Az új rendelt szerint bűncselekmény idegen állam zászlajának kitűzése és himnuszának eléneklése közterületen. A templom közterületnek számít? - kérdezte az Új Ember munkatársa Tempfli József nagyváradi püspököt. "Természetesen közterületnek számít. Tudjuk, hogy ez a törvény elsősorban ellenünk, magyarok ellen irányul. Ezentúl nem énekelhetjük el a szentmisék után a magyar himnuszt, s nem tűzhetünk ki ünnepkor magyar zászlót sehová." /Új Ember, ápr. 9./
1995. április 11.
Ápr. 11-16-a között Csintalan Sándor, az MSZP ügyvezető alelnöke vezetésével Erdélyben tesz látogatást egy MSZP-küldöttség. Ápr. 11-én Kolozsváron, ápr. 13-án Marosvásárhelyen, Székelyudvarhelyen, ápr. 14-én Csíkszeredában, ápr. 15-én Nagyváradon tartanak megbeszéléseket az RMDSZ képviselőivel, Nagyváradon Tempfli József katolikus és Tőkés László református püspökökkel is találkoznak. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 11./
1995. április 12.
Cornel Ivanciuc, az Academia Catavencu lap munkatársa évek óta folytat magánnyomozást a titkosszolgálatokkal kapcsolatban. Ismeretei szerint kilenc titkosszolgálat létezik Romániában: a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ Magureanuval az élen, az elnökség mellett működő testőrszolgálat /SPP/, élén Dumitru Iliescu vezérőrnaggyal, Iliescu elnök unokatestvérével (ezen szolgálaton belül működik az Elnöki Politikai Információs Iroda /BIPP/, amely az elnök ellen irányuló lehetséges veszélyek elhárításával foglalkozik), a hadseregen belüli szolgálatok: Katonai Információk Igazgatósága, Decebal Ilina tábornok irányításával, Katonai Kémelhárító Igazgatóság, vezetőjük Victor Negulescu tábornok, Külföldi Hírszerző Szolgálat, élén Ioan Talpes altábornaggyal, a belügyminisztériumi két szolgálat a Belügyminisztérium Hírszerző Igazgatósága /U.M. 0215/ és a közelmúltban alakult Rendőr-főfelügyelőségi Különleges Vizsgálati Osztály, az igazságügyminisztériumi szolgálat a Fegyházak Hírszerző Igazgatósága /U.M. 0400/, élén Chis vezérőrnagy, valamint az összes szolgálatot adatokkal ellátó Különleges Távközlési Szolgálat, Coman ezredes irányításával. - Minden jel szerint most alakul a tizedik titkosszolgálat, az antiterrorista alakulat, bár az SRI-n belül is működik egy ilyen részleg. Tirgu-Jiuban beindult az SRI iskolája, a Hírszerzési Líceum. Ebben a kilenc szolgálatban több mint 30 ezer operatív tiszt dolgozik. Cornel Ivanciuc szerint a primér információkat - minden állampolgárról - az SRI, illetve a katonaság őrzi. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 12./
1995. április 12.
Székelyudvarhelyen felavatták a 130 ágyas Református Diákotthont, amely nemcsak református tanulókat fogad be. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 12./
1995. április 12.
Márc. 5-én Csíkszeredában a rendőrök megállítottak egy autót is igazoltatták utasait. Péter Lukács és Csató Imre közölték, az autó papírjai nincsenek náluk, erre a rendőrök nekiestek a két fiatalembernek és összeverték őket, gumibottal és puskatussal, majd bevitték őket a rendőrségre, ahol tovább verték a két férfit. Törvényszéki orvoshoz fordultak és orvosi látleletet kaptak a verésről. Chicea Ioan ezredes, Csíkszereda rendőrparancsnoka Forró Miklós újságírónak erről azt mondta, hogy Csató Imre nekiment az igazoltató rendőröknek, akik ekkor avatkoztak közbe. A parancsnok szerint jogszerű volt az erőszak alkalmazása. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 12./
1995. április 12.
Szükség van az alapszerződésre, hangsúlyozta Smaranda Enache, nyugtalanító, hogy "öt év elteltével Románia nem írt alá egyetlen kétoldalú szerződést sem szomszédaival." A felhozott kifogások gyermetegek, tette hozzá. Iliescu bantusztanizálódás kifejezése elfogadhatatlan, hiszen a decentralizáció elutasítását jelenti, mely az egyesült Európa alapelvei közé tartozik. Az autonómia megvalósítása nem sérti az ország egységét, hiszen ez nem más, "mint a magyar kisebbség fennmaradásához szükséges biztosíték, olyan körülmények között, amikor Románia még nemzetállam." Elégedetlen az ellenzékkel. "Véleményem szerint tanúi vagyunk a Konvenció RNEP felé csúszásának." Létrejöhet "egy furcsa nacionalista ív, amely összekötné a szélsőbalt a szélsőjobbal." /Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 12./
1995. április 18.
Az MSZP Csintalan Sándor vezette küldöttsége Nagyváradon fejezte be erdélyi körútját. Nagyváradon arról tárgyalt, miként lehetne hatékonyabbá tenni a romániai magyar közösségnek szánt segítséget. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 18./ A kisebbségi magyarság sorsa nem pártpolitikai ügy, hangsúlyozta Csintalan Sándor. Megemlítette, hogy aláírás előtt áll a magyar-moldovai alapszerződés, amely szintén tartalmazza a kollektív kisebbségi jogokat. Ígéretet tett arra is, hogy végre megnyitják az RMDSZ budapesti irodáját. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 19./ A kolozsvári sajtótájékoztatón szóvá tették, hogy a kormányváltás óta csökkent a határokon túliakat támogatás aránya. A lakossági fórumon elhangzott, hogy Magyarországról időnként Erdélybe látogat egy küldöttség, megígér ezt-azt, de továbbra sem történik semmi. Csintalan Sándor megemlítette, hogy az RMDSZ-kongresszusra időzítették látogatásukat, hogy felhívják a figyelmet a szövetség egységének szükségszerűségére. Az MSZP képviselői kifejtették, hogy nem egységes az RMDSZ autonómia-koncepciója, melyet oly módon kellene kidolgozni, hogy a magyar kormány is felvállalhassa, olvasható Simon Judit beszámolójában. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 19./
1995. április 20.
Ápr. 20-án Bukarestben parafálták a román-magyar légügyi egyezményt. Ennek értelmében a jövőben a légitársaságok járatokat üzemeltetnek a két ország között, a két fővároson kívül Konstanca, Temesvár, illetve Debrecen, Siófok és Sármellék repülőtereiről. A román fél elemezni fogja annak lehetőségét, hogy igénybe lehessen venni Marosvásárhely, Nagyvárad, Arad és Kolozsvár repülőtereit is. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 22-23./
1995. április 20.
Ápr. 20-án megkezdődött Debrecenben az Egyetemes Magyar Református Konvent - Konzultatív Zsinat alakuló ülése, amelyen a világ magyar reformátusságát képviselő egyházi személyek vesznek részt. Az egyházi szervezet lelkészi elnökévé a küldöttek Csiha Kálmán kolozsvári püspököt választották, a világi elnök Szabó István, az Amerikai Magyar Református Egyház főgondnoka lett. A zsinat létrejöttének két "hajtómotorjaként" elismert püspök, Tőkés László nagyváradi és Hegedűs Lóránt, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke nem jutott be a vezetésbe, a küldöttek módosították az alapszabályt, létrehozták az ügyvezető elnöki tisztet. Ügyvezető elnökké Hegedűs Lórántot választották meg, Tőkés Lászlónak felkínálták a tiszteletbeli elnöki címet, de ő ezt visszautasította. Tőkés László úgy értékelte, hogy "az egyházban is visszarendezési folyamatok mennek végbe", az egyházi megújulási folyamat megtorpant. Nem fogadta el azt, hogy a Zsinat elutasította a politizálást. "Vak, aki nem látja, hogy a kisebbségi helyzetben mennyire fontos az egyháznak e politikai többletfunkcióját betölteni, éppen az emberi, a közösségi és a vallási jogok védelmében" - mondta Tőkés László püspök az MTI-nek. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 22-23., Magyar Nemzet, ápr. 21./
1995. április 24.
A Magyarok Világszövetsége választmánya tanácskozott ápr. 21-23-a között, a sajtóban megfogalmazott politikai és pénzügyi vádaskodásokat visszautasította a testület. Csoóri Sándor elnök rávilágított arra, hogy nem a rágalmak háborúja a cél, hiszen a belső viszályokat szító mesterkedések olyan megosztottsághoz vezethetnek, amelyek az egész magyarság kárára válhatnak. Dobos László beszámolt a szlovákiai helyzetről, melynek célpontjában a szlovákiai magyarság áll. Tisztújítás is történt, Jakabfy Ernő lemondása után Bagi Lajos svájci ügyvédet, a Máltai Lovagrend egyik vezetőjét választották meg a nyugati magyarság képviselőjének. Püski Sándor Németh Magda helyére került. Az intéző bizottság új elnöke Borbély Imre, az RMDSZ képviselője lett. Patrubány Miklós elnökségi tag az MVSZ Erdélyi Társasága nevében nyilvánosságra hozott egy nyilatkozatot, mely a nemzeti kisebbségek és a nyugati emigráció között keletkezett eltávolodásra hívja fel a figyelmet. Ápr. 23-án átadták az MVSZ érdemrendjeit, melyet az idén négyen kaptak meg: Tőkés László püspök, Gombos Gyula író, Magyaródi Szabolcs és a Svédországi Magyarok Országos Szövetsége. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 26./ Csoóri Sándor elnök elmondta, hogy a Magyarok III. Világtalálkozójára meghívták a jelenlegi kormánykoalíció, az akkori ellenzék kiválóságait, Konrád Györgyöt, Esterházy Pétert, Demszky Gábort. Ők azonban nem jöttek el. - Az áprilisi választmányi ülés megnyitójáról Dobos László a révkomáromi tiltakozó nagygyűlésre indult. Megalapozottnak bizonyult tehát az MVSZ és a kisebbségek képviselői közötti tanácskozás után kiadott állásfoglalás: "Amennyiben a magyar-szlovák és a magyar-román alapszerződés nem tartalmazza és nem szavatolja az illető nemzeti közösségek autonóm intézményrendszerét, az MVSZ nem támogatja az alapszerződések aláírását." - állapítja meg a beszámoló írója, Tófalvi Zoltán. A választmány határozata értelmében megszűnt Timkó Iván elnökségi tanácsadó tisztsége. A magyarság hosszú távú elképzeléseit, Marácz László (Hollandia) és a zürichi Sebestyén Imre közös tervezetét vitaanyagként elfogadták azzal, hogy a jövőre esedékes világtalálkozón "Magyarságtudat és nemzeti stratégia" lesz a központi téma. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 6-7./ A támadások óta százezerrel nőtt a taglétszám. /Magyar Nemzet, ápr. 24./
1995. április 26.
Márc. 11-én nyilatkozattal lépett a nyilvánosság elé az addig ismeretlen Romániai Magyar Szabad Demokrata Párt /RMSZDP/. A román sajtó örömmel jelentette, új magyar párt jelentkezett, az RMDSZ ellenzéke, ezzel megtört az RMDSZ-hegemónia. Máthé Éva interjút készített a párt két vezetőjével, Kiss Kálmán elnökkel, aki tornatanár és Molnár István református lelkésszel, aki a párt titkára. A párt elődje Kiss Kálmán szerint - az 1990 januárjában alakult Független Magyar Párt, amelynek első kongresszusán, 1992-ben döntöttek a névváltoztatásról, azóta viselik ezt a nevet. Kezdetben voltak ballépéseik, ismerte be Molnár István, de azóta megtisztították pártjukat a kétes elemektől. Nemcsak ketten vannak, mindenhol van szervezetük, még Moldvában is, több szatmári vállalkozó is hozzájuk tartozik. Frunda György volt az RMSZDP jelöltje aki azután ezt elfelejtette. Az 1992-es parlamenti választásokon Jakabffy Attila beszélte le őket arról, hogy önállóan induljanak. Külföldről kaptak támogatást, nagyiparosoktól. Pártjuknak európai szintű gazdaság elképzeléseik vannak, ezért komolyan kell őket venni. Ők hatékonyabban képviselnék a magyarság ügyét. /Máthé Éva: Egy titokzatos párt rejtélyes elképzelései. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 26./
1995. április 26.
Az Adevarul támadta a magyar diplomata útlevéllel Romániába látogatókat A nemzeti vagyon rablása - diplomata útlevéllel címmel, név szerint kiemelve Pataki Bálintot. A határőrség olyan információt kapott, hogy kisszobrokat és kegyszereket akarnak kivinni az országból. A vámtisztviselők mégis átengedték őket, megmagyarázhatatlan módon. Ugyancsak magyar diplomaták XVI. századi kéziratokat akartak kivinni az országból. A vámtisztviselők visszaküldték a szállítmány, amelyet Tőkés Lászlóhoz vittek. /Adevarul (Bukarest), ápr. 26./ Ugyanerről ír hosszú cikket a Crisana is, az autó rendszámát közölve /DCD-033/. A határőrség kérésére, hogy nyissa fel a csomagtartót, a diplomata ideges lett, a lap a diplomata fényképét is mellékeli. A durva vádakat tartalmazó "Az erdő és a bérencek. A forint, az ördög csábítása!..." című cikk két szerzője, Eugen Miron és Petru Sandor felteszi a kérdést: miért nem vizsgálta meg a vámtiszt Pataki Bálint csomagjait. /Crisana (Nagyvárad), ápr. 28./ Valójában megalapozatlan vádaskodásról van szó. Pataki Bálint valójában Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának főosztályvezetője.
1995. április 29.
Ápr. 28-29-én tartották meg Székelyudvarhelyen a Helyi közigazgatás és európai integráció című konferenciát, melynek egyik szervezője a HTMH. Ferenczy Ferenc, Székelyudvarhely polgármestere elmondta, hogy a tanácskozás jó lebonyolításához hozzájárult a polgármesteri hivatal, a Romániai Megyei Jogú Városok Szövetsége és a HTMH. Az előadók között szerepelt Liviu Popescu, a bukaresti egyetem rektora, Madaras Lázár RMDSZ-képviselő, Kasza József, Szabadka polgármestere, vitavezető Törzsök Erika, a HTMH elnökhelyettese volt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 2./ Törzsök Erika elmondta, hogy a helyi közigazgatás kérdése elválaszthatatlan a nemzeti közösségek kérdésétől, s míg a hatalomcentrikus központi közigazgatás az igazgatásra teszi a hangsúlyt, addig a helyi közigazgatás a közösségek gondjainak megoldásával foglalkozik. A helyi közigazgatásnak gazdálkodási és döntéshozási függetlenséggel kell rendelkeznie. Ezt a függetlenséget autonómiaként szokták emlegetni./Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 3./
1995. május 3.
A jelenlegi kormánykoalícióval nem lát rövid távon esélyt egy jó alapszerződésre Markó Béla RMDSZ-elnök. Két évvel ezelőtt írásban kötelezték el magukat a román pártok, a kormány és a képviselők az 1201-es mellett. Föl kell tenni a kérdést, mennyire lehet bízni az ilyen kötelezettségvállalásban. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 3./
1995. május 3.
Az Erdélyi Napló összeállítást közöl a Magyarok Világszövetségével /MVSZ/ kapcsolatos nyilatkozatháborúról. Hozza az ötvenhármak kollektív MVSZ-ellenes, jan. 20-i nyilatkozatát, az MVSZ válaszát, majd két aláíró, Donáth László lelkész és Ágoston Vilmos fejti ki ellenérveit /az MVSZ elzárkózik a kényes kérdések megvitatásától, gőgös, a szellemi és anyagi nyomor enyhítésén kellene fáradoznia/, az MVSZ mellett foglalt állást Tempfli József nagyváradi püspök és Patrubány Miklós, aki elmondta, hogy hiába kérte, neki nem mutatták meg a kollektív nyilatkozatot: csak azok láthatták, akikről feltételezték, hogy aláírják. Végül az MVSZ ápr. 21-23-i ülésén leszögezte, hogy a szövetséget alaptalanul rágalmazták gazdasági visszaélésekkel. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 3./
1995. május 5.
Verestóy Attila RMDSZ-szenátor Bukarestben szerezte meg a vegyészeti karon az oklevelet, majd 1980-ban visszahívták a bukaresti egyetemre, ahol 1989-ig dolgozott. Elena Ceausescu Verestóy több munkáját a saját neve alatt jelentette meg, egyszer-kétszer társszerzőnek vagy konzultánsnak feltüntette Verestóy nevét. Verestóy nem találkozott Elena Ceausescuval, a közelébe sem engedték. A lapok példányszáma jelenleg a következő, tájékoztatja az újvidéki lap munkatársát Verestóy: /napilapok/ Romániai Magyar Szó 20 ezer, Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 25 ezer, Hargita Népe (Csíkszereda) 25 ezer, Népújság (Marosvásárhely) 20 ezer, Szabadság (Kolozsvár) 15 ezer, Bihari Napló (Nagyvárad) 10 ezer, Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti) 15 ezer, Jelen (Arad) 5000, /hetilapok/ Brassói Lapok 10 ezer, Erdélyi Napló (Nagyvárad) 30 ezer, A Hét (Bukarest) 5000, Orient Expressz (Bukarest) 5000, Szilágyság /Zilah/ 10 ezer, /folyóiratok/ Művelődés (Kolozsvár) 1000, Cimbora 40 ezer, Csángó Újság (Sepsiszentgyörgy) 5000, Kalotaszeg (Bánffyhunyad) 3000 példány. Verestóy több túlzó adatot is közöl: "Összesen 250 diáklapot tartunk nyilván Minden nagyobb városnak és községnek külön magyar nyelvű újsága van. Ezenkívül 150 egyházi kiadvány jelenik meg magyarul, igaz, nem rendszeresen." /Tóth László: Aki Elena Ceausescu tudományos dolgozatait írta. = Magyar Szó (Újvidék), máj. 5./ Megjegyzés: Verestóy adatai nem felelnek meg a valóságnak, nincs 250 diáklap, sem 150 egyházi kiadvány, nincs minden nagyobb városnak és községnek külön magyar nyelvű újsága.
1995. május 7.
Máj. 7-én Nagyváradon az újvárosi református templomban megtartott ökumenikus istentisztelettel kezdődött meg az immár negyedik alkalommal megrendezett Varadinum ünnepségsorozat. Az istentiszteleten megjelent Tőkés László református és Tempfli József római katolikus püspök, valamint ott voltak az RMDSZ megyei és területi vezetői. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 9./
1995. május 10.
Miközben az Európa Tanács az 1201-es ajánlás megszavazásával destabilizálja Európát, egy maréknyi moldvai román hazafi kénytelen bottal, vasvillával megvédeni a csángók románságát az őket leigázni szándékozó RMDSZ ellen. Akár így is megfogalmazhatnánk tömören a Bákó megyei Klézsében történteket. - állapította meg Kide Annamária. "Szerencsére vannak még éber hazafiak! Corneliu Balan RNEP-képviselő napirend előtti parlamenti felszólalásában, az Adevarul bukaresti napilap Az RMDSZ Moldva felé terjeszkedik című cikkében figyelmeztette a közvéleményt a magyarok újabb fondorlatára." Klézsén könyvégetés is volt. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 10./
1995. május 10.
Erőss I. Péter, a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége elnöke Közgyűlés helyett támadás című összefoglalójában leszögezte, hogy jól kitervelt, előkészített akcióról volt szó. A szövetség Klézsén tartandó közgyűlésének napirendjén szerepelt a javaslat a szövetségnek az RMDSZ-hez való csatlakozásáról. Az ápr. 29-i közgyűlés előtt a Klézséhez tartozó Somoska falu plébánosa arra bíztatta híveit, hogy akadályozzák meg a két szervezet egyesülését és kijelentette, hogy a Klézsére érkezők meg akarják kaparintani a falu pékségét, templomát és iskoláját. A somoskai iskola igazgató, Cobuz Mihai tanulókat is kivezényelt. A rendőrök tétlenül nézték a történteket. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 10./
1995. május 10.
A néprajzosokat tömörítő Kriza János Néprajzi Társaság öt éve alakult meg, április végén tartotta ünnepi ülését Kolozsváron. Pozsony Ferenc egyetemi tanár, a társaság elnöke beszámolójában elmondta, hogy 120 tagot tartanak nyilván, évente öt-hat vándorgyűlésen találkoznak és tanácskoznak. Felavatták saját székházukat. Vezetőségválasztás is volt, továbbra is Pozsony Ferenc az elnök és Keszeg Vilmos az alelnök. A komáromi dr. Liszkai Józseftől megtudhatták a jelenlévők, hogy a Szlovákiai Magyar Néprajzi Társaságot 1990-ben hozták létre, munkásságuk eddigi eredménye a Népismereti Könyvtár nyolc kötete, az Utánpótlás füzetsorozat és a Hírharang tájékoztató évi négy száma. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 10./
1995. május 11.
Gyarmath János, a Romániai Magyar Szó főszerkesztője, egyúttal a Magyar Nemzet bukaresti tudósítója kommentálta a történteket. Az SZKT legutóbbi ülésén nem tudta véglegesíteni a legfontosabb dokumentumokat. A különböző csoportosulások között ellentétek vannak. Borbély Imre levelében éles támadást intézett Markó Béla elnök ellen és visszalépésre szólította fel az elnököt. "A nyílt levél tovább gazdagítja azt a politikai irodalmat, amelynek kiemelkedő csúcsai Tőkés Lászlónak a Neptun-konfliktust kirobbantó írása, Szőcs Gézának a Tokay György ellen írt, közvetlenül a brassói kongresszus előestéjén terjesztett pamfletje, vagy az újabb keletű, szintén a nagyváradi püspök nevéhez fűződő, a Nagy Benedek csíkszeredai képviselőt "kiátkozó" közleménye. Ezeknek a címzettje valójában nem egy-egy személy volt, hanem az RMDSZ más véleményen levő, egyesek által mérsékeltnek vélt szárnya", akiket a magyar érdekeket elárulóknak neveztek. /Magyar Nemzet, máj. 11./
1995. május 12.
A Varadinum`95 rendezvénysorozat a nagyváradi magyarság hagyományossá váló önismereti ünnepsége. A Vártemplomban Bakos István, a Magyarok Világszövetsége főtitkára leplezte le a Szent László halálának 900. évfordulója alkalmából elhelyezett márványtáblát. Máj. 9-én "A lovagkirály kora" című ifjúsági vetélkedő zajlott, máj. 10-én bemutatták Mózes Teréz Váradi zsidók című kötetét. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), máj. 12., 530. sz./
1995. május 12.
A Varadinum`95 rendezvénysorozat a nagyváradi magyarság hagyományossá váló önismereti ünnepsége. A Vártemplomban Bakos István, a Magyarok Világszövetsége főtitkára leplezte le a Szent László halálának 900. évfordulója alkalmából elhelyezett márványtáblát. Máj. 9-én "A lovagkirály kora" című ifjúsági vetélkedő zajlott, máj. 10-én bemutatták Mózes Teréz Váradi zsidók című kötetét. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), máj. 12., 530. sz./
1995. május 13.
Nemzetállam és etnikai autonómia címmel kétnapos /máj. 12-13./ magyar-román értelmiségi konferenciát rendezett Gyulán a Fidesz Pro Minoritate Alapítványa, a Friedrich Naumann Alapítvány és a marosvásárhelyi Pro Europa Liga. A konferencián elhangzottakról dr. Tamás Sándor kisebbségi szakértő, Mátis Jenő és Szilágyi Zsolt RMDSZ-képviselők adtak tájékoztatást. Egyetlen, a kormánykörökhöz közel álló román politikus sem vett részt a tanácskozáson. A konferencián a felszólalások a romániai Helsinki Bizottság tagjai - Gabriel Andreescu, Valentin Stan, Renate Weber - által írott, az RMDSZ autonómiaelképzeléseit ízekre szedő tanulmánya köré csoportosultak. A tanulmány szerzői próbálták bizonyítani, hogy az alaptörvényben a nemzetállam nem nemzeti kizárólagosságot jelent, hanem állampolgári nemzetállamról van szó. Az RMDSZ kisebbségi törvénytervezete a nemzeti közösségeket próbálja felruházni törvényes jogokkal, Andreescuék tervezete viszont egy klasszikus nyelvtörvény. A román szakértők a kollektív jogokat nem tekintették megvalósíthatónak. Németh Zsolt Fidesz-képviselő felvetette a pozitív diszkrimináció fogalmát, amely heves vitát kavart. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 17./ Az alternatív kisebbségi törvénytervezetről, amelyet a romániai Helsinki Bizottság vezetői készítettek, Smaranda Enache polgárjogi harcos elmondta, hogy azt egyetlen román párt sem vállalta fel, ezért esély sincs arra, hogy a parlament elé kerüljön. Gabriel Andreescu, az alternatív tervezet egyik kidolgozója szerint nem az autonómia oldaná meg a magyar kisebbség helyzetét, hanem a hatékony helyi önkormányzat. Németh Zsolt a Népszabadság tudósítójának elmondta, hogy nem tapasztalt együttműködési készséget román részről az alapszerződés megkötésében és hangsúlyozta, hogy a Horn-kormány az euroatlanti integrációt szembeállította a határokon túli magyarság ügyével. /Népszabadság, Magyar Hírlap, máj. 15./ Szőcs Géza a résztvevőkhöz írt levelet, arról tájékoztatva, mi lett volna hozzászólása, ha ott lehetett volna. A román állampolgár végtelenül kiszolgáltatott, de ez a kiszolgáltatottság a magyarokra nézve súlyosabb következményekkel jár. A román politikai-államigazgatási gondolkodás a legszélsőségesebben centralizált. Nincs jele annak, hogy a cigánykérdésre odafigyeltek volna. Rendelkezik-e a román társadalom azzal az értékmegjelenítő képességgel, amely egy parlamentáris demokrácia alapfeltétele? A középosztály alulfejlettsége lehetségessé teszi a civil társadalom létrejöttét? Ezekre kell válaszolni, hogy egy nemzetiségi törvény realitásáról beszélni lehessen. /Békés Megyei Hírlap (Békéscsaba, máj. 29./
1995. május 14.
Máj. 11-én - a Varadinum keretében - felavatták az RMDSZ Várad-újvárosi körzetének székházát, ahol megnyílt Tolnay Tibor festőművész kiállítása. Máj. 13-án tartották meg a Lorántffy Zsuzsanna Gimnáziumban a Keresztény Orvosok Szövetségének éves közgyűlését, több mint száz orvos részvételével, az RMDSZ-székházban pedig kiosztották a Szent László-pályázat díjait, amelyen 58 pályázó vett részt Erdélyből. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), máj. 15., 531. sz./ Máj. 14-én volt Nagyváradon a Varadinum`95 zárónapja. Koszorúzással emlékeztek meg Szent László szobra előtt halálának 900. évfordulójáról, majd misét celebrált Paskai László bíboros, szentbeszédet mondott Szendi József veszprémi püspök, igét hirdetett Tőkés László püspök. A vendégeket Tempfli József katolikus püspök köszöntötte. Az ünnepségen jelen volt Rudas Ernő bukaresti nagykövet, Csoóri Sándor vezetésével a Magyarok Világszövetsége küldöttsége, Székelyhídi Ágoston, az Erdélyi Szövetség elnöke, Markó Béla és több RMDSZ-képviselő, továbbá Jakubinyi György gyulafehérvári érsek és Vasile Hosu nagyváradi görög katolikus püspök. Este a színházban bemutatták a Szent Lászlóról szóló A lovag király című szertartásjátékot. /Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 17./
1995. május 16.
A csíkszeredai Regionális és Antropológiai Kutatások Központja, régebbi nevén a KAM azt vizsgálta, hogy milyen következményekkel jár a közösségre és az egyénre székelyek körében tömegessé váló magyarországi munkavállalás. Ezt a programjukat /A székelyföldi vendégmunka típusú migráció/ az Illyés Alapítvány is támogatta. Kutatásuk eredményeit az Antropológia Műhely 6. és 7. számában tették közzé. Első következtetésük az, összegezte Bíró A. Zoltán társadalomkutató, hogy a székelyföldi társadalom egészét, az életvitelt, a szokásokat, a munkamorált ez a vendégmunka nem változtatta meg. Ennek az a magyarázata, hogy itt a lokális közösségek nagyon erősek. A közösségi életnek ez a szervezési módja 1989 után érdekes módon megerősödött. Az elmúlt évtizedeket átugorva az emberek a kollektivizálás előtti minták szerint akarják alakítani életüket. Ennek ellenére várható, hogy évek múlva megindul az individualizáció, csökkenni fog az egymáshoz való igazodás több évszázada tartó gyakorlata. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 16., Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 17./
1995. május 17.
Az Erdélyi Napló közölte először Borbély Imre Markó Bélához írt nyílt levelét, melyet a szerző az SZKT máj. 5-6-i ülésén ismertetett a megjelentekkel. Borbély Imre levelében elmarasztalja Markó Bélát, az SZKT szövetsége elnökét a következő ügyekben: Neptun, Nagy Benedek Tőkés László ellenes röpirata, "egyensúly"-politika, Atlanta, autonómia. A levél azzal végződik, hogy a felsoroltak miatt Markó Béla vonja le a szükséges következtetéseket. A szerkesztőség kérésére Markó Béla reagált a levélre: emlékeztetett arra, hogy megfogadta, elnökjelölt társai erkölcsi-politikai viselkedését minősíteni nem fogja. Ennek ellenére hozzátette: "elnökjelölt képviselő kollégám rosszízű vádiratot próbál fabrikálni ellenem", majd kitért arra, hogy a szenátus febr. 13-án 104 szavazattal nyilatkozatot fogadott el ellene az autonómiakérdésben, a nemzetállam kérdésében, a Romániában élő magyar közösség jogfosztottságának kérdésében vallott álláspontjáért. Ez a nyilatkozat elolvasható a hivatalos közlönyben. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 17./ A Romániai Magyar Szó nem volt hajlandó közölni Borbély Imre nyílt levelét, ahogy a szerkesztőség közölte /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 13-14./, csak a levélre reagáló, azt elítélő hozzászólásoknak adott teret.
1995. május 17.
Tamás Sándor tanulmányában /Valahol mi is utat tévesztettünk.../ a romániai magyarság politizálását vizsgálta. 1989 után az erdélyi magyar politizáló elit magatartásában nem következett be paradigmaváltás, ekkor szemléletváltásra lett volna szükség. Az RMDSZ mérsékeltekre és radikálisokra való osztása tévedés vagy tudatos félrevezetés. Kétféle gondolkodásmód között húzódó szakadék az igazi törésvonal: beszélhetünk kisebbségi politikai magatartásról és önálló magyar érdekeken alapuló magatartásról. Az első alárendeltséget feltételez, jellemzője az engedmények elérésére való törekvés. Az engedményekért a hatalom ellenértéket követel, így a kisebbségi politikai magatartást folytatók zsarolhatókká, megvásárolhatókká válnak. Velük szemben az önálló magyar érdekeken alapuló politizálást folytatók, az autonomisták kiindulópontja, hogy a romániai magyarság nem kisebbség, hanem önálló nemzeti közösség. Ennek következménye az önrendelkezési elv alapján álló politizálás. Nem az elszakadást kívánják, hanem a belső önrendelkezést. Az önrendelkezés eszköz a romániai magyar nemzeti közösség önállóságának biztosításához. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 17./ Tamás Sándor nemzetközi jogi diplomát szerzett Budapesten, majd visszatért Erdélybe, Nagyváradra.
1995. május 17.
Az Európa Tanács helyi és regionális-hatalmi kongresszusának küldöttsége, élén Alain Chenard-ral, a kongresszus elnökével Bukarestben járt és a 133 felfüggesztett, leváltott, valamint a 260 lemondott polgármester helyzetéről tájékozódott. Megállapították, hogy a leváltásoknál az elsődleges szempont a pártállás volt, a prefektusnak túlzott a hatalma, "állam az államban", mindez a demokrácia hiányát mutatja. A küldöttség kérte az elmozdított polgármesterek anyagi és erkölcsi rehabilitálását, továbbá az igazságszolgáltatás decentralizációját. A román hatóságok - élükön Viorel Hrebenciuc kormányfőtitkárral és Octav Cozmanca államtitkárral - magyarázták bizonyítványukat, mindent megígértek, intézkedni fognak, megszilárdítják a helyi autonómiát. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 17./
1995. május 17.
A Vállalkozni jó elnevezésű program öt éve terjed Magyarországon. Szerzőjeként a Durham University Business Scool szerepel, eredeti és újabb anyagait a budapesti SEED Kisvállalkozás-fejlesztési Alapítvány bővítette tovább. Jelenleg Magyarországon hétszáz középiskolában oktatják, hogy vállalkozói ismeretekkel rendelkező fiatalokat képezzenek. A XXI. Század Alapítvány jóvoltából a Vállalkozni jó program Erdély tíz városára terjed ki: Csíkszeredába, Székelyudvarhelyen, Kolozsváron, Nagyváradon, Sepsiszentgyörgyön, Brassóban, Szatmárnémetiben, Gyergyószentmiklóson, Nagybányán és Marosvásárhelyen léteznek tanfolyamok. A hálózatot más városokra is kiterjesztik, mondta György Béla Zsolt, a XXI. Század Alapítvány elnöke. Azt oktatóképzés máj. 23-26- között zajlott Hargitafürdőn. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 17./
