Radu Vasile román miniszterelnök moszkvai látogatása inkább gazdasági témájú volt. Az alapszerződés ügye csak érintőlegesen merült fel a Vlagyimir Putyinnal folytatott megbeszélések során. Vasile kijelentette, hogy elkezdik az Oroszországgal kötendő szabadkereskedelmi egyezmény kidolgozását. Nem is lesz könnyű most ilyen szerződést összehozni, mert Románia már belépett a CEFTA-ba. Vasile többször is hangoztatta szorosabb együttműködési elkötelezettségeit Moszkvával. /Tovább barátkozunk Moszkvával? = Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 27./
1999. november 27.
Nagyváradon, a Tibor Ernő Galériában mutatták be nov. 25-én Tóth Ágnes Élni fogsz /Literator Kiadó, Nagyvárad, 1999/ című novelláskötetét. Fábián Imre, a kiadó vezetője szólt a szerzőről és a kötetről, majd Szűcs László beszélgetett Tóth Ágnessel. /Gittai István: Derűvel behintett könyvbemutató. = Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 27./
1999. november 29.
Nov. 27-én nyolc órán át ülésezett az RMDSZ Bihar megyei választmánya és egyetlen döntést sem hozott. A hosszú hónapok óta tartó szembenállás során nemrég történt egy kétfordulós rendezési kísérlet, ennek eredménye volt az ülés összehívása. Kezdetben mindkét tábor részéről hangzottak el elfogadható érvek, de ez nem volt elégséges. A jövőre esedékes belső, önkormányzati és parlamenti választások előtt nem a tudatos felkészülés zajlik Bihar megyében, hanem elvakult harc dúl. /Wagner István: Teljes csőd a megyei RMDSZ csúcsán. = Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 29./ A napirendi pontok sorrendjén is vita volt. Több helyi szervezet bizalmatlansági indítványt nyújtott be Szabó Ödön ügyvezető elnök ellen, Kapy István területi elnök az eredeti napirend mellett állt ki. Az egyik felszólaló szerint rengeteg ember elfordult az RMDSZ-től a "nyílt levelezgetés" miatt, a másik szerint amíg Varga Gábor vezette a megyei RMDSZ szervezetet, sikerült kezelni a konfliktusokat. Szabó Ödön ügyvezető elnök elmondta, kérni fogja maga ellen az etikai bizottság kivizsgálását. /Wagner István: Teljes csőd a megyei RMDSZ csúcsán. = Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 29./
1999. november 29.
Nov. 27-én Biharon tartották az 1948/49-es szabadságharc jubileumi megemlékezéseit lezáró rendezvényét. A helyi temetőben nyugvó Gáspár András honvéd tábornok új síremlékénél tartott tiszteletadáson megjelent dr. Habsburg Ottó, a Páneurópai Unió tb. elnöke. A megemlékezés a református templomban folytatódott. Csernák Béla gratulált Habsburg Ottónak, aki nemrég ünnepelte 87. születésnapját, és nov. 26-án megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend Nagykeresztjét Göncz Árpád magyar államfőtől. Habsburg Ottó felelevenítette, hogy amikor Szent István elfogadta a koronát a Vatikántól, elmondta, hogy a magyarság nyugati nemzet. /Rais W. István: Közösségmegtartó emlékünnepély Biharon. Habsburg Ottó arra buzdít, mindig bízzunk a jövőben. = Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 29./
1999. november 30.
Dénes László ironikus hangon emlékeztetett arra, hogy az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége hírügynökségek útján kezdett el üzengetni az 1989-es temesvári események hősének, a romániai forradalom szikrájának, a rendszerváltás egyik elindítójának, Tőkés Lászlónak, a szövetség tiszteletbeli elnökének: rosszallva a püspöknek az RMDSZ vezetőire tett kijelentésére, az Ügyvezető Elnökség a "vörös szőnyegre" citálta Tőkés Lászlót. Azonban a meghívólevelet csak azután küldték el, miután a tiszteletbeli elnök a rádióból tudomást szerzett arról, hogy Kolozsvárra hívják. A Romániai Magyar Szó - Dénes László szavaival - a Párt központi orgánuma széles körű "közvélemény-kutatást" kezdeményezett a pártaktíva soraiban, felszólítva "a Párt pártmunkásait, hogy teljes mellszélességgel határolják el magukat Tőkés Lászlótól". /Dénes László: Hétpróbás napjaink. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 30./
1999. november 30.
Szabó Piroska emlékeztetett: az egyetem ügyét az RMDSZ ötszázezer aláírással is megtámogatta, de 1997-ben az RMDSZ vezetősége egyszerre akart lojálisnak lenni a tűzzel és a vízzel, figyelembe vette "a határon túli magyarok védőangyalának azon intelmét is, hogy miért kiált egyetemet "boldog-boldogtalan", amikor addig pályázhat angolul a tudás fájának gyümölcsére" /Szabó Piroska itt Törzsök Erikára, a HTMH akkori elnökére célzott/, a madridi NATO-csúcs után pedig kiderült: sem magyar nyelven történő földrajz- és történelemoktatás, sem állami magyar egyetem nem lesz. A lojalitást is honorálására elfogadták az új tanügyi törvényt azzal az engedménnyel, miszerint magyar magánegyetemek alapíthatók. - Az egyetemügy mindig kellő ingerültséget okoz, akárcsak napjaink legdivatosabb témája, a kettős állampolgárság. Ez utóbbit a kormányba lépő RMDSZ igyekezett a Magyarok Világszövetsége által fevetett kettős állampolgárságot gyorsan a magyar egyetem mellé söpörni. A magyar-magyar csúcson az állampolgárság szelídített változatát éppen azok az anyaországi szocialisták vétózták meg, akik annak idején helyeslően bólogattak az érdekvédelmi csúcs kettős állampolgárság elhárító nyilatkozataira. Az e csoportba tartozó Tabajdi Csaba, a határon túli magyarok érdekeinek volt szószólója, amikor a MÁÉRT zárónyilatkozatára vonatkozó véleményét kérdezték, vállát vonogatva, keserűen így szólt: "a nemzeti vonal érvényesült". kormányszerep és az érdekképviselet közötti arany középút keresgélése folytán kerültek a lenni /Szabó Piroska: Kétlakiság. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 30./
1999. november 30.
Nov. 27-én a Román Példányszám-auditáló Iroda kiállította a Bihari Naplónak azt a bizonylatot, amely a hivatalosan nyomtatott és eladott példányszámát igazolja. A nagyváradi napilap a harmadik helyen áll a országban megjelenő ama megyei napilapok között, amelyek a hitelesíttették példányszámunkat. A napi átlagosan eladott 16.653 példánynál csak a craiovai Gazeta de Sud és az aradi Adevarul de Arad tud többet igazolni. A Bihari Napló mellékleteként kiadott ingyenes hetilap, a Műsorhét példányszáma 1999 első félévében átlagosan 26.280, és 24.412 példányban kelt el hetente. Ez a műsormelléklet jelenleg Románia legnagyobb példányszámú magyar sajtóterméke: hetente 62 ezer példányban nyomtatják ki a nagyváradi Dialog nyomdában, s a Bihari Napló olvasói mellett a kolozsvári Szabadság, a sepsiszentgyörgyi Háromszék, a Brassói Lapok, valamint a Gyergyószentmiklóson megjelenő Új Kelet olvasói is megkapják. /A legnagyobb példányszám. = Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 30./
1999. december 1.
Ion Iliescu pártja az 1989. decemberi, forradalomnak indult, puccsá fajult események 10. évfordulóján általános amnesztiát követelt a volt gyilkosok számára. Azokra a cselekményekre kért kegyelmet, amelyek "az 1989 decemberében érvényes törvények és katonai szabályzatok, valamint az ezek szellemében kiadott parancsok következményei voltak". Magyarán: azoknak, akik a kommunista diktatúra védelmében fegyvert használtak, avagy fegyverhasználatra parancsot adtak ki és továbbítottak. Iliescu sürgősségi eljárást követelt az amnesztia ügyében. Iliescuék a hadsereg, a Securitate, a milícia, mindenféle fegyveres testület tagjait akarják megajándékozni az amnesztiával. Mindezt akkor javasolják, amikor - tíz év elteltével - végre több törvényszéki eljárás a végéhez közeledik. /Szilágyi Aladár: Az RTDP ajándéka. = Bihari Napló (Nagyvárad), dec. 1./
1999. december 1.
Jövőre elkezdődhet Szatmárnémetiben a református egyházközség által kezdeményezett Kálvin Öregek Otthona építése. Az elképzelés szerint egyelőre 28 személy befogadására lesz képes, és elsősorban a gyülekezet magára hagyatott öregjei kapnak majd benne helyet. Konyháján diabetikus ételek is készülnek majd cukorbetegek számára. Az eddigi költségeket egy holland egyházközösség állta. /Fodor István: Jövőre megkezdődhet az építkezés. Felavatták a Kálvin Öregek Otthona névtábláját. = Bihari Napló (Nagyvárad), dec. 1./
1999. december 2.
Dec. 2-án Kolozsváron tanácskoztak a magyar történelmi egyházak vezetői a vallásügyi törvénytervezetről, valamint az erdélyi magánegyetemet létrehozó alapítvány megszervezéséről. A megbeszélésen jelen volt dr. Jakubinyi György gyulafehérvári római katolikus püspök, dr. Csiha Kálmán, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke, dr. Szabó Árpád unitárius püspök, Mózes Árpád evangélikus püspök, valamint a Királyhágómelléki Református Egyházkerület és a szatmári római katolikus püspökség képviselői. A magyar történelmi egyházak vezetői újabb tiltakozó levelet fogalmaztak meg a vallásügyi törvénytervezettel kapcsolatban, ezúttal Radu Vasile kormányfőhöz intéztek levelet, amelyben ismételten az egyházügyi törvénytervezet visszavonására szólították fel a kormányt. A törvénytervezet ugyanis több olyan előírást tartalmaz, amely nem tartja tiszteletben az egyházi autonómiát, továbbá nem szavatolja az elkobzott ingatlanok visszaszolgáltatását, illetve a kommunista rendszer által betiltott felekezeti oktatás újjászervezését. Diszkriminatív előírás az is, amely szerint csak azok a parókiák válhatnak önálló jogi személlyé, amelyek híveinek száma eléri az illető település lakosságának 5 százalékát. - Az erdélyi magyar magánegyetem alapítványa létrehozásának időpontjáról nem született döntés. A jelképes védnöki szerepet betöltő kuratórium összetételét maguk az alapítók, azaz a nyolc magyar történelmi egyház vezetői alkotnák. A kuratórium elvileg irányítaná azt a szakértői testületet, amely konkrétan foglalkozna az erdélyi magyar magánegyetem létrehozásával. A testület tagjainak kijelöléséről sem született még döntés. /Papp Annamária: Újabb felszólítás a kormánynak Vonják vissza a kultusztörvényt! = Szabadság (Kolozsvár), dec. 3., Magyar Történelmi Egyházak. = Bihari Napló (Nagyvárad), dec. 4./
1999. december 2.
Dec. 2-án Budapesten a nemzetképről szóló konferenciát rendezett a Fidesz parlamenti frakciója. Magyarországnak szüksége lenne egy jól megragadható önképre - hangsúlyozta Orbán Viktor miniszterelnök a konferencián. A nemzetkép formálásával kapcsolatos kormányzati szerepről szólva úgy vélte, hogy a nemzetképet nem a kabinetnek kell kitalálnia és megalkotnia. A kormány feladata ennek a munkának az összehangolása, koordinálása. Orbán Viktor úgy fogalmazott, hogy hiányzik egy biztos ecsetvonásokkal felvázolt vízió és az ezt bemutató összehangolt egységes stratégia. A miniszterelnök véleménye szerint az alföldi parasztvilághoz, a magyar nemes híres virtusához és a magyar ember találékonyságához kapcsolódó elemeket meg kell próbálni belefoglalni abba a képbe, amely egy másik, modernebb, megváltozott Magyarországról szól. Tempfli József nagyváradi püspök az állam és az egyházak együttműködésének nemzetformáló szerepére fektette a hangsúlyt. Duray Miklós, a Szlovákiai Magyar Koalíció Pártja ügyvezető alelnöke leszögezte: a nemzetkép megrajzolásához önmagában kevés csak Magyarország, mint ahogy kevés lenne az anyaország nélkül a határon túli magyarság is. /Magyar nemzetkép. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 3./
1999. december 4.
Nagyváradon szakmai tanácskozást tartottak a könyvtárosok a Bunyitay Vince Könyvtárban. Tavaszi Hajnal könyvtáros elmondta, hogy sikeresen pályázott magyarországi pályázaton azzal a céllal, hogy Nagyvárad központtal létrehozzanak egy kulturális információs és könyvtári központot. Az adatbázis a Bunyitay Könyvtárban lenne. Kaptak egy számítógépet, rákötötték az internet hálózatra, e-mail címük is van. A Partiumban nyolc alapkönyvtár van (Temesváron, Váradon, Érmihályfalván, Nagykárolyban, Szatmárnémetiben, Máramarosszigeten, Szentjobbon és Érsemjénben), újabb magyar könyvtárak létesítését tervezik Telegden, Mezőtelkiben, Élesden és Nagyszalontán. A Pro Hungaris Alapítvány /Budapest/ rendszeresen küld magyar könyveket. E küldemények a Bunyitay Könyvtárba futnak be, s innen egységcsomagokban továbbítják a partiumi magyar könyvtárakhoz. /Bővülő könyvtári hálózat a Partiumban. = Bihari Napló (Nagyvárad), dec. 4./
1999. december 4.
Nagyváradon szakmai tanácskozást tartottak a könyvtárosok a Bunyitay Vince Könyvtárban. Tavaszi Hajnal könyvtáros elmondta, hogy sikeresen pályázott magyarországi pályázaton azzal a céllal, hogy Nagyvárad központtal létrehozzanak egy kulturális információs és könyvtári központot. Az adatbázis a Bunyitay Könyvtárban lenne. Kaptak egy számítógépet, rákötötték az internet hálózatra, e-mail címük is van. A Partiumban nyolc alapkönyvtár van (Temesváron, Váradon, Érmihályfalván, Nagykárolyban, Szatmárnémetiben, Máramarosszigeten, Szentjobbon és Érsemjénben), újabb magyar könyvtárak létesítését tervezik Telegden, Mezőtelkiben, Élesden és Nagyszalontán. A Pro Hungaris Alapítvány /Budapest/ rendszeresen küld magyar könyveket. E küldemények a Bunyitay Könyvtárba futnak be, s innen egységcsomagokban továbbítják a partiumi magyar könyvtárakhoz. /Bővülő könyvtári hálózat a Partiumban. = Bihari Napló (Nagyvárad), dec. 4./
1999. december 6.
Az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa dec. 3-4-én ülésezett Marosvásárhelyen. Markó Béla elnök az elmúlt tíz esztendő legfontosabb politikai értékének nevezte, hogy az egységben létrehozott RMDSZ egységben maradt. Egységesen kell szembenézni az elkövetkező időszak kihívásaival is. Azonban néhány területi szervezetben meddő viták zajlanak. A Romániai Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom nevében Kelemen Kálmán nyújtott be egy állásfoglalás-tervezetet, mely Tőkés Lászlót ítéli el azon kijelentése miatt, miszerint az RMDSZ egy "kommunista jellegű párt. Az előző napirendi pont ugyanis a forradalom 10. évfordulójára való megemlékezés volt. A mikrofon elé hívták Tőkés Lászlót, aki azonban nem kívánt szónokolni, mert őt senki nem értesítette arról, hogy ilyen jellegű teendői lennének. Ekkor Markó Béla szövetségi elnök mondott rögtönzött beszédet, melyben hosszan méltatta Tőkés Lászlónak a forradalom kitörésében játszott jelentős szerepét. Végül az RMKM állásfoglalás-tervezetét levették a napirendről.- Nyilatkozatot olvasott fel az ifjúság képviselője is, amelyben a MIT frakció azt rója fel az RMDSZ vezetésének, hogy nem szentel elég figyelmet a fiatalság kérdéseinek. - Az SZKT-n arról döntöttek, hogy az országos önkormányzati és parlamenti voksolások előtt előválasztásokon méretteti meg a jelöltjeit az RMDSZ azokban a városokban, községekben, ahol a magyarság részaránya eléri vagy meghaladja az 50 százalékot. Az önkormányzati választási előkészületek két lépcsőben zajlanak: az eddigi tisztségviselők munkájának kiértékelése éppen olyan fontos, mint a jelöltek kiválasztása. A jelöltek rangsorolását a többségében magyarlakta településeken mozgó- vagy állóurnás szavazáson maguk a választók végzik majd el. A szavazás módjáról több mint nyolc óra hosszat vitatkoztak az SZKT-tagok. Kompromisszumos megoldásként az SZKT a helyi szervezetekre bízta, melyik módszert alkalmazzák a sokszor ellentmondó javaslatok közül. Olyan kitétel is szerepel a dokumentumban, amely végeredményben az egész eljárási szabályozást fölöslegessé teheti: ha ugyanis "objektív okok miatt" az előválasztást nem rendezik meg, a jelöltlistákat a területi szervezet választmánya állíthatja össze. A belső választások lebonyolítási szabályzatának megvitatását a kvórumhiány akadályozta. Takács Csaba szerint 228 ezer dollárba kerülnének a belső választások. Az ügyvezető elnökség által, a "titkos és közvetlen" változatra készített vázlatos számítás plusz 80 ezer dolláros költséget jelent. Ezt, jelentette ki Takács Csaba, az ügyvezető elnökség nem tudja felvállalni. Takács Csaba ügyvezető elnök SZKT-döntést kért arról, hogy megvonják a területi szervezetektől az igazolatlanul hiányzó küldöttek napidíját. Ezt közfelkiáltással elfogadták, s az időközben összegyűlt SZKT-tagok megszavazták, hogy a belső választások tervezetéről ne legyen általános vita. Ezután megkezdődött az általános vita. A hozzászólók többsége szerint anyagi okokból, részben politikai akarat hiánya miatt most nem lehet közvetlen, átfogó belső választásokat rendezni. Toró T. Tibor, a Reform Tömörülés elnöke megállapította: az RMDSZ-en belüli legmélyebb törésvonal a belső választások kérdésében nyilvánult meg. Úgy látja, a felső vezetésben nincs meg a politikai akarat a felmérés megrendezésére, ezért kompromisszumot javasolt: a jövőre tervezett esemény legyen az SZKT egyszerű tisztújítása, a belső választásokat pedig halasszák akkorra, amikor az RMDSZ erre érett lesz. Nagy Zsolt ügyvezető alelnök szerint ehhez az előző SZKT döntését kell felülbírálni, hiszen az kimondja, hogy az önkormányzati választások előtt kell megejteni a belső választásokat. Katona Ádám névre szóló szavazást követelt a belső választások kérdésében. Takács Csaba kifejtette: hat éve kötelező a tagság számbavétele, anyagi és infrastrukturális segítséget is kaptak hozzá, s ha mégsem készült el, az ügyvezető elnök csak arra tud következtetni, hogy az illető területi szervezeti vezetőség nem akarja a belső választásokat megszervezni. Markó Béla javasolta a Szövetségi Képviselők Tanácsának megújítását, "mert kongresszusról kongresszusra most már visszük magunkkal azt az SZKT-t, amelynek egy részét tulajdonképpen egy régi kongresszusunk választott." Végül Verestóy Attila javasolta, ez legyen a következő, januári SZKT-ülés egyetlen napirendi pontja. /Máté Zsófia: Sürgős döntést napolt el az SZKT. = Bihari Napló (Nagyvárad), dec. 6., Turos Lóránd: SZKT, Marosvásárhely. Cirkusz után kevés érdemi munka. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), dec. 6., Mózes Edith: Újra kútba esett a belső választások terve. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 7./
1999. december 6.
A Szövetségi Képviselők Tanácsa /SZKT/ Marosvásárhelyen dec. 3-4-én megtartott ülésén nyilatkozatot adott ki az 1989. decemberi népi megmozdulás tizedik évfordulója alkalmából. Kegyelettel emlékeznek meg a mártírokról, akik a diktatúra-ellenes tüntetések során életükkel fizettek bátor kiállásukért. Tőkés László akkori temesvári lelkész következetes szembeszegülése a diktatúrát fenntartó elnyomó gépezettel szikrája volt az általános elégedetlenség forradalmi mozgalommá válásának. - Azóta jelentős lépések történtek Románia demokratikus fejlődésében, létrejött és működik a többpárti parlamenti rendszer, megteremtődtek a piacgazdaság csirái, valós tény a szólás- és a gyülekezési szabadság, van valamelyes előrehaladás a kisebbségek jogok biztosítása terén. Ugyanakkor az utóbbi tíz évet számtalan visszalépés, látszatintézkedés, megtorpanás jellemezte. Ennek következménye a külföldi tőke viszonylag gyenge jelenléte a romániai gazdaságban, a magánosítás elhúzódása, a nacionalizmus és az idegengyűlölet erőteljes megnyilvánulása a közéletben és az életszínvonal csökkenése. Késik a kisebbségi egyházak javainak visszaszolgáltatása, amit sürgősen teljesítendő feltételként jelölt meg az Európai Tanács Románia felvételekor. A kisebbségek nyelvhasználatát szavatoló helyi közigazgatási törvény elfogadása évek óta húzódik. Az önálló magyar egyetem állampolgári jogon igényelt visszaállítása hamis politikai tétté torzult. /Nyilatkozat. = Bihari Napló (Nagyvárad), dec. 7./
1999. december 6.
A Szövetségi Képviselők Tanácsa /SZKT/ Marosvásárhelyen dec. 3-4-én megtartott ülésén a Magyar Ifjúsági Tanács képviselője nyilatkozatot olvasott fel. Ebben jelezte, hogy az RMDSZ vezetése és az RMDSZ által partnerként elismert ifjúsági szervezetek között romlik a viszony. Az elmúlt évben nem érkezett igény az RMDSZ országos vezetése részéről a közös megbeszélésre. Az RMDSZ szövetségi elnöke a Magyar Ifjúsági Tanácsot nem tájékoztatta arról, hogy az RMDSZ regionális ifjúsági tanácsadó irodát nyit. A nemrég lezajlott MISZSZ Kongresszust az RMDSZ csúcsvezetése figyelemre sem méltatta. A magyar egyetem ügyében és a MÁÉRT kapcsán a Magyar Ifjúsági Tanácsot nem vonták be a munkálatokba. Mindez valószínűleg annak is köszönhető, hogy az RMDSZ-vezetés a Magyar Ifjúsági Tanács frakcióját a Reform Tömörülés platform nyúlványának tekinti. /A Magyar Ifjúsági Tanács SZKT-frakciója. = Bihari Napló (Nagyvárad), dec. 7./
1999. december 6.
A negyed százada elhunyt íróra, Zilahy Lajosra emlékezett szülővárosa, Nagyszalonta magyarsága. December 4-én az Arany János Művelődési Egyesület tudományos ülésszakon idézte fel az író munkásságát. Pomogáts Béla, a Magyar Írószövetség elnöke, Kötő József államtitkár és Indig Ottó irodalomtörténész tartott előadást. Bemutatták Dánielisz Endre helytörténész új könyvét: "E város minden messzeségen át ragyog", ebben Zilahy Lajos munkáiból, gondolataiból adott válogatást. Dec. 5-én volt a szoboravató. Tódor Albert polgármester emlékeztetett: "Szégyenkezve kell elmondanunk, hogy vannak ma is olyanok, akik ellenszegülnek a szobor felállításának, de örömmel tölt el, hogy népesebb azok tábora, akik támogatják kezdeményezésünket." Nagyszalontán áll már Kossuth, Arany és Sinka, s mától Zilahy szobra, hangzott el a szobor leleplezésénél. /Pálfy Török László: Szalontai szoboravatás advent szellemében. = Bihari Napló (Nagyvárad), dec. 6./ . Zilahy Lajos 1948-ban hagyta el az országot és távozott az Amerikai Egyesült Államokba. 1891-ben Nagyszalontán született és 25 évvel ezelőtt hunyt el Jugoszláviában. Hamvait a budapesti Farkasréti temetőben helyezték örök nyugalomra. December 2-án megtörtént az újratemetés, az urna átkerült a Nemzeti Panteonba. Tódor Albert, Nagyszalonta polgármestere tíztagú küldöttség élén vett részt a gyászszertartáson, amelyen beszédet mondott Pomogáts Béla, a Magyar Írószövetség elnöke és Dánielisz Endre nyugalmazott tanár, helytörténész. A megemlékezés december 4-5-én a szülővárosban, Nagyszalontán folytatódik. Zilahy szobrát a magyarországi Túrkeve alapítványa ajándékozta testvérvárosának, Nagyszalontának. /S. Muzsnay Magda: Zilahy Lajos hazatérése. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 3./ Zilahy Lajos /1891. márc. 27. - 1974. dec. 1./
1999. december 7.
A múlt hét végén tartották Kolozsváron a Gábor Dénes Főiskola második végzős nemzedékének diplomakiosztó ünnepségét. Ez főiskola a magyar nyelvű műszaki informatikus képzés romániai meghonosítója. Dr. Selinger Sándor, a Gábor Dénes Főiskola Erdélyi Konzultációs Központjának igazgatója, a Gábor Dénes Alapítvány elnöke a diploma honosításáról tájékoztatott: a végzettek további vizsga nélkül üzemmérnöki diplomát kapnak, és ezt a bukaresti automatizálási és számítástechnikai kar adja ki. Ebben az áll, hogy informatikus mérnök. A négyéves főiskolát almérnökként fogadják el. Nyolc különbözeti vizsgával okleveles mérnöki végzettségként ismerik el a Gábor Dénes Főiskola által kiadott diplomát. 1998-ban 27, idén 40 végzősük volt. - A Gábor Dénes Főiskola összesen, Kassától Újvidékig, húszezer hallgatóval rendelkezik. Erdélyben Kolozsváron, Nagyváradon, Marosvásárhelyen, Székelyudvarhelyen, Sepsiszentgyörgyön, Szatmárnémetiben és Csíkszeredában összesen 550 hallgatójuk van. - A tavaly végzettek 95%-a a szakmában helyezkedett el. Van olyan is, aki már különböző főiskolákon oktat. Jelenleg 95 végzős hallgatójuk van. A főiskolán idén a tananyagrendszer 30%-ban megújult, gyakorlatilag tehát három év alatt teljesen kicserélődik, ez az informatikában normális. /Ördög I. Béla: Magyar nyelvű informatikai távoktatás romániai elismerése. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 7./
1999. december 7.
Theodor Stolojan exkormányfő kijelentette, hogy az egyik legrosszabb, ami Romániát a gazdasági zülléshez vezette, a koalíciós algoritmus szerinti káderkiválasztás és a politikai megbízottak megjelenése a gazdaságban. A bársonyszékbe került pártmegbízottak nem tudják, mi a feladatuk, őket csak a jutalékok, osztalékok stb. felvétele érdekli, a gyors meggazdagodás. Nem idegen ez az RMDSZ-ben sem. "A mind zártabb körű magyar politikai elitnek a köztisztviselői, párthivatalnoki fizetésen kívül az RMDSZ igyekszik pluszpénzeket is kijárni. Így kerültek számosan a részben vagy teljesen állami tulajdonú vállalatok igazgatótanácsaiba, részvényesi közgyűléseibe" magyar tisztségviselők, állapította meg Román Győző. Ezek a megbízottak időnként elmennek egy-egy gyűlésre, ahol a fennálló hatalom érdekei szerint kell szavazniuk - és ezért felvesznek milliós summákat. Ismert Borbély László államtitkár esete, aki a Bancorexet boldogította, vagy Seres Dénes és Vida Gyula honatyák, akik jó pénzért többszörös állami részvényfelügyelőkké váltak. Végül a felháborodás hatására lemondtak vagy lemondatták őket. Az állítólag Verestóy Attila szenátor gyámkodását élvező Birtalan József, aki előbb a nagyiparban bizonyította párthűségét, majd a tengerhajózáshoz ment államtitkárnak: újabb és újabb jól fizetett tisztségekbe helyezik, jelenleg a Román Kereskedelmi Bank igazgatótanácsának tagja. Birtalan József mindig oda szavaz, ahová kell. A legutóbbi kinevezéséről az RMDSZ honatyáinak többsége sem tudott. /Román Győző: Szövetségi polihisztorok. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 7./
1999. december 7.
A ploiesti-i táblabíróság elutasította az első fokon 11 évi börtönbüntetésre ítélt két magyar kamionsofőr fellebbezési kérelmét. Debreczeni Ferencet és Ulicsnyi Ferencet csempészés, sikkasztás, lopás, valamint a vámtörvények megsértése miatt ítélték a súlyos büntetésre. A két sofőr másfél évvel ezelőtt a magyar-román határ borsi vámparkolójában hagyta azt a kamiont, amellyel nagy mennyiségű kávét szállítottak Romániába, s a kocsinak másnap már csak hűlt helyét találta. Az ügyben első fokon hat személyt ítéltek el. A két magyar állampolgár mellett egy magyar nemzetiségű román állampolgár szintén 11 évi börtönbüntetést kapott, a többi vádlottra ennél jóval enyhébb ítéletet szabtak ki. Szász Zita védőügyvéd elmondta: fellebbezést nyújt be a román Legfelsőbb Bíróságnál. Az elsőfokú ítélet kihirdetése után tíz fellebbviteli tárgyalást is meghirdettek, majd elhalasztottak, mire az elutasító döntés megszületett. A szintén magyar állampolgárságú Kristóf József Flórián jelenleg is egy romániai börtönben sínylődik, noha az évek óta zajló meghurcoltatás következtében elméje gyakorlatilag elborult. Román vámtisztek jogosulatlan intézkedésének állt ellen a petei határátkelőnél, emiatt ráfogták: okozója az egyik vámos napokkal később elszenvedett, maradandó károsodást okozó agyvérzésének, amelyet orvoskonzíliumi közreműködéssel hoztak összefüggésbe az incidenssel. A fiatalember nyilvánvalóan bűnbak, akitől az "áldozat" hozzátartozói csillagászati összegeket követelnek fájdalomdíjként. A kézdivásárhelyi magyarok ügye közismert. Az ún. Agache-per egyenes folytatása azon nacionalista indíttatású, kimondottan politikai hátterű megtorlásoknak, amelyeket az oroszhegyi és zetelaki elítéltek, illetve Cseresnyés Pál és társai szenvedtek el az 1989-es Hargita megyei, illetve az 1990-es marosvásárhelyi események után. /Magyarellenes perek Romániában. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 7./
1999. december 7.
Az RMDSZ támogatottsága - a legújabb közvélemény-kutatás szerint - városon négy, falun hat százalék, az értelmiség körében két százalék. Gazda József leszögezte: egyetlen román párt sem hirdette meg, hogy kiáll a nemzetiségi jogok mellett. Ezért marad továbbra is az RMDSZ vezetőiben a magabiztosság, az önhittség: a szavazók minket támogatnak! Markó Béla a Tőkés László által hangoztatott vádakat azzal utasította vissza, hogy a választók nem az ő vonalát támogatták a kongresszuson, s ismételten elmondta, hogy ők élvezik továbbra is az erdélyi magyarság bizalmát. Félő, hogy a magyar választók nem mennek el - vagy csak kis számban - szavazni. - Tőkés László szerint az RMDSZ kommunista jellegű szervezet. Sok jel mutat arra, hogy tényleg az. Többek között azért is, a bírálatnak mindig ellenséges szándékot tulajdonítanak. Az RMDSZ-nek tisztességtelen partnerei vannak a kormány-oldalon, akik következetesen megszegik ígéreteiket. Az RMDSZ vezetői feladták az autonómiatörekvéseket - pedig saját programjuk kötelezi rá őket -, félnek a megmérettetéstől, ezért szabotálják már több mint hat éve a belső választásokat. /Gazda József: Aggodalmak. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 7./
1999. december 7.
A Magyarországon élő Mérő Béla vállalkozott rá, hogy Székelyudvarhelyen, a székely anyavárosban létrehozza a színházat. A színházalapítás sikerült, a Tomcsa Sándor Színház az első hivatásos színiévadot 1998. nov. 6-án a Nem élhetek muzsikaszó nélkül című darabbal nyitották. Mérő kifejtette: nagyszerű szakembereket sikerült megnyerniük az ország minden tájáról, de az egykori Népszínház tagjairól sem feledkeztek meg. Jelenleg már tizenegy színészünk van és egy rendezőjük, Szabó K. István, aki most végez Marosvásárhelyen. Magyarországról két színháztól kaptak komoly támogatást, a Békés Megyei Jókai Színháztól és az egri Gárdonyi Géza Színháztól. - Vannak problémáik is, hiszen az irodalmi titkárt menesztették, a közönségszervezőknek fel kellett mondani, rossz munkát végeztek. Mérő Béla emlékeztetett: ő magyarországi, és "csak a fél életemet tudom itt élni." - A mentalitással van itt némi baj, jellemezte a viszonyokat, ha ő nincs itt, megbénul a munka. - Udvarhely olyan végvár, ahonnan nincs hová visszamenni. Ráadásul Mérőt feljelentették a magyar minisztériumban, hogy miért akar Udvarhelyen színházat vezetni? Azért, mert rajta kívül más nem vállalta. /Nagyálmos Ildikó: Csak a fél életemet tudom itt élni. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 7./
1999. december 9.
Nagyobb arculcsapás rég nem érte a magyarságot, mint a sepsiszentgyörgyi Lábas Ház újabb eltulajdonítása, állapította meg Sylvester Lajos. Kormány-főtisztviselők ígérték meg, hogy "elfektetik az ügyet", nem óhajtanak újabb etnikai feszültséget kelteni, és így tovább. A hír hallatán hazai magyarságban megfogalmazódott, hogy egyáltalán érdemes-e ilyen "partnerekkel" a koalícióban végsőkig kitartani? A Lábas Ház nem csupán azért nemzeti szimbólumunk, mert a szabadságért és függetlenségért mártírhalált halt Bartalis és Váradi siralomháza is volt, nem csupán műemlék jellege, hanem az is, hogy évtizedeken át a totalitarista diktatúra vastag falú börtöne volt, ahol történelmünkről tanúskodó okiratainkat, dokumentumainkat, a magyarság szellemi előéletét tartották fogva, s amelyekhez normális körülmények között nem lehetett hozzáférkőzni. És történik mindez azokban a napokban, amikor a román kultúra hete alkalmából Budapesten Caramitru minisztert, aki a Lábas Ház kisajátításának egyik aláírója és új tulajdonosa. A Lábas Ház elfoglalása provokáció, szögezte le Sylvester. /Sylvester Lajos: A Lábas Ház szimbolikája. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 9./
1999. december 9.
Két napon keresztül tanácskoztak Nagyváradon a határ menti területrendezési és fejlesztési PHARE-programok résztvevői. A már 1996-ban megkezdett program a román-magyar határon lévő megyék fejlesztésének stratégiáját dolgozza ki. Arad, Bihar, Szatmár és Temes megye, magyar részről pedig Békés, Csongrád, Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye működik együtt, és egyforma, úgynevezett tükörterveket készítettek. A román fél tíz tervezetét az EU jóváhagyta, összesen hétmillió eurót juttatnak rájuk. Bihar megyében a Berettyó folyó szabályozása az elsődleges feladat. A teljes beruházás értéke 9,4 millió euró, ebből 2,3 millió a PHARE-támogatás. /Határ menti PHARE-programok. Hétmillió eurót adnak négy megyének. = Bihari Napló (Nagyvárad), dec. 9./
1999. december 9.
Budapesten dec. 9-én mutatják be az 1977-ben Magyarországra távozott dr. Enyedi Sándor színháztörténész szerkesztésében megjelent Rivalda nélkül című színházi lexikont. Többéves kutatómunka eredménye a kötet, amely a szerző szerint a legteljesebb lexikon a határon túli magyar színészetről. Ott lesz Csiky Ibolya Nagyváradról, Ferenczi Annamária Temesvárról, Senkálszky Endre és Szilágyi Ferenc Kolozsvárról. Beregszászról a Népszínház megalapítója, Schober Ottó a meghívott. Tóth László dramaturg Komáromból és Venczel Valentin színművész Újvidékről érkezik a bemutatóra. /S. Muzsnay Magda: Rivalda nélkül. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 9./
1999. december 9.
Dec. 9-én Nagyváradon az EME nagyváradi fiókegyesülete és a Sapientia Varadiensis Alapítvány szervezésében tudományos ülést tartottak a Lorántffy Zsuzsanna Református Központban. Az előadások mellett ismertették az idei eredményeket, vázolták az alapítvány és a fiókegyesület jövő évi terveit. "Háromszorosan is ünnepi alkalom a mai: 140 éve jegyezték be az Erdélyi Múzeum Egyesületet, a nagyváradi fiókegyesület négyéves múltra tekint vissza, a Sapientia Varadiensis Alapítványt pedig egy éve jegyezték be" - mondta dr. Fleisz János elnöki megnyitójában. Bejelentette, hogy dec. 8-án megalakult a Bihar Megyei és Nagyváradi Civil Szervezetek Szövetsége. Több előadás hangzott el. /Péter I. Zoltán: Tudományos kutatók tervei. = Bihari Napló (Nagyvárad), dec. 11./
1999. december 9.
Margócsy László ügyvéd, a felperes Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegyét képviselő jogász tájékoztatott a székházper legújabb fejleményeiről. Immár három éve késleltetik a püspöki palota visszaadását. Az újabb tárgyalást 2000. január 10-re halasztották. Az ügyvéd elmondta, hogy tiltakozó iratot intéztek Valeriu Stoica igazságügy-miniszterhez, melyben nyomatékosan követelték, hogy vessenek véget a huzavonának, és hozzanak kedvező döntést a felperes számára. /Szilágyi Aladár: Volt pártfunkcionáriusok tanúskodnak. = Bihari Napló (Nagyvárad), dec. 9./
1999. december 10.
Az Országgyűlés külügyi bizottsága dec. 9-én meghallgatta a Határon Túli Magyarok Hivatala elnökének beszámolóját az idei munkáról. Ezt megelőzően Németh Zsolt külpolitikai államtitkár kifejtette, lehetőséget lát arra, hogy a szomszédos országokkal el lehet fogadtatni egy civilizált nemzetpolitikai stratégiáját. Most a legfontosabb a határon túli magyarság intézményrendszerének megteremtése. A HTMH idei tevékenységének legjelentősebb mozzanata a Magyar Állandó Értekezlet Nyilatkozata, s ebben az a történelmi jelentőségű kitétel, "felkérjük a Magyar Köztársaság kormányát (...) vizsgálja meg a határon túli magyarok magyarországi jogállása törvényi szabályozásának megteremtését". A külügyi bizottság tagjai is elsősorban e kérdést járták körül. A vita során többször elhangzott, hogy a határon túli magyarok ügyét ne használják fel belpolitikai harcaikban. Tabajdi Csaba (MSZP) kijelentette: "megtettem, amit tennie kell egy ellenzékinek". Tabajdi Csaba képviselő vitatta Németh Zsolt államtitkár azon megállapítását, hogy egyetértés van a határon túli magyarokkal kapcsolatos politikában. Tabajdi Csaba elismételte egy hónappal korábban megfogalmazott kifogásait. Többek közt azt, hogy a kormány megosztja a határon túli magyarságot, felemlegetve, hogy a MÁÉRT-ra szelektíven hívták meg a határon túliak képviselőit. Tabajdi nem érti, hogy most miért vált hirtelen támogathatóvá a nagyváradi székhelyű, bár több lábon álló egyetem. Szerinte ez az RMDSZ belügyeibe való beavatkozás. - A HTMH beszámolóját, Szabó Tibor elnökkel készített interjúban ismerteti a lap a jövő héten. A kérdésekre reagálva Németh Zsolt államtitkár hangsúlyozta, hogy egyetértés volt, mert minden parlamenti párt aláírta a magyar-magyar csúcsok nyilatkozatait. A történelmi egyházak vezető döntöttek arról, hogy alapítványt hoznak létre, nem egyházi, hanem alapítványi egyetemnek. És ez az egyetem nyerte el a magyar kormány támogatását, amivel az RMDSZ is egyetért. Németh Zsolt nem fogadta el, hogy vannak, akik összemossák az erdélyi alapítványi egyetemet a partiumi egyetemmel, amelyet Tőkés László püspök úr honosított meg. "Egyértelmű - jelentette ki az államtitkár -, hogy Kolozsváron kívánjuk létrehozni a több lábon álló alapítványi egyetemet. A partiumi egyetem integrálódni kíván ebbe a rendszerbe". Németh Zsolt tiltakozott az ellen, hogy a kormány megosztja a határon túli magyarságot. /Guther M. Ilona, Budapest: A HTMH jelentést tett. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 10./ Németh Zsolt, a magyar külügyminisztérium politikai államtitkára közölte: a magyar kormány kemény lobbyzásba kezd azért, hogy Románia kerüljön le a vízumra kötelezett országok listájáról. Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatala elnöke beszámolt az Új Kézfogás Közalapítvány nyújtotta támogatásokról a határon túli magyar vállalkozóknak. Zalatnay István, az Illyés Közalapítvány képviselője elmondta: több mint 800 millió forinttal gazdálkodott az alapítvány, nőtt a pályázók száma, és létrehozták a stratégiai keretet. Tabajdi Csaba /MSZP/ a határon túli magyar szervezetek közötti "egyenlő közelségtartásra" hívta fel a figyelmet. A szocialista és szabaddemokrata képviselők az Illyés Közalapítvány pénzelosztási gyakorlatát kifogásolták. Az ellenzéki politikusok véleménye szerint a közalapítvány kuratóriumának tagjai áttekinthetetlen helyzetet teremtettek. Németh Zsolt számadatokkal cáfolta a kuratóriumot ért vádakat. /Anyaországi támogatások a határon túli magyarságnak A szocialisták és a szabaddemokraták kifogásolták a pénzek elosztási módját. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 10./
1999. december 10.
Bukaresten dec. 10-én A felekezetek és kisebbségi közösségek ingatlan javainak visszaszolgáltatása Közép-Európában címen tartottak nemzetközi konferenciát. Jelen voltak Eckstein-Kovács Péter és Ion Caramitru miniszterek, Szőcs Ferenc magyar nagykövet és a romániai történelmi egyházak képviselői. A rendezvényről a sajtó nem adott megfelelő tájékoztatást. Eckstein-Kovács Péter miniszter kifogásolta az államosított kisebbségi és egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásának késlekedését. Ion Caramitru művelődési miniszter konkrét eseteket ismertetett annak érzékeltetésére, milyen nehéz gyakorlatba ültetni a restitutio elvét. A római katolikus egyház visszakapta nagyváradi püspöki palotát, de az épületben 25 éve működik a Kőrösvidéki Múzeum, egyetlen megoldás lenne új épületbe költöztetni, de erre nincs pénz. Magyarország részéről Ravasz Levente, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma Egyházi Tulajdonrendezési Főosztálya nevében tartott tájékoztatót. Ismertette a vonatkozó törvény hátterét, a 12 érintett egyház érdekét szolgáló végrehajtást: az itteni ingatlanrendezés folyamata összességében mintegy 163,7 milliárd forint értékű ingatlanvagyont érintett, beleértve a magyarországi román ortodox egyházét is. Iffiú Mihály, a nagyváradi római katolikus püspökség jogtanácsosa ismertette egyházkerülete államosított ingatlanjainak jegyzékét: 2554 ha mezőgazdasági terület, egy püspöki palota, 50 elemi iskola, 6 középiskola, 2 kórház, 33 épület lakásokkal, 6 kolostor stb., amiből mind ez idáig szinte semmi sem került vissza használatba. Markó Attila, a Kisebbségvédelmi Minisztérium igazgatója ismertette a három vonatkozó kormányrendeletet, szólt arról is, miképpen lehetne lebonyolítani a kárpótlást. /Nemzetközi konferencia az egyházi és közösségi javak sorsáról. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 14./
1999. december 11.
December 8-án Iasi-ban a helybéli segédpüspök szentelésére összegyűlt római és görög katolikus érsekek, püspökök és segédpüspökök, a Romániai Katolikus Püspökök Konferenciájának tagjai levelet intéztek Radu Vasile kormányfőhöz, a vallásügyi törvényjavaslat tárgyában. A dokumentum első oldalát Lucian Muresan érsek, a Konferencia elnöke és Tempfli József megyés püspök, alelnök látta el kézjegyével. A többi 12 aláíróval együtt nyomatékosan felszólították a miniszterelnököt, hogy vonja vissza a képviselőház elé terjesztett jogszabálytervezetet, s annak eredeti, valamennyi elismert felekezet megegyezése alapján kidolgozott változatát küldje a parlamentbe. A kifogásolt tervezet előírásai mind az ország alkotmányával, mind a nemzetközi elvárásokkal, valamint a különböző elismert egyházak statútumaival is ellenkeznek. Korlátozzák a vallásszabadságot, a vallásgyakorlásra vonatkozó bizonyos jogokat. A főpásztorok kifogásolták, hogy az új változatban a jogszabály szövege nem általános jellegű, fogalomtárát több helyütt kizárólag az ortodox szóhasználatból meríti, továbbá a tervezet több esetben figyelmen kívül hagyja a katolikusok számára egyetemes, az egész világon érvényes kánonokat. A tervezet visszavonta az egyházak törvény előtti egyenlőségét, sérelmes az is, hogy "a törvény életbelépését követő 12 hónapon belül valamennyi elismert vallásfelekezetnek egyeztetnie kell szervezési és működési statútumait jelen törvény előírásaival". /Szilágyi Aladár: Tizennégy főpap tiltakozik. = Bihari Napló (Nagyvárad), dec. 11./
