Eckstein-Kovács Péter hevesen támadta Sorbán Attilát Álomhajó című riportjáért, mert abban "a hazai politikai újságírásban példátlan hangnemet üt meg a magyar kormányzattal és annak kisebbségpolitikájával szemben." Sorbán szerint a magyar kormány magára hagyta a magyarságot, Eckstein-Kovács azt vallja, hogy ez a kijelentés súlyos aránytévesztés és sorra elítéli, visszautasítja Sorbán megállapításait, azzal zárva, hogy az Erdélyi Napló "nem hozhat le egy ennyire elfogult, pontatlan és egyoldalú tudósítást." /Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 6./ Stanik István főszerkesztő reagált Eckstein-Kovács Péter elutasító kritikájára, mondván, Sorbánnak joga van a maga látásmódjához, továbbá "példátlan hangnemet ütött meg a témával kapcsolatban " Csubela Ferenc, Duray Miklós, Tőkés László és a többi határon túli magyar vezető. Ők megfogalmazták fenntartásaikat a magyar kormányzattal és annak kisebbségpolitikájával szemben. Csubela Ferenc mondta ki a "magára hagyta" kulcsszót. Sorbán Attila cikkében szó sincs vádaskodásról. Stanik István félve megkérdezi Eckstein-Kovács Péter képviselőt, a Szabadelvű Kör vezetőjét: "Mi a helyzet a híres liberális toleranciával, a másság tiszteletével, a gondolati és véleményszabadsággal?" Leveléből úgy érzi, hogy Eckstein-Kovács Péter a magyar kormány fogadatlan prókátoraként érvel. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 6./
1995. szeptember 6.
Max van der Stoel, az EBESZ kisebbségi főbiztosa aug. 28-án érkezett Romániába, aug. 31-ig több tárgyalást folytatott. Minden tárgyalása zárt ajtók mögött folyt, újságíróknak nem nyilatkozott, ennek ellenére a román sajtó és tévé olyan kijelentéseket adott a szájába, hogy a tanügyi törvény felülmúlja az európai normákat. A főbiztos végül írásbeli nyilatkozatban foglalta össze véleményét, a "román sajtó ezt a nyilatkozatot is megcsonkítva, torzítva ismertette." Max van dr Stoel elmondta: biztosították arról, hogy a tanügyi törvény sérelmezett cikkelyeit kormányrendeletekkel fogják szabályozni. Ez az ígéret azonban nem nyugtatta meg az RMDSZ-t. A főbiztos elmondta, hogy jelentésében ajánlani fogja: a jövőben a kisebbségek véleményét kérdezzék meg az őket érintő törvényekről. A kisebbségek oktatási igényei időről-időre változnak, olvasható a főbiztos nyilatkozatában, ezért "fontos lenne az új törvény alkalmazásának hatását bizonyos időszakonként felülvizsgálni." Ugyancsak szorgalmazta az anyanyelvű szakoktatást, ajánlotta, hogy a történelem tankönyveinek megírásába vonjanak be kisebbségi történészeket is. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 6./
1995. szeptember 6.
Négy év után kudarcba fulladt a próbálkozás, hogy Temesváron, a Nyugati Egyetemen magyar mellékszakot indítsanak, ugyanis egyetlen évben sem volt hét fő jelentkező. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 6./
1995. szeptember 6.
A Rogériusz-negyed Nagyvárad legnagyobb lakótelepe. 1990 őszén a református hívek igényelték, hogy a nagyszámú gyülekezetet osszák ketté, így született meg a réti mellett az új várad-rogériuszi gyülekezet, élén Fazekas Sándor tiszteletessel. A gyülekezetnek 4600 aktív, egyházfenntartási járulékot fizető híve van, a gyülekezet életében részt nem vevőkkel együtt lélekszámuk 10-15 ezer lehet. Külföldi segítséggel 1995 tavaszán hozzákezdtek a templom építéséhez, a templom mellett ifjúsági ház és előadóterem is lesz. Ismeretlen tettesek betörtek a tiszteletes lakásába, elvitték az akkor összegyűjtött pénzt /731 ezer lejt/ és Fazekas Sándor teljes levelezését. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 6./
1995. szeptember 8.
Szept. 8-án indul Kolozsvárról az erdélyi magyar fiatalok tíztagú csoportja kerékpáron Strasbourgba. Az utazás szervezését és lebonyolítását a Magyar Ifjúsági Tanács vállalta, az útiköltség összegyűjtésében segítségükre voltak az egyházak, de a Magyarok Világszövetsége és a Határon Túli Magyarok Hivatala is nyújtott támogatást. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 13./ Egyikük, Ráduly Róbert, a Magyar Ifjúsági Tanács elnöke nyilatkozott az Új Magyarországnak: mintegy 1500 km-t pedáloznak, a tervek szerint szept. 18-án érkeznek meg az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének székházához. Eljuttatják az RMDSZ oktatási törvénytervezetét támogató 492 ezer aláírás névjegyzékét és egy memorandumot. /Új Magyarország, szept. 8./
1995. szeptember 8.
Ugyancsak ötezer ember gyűlt össze Sepsiszentgyörgy főterén, ahol Puskás Bálint, az RMDSZ Kovászna megyei szervezetének elnöke leszögezte: "Mi nem vagyunk sem bevándorlók, sem menekültek ezen a földön. Mi ezerszáz éve templomokat és iskolákat építettünk Erdély földjén, és azt akarjuk, hogy ezekben az iskolákban és templomban saját, magyar nyelvünkön, szabadon szólhassunk." Magyari Lajos szenátor mondott beszédet, kifejtve, hogy az új jogszabály nem tanügyi, hanem nyelvtörvény, mely az egyik törvényt a másik fölé helyezi, lefejezve egy 450 éves oktatási rendszert. Asztalos Ferenc képviselő, a parlamenti oktatási bizottság alelnöke foglalta össze a törvénnyel kapcsolatos kifogásokat. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 11., Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 13./ Székelykeresztúron is volt tiltakozó gyűlés, továbbá Nagyváradon, Marosvásárhelyen ökumenikus istentiszteletet tartottak. /Magyar Nemzet, szept. 11./ Marosvásárhelyen szept. 8-án a Vártemplomban tartottak ökumenikus istentiszteletet, kiállva az anyanyelvi oktatás mellett. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 8./
1995. szeptember 8.
Nagyváradon szept. 8-án a római katolikus bazilika előtt kezdődött a kisebbségi oktatás korlátozása elleni tiltakozó nagygyűlés. Tőkés László református, Tempfli József katolikus püspök, Nagy F. István, az RMDSZ oktatási alelnöke és Jakabffy László szülőbizottsági elnök szólt az egybegyűltekhez. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 12./
1995. szeptember 8.
Gyergyószentmiklóson három-négyezer ember gyűlt össze, hogy jelenlétével erősítse meg szándékát: gyermekét anyanyelven akarja taníttatni. Dézsi Zoltán polgármester megállapította, hogy az idei tanévben indult osztályok nem tükrözik a város etnikai összetételét. Borbély Imre parlamenti képviselő kifejtette, érdemes folytatni a tüntetéseket, a parlamenti munkát, mert "eljön még az idő, amikor a dolgok helyükre kerülnek, de csak akkor, ha ma is, holnap is helytállunk." /Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 13./
1995. szeptember 9.
Gabriel Andreescu szociológus a Polgári Szövetség /PSZ/ vezetőségéhez intézett levelében jelentette be, hogy kilép a PSZ-ből. Döntését azzal indokolta, hogy korábban kérte, ne vegyék fel Radu Ceonteát, a Román Nemzeti Egységpárt egykori elnökét, a Vatra Romnaeasca alapító tagját a Nemzeti Liberális Pártba. Ennek ellenére felvették Ceonteát, az 1990 márciusi marosvásárhelyi tragikus események főszereplőjét. "Egy idő óta a Demokratikus Konvencióban a nacionalista tendenciák dilettantizmussal párosulnak", állapította meg Andreescu. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 13., Magyar Nemzet, szept. 9./
1995. szeptember 10.
Hajdú Gabriella apáca az egyházi iskolák államosítása után sem mondott le a vallásos nevelésről, 1961. dec. 1-jén letartóztatták, bíróság elé állították és két vallásos könyv kölcsönzése címén öt évre ítélték. A két könyv: Christus vincit és Fatimai jelenés. Nagyváradon őrizték, ahol 1963. ápr. 1-jén meghalt a börtönben. /Vasárnap (Kolozsvár), szept. 10./
1995. szeptember 13.
A bukaresti akkreditációs bizottság nem fogadta el a nagyváradi Sulyok István Református Főiskola jogi karának akkreditációs kérelmét, majd azt a tanügyminisztériumi illetékesek is elutasították, aug. 15-i keltezéssel. Mester Zsolt rektor elmondta, hogy a visszautasítás oka az anyanyelv általános visszaszorítása. Tárgyaltak több egyetemmel, hogy máshol tanulhassanak tovább a hallgatók. Nagyváradon tandíjmentességet élveztek, a magánegyetemeken viszont magas tandíjat kell fizetni, Több hallgatónak erre nincs pénze. A főiskola anyagi segítséget is próbál nyújtani. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 13./
1995. szeptember 14.
Szept. 14-én ökumenikus egyházi-oktatási találkozót tartottak Nagyváradon. A résztvevők állásfoglalást fogalmaztak meg az oktatási törvénnyel kapcsolatban, továbbá az egyházi ingatlanok visszaadását illetően, táviratot intéztek Adrian Nastase képviselőházi elnöknek, a romániai zsidó egyházi javak visszaadásával kapcsolatban. A megjelentek úgy döntöttek, hogy a dokumentumokat nyilvánosságra hozzák. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), szept. 18., 620. sz./
1995. szeptember 15.
Iliescu elnök szept. 15-én, a tanévnyitón Nagyváradon, az Onisifor Ghibu Líceum avatásán mondott beszédében felhívást intézett a román és magyar tantestületekhez, a tanulókhoz, hogy támogassák a román-magyar megbékélést. Örömmel állapította meg, hogy a kezdeményezés jó visszhangra talált Magyarországon is. Szerinte a tanügyi törvény a legmagasabb nemzetközi előírásoknak is megfelel. Az RMDSZ kifogásai az elnök szerint alaptalanok és indokolatlan szeparatizmushoz vezetnek. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 19./
1995. szeptember 16.
Szőcs Géza válaszolt Kántor Lajos írására, aki értetlenkedett, miért veszi védelmébe Szőcs Géza Hajdu Győzőt. Romániában nem történt meg a történelmi félmúlt feldolgozása. Az erdélyi magyarság tabuvá tette önmaga történelmének megismerését, ehelyett kinevezett egy bűnbakot, akit bírálni lehet múltbeli és jelenlegi szerepvállalásáért. "Innen kezdve fölöttébb egyszerű az önfelmentés..." Kik voltak a társtettesek? Kik voltak a feljelentők? Egy kétmilliós közösség lemond történelme félévszázados megismerésétől. A múltelhallgatásban érdekelt személyek meggyőzték az embereket arról, hogy minden baj forrása egyedül Hajdu Győző. /Magyar Nemzet, szept. 16., Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 13./
Kántor Lajos írása: Magyar Nemzet,aug. 26.
1995. szeptember 16.
A Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ "A Securitate fehér könyve" címmel dokumentumgyűjteményt ad ki. A még meg nem jelent kötetből összeállítást hozott az Evenimentul Zilei, amely a művészek és a szeku "viszonyát" mutatja be. Corneliu Vadim Tudor önkéntes besúgó volt, ennek ellenére még őt is megfigyelték. Egy 1981-ben készült, 41 nevet tartalmazó listán számos erdélyi magyar író is szerepel a renitenskedők között. Bodor Pált elmarasztalták "nacionalista-soviniszta" vélemény hangoztatása miatt, akárcsak Bálint Tibort, Fodor Sándort, Gáll Ernőt, Kántor Lajost, Kányádi Sándort, Király Lászlót, Lászlóffy Aladárt, Szilágyi Istvánt, Veress Zoltánt, Gálfalvi Zsoltot, olvasható Gyarmath János bukaresti tudósításában. /Magyar Nemzet, szept. 16./ Az SRI-nek ez az ötödik Fehér könyve, viszont senki sem tudott az előző négy könyvről. A négyszáz oldalas dokumentumkötet átlapozásával világossá válik a szándék. A könyv azt bizonyítja, milyen kevesen voltak a másként gondolkodók, a disszidensek, akiket a szeku figyelt. A kötetből jórészt hiányoznak a magyar és német írók, csupán pár soros feljegyzések készültek volna róluk. Az is elképzelhetetlen, hogy a külföldön tevékenykedő románellenes /értsd: diktatúraellenes/ intézmények és személyek felsorolásában nem szerepelnek magyarok. A szekuritáte mindenkiben kémet látott, épp a magyarokat kímélte volna? - teszi fel a kérdést a könyvet ismertető Ferencz Zsuzsa. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 27./
1995. szeptember 17.
Többezer résztvevője volt szept. 17-én a Tőkés László püspök kezdeményezésére megtartott Templom- és iskolanap nagyváradi eseményeinek, amelyen a történelmi magyar egyházak képviselői felemelték szavukat a magyar nyelvű oktatást sújtó tanügyi törvény ellen. Tempfli József nagyváradi megyéspüspök felhívta a figyelmet arra, hogy Iliescu elnök Nagyváradon olyan politikusról elnevezett iskola avatásán vett részt, akinek tevékenysége korántsem egyeztethető össze a megbékélés gondolatával /Onisifor Ghibu/. A magyar egyházak mindeddig nem kaptak választ a több mint két hónapja jelzett kérésükre, hogy az államfő fogadja küldöttségüket az elkobzott egyházi javak ügyében. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 19./
1995. szeptember 21.
A romániai magyar történelmi egyházak vezetői Nagyváradon tanácskoztak szept. 14-én és állásfoglalást tettek közzé a vagyonjogi kérdésekről. Az állásfoglalás szerint az egyházi javak visszaadása szelektív módon történik. A görög katolikusok nyolcvan ingatlant visszakaptak, az ortodoxok szerzetesrendjeinek vagyona megmaradt, a zsidó hitközség vagyonát visszakapja, ezzel szemben a közel kétmillió lelket számláló magyar egyházi közösségek nem kaptak vissza semmit. A nemzetközi szabályozások arra kötelezik az államot, hogy visszaadja az egyházi javakat. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 21./
1995. szeptember 23.
Egész napos rendezvénysorozattal ünnepelte a budapesti Erdélyi Gyülekezet a nagyváradi központú Királyhágómelléki Református Egyházmegyéhez való csatlakozását. Az Erdélyi Gyülekezet 1990-ben Németh Géza református lelkész kezdeményezésére jött létre, az erdélyi menekültek, illetve áttelepültek számára. Az ünnepséget a gyülekezet telepén, a "Reménység Szigetén" tartották. Felszólalt Tabajdi Csaba, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára is, aki szerint Magyarországnak realista, de nem önfeladó kisebbségpolitikára kell törekednie. Az Erdélyi Gyülekezet csatlakozása a Királyhágómelléki Református Egyházmegyéhez egyházjogi és politikai szempontból is a határok légiesítését jelenti, állapította meg Zalatnay István, a gyülekezet új lelkésze, akit Tőkés László, a befogadó egyházmegye püspöke iktatott be tisztségébe. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 25./ Lerakták a gyülekezet templomának alapkövét is, az ünnepségen megjelent Tempfli József római katolikus püspök Nagyváradról, a magyarországi református egyházat Hegedűs Lóránt püspök képviselte. Szükség van a Reménység Szigetére és a civil társadalmi szervezetekre - hiszen míg máshol fölösleg, nálunk hiány van nemzeti szolidaritásból - mondta Tabajdi Csaba. Az alapkő letételekor Tőkés László elmondta, hogy az "alap, amire építünk: Jézus Krisztus", olvasható Udvardy Zoltán tudósításában. /Új Magyarország, szept. 26./
1995. szeptember 24.
Az RMDSZ SZKT szept. 23-24-én Gyergyószentmiklóson ülésezett. Elhatározták a Gazdasági és Szociális, illetve a Falupolitikai és Mezőgazdasági Főosztály létrehozását. Tamás László lemondott az ifjúsági alelnöki tisztségről, a helyébe Nagy Zsolt került. Az SZKT határozata értelmében a tanügyi válságbizottság tovább működik. Az SZKT meghallgatta Tőkés László tiszteletbeli elnök -távolléte miatt - levélben megfogalmazott helyzetelemzését és javaslatait. Markó Béla prioritásként jelölte meg az oktatással kapcsolatos feladatokat. Az SZKT testületileg részt vett azon a tiltakozó fórumon, amelyre a Strasbourgból visszatért Ifjúsági Karaván tagjainak gyergyószentmiklósi fogadása adott alkalmat. Az SZKT állásfoglalást tett közzé, ebben szolidaritást vállal a veszélybe került vajdasági magyarsággal. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), szept. 25., 625. sz./ Immár hagyományosan késve kezdődött Gyergyószentmiklóson az SZKT ülése, mert a képviselők késve érkeztek. A 132 tagjából estére csak nyolcvanan érkeztek meg. Másnap ugyancsak hamarabb kezdtek távozni, így a tervezett tíz napirendi pont tárgyalására nem volt mód. Buchwald Péter javasolta, hogy az RMDSZ indítson jelöltet a köztársasági elnöki választáson. Toró T. Tibor három állásfoglalást javasolt: szolidaritásvállalás a vajdasági magyarokkal, az Iliescu megbékélési nyilatkozatával kapcsolatban, a magyar kormány felhívása határozottabb fellépésre a tanügyi törvénnyel kapcsolatban. A képviselők megszavazták a javaslatot, az ülés befejezéséig csak a szolidaritási nyilatkozat készült el. - A tanügyi törvény elleni tiltakozó akcióról kiderült, hogy helyi szinten nem olyan lelkesek az emberek. A szülők és gyermekek nem akarnak konfliktust román társaikkal, a tanárok féltik állásukat. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 27./
1995. szeptember 26.
A tanügyminisztériumi akkreditációs bizottság nem adta meg a működési engedélyt a nagyváradi Sulyok István Református Főiskola jogi kara számára. A döntést úgy hozták, hogy fel sem keresték az intézményt, nem tájékozódtak a helyszínen, számolt be a döntésről dr. Mester Zsolt rektor. Valószínű, hogy a korlátozó intézkedés politikai indíttatásból született. A határozat 76 diákot érint, akiknek más egyetemeken kell folytatniuk tanulmányaikat. Ezeken az egyetemeken nagy összegű tandíjat kell fizetni, ami nehézséget jelent az eddig Nagyváradon tanulók számára, mert a főiskolán nem volt tandíj. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 26./
1995. szeptember 27.
A Liberális Párt`93 két vezetője, Dinu Patriciu elnök és Horia Rusu Nagyváradra látogattak, ahol találkoztak a sajtó képviselőivel. A Demokratikus Konvenció, amely kissé bővített Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárttá vált, közeledik a hatalomhoz. Hasonló figyelhető meg a Polgári Szövetségnél is, állapította meg Dinu Patriciu. A valós ellenzéki erőket a Demokrata Párt és a Liberális Párt`93 jelenti. Patriciu szerint az alapszerződésben szerepelni kell az ET 1201-es ajánlásának. - Őrültség azt mondani, hogy Erdély veszélyben van, nem hiszi, hogy hétmillió román és másfél millió magyar által lakott területet veszélyeztet a szomszédos ország, írta Patriciu.- Az oktatási törvénynek nemcsak az anyanyelvű oktatással kapcsolatos része hibás, hanem számos egyéb súlyos hiányossága van. A tanügy túlközpontosított és a minisztériumnak alárendelt. Patriciu szerint az etnikai alapú autonómia és a kollektív jogok követelése túllépi az európai normarendszert, ezért szerinte "az utóbbi időben az RMDSZ károssá vált a romániai politikai életben." A "magyarság jogait sokkal inkább tudnák érvényesíteni a hagyományos pártokba beilleszkedett magyar nemzetiségű polgárok." /Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 27./
1995. szeptember 27.
A tanügyi törvény elleni tiltakozássorozat bebizonyította a romániai magyarság egységes fellépését - állapította meg Horváth Andor, a Bolyai Társaság elnöke. Általában sikerült elkerülni a túlzásokat, ez alatt "az időnként felbukkanó halálvíziót, tragikus hangütést értem." A tanügyi törvényről ki kell mondani, hogy sérti az esélyegyenlőséget, az állampolgári jogot, a demokrácia elvét. A Bolyai Társaság álláspontja, hogy a romániai magyarságnak önálló iskolahálózatra van szüksége, az óvodától az egyetemig. Horváth Andor jelezte, hogy a Bolyai Társaság okt. 6-7-én tudományos ülésszakot rendez Kolozsváron, külföldi szakemberek részvételével. Budapestről többek között Kiss Gy. Csaba, Tamás Gáspár Miklós, Franciaországból Kende Péter és Karátson Endre, Bukarestről Zoe Petre, Dinu Giurescu és Andrei Plesu van a meghívottak között. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 27./
1995. szeptember 27.
A Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság /KLMT/ szept. 8-10-e között rendezte meg a műemlékvédők első országos konferenciáját, a történelmi magyar egyházak és civil szervezetek részvételével. 1977-ben elnöki rendelettel - egyedül a világon - megszüntették a hivatalos műemlékvédelmet. A romániai szakemberek ezért egy évtizedig nem ismerhették meg az épület-helyreállítások terén elért technológiai fejlesztést. Az első konferencia témája: az egyházi műemlékek helyzete Romániában. Balogh Ferenc, a KLMT elnöke mondott beszédet, majd dr. Kovács Ferenc művészettörténész, dr. Murádin Magda műépítész és dr. Szabó Bálint, az Erdélyi Műemlék-restaurálók Egyesülete elnöke tartott előadást. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 27./
1995. szeptember 27.
Ferencz Zsuzsanna bírálta a Román Televízió magyar adását, mert nem elég színvonalas. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 27./
1997. január 4.
A Rómában élő Prokop Péter 77 éves pap, festőművész és író hatvan festményt hozta karácsonyi ajándékul Nagyváradra, a katolikus püspökségre. Prokop Péternek jan. 27-én nyílik kiállítása Budapesten, az Írószövetség klubjában, akkor lesz tizenharmadik könyvének a bemutatója is. /Bihari Napló (Nagyvárad), jan. 4-5./
1997. január 6.
Emil Constantinescu államfő vezetésével jan. 7-én Bukarestben, a Cotroceni-palotában rendkívüli ülést tartott a Legfelsőbb Védelmi Tanács. Az ülésen megvitatták a szakintézmények által összeállított jelentést a korrupcióról és a szervezett bűnözésről. E jelenségek annyira súlyosak, hogy magát a nemzetbiztonságot veszélyeztetik, nyilatkozta Constantinescu elnök. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 8./ A korrupció elleni küzdelem céljából külön szervezetet hoznak létre, Constantinescu elnök vezetésével. - Emil Constantinescu elnök jan. 8-i tévébeszédében kíméletlen harcot hirdetett a korrupció, a feketegazdaság, a lopás és a csalás ellen. Egyedül a csempészek évi 500 milliárd lejtől fosztják meg az államot, hangsúlyozta. Az államfő a lakosság támogatását kérte a korrupcióellenes hadjárathoz. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 10./ A Legfelsőbb Védelmi Tanácsot /LVT/ a 39/1990. dec. 13-i törvény hozta létre "az ország védelmével és az állambiztonsággal - úgy békeidőben, mint háború idején - kapcsolatos tevékenységek szervezésének és egységes irányításának céljából..." Az LVT "végrehajt bármely más feladatot a nemzetvédelem és az állambiztonság tekintetében.". A törvény kimondja, hogy az LVT "által elfogadott határozatok kötelezőek az ország állampolgáraira, valamint mindazon intézményekre és egységekre, amelyek tevékenységére vonatkoznak." Ez rendelkezés ellentétes az alkotmánnyal, állapította meg Gabriel Andreescu és Renate Weber közös tanulmánya. - A LVT irányítja a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ tevékenységét, amely "Románia nemzetbiztonságára vonatkozó információkra szakosodott" /14/1992-es számú törvény/./Gabriel Andreescu, Renate Weber: Nacionalizmus és jogállami stabilitás Romániában /megjelent a bukaresti székhelyű Nemzetközi Kutatások Központja kétnyelvű - román és angol - időszakos kiadványának első számában, 1995-ben. - magyar fordítása: Magyar Kisebbség /Nagyvárad/, 1996/3. sz./
1997. január 7.
Kovászna megye több mint háromnegyedét kitevő magyarsága joggal remélte, hogy az új kormány magyar prefektust nevez ki, ennek ellenére dec. 24-én Tatu Gheorghe állatorvost nevezték ki prefektusnak, alprefektus Gazda László, a prefektúra vezérigazgatója Horváth László jogász lett. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), jan. 8./
1997. január 8.
Az Erdélyi Naplónak 1997-től új felelős kiadója /Kovács Géza/, új főszerkesztője /Gazda Árpád/ van, a hetilapot a Dialog Rt. megbízásából az Erdélyi Híradó Könyv- és Lapkiadó Kft. nagyváradi leányvállalata adja ki. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), jan. 8., 1-2. sz./
1997. január 10.
Rohamosan emelkedik Romániában a tébécés megbetegedések száma. Az orvosok és a szociológusok a romló szociális helyzetnek tulajdonítják a kór terjedését. Ceausescu idejében eldöntötték, hogy ez a kór nem létezik, ezért megszüntették a szakrendelők és kórházak nagy részét. 1989 után nem szenteltek kellő figyelmet a tuberkolózisnak. A kórházak és a rendelők elavult felszereléssel és kevés műszerrel működnek. Külföldi segélyek javítottak valamit a helyzeten. Bihar és Szilágy megyét egyetlen gyermek-tüdőgyógyászati kórház látja el, a nagyváradi. Az épületben hideg van, a fűtést a német segélyszolgálattól kapott elektromos hősugárzókkal oldják meg, de ezek karácsonykor tönkrementek és nem volt, aki megjavítsa őket. A konyhát a németek szerelték fel, gyógyszert is hoznak, mert az sincs elegendő. /Simon Judit: Támad a tébécé. = Brassói Lapok (Brassó), jan. 10./
1997. január 10.
Tempfli József nagyváradi megyéspüspök számolt be a katolikus püspökök ad limina látogatásáról: a püspökök ötévenként megjelennek a pápa előtt és beszámolnak a tevékenységükről. A romániai római katolikus és görög katolikus püspökök tavaly december 1-9-e között voltak Rómában. II. János Pál pápa magánkihallgatáson fogadta mindegyik püspököt. A pápai kihallgatás előtt a Vatikán felkérésére minden egyházmegye jelentést állít össze, a nagyváradi például 58 oldalas volt. Tempfli püspök a pápa segítségét kérte ahhoz, hogy kiterjedtebb egyházi tevékenységet folytathassanak: működtethessenek felekezeti iskolákat, kórházakat, öregek otthonát. Mindehhez anyagi keret szükséges, ezért a pápa közbenjárását kérte, hogy visszakapják elkobzott egyházi értékeiket. II. János Pál pápa jól tájékozott a román-magyar ügyben, a moldvai csángókról érdeklődött. Tempfli József elmondta, hogy a magyar történelmi egyházakkal jó az együttműködés, kevésbé jó a kapcsolat az ortodox és görög katolikus egyházzal. - A pápa kérte, állítsák össze a kommunista rezsim áldozatainak névsorát, a Vatikán ki akar adni egy könyvet erről. /Bihari Napló (Nagyvárad), jan. 10./
