Margittán az új római katolikus templomban koncertezett Márk Attila brassói gitárművész, aki tíz éve ad elő megzenésített verseket. Főként erdélyi költők verseiből válogat, többek között Reményik Sándor, Dsida Jenő, Áprily Lajos, Szemlér Ferenc, Szabédi László költeményeit zenésítette meg, az egyetemes magyar lírából pedig József Attila, Ady Endre verseit. A ma élő költők közül Lendvai Éva, Csávossy György alkotásai vonzanak. Márk Attila sok helyen fellépett, a legnagyobb városoktól, mint Budapest, Bécs vagy Salzburg, a legkisebb településekig. A sok dal hat kazetta formájában jelent meg különböző kiadóknál. Márk Attila elvégezte a gyulafehérvári egyetem hitoktató szakát. Tanít, de a hittanórákon inkább énekel a gyermekeknek. /Dérer Ferenc: Brassói gitárművész Margittán. = Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 31./
2000. október 31.
A nagykárolyi Collegium régizene-együttes október közepén már az idén harmadszor lépett a mihályfalvi közönség elé: a Nyíló Akác fesztiválon, a Bocskai-szobor avatásán és legutóbb a református diakóniai központ alapkőletételén vett részt. A Collegium együttes 1977-ben alakult, ebben a műfajban az elsők között az országban. A négy állandó tagja 1980 óta zenél együtt, munkahelyi elfoglaltság mellett: Deák Endre és Vezér János zenetanár, Keresztesi Ildikó angoltanár, Enyedi Zsolt informatikus. Műfajuk pontos meghatározása: régi zene historikus felfogásban. Erdélyen kívül Magyarországon és Németországban is felléptek már, muzsikájukat CD és hangkazetta is őrzi. /Rencz Csaba: A Collegium együttes Mihályfalván. = Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 31./
2000. november 2.
Teljes képviselőjelölti listát nyújtott be a Romániai Magyar Szabaddemokrata Párt Zilahon, a 33. választókerületben. A 6 jelölt közül mindössze ketten szilágyságiak: Váradi Tibor szilágycsehi almérnök, akit korábban kizártak az RMDSZ megyei küldöttei tanácsából, mert a helyhatósági választásokon a szövetség ellen kampányolt. Ugyanoda valósi a másik jelölt is, Vári József technikus. Első helyen viszont Rith Stefan nagykárolyi vállalkozó szerepel, őt Iarto Stefan a Macrohard igazgatója követi. Listára került még Merk Luiza Tünde mérnök (Nagykároly), Böszörményi Albert kismajtényi mérnök. A felsőházi jelöltek: Vincze Maria közgazdász Nagykárolyból és Dohi-Trepszker Gheza-Gavril Szatmárnémetiből. A szilágyságiak eddig nem is tudták, hogy az Iliescuék zsebpártjának tartott csoportosulásnak helyi filiáléja lenne Zilahon vagy a megyében. A hírt megdöbbenve vette tudomásul a helyi média: hat személy lak- és munkahelye a szomszédos megyében van, Szilágyban nem is ismerik őket. /(Fejér László): Szabaddemokrata jelöltállítás a Szilágyságban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 2./
2000. november 2.
Temesváron a reformáció ünnepe idén egybeesett a templomépítő és gyülekezeterősítő Szabolcska Mihály halálának 70. évfordulójával. Tőkés László, a Királyhágómelléki Egyházkerület püspöke e jeles napon Temesváron hirdetett igét. Az ünnepség a temesvári reformátusok Makovecz Imre tervezte Új Ezredév Központjának építőtelepén kezdődött a Millenniumi zászló bemutatásával, melyet a magyar kormány adományozott a Királyhágómelléki Református Egyházkerületnek. Tőkés László püspök a felszalagozott zászlóra utalva közölte, hogy a zászlót a nagyváradi varadinumi ünnepségek alkalmából vette át (májusban), és azóta több gyülekezetben is bemutatták. Hogy hány helyre jutott el eddig, a rúdjára kötött szalagok mutatják, mert tisztelete jeléül minden gyülekezet eggyel gyarapította a számukat. Bányai László esperes meleg szavakkal ajánlotta a jelenlévők figyelmébe Szekernyés János Temesvár reformátussága című kötetét. Tőkés László a temesvári templomépítést a babilóniai fogságból szabadultakéhoz hasonlította, akik, amint szabaddá váltak, hozzákezdtek Jeruzsálem falainak újjáépítéséhez. Tőkés László a szeretet hirdetőjének, a szeretet költőjének nevezte Szabolcska Mihályt. A pap-költő előd munkásságát Gazda István, az Új Ezredév gyülekezet lelkésze és Kovács Zsombor, a temesvári evangélikus közösség papja méltatta. Szekernyés János helytörténész előadását tartott Szabolcska Mihályról, a papról, a költőről, Temesvár kimagasló közéleti személyiségéről. Szabolcska hetven évvel ezelőtt nyugdíjasként, Budapestről Temesvárra jött igét hirdetni, és okt. 31-én itt érte a halál. /Sipos János : Tőkés László igét hirdetett a temesvári Új Ezredév Központ építőtelepén. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 2./
2000. november 2.
Nagyváradon az Állami Színház Szigligeti Társulata a 2000/2001-es évadban bővíteni szeretné bérleteit. Tavaly 723 felnőtt és nyugdíjas váltott bérletet, az idén csak 523-at adtak el. Nőtt viszont a diákbérletesek száma: a tavalyi 1663 helyett az idén 2121 diák kíván rendszeresen színházba járni. /Kulcsár Andrea: Szigligeti Társulat. = Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 2./
2000. november 3.
Okt. 20-22. között rangos nemzetközi konferencia színhelye volt Nagyenyed református vártemploma és a Bethlen Gábor Kollégium díszterme. Gert Schutte hollandiai parlamenti képviselő keresztyén iskolai oktatás: a szülők, az állam és az egyház c. előadását Hannie Herman-Mostert ismertette, majd Jan Geersing, a hollandiai Friesland polgármestere a gyakorlati keresztyén oktatásról értekezett. Ezek után dr. Szőcs Éva az Életvédelem és magzatvédelem c. kötetet ismertette, mely a komáromi és nagyváradi nemzetközi konferenciákon elhangzott előadásokat foglalta össze s mely anyag a Királyhágómelléki Református Egyházkerület kiadásában látott napvilágot. Este a kolozsvári Állami Magyar Opera művészei Kodály Zoltán Székelyfonójából részleteket adtak elő. Dr. Juhász Tamás kolozsvári teológiai tanár a XIX. századi kollégiumi liberalizmusról tartott előadást, dr. Berthold Köber nagyszebeni teológiai professzor az erdélyi szászok egyházáról és iskolájáról értekezett, dr. Csűry István nagyváradi generális direktor a nevelés tekintélyéről tartott színvonalas előadást, Ben Nitraw, a hollandiai Manddat Alapítvány elnöke a holland református egyházak tevékenységét ismertette, Demény Attila, a Romániai Magyar Zeneszerzők Társulatának elnöke a hazai zenei oktatás gondjait fejtegette, Tőkés Elek kolozsvári egyházkerületi tanácsos egyházi iskoláink jelenéről és jövőjéről értekezett. A magyarlapádi Pirospántlikás népi együttes magyar népdalokkal emelte az est hangulatát. A vasárnapi istentiszteleten dr. Tőkés István kolozsvári teológiai professzor hirdette Isten igéjét. Pápai Páriz Ferenc kollégiumi rektorprofesszor emlékplakettjének leleplezése után megkoszorúzták a Gergely István kolozsvári szobrászművész által készített emlékplakettet. A plakett szövege: "A lélek csendességének és ezzel együtt az egészségnek fundamentuma, a léleknek Istennel való megbékélése, mely minden jóságos cselekedetnek is és bölcsességnek is kútfeje PÁPAI PÁRIZ FERENC 1649-1716 az orvostudomány doktorának és a jeles nagyenyedi kollégium nyilvános professzorának emlékére állíttatta a református eklézsia az Úr 2000. esztendejében." /Győrfi Dénes: Templom és iskola. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 3./
2000. november 3.
A Romániai Magyar Közgazdász Társaság (RMKT) tízéves fennállását ünnepelte szeptemberben, a gyilkostói vándorgyűlésen. A 13 helyi szervezetnek ma mintegy 500 magyar közgazdász tagja van. Az aktív tagság egyre nagyobb része a fiatalok köréből kerül ki. Az új elnök, Somai József, a társaság alapító tagja és 1995 óta ügyvezető alelnöke. Somai kifejtette: a társaság már az első időszakban felvállalta a felnőttképzést. Komoly támogatást kaptak a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemtől. Később az ifjúság képzése lett központi kérdésükké. A Bölöni Farkas Sándor Alapítvány (az RMKT hozta létre) keretében sikerült először egy két és fél éves képzést megvalósítani Magyarországon, 24 fiatal számára, majd más 36 fiatal számára héthetes szakmai képzést biztosítottak, a Budapesti Közgazdasági Tudományegyetemmel együttműködve. Tervezik, hogy a képzést kihelyezik a helyi szervezetekhez, mert ott van a tagság, a közgazdászok. Az ifjúság az utóbbi években nagyobb létszámban vesz részt az RMKT programjain. Az ifjúsági frakció (RIF) mostanra igen aktívan működő szervezet lett. Ma már saját vándorgyűléseiket tartják. Most végre beindult a magyar nyelvű közgazdasági oktatás Kolozsváron (Nagyvárad és Sepsiszentgyörgy után), és nemsokára beindul Csíkszeredában és Udvarhelyen is. A fiókszervezetek részére is szakkönyvtárat akarnak létrehozni. Az RMKT szeretne kutatással is foglalkozni, érdekében létrehoztak hány szakmai szekciót. Ki kellene dolgozni az erdélyi régió gazdaságfejlesztési tervét. Az RMKT tartja a kapcsolatot a 17 létező vállalkozásfejlesztő központtal. Új színt jelentett a társaság életében a már közel három éve megjelenő KÖZGAZDÁSZ FÓRUM. /Rácz Éva: Hogyan tovább, közgazdászok? = Szabadság (Kolozsvár), nov. 3./
2000. november 4.
Nagyváradon nov. 3-án ünnepelték meg a magyar tudomány napját. A Bihar megyei és Nagyváradi Civil Szervezetek által szervezett első rendezvényen több előadás hangzott el. Az előadók között voltak magyarországi professzorok és erdélyi kutatók. Dr. Fleisz János a Nagyváradon működött Jogakadémia történetét ismertette, Dukrét Géza pedig a helytörténeti kutatás helyzetét. /Magyar tudomány napja. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 4-5./
2000. november 6.
Nov. 4-én felavatták Kolozsváron a Romániai Magyar Pedagógus Szövetség (RMPSZ) Gál Kelemenről elnevezett, felújított székházát. Az avatási ünnepséget Szőcs Judit, az RMPSZ országos alelnöke nyitotta meg, aki örömmel állapította meg, hogy az eseményen az RMPSZ, az RMDSZ, a történelmi egyházak, valamint Magyarország képviselői egyaránt jelen voltak. A Gál Kelemen Oktatási Központ a könyvtári szolgáltatásokon kívül sikereket ért el a szemléltető anyagok (CD-k, videokazeták, kiadványok stb.) terén is. Lászlófy Pál, az RMPSZ országos elnöke a területi oktatási központoknak a hazai oktatási életben betöltött szerepét méltatta, és örömét fejezte ki, hogy a nagyváradi Partium Oktatási Központ, a szovátai Teleki-ház és a Székelyföldi Területi Oktatási Központ mellé újult erőkkel zárkózik fel a kolozsvári Gál Kelemen Oktatási Központ is. /Szabó Csaba: Felújított székházban a Gál Kelemen Oktatási Központ. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 6./
2000. november 6.
Nov. 5-én ünnepi istentisztelet tartottak a várad-velencei református templomban, melyet két hónapi munkával belülről teljesen felújítottak. A felújítás idején a velencei reformátusok Nagyvárad közeli római katolikus templomában tartották egyházi szertartásaikat. /Dérer Ferenc: Várad-velencei református egyházközség. = Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 6./
2000. november 6.
Nov. 4-én Marosszentgyörgyön, a római katolikus plébánián találkoztak a ditrói, nagyváradi, sepsiszentgyörgyi, marosszentgyörgyi, szászrégeni, türkösi (Brassó megye), csíkszeredai, kolozsvári és marosvásárhelyi szellemi és mozgássérült személyekkel foglalkozó Hit és Fény közösségek vezetői. Fülöp Hajnal országos felelős elmondta, a Hit és Fény csoportok sérült gyerekekből, fiatalokból, hozzátartozóikból, és a rajtuk segíteni akaró személyekből tevődnek össze. A közösségek kéthetente, havonta találkoznak, s közösen énekelnek, igét olvasnak, kézimunkáznak. /Simon Virág: Elemezték a Hit és Fény csoportok tevékenységét. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 6./
2000. november 7.
A Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetsége /MISZSZ/ mint érdekvédelmi és közképviseleti szervezet, az RMDSZ szövetségeseként a kilencvenes évek elején fontos szerepet töltött be az erdélyi magyar közéletben. Nagy Pál harmadik éve a MISZSZ elnöke. Kifejtette, hogy erre a szervezetre is rányomta bélyegét a közömbösség, a letargia, a kiábrándultság. Szükség van egy erős országos magyar ifjúsági szövetségre. Sokkal többet szeretett volna megvalósítani, mint amit eddig sikerült. A fásultság nemcsak a MISZSZ-re volt jellemző, hanem az egész erdélyi magyar társadalomra. A MISZSZ és az RMDSZ között nincs különösebb konfliktus, sem különösebb egyetértés. Szerinte változás lenne, ha az RMDSZ észrevenné, hogy a sokat hangoztatott egységébe az ifjúság is beletartozik. - A MISZSZ-ből kiváltak azok, akik tényleg a politikára helyezték a hangsúlyt, nem pedig a közösségépítésre, az ifjúsági szervezetek tevékenységére. Ők alakították meg a Reform Tömörülést, s megpróbáltak az RMDSZ-en belül több-kevesebb sikerrel küzdeni. /Papp Gy. Attila: MISZSZ. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 7./
2000. november 7.
A Romániai Magyar Közgazdász Társaság 1990. július 28-án alakult meg Kolozsváron. Akkor elnöknek dr. Kerekes Jenő ny. egyetemi tanárt választották. Azóta eltelt tíz mozgalmas év, az elnök túllépett a nyolcvanadik évén. Az RMKT új elnöke, Somai József nyilatkozott elképzeléseiről. Elnöksége valójában folytonosságot jelent, hiszen öt éve alelnöke volt az RMKT-nak, és a régi elnökkel tíz évig együttműködött. Van saját székház, vannak alkalmazottaik, és könyvtárosuk is. Előrelépés az 1998-tól Közgazdász Fórum címmel negyedévenként megjelenő szakmai közlönyük. Tudományos szakdolgozatok jelennek meg benne. Fontos szerepe van a képzésnek. A Bölöni Farkas Sándor Alapítvány keretében, melyet az RMKT hozott létre, először huszonnégy közgazdászt képeztünk ki Budapesten két és fél év alatt, aztán harminchat gazdasági szakembert hat hét alatt Nagyváradon, majd folytatták Budapesten. /Csomafáy Ferenc: Beszélgetés Somai Józseffel, az RMKT új elnökével. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 7./
2000. november 7.
A Bethlen Gábor Alapítvány /Budapest/ kuratóriuma huszadszor adományozta oda nov. 3-án a Bethlen Gábor és a Tamási Áron-díjat, illetve a Márton Áron Emlékérmet. 2000-ben Bethlen Gábor díjban részesült Benkő Samu kolozsvári történész, Herczegh Géza jogtudós, az A. Kovács Andor-Szőllőssy Árpád közgazdász páros, illetve Sava Babic szerb irodalomtudós. Márton Áron Emlékérmet kapott Beder Tibor, Hargita megye főtanfelügyelője, Cseh Tibor lapszerkesztő (Egyesült Államok), Utasi Jenő plébános (Vajdaság) és Atzél Endre budapesti jogász. A Tamási Áron Díjat Cs. Nagy Ibolyának ítélték meg könyvkiadói tevékenységéért. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 3./
2000. november 7.
Nov. 4-én a külhoni magyar állampolgárság jogintézményéről és az igénylők névjegyzékének összeállításáról tartott tájékoztatót Marosvásárhelyen a Magyarok Világszövetségének két képviselője, Borbély Imre, a Kárpát-medence régiójának elnöke és András Imre, az elnökség tagja. Az előadók elmondták, hogy a kettős állampolgárság gondolata még 1994-ben megszületett, amikor Kolozsváron Tőkés László, Markó Béla, Duray Miklós, Pozsgay Imre és mások a határon túli magyarságnak az anyaországhoz fűződő viszonyát megvizsgálva arra a következtetésre jutottak, hogy a nemzeti egység megvalósításának egyetlen esélye a magyar állampolgárság kiterjesztése. Arra a kérdésre, hogy milyen jogosítvánnyal járna a külhoni állampolgárság, Borbély Imre elmondta: egy "legyengített erejű állampolgárság lenne", amely nem tenné lehetővé az anyaországban való letelepedést, viszont szabályozná a munkavállalás és az egészségügyi-szociális ellátás jogkörét. Ki jogosult a külhoni állampolgárságra? Aki magyarnak vallja magát, ismeri a nyelvet, valamely felmenője valaha magyar állampolgár volt, az utódállamok valamelyikében született vagy felmenői innen származnak. Az RMDSZ csúcsvezetése korábban határozottan visszautasította a külhoni állampolgárságra vonatkozó elképzeléseket, az Operatív Tanács szeptember 26-ai döntése értelmében kénytelen-kelletlen mégis felvállalta azt. /Sz. L.: A külhoni állampolgárságról. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 7./
2000. november 7.
A kolozsvári születésű, de négy évtizede Nagyváradon élő Jakobovits Miklós festőművész újabb kiállításának a Kőrösvidéki Múzeum adott otthont. Sokan megjelentek a megnyitón, ami jelzi: Jakobovits Miklós festőként, restaurátorként, oktatóként, művészeti íróként és közéleti emberként is egyike a legismertebb kortárs váradiaknak. A művész külföldi tárlatai után városában állította ki alkotásait. /Indig Ottó: Jakobovits Miklós egyéni kiállítása. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 7./
2000. november 7.
A kolozsvári születésű, de négy évtizede Nagyváradon élő Jakobovits Miklós festőművész újabb kiállításának a Kőrösvidéki Múzeum adott otthont. Sokan megjelentek a megnyitón, ami jelzi: Jakobovits Miklós festőként, restaurátorként, oktatóként, művészeti íróként és közéleti emberként is egyike a legismertebb kortárs váradiaknak. A művész külföldi tárlatai után városában állította ki alkotásait. /Indig Ottó: Jakobovits Miklós egyéni kiállítása. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 7./
2000. november 7.
A kolozsvári születésű, de négy évtizede Nagyváradon élő Jakobovits Miklós festőművész újabb kiállításának a Kőrösvidéki Múzeum adott otthont. Sokan megjelentek a megnyitón, ami jelzi: Jakobovits Miklós festőként, restaurátorként, oktatóként, művészeti íróként és közéleti emberként is egyike a legismertebb kortárs váradiaknak. A művész külföldi tárlatai után városában állította ki alkotásait. /Indig Ottó: Jakobovits Miklós egyéni kiállítása. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 7./
2000. november 7.
Sebestyén Péter /Erdőszentgyörgy/ római katolikus plébános elmondta, hogy két évvel ezelőtt templomépítésbe kezdtek. Az 1989-ben vízzel elárasztott Bözödújfalu lakosságának java része a közeli Erdőszentgyörgyön telepedett le. Ezzel megnőtt a katolikus hívek száma. Annak idején az állam ugyan ígéretet tett a bözödújfalusi templom és a plébánia újjáépítésére. 1998 végén - közel egy évtizeddel Bözödújfalu elárasztása után - megérkezett a beígért állami kárpótlás első tétele, kerek 200 millió lej. Először vissza akarta utasítani a megalázó alamizsnát, végül mégis átvették. A terv elkészült, megkezdték a templom építését, ehhez az osztrák katolikus püspöki kar segélyszervezete nyújtott támogatást. További segítségre van szükségük. Kerekes Károly képviselő a parlamentben felszólalt, sürgette az államot kötelessége teljesítésére. /Szentgyörgyi László: Hajlékot Istennek. Beszélgetés Sebestyén Péterrel, az erdőszentgyörgyi római katolikus egyházközség plébánosával. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 7./
2000. november 8.
Az ellenzéki Romániai Társadalmi Demokrácia Pártjának (RTDP) semmi kifogása nem lenne az ellen, hogy választási győzelme esetén kormánykoalícióra lépjen a Romániai Magyar Demokrata Szövetséggel - jelentette ki Ion Iliescu, a párt elnöke. Az RMDSZ egyik alapfeltételét, a magyar nyelvű állami egyetem létrehozását illetően Iliescu azt hangsúlyozta az MTI-nek: a lényeg az, hogy a romániai magyar fiatalok anyanyelvükön is tanulhassanak. Véleménye szerint ez a jelenleg meglévő keretek között is lehetséges. Kijelentette: ha a romániai magyar fiatalok az oktatás minden szintjén csak magyarul tanulnak, nem fogják kellő mértékben ismerni a román nyelvet ahhoz, hogy sikerrel tudjanak munkába állni, beilleszkedjenek a társadalomba. "Ha valaki Magyarország számára akar tanulni, akkor jobb, ha azt Budapesten teszi" - szögezte le. Szerinte Románia akár leckét is adhatna Magyarországnak, mivel a magyarországi nemzeti kisebbségeknek a Romániában élő nemzeti kisebbségektől eltérően nem biztosítják a parlamenti képviselet lehetőségét, és a Magyarországon élő román nemzetiségűek távolról sem tanulhatnak olyan mértékben anyanyelvükön, mint a romániai magyarok. A Mediafax román hírügynökség kiemelte, hogy Iliescu nem támogatja "az oktatásban is megnyilvánuló szegregációt". Iliescu leszögezte, hogy a koalíciós tárgyalásokon alakulata nem fogja elfogadni, ha az esetleges partner saját programját akarja rájuk kényszeríteni. /Sz. Ö.: Iliescu az RMDSZ-RTDP koalícióról. Magyarul tanulni inkább csak Budapesten?! = Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 8./ Iliescu kijelentette: Arra is lehet megoldást találni, hogy a BBTE szenátusában a magyarok kisebbségben vannak. Elképzelése szerint ilyen megoldás lehetne az, hogy az egyetem szenátusa két egyenjogú, egy magyar és egy román kamarából állna. Az is megoldási lehetőséget kínálhatna, hogy az egyetem rektori tisztét, egymást felváltva, román és magyar nemzetiségű professzorok töltsék be. /Iliescu: Két egyenjogú - egy román és egy magyar - kamarát a BBTE szenátusában. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 8./
2000. november 8.
Nov. 6-án tartotta első találkozóját az új irodalmi műhely Nagyváradon, a Rákóczi Szövetség Fő utcai székhelyén. Házigazdai minőségében Horosnyi Éva, a szövetség elnöke üdvözölte az egybegyűlteket mondván, hogy a kezdeményezés lényege az együttlét, az együtt gondolkodás. -Jó lenne megvitatni egymás írásait - vélte az ötletadó Nagyálmos Ildikó. A jelenlévők végül megállapodtak abban, hogy november 20-ra, egy megadott témára várnak írásokat. Ezenkívül minden alkalommal egy-egy íróról, költőről is elbeszélgetnek majd: a következő találkozón Pilinszky János életéről és írásairól lesz szó. /Kulcsár Andrea: Irodalmi műhely nyílt Nagyváradon. = Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 8./
2000. november 9.
Tamás Sándor háromszéki képviselő /sz. Zágon, 1966/ Budapesten szerezte meg az egyetemi diplomát. Természetesnek tartotta, hogy az egyetem elvégzése után hazatér. A Reform Tömörülésnek alapító tagja, jelenleg az alelnöke. 1994-ben tagja lett az SZKT-nak, az RT jelöltjeként. 1995-ben, amikor elvégezte az egyetemet, hazaköltözött Erdélybe és Tőkés László püspöknek, az RMDSZ tiszteletbeli elnökének volt a közéleti tanácsosa Nagyváradon. 1996-ban, hazaköltözött Kézdivásárhelyre. Rövidesen a kézdivásárhelyi RMDSZ elnökévé választották, 1996 őszén pedig az RMDSZ parlamenti képviselőjévé. A parlamentben három és fél évig a jogi, fegyelmi és mentelmi szakbizottságban, majd a szövetség érdekében az utolsó félévben a mezőgazdasági és erdőgazdálkodási szakbizottságban tevékenykedett. Részt vett a föld és erdőtulajdon visszaállításáról szóló 2000/1-es törvény megalkotásában. Három képviselőtársával, Birtalan Ákossal, Ráduly Róberttel és Garda Dezsővel saját költségen egy kis tájékoztató könyvecskét adtak ki, hogy az emberek megismerjék jogaikat, a földtörvénnyel kapcsolatban. Ezen túl pedig rengeteg találkozót tartottak. Más törvények kidolgozásában is közreműködött. Felszólalt az úgynevezett Agache-ügyben, az ártatlanul megvádolt kézdivásárhelyi lakosok védelmében. Kudarcnak érzi, hogy nem sikerült leállítani azt a kezdeményezést, amit a Nagy-Románia Párt és a PDSR tett a mezőgazdasági kutatás címszó alatt. Országos szinten több mint 83 ezer hektár területet próbáltak visszatartani a reprivatizáció alól. E törvénytervezetet nem sikerült teljes mértékben megállítani, csak részben. /Éltes Enikő: Nem csak a "törvénygyárban" kell dolgozni. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 9./
2000. november 10.
Az utóbbi napokban kiemelt helyen szerepel a magyar média híradásaiban a román határátkelőhelyeken a belépő gépjárművek térítés ellenében való fertőtlenítése. A magyar kormány felszólította Romániát a rendelet visszavonására, mondván: Magyarország területén nincs járvány. Marius Rotar, a borsi vámhivatal vezetője nyilatkozott a Bihari Naplónak. Elmondta, hogy a szóban forgó ügy törvényileg nem rájuk tartozik, viszont a vámnál egy bizonyos cég már elkezdte a fertőtlenítőberendezés építését. Szerinte a témában a Mezőgazdasági Minisztérium az illetékes. Pete István, a Mezőgazdasági Minisztérium államtitkára közölte: egy 1999 decemberében kibocsátott kormányrendelet alkalmazásáról van szó, amely kizárólag az áruforgalomra vonatkozik. Az érvényben lévő állat-egészségügyi törvénynek megfelelően az állatokat szállító járműveket eddig is fertőtlenítették, ez nem újdonság. A botrány akkor robbant ki, amikor a varsándi átkelőnél elkezdték válogatás nélkül a belépő járművek fertőtlenítését, beleértve a személygépkocsikat is. Az államtitkár szerint túlkapásról van szó, amely ellen az RMDSZ máris tiltakozott, ugyanis a személyszállító járművekre nem alkalmazható a kormányrendelet. /Nagy Tibor: Borsnál még nem fertőtlenítenek. Újabb túlkapás a határon. = Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 10./
2000. november 10.
Nov. 9-én Nagyváradra érkeztek azok a lelkes fiatalok, akik az RMDSZ Országos Ifjúsági Kampánystábjának kezdeményezésére az ország 36 településén korteskednek az RMDSZ mellett. Porcsalmi Bálint, az egyik főszervező elmondta: a tizenöt fős csoport nov. 5-én, vasárnap indult Kézdivásárhelyről, és két héten át járja a magyarlakta városokat. Bihar megyében Érmihályfalván, Székelyhídon és Nagyszalontán álltak meg. "Jelmondatunk - Mi Erdélyben utazunk - egyrészt jelzi, hogy az ifjak itthoni tájainkon tartják mozgásban a kampányt, másrészt kifejezi, hogy sok fiatal látja a jövőjét Erdélyben" - magyarázta Porcsalmi. /Váradon járt az RMDSZ Ifjúsági Karavánja. = Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 11./ Az RMDSZ Ifjúsági Kampánystábja Beugró-Egyetemek Körútja elnevezéssel találkozósorozatot szervez november 13-16. között. A Szövetség oktatási szakértőinek, tisztségviselőinek, honatyajelöltjeinek, valamint a diákszövetségek képviselőinek részvételével tartandó vitafórumok elsődleges célja a romániai magyar egyetemisták minél szélesebb körű megszólítása, az RMDSZ rájuk vonatkozó üzenetének eljuttatása. A kampánykörút négy várost érint: Nagyváradot, Marosvásárhelyt, Brassót és Kolozsvárt. Az RMDSZ választási kampányának részeként Nagyváradon, nov. 13-án rendezi meg a Nagyváradi Magyar Diákszövetség az oktatási fórumot. A rendezvény meghívottja Kötő József, a Nemzeti Nevelésügyi Minisztérium államtitkára és Nagy F. István, az RMDSZ oktatási kérdésekkel foglalkozó országos ügyvezető alelnöke. /RMDSZ-oktatási fórum Nagyváradon. = Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 11./
2000. november 10.
A Gheorghe Sincai Megyei Könyvtár /Nagyvárad/ névadójának tiszteletére szervezett ünnepségek keretében az intézmény munkatársai a magyarországi Békés megye könyvtárosait látták vendégül. A békéscsabai és a nagyváradi könyvtár négyéves gyümölcsöző kapcsolatra tekinthet vissza. A mostani találkozón a magyarországi könyvtárrendszer struktúráját szeretnék megismerni, s a megszerzett ismereteket Nagyváradon is kamatoztatni. Ebben jelentős segítségre számítanak dr. Ambrus Zoltántól, a békéscsabai könyvtár igazgatójától, aki a Könyvtárosok Magyarországi Szövetségének elnöke is. /Pásztai András: Kapcsolatépítés a könyvtárünnepen. = Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 10./
2000. november 13.
Nov. 11-én előadással egybekötött kihelyezett ülést tartott Biharon a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság (PBMEB). Az ülésen kegyelettel emlékeztek meg a nemrég váratlanul elhunyt aradi tagtársról, Alföldy Pálról, majd Dukrét Géza elnök ismertette a 14. darabjához érkezett Partiumi Füzetek sorozatot. Az első kötetet éppen a Biharon megtartott konferencián mutatták be, 1997-ben. Dukrét Géza előadást is tartott, a Szent Jobbról emlékezett meg. Az ősmagyarság jelképéről, a turulmadárról beszélt Borbély Gábor. Dr. Kéri Gáspár beszámolt a székelyhídi millenniumi emlékmű helyreállításáról. Bara István /Szatmárnémeti/ a műemlék kastélyok és udvarházak restaurálásáról, Major Miklós Szilágynagyfalu demográfiai mutatóiról, Kordics Imre a Bihar megyei Fráter-kúriákról. a temesvári Pálkovács István Schlauch Lőrinc váradi püspök életútjáról tartott előadást. /Péter I. Zoltán: Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság. = Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 13./
2000. november 13.
Nov. 11-én előadással egybekötött kihelyezett ülést tartott Biharon a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság (PBMEB). Az ülésen kegyelettel emlékeztek meg a nemrég váratlanul elhunyt aradi tagtársról, Alföldy Pálról, majd Dukrét Géza elnök ismertette a 14. darabjához érkezett Partiumi Füzetek sorozatot. Az első kötetet éppen a Biharon megtartott konferencián mutatták be, 1997-ben. Dukrét Géza előadást is tartott, a Szent Jobbról emlékezett meg. Az ősmagyarság jelképéről, a turulmadárról beszélt Borbély Gábor. Dr. Kéri Gáspár beszámolt a székelyhídi millenniumi emlékmű helyreállításáról. Bara István /Szatmárnémeti/ a műemlék kastélyok és udvarházak restaurálásáról, Major Miklós Szilágynagyfalu demográfiai mutatóiról, Kordics Imre a Bihar megyei Fráter-kúriákról. a temesvári Pálkovács István Schlauch Lőrinc váradi püspök életútjáról tartott előadást. /Péter I. Zoltán: Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság. = Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 13./
2000. november 13.
Erdélyi és partiumi újságírók érkeztek nov. 10-én Kalotaszentkirályra, a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete által negyedik alkalommal megrendezett riporttáborba. Kőhalom, Nyárádmagyarós és Barót után idén Kalotaszeg falvaiba látogatnak el az összesereglett riporterek. Dr. Péntek János nyelvészprofesszor tartott előadást a megjelenteknek. /Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 13./
2000. november 14.
A négyéves törvényhozási ciklus lényegi része úgy ért véget nov. 13-án, hogy a képviselőháznak nem sikerült megszavaznia az államosított ingatlanok visszaszolgáltatásáról szóló törvényt, főleg a tömeges hiányzás miatt. A jogszabály ebben a formájában különben nem tette volna lehetővé, hogy az elkobozott egyházi és közösségi ingatlanok visszakerüljenek jogos tulajdonosuk birtokába, mert azt írta volna elő, hogy nem adhatóak vissza olyan épületek, amelyekben jelenleg egészségügyi, oktatási vagy más rendeltetésű közintézmények működnek. /Nincs törvény az államosított házakról. = Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 14./
2000. november 14.
A Háromszék Táncegyüttes nov. 10-11-én 12. alkalommal szervezte meg a Népzene- és néptánctalálkozót Sepsiszentgyörgyön. Az első napon bemutatták közös előadásukat, ezen fellépett a borsi Galagonya, a székelykeresztúri kis-Pipacsok, a sepsiszentgyörgyi Művészeti Líceum és a Váradi József Általános iskola tánccsoportja. A második lapon a hivatásos táncosok az adatközlőktől gyűjtöttek, majd az esti gálán a Háromszék együttes szerepelt. Végül következett a Szokásvilágunk címmel szervezett találkozó. A XII. népzene és néptánctalálkozót reggelig tartó táncház zárta. /XII. népzene és néptánctalálkozó. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 14./
