Pete István államtitkár, a szenátorjelöltek listájának az RMDSZ-frakciók jövőjéről magánvéleményét közölte: az RMDSZ a következő négy évben ellenzéki alakulat lesz. /Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 27./
2000. november 27.
A Sulyok István Református Főiskola - Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) fennállásának tizedik évfordulóján háromnapos /nov. 24-26./ jubileumi megemlékezést és tudományos ülést szerveztek a PKE központi épületében, a Református Püspöki Palotában. Nov. 24-én a diákfórum keretében Szabó László, a magyar ifjúsági és sportminisztérium államtitkára tartott előadást a határon túli ifjúságpolitikáról. Tőkés László püspök, a Pro Universitate Partium Alapítvány Kuratóriumának elnöke hangsúlyozta: az egyháznak fontos szerepe volt az egyetem létrehozásában. Szilágyi Zsolt, az Alapítvány Kuratóriumának tagja, parlamenti képviselő hangot adott ama meggyőződésének, mely szerint "...az egyetem nem egy váradi ügy, nem egy bihari ügy, nem egy erdélyi ügy. Számunkra, úgy érzem, ez egy nemzeti ügy". Nov. 25-én többek között dr. Tonk Sándornak, a Sapientia Alapítvány Kuratóriuma elnökének előadását hallgathatták meg a résztvevők. A nov. 26-i, vasárnapi záró-istentiszteleten Tőkés László hirdette az igét, majd dr. Kovács Béla rektor tartotta meg záróbeszédét. /Tököli Magdolna: Jubilált a református felsőoktatás. = Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 27./
2000. november 27.
A Sulyok István Református Főiskola - Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) fennállásának tizedik évfordulóján háromnapos /nov. 24-26./ jubileumi megemlékezést és tudományos ülést szerveztek a PKE központi épületében, a Református Püspöki Palotában. Nov. 24-én a diákfórum keretében Szabó László, a magyar ifjúsági és sportminisztérium államtitkára tartott előadást a határon túli ifjúságpolitikáról. Tőkés László püspök, a Pro Universitate Partium Alapítvány Kuratóriumának elnöke hangsúlyozta: az egyháznak fontos szerepe volt az egyetem létrehozásában. Szilágyi Zsolt, az Alapítvány Kuratóriumának tagja, parlamenti képviselő hangot adott ama meggyőződésének, mely szerint "...az egyetem nem egy váradi ügy, nem egy bihari ügy, nem egy erdélyi ügy. Számunkra, úgy érzem, ez egy nemzeti ügy". Nov. 25-én többek között dr. Tonk Sándornak, a Sapientia Alapítvány Kuratóriuma elnökének előadását hallgathatták meg a résztvevők. A nov. 26-i, vasárnapi záró-istentiszteleten Tőkés László hirdette az igét, majd dr. Kovács Béla rektor tartotta meg záróbeszédét. /Tököli Magdolna: Jubilált a református felsőoktatás. = Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 27./
2000. november 28.
Tempfli József nagyváradi katolikus megyéspüspök visszautasította azt a nyilvános bírálatot, amelyet Tőkés László, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke tett nemrég személyével kapcsolatban egy budapesti sajtótájékoztatón. "Nyilatkozatával a püspök úr azt érzékelteti, nem volt méltó hozzám, hogy a nevezetekkel együtt jelenjek meg. Magam ezt nem tartom, mert legyen az egy szocialista képviselő, Lagzi Lajcsi, utcaseprő vagy cigány, Isten mindenkinek egyforma emberi méltóságot adott, s ezt kölcsönösen tisztelnünk kell, függetlenül a társadalmi pozíciótól. A nyilatkozat után felteszem a kérdést: merjek-e akár egyházi, akár polgári rendezvényen megjelenni a püspök úr mellett, méltónak talál-e erre - írta Tempfli püspök. /Tempfli József megyéspüspök válasza Tőkés Lászlónak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 28./
2000. november 28.
Többet temetnek Bonyhán, Árva Bethlen Kata szülőfalujában, mint ahányat keresztelnek - mondta Dénes Előd fiatal lelkipásztor, aki immár két éve szolgál a Kis-Küküllő menti faluban. Jelenleg Bonyha községközpont, összesen hét település tartozik hozzá: Bernád, Gógán, Gógánváralja, Leppend, Dányán, Jövedics és Kund. Lakosságának negyven százaléka magyar nemzetiségű, harminc-harminc százaléka román és roma. A református egyházközség hatszáz lélekkel számol, és ahogy Dénes Előd lelkipásztor elmondja, templomba járó nép lakja Bonyhát. A munkanélküliség itt is gond. A faluból számosan ingáztak Dicsőszentmártonba, az ottani gyárakba, de az ipar hanyatlásával sokan Általában egy gyereket nevelnek családonként, ritkább esetben kettőt. Ez az arány az iskola magyar tannyelvű osztályainak a megmaradását is veszélyezteti. Az elemiben már csak összevont tanítás folyik, idén már nagy nehézségek árán indult az ötödik osztály, ugyanis hiányzott a tízes létszám, amely a magyar tannyelvű osztály létjogosultságát törvényileg biztosítja. Bethlen Kata születésének 300. évfordulóján Bonyhán ünnepi istentisztelettel, történelmi tárgyú előadásokkal, képzőművészeti kiállítással, kórushangversennyel tisztelegtek emléke előtt. Tonk Sándor történész a nagyasszony koráról, életéről és tevékenységéről tartott előadást, Buzogány Dezső teológiatanár a 18. század egyházi életéről, a reformációról beszélt. Kántor Zita bonyhai születésű, Marosvásárhelyen élő fiatal képzőművész az évfordulón a helybéli Bethlen-kastélyban állította ki alkotásait. Remélhetőleg már jövőre megvalósul a szórványkollégium, amelynek célja, hogy Bonyhán járhassanak iskolába a magyar gyermekek, és a református egyház és a faluközösség által épített vendégházban lakhassanak. /Antal Erika: Bethlen Kata falujában. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 28./
2000. november 28.
A zilahi székhelyű Sinfocont Alapítvány elsősorban számítógép-kezelő, menedzseri és könyvelői kurzusokat szervez, ősztől pedig felvállalta a szilágysági magyarság új lapjának, a november 2-án útjára indult Vidéki Napló megjelentetését. Az iskolát működtető Sinfocont Kft. 1995-ben jött létre, és két évvel később jegyezték be alapítványként. A posztlíceum kétéves időtartamú könyvelői és menedzseri képzést nyújt, de ezenkívül rövid távú informatikai tanfolyamokat is szerveznek - tájékoztatott Dénes Endre. Az alapítvány elnöke azt is elmondta, hogy a tandíjakból származó bevétel nagy részét az iskola fejlesztésére fordítják, ennek köszönhetően idén ősszel a közeli Krasznán is beindítottak egy posztlíceumi informatikai kurzust, sőt Zilahon az első magyar nyelvű könyvelő-menedzser szak kezdte meg a működését. - A Vidéki Napló hetente kétszer, kedden és csütörtökön jelenik meg. Elsősorban a vidék lakosságának szól, a mezőgazdaságtól az állattenyésztésig minden fontos tudnivaló megtalálható lesz benne. /Iskolaalapítás és lapcsinálás. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 28./
2000. november 28.
Nagyszalontán, Arany János városában az 1992-es népszámlálás szerint 20.660 ember élt, közülük 12.662 vallotta magát magyarnak. Jövőre már jó, ha tízezren lesznek azok, akik még értik a Toldit. Az apadást egyaránt okozza a kivándorlás és a gyermekszületések alacsony száma. Az iskolákban már nagyságrendekkel kevesebb diák tanul magyarul, mint románul. A (még) RMDSZ-es polgármester, a városvezetés nagyon is jól érti az idők szavát: igyekszik maximálisan kedvében járni a lassan itt is többségbe kerülő nemzetnek, hangadóinak, politikai szervezeteinek. A Magyar Házban hull a vakolat, de mindenki elégedettnek tűnik. Az önkormányzat december 1-je megünneplésére készülve talált 25 milliónyi fölös pénzt a városkasszában. /Bőkezűek. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 28./
2000. november 28.
Megjelent a Nyelvvédő című anyanyelvápoló folyóirat a kolozsvári Stúdium Könyvkiadó gondozásában. A próbaszámhoz mellékelt kísérőlevélben Kovácsné József Magda főszerkesztő főként a tanuló ifjúság lapjaként határozza meg a periodikát. /Az anyanyelvért. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 28./
2000. november 28.
Két éve jelent meg a könyörtelen belső kényszer hatására készült napló, Könczei Ádám naplója: Házatlan csiga. Könczei Ádám naplója (Tinivár, Kolozsvár, 1998). Írójának ereje a szenvedés elviselésében volt. Tizennyolc éves korától - a második bécsi döntés után Észak-Erdélybe került, szüleitől elszakadt, árva diák korától - korai, tragikus, 55 éves korában bekövetkezett haláláig vezette naplóját. Hátrányos családi származása - orvos apja, birtokos anyja - rossz ajánlólevél a háború utáni Romániában. Könczei megalkuvásra képtelen ember, aki magyar nyelv és irodalom szakos tanárként lett kényszerű munkanélküli. Könczei Ádám azt fájlalta, hogy nem tudott hivatásának élni. Népköltészetet, népzenét szeretett volna gyűjteni, de még pályakezdő tanárként egy koholt feljelentés miatt a tanügyből menesztették. Megszakításokkal ugyan, de hét év munkanélküliség várt rá olyan időszakban, amikor nemcsak munkanélküli-segélyt nem fizettek, de munkakerülés címén büntethetővé vált az, aki nem dolgozott. Aztán test- és lélekpusztító éveket töltött nyomdai munkásként. /Balázs Ildikó: Házatlan csiga. Könczei Ádám naplója. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 28./
2000. november 29.
Ion Iliescu elhatárolódott hajdani koalíciós partnerétől és jelenlegi riválisától, Corneliu Vadim Tudortól. Bizonyos politikai elemzők arról sugdolóznak, hogy a két párt titokban megegyezett egymással a bizonyos mértékű voksátadásról, nehogy egy harmadik párt vagy pártszövetség embere kerüljön szembe Iliescuval a második fordulóban. Iliescu, az RTDP elnöke a külföldi sajtónak a pártja iránti kedvezőtlen reagálását minősítette primitívnek a választások eredményeivel kapcsolatban. Közelebbről azt a megállapítást, hogy "az exkommunisták győztek Romániában". Iliescu pártfeladatként jelölte meg a "primitíven viszonyuló" nyugati sajtó felvilágosítását és meggyőzését pártja eurokonform törekvéseiről. Iliescu továbbá azokat "primitívezte le", akik tanult ember létükre a Nagy-Románia Párt jelöltjére szavaztak, mert azt vallják, hogy "inkább vezesse az országot Vadim Tudor, aki fejeket hullat, de legalább rendet teremt". Iliescu pártja vezetőinek ülésén megállapodtak a kisebbségi kormányzásban, csupán bizonyos kérdésekben (intézkedések a várható téli válság átvészelésére, tulajdonjog-ügy, EU-integráció) kötnek egyezményt a demokratákkal, a liberálisokkal és az RMDSZ-szel. Azt fel se vetették, hogy netán az RTDP is engedne valamiben. /Szilágyi Aladár: Kétfelé osztogatják a primitív jelzőt. = Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 29./
2000. november 29.
Nov. 28-án Jeszenszky Géza, Békés Megye Képviselő-testületének alelnöke megnyitotta Békés megyének az aradi Városházán rendezett bemutatkozó kiállítását. Az Európai Uniós CBC program támogatásával megvalósult "Ablak a világra" című pályázat Békés megye kulturális, gazdasági, turisztikai objektumait mutatta be. A Békés megyeiek először októberben mutatkoztak be Nagyváradon, majd Temesváron, ezt követően érkeztek Aradra. /(Gujdár): Román- magyar kapcsolatépítés. Békés megye kiállítással mutatkozott be az aradiaknak. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 29./
2000. november 29.
Huszonkilenc alapító tag írta alá az elmúlt hét végén a Temesvári Műegyetem Villanymérnöki Karán a legújabb magyar civil szervezet, a Techné Egyesület megalakításának okiratát. Az új civil szervezet élére dr. Delesega Gyula egyetemi tanárt, az egyesület szorgalmazóját állította a közakarat. Dr. Delesega Gyula műegyetemi tanár, a Techné elnöke, Aradtól Vajdahunyadig, Resicától Nagyváradig minden magyarul tudó értelmiségi jelentkezését várja. - A Temesváron élő magyar értelmiségiek nem ismerik egymást eléggé, még kevésbé a több mint ezer magyar nemzetiségű főiskolai hallgatót, akik igényelnék a segítségüket. E jelentős szellemi erő. Első céljuk Temesváron tanuló nagyszámú magyar főiskolás felkarolása. Idővel magyar kultúra ismeretére építve tudományos, irodalmi, művészeti iskolák teremtődhetnének az aktív együttműködésből.- Az alakulás megtörtént, most már hivatalosan vannak jelen a város közéletében. Hol a székház, hol juthat bővebb információhoz az érdeklődő? /Sipos János: Újabb magyar civil szervezet Temesváron. Megalakult a Techné Egyesület. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 29./
2000. november 29.
A vezető magyarországi lapok mindegyike komoly teret szentel a romániai fordulatnak. A Világgazdaság szerint a románok azt az Iliescut és pártját hozták vissza a hatalomba, amelynek előző kormányzati eredményei a következők: csökkent a nemzeti össztermék, leértékelődött a lej, nyolcmilliárd dollárnyi külföldi adósság halmozódott fel. Az alternatívát az a C. V. Tudor jelenti, "aki szupernacionalista, a halálbüntetés bevezetését akarja, az úgynevezett románellenes tevékenységek külön bizottságának megteremtését szorgalmazza, és a magánosítás felülvizsgálatát sürgeti". A Népszabadság szerint rémálom, ami történik. "Egy olyan országban, ahol azokra szavaznak, mint most Romániában, óriásiak lehetnek a gondok." A Magyar Nemzet szerint kiderült, hogy a románok országuk jövőjét vagy a volt kommunista aparatcsik Iliescuban, vagy a néhai diktátor udvari költőjeként és őszinte híveként elhíresült Vadimban látják. Nemzeti szégyenként élik meg a tájékozottabb románok azt, hogy a szóban forgó két politikus több szavazatot kapott, mint a racionálisan gondolkodó, technokrata Stolojan vagy Isarescu - áll a Népszava kommentárjában. "Szegény Románia! Sejthetjük, milyen légkör uralkodik egy olyan államban, amelyben az emberek nemcsak eltávolították a hatalomból, hanem a parlamentből is kiszavazták azt a Parasztpártot, amelyet megmentőjüknek hittek" - fogalmazott a Magyar Hírlap. /Lesújtó külföldi visszhang a választásokról. = Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 29./
2000. november 30.
Nov. 27-én a státustörvényről és a magyar egyetem kérdéséről tanácskoztak a határon túli magyar történelmi egyházak vezetői Budapesten. A tanácskozáson a Határon Túli Magyarok Hivatala (HTMH), a magyar kormány és a magyar egyetem létrehozásával megbízott Sapientia Alapítvány képviselői kölcsönös tájékoztatást nyújtottak. Németh Zsolt magyar külügyi államtitkár a státustörvény-tervezet jelenlegi helyzetéről tartott ismertetőt. Az egyházak képviselői egyetértettek azzal, hogy a tervezetben a szülőföld központú stratégiát érvényesítsék. Németh Zsolt annak a véleményének adott hangot, hogy a magyar kormány jelenleg nincs abban a helyzetben, hogy a külhoni állampolgárságra vonatkozó kéréseket most teljesítse. Nem zárta ki viszont annak a lehetőségét, hogy az euroatlanti integrációs folyamatok előrehaladásával ez megvalósuljon. - Az elképzelés szerint a határon túli magyarok bizonyítványt kapnának. A megfelelő legitim szervezetek és a határon túli magyar egyházak közös minősítése alapján határoznák meg, hogy ki tekinthető a magyar nemzet tagjának. A státustörvény kapcsán szóba került még az egészségügyi ellátás kérdése is. Szabó Tibor, a HTMH elnöke kifejtette: az egészségügyi ellátás támogatása nem a magyarországi egészségbiztosítási rendszeren, hanem közalapítványon keresztül történne. A találkozón jelen voltak a kárpátaljai, a délvidéki és felvidéki egyházak képviselői is. Valamennyi régió egyháza csatlakozott az erdélyi magyar történelmi egyházak augusztus 31-én elfogadott közleményéhez. A megbeszélésen az erdélyi magyar történelmi egyházak részéről részt vett Tőkés Elek, az Erdélyi Református Egyházkerület tanügyi tanácsosa, Tőkés László, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke, Potyó Ferenc általános érseki helynök, Szabó Árpád unitárius és Mózes Árpád evangélikus püspök. /Határon túli magyar egyházfők Budapesten. Szülőföld központú stratégiát támogatnak. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 30./ A romániai egyházi vezetők délelőtt külön munkamegbeszélést tartottak a magyar kormány képviselőivel, elsősorban tanügyi kérdésekről. Elhangzott, hogy az egyházi alapítványi magánegyetem támogatására szánt összeg szerepel a magyarországi költségvetési törvénytervezetben, amit éppen a napokban vitat az Országgyűlés. Meghallgatták a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem magyar részlegének bővítéséről szóló tájékoztatást is. A délutáni megbeszélésen a Kárpát-medencei magyar egyházi képviselők napirendre tűzték és apró módosítással elfogadták az erdélyi egyházfőknek a státustörvénnyel kapcsolatos állásfoglalását. /Az augusztus 31-én Kolozsváron kelt dokumentumról van szó./ A jelenlévők egyetértettek Tőkés László királyhágómelléki református püspök azon javaslatával, hogy az úgynevezett státustörvény majdani kedvezményezettjeinek meghatározásában az egyik kritérium legyen a vallási hovatartozás, illetve az egyházi tagság. A határon túli magyaroknak adandó egészségügyi támogatást illetően az egyházi vezetők szorgalmazták, hogy az ne csak a betegek magyarországi gyógykezelésére adjon lehetőséget, hanem segítse egészségügyi központok létrehozását, fenntartását is a határokon túli magyarlakta vidékeken. /Máté Zsófia: Napirenden a státustörvény. = Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 30./
2000. december 1.
Nov. 30-án Nagyváradon dr. Indig Ottó irodalomtörténész bemutatta Nikolits Árpád-Ferenczy Béla: Embermesék állatoknak /Háttér Kiadó, Budapest/ című kötetét. A könyv a Kárpát-medencei valóságot tárta fel. Nikolits Árpád történetei mellett Ferenczy Béla illusztrációi sorakoznak. /Élettapasztalatokból született embermesék. = Bihari Napló (Nagyvárad), dec. 1./
2000. december 1.
Gellért Sándor költőre emlékezett a Szatmári Friss Újság. Gellért Sándort csak részben értette meg kora. Mikolán élt, Mikola számára a hűség jelképévé vált. Kéziratban maradt több verseskötete és tanulmánykötete. /Gellért Sándorra emlékezünk. Gellért Sándor, a költő. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), 2000. dec. 1./ Gellért Sándor /Debrecen, 1916. dec. 11. - Szatmárnémeti, 1987. nov. 14./ munkáit az utóbbi években kezdik kiadni: A magyar Kalevala énekei /Literator, Nagyvárad, 1999/.
2000. december 5.
A liberális pártelnök, Mircea Ionescu-Quintus szerepelt a szekus listán. Elgondolkoztató volt a kijelentése: ″Olyan tisztségeket töltöttem be, hogy ha bűnösnek éreztem volna magam, eltüntethettem volna a dossziémban lévő iratokat.″ Ez megerősíti azt, hogy a dossziékat átnézték valakik, jó néhány ismert politikusét eltüntették, kifehérítették. Az pedig közismert, hogy a ma is aktív (azaz 1989 decembere után ″átállt″, s az 1990 márciusában újjáalakult titkosszolgálatoknál tovább szolgáló) ügynököket, besúgókat, hírszerzőket védi a törvény, akkor is, ha szenátorok vagy képviselők. Nyilván minden politikai alakulatba beépültek, s e szabály alól nem lehet kivétel az RMDSZ sem. /R. Gy.: Hiányjeles dossziék. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 5./
2000. december 5.
Nov. 24-25-én Fugyivásárhelyen ezúttal A civil társadalmi struktúrák az egyház életében a mai Romániában címmel értekeztek a Studium Academicum Alapítvány második szemináriumán. Az egyháznak használnia, és nem kihasználnia kell a polgári szervezeteket - foglalta össze az elhangzottakat Kállay László elnök-házigazda, helyi református lelkipásztor. Makai Dimény Judit, a nagyváradi Albin Alapítvány szociális munkása kiemelte, hogy egy szervezet létrehozásához elsősorban a kölcsönös bizalomra, információra és felkészültségre van szükség. /Keresztény szemmel a civil szervezetekről. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 5./
2000. december 8.
Tőkés László püspök közleményében leszögezte: "Megszívlelem Tempfli József bírálatát, és ezúton kérek elnézést tőle. Jó lelkiismerettel kijelentem, hogy nem volt szándékomban megsérteni. Nagyon remélem, hogy sok küzdelemben kipróbált évtizedes baráti szövetségünk és közös szolgálatunk nem szenved kárt ezen a sajnálatos ellentét miatt.″ Emlékezetes, hogy Tőkés László kifogásolta Templi József megjelenését egy nagyváradi RMDSZ-kampánygyűlésen, amire a katolikus püspök neheztelésének adott hangot. - Tőkés László kifejtette: ″Az országunkban végbemenő meredek balratolódás - és visszarendeződés - körülményei között viszont aggodalommal tapasztalhatjuk az RMDSZ-ben is érvényesülő baloldali tendenciákat, amelyek ez esetben éppen az utódkommunista MSZP, vagy a vele koalícióban volt SZDSZ által részesülnek támogatásban.″ A püspök leszögezte: az egyház nem fordult szembe az RMDSZ-szel, másfelől viszont azt sem tehette meg, hogy jogos fenntartásait elhallgassa. /Tőkés László elnézést kér Tempfli Józseftől. Egyháza nem fordult szembe az RMDSZ-szel. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 8./
2000. december 11.
Csíkszeredában dec. 9-én a romániai középszintű művészeti oktatásban tevékenykedő magyar pedagógusok megalakították szakmai szervezetüket, az Erdélyi Magyar Művészpedagógusok Egyesületét. Zsigmond Márton festőművész, Hargita megye Tanfelügyelőségének képzőművészeti szaktanfelügyelője kezdeményezte a találkozót, melyen közel harminc képzőművészeti, illetve zene szakos pedagógus jelent meg: a marosvásárhelyi, kolozsvári, nagyváradi, sepsiszentgyörgyi, székelyudvarhelyi és csíkszeredai művészeti középiskolák tanárain kívül, szatmárnémeti, kézdivásárhelyi, gyergyószentmiklósi tanítóképzők és általános iskolák is képviseltették magukat. A tervezett egyesület a magyar művészpedagógusokat kívánja tömöríteni az óvónőktól az egyetemi tanárokig. /Művészpedagógusok szervezete. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 11./
2000. december 12.
Dec. 12-én tartja tisztújító közgyűlését az Erdélyi Református Egyházkerület. Ezt megelőzően, dec. 11-én az Igazgatótanács ülésezett, amelynek napirendjén a püspökválasztás előkészítése szerepelt. Hat évenként tartanak tisztújítást. Ez alkalommal megújítják az összes egyházkerületi tisztségviselő mandátumát, püspököt, főjegyzőt, főgondnokot, generális direktort, aljegyzőt, igazgatótanácsi tagokat, bizottsági képviselőket stb. választanak. A jelöléseket a kerület 16 egyházmegyéje teszi meg. Az egyházkerületi tisztségviselők személyéről titkos szavazással döntenek. A közgyűlésben hivatalból részt vesz az egyházkerület püspöke, a főjegyző, főgondnok, gondnok, generális direktor, a fegyelmi bizottság tagjai, illetve az egyházmegyék lélekszámától függően egyházi és világi küldöttek. A református egyház alapszabályzata értelmében az önálló és állandó lelkészi állást vagy lelkészi képesítéshez kötött rendes tanári állást viselők közül választhatnak püspököt. A közgyűlésnek Pap Géza kolozsvári felsővárosi református lelkész és dr. Molnár János teológiai professzor közül kell választania püspököt. Pap Gézát 15, dr. Molnár Jánost pedig 4 egyházmegye jelölte. Többen dr. Csiha Kálmán jelenlegi püspököt is jelölték, aki azonban bejelentette, hogy nyugdíjba vonul- Dr. Molnár János teológiai professzor csupán Csiha Kálmán visszalépése után jelentette be, hogy vállalja a jelölést. Mint fogalmazott, a püspök iránti tiszteletből nem indult volna Csiha Kálmán ellenében. Pásztori Kupán Gerő István nagyenyedi lelkész neve is felmerült, aki szintén úgy döntött, hogy nem vállalja a jelölést. A főjegyzői (püspök-helyettesi) tisztségre Antal Zoltán székelyudvarhelyi esperest, Kató Béla sepsiillyefalvi lelkészt, Molnár János teológiai professzort és Vetési Lászlót, az egyházkerület szórványügyi szakelőadóját jelölték. A generális direktori tisztre Ötvös József vásárhely-cserealji lelkészt, Antal Zoltán székelyudvarhelyi esperest, Baczoni Sándor szovátai lelkészt, Kiss Jenőt, a Babes-Bolyai Tudományegyetem vallástanárképző tanárát és Vetési Lászlót javasolták. Dr. Molnár János 1955-ben született Zsibón. 1974-ben érettségizett és felvételizett a Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézetbe. A doktori szigorlatot 1990-ben tette le. 1980-1983 között segédlelkész a Nagyvárad-Velencei gyülekezetben. Az akkori egyházi vezetőség egyik napról a másikra mint nem kívánatos személyt 1983-ban áthelyezte Apátkeresztúrra, 1986-ban pedig felfüggesztette helyettes lelkészi szolgálatából. 1986-ban az Erdélyi Református Egyházkerület fogadta be, a kolozsvári belvárosi gyülekezetben segédlelkész. 1986-tól teológiai előadótanár és professzor. 1998-tól a Babes-Bolyai Tudományegyetem Református Tanárképző karának dékánja és tanszékvezetője. Tudományos munkássága: hat önálló kötet, ötven szaktanulmány, negyvenöt egyházi, pedagógiai és szakkérdésekkel foglalkozó újságcikk. A Református Nőszövetséggel közösen Zsobokon létrehozták a Bethesda gyermekotthont és szórvány-iskolaközpontot, Kolozsváron az Aksza missziós házat, Farnason pedig öregotthont. Pap Géza 1954-ben született Kolozsváron. 1978-ban végezte tanulmányait a Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézetben. 1979-től Bukarestben segédlelkész. 1981-től a Kolozs megyei Magyarkiskapuson szolgál. 1988 decemberétől kolozsvári felsővárosi lelkész. /Papp Annamária: Tisztújítás az Erdélyi Református Egyházkerületben. Molnár János és Pap Géza közül választanak püspököt. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 12./
2000. december 12.
Az elmúlt tanévben harminckilencen végeztek idegenforgalom-földrajz szakon a Babes-Bolyai Tudományegyetem gyergyószentmiklósi kirendeltségén. Dombai István, a főiskola aligazgatója elmondta, hogy a harminckilenc végzősből harmincöten sikeresen államvizsgáztak, és közülük öten folytatják tanulmányaikat Kolozsváron, a Babes-Bolyai Tudományegyetem földrajz karán. Tizennyolcan pedig munkába álltak. Két diák külföldi továbbtanulási lehetőséggel próbálkozik. Azok a végzettek, akik munkába álltak, többnyire szülővárosukban helyezkedtek el. Legfőképpen az idegenforgalmi iparban, vagy a tanügyben adódott számukra munkalehetőség. Ugyanis az itt szerzett oklevéllel a turisztika adta lehetőségeken kívül V-VIII. osztályban is taníthatnak földrajzot és idegen nyelvet. Ősztől 299-en nyertek felvételt a gyergyószentmiklósi főiskolára. Két szak indult: idegenforgalom-földrajz 186 hellyel, illetve kartográfia-topográfia-kataszter 113 hellyel. A két szakra összesen 202 magyar és 97 román fiatal jutott be. - A közeljövőben létre szeretnének hozni egy könyvtárat olvasóteremmel együtt, mert a jelenlegit már kinőtték. /Jánossy Alíz: Gyergyószentmiklós. Kis város, kis főiskola. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 12./
2000. december 12.
Hollanda Dénes egyetemi tanár /Marosvásárhely/ 1998-ban létrehozta a Hollanda Alapítványt, amelynek célja a magyar nyelvű magánegyetem megteremtésének elősegítése volt. Ez a lépése dékáni tisztségébe került. Arra viszont nem gondolt, hogy erdélyi magyarok között is lesznek olyanok, akik nem támogatják. Az 1999-ben az Apáczai Közalapítványhoz benyújtott pályázatát az RMDSZ csúcsvezetésének a nyomására utasították vissza. Földterület vásárlására, annak telekkönyveztetésére kértek anyagi segítséget. Ez lett volna az alapfeltétele annak, hogy a legrövidebb időn belül elkezdhessék az építkezést. Az elutasításnál arra hivatkoztak, hogy Marosvásárhelyen nincsenek meg az egyetemalapításhoz szükséges feltételek. Valójában itt adott a jól képzett tanári kar: a Petru Maior Műszaki Egyetemen húsz tanár magyar, ami az összlétszám egyötödét jelenti. A diákok között pedig harmincöt százalék ez az arány. Vásárhelyen magyar tanárok oktatnak magyar diákokat - román nyelven. - Április 9-én, hogy az RMDSZ csúcsvezetésének két tagja, Frunda György és Borbély László az egyetem rektoránál puhatolózott a magyar nyelvű oktatás bevezetésének lehetőségéről. Az egyetem vezetősége ezt visszautasította. Ezután Marga tanügyminiszter javasolta: engedélyez egy új szakot, a másik hármon megduplázza a beiskolázási keretszámokat, ha az egyetem szenátusa beleegyezik abba, hogy ugyanazon szakokon ugyanolyan - ötvenes - létszámú magyar csoportokat indítsanak. A szenátus ezt az ajánlatot is visszautasította. - Az RMDSZ hallgat. Markó Béla fél éve halogatja, hogy leüljön Hollandával tárgyalni. - A Hollanda Alapítvány ezután beszüntette működését. Amikor létrejött a Sapientia Alapítvány, azt gondolták, hogy a marosvásárhelyi műszaki kar minden nehézség nélkül beépülhet a majdani erdélyi magánegyetembe. Erre elkészítették a tervet. Hollanda szerint évi kétmilliárd forintnyi befektetéssel már három év után beindítható a műszaki karon az oktatás. /Szentgyörgyi László: Elképzelés már van, pénz még nincs. Beszélgetés Hollanda Dénes egyetemi tanárral. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 12./
2000. december 12.
Ahelyett, hogy büszkék lennénk a csángókra, gyakran lenézzük őket, vagy egyszerűen tudomást sem akarunk venni a Gyimesekben és Moldvában élő testvéreinkről - rótta fel minden magyarnak Csoma Gergely a december 3-ai Csángó Nap nagyváradi rendezvényén. Az erdélyi származású, Budapesten élő csángószakértő történelmi csodának nevezte e közösség fennmaradását, hiszen a lelki terror és az elszigetelés ellenére évszázadokat éltek túl. Csoma Gergely a hetvenes-nyolcvanas években sokat járt a csángók között, akiket "élő őskövületeknek″ nevezett. Szilágyi Zsolt parlamenti képviselő, az eseményt szervező Participatio Alapítvány elnöke leszögezte: "Úgy érezzük, hogy segítünk a csángókon, de néha sajnos többet ártunk, mert rosszul nyúlunk a témához. Egyébként a romániai magyarság helyzetén csak úgy javíthatunk, ha segítünk a csángóknak is.″ Az esten a klézsei Kotis Mihály nagyváradi orvostanhallgató is beszélt, egyike azon kevés csángó fiatalnak, akik tanulmányaik befejeztével haza szeretnének térni. Róka Szilvia, a bákói székhelyű Moldvai Csángómagyarok Szövetségének irodavezetője az elnyomás kapcsán elmondta, hogy nagyon sok csángó család például azért nem írta alá az anyanyelvi oktatást igénylő ívet, mert gyermekeiket román társaik és tanáraik megfenyegették, s tartottak a megtorlástól. - Szilágyi Zsolt felvetette a Csángó Baráti Társaság megalapításának ötletét, zenés előadás és tanítással egybekötött moldvai csángó táncház zárta a délutánt. /(pataky): Csángók - élő őskövületek. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 12./
2000. december 12.
Dorin Florea, Marosvásárhely polgármestere még december folyamán 55 személlyel akarja csökkenteni a polgármesteri hivatal személyzetének létszámát. A hivatalban dolgozók elbocsátásának megkönnyítésére sajátos módszert talált ki. Bárki a lakosok közül, akinek valamilyen panasza van az ott dolgozók valamelyikére, sérelmét előadhatja a polgármesternek. Másik eredeti ötlete a polgármesternek az utcai újságárudák esztétikai alapú megregulázása. /Antal Erika: Marosvásárhely. A polgármester eredeti ötletei. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 12./
2000. december 12.
A Nagyváradi Magyar Diákszövetség (NMD) interregionális fórumot szervezett Nagyváradon. Szabó József, az NMD elnöke elmondta, a fórum elsődleges célja az öt régióban - Vajdaság, Kárpátalja, Felvidék, Magyarország és Erdély - működő magyar diákszervezetek külügyi kapcsolatainak összehangolása. "Haladásnak tartom, hogy sikerült elkészíteni egy 2001 augusztusáig szóló, közös programnaptárt. Jövő nyáron a Vajdaságban találkozunk. Ott Kárpát-medencei kultúrhetet szeretnénk rendezni, ezzel is megismertetve a régiók jellegzetességeit. Szeretnénk, ha ez a fórum vándorgyűléssé válna, ezért a következő alkalommal egy másik városban fogunk tanácskozni, előreláthatóan tanügyi kérdésekről″ - tájékoztatott az NMD elnöke. /Interregionális kezdeményezés. = Krónika (Kolozsvár), dec. 12./
2000. december 12.
Dec. 2-án Bihar községben rendeztek civil akadémiát Teleház - lehetőségek, feltételek és nehézségek Romániában címmel. A teleházak képviselőinek és egyéb szervezetek vezetőinek tapasztalatcseréje zajlott. A teleházmozgalom Romániában több mint egyéves múltú: 1999. július 21-én nyílt meg Székelyudvarhelyen az első teleház, idén március 25-én pedig Tasnádon megalakult az országos szövetség is. A teleház kapcsolat a modern információs társadalom és a település polgárai között. Fontos, hogy megőrizze függetlenségét az egyháztól és a politikától - figyelmeztetett Tóga István, a Romániai Teleházak Szövetségének elnöke -, de együttműködhet a helyi elöljárósággal az adott település fellendítése érdekében. Teleház működik Székelyudavrhelyen, Tasnádon, Érmihályfalván és /dec. 1-jétől/ Szalacson. A mostani megbeszélésen megjelentek a Temes megyei csákovai és újszentesi román teleházak munkatársai is. /P. L. Zs.: Ötletbörze teleházasoknak. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 12./
2000. december 12.
Erdélyben a reformátusok ifjúsági szervezete, az Ifjúsági Keresztyén Egyesület (IKE) a '89-es rendszerváltást követően alakulhatott újra. Mindkét református egyházkerületben működnek IKE-szervezetek. Az IKE különböző módon próbálja megszólítani a fiatalokat, a hagyományos bibliaórák mellett vannak sport-, zenei és kézművesprogramjaik is. /Fábián Tibor: Keresztyén fiatalok missziója - fiatalok között. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 12./
2000. december 12.
A nagyváradi születésű Miklóssy Gábor (1912-1998) festőművész már pályakezdésekor nagyméretű képeivel hívta fel magára a figyelmet. A váradi pályakezdés esztendeiben figyelmét továbbra is az egyházi és történelmi témák kötötték le. Miklóssy Nagyváradon 1948-ban elnyerte az 1848-49-es szabadságharc centenáriuma alkalmából kiírt pályadíjat. Későbbi útja Kolozsvárhoz kötötte. Mindvégig hű maradt ifjúkori festészeti ideáljaihoz: tradíciókat összegező, a nemzeti romantikát vállaló, a formákat és az erőteljes kontúrokat egyéni módon kezelő kiváló kolorista volt. A szülővárosban, Nagyváradon most az Unitárius Egyházközség rendezett a neves művész szakrális képeiből kiállítást. /Indig Ottó: Miklóssy Gábor hazatérése. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 12./
2000. december 12.
A nagyváradi születésű Miklóssy Gábor (1912-1998) festőművész már pályakezdésekor nagyméretű képeivel hívta fel magára a figyelmet. A váradi pályakezdés esztendeiben figyelmét továbbra is az egyházi és történelmi témák kötötték le. Miklóssy Nagyváradon 1948-ban elnyerte az 1848-49-es szabadságharc centenáriuma alkalmából kiírt pályadíjat. Későbbi útja Kolozsvárhoz kötötte. Mindvégig hű maradt ifjúkori festészeti ideáljaihoz: tradíciókat összegező, a nemzeti romantikát vállaló, a formákat és az erőteljes kontúrokat egyéni módon kezelő kiváló kolorista volt. A szülővárosban, Nagyváradon most az Unitárius Egyházközség rendezett a neves művész szakrális képeiből kiállítást. /Indig Ottó: Miklóssy Gábor hazatérése. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 12./
