Boér Ferenc egykor szatmárnémeti, jelenleg Nagyváradon élő színművész szavalóestjével ünnepelte imaháza felújításának befejezését Szatmárnémeti evangélikus gyülekezete, valamint a város verskedvelő közönsége. Boér Ferenc műsorának első felében Reményik Sándor verseiből adott válogatást. Máthé Csaba lelkész hangsúlyozta: "bár vannak nagyobb költők is nála", a Végvári-versek költője "maga Erdély". Az előadóművész a második részben válogatást nyújtott a magyar líra gyöngyszemeiből. /Báthory Éva: Boér Ferenc előadóestje. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), okt. 16./
2000. október 17.
Tőkés László püspök a Bihari Napló főszerkesztőjének, Rais Istvánnak írt nyílt levelében megállapította, hogy "elcsúszófélben jobb sorsra érdemes lapjuk." Az utóbbi időben két fontos nyilatkozatukat nem hozta a lap. A püspök közlésre küldte "Biharban a jövő" című írását. Ebben feltette a kérdést, ki hívta meg Funar Gheorghe polgármestert Nagyváradra, hogy részt vegyen az ökumenikus címerszentelésen. Református, görög katolikus és ortodox főpapok társaságában mit keresett a kisebbség- és magyarellenességéről híres vadnacionalista politikus? A Bihari Napló okt. 13-i számában szemérmesen elhallgatta a meghökkentő látogatást. A helyi román lap beszámolt arról, hogy az ünnepségen - többek között - Kapy István alpolgármester, megyei RMDSZ-elnök és Kiss Sándor, a Megyei Tanács alelnöke, az RMDSZ megyei választmányának elnöke is részt vett Funar Gheorghe és Petre Roman társaságában. - Petre Roman bihari útján kifejezésre juttatta, hogy: "A kisebbségi ügy nem téma", hiszen "a nemzeti kérdéskör rendezése... mára már megvalósult", s "ezért becsüli ebben a tekintetben az egész világ ennyire Romániát" (Bihari Napló, okt. 13.). /Tőkés László püspök: A Bihari Napló Szerkesztőségének. = Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 17./ A püspök levelére válaszolt Szűcs László főszerkesző-helyettes, leszögezve: nem tudták előre, hogy Gheorghe Funar ott lesz az ünneplők között. Úgy érzik, a püspök igaztalanul marasztalja el a lapot. /Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 17./
2000. október 17.
A Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat szervezésében 1994 óta évről évre, minden májusban és októberben magyarországi orvoscsoport látogat Erdélybe. Több napra a Székelyföldre utaznak, gyermekeket vizsgálnak falvakban, árvaházakban, s gyógyszereket is visznek. Bihar megyében a csegődi és a tenkei gyermekotthon rendbetételéhez nyújtott jelentős segítséget a gyermekmentő szolgálat. E hónap elején is 15 budapesti orvos látogatott az országba. Nagyváradon előadásokat tartottak a gyermekgyógyászat újdonságairól. Ezután egy hétre Hargita megyébe utaztak, és gyógyították a gyermekeket. Mozgó fogászati rendelőt is hoztak magukkal, ugyanis évek óta biztosítják a csíkszeredai árvák ingyenes fogászati kezelését. Gyógyszereket is vittek, a segélyszállítmány értéke 1,3 milliárd forint. 1995-ben kezdték el a csíkszentmártoni gyermekotthon, vagy inkább fejlesztő és módszertani központ építését, melyre mostanáig közel 200 millió forintot költöttek. /Haraji Tóth Hajnal: Gyermekérdekek szolgálatában. = Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 17./
2000. október 17.
Nagyváradon szervezte meg az Albin Alapítvány a debreceni Kelet-Magyarországi Közösségszolgálat Alapítvánnyal együttműködve a Civil Akadémia az önszerveződésért elnevezésű kétnapos szakmai fórumot az Élő Falu című programsorozaton belül. A program témái között voltak: a kormányzati és a civil szektor közötti kapcsolat, a két határ menti megye - Bihar és Hajdú-Bihar - bemutatása. Szakemberek jöttek el a találkozóra Bukarestből, Székelyföldről és Magyarországról. Pete István mezőgazdasági államtitkár ismertette a SAPARD-programot. /A közösség a vidékért. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 17./
2000. október 17.
Demeter András István, a temesvári Csiky Gergely Magyar Színház igazgatója elmondta, hogy távlatosan próbálja a repertoárpolitikát elképzelni, amely négy fő irányvonalra épül. Az első a zenés színház, második az Ars Nova program: a fiatal alkotókat hozza előtérbe, az Európa program a harmadik /egyetemes drámairodalom kiemelkedő alkotásai/, a negyedik irányvonal az ún. Forum Magnum /kapcsolatot teremteni a várossal, új rendezvények, mint például a Csepűrágó-fesztivál/. A program részeként született meg a Felolvasó Színpad vagy Alma Theater ötlete. A tervek között van a magyar bábszínház, ez Temesváron soha nem létezett hivatásos formában. Az igazgató terveihez hozzátette: hét év színházigazgatás láthatja, hogy nagy az érdektelenség. Ha nincs néző, akkor a színháznak kell lépnie, elébe menve a feltételezett vágyaknak. A lap munkatársa említette, hogy támadás érte a színház igazgatóját, mert a temesvári magyar színház repertoárjában nem szerepel klasszikus magyar mű. Demeter válaszában kifejtette, hogy a kortárs magyar drámát akarja beépíteni a repertoárba. /Péter Enikő: Beszélgetés Demeter András Istvánnal, a temesvári Csiky Gergely Magyar Színház igazgatójával. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 17./
2000. október 19.
Mugur Isarescu miniszterelnök okt. 18-án az általa vezetett kormány tevékenységének tíz hónapját értékelte, megállapítva, hogy nagyrészt teljesítette azt, amit 1999 decemberében vállalt. A kormányváltás előtt, háromévi folyamatos gazdasági recesszió közben, a hazai össztermék (GDP) közel 14 százalékkal csökkent, a munkanélküliség 11,5 százalékos, a tizenkét havi infláció pedig 54,8 százalékos volt. Ebben a helyzetben az új kabinet kénytelen volt az ország valutatartalékainak jelentős részét felhasználni. Az idei évre kidolgozott gazdasági elképzelések a pénzügyi reformra, az infláció csökkentésére összpontosultak. Az inflációt a kormány 2000-ben 27 százalékosra tervezte. A pénzromlás üteme ehelyett az év végére 40 százalék lesz, de ez is közel 15 százalékpontos javulás 1999-hez képest. A korábbi folyamatos gazdasági visszaesés helyett az idén Románia három év után először 1,5 százalékos gazdasági növekedést fog elérni. A választások utáni új kormányra az 1996-os szinttel megegyező külső adósságot és 2,2 milliárd dolláros devizatartalékot hagynak, mondta. A jelentésre változatos reakciók érkeztek. A kormányzati partner Demokrata Párt képviselője szerint a miniszterelnök nem teljesítette vállalásait. A másik szövetséges, a Nemzeti Liberális Párt tudatta: követelik, hogy Isarescu mondjon le a Jegybank vezetői tisztségéből. A legnagyobb ellenzéki alakulat, a Romániai Társadalmi Demokrácia Pártja szerint a kabinet vezetőjének jelentése az ország katasztrofális állapotát tükrözi. A Szövetség Romániáért párt elnöke, Teodor Melescanu bejelentette: megvonják a politikai támogatást a végrehajtástól. Puskás Bálint RMDSZ-szenátor arra figyelmeztetett, hogy a kormányzati partnerek nem vállalják a felelősséget a miniszterelnökkel együtt az elkövetett hibákért. /Ideje volt a tisztánlátásnak. = Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 19./
2000. október 19.
Nem indul a választásokon Kolumbán Gábor. A Hargita Megyei Tanács volt elnöke tudatta, hogy függetlenként sem vesz részt a megmérettetésen, ám nem vonul vissza a politikai élettől. A jövőben az önálló erdélyi magyar egyetem megteremtésére kívánja összpontosítani erejét. /Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 19./
2000. október 23.
A Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetsége (MISZSZ) országos választmányi ülést tartott okt. 20-án Nagyváradon, az Ady Endre Középiskolában. A 16 tagszervezet képviseletében mintegy harmincan vettek részt a tanácskozáson, melyet a Bihar megyei Magyar Ifjúsági Demokrata Szövetség (MIDESZ) szervezett. Országos viszonylatban egyébként a MIDESZ rendelkezik a legjobb infrastruktúrával, s az egyik legjobban működő tagszervezetnek számít. Megtárgyalták a Magyar Ifjúsági Tanáccsal (MIT), a Magyar Ifjúsági Konferenciával és a Metszéspont ifjúsági információs irodával való kapcsolattartás kérdését is. /MISZSZ-választmányi ülés. Új alelnök kerestetik. = Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 23./
2000. október 23.
Okt. 20-án felújított épületben ünnepelte megnyitásának ötödik évfordulóját Nagyváradon a Dávid Galéria. Dr. Indig Ottó, a Dávid Galéria alapítója és tulajdonosa üdvözölte a megjelenteket. A többnyire XX. század eleji festmények, grafikák mellett helyet kaptak értékes porcelán- és üvegtárgyak, régi bútorok, lámpák, falikarok, sőt még gyermekjátékok is. /Szűcs László: Új környezetben jubilált a Dávid Galéria. = Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 23./
2000. október 24.
Sepsiszentgyörgyön okt. 6-7-én Magyar műveltség Erdélyben - 2000 címen tartottak konferenciát hazai és magyarországi közéleti személyiségek részvételével, az erdélyi magyarság létét, értékteremtő magatartását faggató kérdésekre kerestek választ. "A konferenciának valós tétje kell legyen, az erdélyi magyar műveltség átvilágítása. Különösen fontos ez a mai, globalizálódó világban, amely hajlamos mindent kényelemes szürkében látni" - fogalmazott Demeter János, a Kovászna Megyei Tanács elnöke a konferenciát megnyitó beszédében. Egyed Ákos Történelmünk a jövőnk címmel arról beszélt, hogy az egyneműsítés térhódítását a történelem kisajátítása készíti elő. A jól megalapozott történelmi tudat biztonságot ad, a hamis állításokkal átszőtt pedig az identitás torzulásához vezethet. Csetri Elek Gyulay Lajos marosnémeti grófnak, a legnagyobb (száznegyven kötetes) magyar napló írójának a gondolatvilágát ismertette: a reformkori magyar értelmiség belátta, hogy önmagunkban kevesek vagyunk, egész Európában kell gondolkodnunk. Tamás Gáspár Miklós /Budapest/ eszmefuttatásának nem titkolt kicsengése annak a mai magyarországi közérzetnek a megvilágítása volt, mely szerint Erdély ma is visszahúzza Magyarországot: "Magyarországon ma morálisan helyeslik, ám mégis félnek a készülő státustörvénytől". Péntek János nyelvészprofesszor bemutatta, hogy elveszti fontosságát a mai erdélyi szellemi életben az érték fogalma, jelentős veszteségek érik az értelmiségi réteget a tehetségek fel nem kutatása, valamint a Nyugat elszívó hatása miatt. A legnagyobb gond a felelősségérzet hiánya - vonta le a következtetést Péntek János. Salat Levente kifogásolta, hogy az elmúlt tíz év szellemi termékének aránytalanul nagy része a történelem felé irányul. Szerinte a stratégia nélküliség, mely e téren jellemzi a kisebbségi közgondolkodást, hosszú távon megbosszulja magát. Úgy látta, hogy túl sok energia és pénz megy el a történelmi kegyhelyek ápolására, mindeközben hiányoznak a szellemi műhelyek. Horváth Andor előadása a Salat Levente által kifejtett pesszimista Erdély-képnek egy másfajta megvilágítását nyújtotta. A határok által töredezetté változtatott tér elveszti jelentőségét, delokalizálódik. A hálózat törvénye (a sűrű háló bekebelezi a ritkát) megnehezíti a dolgot, ám gyarapíthatóak azok a fizikai és szellemi javak, melyek részt vesznek benne. Bárdi Nándor /Budapest/ szerint az elmúlt nyolcvan évben a romániai magyar elit nemzetépítő folyamatának lehettünk tanúi. Bakk Miklós politológus az RMDSZ megújulási stratégiáit vette számba, Bíró Béla publicista annak okait kutatta, miért viselkedik a romániai magyarság etnokulturális társadalomként. Tény, hogy legalábbis Sepsiszentgyörgyön sem politikailag, sem kulturálisan nem alkot összefogó közösséget a magyarság, ennek alátámasztásául pedig a legjobb példa - fejtette ki Bíró Béla - a Lábas Ház körül kialakult huzavona. Történt ugyanis, hogy a minisztériumi rendelet értelmében az említett műemléképületet a Keleti Kárpátok Múzeumának a rendelkezésére bocsátották. Tiltakozásul Albert Álmos polgármester felfüggesztette a helyi román színház igazgatói állására kiírt versenyvizsgát, válsághelyzetbe sodorva így a román közösség kultúrintézményét. Az előadó elmondta, e tekintetben szerinte Sepsiszentgyörgy polgármestere semmiben sem különbözik Kolozsvár legendássá vált Funarjától. Molnár Gusztáv /Budapest/ politológus szerint a romániai demokrácia fejlődése azért akadt el, mert nem tudta beolvasztani a nyugattól átvett mintákat. Az elkövetkező tíz évben remény sincs arra, hogy Románia elérhesse az áhított EU-csatlakozást. Ebből a civilizációs katasztrófából Erdély is csak akkor lábalhatna ki, ha az itt élők elismernék, a konszociációs demokráciát kell működőképessé tenni. Ehhez pedig - zárta előadását Molnár Gusztáv - az erdélyi románság együttműködésére van szükség. Kelemen Hunor művelődési államtitkár a romániai magyar kulturális élet intézményeinek évtizedes munkáját, fejlődését tekintette át. Csíki László a megújuló irodalom másságáról beszélt, arról a nemzedékről, amely immár nem kisebbségiként, a reménytelenséggel átszőtt irodalomfilozófia hordozójaként alkot, hanem önmaga kíván lenni. Bogdán László megállapította, hogy időről időre újra kell értelmezni az erdélyi magyar irodalom lényegi kérdéseit. Kiss Jenő, a Kovászna Megyei Könyvtár igazgatója az erdélyi könyvtárak egyre rosszabb helyzetét vette számba. /Farkas Kinga: Magyar Műveltség Erdélyben - 2000. = Erdélyi юapló (Nagyvárad), okt. 24./
2000. október 24.
Októberben második évadját kezdte meg Csíkszereda önkormányzati színháza, a Csíki Játékszín. Ludas Matyi Csíkországban, A részegek, A tékozló fiú, A kőszívű ember fiai, Doktor úr és más nagy sikerű előadások szerepeltek az első évad repertoárjában. A színház jelenlegi helyzete nehéz. Szederjesi Ferenc, a színház gazdasági igazgatója elismerte, hogy kérdésessé vált a személyzet megfelelő bérezése, a produkciók kivitelezése. Parászka Miklós művészeti igazgató leszögezte, hogy a fogadtatás a közönség részéről pozitív volt. Tavaly 1300 bérletesük volt, ami a többi színház adatainak ismeretében nem rossz szám. A város hozzáállása pozitívnak tűnik, azonban a vártnál lassabban csordogálnak a szükséges pénzek. Hátra van még a hangtechnikai eszközök beszerzése, szükség van a a színpadi gépészetre is. Amíg Parászka igazgatása alatt volt a Csíki Játékszín a szatmárnémeti Harag György Társulattal, addig jó volt az együttműködés. Parászka reméli, hogy ez megmarad, már egyeztetett Lőrincz Ágnessel, a Harag György Társulat új igazgatójával. A Csiki Játékszín társulata tagjainak száma 14-re bővült, zömmel a marosvásárhelyi végzősök szerződtek hozzájuk. /D. Balázs Ildikó: Csíki Játékszín. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 24./
2000. október 24.
Okt. 13-án fogadta el a Szatmár Megyei Tanács Lőrincz Ágnes színésznő művészeti igazgatói kinevezését a Harag György Társulat élére. Lőrincz Ágnes felvázolta a tennivalókat. A két tagozat különválását az előző igazgatónak sikerült majdnem teljesen megoldania, csak az épület fenntartásának költségeit és a technikai berendezések fejlesztését kell állni közös pénzből. A színház nem tud önfenntartó lenni, szükséges a tanács támogatása. Egyelőre a decemberi fizetési alapnak sincs fedezete. /Báthory Éva: Szerencsés nap lesz-e ezután a péntek a Szatmárnémeti Északi Színház számára? = Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 24./ Amikor Lőrincz Ágnes Kolozsvárról átszerződött Szatmárnémetibe, már ismert prózai színésznő volt. A Harag György Társulatban hamar megtalálta a helyét, és a szerepek is - jobbnál jobbak - megtalálták őt. Többször választották meg a közönség szavazatai alapján "Az év színésznő"-jének. Lőrincz Ágnes a közönség minden rétegét szeretné ellátni jó, élvezhető darabokkal. A két tagozat anyagi, gazdasági szempontból is különvált. Ezentúl a jövedelem saját zsebre megy, abból kell megélni, amit maguknak megszereznek. /S. Muzsnai Magda: Új szerepkörben Lőrincz Ágnes. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 26./
2000. október 24.
A Bihar megyei Fugyivásárhelyen tartotta első szemináriumát okt. 13-14-én a Studium Academicum Alapítvány. A Konfliktusok és megoldások című előadás- és gyakorlatsorozaton körülbelül félszázan jelentek meg, többségében fiatalok. A Studium Academicum Alapítványt hat református lelkész hozta létre idén áprilisban. Elsődleges célja az egyház életében fontos szerepet betöltő laikusképzéshez hozzájárulni szemináriumok, továbbképzések megszervezésével, továbbá a társadalomban jelentkező kérdésekre, problémákra a bibliai tanokon alapuló válaszok megkeresése. A most induló továbbképzési sorozat jövő ősszel ér véget, ennek keretében havonta megvitatnak különböző témákat. Az előadók között volt Frank Sawyer, a Sárospataki Református Teológia kanadai származású tanára, aki a konfliktushelyzetek kezeléséről beszélt. Az előadásokat csoportos és plenáris megbeszélések követték. /Laikusképzés. Megoldásokat kerestek. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 24./
2000. október 26.
Okt. 25-én Kolozsváron találkoztak az RMDSZ és az erdélyi magyar történelmi egyházak vezetői. Az RMDSZ és az erdélyi magyar egyházak között minél szorosabb együttműködést kell kialakítani a következő időszakban - állapodtak meg a megbeszélésen. Az RMDSZ-t Markó Béla szövetségi és Takács Csaba ügyvezető elnök, Verestóy Attila szenátusi frakció-vezető, Kelemen Attila képviselőházi frakció-vezető, Kelemen Hunor művelődésügyi államtitkár, a SZET elnöke, Szép Gyula oktatás- és vallásügyi ügyvezető alelnök, valamint Tőkés Elek, a Vallásügyi Államtitkárság igazgatója képviselte. Az egyházfők részéről a találkozón jelen volt Jakubinyi György erdélyi római katolikus érsek, Tamás József segédpüspök, Potyó Ferenc általános helynök, Tempfli József nagyváradi katolikus püspök, Reizer Pál szatmári római katolikus püspök, Csiha Kálmán, az erdélyi református egyházkerület püspöke, Mózes Árpád evangélikus püspök, Kiss Béla evangélikus főjegyző, valamint Mikó Lőrinc unitárius püspökségi tanácsos, a testület titkára. Egyetértettek abban, hogy a jogtalanul elkobzott egyházi ingatlanok azonnali visszaszolgáltatása, szerzése érdekében mindent meg kell tenni. Az RMDSZ vezetői ismertették a nemrégiben elfogadott törvényt, amelyben az a kitétel is szerepel, hogy az egyházak visszakérhetik a tőlük jogtalanul elvett ingóságokat, kegytárgyakat, levéltári anyagokat. Ennek érdekében haladéktalanul be kell indítani a visszaigénylési folyamatot. RMDSZ az elkövetkezőkben is mindent megtesz a felekezeti iskolákért és általában az egyházi oktatásért. Az egyházak vezetői elégtétellel nyugtázták azt, hogy a szövetség választási programjának egyházpolitikai fejezetébe belefoglalták más fontos célkitűzések mellett ezeket a törekvéseket is. Az egyházak ugyanakkor továbbra is támogatják azt, hogy az erdélyi magyarság továbbra is erős politikai képviseletet küldjön a parlamentbe. A találkozón az RMDSZ vezetői egyetértettek azzal a javaslattal, hogy a novemberi választásokat követően az erdélyi magyar történelmi egyházak és a román állam között egyezséget kell létrehozni az eddig megoldatlan problémák rendezésére. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), okt. 26. - 1834. sz./ Potyó Ferenc gyulafehérvári érseki helynök elmondta, az egyházak ígéretet tettek arra: magukévá teszik az RMDSZ programját, és támogatják a szövetség államfő-jelöltjét. Csiha Kálmán, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke kifejtette: "a Szövetség biztosított arról, hogy következetesen kiáll az egyházi ügyek mellett. Mi ennél többet nem is kívánhatunk." Kelemen Hunor művelődésügyi államtitkár elismerte, javarészt jogosnak tekinthető az egyházi bírálat. Tőkés László református püspök levélben fogalmazta meg bírálatait. "A levélben foglaltak semmivel sem különböztek azoktól a kijelentésektől és vádaktól, amelyeket a püspök úr az elmúlt két-három évben rendszeresen megfogalmaz írásban vagy szóban" - nyilatkozta a levélről Kelemen Hunor. Az államtitkár szerint az RMDSZ a jövőben a jobb információáramlás által szeretné javítani az egyházakkal fenntartott kapcsolatait. /Egyházfőkkel tárgyaltak az RMDSZ vezetői. = Krónika (Kolozsvár), okt. 26./ Tőkés László püspök nem vett részt a megbeszélésen, jelenleg az Egyesült Államokban tartózkodik, ám három személyt küldött a találkozóra. Az ülés kezdetén ismertették Tőkés László püspöknek a tanácskozás résztvevőihez intézett levelét, amelyben komoly bírálatokat fogalmazott meg. Markó Béla kifejezésre juttatta, hogy nem ért egyet a megfogalmazott vádakkal. - Markó Béla kifejtette: elsődleges fontosságot jelent az egyházi javak, ingatlanok és ingóságok azonnali visszaszolgáltatása. /Papp Annamária: Az egyházak gondjai az RMDSZ programjában. Tőkés László bírálja a szervezet politikáját. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 26./
2000. október 26.
Erdélyi körútja alkalmából okt. 25-én Nagyváradon járt az RMDSZ arculatteremtő csoportjának vezetője, Eckstein-Kovács Péter kisebbségügyi miniszter, szenátor és Péter Pál, a Szövetség gazdasági ügyvezető alelnöke. A tárcavezető az Ady Endre Sajtókollégium hallgatóit tájékoztatta az általa irányított hivatal felépítéséről, feladatairól, működéséről. A koalíciós kormány munkáját értékelve Eckstein-Kovács Péter jelentősnek tartotta, hogy sikerült megteremteni az önkormányzatiság alapjait, az anyanyelvi oktatás lehetőségei bővültek, és valamelyest "kikalapálták" az előző földtörvény csorbáit. Saját kormányhivatalának eredményeit számba véve a kisebbségügyi miniszter többek között a kényszermunkáért és hadifogságért járó kárpótlás jogosultságának kiterjesztését említette. A diszkriminációellenes törvény - amelyet sürgősségi kormányrendelet formájában nemrég léptettek életbe - kidolgozásáért nemzetközi elismerést kapott. Ugyancsak sürgősségi kormányrendelet révén került vissza jogos tulajdonosához a tárcavezető által összeállított 36-os listán szereplő egyházi és közösségi ingatlanok közül 34. /Eckstein-Kovács Péter Nagyváradon. = Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 26./
2000. október 26.
Nagyvárad Állami Színházának Szigligeti Társulata Örkény István Macskajáték című tragikomédiáját mutatja be a Vendégségben Budapesten - határon túli magyar színházi estek sorozat keretében okt. 27-én, a Thália Színházban. /Váradiak fellépése Budapesten. = Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 26./
2000. október 27.
A magyarországi Rákóczi Szövetség idén is megrendezte a Gloria Victis elnevezésű '56-os emlékünnepséget Budapesten, s ennek keretében a VIII. Kárpát-medencei Magyar Ifjúsági Találkozót. Az eseményeken majd ezer határon túli magyar fiatal - köztük több mint kétszáz erdélyi - vett részt. Nagyváradról, a Kanonok sorról indultak az erdélyi fiatalok. A diákok történelmi pályázatot írtak, melynek témája az 1956-os forradalom volt. A legjobbaknak ez az utazás lett a jutalma. Okt. 22-én, Budapesten, a Műszaki Egyetem aulájában kezdődött az emlékünnepség, a Rákóczi Szövetség és a Műegyetem 1956 Alapítvány szervezésében. Megjelent Mádl Ferenc köztársasági elnök, Vajna Zoltán, a Műegyetem 1956 Alapítvány és Halzl József, a Rákóczi Szövetség vezetője. Arról emlékeztek meg, hogy 44 év telt el immár azóta, hogy azon a bizonyos október 22-én, a forradalom előestéjén közel háromezer fiatal tartott nagygyűlést a Műegyetem aulájában, ahol 16 pontban megfogalmazták a nemzet követeléseit. Pokorni Zoltán oktatási miniszter mondott beszédet. A határon túli magyar fiatalok nevében a Vajdaságból érkezett Diósi Viola beszélt arról, hogy nincs kései vagy ellopott forradalom, mert az eszme megmarad, s ha kell, a láng újra fellobban. A Műegyetemtől többezres tömeg vonult végig a Bem térig. A Bem szobor előtt a szervezők nevében a Rákóczi Szövetség főtitkára, Ulicsák Szilárd mondott beszédet, az erdélyi fiatalok képviseletében Vass Levente szólt. A megemlékezés a Kossuth téren zárult, ahol Pokorni Zoltán oktatási miniszter meggyújtotta az ünnepi lángot. Okt. 23-án a Műszaki Egyetemen tartottak előadásokat. A szerbiai választások hatása a vajdasági magyarság helyzetére címmel értekezett Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke, Duray Miklós, a felvidéki Magyar Koalíció Pártjának ügyvezető elnöke és Józsa László, a Vajdasági Magyarok Szövetségének alelnöke. Józsa László ismertette azt a tényt, hogy október 5. óta teljesen új helyzetben vannak. Az új kormányban helyet kapnak a vajdasági magyarság érdekképviselői, méghozzá olyan jelentős tárcáknál, mint az oktatási, a művelődési, a kisebbségügyi minisztérium. Szabó Tibor felhívta a figyelmet arra: a VMSZ-nek megvan a lehetősége arra, hogy tanuljon az RMDSZ és a Magyar Koalíció Pártjának tapasztalataiból, hibáiból. Az utóbbi esztendők során külföldön is változott a szemléletmód, s már nem csodálkoznak azon az Egyesült Államokban, hogy például Romániában anyanyelvű oktatást akarnak, hiszen ez elfogadott, legitim igény. Szabó Tibor kijelentette: a magyar kormány támogatja a VMSZ autonómiakoncepcióját. - Halzl József a lap munkatársának elmondta, hogy a Rákóczi Szövetség 1993 óta évente megrendezi az ifjúsági emlékünnepélyt '56 tiszteletére. /Haraji Tóth Hajnal: Erdélyi fiatalok főhajtása '56 emléke előtt. = Bihari Napló (Nagyvárad), OKT. 27./
2000. október 27.
Nagyenyeden, a Bethlen Gábor Kollégiumban tartották a Templom és iskola tematikájú háromnapos nemzetközi konferenciát az elmúlt hét végén. Nemzetközivé a holland előadóvendégek tették. Csűry István (Nagyvárad) a nevelés tekintélyéről tartott előadást. Eszmefuttatásában a hiteles emberek összefogását szorgalmazta. Demény Attila, a Romániai Magyar Zeneszerzők Társulatának elnöke a romániai magyar zeneoktatás gondjait taglalta. Az erdélyi felcseperedett zenei tehetségek zöme elmegy. Egy beszédes szám: 16 európai hangversenyzenekar élén Kolozsváron végzett koncertmester áll. Kérésüket, hogy legyen magyar nyelvű zenei oktatás Kolozsváron, elutasították, annak ellenére, hogy a növendékek negyven százaléka magyar ajkú. Nem marad más hátra, mint egyházi keretek között megoldani az anyanyelvű zenei oktatást. Tolnay István tanügyi tanácsos a Partiumi Keresztény Egyetem célkitűzéseit vázolta, mondván: az új váradi tanintézmény chartájába foglalta a keresztyén értékek őrzését, ápolását és továbbadását. Tőkés Elek egyházkerületi tanácsos (Kolozsvár) az egyházi iskolákról szólt. Jelenleg mintegy 2200 gimnazista és főiskolás tanul a református iskolákban. Szó esett még a magyar nyelvű szakiskolák beindításnak igényéről, meg arról a gondról, hogy az erdélyi magyar családok negyven százaléka nem tudja megvenni a méregdrága tankönyvcsomagot. A konferencián bemutatták a Magzatvédelem - életvédelem című kötetet. A zárónapon leleplezték Pápai Páriz Ferenc emlékplakettjét, melyet Gergely István kolozsvári szobrászművész készített. - Dr. Herman M. János, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület előadó-tanácsosa, a konferencia szervezője kifejtette: nincs túl nagy divatja a keresztyén iskolaalapításnak Erdélyben. Nagy az ódzkodás az egyházi iskolák és a keresztyén szellemiség terjedésétől. - Az Aranyos völgyében tucatszám épülnek ortodox kolostorok, templomok. Ezekre mindig jut elegendő állami pénz, miközben több száz éves magyar kollégiumok málladoznak. /Gittai István: Konferencia Nagyenyeden. = Bihari Napló (Nagyvárad), ok. 27./
2000. október 27.
Nagyenyeden, a Bethlen Gábor Kollégiumban tartották a Templom és iskola tematikájú háromnapos nemzetközi konferenciát az elmúlt hét végén. Nemzetközivé a holland előadóvendégek tették. Csűry István (Nagyvárad) a nevelés tekintélyéről tartott előadást. Eszmefuttatásában a hiteles emberek összefogását szorgalmazta. Demény Attila, a Romániai Magyar Zeneszerzők Társulatának elnöke a romániai magyar zeneoktatás gondjait taglalta. Az erdélyi felcseperedett zenei tehetségek zöme elmegy. Egy beszédes szám: 16 európai hangversenyzenekar élén Kolozsváron végzett koncertmester áll. Kérésüket, hogy legyen magyar nyelvű zenei oktatás Kolozsváron, elutasították, annak ellenére, hogy a növendékek negyven százaléka magyar ajkú. Nem marad más hátra, mint egyházi keretek között megoldani az anyanyelvű zenei oktatást. Tolnay István tanügyi tanácsos a Partiumi Keresztény Egyetem célkitűzéseit vázolta, mondván: az új váradi tanintézmény chartájába foglalta a keresztyén értékek őrzését, ápolását és továbbadását. Tőkés Elek egyházkerületi tanácsos (Kolozsvár) az egyházi iskolákról szólt. Jelenleg mintegy 2200 gimnazista és főiskolás tanul a református iskolákban. Szó esett még a magyar nyelvű szakiskolák beindításnak igényéről, meg arról a gondról, hogy az erdélyi magyar családok negyven százaléka nem tudja megvenni a méregdrága tankönyvcsomagot. A konferencián bemutatták a Magzatvédelem - életvédelem című kötetet. A zárónapon leleplezték Pápai Páriz Ferenc emlékplakettjét, melyet Gergely István kolozsvári szobrászművész készített. - Dr. Herman M. János, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület előadó-tanácsosa, a konferencia szervezője kifejtette: nincs túl nagy divatja a keresztyén iskolaalapításnak Erdélyben. Nagy az ódzkodás az egyházi iskolák és a keresztyén szellemiség terjedésétől. - Az Aranyos völgyében tucatszám épülnek ortodox kolostorok, templomok. Ezekre mindig jut elegendő állami pénz, miközben több száz éves magyar kollégiumok málladoznak. /Gittai István: Konferencia Nagyenyeden. = Bihari Napló (Nagyvárad), ok. 27./
2000. október 30.
Markó Béla RMDSZ-elnök okt. 28-án részt vett Sepsiszentgyörgyön RMDSZ Országos Önkormányzati Konferenciáján. "Az erdélyi magyarságnak erős parlamenti képviseletre van szüksége, ezért nagyon fontos, hogy az RMDSZ-es polgármesterek, alpolgármesterek és önkormányzati tanácsosok szavazásra mozgósítsák a választókat." - hangsúlyozta. Takács Csaba, RMDSZ ügyvezető elnöke rámutatott, hogy négy év politikai küzdelem nyomán egyértelműen új perspektívák nyíltak az önkormányzatok számára. "Elértük azt, hogy a román társadalom ma már nem tekinti irredentizmusnak a régiók fogalmát, és megteremtettük az emberközpontú önkormányzatiság alapjait" - állapította meg. Frunda György, az RMDSZ államelnökjelöltje szerint tudatosítani kell, hogy a függetlenként induló magyar jelöltek gyengítik az RMDSZ esélyeit, az erdélyi magyarság ellen cselekszenek. - Az önkormányzati konferencia után az RMDSZ vezetői a Kovászna megyei vállalkozókkal találkoztak. /Országos Önkormányzati Konferencia. = Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 30./ Országos Önkormányzati Konferenciára és a romániai magyar polgármesterek IV. országos találkozójára került sor okt. 28-án Sepsiszentgyörgyön. Az eseményen közel kétszázötven magyar polgármester, alpolgármester, tanácsos, önkormányzati képviselő vett részt. A rendezvényt Demeter János, az Országos Önkormányzati Tanács (OÖT) elnöke nyitotta meg. Ezután a szövetség elnöke, Markó Béla szólalt fel, aki tájékoztatójában a választások előtti politkai helyzetet elemezte. A találkozón jelen volt az RMDSZ elnökjelöltje, Frunda György szenátor felhívta a figyelmet az "ellenfélpártokra", mint például a Romániai Társadalmi Demokrácia Pártja által 1995-ben létrehozott Romániai Magyar Szabaddemokrata Pártra, amelyet Frunda szerint azért "találtak ki", hogy az RMDSZ ellen legyen "magyar fegyver". A konferencia az 1996-os választásoktól eltelt időszak kiértékelésével folytatódott. A tisztújítás során Demeter Jánost újraválasztották a testület elnökének, megválasztották az Országos Önkormányzati Tanács öt alelnökét és három titkárát. /Papp Annamária: Országos Önkormányzati Konferencia Sepsiszentgyörgyön. Demeter Jánost újraválasztották az OÖT elnökének. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 30./
2000. október 30.
Okt. 28-án Nagyvárad tudós püspökei, neves személyiségei címmel emlékülést tartottak Nagyváradon. Az előadások megidézték Pázmány Péter bíboros érsek és Bunyitay Vince kanonok szellemét. Tempfli József római katolikus megyés püspök az emlékezés fontosságát, a két kiemelkedő egyházi személyiség szerepét hangsúlyozta. Dr. Gergely Jenő professzor /Budapest/ Nagyvárad történetét foglalta össze. Fodor József vikárius az 1837-ben született Bunyitay Vincéről szólt, aki megírta a váradi püspökség történetét. Az első három kötet 1884-ben jelent meg, a negyedik is az ő feljegyzései, adatai alapján készült el. Az 1570-ben Nagyváradon született Pázmány Péterről Pálos István apátkanonok és Szilágyi Aladár tartott előadást. Bunyitay Vince életének jelentősebb pillanatait dr. Fleisz János vázolta föl. A szimpózium végén Tempfli József megyés püspök támogatást ígért ahhoz, hogy az elhangzott előadások nyomtatásban is megjelenjenek. Fleisz János elmondta még, hogy a Sapientia Varadiensis Alapítvány, a Római Katolikus Püspökség és az Erdélyi Múzeum-Egyesület által szervezett, Nagyvárad neves személyiségeit bemutató előadás-sorozat jövőre folytatódik. Legközelebb Ipolyi Arnold életéről, munkásságáról lesz szó. /Pásztai András: Pázmány és Bunyitay emlékét idézték fel. = Bihari Napló (Nagyvárad), ok. 30./
2000. október 30.
Okt. 28-án Nagyvárad tudós püspökei, neves személyiségei címmel emlékülést tartottak Nagyváradon. Az előadások megidézték Pázmány Péter bíboros érsek és Bunyitay Vince kanonok szellemét. Tempfli József római katolikus megyés püspök az emlékezés fontosságát, a két kiemelkedő egyházi személyiség szerepét hangsúlyozta. Dr. Gergely Jenő professzor /Budapest/ Nagyvárad történetét foglalta össze. Fodor József vikárius az 1837-ben született Bunyitay Vincéről szólt, aki megírta a váradi püspökség történetét. Az első három kötet 1884-ben jelent meg, a negyedik is az ő feljegyzései, adatai alapján készült el. Az 1570-ben Nagyváradon született Pázmány Péterről Pálos István apátkanonok és Szilágyi Aladár tartott előadást. Bunyitay Vince életének jelentősebb pillanatait dr. Fleisz János vázolta föl. A szimpózium végén Tempfli József megyés püspök támogatást ígért ahhoz, hogy az elhangzott előadások nyomtatásban is megjelenjenek. Fleisz János elmondta még, hogy a Sapientia Varadiensis Alapítvány, a Római Katolikus Püspökség és az Erdélyi Múzeum-Egyesület által szervezett, Nagyvárad neves személyiségeit bemutató előadás-sorozat jövőre folytatódik. Legközelebb Ipolyi Arnold életéről, munkásságáról lesz szó. /Pásztai András: Pázmány és Bunyitay emlékét idézték fel. = Bihari Napló (Nagyvárad), ok. 30./
2000. október 31.
Funar kolozsvári polgármester, a szélsőséges nacionalista Nagy-Románia Párt főtitkára nyílt levélben szólította fel színvallásra Ion Iliescu elnökjelöltet: közölje, hogy harmadszori újraválasztása esetén hajlandó-e "eltávolítani a kormányból" a Romániai Magyar Demokrata Szövetséget. Gheorghe Funar levelében törvénytelen és fasiszta szervezetnek nevezte a romániai magyarság érdek-képviseleti szervezetét. Mint írta, "minden román jól tudja, hogy Iliescu és pártja már 1989. december 22-e óta folyamatosan támogatta az RMDSZ-t, gyakorlatilag annak szekerét tolta". Kolozsvár polgármestereként jól tudom, mennyit szenvednek a kolozsvári románok a szörnyűséges helyi RTDP-RMDSZ koalíciótól - indokolta felháborodását Funar. /Iliescu mint az RMDSZ szekértolója... = Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 31./
2000. október 31.
Dr. Őry Csaba, a magyar kormány munkaügyi, szociális, egészségvédelmi, vallási és nemzeti kisebbségi ügyekkel foglalkozó államtitkára Eckstein-Kovács Péter kisebbségvédelmi miniszter meghívására Romániába utazott. Okt. 31-én Bukarestben találkozik Hajdú Gábor államminiszterrel, az egészségügyi tárca vezetőjével, Lucian Liviu Albu munkaügyi és társadalomvédelmi miniszterrel, RMDSZ-es képviselőkkel és szenátorokkal, valamint a bukaresti székhelyű nemzeti kisebbségi szervezetek vezetőivel. Nov. 1-jén Csíkszeredába és Székelyudvarhelyre látogat, nov. 2-án Marosvásárhelyre, majd Gyulafehérvárra, ahol dr. Jakubinyi György érsekkel találkozik. Nov. 3-án Kolozsváron folytat megbeszélést a magyar egyházi vezetőkkel, majd a helyhatóságok képviselőivel, RMDSZ-politikusokkal, értelmiségiekkel találkozik. Nov. 4-én Nagyváradra látogat, ahol szintén egyházi vezetőkkel és RMDSZ-politikusokkal tárgyal. /Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 31./
2000. október 31.
Okt. 31-én ül össze a parlament két házának vezetősége, hogy megvizsgálja a Külföldi Hírszolgálat vezetőit ért vádakat. Az SIE igazgatóját és több magas rangú tisztjét Radu Timofte Iliescu-párti szenátor, többek között, azzal vádolja, hogy bizonyos személyek kompromittálása érdekében titkos információkat szivárogtattak ki, jól felfegyverzett harcosai 1999-ben beszivárogtak a rendfenntartó erők soraiba a legutóbbi bányászlátogatás alkalmából stb. A vádakat Catalin Harnagea SIE-igazgató olyan rágalomnak minősítette, amely veszélyezteti a nemzetbiztonságot. /Tisztázzák a titkos ügyeket. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 31./ Harnagea emiatt a parlamenthez fordult, kérvén, hogy vizsgálják meg a szenátor "zendülésre uszító" kijelentéseit. /Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 31./
2000. október 31.
Az első száz nap eredményeiről számolt be a Hargita Megyei Tanács, Zsombori Vilmos elnök, valamint Dézsi Zoltán és Bunta Levente alelnökök. A megye 58 településének felkeresésével bebizonyították, hogy az Esélyt a vidéknek szlogen nem csupán a kampány idején volt fontos számukra. Nagy hangsúlyt fektettek a közbirtokossági erdők, az elkobzott ingatlanok visszaadására. Sikeresen halad a kistérségi fejlesztés. Tervezik a közhivatalnokok képzését, a vállalkozói környezet, a vállalkozói kultúra fejlesztését. /D. Balázs Ildikó, Székelyudvarhely: Száz nap. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 31./
2000. október 31.
A marosvásárhelyi Bernády György Közművelődési Alapítvány 1992-ben alakult meg, adott számot működésükről Bulyovszky Loránd, az alapítvány alelnöke. Az alapítványt tizenhat tagú kuratórium vezeti, első - és azóta minden alkalommal újraválasztott - elnöke Borbély László államtitkár. Céljuk volt a városépítő polgármester, Bernády György köztéri szobrának felállítása, a város magyarságát szolgáló kultúrcentrum létrehozása, és a Bernády-kultusz továbbéltetése. A köztéri szobrot 1994-ben felállították, 1995. nov. 4-én megnyílt a Bernády Házként ismert kultúrközpont, melyben képzőművészeti tárlatok, könyvbemutatók, előadások, szemináriumok, politikai rendezvények váltogatták egymást. Sikeresen együttműködnek a különböző nem kormányzati szervezetekkel, többek között a Kós Károly és az Aranka György Alapítvánnyal, a Magyar Újságírók Romániai Egyesületével, a Talentum Tehetséggondozó Alapítvánnyal, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesülettel, a Pro Europa Ligával, a Kemény Zsigmond Társasággal vagy a Duna Televízióért Alapítvánnyal. Harmadik éve megrendezik meg a Bernády Napokat is. Az elsőt 1998-ban, dr. Bernády György halálának hatvanadik évfordulóján rendeztük meg, ekkor állították fel a Kultúrpalota Tükörterme előtt a hajdani polgármester mellszobrát, Gyarmathy János alkotását. Az ott elhangzott előadások, valamint az akkor bemutatott dokumentációs anyag egy részét 1999-ben könyv alakban is megjelentették. Szintén tavaly avatták fel azt az emléktáblát, amelyet Bernády egykori lakóházának homlokzatán helyzetek el. Évente egy személyt kitüntetnek Bernády-emlékplakettel. 1999-ben elsőként Fodor Imre polgármester, idén Frunda György részesült ebben a kitüntetésben. - Jövőre tervezik a Bernády-ház bővítését. /Szentgyörgyi László: Céljuk: a Bernády-kultusz ápolása. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 31./
2000. október 31.
Harmadik évadát kezdte meg idén szeptemberben a Vendégségben Budapesten című sorozat a budapesti Thália Színházban. A sorozat az anyaország határain kívül élő és tevékenykedő társulatoknak nyújt bemutatkozási lehetőséget. Okt. 27-én a Thália Színházban a Nagyváradi Állami Színház Szigligeti Társulatának vendégjátékát tekinthette meg a közönség. A példás fogadtatásban részesült váradi társulat két telt házas előadást tartott a Tháliában. /Kulcsár Andrea: Kalandos utazás, sikeres vendégszereplés. = Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 31./
2000. október 31.
Harmadik évadát kezdte meg idén szeptemberben a Vendégségben Budapesten című sorozat a budapesti Thália Színházban. A sorozat az anyaország határain kívül élő és tevékenykedő társulatoknak nyújt bemutatkozási lehetőséget. Okt. 27-én a Thália Színházban a Nagyváradi Állami Színház Szigligeti Társulatának vendégjátékát tekinthette meg a közönség. A példás fogadtatásban részesült váradi társulat két telt házas előadást tartott a Tháliában. /Kulcsár Andrea: Kalandos utazás, sikeres vendégszereplés. = Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 31./
