Vetési László lelkész, a Diaszpóra Alapítvány vezetője a szórvánnyal kapcsolatos gondolatait közölte több lapban, hogy megossza mindenkivel a szórvánnyal kapcsolatos kérdéseket. Egyre többször használják ezt a szót. Mi is a szórvány? Mi történik egy kis csoporttal és nemzetiségünk egészével? Hol van itt helye az értelmiségnek, az intézményeknek, az önbecsülésnek? Mi a mi feladatunk? - sorolja a kérdéseket. Kezd eluralkodni a "szórvány neurózis", mintha már minden szórvány lenne. Ma is csodálja Szeben megyei első gyülekezetét, az önbizalmukat, ahogy tudtak nem szórványban élni. "Sok-sok szigetfalunk van, melynek lakói többségi bátorsággal úsznak szembe az árral. Egyre több városra mondják, hogy szórvány. Egy RMDSZ-konferencián vita keveredett abból, hogy Kolozsvárt a szórványterülethez vagy a tömbmagyarsághoz sorolják. - Valami baj van. "leépülnek vagy nem épülnek meg az önszerveződő intézmények, hatalmas mérteket öltött a vegyes házasság, eltűnt a hagyományos kölcsönös nyelvismeret..." Az olvasót hívja segítségül, elsősorban azokat, akik etnikai, nyelvi, vallási veszélyhelyzetben vannak: fogalmazzák meg életérzéseiket, de azt is, hogy miként lát kiutat kisközössége számára. A közírókat, tudósokat a jelenségek szakszerű elemzésére kéri, fogalomtisztázásra. Vetési László a tömbvidék szavát is várja, mit tehet, mit vállal. "Vajon nem a Székelyföld kellene-e a hazai szórványmagyarság egyfajta ?anyaországa? legyen? De miért késik, akadozik az ottani segítő kéz?" "Hol vannak a népes csíki, gyergyói katolikus falvak, melyeknek rendszeresen kellene a csángó fiatalokkal foglalkozniuk?" - A Bukaresten kívüli havaselvei magyarság majd száz százaléka hazatelepedne, legalább nyugdíjas korára, ha volna hová. Az egész romániai magyarságnak nincs egyetlen főállású szórványügyi szakértője sem. /Vetési László: Szórvány-e a szórvány? = Bihari Napló (Nagyvárad), jan. 14., Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 21-22./
1997. január 16.
A múlt év végén jelent meg a Romániai Magyar Ki Kicsoda a nagyváradi Scripta és az RMDSZ gondozásában. Jan. 16-án Budapesten, a Határon Túli Magyarok Hivatala /HTMH/ szervezésében a Kossuth Klubban a magyarországi közönségnek is bemutatták a könyvet. A bemutatón jelen voltak a kötet romániai kiadói és szerkesztői, továbbá Markó Béla szövetségi elnök és Takács Csaba ügyvezető elnök. Markó Béla kifejtette: a kiadvány hozzájárulhat annak a szemléletnek a megváltoztatásához, hogy Erdély "mindössze" a balladák, a havasok és a magyar hagyományok földje. Az ott élő magyarok - a nagy magyar közösség részeként - jelentős szellemi értéket is hordoznak. Stanik István, a Scripta igazgatója elmondta: a kiadványban azok a meghatározó személyiségek kaptak helyet, akik jelentős közösségi feladatokat vállaltak. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 18./
1997. január 16.
Nemzeti Egység Fóruma néven újabb revizionista szervezet alakult Romániában. Alapítói - a Vatra Romaneasca, az Avram Iancu Társaság és a Besszarábiáért és Bukovináért Szövetség, a vaskapu, az Összrománság - Temesváron írták alá az alapító okmányokat, s megtévesztő módon Temesvári Nyilatkozat címet adtak programjuknak. A dokumentum kimondja, hogy a román nemzet fő célkitűzése Románia békés úton történő egyesítése az elszakított országrészekkel. Időközben a Nagy-Románia Párt is bejelentette, hogy egy erős nemzeti szövetséget hoz létre. /Támad a szélsőjobb. = Bihari Napló (Nagyvárad), jan. 16., Szabadság (Kolozsvár), jan. 15./
1997. január 17.
1996 karácsonyán meghalt Bustya Endre. "Nem élhette meg a hetven esztendőt, és óriástorzóként maradt az utókor számára Adyról készült összefoglaló opusa. Életműve így is hatalmas, hiszen tékányi könyvet szerkesztett-írt Ady prózájáról, illetve életének és munkásságának időrendi áttekintéséről." - írta a róla szóló nekrológban Szilágyi Aladár. Bustya cáfolta tudós indulattal Robotos Imre hírhedett Csinszka-revízióját. Műfordítói tevékenysége is jelentős volt. Másik kutatási területe a 18. század előtti magyar irodalom volt. A kommunista rendszerben kétszer küldték fizikai munkásnak, előbb 1951-57, majd 1961-1966 között. Hol segédmunkás volt, hol bányász. /Bihari Napló (Nagyvárad), jan. 17./ Bustya Endre az Ady-filológia egyik legnagyobb tudású alakja volt, aki lakását, kéziratait és könyvtárát egyházára hagyta. A kolozsmonostori új köztemetőben, a szegénysoron temették el, holott munkássága alapján helye lett volna a Házsongárdi temetőben. Szőcs Géza elmarasztalóan ír erről, megkérdezve, "hol voltak érdekképviselőink", hogy ilyen méltánytalanság történt. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), jan. 15./Bustya Endre /Marosvásárhely, 1927. jún. 29. - Kolozsvár, 1996. dec. 24./
1997. január 17.
Egyed Emese adjunktus Kolozsváron, a Babes-Bolyai Tudományegyetem magyar irodalomtudományi szakán a felvilágosodás és reformkori irodalmat oktatja. Idén sem változnak a felvételi lehetőségek, a magyar főszakon 50 hely lesz, idén könyvtártudományi szak is indul, újra lesz finn szak a magyar szakon belül. /Bihari Napló (Nagyvárad), jan. 18./
1997. január 20.
Nagyszalontán a 21 tagú városi tanácsból 11 az RMDSZ tagja. A magyar feliratokról tárgyaltak, a román tanácsosok tiltakoztak. Lucian Todut volt kormánypárti képviselő a románság 2500 éves itt-tartózkodására hivatkozva elutasította a kérelmet, a jelenlegi kormánykoalíció román képviselői pedig a döntés elnapolását szorgalmazták, mondván, a magyar feliratoknak nincsenek meg a feltételei. Az Adevarulból felolvasták Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke nyilatkozatát. Ebből kiderült, hogy az RMDSZ nem tartja elsődleges szempontnak a kétnyelvű helységtáblák ügyét. Végül a szavazáskor az RMDSZ-tanácsosok 80 százaléka is tartózkodott, emiatt a döntést elnapolták. /Bihari Napló (Nagyvárad), jan. 21./
1997. január 21.
1996. dec. 3-20-a között éleslövészet zajlott Csíkszereda határában, majd a hadgyakorlat következett, amely az etnikai autonómia kivívásáért fegyvert ragadókkal szemben normalizálta a helyzetet. "A Kossuth Rádió marosvásárhelyi és bukaresti tudósítója egymást túllihegve magyarázta: ez még a régi kormány műve." Holott a román fegyveres testületek csak addig feszítették a húrt, ameddig a hatalom megengedte. Folyamatos a propaganda: rendeződött a magyar-román viszony! "A szolgálni vágyó vezércikkírók végre alázatos mosollyal dicsérhetik az új - demokratikus - román hatalmat, nyílt levelekben kérhetik a senkit sem érdeklő kölcsönös műfordítások megjelentetését." Borbély László "számára, úgy látszik, nem sikerült összekalapálni azt a kis külügyi államtitkárságot." Ion Cataramitru Szőcs Gézát kívánta kinevezni magyar államtitkárnak. Az RMDSZ elnöke sietett nyilatkozni: erről nincs tudomása. - A két legfontosabb titkosszolgálat igazgatói /Magureanu és Talpes/ a helyükön maradtak. /Csutak István: Kezdetét vette az új román demokrácia. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jan. 22./Csutak István Szász János Ion Cataramitru művelődési miniszterhez írt nyílt levelére céloz: Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 15./
1997. január 21.
Minden tiltakozás ellenére a hírhedt tanügyi törvény rendelkezései életben vannak, viszont utalás van a törvényben a nemzeti kisebbségek történelmének tanítására. A magyar történelem oktatására felkészültek, adott felvilágosítást Lászlóffy Pál, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke. Az RMPSZ által szervezett legutóbbi találkozás 1996 szeptemberében volt, Szovátán. Három tantervbeadvány van a minisztériumban, egyet egy kolozsvári, egyet egy sepsiszentgyörgyi csoport, egyet pedig az RMDSZ állított össze. Minisztériumi jóváhagyás azonban nem érkezett. Rokaly József, a gyergyószentmiklósi Salamon Ernő Líceum tanára /egyike azoknak, akik a magyar történelemoktatás tantervén dolgoztak/ elmondta: közös szempont volt, hogy a nemzetiségi történelem nem különálló, hanem a magyar történelem szerves része, a másik elv az volt, hogy nem lehet a román történelemnél kisebb óraszámban oktatni. Ebben azután tettek engedményt, mivel túltérheltek az általános iskolások. A terv szerint VI. és VII. osztályban heti egy-egy órát biztosítanának a Magyar történelem és hagyomány tananyagára. - A tanterv majdani elfogadása után felmerül a tankönyv kérdése. Kádár Gyulának /Sepsiszentgyörgy/ és Jancsó Árpádnak /Sepsiszentgyörgy/ van tankönyvterve, Markó Béla elmondta, hogy az RMDSZ felkérésére a magyarországi Nemzeti Tankönyvkiadó megíratott Varga Domokossal egy könyvet /Emlékezzünk régiekről/, ez is használható. Amíg a minisztérium engedély megérkezik, egyes iskolákban már elkezdték a magyar történelem tanítását. /György Attila: Honfoglalás az iskolában. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jan. 22./
1997. január 21.
Eva Maria Barkival Tófalvi Zoltán készített interjút. A bécsi ügyvédnő nem tartja megfelelőnek az RMDSZ kormányba lépését. Emlékeztetett arra, hogy nemrég megjelent német nyelven Jimmy Carter amerikai elnök tanácsadójának, Samuel P. Huntingtonnak, a Harvard Egyetem stratégiai tudományok tanszékvezető tanárának a könyve német nyelven /Kamf der Kulturen/. Azért fontos ez, mert Carter és Huntington a PER-tárgyalások mögött áll. Huntington szerint új világpolitikai helyzet előtt állunk. A következő konfliktusok nem politikai, hanem kulturális és vallási konfliktusok lesznek. A délszláv háború is a kulturális törésvonalak mentén robbant ki. Huntington szerint az etnikai tisztogatások jelentik az egyetlen lehetőséget a konfliktusok megelőzésére. Szerinte hiba volt az Egyesült Államok boszniai beavatkozása, s még nagyobb a bosnyákok támogatása. Barki szerint az RMDSZ kormányba lépése elzárja az utat az autonómiatörekvések előtt. "Nyitva kellett volna hagyni a lehetőséget a sérelmek megfogalmazására, esetleges orvoslására." Az RMDSZ kiszolgáltatottá válik. /Tófalvi Zoltán: A kormánypárti részvétel buktatói. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jan. 22./
1997. január 25.
Dénes László helyesbíti B. Kovács András adatát: a brassói sajtószemináriumon nem hangzott el semmiféle konkrét, hivatalos adat a Romániában megjelenő magyar lapok példányszámáról. Hitelt érdemlő adatok még a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének /MÚRE/ sincs az egyes lapok példányszámairól, az egyes lapok adatai erősen túlzóak, amellett a példányszám hullámzik. Például lapja, írja Dénes László, a nagyváradi Bihari Napló péntekenként 27 ezer, szerdánként 18 ezer példányban jelenik meg, de az adatok naponta változnak. Dénes alacsonynak mondja a 120 ezres példányszámot /az összes vidéki magyar lapra vonatkozóan/, ez a szám feltehetően a Hargita, Kovászna, Maros, Bihar, Szatmár, Kolozs és Arad megyei napilapokra vonatkozhat, a heti, kétheti lapokat, a folyóiratokat, illetve az egyéb periodikákat, közlönyöket nem számolták ide. Az Európai Idő például legutóbbi számában jelezte: 32 250 példányban jelenik meg, igaz, kéthetente. /Dénes László: Százhúszezer? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 28./ Előzmény: jan. 14.
1997. január 28.
Többen jelezték, hogy a vámhivatalban a Ceausescu-rendszerben sem volt ilyen rosszindulatú csomagellenőrzés, mint most. Legutóbb elkobozták a nagyváradi Erdélyi Napló néhány számát. Úgy látszik, olyan utasítást kapott, hogy semmit ne engedjen ki az országból, amelyben az Erdély szó szerepel. /Népújság (Marosvásárhely), jan. 30./
1997. január 30.
Magyari-Vincze Enikő jan. 31-i előadásában /Intézményfejlesztési törekvések és dilemmák/ arra hívta fel a figyelmet, hogy az egyetemen oktatóknak ki kell vonniuk magukat a politikai döntéshozatal mechanizmusai alól és szakmai érdekeltségeik szerint kell vélemény mondaniuk az egyetem fejlesztéséről. Az európai integráció megköveteli a "többnyelvűségben, a multikulturális környezetben való mozgást." Magyari-Vincze Enikő szerint a járható út a Babes-Bolyai Egyetem közös keretében való intézményfejlesztés. /Magyari-Vincze Enikő: A magyar nyelvű oktatás - megváltozott helyzetben. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 14./ Egyed Péter nem fogadta el a kolozsvári egyetemi centrum rovására kiépítendő székelyföldi egyetemi hálózat elképzelését. Szerinte a magyar nyelvű egyetem végiggondolásra szorul, mert a román államiságban való részvétel a román nyelviséghez is kapcsol. /Gál Mária: Egyetemvita. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 18./ Hozzászólások: Kása Zoltán egyetemi tanár kétségbe vonta Horváth Anikó beszámolóját, aki szerint a hozzászólók mérlegelték, hogy mi volna optimális. Valójában a felszólalók többsége kiállt az önálló Bolyai Egyetem mellett. Kása Zoltán vitába szállt azzal, hogy a Bolyai Egyetemet "önjelölt illetékesek, egyetemi tanári pályára hívatlanul törekvők" szorgalmazzák és felidézte a Bolyai Tudományegyetem újramegnyitását követelők listáját, melyet a Szabadság 1990. jan. 7-i száma közölt. A névsorban szinte az összes egyetemi tanár szerepel, köztük az önálló magyar egyetemet most ellenző Cs. Gyimesi Éva is. /Kása Zoltán: Tényleg erről volt szó? = Szabadság (Kolozsvár), febr. 6./ A Szabadelvű Kör az egyetem jövőjéről szóló vitára nem hívta meg a Kolozsvári Magyar Diákszövetséget /KMDSZ/, ez azt jelenti, hogy rólunk, nélkülünk. /Kiss Olivér, a KMDSZ elnöke. Rólunk. Nélkülünk? = Szabadság (Kolozsvár), febr. 6./ A Bolyai Tudományegyetem visszaállítása nem vitatéma, nemcsak a liberálisok ügye, hanem az egész erdélyi magyarságé. Nagyon kell az önálló magyar egyetem. /Nagy-Tóth Ferenc: A diverzitástól az Univerzitás ürügyén. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 7./ Emlékeztető: A Bolyai Társaság képviselői 1991. aug. 8-án tárgyaltak Gheorghe Stefan oktatási miniszterrel. A tárgyalásról a Bolyai Társaság képviselői aide-memoire-t készítettek. Előadták a miniszternek a magyar egyetem, a Bolyai Egyetem újjáalakítására vonatkozó igényt, hangsúlyozták, hogy a magyar egyetem iránti igényt, 220 ezer magyar írta alá. /Szabadság (Kolozsvár), 1991. aug. 16./
1997. február 1.
A Királyhágómelléki Református Egyházkerület és a Nagyváradi Református Gyülekezeti Szövetség rendkívüli nagygyűlése a nagyváradi Református Otthon (Református Püspöki Székház) létrehozásának 60. évfordulója alkalmából febr. 3-án a Püspöki Székházban emlékezett meg a nagyváradi egyházi és közművelődési élet eme jelentős eseményéről. Az ünnepi összejövetel alkalmával a Királyhágómelléki Református Egyházkerület és a Nagyváradi Református Gyülekezeti Szövetség Rendkívüli Nagygyűlése Állásfoglalást adott közre, amelyben ismételten felhívja a figyelmet arra, hogy a jogtalanul elkobzott egyházi és közösségi javak visszaszolgáltatása mindmáig nem történt meg, az Európa Tanács kifejezett előírásai dacára, továbbra is késik a vonatkozó törvénytervezet megvitatása és elfogadása, sőt, az új demokratikus kormány sem tett ez ügyben semmilyen lépést. "Az új román kormány részeseiként és iránta táplált bizalommal, az Európa Tanács meghagyása értelmében, a demokrácia és a jogállamiság elveinek megfelelően: jussunkat követeljük" ? fejeződik be a Tőkés László püspök és Szilágyi Aladár főgondnok által jegyzett Állásfoglalás. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), febr. 4., 959. sz./
1997. február 3.
Cristea Sandru Timoc szerint a román nép a Dunától délre alakult ki, de az ottmaradt románok nagy mértékű elszlávosításnak vannak kitéve. Cristea Sandru Timoc, a temesvári Astra Romana Közművelődési Egyesület főtitkára nemrég A határon túli románok tragédiája címmel könyvet jelentetett meg, erről kérdezte őt Gazda Árpád. Könyvében sokat írt a Balkánon élő románokról. Nemcsak a Timok folyó völgyében, hanem a Timok és Morava folyók közötti egész térségben élnek románok, mintegy háromszáz településen. Bulgária területén, Viddin környékén további 32 településen, a Duna völgyén lefelé haladva még mintegy 70 településen élnek románok. Bulgáriában a hivatalos statisztika csak 17 ezer vlahról beszél, Szerbiában 14 ezerről, de számuk ennél jóval nagyobb. Az arománok másik csoportot alkotnak, ők enklávét alkotnak Albánia, Görögország, Makedónia területén, valamint Bulgária déli részén. Görögországban mintegy 600 ezer aromán él. - A Balkán félszigeten módszeresen hamisítják a statisztikai adatokat, mondta Cristea Sandru Timoc. Ez a népcsoport nem asszimilálódott jelentős mértékben, egymás között csak románul beszélnek. Arra a kérdésre, hogyan kerültek a Balkánra, Cristea Sandru Timoc válasza: ott alakultak ki. Az első román állam a mai Bulgária területén alakult ki, Tirnovo fővárossal. Ez az állam 1186 és 1280 között létezett. A bolgárok persze bolgár császárságról beszélnek. Ezek a románok még katolikusok voltak, később tértek át az ortodox hitre. Az első román akadémia is mai Albánia terültén, Moscopotelében alakult meg, Aromán Akadémiának nevezték. Ez a város adott több nagy román személyiséget, köztük Andrei Saguna erdélyi metropolitát. Itt, délen született az első román nyelvtankönyv is, 1813-ban, Mihai Boiagi alkotása. - Az egész Balkánra jellemző a diszkriminációs politika. A balkáni románokat nem ismerik el kisebbségnek. /Gazda Árpád: Románok a balkánon. Beszélgetés Cristea Sandru Timoc-kal, a temesvári Astra Romana Közművelődési Egyesület főtitkárával. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 4./
1997. február 4.
A nagyváradi Crisana román napilap nem változtatott eddigi irányvonalán, azelőtt Iliescu rendszer melletti kormánypárti, most ellenségi szócső. A román ultranacionalista Dorin Suciut visszahívták Budapestről, már nem ő a tudósító. Ki fogja ezentúl ecsetelni a magyar fasizmus, revizionizmus újjáéledésének apokaliptikus rémképeit? A székelyföldi román testvérlapokra viszont nyugodtan támaszkodhat a Crisana, mert azok állami és ortodox egyházi pénzeken a legdurvább magyarellenes kirohanásokat ontják. /Dénes László. A Bihor-Hargita hegyvonulat. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), febr. 6./
1997. február 10.
Gerendás Lajos budapesti, történelem-könyvtár szakot végzett, 1848-as szabadságharc-kutató 1995 szept. 10-e óta járja Orbán Balázs útját. Elsősorban történeti szempontból szeretné feltérképezni a vidéket. Falumonográfiákat próbál összeállítani. Eddig háromezer oldalt írt meg és rengeteg fényképet készít. Segítséget senkitől sem kapott. /Kacsó Edit: Orbán Balázs nyomában. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 11./
1997. február 16.
Az RMDSZ művelődési és egyházügyi főosztálya mellett 1997-től az oktatási főosztályt is dr. Kötő József vezeti. A Bolyai Egyetem ügyében az RMDSZ programja változatlan: síkraszáll az önálló felsőfokú oktatásért, melynek betetőzéseként az anyanyelvi egyetem az anyanyelvi egyetem létrehozása szerepel. Minden ellenvélekedés dacára van kiforrott stratégia, a Cs. Gyimesi Éva vezetésével kidolgozott és az SZKT által elfogadott oktatási stratégia. Az új politikai helyzetben, amikor a kormányprogram szavatolja az anyanyelvi egyetemi oktatás jogát, elérkezett az idő a szakmai építkezésre. Az RMDSZ az önálló Bolyai Egyetem újraindításának elve: sarkigazság. A centrum köré szervezett regionális kihelyezett tagozatok betöltik a szellemi műhelyek szerepét. Kötő szerint "elenyésző és semmiképpen sem gyakorlati erőt jelentő azoknak a száma, akik ellenzik az önálló magyar felsőfokú oktatási rendszer létrehozását." Az önálló magyar egyetemet folyamatnak tekintve első fázis lesz a kéttagozatos egyetem struktúrájának kidolgozása. Ebből a tervezetből bontható ki a hiányszakmák listája, az oktatói állomány kialakítása, az akkreditációs feltételek megteremtése. Ezzel párhuzamosan anyaországi tanárokkal hozzá kell látni az önálló egyetemi struktúra megteremtéséhez. Az egyházi oktatás terültén a stratégiában kiemelt feladat a nagyváradi Sulyok István Főiskola fejlődési feltételeinek biztosítása. /Dr. Kötő József ügyvezető alelnök. A Bolyai Egyetem újraindításának elve: sarkigazság. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 18./
1997. február 17.
Gál Mária nagy terjedelemben újból áttekintette az önálló magyar egyetem körüli vitát. Újra ismertette a Szabadelvű Kör jan. 31-i ülésén elhangzott előadásokat. Az előadások utáni vitában a hallgatóság jó része úgy értelmezte az előadásokat, mint az önálló magyar egyetem elutasítását. A legnagyobb vitát a felmérés váltotta ki. Sokan megkérdőjelezték hitelességét, mások úgy vélték, a diákság nem is tudja, miről van szó. Sok diák számára a Bolyai Egyetem pusztán egy kommunista kreációt jelent. Gál Mária szerint a sajtóvita személyeskedések áradatává vált. A cikkíró láthatóan elfogult és védi a Szabadelvű Kör előadóit. Azt írja, hogy a támadások célpontjai a Szabadelvű Kör tagjai, azok liberalizmusa volt. Valójában az önálló egyetem létéről folyt a szenvedélyes vita. Gál Mária szerint azt írták, hogy Magyari Nándor László áruló, idegen érdekek zsoldjában áll /ilyet sehol sem írtak, inkább Magyari minősített indulatosan/. Kötő József elmondta /Gál Mária kérdésére/, hogy a jelenlegi stratégiát Cs. Gyimesi Éva dolgozta ki. Az RMDSZ programja leszögezi: önálló anyanyelvű oktatási hálózatot kell kiépíteni, önálló Bolyai Egyetemmel. A Bolyainak a központban kell működnie. Egyelőre járhatatlan az extenzív fejlődés útja. Magyari Nándor László szerint a vita ellenére hasznos volt ez a fórum.- Gál Mária szerint a média tükrözte RMDSZ és közgondolkodáskép hamis, a közvélemény is hamis értékekre épül. Újra kell értékelni az írástudók felelősségét is. /Gál Mária: Egyetem-vita. Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 18./
1997. február 18.
A vezetőség cseréje még nem fejeződött be, az Iliescu-rezsim emberei közül sokan megpróbálnak átvedleni. "A magyarság reménykedik" - állapította meg Tempfli József nagyváradi megyés püspök. Elmondta, hogy másfél éve indította meg a pert a püspöki palota visszaszerzéséért. /Aniszi Kálmán: Istent és nemzetet szolgálni. = Új Magyarország, febr. 19./
1997. február 28.
A romániai magyar média címtára címen a napilap felsorolta a ma élő romániai magyar újságokat, szám szerint 28-at. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 28./Nem szerepelt a felsorolásban az egyházi sajtó sem. Megemlíthették volna legalább a következőket: Harangszó /Nagyvárad, református/, Keresztény Magvető /Kolozsvár, unitárius/, Keresztény Szó /Kolozsvár, katolikus/, Református Család /Kolozsvár/, Református Szemle /Kolozsvár/, Unitárius Közlöny /Kolozsvár/, Üdvüzenet /Arad, baptista/, Üzenet /Kolozsvár, református/, Vasárnap /Kolozsvár, katolikus/, ha már a kisebb helyi egyházi lapokat, plébániai értesítőket nem vették be a felsorolásba, például: Kistestvér /Csíksomlyó, 1990 óta él/.
1997. február 28.
Nagyszalontán az Arany János Művelődési Egyesület 1996 után másodszor szervezett nemzetközi szavalóversenyt. Márc. 1-jén egész nap folyt a verseny, márc. 2-án pedig a város nagy szülöttjére, Arany Jánosra emlékeztek. /Bihari Napló (Nagyvárad), márc. 4./
1997. február 28.
Nagyszalontán márc. 1-jén tudományos tanácskozás folyt a szórványról. A kezdeményező a temesvári Szórvány Alapítvány, Bodó Barna elnökkel az élén, ehhez csatlakozott a nagyszalontai polgármesteri hivatal, anyagiakkal pedig a budapesti Bocskai Szövetség segítette a tanácskozást. Bakk Miklós /Lugos/ szerint két út áll a szórványban élők előtt: integrálódik a többségi népbe vagy hű marad nyelvéhez, hagyományaihoz. A magyar értelmiség, a lelkész, a pedagógusok felelősségét hangsúlyozta. Tódor Albert, Nagyszalonta polgármestere megállapította, hogy nem működik a beolvadást visszaverő, önmegtartó folyamat. Többek között Bodó Barna is felszólalt, az utóbbi évtizedben a Bánságba bevándorló mintegy 8800 székely helyzetét elemezte. Kezdetben megőrizték önazonosságukat, az 1989-es fordulat után viszont elhanyagolták ezt. A szórványban élők körében a magyar iskolákban tanulók aránya elkeserítően alacsony. Az elemi iskolákat tekintve Temes megyében a magyar iskolások 75 %-a jár román iskolába, Hunyad megyében ez az arány 69,4 %, Szeben megyében 46,8 %, Arad megyében pedig 42,2 %. /Dánielisz Endre. Tudományos tanácskozás a szórványokról. = Bihari Napló (Nagyvárad), márc. 4./
1997. március 1.
A Szenátus márc. 3-i ülésén az RMDSZ-frakció részéről Kozsokár Gábor és dr. Csapó József élt az interpelláció jogával. Kozsokár Gábor Kovászna megyei szenátor szorgalmazta a burgonyatermelőknek nyújtandó kedvezmények és anyagi támogatás megadását. Dr. Csapó József Bihar megyei szenátor interpellációjában a hazai és nemzetközi jogrendet, a magántulajdon sérthetetlenségét semmibe vevő ügyletnek minősítette a nagyváradi Urszula Apácarend Kolostorától annak idején önkényesen és jogcím nélkül állami tulajdonba vett ingatlan lakásállományának a bérlők számára történő eladását. Követelte a visszaélés szankcionálását és a szóban forgó ingatlan egyházi tulajdonba való visszajuttatását. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 4., 978. sz./ Ugyanezen a szenátusi ülésen Corneliu Vadim Tudor, a Nagy-Románia Párt elnöke élesen bírálta a volt román uralkodót, Razvan Dobrescu parasztpárti szenátor visszautasította ezt a hangot, erre Tudor és párthívei tiltakozásul elhagyták a termet. - Ugyancsak bírálta a volt király fogadását Ion Iliescu elnök, aki pártja vezetőségének jelenlétében márc. 3-án ünnepelte 67. születésnapját. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 5./
1997. március 5.
A Háromszék folytatásokban közölni kezdi a közel kilencvenéves dálnoki Beczásy Istvánnal való beszélgetést. /Ferencz Csaba: Megpróbáltatások százada. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 5./ Beczásy István önéleírása megjelent: Bekerített élet /Literátor Kiadó, Nagyvárad, 1995/ címen.
1997. március 6.
Márc. 7-én Tempfli József nagyváradi megyéspüspök fogadta dr. Gheorghe F. Anghelescu vallásügyi államtitkárt, aki Budapestről jött haza, ahol márc. 3-5-e között részt vett Az egyházak szerepe a megújuló társadalmakban című nemzetközi szimpóziumon. Tempfli József ismertette a megoldatlan problémákat, az államtitkár kijelentette, hogy mindent elkövet a kérdések rendezésére, de elismerte, hogy környezetében még erős ellenállást tapasztalt a méltányos rendezéssel szemben. /Bihari Napló (Nagyvárad), márc. 8./
1997. március 7.
Harmadik alkalommal osztotta ki díjait a Bocskai Szövetség, ezúttal Kolozsváron, márc. 8-án, Bocskai István fejedelem szülővárosában. Dr. Kreczinger István, a szövetség elnöke megnyitó beszédében elmondta, hogy az 1995-ben alapított Bocskai-díj mindenekelőtt erkölcsi elismerés a magyarság ügyének szolgálatát felvállaló személyiségek, intézmények számára. Az évente kiosztott díjakat egy erdélyi, egy magyarországi és egy Nyugaton élő közéleti személyiség veheti át. Idén Tempfli József nagyváradi római katolikus megyéspüspök kapta a Bocskai-díjat, Magyarországról Hegedűs Lóránd református püspök, a nyugatiak közül pedig Fabienne Wassmer asszony, a strasbourgi francia-magyar egyesület elnöke nyerte el a díjat, aki Kolozsvár polgármesterének önkényeskedése ellen többször felemelte szavát. Wassmer elfoglaltsága miatt nem lehetett jelen. Bocskai-díjban részesültek még Kolozsvár RMDSZ-es városi tanácsosai. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 10./
1997. március 7.
Az emlékeket összegyűjtötte a Nagyváradi Premontrei Öregdiákok Egyesülete, a több éves munka gyümölcsként megjelent Pásztai Ottó és Hutyra G. Zoltán szerkesztésében a Nagyváradi Permontrei Öregdiákok Emlékkönyve. Ismertetik a premontrei kanonokrendet, a váradszentmártoni rendház és plébánia történetét, osztálynévsorok és a tanárok portréi egészítik ki a könyvet. /Bihari Napló (Nagyvárad), márc. 8./
1997. március 7.
1995 októberében nyílt meg Nagyváradon a Dávid Galéria. A műgyűjtők rendszeresen bejárnak, mondta dr. Indig Ottó, a magángaléria tulajdonosa. Magyarországi könyvek is kaphatók a galériában, a Nagyváradról áttelepült Kőrösi P. József, a Pesti Szalon, illetve a Noran Könyvkiadó igazgatója küldi kiadványaikat. /Bihari Napló (Nagyvárad), márc. 8./
1997. március 7.
Az Országos Magyar Diákszövetség /OMDSZ/ Kolozsváron márc. 9-én tartott ülésén nyilatkozatot adott ki, ebben az OMDSZ kiáll az önálló kolozsvári Bolyai Egyetem visszaállítása mellett. Először a jogi garanciákat kell kiharcolni, elengedhetetlen a Bolyai Egyetem visszaállítását kimondó kormányhatározatnak az RMDSZ általi kidolgozása és elfogadtatása. A kedvező nemzetközi helyzet lehetővé teszi ezen lépés rövid időn belüli megtételét. Nem járható út az önálló tagozatok létesítés a Babes-Bolyai Tudományegyetemen, ehelyett külön egyetemre, külön karokra, külön rektorra és egyetemi szenátusra van szükség. Aláírók. Aradi Magyar Diákszövetség /Fülöp Csaba elnök/, Kolozsvári Magyar Diákszövetség /Kiss Olivér elnök/, Temesvári Magyar Diákszövetség /Ratyis Alice elnök/, Nagyváradi Magyar Diákszövetség /Diószegi Lajos elnök/, Brassói Magyar Diákszövetség /Csucsi Róbert alelnök/, Marosvásárhelyi Diákszövetség /Kiss József Attila megbízott/. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 10./
1997. március 9.
Kelemen Hunor /sz. Csíkkarcfalva, 1967. okt. 18./, az RMDSZ művelődésügyi államtitkára a vele készült interjúban elmondta, hogy a minisztériumban elsősorban a kisebbségi bizottság vezetésével, újjászervezésével bízták meg, ezenkívül a színházi, zenei, képzőművészeti, valamint a különleges kulturális igazgatóságok vezetésével. Õ fogja irányítani a létrehozandó, civil szférával kapcsolatos igazgatóságot is. Kinevezése óta több problémával találkozott, így az egyházak azon tárgyainak sorsával, amelyeket a bukaresti Nemzeti Múzeum 1971-en vett el. Semmiféle törvény nincs arra, hogy a múzeum ezeket eltulajdonítsa. További probléma a nagyváradi volt katolikus püspöki palota /jelenleg múzeum/ tulajdonjogának visszaállítása, a marosvásárhelyi Teleki Téka különálló intézményként való működtetése, az árkosi kastély helyzete, amelybe a Keleti Kárpátok Múzeumát akarják berendezni, ez előző miniszter rendelete szerint, de most más lehetőséget keresnek. - A kisebbségi kulturális folyóiratok munkatársai két hónapja nem kaptak fizetést.- A minisztérium foglalkozik a műemlékek helyzetét rendező, a nemzeti közvagyon törvény módosításával. Az 1997-es költségvetés elfogadása után kiderül, mennyi pénzzel fog rendelkezni a minisztérium, a kisebbségi igazgatóság. A minisztérium decentralizációt kezd, visszakerülnek az önkormányzathoz, a városokhoz intézmények,. Arra a kérdésre, hogyan támogatják a lapokat, az államtitkár válasza: le akarják építeni, illetve átgondolni a lapok támogatását. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 11./
