével. Júniusban Péter I. Zoltán szakíró mutatja be az építészeti örökséget, júliusban pedig Bodnár Ákos, a Magyar Reformátusok Világszövetségének főtitkára tart előadást a keresztyén orvos esélyeiről. Augusztusi vendégük Semjén Zsolt vallásügyi államtitkár, témája: Állam és egyház - a szekularizáció kihívásaival szemben. Előadást tart még a következő hónapokban Kis Boáz lelkipásztor, a Magyar Népfőiskolai Collegium ügyvezető elnöke, Jakobovits Miklós képzőművész, Kiszely István történészprofesszor, végül Csűry István, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület generális direktora. /Papp Gy. Attila: Erdélyi Népfőiskolai Collegium. Gazdag programkínálat. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 10./
2001. április 10.
Márc. 13-20. között Kanadában járt Tempfli József nagyváradi római katolikus megyés püspök, aki április 9-én töltötte be 70. életévét. A torontói Szent Erzsébet plébánia kérte fel, hogy tartson nagyböjti lelki gyakorlatot az ottani római katolikus magyar hívek részére, a torontói Magyar Ház pedig a márc. 15-ei ünnepség díszvendégének kérte fel. - Torontóban tizennégy-tizenöt ezer magyar él. Az ottani magyarok tájékozottak, követik az eseményeket, az internet segítségével. Három helyi újság csak erdélyi eseményekkel foglalkozik. A magyaroknak sok szervezetük, egyesületük van. Az érezte, hogy összetartó a magyarság. Ezért fontos a kapcsolatok ápolása. - A püspök nemsokára Tőkés László református püspökkel újból Amerikába indul, a Partiumi Keresztény Egyetem vegyes felekezetű negyvenfős énekkarát kísérik el ápr. 20. és máj. 8. között. A kórusnak kilenc fellépése lesz az Egyesült Államokban és kettő Kanadában, a tiszteletdíjat - és ha még valami támogatást kapnak - pedig egyetemük javára fordítják a fiatalok. /Pataky Lehel Zsolt: Magyarul a tengerentúliakkal. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 10./
2001. április 11.
Közel nyolc évvel a költő halála után a magyar költészet napján, ápr. 11-én ünnepélyesen leleplezik Nagyváradon, a Rulikowski temetőben Horváth Imre síremlékét. A sírnál beszédet mond Kapy István alpolgármester, Tempfli József római katolikus megyés püspök, valamint Gheorghe Nemes ortodox lelkész, városi tanácsos. Délután a költő életművének irodalomtörténeti és művészi jelentőségéről tartanak kerekasztal-beszélgetést a Kiss Stúdió termében. A találkozón moderátora Tavaszi Hajnal könyvtáros, meghívott előadóként jelen lesz dr. Indig Ottó irodalomtörténész, dr. Constantin Malinas, a Megyei Könyvtár igazgatója, dr. Kántor Lajos irodalomtörténész, a Korunk főszerkesztője, Jakobovits Miklós képzőművész, dr. Ambrus Zoltán, a Békés megyei könyvtár igazgatója, továbbá Horváth Imre egykori barátai és ismerősei. /Jelt kap Horváth Imre nyughelye. = Bihari Napló (Nagyvárad), ápr. 11./ A nagyváradi költő sírkövének ünnepélyes leleplezése és felavatása után a Kiss Stúdióban találkoztak Horváth Imre barátai és tisztelői. Tavaszi Hajnal könyvtáros leszögezte: felgyorsult világunkban nem szabad feledésbe merülniük kulturális értékeinknek. Dr. Kántor Lajos kolozsvári irodalomtörténész a Korunk új kezdeményezéséről szólt: a folyóirat irodalmi játékot indít, amelyben az általuk kiválasztott tíz legszebb 20. századi magyar verset kell megnevezniük a kérdezetteknek. - A saját válogatásomban biztosan benne lesz Horváth Imre A sárga ház című költeménye is - jelentette ki. Tavaszi Hajnal elkészíti Horváth Imre részletes bibliográfiáját, melynek kiadására 5 millió lejt hagyott jóvá a Helyi Tanács. /Baráti hangulatú emlékezés Horváth Imrére. = Bihari Napló (Nagyvárad), ápr. 13./ A sírkő végül inkább jellegtelenre sikerült, ráadásul "multikulturálisan" kétnyelvű felirat került rá. Maga az avatás is afféle hivatalos állami rendezvénnyé lépett elő, amelynek azt kellett demonstrálnia, hogy a költségvetésből kiutalt pénzt a célnak megfelelően költötték el a sírkőállítók - ugyanis efölött bizonyos kétségek merültek fel a helyi értelmiségi körökben. A vele kortárs, őt túlélő váradi írók, költők zöme távolmaradásával fejezte ki véleményét az efféle penzum-aktivizmusról. /Síremlék Horváth Imrének. Multikulturális irodalomtörténet. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 17./
2001. április 11.
Közel nyolc évvel a költő halála után a magyar költészet napján, ápr. 11-én ünnepélyesen leleplezik Nagyváradon, a Rulikowski temetőben Horváth Imre síremlékét. A sírnál beszédet mond Kapy István alpolgármester, Tempfli József római katolikus megyés püspök, valamint Gheorghe Nemes ortodox lelkész, városi tanácsos. Délután a költő életművének irodalomtörténeti és művészi jelentőségéről tartanak kerekasztal-beszélgetést a Kiss Stúdió termében. A találkozón moderátora Tavaszi Hajnal könyvtáros, meghívott előadóként jelen lesz dr. Indig Ottó irodalomtörténész, dr. Constantin Malinas, a Megyei Könyvtár igazgatója, dr. Kántor Lajos irodalomtörténész, a Korunk főszerkesztője, Jakobovits Miklós képzőművész, dr. Ambrus Zoltán, a Békés megyei könyvtár igazgatója, továbbá Horváth Imre egykori barátai és ismerősei. /Jelt kap Horváth Imre nyughelye. = Bihari Napló (Nagyvárad), ápr. 11./ A nagyváradi költő sírkövének ünnepélyes leleplezése és felavatása után a Kiss Stúdióban találkoztak Horváth Imre barátai és tisztelői. Tavaszi Hajnal könyvtáros leszögezte: felgyorsult világunkban nem szabad feledésbe merülniük kulturális értékeinknek. Dr. Kántor Lajos kolozsvári irodalomtörténész a Korunk új kezdeményezéséről szólt: a folyóirat irodalmi játékot indít, amelyben az általuk kiválasztott tíz legszebb 20. századi magyar verset kell megnevezniük a kérdezetteknek. - A saját válogatásomban biztosan benne lesz Horváth Imre A sárga ház című költeménye is - jelentette ki. Tavaszi Hajnal elkészíti Horváth Imre részletes bibliográfiáját, melynek kiadására 5 millió lejt hagyott jóvá a Helyi Tanács. /Baráti hangulatú emlékezés Horváth Imrére. = Bihari Napló (Nagyvárad), ápr. 13./ A sírkő végül inkább jellegtelenre sikerült, ráadásul "multikulturálisan" kétnyelvű felirat került rá. Maga az avatás is afféle hivatalos állami rendezvénnyé lépett elő, amelynek azt kellett demonstrálnia, hogy a költségvetésből kiutalt pénzt a célnak megfelelően költötték el a sírkőállítók - ugyanis efölött bizonyos kétségek merültek fel a helyi értelmiségi körökben. A vele kortárs, őt túlélő váradi írók, költők zöme távolmaradásával fejezte ki véleményét az efféle penzum-aktivizmusról. /Síremlék Horváth Imrének. Multikulturális irodalomtörténet. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 17./
2001. április 12.
A Királyhágómelléki Református Egyházkerületben a 2000. évben tovább folytatódott a létszámapadás: 2255 keresztelésre 4121 haláleset jutott, a lélekszám csökkenése ebben az évben 1866 fő volt. /Partiumi Közlöny (A Királyhágómelléki Református Egyházkerület hivatalos lapja, Nagyvárad), 2001. ápr. 12. - XI. évf. 4. sz./ Az előző éveket figyelembe véve látható, hogy a születések száma csökken, de a halálesetek számának még nagyobb mértékű csökkenése miatt a lélekszámapadás nem emelkedik évről évre. Hozzátehető, hogy a fogyatkozás így is aggasztó mértékű: 1977. év: 2488 keresztelő, 4893 temetés, a fogyás 2455 főt tesz ki. /Partiumi Közlöny (A Királyhágómelléki Református Egyházkerület hivatalos lapja, Nagyvárad), 1998. márc. 24./ 1998. év: 2424 keresztelés, 4503 temetés, az év végére 2079 fővel voltak kevesebben. /Partiumi Közlöny (A Királyhágómelléki Református Egyházkerület hivatalos lapja, Nagyvárad), 1999. máj. 21./ 1999. év: 2251 keresztelés, 4155 haláleset, a lélekszám csökkenése ebben az évben 1904 fő volt. /Partiumi Közlöny (A Királyhágómelléki Református Egyházkerület hivatalos lapja, Nagyvárad), 2000. ápr. 21./
2001. április 13.
Egyes minisztériumokban felütötte fejét a maffia. A mezőgazdasági tárcánál egy ügyészcsapat már elkezdte vizsgálni a visszaéléseket, s hamarosan több másik minisztériumra is sor kerül, ahol törvénytelenség nyomára bukkannak, jelentette ki Adrian Nastase kormányfő ápr. 12-i távértekezletén. A mezőgazdasági minisztériumban meghamisították a kormányhatározatokat. A kormány megengedte egy bizonyos mennyiségű takarmánygabona kedvezményes behozatalát, ám a minisztériumban a kormányhatározat függelékében nem tüntették fel az importálható mennyiséget, ezáltal az alkoholgyártó cégeknek kedveztek. A kormányfő szerint az ország az illegális kivándorlók átjáróháza lett, ezért szigorítani kell a határőrizetet. /Albert Ferenc: A tevékeny megyéknek kedvez a büdzsé. = Bihari Napló (Nagyvárad), ápr. 13./
2001. április 13.
Ápr. 12-én Tőkés László püspök igehirdetésének keretében helyezték el Nagyváradon az Arany János Kollégium új szárnyának alapkövét. A Partiumi Keresztény Egyetem további fejlesztését célzó vállalkozás megkezdése előtt a kollégium régi szárnyának felújítása már megkezdődött, s május közepére, a Varadinum-ünnepség idejére be is fejeződik. Az új szárnyban a tervek szerint 300 diákot és 12 tanárt lehet majd elszállásolni. /Wagner István: PKE, Arany János Kollégium. Az új szárny alapkőletétele. = Bihari Napló (Nagyvárad), ápr. 13./ Az Arany János Kollégium új szárnyának alapkőletételét követően Tőkés László püspök sajtóértekezletet tartott. A magyar kormány támogatásával zajló egyetemépítés folyamata meglátása szerint jól halad. Tőkés László ugyanakkor elmondta: ők az Erdélyi Magyar Tudományegyetem és a Partiumi Keresztény Egyetem egységében gondolkoznak. Egyesek lépten-nyomon ellentéteket akarnak gerjeszteni a PKE és az RMDSZ, a Pro Universitatae és a Sapientia alapítványok, illetve a különböző egyházak között, de a tisztázás mindeddig sikerült - hangzott el. Miért vannak ott honatyáink a parlamentben? - tette fel a kérdést, emlékeztetve arra, hogy Markó Béla szövetségi elnök ilyen vonatkozásban úgy vélekedett: akadozik az RMDSZ és a kormánypárt közötti együttműködési megállapodás. A püspök a továbbiakban felsorolta azokat az ügyeket, amelyekben erősen kifogásolta az RMDSZ hozzáállását. Ide tartozik a Zilahi Református Wesselényi Kollégium kérdése, illetve az, hogy Csurka István szalontai látogatása miatt Mikló Ferenc helybéli református lelkész ellen etikai vizsgálat indult a szövetségben. /W. I.: Sajtótájékoztató a Református Egyházkerületnél. Magyar felsőoktatási és szövetségi ügyekről. = Bihari Napló (Nagyvárad), ápr. 13./
2001. április 14.
Borbély Zsolt Attila elemzésében felvázolta az RMDSZ útját. Az első öt év a szövetségi demokrácia kiteljesedésének periódusaként is felfogható, a demokráciaellenes tendenciák, szögezte le. Az "egyszemélyi vezetésként jellemezhető első, Domokos-Szőcs periódus, a kétfejű RMDSZ-struktúra után a Szövetség elnökségében többségbe kerültek azok, akik a nagyváradi RMDSZ-kongresszuson elfogadott dokumentumok belső pluralizmusról szóló passzusait komolyan vették, s ebbe az irányba igyekeztek lépni." Nincs más alternatíva a közel kétmilliós erdélyi magyarság érdekképviseletére, mint a belső demokrácia, és nincs más jövőkép, mint a saját magyar társadalom megteremtése, a többszintű magyar autonómia. A jelenlegi etnodiszkriminatív állampolitika, mely végső célkitűzéseiben töretlen Trianon óta, s melynek megváltozására a jelenlegi RMDSZ-kurzus mellett nincs esély, óhatatlanul a teljes felmorzsoltatáshoz vezet, hacsak be nem következik áttörés a kisebbségpolitikában. - 1992. október 25-én az erdélyi magyarság megfogalmazta autonómiaigényét, majd ezt 1993 januárjában az alapszabályzat és a program szintjére is lefordította. Az ekkor kezdődő Markó-korszak első két évében az RMDSZ lépegetett előre a belső demokrácia kiteljesítésének útján. Létrejöttek és működni kezdtek az állammodellt követő egyes intézmények, a parlamentnek megfelelő SZKT, a kormány analógiájára megalkotott Ügyvezető Elnökség, valamint a bírói hatalmat megjelenítő bizottságok. Nem történt előrelépés viszont előrelépés sem az autonómia-statútumok, sem a belső választás, sem pedig a belső választással összefüggő erdélyi magyar nemzeti kataszter összeállításában. 1995-ben megtört a demokratikus-autonomista lendület. Az 1995-ös kolozsvári kongresszuson Markó Béla meggyőződhetett arról, hogy akkor is maga mögött tudja az RMDSZ középgárdáját, ha nem teljesíti a vállalt programot. A hatalom megtartásának van egy konfliktusmentesebb, kényelmesebb útja a neptuniként emlegetett vonallal való kiegyezés. 1996-ban az RMDSZ politikájában paradigmaváltás történt: a belső demokrácia kiépítésének programja a jégre került az autonómia célkitűzése mellé. - Az 1996-ban elfogadott szabályozás megyei platformlistát irányzott elő az országos helyett. 2000-es esztendő elején az SZKT ismét nekigyürkőzött a feladatnak, de végérvényes szabályozást nem fogadott el. Egy olyan szabályozás, mely a helyi lobbi kezébe adja a választás módjáról való döntés jogát s ezzel a hatalom átmentésének lehetőségét, teljes mértékben diszfunkcionális. (2000 elején ilyen szabályozás született, s a minap az Ügyvezető Elnökség is ebben a szellemben fogant szabályozást terjesztett elő az SZKT-nak.) A 2001. március 31-i SZKT-ülés megszavazta önmaga mandátumának kiterjesztését 2003-ig. Igaz, hogy ez alapszabály-ellenes, hisz az alapszabály előírja a belső választás megtartását, igaz az is, hogy organikus határozatról van szó, és nem volt meg a minősített többség. Birtalan Ákos az Európai Időben az év elején részletesen és adatoltan elmondotta, az SZKT presztízse, szerepköre lecsökkent, az erdélyi magyarság parlamentjének szerepét betölteni hivatott szerv a vezetőség döntéseit utólag legitimáló fórummá silányult. György Attila az Erdélyi Napló március 6-i számában rámutatott, az RMDSZ immáron nem több, mint egy "klientúrára és feudumokra épülő párt, amely a nemzeti érzésre alapozva négyévente megadóztatja a meghalni nem akaró reményt." /Borbély Zsolt Attila: Belső választás - elnapolva. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 14./
2001. április 14.
Egymillió forintot igényel az Ady Endre szülőföldjén, Érmindszent környékén megrendezendő, a költő nevét viselő oktatási intézmények nagyszabású találkozója. A pályázat Tasnádon, az Ady Endre szülőfalujához, Érmindszenthez legközelebb eső városban készült. Ennek szerzői pénzt próbálnak szerezni ahhoz, hogy a vidéken ezentúl évente megrendezhessék a költő nevét viselő oktatási intézmények képviselőinek világtalálkozóját. Tóga István szociálpedagógus, a tasnádi Teleház elnöke elmondta: a pályázatot a magyarországi Ifjúsági és Sportminisztériumhoz nyújtották be, de a terv kivitelezéséhez a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának támogatását is szeretnénk megszerezni. Az internet segítségével eddig két romániai (a nagyváradi gimnázium, illetve a bukaresti gimnázium) és tíz magyarországi, Ady Endréről elnevezett középiskolát azonosítottak, amelyeknek elküldték a leendő találkozó programtervezetét, és eddig - Bukarestből, Budapestről, Debrecenből, Zalaegerszegről és Ráckevéről - kizárólag pozitív visszajelzéseket kaptak. /Boros Ernő: Ady-tanintézetek világtalálkozóját tervezik. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 14./
2001. április 17.
Óss Enikő fiatal színésznőként került Nagyváradra került, azonnal főszerepet kapott. Tizenkét évig volt a váradi társulatnál, gyakran szervezett összejöveteleket, ő volt a társaság lelke. Férjével, Varga Tibor színművésszel kivándoroltak Amerikába, de Enikő bejelentette kollégáinak, hogy színházat csinál majd ott is. Sikerült megvalósítaniuk az álmukat, férjével: létrehozták a Thalia Stúdiót Los Angelesben. Mindent saját maguknak kellett kiteremteniük: díszletet, kellékeket, ruhákat, plakátokat és minden színházzal járó költséget. A tucatnyi év alatt több mint húsz darabot mutattak be, ezenkívül irodalmi esteket, vidám kabaréműsorokat és mindezek fináléjaként 2000. szeptember 10-én millenniumi díszelőadást tartottak És mégis élünk címmel, óriási sikerrel. Az igazi nagy sikert a Thalia Stúdióban a nov. 5-én megtartott Kék róka című előadás hozta el. Az előadás után Horváthné Fekszy Márta, a Magyar Köztársaság főkonzulja átadta neki a Határon Túli Magyarok Hivatalának díszoklevelét. /Mogyoróssy István: Óss Enikő jubileuma Kaliforniában. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 17./
2001. április 17.
Óss Enikő fiatal színésznőként került Nagyváradra került, azonnal főszerepet kapott. Tizenkét évig volt a váradi társulatnál, gyakran szervezett összejöveteleket, ő volt a társaság lelke. Férjével, Varga Tibor színművésszel kivándoroltak Amerikába, de Enikő bejelentette kollégáinak, hogy színházat csinál majd ott is. Sikerült megvalósítaniuk az álmukat, férjével: létrehozták a Thalia Stúdiót Los Angelesben. Mindent saját maguknak kellett kiteremteniük: díszletet, kellékeket, ruhákat, plakátokat és minden színházzal járó költséget. A tucatnyi év alatt több mint húsz darabot mutattak be, ezenkívül irodalmi esteket, vidám kabaréműsorokat és mindezek fináléjaként 2000. szeptember 10-én millenniumi díszelőadást tartottak És mégis élünk címmel, óriási sikerrel. Az igazi nagy sikert a Thalia Stúdióban a nov. 5-én megtartott Kék róka című előadás hozta el. Az előadás után Horváthné Fekszy Márta, a Magyar Köztársaság főkonzulja átadta neki a Határon Túli Magyarok Hivatalának díszoklevelét. /Mogyoróssy István: Óss Enikő jubileuma Kaliforniában. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 17./
2001. április 17.
Adorjáni László református lelkipásztor, szerkesztő elmondta, hogy folyik a kolozsvári Agnus Stúdiónak helyi, keresztyén hátterű, közszolgálati rádióvá való alakítása. A stúdiót modernizálják. Nagyon fontosnak tartják, hogy Kolozsváron és környékén szólaljon meg egy főként magyarul sugárzó magánrádió. /F. T.: A lehetőségek és a politika csapongásai között. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 17./
2001. április 17.
Csatószeg és Barót után Tusnádfürdő lett a szolgálati helye 1980-ban Incze Dénes plébánosnak. Előzőleg szülőfaluja, Csíkcsatószeg középkori templomát restauráltatta, nekifogott a templomépítésnek Tusnádfürdőn. A nyolcvanas évek elején, a falurombolás kezdetekor veszedelmes volt akár két tégla egymásra helyezése is, ha templomról szó. Szükség volt a templomra, mert alig hatvan-hetven ember fér be a rozoga kápolnába. Incze Dénes bátor hívekre talált, még a megyei hivatalnokok között is. Kápolnajavítás ürügyén indultak a munkálatok, lebontották a kis imaházat, hogy helyébe új épületet húzzanak. A Székelyföld szívében, a főútvonal mentén ékeskedő új templom az ellenállás szimbólumává vált. A plébános szerint legnagyobb ellenségük Tankó Gyula volt, a Gyimesekből származó csángó néptanácselnök, aki folyton feljelentette a papot és gyülekezetét, de a kommunista párt jobbakaratú megyei vezetői mindig eltussolták az ügyet. Akkor lett baj, amikor a Ceausescu házaspár megszállt az üdülőbeli pártvillában. Egy délutáni sétájukon belebotlottak az építkezésbe, és megkérdezték, mi készül ott. A diktátor kikelt magából, ordított, hogy elég templomuk van a magyaroknak Erdélyben, rögvest bontsák ezt le. A megyei pártvezetés egy részét leváltották, mert nem jelentették az esetet, a plébánosra pénzbüntetést szabtak ki, gyóntatószékébe, hálószobájába poloskákat szereltek, és a saját hívei közül állítottak rá egy sereg besúgót. A templomhoz viszont senki sem nyúlt, a nép azt mondta, hogy az bontsa le, aki parancsot adott rá... Mindent elkövettek azért is, hogy Inczét Tusnádról elhelyezzék, viszont a főegyházmegye püspöke nyíltan kiállt mellette. A plébános megjegyezte: Hogy élve megúsztam, azt csak a 89-es események kitörésének köszönhetem. Incze János azóta újra építkezésbe kezdett, méghozzá léleképítésbe. Úgy érezte, hogy hiányzott a Székelyföldön egy egyszerű emberekhez szóló, a már elfeledett tanítást felfrissítő lap. Csíksomlyói paptársával, József páterrel indították a Krisztus Világossága folyóiratot. Incze János emellett évi kalendáriumot szerkeszt s vállalkozott a négykötetes Szentek élete megírására is. /Templom- és léleképítő szolgáló között. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 17./
2001. április 18.
A kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet az ötödik alkalommal rendezi meg a kárpát-medencei teológiák "teolimpiáját". Idén ápr. 19-22. között - a millennium jegyében és az ökumenizmus szellemében - tartják a találkozót. Az ötödik teolimpia meghívottjai Magyarországról a budapesti Református Teológiai Intézet, az Evangélikus Teológiai Akadémia, a debreceni Református Hittudományi Egyetem, a pápai Református Teológiai Intézet, a sárospataki Református Teológiai Akadémia, Erdélyből a gyulafehérvári Római Katolikus Teológiai Intézet, a kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet, a nagyszebeni Protestáns Teológiai Intézet, a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem, valamint a Felvidékről a komáromi Kálvin János Teológiai Akadémia. A "kisolimpián" sakk-, asztalitenisz-, kézilabda-, röplabda-, kosárlabda-vetélkedők folynak majd, de labdarúgó-mérkőzéseket és síkfutóversenyeket is rendeznek. A rendezvényen valószínűleg részt vesz Németh Zsolt, a külügyminisztérium politikai államtitkára, aki a lelkészeknek a kárpát-medencei magyarság tudatformálásában játszott szerepéről tart előadást. /Kárpát-medencei teológiák "olimpiája" = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 18./
2001. április 18.
Életének 90. évében elhunyt Robotos Imre író, publicista, a Magyar Írószövetség tagja. Robotos 1911. október 18-án született Nyírmártonfalván. Írói munkásságát a nagyváradi Friss Újság és a Nagyváradi Napló munkatársaként kezdte. A második világháború idején munkaszolgálatos volt. 1945-től a nagyváradi Új élet munkatársa, 1947-ben a Fáklya alapító főszerkesztője, 1947-től 1957-ig a Romániai Magyar Szó (1953-tól Előre) főszerkesztője. 1985-ben települt át Budapestre. Ismert munkája: Az igazi Csinszka (1975), Szembesítés (1984). /Meghalt Robotos Imre. = Magyar Hírlap, ápr. 18., Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 19./
2001. április 19.
Ápr. 18-án az erdélyi magyar történelmi egyházak püspökei Budapesten megbeszélést tartottak Orbán Viktor kormányfővel. Egyetértettek abban, hogy az Erdélyi Magyar Tudományegyetem létrehozásának ügye jó irányba halad, a Sapientia Alapítvány kuratóriuma jó munkát végzett, a püspökök pedig tényleges szerepet kívánnak vállalni az egyetemügyben. Tonk Sándor, a Sapientia kuratóriumának elnöke elmondta, minőségileg új stádiumba került az egyetemalapítás ügye, hiszen a magyar kormányfővel folytatott találkozó lezárta a szervezés első, bizonytalanság jellemezte szakaszát. /Sapientia: nemzetpolitikai kérdés. Orbán Viktor kormányfővel egyeztettek az erdélyi magyar egyházfők. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 19./ Szót ejtettek az erdélyi történelmi egyházak helyzetéről, a magyar nyelvű tudományegyetem létrehozásáról, valamint a státustörvényről. A találkozón részt vett Jakubinyi György gyulafehérvári érsek, Tempfli József nagyváradi megyéspüspök, Reizer Pál szatmárnémeti megyéspüspök, Martin Ross temesvári püspök, Tőkés László királyhágómelléki református püspök, Pap Géza erdélyi református püspök, Mózes Árpád kolozsvári evangélikus püspök és Szabó Árpád kolozsvári unitárius püspök. Orbán Viktor miniszterelnök kifejtette: a magyar kormány támogatja az erdélyi magyar történelmi egyházak azon igényét, hogy kapják vissza a kommunista időszakban elkobzott ingatlanjaikat. Ez a kérdés szerepel az RMDSZ és az RTDP között létrejött megállapodásban is. Bizonyossá vált, hogy az erdélyi magyar tudományegyetemnek négy helyszínen - Nagyváradon, Kolozsvárott, Marosvásárhelyen és Csíkszeredán - lesznek kihelyezett fakultásai. Megindult a szabályzatok kidolgozása és már komoly ingatlan-beruházásokra is sor került. A magyar kormány ugyanakkor reméli, hogy a román tudományos akkreditációs bizottság már a következő ülésén pozitívan bírálja el a magyar egyetem számára benyújtott akkreditációs kérelmet. Tonk Sándor szorgalmazta, hogy az erdélyi magyar tudományegyetem koordinálásával bízzanak meg kormánybiztost, de erről egyelőre nem született döntés. Arra kérte Orbán Viktort, hogy a magyar diplomácia gyakoroljon nyomást az erdélyi magyar tudományegyetem létrehozása ügyében. Véleménye szerint ugyanis a magyar egyetem kérdése átkerült a politikum területére, a kuratórium pedig kimerített minden szakmai lehetőséget és érvet. /Erdélyi püspökökkel találkozott Orbán. Elemezték a Sapientia tevékenységét. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 20./
2001. április 19.
Április 20-án egy gyulai (Magyarország) esemény nyitja meg a Bánsági Magyar Napok rendezvénysorozatot, amelyet hatodik alkalommal szervez meg a Temesvári Magyar Nőszövetség. A tíz napig tartó VI. Bánsági Magyar Napok eseményei között van: Székely László emlékkiállítás (Gyulán és Békéscsabán), Mennék haza, de otthon vagyok címmel az újvidéki Színes Szilánkok diákszínpad előadása, Bartók Béla születésének 120 évfordulója tiszteletére rendezett gálaműsor a temesvári Operában, amelynek keretén belül a kolozsvári Magyar Opera bemutatja a Csodálatos mandarin c. balettelőadást, a temesvári főiskolákon tanuló magyar képzőművész fiatalok kiállítása, a nagyváradi Kiss Stúdió Árva Bethlen Kata c. előadása, író-olvasó találkozó, a Hagyománykeresőben folklórest. A rendezvénysorozat célja a bánsági szórványmagyarság azonosság-tudatának erősítése, a feledésbe merült népi hagyományok felkutatása, a DMKT Eurorégió területén élő magyar közösségek közös kulturális értékeinek megismertetése. /VI. Bánsági Magyar Napok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 19./
2001. április 19.
Nagyvárad Tanácsa 800 millió lejjel toldotta meg a Városi Művelődési Ház idei költségvetését. Az összegből elsősorban a Várad életére jellemző rendezvényeket támogatják. Ezek közé tartozik a Nagyváradi Ősz, valamint a várost bemutató két kiadvány. Utóbbira 250 millió jut. A kiadvány egyike képes album, amelyben 40-45 oldalnyi terjedelemben idéznék fel a város életét, míg a másik Nagyvárad kulturális életét részletezné. Az összegből magyar vonatkozású rendezvényeket és kiadványokat is támogatni kívánnak. Ilyenek: a román-magyar kulturális kapcsolatokról szóló előadás az Academia Civica Alapítvány és a Kiss Stúdió szervezésében (5 millió lej), a Tibor Ernő Galéria fennállásának tizedik évfordulójára kiadott nyomtatvány (10 millió), a Megyei Könyvtár Horváth Imre-szimpóziuma (5 millió), a civil társadalmak napja a Sapientia Varadiensis rendezésében (15 milliót), a Varadinum (nyomtatványok, egyebek, 67 millió), a MIDESZ szervezte történelmi vetélkedő (10 millió), a nemzetközi majorette-találkozó a Tempo Klub szervezésében (20 millió), a Szigligeti Társulat Kisvárdai fesztiválon való részvétele (10 millió), a nemzetközi néptáncfesztivál az RMDSZ szervezésében (15 millió), a Tavirózsa Fotóklub megalakulásának 25. évfordulójára megjelentetett nyomtatvány (20 millió), a Tempo Klub részvétele a debreceni virágkarneválon (10 millió), a nemzetközi határ menti ifjúsági találkozó a MIDESZ szervezésében (60 millió). /A nagyváradi kultúra támogatása. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 19./
2001. április 19.
Nagyvárad Tanácsa 800 millió lejjel toldotta meg a Városi Művelődési Ház idei költségvetését. Az összegből elsősorban a Várad életére jellemző rendezvényeket támogatják. Ezek közé tartozik a Nagyváradi Ősz, valamint a várost bemutató két kiadvány. Utóbbira 250 millió jut. A kiadvány egyike képes album, amelyben 40-45 oldalnyi terjedelemben idéznék fel a város életét, míg a másik Nagyvárad kulturális életét részletezné. Az összegből magyar vonatkozású rendezvényeket és kiadványokat is támogatni kívánnak. Ilyenek: a román-magyar kulturális kapcsolatokról szóló előadás az Academia Civica Alapítvány és a Kiss Stúdió szervezésében (5 millió lej), a Tibor Ernő Galéria fennállásának tizedik évfordulójára kiadott nyomtatvány (10 millió), a Megyei Könyvtár Horváth Imre-szimpóziuma (5 millió), a civil társadalmak napja a Sapientia Varadiensis rendezésében (15 milliót), a Varadinum (nyomtatványok, egyebek, 67 millió), a MIDESZ szervezte történelmi vetélkedő (10 millió), a nemzetközi majorette-találkozó a Tempo Klub szervezésében (20 millió), a Szigligeti Társulat Kisvárdai fesztiválon való részvétele (10 millió), a nemzetközi néptáncfesztivál az RMDSZ szervezésében (15 millió), a Tavirózsa Fotóklub megalakulásának 25. évfordulójára megjelentetett nyomtatvány (20 millió), a Tempo Klub részvétele a debreceni virágkarneválon (10 millió), a nemzetközi határ menti ifjúsági találkozó a MIDESZ szervezésében (60 millió). /A nagyváradi kultúra támogatása. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 19./
2001. április 19.
Nagyvárad Tanácsa 800 millió lejjel toldotta meg a Városi Művelődési Ház idei költségvetését. Az összegből elsősorban a Várad életére jellemző rendezvényeket támogatják. Ezek közé tartozik a Nagyváradi Ősz, valamint a várost bemutató két kiadvány. Utóbbira 250 millió jut. A kiadvány egyike képes album, amelyben 40-45 oldalnyi terjedelemben idéznék fel a város életét, míg a másik Nagyvárad kulturális életét részletezné. Az összegből magyar vonatkozású rendezvényeket és kiadványokat is támogatni kívánnak. Ilyenek: a román-magyar kulturális kapcsolatokról szóló előadás az Academia Civica Alapítvány és a Kiss Stúdió szervezésében (5 millió lej), a Tibor Ernő Galéria fennállásának tizedik évfordulójára kiadott nyomtatvány (10 millió), a Megyei Könyvtár Horváth Imre-szimpóziuma (5 millió), a civil társadalmak napja a Sapientia Varadiensis rendezésében (15 milliót), a Varadinum (nyomtatványok, egyebek, 67 millió), a MIDESZ szervezte történelmi vetélkedő (10 millió), a nemzetközi majorette-találkozó a Tempo Klub szervezésében (20 millió), a Szigligeti Társulat Kisvárdai fesztiválon való részvétele (10 millió), a nemzetközi néptáncfesztivál az RMDSZ szervezésében (15 millió), a Tavirózsa Fotóklub megalakulásának 25. évfordulójára megjelentetett nyomtatvány (20 millió), a Tempo Klub részvétele a debreceni virágkarneválon (10 millió), a nemzetközi határ menti ifjúsági találkozó a MIDESZ szervezésében (60 millió). /A nagyváradi kultúra támogatása. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 19./
2001. április 20.
Nagykárolyban jártak az Erdélyi Napló szerkesztői. Eszemecserét szerettek volna folytatni olvasóikkal, akik azonban távolmaradtak, mindössze 13-an jöttek össze. Egyik közülünk Báthori Gyula gencsi református lelkész volt, aki a Romániai Magyar Szabaddemokrata Párt partiumi szervezetének alelnöke. Azt szerette volna elérni, hogy a sajtó, elsősorban az Erdélyi Napló, biztosítson több teret pártja véleményének, közleményeinek. Dénes László főszerkesztő sietett leszögezni: a "sajtót ilyen célokra nem lehet felhasználni". Dénes László főszerkesztő kifejtette: Erdélyi Napló Nagyváradon megjelenő polgári hetilap rövidesen 500. lapszámát nyomja, és az eseményt méltóan akarja megünnepelni. Szándékuk a nyár közeledtével amolyan kóberes szekérrel erdélyi körútra indulni, aminek során főleg a kisebb településeket keresik fel, a születendő riportokból pedig könyvet kiadni. Elárulta azt, hogy lapja fiatal munkatársainak fizetése 1,1 millió lej, de az idősebbek sincsenek túlfizetve. Az Erdélyi Napló külmunkatársainak egyáltalán nem tud fizetni, mert nincs reklámbevétele, mint a fővárosi elektronikus médiának. Emiatt magyarországi szerzőktől vesz át inkább cikkeket, mert azok szerzői nem követelőznek. Pomogáts Béla például soha nem kért honort... Dénes László leszögezte: Erdélyben nincs olyan újság, amely önmagában nyereséges lenne. Egyetlen kivétel a Szatmári Friss Újság, ami Veress István főszerkesztőnek köszönhető. A magyar lapok példányszáma hónapról hónapra csökken, mert a papír egyre drágább, a nyomdát fizetni kell. Mégis van olyan napilap (a Krónikára utalt), hogy sokkal többet nyomtat, mint amit el tud adni. Tízezerből alig háromezret, a többi a nyakán marad. Emiatt 25 ezer dollár a havi vesztesége. Ezzel szemben az Erdélyi Napló nem pocsékol. Csak annyit nyomtat ki, amennyit el tud adni. A 4000 példányból alig 10-20 havonta a remitenda. Értesülései szerint legutóbb az Illyés Közalapítvány csak a Romániai Magyar Szó és egyes megyei újságok között 20 millió forintot osztott szét. /Nagy Ágnes: Pomogáts Béla nem kér honoráriumot. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 20./ A Romániai Magyar Szó szerkesztőségi megjegyzést fűzött a cikkhez: nem részesültek a húszmillióból, amit az Illyés Közalapítvány állítólag utoljára elosztott. - Ehhez hozzátehető: a Romániai Magyar Szó éles ellentétben áll az Erdélyi Naplóval.
2001. április 20.
Ápr. 19-én különleges kiállításmegnyitó volt Nagyváradon, a Tibor Ernő Galériában. Három Kolozsváron tanuló nagyváradi képzőművész: Kiss Melinda, Quai Cristina és Jakab Noémi hozta el a főiskolán készített kerámiamunkáit. Rendhagyó módon maguk a kiállítók mutatták be alkotásaikat a nagyszámú érdeklődőnek. /Kerámiamunkák a galériában. = Bihari Napló (Nagyvárad), ápr. 20./
