Romániában 11 állami orvosi egyetem mellett az 1989-es változások óta 49 magánegyetem is alakult. Ezek közül egyet sem ismertek el, ezek a magánegyetemek minisztériumi jóváhagyás nélkül működnek. A legtöbb helyen az oktatás színvonala alacsony. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 2./
1995. augusztus 15.
A Szilágy megyei ortodox papság emlékiratban /melyet a nagyváradi ortodox püspök is aláírt/ fogalmazta meg igényeit: a papság kapjon teljes fizetést, vagy adják vissz az egyházi javakat. Problémát okoz a "nemzeti egyházból" való kiválások ténye. Az emlékiratban más felekezetek szintén kisajátított vagyonáról nem esik szó. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 15./
1995. augusztus 16.
Ki kell költöznie az RMDSZ-nek egyik legfontosabb székházából, a kolozsvári Pavlov utcai épületből. Itt működik az RMDSZ megyei és városi szervezete és az ügyvezető elnöki hivatal. Grigore Zanc a kormányhatározatra hivatkozik: a protokollapnak kell átadni épületeket, olyanokat, ahol megszállhat a köztársasági elnök vagy más magasrangú vendég. 1990 előtt a kommunista párt rendelkezett ilyen épületekkel. Funar tárgyalt az RMDSZ tanácsosaival, nem ajánlott fel új épületet, mondván, maguk gondoskodjanak erről. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 16./
1995. augusztus 16.
A főiskolai címeket odaítélő bizottság javaslatára a kormány harminc magán felsőoktatási intézménynek - köztük négy felekezeti és két katonai főiskolának - adott ideiglenes működési engedélyt. A működési engedélyt nem kapott egyetemeknek és főiskoláknak azonnal be kell szüntetni tevékenységüket. Ezek között van a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem közgazdaságtudományi kara, és a nagyváradi Sulyok István Református Főiskola hittanári-jogi kara. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 16./
1995. augusztus 16.
Madaras Lázár RMDSZ-képviselő, a parlamenti Önkormányzati Bizottság titkára rengeteg adattal bizonyítja, hogy a községrendszer kialakítása nemzetiségi diszkrimináció volt: a magyar többségű falvakat úgy kapcsolták más falvakhoz, hogy végül a magyarok kisebbségben legyenek. Néhány példa: a magyar többségű Györgyfalvát (92,5 % magyar) a tiszta román Erdőtelekhez csatolták, így a magyarok aránya 27,7 %-ra csökkent. Vajdakamarásnak (91 %-a magyar) Magyarkátyán lett a községközpontja, ahol csak 57 magyar él. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 16./
1995. augusztus 16.
Az Interconfessio Társaság továbbgondolja a magyarság jelenét és a felemelkedés útját keresi. A társaság elnöke, Borbély Imre képviselő, aki Nemzeti paradigma és posztmodern című dolgozatával adta meg a kiindulópontot. Elhatározták, hogy továbbműködtetik a Székesfehérváron tartott megbeszélésükön kialakult szellemi műhelyt. Magyarországon az Aczél György nevével fémjelzett kultúrpolitika egyik sarkalatos pontja éppen a jövőképtől való megfosztás volt. Borbély Imre a szubszidiáris nemzetstruktúra gondolatáig jutott el: az egyes nemzetrészeknek önmaguknak kell megoldaniuk saját gondjaikat, ugyanakkor millió szállal kell kötődniük egymáshoz. Tudásközpontú nemzetfejlesztést tart célravezetőnek. Az összetartó erőket illetően "az erdélyi magyarság sokkal kevésbé sérülten került ki a kommunizmus évtizedeiből, mint a magyarországi". /Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 16./
1995. augusztus 19.
Augusztus 20-a alkalmából Budapesten, a Parlamentben Gál Zoltán, az Országgyűlés elnöke aug. 19-én fogadta a határon túli magyarok és a magyarországi kisebbségek képviselőit. A kisebbségi kérdésben nem ismerünk kettős mértéket, hangsúlyozta Gál Zoltán. Dunai hajókirándulással egybekötött kötetlen beszélgetést szervezett aug. 19-én a Határon Túli Magyarok Hivatala /HTMH/, szlovákiai, romániai, vajdasági magyar politikai személyiségekkel. "Augusztus 20-a jellegében, szellemiségében a nemzet, a 15 milliós magyarság ünnepe, ezért természetes, hogy a hivatalos rendezvényekre a határon túli magyar politikusok, egyházi személyiségek is - egyenrangú félként, mint bárki a hazai közéletből - meghívást kapnak" - jelentette ki Lábody László, a HTMH elnöke az MTI-nek. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 21./ "Habár a HTMH cáfolta, hogy ennek a rendezvénynek bármi köze lenne az augusztus 20-i nemzeti ünnephez, a cél mégis egyértelmű volt: a magyar kormány által kritikus időben magára hagyott határon túli magyarság képviselőit valamiképpen bevonni a Szent István-ünnep szikár protokolljába. A kisebbségi politikusok hasznosnak ítélték ezt a rendezvényt, s úgy érezték, talán utoljára szólhatnak annak érdekében, hogy a magyar kormány változtasson kisebbségi politikáján." - olvasható Sorbán Attila beszámolójában. A hajón a határokon túliak közül jelen voltak: Markó Béla, az RMDSZ elnöke, Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke, Tempfli József nagyváradi püspök, Duray Miklós, a szlovákiai Együttélés elnöke, Csubela Ferenc, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke, rajtuk kívül néhányan a nyugati országokban élő magyarok közül. Duray Miklós kemény szavakkal illette a magyar kormány passzivitását. Csubela Ferenc elmondta, hogy az albán kormány heves tiltakozása sikeresnek bizonyult a szerb menekültek Koszovóba telepítése ellen. Ezzel szemben a magyar diplomácia vérszegény tiltakozása: teljes csőd. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 23./
1995. augusztus 22.
Tóth Károly Antal nagyváradi tanár az Ellenpontok egyik szerkesztője volt, lakásán készültek az egyes számok. Kitoloncolták az országból, Magyarországra települt. Aczél Györgyék nem szimpatizáltak nyílt patriotizmusával, bedugták a levéltárba. Harmadik gyermeke megszületése után szűknek bizonyult az Illyés Gyuláné által biztosított egyszobás lakás, a család rövid kanadai kitérő után Svédországba költözött. Tóth Károly göteborgi magányában írta meg Hova - Tovább? című kötetét, ebben az Ellenpontok alapvető dokumentumai is szerepelnek. Alig polemizál Molnár János 1993-ban kiadott kötetével /Az Egyetlen. Az Ellenpontok és az ellenpontosok/. Tóth Károly megállapítja, hogy "amíg a román nép saját politikusai által a legnyilvánvalóbb hazugságokkal az orránál fogva vezethető és irányítható, addig nem sok remény van a magyar-román viszony normalizálására." Tóth Károly jelenleg munkanélküli környezetvédő felügyelő Göteborgban. /Magyar Nemzet, aug. 22./
1995. augusztus 23.
A Petre Roman vezette Demokrata Párt Kolozsváron helyi választási egyezséget kötött a Román Demokratikus Konvencióval, melynek értelmében kölcsönösen támogatják a másik párt továbbjutott polgármester-jelöltjét a második fordulóban. Petre Roman többször járt Kolozsváron, kifejtette, hogy országos szinten nem tart elképzelhetőnek hasonló szövetséget a Demokratikus Konvencióval. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 23./
1995. augusztus 23.
Új folyóirat jelent meg, a Magyar Kisebbség nemzetpolitikai szemle, azonban súlyához és jelentőségéhez képest nem vert túl nagy port, ezért mutatja be a folyóiratot az Erdélyi Naplóban Juhász Erzsébet. A lap szerkesztői a Dósa Elek Társaság tagjai közül kerültek ki, innen is eredeztethető a lap jogi-politológiai hangvétele. A szerkesztőbizottság az aktív kisebbségpolitikusok /Toró T. Tibor, Zsigmond Barna/, a kisebbségi kérdés tárgykörének erdélyi és anyaországi legkiválóbb szakértőit vonultatja fel /Balázs Sándor, dr. Bíró Gáspár, Fábián Ernő, Molnár Gusztáv, dr. Takács Imre/. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 23./
1995. augusztus 30.
Két amerikai kongresszusi képviselő Iliescu elnökhöz írt levelében aggodalmát fejezte ki a háborús bűnös Antonescu, valamint a Vasgárda rehabilitálását célzó kísérletek miatt. Iliescu majd válaszol, ahogy válaszolt már 1994 januárjában is hasonlóan Abraham Foxman amerikai zsidó elöljárónak: határozottan fellép Antonescu rehabilitálási kísérlete ellen. A fellépésre több alkalma lett volna a román államelnöknek, de nem tette meg: 1993. okt. 22-én, két nappal azután, hogy az amerikai kongresszus megszavazta Románia számára a legnagyobb kedvezményt, Sloboziában, a rendőrkapitányság udvarán Antonescu szobrot avattak. 1994. márciusában, néhány nappal beiktatása után Gavril Iosif Chiuzbaian igazságügy-miniszter kijelentette: "Ion Antonescu marsall - tevékenységének minden árnyoldala ellenére is - századunk hőse. Tudatosan vette vállára a Krisztus-keresztet, vállalván az országvezető szerepét, amikor Romániának határozott vezetőre volt szüksége." 1994 tavaszán Marosvásárhelyen is Antonescu-szobrot akartak felállítani, a magyar polgármester ellenállt, végül a Legfelsőbb Bíróság akadályozta meg azt, hogy a szobrot feltegyék az elkészült talapzatra. 1994 júniusában Karánsebesen, 1994. nov. 12-án Piatra Neamton avattak - katonai tiszteletadással - újabb Antonescu-szobrot. 1995 júniusában Lorin Fortuna, a Republikánus Párt elnöke bejelentette, hogy Temesváron is szobrot szeretne emeltetni Ion Antonescunak, írja Gazda Árpád. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 30./ A felsorolás kiegészíthető azzal, hogy Lugoson is avattak Antonescu-szobrot, erről a Politica (Bukarest) 1994. febr. 5-i száma tudósított.
1995. augusztus 30.
Tamás Sándor, a Magyar Kisebbség (Nagyvárad) főszerkesztője fontosnak tartotta, hogy egy fiatal, Budapesten képzett szerkesztőgárda dolgozzon a folyóiratnál, akik mögött egy szaktekintélyeket felsorakoztató szakmai csoport áll. Borbély Zsolt Attila, az egyik szerkesztő elmondta, hogy az Erdélyből továbbtanulás és hazatérés szándékával érkezett diákokban megvolt az igény egy szakmai fórum létrehozására. Több eszmerendszer híveiből verbuválódott a szerkesztőség, ez azonban nem jelent hátrányt a munka hatékonysága szempontjából. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 30./
1995. augusztus 2.
Az Alkotmánybíróság elutasította az államosított házakról rendelkező törvényt. Korábban már az amerikai szenátus és az izraeli knesszet tagjai jelezték felháborodásukat a törvény diszkriminatív cikkelyei miatt, amelyek megfosztják a kivándoroltakat ingatlanaiktól. Ősszel tehát újra napirendre kerül a törvény. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 2./
1995. augusztus 2.
Az elmúlt héten a dollár árfolyama elérte a 2000 lejes szintet. Mugur Isarescu, a Román Nemzeti Bank kormányzója megmagyarázta, hogy az infláció ezután sem növekszik az eddiginél gyorsabban. Közben a dollár már 2015 lejt ér. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 2./
1995. augusztus 2.
Romániában 11 állami orvosi egyetem mellett az 1989-es változások óta 49 magánegyetem is alakult. Ezek közül egyet sem ismertek el, ezek a magánegyetemek minisztériumi jóváhagyás nélkül működnek. A legtöbb helyen az oktatás színvonala alacsony. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 2./
1995. augusztus 15.
A Szilágy megyei ortodox papság emlékiratban /melyet a nagyváradi ortodox püspök is aláírt/ fogalmazta meg igényeit: a papság kapjon teljes fizetést, vagy adják vissz az egyházi javakat. Problémát okoz a "nemzeti egyházból" való kiválások ténye. Az emlékiratban más felekezetek szintén kisajátított vagyonáról nem esik szó. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 15./
1995. augusztus 16.
Ki kell költöznie az RMDSZ-nek egyik legfontosabb székházából, a kolozsvári Pavlov utcai épületből. Itt működik az RMDSZ megyei és városi szervezete és az ügyvezető elnöki hivatal. Grigore Zanc a kormányhatározatra hivatkozik: a protokolalapnak kell átadni épületeket, olyanokat, ahol megszállhat a köztársasági elnök vagy más magasrangú vendég. 1990 előtt a kommunista párt rendelkezett ilyen épületekkel. Funar tárgyalt az RMDSZ tanácsosaival, nem ajánlott fel új épületet, mondván, maguk gondoskodjanak erről. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 16./
1995. augusztus 16.
A főiskolai címeket odaítélő bizottság javaslatára a kormány harminc magán felsőoktatási intézménynek - köztük négy felekezeti és két katonai főiskolának - adott ideiglenes működési engedélyt. A működési engedélyt nem kapott egyetemeknek és főiskoláknak azonnal be kell szüntetni tevékenységüket. Ezek között van a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem közgazdaságtudományi kara, és a nagyváradi Sulyok István Református Főiskola hittanári-jogi kara. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 16./
1995. augusztus 16.
Madaras Lázár RMDSZ-képviselő, a parlamenti Önkormányzati Bizottság titkára rengeteg adattal bizonyítja, hogy a községrendszer kialakítása nemzetiségi diszkrimináció volt: a magyar többségű falvakat úgy kapcsolták más falvakhoz, hogy végül a magyarok kisebbségben legyenek. Néhány példa: a magyar többségű Györgyfalvát (92,5 % magyar) a tiszta román Erdőtelekhez csatolták, így a magyarok aránya 27,7 %-ra csökkent. Vajdakamarásnak (91 %-a magyar) Magyarkátyán lett a községközpontja, ahol csak 57 magyar él. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 16./
1995. augusztus 16.
Az Interconfessio Társaság továbbgondolja a magyarság jelenét és a felemelkedés útját keresi. A társaság elnöke, Borbély Imre képviselő, aki Nemzeti paradigma és posztmodern című dolgozatával adta meg a kiindulópontot. Elhatározták, hogy tovább működtetik a Székesfehérváron tartott megbeszélésükön kialakult szellemi műhelyt. Magyarországon az Aczél György nevével fémjelzett kultúrpolitika egyik sarkalatos pontja éppen a jövőképtől való megfosztás volt. Borbély Imre a szubszidiáris nemzetstruktúra gondolatáig jutott el: az egyes nemzetrészeknek önmaguknak kell megoldaniuk saját gondjaikat, ugyanakkor millió szállal kell kötődniük egymáshoz. Tudásközpontú nemzetfejlesztést tart célravezetőnek. Az összetartó erőket illetően "az erdélyi magyarság sokkal kevésbé sérülten került ki a kommunizmus évtizedeiből, mint a magyarországi". /Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 16./
1995. augusztus 17.
A magyar Külügyminisztérium nem kíván reagálni hírügynökségi jelentésekre, így a román Medifax magánhírügynökség információjára, hogy Constantában létesülhetne magyar konzulátus. A magyar külügy inkább Brassót vagy Nagyváradot jelölné, ha Kolozsváron nem lehetséges a főkonzulátus. /Új Magyarország, aug. 17./
1995. augusztus 19.
Augusztus 20-a alkalmából Budapesten, a Parlamentben Gál Zoltán, az Országgyűlés elnöke aug. 19-én fogadta a határon túli magyarok és a magyarországi kisebbségek képviselőit. A kisebbségi kérdésben nem ismerünk kettős mértéket, hangsúlyozta Gál Zoltán. Dunai hajókirándulással egybekötött kötetlen beszélgetést szervezett aug. 19-én a Határon Túli Magyarok Hivatala /HTMH/, szlovákiai, romániai, vajdasági magyar politikai személyiségekkel. "Augusztus 20-a jellegében, szellemiségében a nemzet, a 15 milliós magyarság ünnepe, ezért természetes, hogy a hivatalos rendezvényekre a határon túli magyar politikusok, egyházi személyiségek is - egyenrangú félként, mint bárki a hazai közéletből - meghívást kapnak" - jelentette ki Lábody László, a HTMH elnöke az MTI-nek. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 21./ "Habár a HTMH cáfolta, hogy ennek a rendezvénynek bármi köze lenne az augusztus 20-i nemzeti ünnephez, a cél mégis egyértelmű volt: a magyar kormány által kritikus időben magára hagyott határon túli magyarság képviselőit valamiképpen bevonni a Szent István-ünnep szikár protokolljába. A kisebbségi politikusok hasznosnak ítélték ezt a rendezvényt, s úgy érezték, talán utoljára szólhatnak annak érdekében, hogy a magyar kormány változtasson kisebbségi politikáján." - olvasható Sorbán Attila beszámolójában. A hajón a határokon túliak közül jelen voltak: Markó Béla, az RMDSZ elnöke, Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke, Tempfli József nagyváradi püspök, Duray Miklós, a szlovákiai Együttélés elnöke, Csubela Ferenc, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke, rajtuk kívül néhányan a nyugati országokban élő magyarok közül. Duray Miklós kemény szavakkal illette a magyar kormány passzivitását. Csubela Ferenc elmondta, hogy az albán kormány heves tiltakozása sikeresnek bizonyult a szerb menekültek Koszovóba telepítése ellen. Ezzel szemben a magyar diplomácia vérszegény tiltakozása: teljes csőd. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 23./
1995. augusztus 22.
Tóth Károly Antal nagyváradi tanár az Ellenpontok egyik szerkesztője volt, lakásán készültek az egyes számok. Kitoloncolták az országból, Magyarországra települt. Aczél Györgyék nem szimpatizáltak nyílt patriotizmusával, bedugták a levéltárba. Harmadik gyermeke megszületése után szűknek bizonyult az Illyés Gyuláné által biztosított egyszobás lakás, a család rövid kanadai kitérő után Svédországba költözött. Tóth Károly göteborgi magányában írta meg Hova - Tovább? című kötetét, ebben az Ellenpontok alapvető dokumentumai is szerepelnek. Alig polemizál Molnár János 1993-ban kiadott kötetével /Az Egyetlen. Az Ellenpontok és az ellenpontosok/. Tóth Károly megállapítja, hogy "amíg a román nép saját politikusai által a legnyilvánvalóbb hazugságokkal az orránál fogva vezethető és irányítható, addig nem sok remény van a magyar-román viszony normalizálására." Tóth Károly jelenleg munkanélküli környezetvédő felügyelő Göteborgban. /Magyar Nemzet, aug. 22./
1995. augusztus 23.
A Petre Roman vezette Demokrata Párt Kolozsváron helyi választási egyezséget kötött a Román Demokratikus Konvencióval, melynek értelmében kölcsönösen támogatják a másik párt továbbjutott polgármester-jelöltjét a második fordulóban. Petre Roman többször járt Kolozsváron, kifejtette, hogy országos szinten nem tart elképzelhetőnek hasonló szövetséget a Demokratikus Konvencióval. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 23./
1995. augusztus 23.
Új folyóirat jelent meg, a Magyar Kisebbség nemzetpolitikai szemle, azonban súlyához és jelentőségéhez képest nem vert túl nagy port, ezért mutatja be a folyóiratot az Erdélyi Naplóban Juhász Erzsébet. A lap szerkesztői a Dósa Elek Társaság tagjai közül kerültek ki, innen is eredeztethető a lap jogi-politológiai hangvétele. A szerkesztőbizottság az aktív kisebbségpolitikusok /Toró T. Tibor, Zsigmond Barna/, a kisebbségi kérdés tárgykörének erdélyi és anyaországi legkiválóbb szakértőit vonultatja fel /Balázs Sándor, dr. Bíró Gáspár, Fábián Ernő, Molnár Gusztáv, dr. Takács Imre/. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 23./
1995. augusztus 30.
Két amerikai kongresszusi képviselő Iliescu elnökhöz írt levelében aggodalmát fejezte ki a háborús bűnös Antonescu, valamint a Vasgárda rehabilitálását célzó kísérletek miatt. Iliescu majd válaszol, ahogy válaszolt már 1994 januárjában is hasonlóan Abraham Foxman amerikai zsidó elöljárónak: határozottan fellép Antonescu rehabilitálási kísérlete ellen. A fellépésre több alkalma lett volna a román államelnöknek, de nem tette meg: 1993. okt. 22-én, két nappal azután, hogy az amerikai kongresszus megszavazta Románia számára a legnagyobb kedvezményt, Sloboziában, a rendőrkapitányság udvarán Antonescu szobrot avattak. 1994. márciusában, néhány nappal beiktatása után Gavril Iosif Chiuzbaian igazságügy-miniszter kijelentette: "Ion Antonescu marsall - tevékenységének minden árnyoldala ellenére is - századunk hőse. Tudatosan vette vállára a Krisztus-keresztet, vállalván az országvezető szerepét, amikor Romániának határozott vezetőre volt szüksége." 1994 tavaszán Marosvásárhelyen is Antonescu-szobrot akartak felállítani, a magyar polgármester ellenállt, végül a Legfelsőbb Bíróság akadályozta meg azt, hogy a szobrot feltegyék az elkészült talapzatra. 1994 júniusában Karánsebesen, 1994. nov. 12-án Piatra Neamton avattak - katonai tiszteletadással - újabb Antonescu-szobrot. 1995 júniusában Lorin Fortuna, a Republikánus Párt elnöke bejelentette, hogy Temesváron is szobrot szeretne emeltetni Ion Antonescunak, írja Gazda Árpád. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 30./ A felsorolás kiegészíthető azzal, hogy Lugoson is avattak Antonescu-szobrot, erről a Politica (Bukarest) 1994. febr. 5-i száma tudósított.
1995. augusztus 30.
Tamás Sándor, a Magyar Kisebbség (Nagyvárad) főszerkesztője fontosnak tartotta, hogy egy fiatal, Budapesten képzett szerkesztőgárda dolgozzon a folyóiratnál, akik mögött egy szaktekintélyeket felsorakoztató szakmai csoport áll. Borbély Zsolt Attila, az egyik szerkesztő elmondta, hogy az Erdélyből továbbtanulás és hazatérés szándékával érkezett diákokban megvolt az igény egy szakmai fórum létrehozására. Több eszmerendszer híveiből verbuválódott a szerkesztőség, ez azonban nem jelent hátrányt a munka hatékonysága szempontjából. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 30./
1995. szeptember 2.
Mintegy tizenötezren gyűltek össze szept. 2-án Székelyudvarhely főterén az anyanyelvű oktatás védelmében szervezett, az új tanügyi törvény diszkriminációs rendelkezései elleni tiltakozó nagygyűlésen. A fórumon részt vettek az RMDSZ vezetői, parlamenti képviselői és szenátorai, a társadalmi szervezetek, a történelmi magyar egyházak, az erdélyi falvak és városok küldöttei. A fórumot dr. Ferenczy Ferenc, Székelyudvarhely polgármestere nyitotta meg, majd Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke mondott beszédet, utána Lászlófy Pál, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke, dr. Jung János a Bolyai Társaság képviseletében, Ráduly Róbert, a Magyar Ifjúsági Tanács /MIT/ elnöke és dr. Jakubinyi György gyulafehérvári római katolikus érsek szólt az egybegyűltekhez. A résztvevők kiáltványt fogadtak el. Nemes Levente Illyés Gyula Koszorú és Dsida Jenő Psalmus Hungaricus című versét szavalta el. A gyűlés a himnusszal és a székely himnusszal zárult. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), szept. 4./ "Magyarnak lenni, ezt a természetes adottságot vállalni feladatvállalást is jelent ma ebben az országban, ahol itthon vagyunk, de ahol sokan nem akarják, hogy itthon legyünk" - mondotta beszédében Markó Béla. Dr. Jakubinyi György az anyanyelvápolás létfontosságát ecsetelte, a magyar nyelven történő tanulás, imádkozás, művelődés nemzetmegtartó erejét. A magyar történelmi egyházak részéről megáldotta a nagygyűlést dr. Erdő János, az erdélyi unitárius egyház püspöke, Tempfli József nagyváradi római katolikus püspök, Mózes Árpád, a zsinatpresbiteri evangélikus egyház püspöke, Antal Zoltán református esperes, Csernák Béla püspök-helyettes Tőkés László püspök nevében mondott áldást. /Gyergyói Kisújság (Gyergyószentmiklós), szept. 7-13./
1995. szeptember 2.
A Literátor Könyvkiadó (Nagyvárad) 1993 elején alakult meg, első kötetük Mózes Teréz Bevérzett kőtáblák című műve volt, majd Implon Irén Váradi tollrajzok című, publicisztikai írásokat tartalmazó kötete volt, adott tájékoztatást Fábián Imre, a kiadó vezetője, mindenese. A megjelentetett munkák nagy része váradi vagy bihari vonatkozású. Eddig 21 könyvet jelentettek meg 1500 és 3000 közötti példányszámban. A legnagyobb segítséget a magyarországi Művelődési és Közoktatási Minisztérium által a határon túli magyar könyvkiadás támogatására kiírt évenként pályázat jelentette, 1993-ban négy, 1994-ben három kötetet tudtak kiadni a pályázat elnyerésével. Sajnos, a minisztériumnak e célra szánt összege évről évre csökken. A Literátor Kiadónak pénzügyi gondjai vannak. A pénzügyi ellenőrök a támogatást és a raktáron levő készletet nyereségnek vették, ezután adót róttak ki. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 2-3./
1995. szeptember 2.
A Literátor Könyvkiadó (Nagyvárad) 1993 elején alakult meg, első kötetük Mózes Teréz Bevérzett kőtáblák című műve volt, majd Implon Irén Váradi tollrajzok című, publicisztikai írásokat tartalmazó kötete volt, adott tájékoztatást Fábián Imre, a kiadó vezetője, mindenese. A megjelentetett munkák nagy része váradi vagy bihari vonatkozású. Eddig 21 könyvet jelentettek meg 1500 és 3000 közötti példányszámban. A legnagyobb segítséget a magyarországi Művelődési és Közoktatási Minisztérium által a határon túli magyar könyvkiadás támogatására kiírt évenként pályázat jelentette, 1993-ban négy, 1994-ben három kötetet tudtak kiadni a pályázat elnyerésével. Sajnos, a minisztériumnak e célra szánt összege évről évre csökken. A Literátor Kiadónak pénzügyi gondjai vannak. A pénzügyi ellenőrök a támogatást és a raktáron levő készletet nyereségnek vették, ezután adót róttak ki. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 2-3./
