A Királyhágómelléki Református Egyházkerület Tájékoztatási Szolgálatának közleménye szerint jún. 22-én Bukarestben Radu Vasile miniszterelnök fogadta a romániai elismert egyházak vezetőit. A találkozón a történelmi magyar egyházak részéről jelen volt Jakubinyi György gyulafehérvári római katolikus érsek nevében Tamás József csíkszeredai segédpüspök, Csiha Kálmán és Tőkés László református, valamint Mózes Árpád evangélikus és Szabó Árpád unitárius püspök. Részt vett a találkozón Gheorghe F. Anghelescu kultuszállamtitkár is. Az erdélyi protestáns egyházak püspökei ez alkalomból sokadszor írásbeli beadványban sürgették az elkobzott egyházi javak visszaadását, a felekezeti iskolák helyreállítását és állami alapokból való finanszírozását, valamint a közel tíz éve halogatott vallásügyi törvény mihamarabbi elfogadását. A megbeszélés középpontjában a lelkészek állami költségvetésből való javadalmazására vonatkozó törvénytervezet állt. Lucian balázsfalvi görög katolikus érsek jogosan emelt kifogást a javadalmazás terén érvényesítendő, a népszámlálási adatokra támaszkodó arányossági elv alkalmazása ellen, rámutatva, hogy az 1992-es népszámlálás óta a felekezet híveinek száma jelentősen emelkedett. Mózes Árpád püspök csatlakozott hozzá, mivel a népszámlálás a magyar és szász evangélikusokat, valamint az evangéliumi keresztyén kisegyház híveit összekeverte. Tőkés László az arányossági elv mechanikus alkalmazását kifogásolta, mivel ez egyfelől beavatkozást jelent az egyes egyházak lelkészei számának a megállapítására vonatkozóan. A napirenden szerepelt még az előkészületben lévő vallásügyi törvény, az egyházi-felekezeti oktatás, valamint az elkobzott egyházi javak kérdése. Tőkés László püspök a román kormány politikai akaratát hiányolta a jogos egyházi követelések, illetve a kormány ígérgetéseinek megvalósítása tekintetében. Anghelescu államtitkár ezzel szemben minden téren előrelépésről beszélt, és a következőket helyezte kilátásba: egy-két héten belül a kultusztörvény végleges tervezete a kormány elé kerül; a kormány a közeljövőben mintegy kétszáz egyházi ingatlant készül visszaadni sürgősségi rendelettel, melyek közül 40-50 épület a történelmi magyar egyházakat illeti. A miniszterelnök a jogos egyházi követelésekkel és igényekkel szemben teljes nyitottságot és megértést tanúsított, de nem titkolta, hogy a különféle jogi nehézségek határt szabnak a kormány segítőkészségének. Azt is megígérte, hogy a Királyhágómelléki Református Egyházkerület időközben peres úton visszaszerzett nagyváradi székháza helyében más, hasonló értékű épület visszaadására fognak törekedni. Tőkés László emlékeztetett arra, hogy a román kormány ismételten kötelezettséget vállalt az egyházi tulajdonok és a felekezeti oktatás problémáinak rendezésére. A jelenlévők kívánságára a kormányfő megígérte, hogy szeptember elején újra találkozni fog az egyházfőkkel. /Egyházi vezetők a kormányfőnél. = Bihari Napló (Nagyvárad), jún. 23./
1999. június 22.
Daday János két esztendővel ezelőtt megjelent kötete /Barangolások a Bihar-hegységben/ hozzájárult a bihari hegyek nagy apostola, Czárán Gyula emlékének dokumentálásához. Daday János idén második, bővített kiadásban /Barangolások a Bihar-hegységben Czárán Gyula nyomdokain, Bihari Napló Kiadóvállalat, Nagyvárad/ napvilágot látott könyve bő terjedelmet szentelt a hegyjáró seprősi földbirtokos életének, munkásságának, feljegyzéseinek. /A természet barátja. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jún. 22./
1999. június 26.
A Szatmár-Szamosnegyedi gyülekezet kapta a Királyhágómelléki Református Egyházkerület 1998. évi Pro Ecclesia kitüntetést. Az oklevelet a Nagyváradon megtartott ünnepi közgyűlés alkalmával vette át a Bogya Kis lelkész házaspár. Az 1991?ben megtörtént alapkőletétel óta a gyülekezet építi templomát. A külső vakolás készen van, további tennivalók: padok beszerzése, végleges szószék felállítása, belső festés, padlózat elkészítése, raktárterek rendbetétele. Bogya Kis Mária és Bogya Kis Ferenc lelkipásztorok elmondták: reményeik szerint 2000?ben sor kerülhet az immár teljesen kész templom szentelési ünnepségére. /Pro Ecclesia díj a Szamosnegyedi Református Egyházközségnek. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jún. 26./
1999. július 3.
A nagyváradi színház siralmas gazdasági helyzete a Szigligeti Társulatot is érinti, nyilatkozta Meleg Vilmos, a Szigligeti Társulat ügyvezető igazgatója. Elodázhatatlanná vált egy új fizetési rendszer kidolgozása, amit mi a magyar társulatnál már előkészítettek. Egyelőre a múlt havi fizetésükre is várniuk kell. /Anyagi gondok a nagyváradi színháznál. = Bihari Napló (Nagyvárad), júl. 3./
1999. július 6.
A Nyugati Jelennek nyilatkozott Roos Márton, a Temesvári Egyházmegye új római katolikus püspöke. Az egyházmegye terület meglehetősen nagy, de a hívek száma ijesztően lecsökken, alig százhúszezren vannak. Az eltelt tíz év alatt - amióta szabadon dolgozhatnak -, sikerült megteremteniük a minimális feltételeket a hitélet újjászervezéséhez. Visszakaptak néhány épületet - köztük a püspöki palotát -, elindították a római katolikus középiskolát, újjászületett néhány szerzetes- és apácarend, megszervezték a hittanoktatást az iskolában. Mostoha körülmények között dolgoznak: elég a közelmúltban - papíron! - visszakapott Piarista Főgimnázium és a Marienheim épületének siralmas állapotát említeni. A Temesvári Egyházmegyét nyolc esperesség, hetven plebánia és több mint kétszáz filiálé (leány-egyházközség) alkotja. Sok helyütt hívek nélkül maradtak a templomok. A kivándorlás, a vallásüldözés, az ateista nevelés okolható a siralmas helyzetért. Nagy feladat bejárni a feloszlatott egyházközségeket, ahol még állnak a templomok és megkeresni, összegyűjteni a szétszéledt híveket. - A nyolcvankilences fordulat után szinte valamennyi plebánián alakult ifjúsági csoport. Az egyházmegye ifjúsági vezetője Kapor János, a Gerhárdinum Katolikus Líceum igazgatója. A püspökség negyvenezer kötetet számláló könyvtárából alig három és fél ezer menekült meg a pusztulástól. A legértékesebb kéziratok, egyedi kiadványok, a könyvtár legértékesebb kincsei tűntek el. /Emitte spiritum tuum. Folytatni az építkezést - Simonyifalvától Orsováig. A Nyugati Jelennek nyilatkozik Msgr. ROOS MÁRTON, a Temesvári Egyházmegye új püspöke. = Nyugati Jelen (Arad, júl. 6./ Az új püspöknek közel harminc év Németországban szerzett tapasztalattal kell kormányoznia egy olyan egyházmegyét, melyben a németek tömeges elvándorlása után immár a magyar hívek vannak többségben. A püspök magyarul is tud. A távollét évtizedeiben folyamatosan tartotta a kapcsolatot az itteni egyházzal. Tudományos kutatásokat végzett, próbálta feldolgozni az egyházmegye történetét. 1990 júliusában hazajött Temesvárra. A püspök a csanádi egyházmegye egyik legavatottabb kutatója. Németországi szolgálata idején átkutatta, feldolgozta az egyházmegye jugoszláviai és magyarországi részének archívumait. Az elmúlt évtizedekben a három részre osztott egyházmegyét egy egységnek tekintette, és mindhárom részben meglehetősen otthonos voltam mind a papság körében, mind a megfelelő archívumokban. "Tíz éven át a szabadságomat többnyire Nagybecskereken töltöttem, és majdnem az egész archívumot lefénymásoltam, feldolgoztam. Ez elég veszélyes és bonyodalmas munka volt." Az 1867 és 1918 közötti időszakot dolgozta fel legrészletesebben, és ez könyv formájában is megjelent. Feldolgozta a máriaradnai kolostor irattárát is. Ennek az első kötete a múlt évben jelent meg, a második remélhetőleg jövőben lát napvilágot Németországban. /Új püspök Temesváron. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), júl. 6./ Roos Márton most kinevezett megyéspüspök a lépésről lépésre történő haladás elvét vallja. Püspöki jelmondata: "Emitte spiritum tuum" - Küldd el Szentlelkedet - "kérés, fohász Istenhez a magam és mindazok nevében, akiket rám bízott." Püspöki címere Szent Gellért emlékét idézi. /"Küldd el Szentlelkedet." Beszélgetés msgr. Roos Mártonnal, egyházmegyénk új püspökével. = Heti Új Szó (Temesvár), júl. 9./
1999. július 6.
A Sapientia Varadiensist hivatalosan 1998 végén jegyezték be, úgyhogy 1999. január 1-jétől számítják aktivitásukat, fejtette ki dr. Fleisz János, a tudós alapítvány elnöke. Az alapítótagok között vannak orvosok, jogászok, műszaki értelmiségiek, Fleisz János történész (szakterülete Nagyvárad története), de alapítók s egyben védnökök Tempfli József és Tőkés László püspökök, Csapó I. József szenátor, illetve Szilágyi Zsolt képviselő, valamint Pete István államtitkár és Kapy István alpolgármester, megyei RMDSZ-elnök. Céljaik között szerepel a különböző szakterületek legújabb kutatásainak ismertetése, tudomány-népszerűsítés, a kulturális-kulturtörténeti hagyományok felelevenítésére. - A peremre kerülést, az elmagányosodást szeretnék megelőzni. Az Erdélyi Múzeum-Egyesületnek, melynek váradi fiókszervezete vetette fel az alapítvány szükségességét, ugyanez a célkitűzése: segíteni az erdélyi magyar értelmiséget a továbblépésben. A varadinum keretében Emlékezet és történelem címen szimpóziumot tartottak az 1848-49-es forradalom és szabadságharc eseményeiről, melyen Katona Tamás és Fónagy Zoltán budapesti történészek is részt vettek a kolozsvári Egyed Ákos és Csetri Elek mellett. Állandósítani kívánják a szakmai megbeszéléseket, tanácskozásokat, céljuk a fiatal szakemberek bevonása. /Sapientia Varadiensis. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), júl. 6./
1999. július 6.
A Sapientia Varadiensist hivatalosan 1998 végén jegyezték be, úgyhogy 1999. január 1-jétől számítják aktivitásukat, fejtette ki dr. Fleisz János, a tudós alapítvány elnöke. Az alapítótagok között vannak orvosok, jogászok, műszaki értelmiségiek, Fleisz János történész (szakterülete Nagyvárad története), de alapítók s egyben védnökök Tempfli József és Tőkés László püspökök, Csapó I. József szenátor, illetve Szilágyi Zsolt képviselő, valamint Pete István államtitkár és Kapy István alpolgármester, megyei RMDSZ-elnök. Céljaik között szerepel a különböző szakterületek legújabb kutatásainak ismertetése, tudomány-népszerűsítés, a kulturális-kulturtörténeti hagyományok felelevenítésére. - A peremre kerülést, az elmagányosodást szeretnék megelőzni. Az Erdélyi Múzeum-Egyesületnek, melynek váradi fiókszervezete vetette fel az alapítvány szükségességét, ugyanez a célkitűzése: segíteni az erdélyi magyar értelmiséget a továbblépésben. A varadinum keretében Emlékezet és történelem címen szimpóziumot tartottak az 1848-49-es forradalom és szabadságharc eseményeiről, melyen Katona Tamás és Fónagy Zoltán budapesti történészek is részt vettek a kolozsvári Egyed Ákos és Csetri Elek mellett. Állandósítani kívánják a szakmai megbeszéléseket, tanácskozásokat, céljuk a fiatal szakemberek bevonása. /Sapientia Varadiensis. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), júl. 6./
1999. július 6.
Nemrég jelent meg G. Katona József első verseskötete, a Fecskék a havazásban /Tinivár Kiadó, Kolozsvár, 1999/. A név előtti G. arra utal, hogy a költő Gencsen született és - mind a mai napig - ott él. A "keresztapa" Józsa István, a Babes-Bolyai Tudományegyetem magyar tanszékének adjunktusa, aki a kötetet szerkesztette és utószóval is ellátta. /A fecskék még mindig havazásban. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), júl. 6./
1999. július 6.
Ötödik alkalommal rendezték meg Körösfőn és Magyarvalkón a Vasvári Pál-emlékünnepséget. A Magyarok Világszövetsége által készített és Kalotaszeg népének adományozott Rákóczi Szabadcsapat zászlajának pontos mását Tőkés László püspök, Gulácsy Lajos lelkész, a kárpátaljai református egyházkerület volt püspöke, valamint Mészáros István, a Tiszán inneni református egyházkerület püspöke szentelték fel Nagyváradon. Az ünnepség keretében júl. 3-án a körösfői Rákóczi Balladacsoport hatalmas sikerrel adta elő műsorát. Egy könyv is megjelent Vasvári Pállal kapcsolatban, egy történelmi kisregény. Okos Márton rengeteg adatot gyűjtött össze, a Vasvári Pál Társaság tiszavasvári szervezete térítésmentesen végezte el a szerkesztést és a nyomdai munkálatokat. /A Vasvári-ünnepségek margójára. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 6./
1999. július 7.
Csíkszeredától 25 kilométerre júl. 3-án felavatták a mozgássérültek üdültetésére épített Barnabás-házat. Az ünnepségre közel kétszázan érkeztek a Hargita Keresztyén Táborba Erdélyből, a Partiumból és külföldről. Veres Ernő, a csíkszeredai baptista gyülekezet lelkipásztora, a Barnabás Alapítvány elnöke köszöntötte a vendégeket. Elmondta, hogy ez az első olyan üdülő az országban, ahol mozgássérült és ápolója együtt pihenhet néhány napot, hetet. A Barnabás-házat az alapítvány építette fel hazai és külföldi támogatók segítségével. A 125 négyzetméteren fekvő, hideg és meleg vízzel ellátott, gázfűtéses, kétszintes épület 17 személy befogadására alkalmas. A földszinten van még a konyha és az ebédlő. /Üdülő épült mozgássérülteknek. = Bihari Napló (Nagyvárad), júl. 7./
1999. július 8.
A Királyhágómelléki Református Egyházkerület peres úton, jog szerint visszanyerte Nagyváradon levő székházát. Az érdekelt felek július 7-én megbeszélést tartottak a Polgármesteri Hivatalban, az épület eredeti rendeltetésének, és ennek megfelelően a felsorolt intézmények zökkenőmentes elhelyezésének tárgyában. A megegyezés értelmében, az épületben működő intézmények számára a szükséges helyiségek megtalálásáig és kiutalásáig, lehetőleg a törvényes 60 napos határidő keretén belül, ezek jelenlegi helyiségeikben zavartalanul folytathatják működésüket. /Közlemény. = Bihari Napló (Nagyvárad), júl. 8./
1999. július 8.
Kerekes Géza /Székelyhíd/ festőművész munkáiból nyílott kiállítás Sárospatakon, a várban, a Rákóczi Múzeumban. Kerekes Géza Szalárdon született 1949-ben, Kolozsváron végezte el 1973-ban a képzőművészeti főiskolát. Tájképei és csendéletei láthatók a kiállításon. /Az Értől a Bodrogig. = Bihari Napló (Nagyvárad), júl. 8./
1999. július 9.
Az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége (ÜE) júl. 9-i ülésén Péter Pál gazdasági és szociális alelnök beszámolt arról, hogy budapesti látogatása során megbeszélést folytatott Õry Csaba szociális és családügyi minisztériumi politikai államtitkárral a magyarországi munkavállalási engedélyek kérdésköréről. Péter Pál találkozott Hernádi Zsolttal, az Új Kézfogás Alapítvány elnökével és a Kárpát-medencei magyar befektetéseket támogatni hivatott Corvinus rt. elnökével, Váradi Zoltánnal is. Ugyancsak gazdasági kérdésekről tárgyalt Misovicz Tiborral, a HTMH gazdasági alelnökével. Madaras Lázár önkormányzati alelnök beszámolt a Maros, Brassó, Szeben és Fehér megyei RMDSZ-tisztségviselőkkel és önkormányzati képviselőkkel folytatott megbeszélésekről, illetve Boros János főreferens Szatmár megyei megbeszéléseiről. Nagy F. István oktatási alelnök is Budapestre látogatott. Megbeszélést folytatott Pálinkás Józseffel, az Oktatási Minisztérium politikai államtitkárával. A találkozón jelen volt Kötő József tanügyminisztériumi államtitkár is. Mindketten részt vettek az Oktatási Tanács ülésén, ahol a Kárpát-medencei felsőoktatás soros problémáiról volt szó. A Csete Örssel, az Apáczai Közalapítvány irodavezetőjével való találkozón az alapítvány kuratóriumának döntéseiről tájékozódott: ezen döntések jelentős növelési támogatást jelentenek, elsősorban a felsőoktatás területén. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 9. - 1511. sz./ A júl. 9-ére összehívott Országos Önkormányzati Tanács (OÖT) elnökségi ülésének fő napirendi pontja a helyhatósági választások témája volt. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 9. - 1511. sz./
1999. július 12.
Muhi Miklós, a Gábor Dénes Műszaki Főiskola Szatmárnémetiben levő kihelyezett tagozatának vezetője adott tájékoztatást. A Főiskolát a Gábor Dénes Alapítvány működteti, ez egy magánkézben lévő tanintézet, melynek központja Budapesten van, konzultációs központjai működnek Magyarország minden nagyobb városában, ezen kívül Erdélyben, Szlovákiában és Szerbiában. Az erdélyi központ Kolozsváron van, ott idén már a második generáció végzett; oktatás folyik még Szatmárnémetiben, Marosvásárhelyen, Nagyváradon, Sepsiszentgyörgyön és Székelyudvarhelyen. Pillanatnyilag körülbelül ötszáz diák van. Informatikai üzemmérnököket képeznek, az oktatás a nyolc félév alatt magában foglal egy informatikai alapképzést - felhasználói szinten -, valamint általános műveltségi tantárgyakat, mint a matematika, fizika, közgazdaságtan, jog, tudománytörténet. A tanév október elsejétől július közepéig tart. Az oktatás pénteken délután és szombaton délelőtt folyik Szatmárnémetiben, a Kölcsey Ferenc Kollégium termeiben. Az előadások magyarul folynak, de vannak román, illetve német tagozaton végzett hallgatók is. Távoktatási rendszerben dolgoznak. A tanárok helybeliek, nagyrészt fiatalok. Szatmárnémetiben 1998 őszén 27-en iratkoztak be, lemorzsolódás egyelőre nincs. A félévi tandíj 300 dollárnak megfelelő lej, napi árfolyamon, ezt félév elején kell kifizetni. Az összegnek körülbelül fele az írott anyagot fedezi, amit a diák kézhez kap minden tantárgyból, valamint benne van a zárthelyi dolgozatok és egy vizsga ára. Minden további vizsga öt dollárba kerül. A 4,5 fölötti átlagot elért hallgatók, ha minden vizsgán átmentek, kérhetik a következő félévi tandíj felének elengedését. A végzettek magyarországi főiskolai diplomát kapnak, az ott akkreditált Gábor Dénes Főiskolától. A diploma Romániában honosítható. A főiskolán keresztüli honosítást is megindították, az ügyet a román tanügyminisztérium intézi. - A következő tanévre is 25-30 jelentkezőre számítanak, de ennek a dupláját is fogadni tudják. Szeretnének közgazdasági vagy vállalkozói jellegű képzést is beindítani. /"Aki nem ért a számítógéphez, az a jövő század analfabétája". = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), júl. 12./
1999. július 13.
Júl. 9-e óta Erdély különböző részein hatalmas esőzések, viharok voltak. Temes, Bihar, Fehér megyében, de még a moldvai Suceava megyében is komoly károkat okozott az ítéletidő. A júl. 9-i esőzés következtében a Fehér megyei Kudzsirban több mint 1500 gazdaság elázott, tíznél több ház összeomlott. - A Sebes Körös oly mértékben öntött ki Barátkánál (Bratca), hogy leállt a vonatközlekedés Nagyvárad és Kolozsvár között. - A Hunyad megyei Malomvíz településen júl. 12-én az esőzések következtében földcsuszamlás történt: a retyezáti vízműépítő vállalat munkásszállásán az első becslések szerint kilenc halott és sok sebesült van. - Kolozs megyében Aranykúton 1300 hektár termőföldet öntött el az árvíz. A Magyarnagykapushoz tartozó falvak mindegyikét - Kiskapus, Gyerővásárhely, Pányik, Gesztrágy, Egerbegy, Bánffydongó, Gyerőfidongó, Bölcsest - kisebb-nagyobb mértékben érintette az ítéletidő. Egész folyamszakaszán kiöntött a Nádas. Kolozsváron, a Kerekdombon súlyos károkat okozott a Nádas patak szintjének nagy mértékű megnövekedése. Több mint 38 házat árasztott el a víz, pincéket, kerteket. - A filmraktárba is rengeteg víz került, milliókat érő filmek áztak el. /Viharkárok Erdélyben. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 13./
1999. július 13.
A Sulyok István Református Főiskola /Nagyvárad/ vezetőtanácsa júl. 7-én tartotta szokásos félév végi ülését. Dr. Kovács Béla rektor leszögezte, hogy a hallgatók jól szerepeltek: a szociális munkás-vallástanár és a némettanár-vallástanár szakon (amelyek már négy, illetve három éve előzetes akkreditációval rendelkeznek) végzettek 87-88 százaléka idén sikeresen államvizsgázott Kolozsváron. Ezen szakok számára végleges működési engedélyt kérnek szeptembertől. E két elismert szak jelentené a jövendőbeli Partiumi Egyetem magját. A jogi hátteret a bejegyzendő Pro Universitate Partium Alapítvány jelenti. A rektor hangsúlyozta, hogy nem a Bolyai Egyetem vetélytársát akarják létrehozni. Szerinte a 2000-2001-es tanévtől mindenképpen működni fog a Partiumi Egyetem. - A Sulyok István Református Főiskola túlnőtte magát, most 500-nál több hallgatójuk van. Az egyházkerület nem bírja anyagiakkal a felduzzasztott szakokat. Múlt év decemberéig elfogyott az egész tanévre szánt alap. Jövőre viszont az alapítványi támogatás eredményeképpen ilyen gondok nem lesznek. Az iskola tanárai megkapják elmaradt béreiket. /Felsőoktatás magyarul. Születőben a Partiumi Egyetem. = Bihari Napló (Nagyvárad), júl. 13./
1999. július 15.
A MÚRE /Magyar Újságírók Romániai Egyesülete/ elnöksége tiltakozott a Román Televízió Kolozsvári Stúdiója magyar nyelvű műsoridejének 10 perces, vagyis 12 százalékos csökkentése ellen. Ugyancsak tiltakozott a bukaresti és kolozsvári magyar nyelvű tévéadásoknak a Központi Stúdióból hirdetésekkel és előzetesekkel történő megszakítása ellen. A MÚRE kérte az RTV vezetőségét, hogy helyezze vissza a megszokott időpontokba az adáskezdést és adja vissza a módosítás során elvett műsoridőt. /Tiltakozás. = Bihari Napló (Nagyvárad), júl. 15./
1999. július 16.
A New York-i székhelyű, Hámos László által vezetett Magyar Emberjogi Alapítvány (Hungarian Human Rights Foundation) jóvoltából számos erdélyi, felvidéki, kárpátaljai és vajdasági magyar napilap, illetve más - világi és egyházi - publikáció olvasható az interneten, s ezek között immár a Bihari Napló is: https://www.hhrf.org/biharinaplo. Nagy előnye a HHRF által a BN számára biztosított internetes változatnak, hogy archívuma is van, melyben már most egy hónapra visszamenően szerepelnek a lap számai, tehát június 19-től kezdődően dátum szerint bármilyen cikk visszakereshető. A https://www.hhrf.org weblapon különben felkereshető az összes többi kiadvány is, amely szerepel a HHRF szerverén. /Újabb elérhetőségünk a világhálón - https://www.hhrf.org/biharinaplo = Bihari Napló (Nagyvárad), júl. 16./
1999. július 17.
Nagyváradon idén hatodik alkalommal rendezték meg júl. 16-án a népművészeti vásárt. Mintegy hetven népművész jött el Nagyváradra az ország különböző településeiről, hogy három napon át eladásra kínálja az általa készített tárgyakat. A Bihar megyéből érkezettek között volt Hasas Péter, az utolsó révi fazekas, és Sallai Péter /Nagyvárad/ ikonfestő, üvegre festett ikonjaival. A nagyszebeni Szegedi testvérek olyan "kisplasztikákat" is készítenek, amelyek szellemességükkel válnak rokonszenvessé. A korondi Tóth Ferencnél bő az áruválaszték: az egy centiméteres bögrétől a méteres padlóvázáig sokféle cseber, csupor, tányér kapható. /Kettőn áll a vásár. = Bihari Napló (Nagyvárad), júl. 17./
1999. július 17.
Tizenöt magyarországi és erdélyi fiatal vesz részt Élesden az idén harmadik alkalommal megrendezett Műhely a határon elnevezésű alkotótáborban. Négy hétig festenek, rajzolnak, faragnak a régi katolikus iskola épületében berendezett műtermekben. A budapesti Képzőművészeti Főiskola utolsó éves növendékei szerint ez ideális hely az alkotáshoz. Az udvaron nagy sziklatömbbel birkózik egy lány. Már második éve faragja a Mária karjaiban fekvő halott Krisztust. Ha kész lesz, a szobrot az élesdi katolikus templom udvarán helyezik el, a táborban készült festményekből pedig augusztus első napjaiban kiállítás nyílik. /Magyar művészek Élesden. = Bihari Napló (Nagyvárad), júl. 17./
1999. július 19.
Partiumi keresztyén magyar egyetem indul ősztől Nagyváradon - jelentette be Tőkés László püspök júl. 16-án, Nagyváradon megtartott sajtóértekezletén. A Partium Egyetemet a romániai református egyház fogja finanszírozni. A Partium Egyetem ökumenikus jellegű lesz. A többi egyház elvetette, hogy pénzügyi támogatást adjon. Évi 20-30 millió forintot remélnek a magyar kormánytól. Ugyanakkor tényleges támogatást kapnak majd a magyarországi, a svájci, a német és más országokbeli református egyházaktól - tájékoztatott Tőkés László. Az ősztől egyelőre 600 diákkal induló nagyváradi magyar tannyelvű egyetemnek a bejegyzés előtt álló Pro Universitate Alapítvány lesz a gazdája, székhelyéül pedig a Sulyok István Református Főiskola épülete szolgál. A főiskola, az ősztől induló egyetem hittanárképző karaként működik tovább. A partiumi magyar egyetemnek emellett közgazdasági fakultása, szociális gondozókat képző kara, zenei és idegen nyelv fakultása, valamint tanítóképző kollégiuma lesz. Tőkés László szerint az egyetem magába olvasztja a nagyváradi újságíróképző kollégiumot is. /Õsztől magyar egyetem indul Nagyváradon. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 19., Magyar egyetem indul Nagyváradon. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 19./ Az RMDSZ-en belül 1996-ban egy 11 tagú felsőoktatási tanács alakult. A szövetség oktatási alelnöke Béres András volt, aki nyilatkozatot fogalmazott meg arról, mit tartanak sürgősnek, fontosnak a magyar felsőoktatás fejlesztésében. Akkor három pontban foglalta össze a tennivalókat: 1. általános fejlesztés, melyben a Bolyai Egyetem elsőbbséget élvez; 2. a Sulyok István Főiskola önálló magyar egyetemmé fejlesztése; 3. a Székelyföldön lévő felsőoktatási intézmények összefogása egy egyetemen belül. - Tőkés László püspök elmondta, ha az állami magyar egyetem létrehozása nem lehetséges, akkor egyházi keretek között kell majd megvalósítani a magyar felsőoktatást. "Az igazi megoldás az egyházak bevonásával egy Erdélyi Magyar Keresztény Tudományegyetem létrehozása lenne. Ennek támogatására mozgósíthatnánk a világ magyarságát" - mondta Tőkés László. Tervek szerint ősztől már meg is kezdheti munkáját az egyetem. /Partiumi Keresztyén Egyetem. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 22./
1999. július 20.
A tusnádfürdői Bálványosi Nyári Szabadegyetem második napján, júl. 20-án a téma Nemzeti kultúra, multikulturalitás, etnokulturalitás csere volt. A meghívott előadók közül jelen volt Eckstein-Kovács Péter, a Nemzeti Kisebbségi Hivatal tárcanélküli minisztere, Péter József, a magyarországi Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának helyettes államtitkára, valamint Alexandru Cistelecan irodalomkritikus. Eckstein-Kovács Péter szerint Romániában még nem zajlott le a multikulturalitás vitája. A központi kérdés az volt, van-e joga a magyar kisebbségnek anyanyelvén tanulni. Amíg más egyetemek terjeszkedtek és magánegyetemek tucatjával alakultak, addig "mi az építkezés helyett a politikai viták eredményével maradtunk" - állapíthatta meg Eckstein-Kovács Péter. Péter József arról beszélt, hogy a történészek olykor a politikusok kiszolgálói lesznek. Alexandru Cistelecean szerint a járható út a történelem demitizálása. Délután az 1999-es Frankfurti Könyvvásár és a magyar díszvendégi státus kapcsán beszélgettek a könyvekről és a könyvpiacról. Magyarország határok nélkül címmel mutatkozik be a könyvvásáron a magyar kultúra, a hátáron túli magyarság is helyet kap a bemutatkozásra. A frankfurti vásáron jelen lesz Kányádi Sándor, Sütő András, Lászlóffy Aladár, Kovács András Ferenc és a sor még folytatódhat. /Jubileumi Bálványosi Nyári Szabadegyetem - kedd. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 22./ Alexandru Cistelecan, a marosvásárhelyi Vatra című irodalmi lap főszerkesztője megjegyezte, az itteni magyar írókkal ellentétben, akik otthonosak a román irodalomban, román kollégáik nem ismerik a magyar irodalmat, és az iskolai oktatás sem egymás megismerését szolgálja. Eckstein Kovács Péter kisebbségügyi miniszter szerint a multikulturalitás szorosan összefügg a migráció kérdésével, ugyanis a nyugati országokban a hetvenes évek elején kezdtek arról beszélni, hogy a vendégmunkások és családjaik nem térnek haza, s az őshonos lakosság etnikailag és kulturális szempontból idegen elemekkel vegyült. Az érintett államok a multikulturalitás eszközeivel próbálták keresni az együttélés módját. Hivatalának tevékenységéről szólva az RMDSZ minisztere elmondta: két törvénytervezeten dolgoznak, egyik a diszkriminációt tiltaná, másik az országos roma stratégia kialakításával kapcsolatos. Pál József kijelentette: jelen pillanatban Európában új történelmi helyzet van, idejét múlta a kultúrák egymás elleni kihasználása, amikor a globalizáció a mindennapi életben is érzékelhető. A magyar kultúrát egységesnek tekintjük - hangsúlyozta -, anyagilag támogatjuk, hosszú távon az autonóm, kreatív közösségek létrejötte vezethet eredményre. Az előadásokat hozzászólások követték. Kelemen Hunor kijelentette, nem gondolja, hogy a Babes-Bolyai egyetem multikulturális, Eckstein kisebbségügyi miniszter elmondta: megjelent egy magyar nyelvű tankönyv Erdély történetéről, a román tankönyvek megújulása viszont továbbra is vitatott. Az elfogadott oktatási törvényről megjegyezte: magánegyetemekre, önálló karokra, fakultásra vonatkozó tiltás nincs, ám a kolozsvári magyar tudományegyetem jelen pillanatban megvalósíthatatlan. /Tusnádi krónika. A multikulturalitás értelmezései. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 21./ Szilágyi Zsolt képviselő kifejtette, hogy a Bálványosi Folyamat - ma már így nevezzük - 1990-ben indult útjára. Ekkor volt az első Bálványosi Nyári Szabadegyetem. A Fidesz és az akkor dinamikusan fejlődő MISZSZ (Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetsége) szervezésében egy olyan folyamat indult be, amiről ma, tíz év után nyugodtan elmondhatjuk, hogy példaértékű a térségben. A magyar-román kapcsolatokat, a két ország és a térség más országainak demokratizálódását és átmenetét kívánták nagyító alá venni. A Bálványosi Folyamat állandó fórummá vált: a magyar-román kapcsolatok állandó és megbízható fóruma. Az elkövetkezőkben intézményesíteni akarják, hogy megteremtsék a keretet, a magyar-román tabumentes párbeszéd lehetőségét. /Bálványostól Tusnádig. Szilágyi Zsolt a folyamatról. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), júl. 20./
1999. július 20.
Egyetlen hír járta be a világot: keresztyén magyar egyetem indul ősztől Nagyváradon, ezt jelentette az MTI is, Tőkés László püspökre hivatkozva. Az egyházkerület közel tíz éve tartó pereskedés után tudta csak visszaszerezni a püspöki székházat, de jelenleg is csak de jure rendelkezik fölötte. Kérdéses, hogy ősszel egyetemi főépületként nyithatja-e meg kapuit az állagában is leromlott ingatlan. További gondot jelenthet, hogy az induló univerzitás rangját, tekintélyét, elismertségét csak kiváló oktatói gárdával, tudományos háttérrel, kutatási eredményekkel, korszerű technikai háttérrel stb. lehetséges kivívni, ehhez pedig a jelenlegi alapok kevésnek tűnnek. /Õsztől magyar egyetem? Önbizalomból jeles. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), júl. 20./
1999. július 20.
Péntek László Akiket Kalotaszeg nem feled /alcíme: In memoriam Vasvári Pál 1849. július 6./ című könyvét a szabadsághős halálának 150. évfordulója alkalmából jelentette meg a Vasvári Pál Társaság és a Pro Kalotaszeg Kulturális Társaság. /Akiket Kalotaszeg nem feled. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 20./ Péntek László, a bánffyhunyadi Pro Kalotaszeg Kulturális Egyesület elnöke e könyvecske megírásával újra bizonyságát adja szülőföldje iránti szeretetének. Akik ismerik az említett emlékmű sorsát, tudják azt is, hogy ezelőtt öt évvel a bánffyhunyadi és kőrösfői RMDSZ-szervezetek, valamint a Pro Kalotaszeg Alapítvány képviselői többször álltak a kolozsvári törvényszék előtt, koholt vádak miatt, amelyeket a kopjafa ellenségei tettek le írásos formában a Kolozs megyei törvényszék asztalára. A kis emlékfüzet a `48-as hős utolsó napjait próbálja rekonstruálni, azt a csatát, amelyben Vasvárit - aki különben éppen Avram Iancuhoz igyekezett békét kötni - a mócok négyszáz bajtársával együtt lemészárolták. /Akiket tényleg nem felejtenek el. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), júl. 20./
1999. július 20.
Kiadói csemegével lepte meg a verskedvelőket a Kriterion. Székely János költői életművét tette le az olvasók asztalára, másodjára, igényes nyomdai kivitelben. A kötetet maga a szerző állította össze 1990-ben, "egyedül hiteles költői hagyatéka gyanánt", s az előszóban ellentmondást nem tűrően le is szögezte: ezt és csakis ezt a válogatást tekinti a magáénak, kizárólag ezeket a verseket vállalja. Az első kiadás 1993-ban, fél évvel a kiváló költő, esszéista, kritikus, drámaíró halála után jelent meg, ugyancsak Szilágyi Júlia bevezető tanulmányával. /A hiteles. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), júl. 20./
1999. július 20.
Akik egykoron a Károlyi Gáspár Teológiai és Missziói Intézet nevű teológiára felvételiztek, most gőzerővel építik a maguk által református-presbiteriánus vagy némi beképzeltséggel Közép- és Kelet-Európai Református Presbiteriánus Egyháznak nevezett új gyülekezetet. Vezetőjük /Rapp/ rágalmazza és gyalázza a magyarországi és erdélyi református és katolikus egyházakat, a pápát és mindenkit. Az egyesült államokbeli Knox Fellowship nevű református egyházi szervezet elnöke szerint a Westminster Társaság Amerikában jelentéktelen tényező. Európa keleti fertályán viszont nagy felfordulást tud kelteni dollár-tízezreivel. Diákjait dollárban fizeti, a megbízhatóbbak ajándékokban is részesülnek a mobiltelefontól a lakásig, a nyugati autótól a számítógépig. A református egyházat hamis egyháznak nevezik. Termeket bérelnek ki, ahová becsalogatják a gyanútlan egyháztagokat. /Fábián Tibor: Amerikai fanatikusok "egyházat" alapítanak Erdélyben. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), júl. 20./
1999. július 21.
A Bihar megyei írott sajtó nemzetiségekről alkotott képét, az etnikumokkal kapcsolatos információk megjelentetését tanulmányozta két hónapon át a Polgári Akadémia Alapítvány. Az Európai Unió támogatásával, PHARE-pénzek segítségével közvélemény-kutatást is végeztek a témakörben. Ennek eredményét a júl. 20-án kezdődött, kétnapos nagyváradi szemináriumon ismertették. Mérsékelt sikere volt a rendezvénynek. Tulajdonképpen az összes érintettet igyekeztek meghívni a szervezők, így többek között jelen volt az elemzés közreadásán a Német Demokrata Fórum, a Romák Pártja, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség, a Társadalmi Párbeszéd Csoport, a Román-Szlovák Barátság Alapítvány, a Nagyváradi Egyetem, valamint a megye lapjainak egy-egy képviselője. Andrei Manole, a felmérés koordinátora elmondta: nyolc hét során minden olyan cikket nyilvántartásba vettek, amely az öt megyei lap hasábjain jelent meg, és bármilyen formában a nemzetiségekkel volt kapcsolatos. Manole természetesnek mondta, hogy a legnagyobb romániai etnikum ügyeivel, vagyis a magyarság kérdéseivel a Bihari Napló foglalkozik a legátfogóbban, kifogásolta ugyanakkor, hogy - legalábbis szerinte - igen kevés a magyarságot érintő kritikus hangvételű megnyilvánulás. Megjegyezte ugyanakkor, hogy az összesítés elkészítésekor nem vették figyelembe azokat az írásokat, amelyek a különböző újságokban az RMDSZ-szel kapcsolatban jelentek meg, mivel álláspontjuknak megfelelően a Szövetség nem feltétlenül reprezentatív a magyarság vonatkozásában. Ezt visszautasította Kapy István, az érdekvédelmi tömörülés jelen lévő Bihar megyei elnöke. Emlékeztetett, hogy már próbálkozott egy etikai kódex kidolgozásával, mivel úgy ítélte meg, hogy káosz uralkodott a sajtóban, ám akkor többen kérdőre vonták, többek között azt tudakolva, hogy milyen minőségében tenné ezt. Az ismertetett - és legalábbis a szervezők által reprezentatívnak mondott - felmérésből egyebek mellett az derül ki, hogy a megkérdezettek között mintegy 30 százalékos a Bihari Napló olvasottsága, ezen belül elsöprő többségben a magyar nemzetiségű polgárok vannak. Érdekes módon a magyarok nagyobb része úgy véli, hogy a helyi lapokban nincs elég tere a nemzetiségi és nemzetiségközi ügyeknek, a románok viszont megfelelőnek tartják e téma kezelését. Olvasóink nagy többsége állítja, hogy a Bihari Napló korrekt módon számol be az etnikumokkal kapcsolatos eseményekről, történésekről, s legnagyobb részük szerint a Crisana az, amely a leginkább inkorrekt ilyen tekintetben. /Szeghalmi Örs: Felmérés a megye lapjairól. = Bihari Napló (Nagyvárad), júl. 21./ A kiadványok olvasottságáról a következő adatokat hozták nyilvánosságra: Jurnal Bihorean (Jb) 66%, Crisana (Cr) 48%, Jurnalul de Dimineasa (Jdd) 38%, Bihari Napló (BN) 30%, Vest (V) 15%. Ezen belül a románok leginkább a Jb-t kedvelik (75%), a magyarok a BN-t (85%), a romák pedig a Cr-t (67%). A megkérdezettek 54 százaléka úgy véli, hogy kielégítő mennyiségű információhoz jut e lapokból a nemzetiségi vonatkozású ügyekről. Ezen belül viszont már érdekesebb a megoszlás: a románok 56%-a elégedett, a magyarok 52%-a viszont azt állítja, hogy nincs elegendő ilyen cikk az újságokban. Nagyvárad magyar nemzetiségű lakóinak túlnyomó többsége (78%) szerint a Bihari Napló korrekt módon tájékoztat ezekről az ügyekről. A románok többsége (53%) úgy látja, hogy a Jurnal Bihorean a legkorrektebb ilyen téren, az e nemzetiséghez tartozók azonban mindössze 4%-ban bíznak a Bihari Naplóban. A romák 0%-ot adtak a Vestnek, az összes többi lapnak 33-at. Inkorrektség terén a magyarok leginkább (54%) a Crisanát jelölték meg, a románok a Bihari Naplót (34%).A összes megkérdezettre vonatkozó "inkorrektségi" adatok a Crisanát tüntetik fel a legrosszabb fényben (37%), a további számok a következők: Vest 34%, Bihari Napló 27%, Jurnalul de Dimineata 23%, Jurnal Bihorean 20%. /Szeghalmi Örs: Melyik a legkorrektebb lap? A magyarság bennünk bízik. = Bihari Napló (Nagyvárad), júl. 22./
1999. július 22.
A Királyhágómelléki Református Egyházkerület elnöksége és a Sulyok István Református Főiskola rektori hivatala tájékoztatást adott ki a Partiumi Keresztény Egyetem ügyében. 1990-1991-ben történt megalakulása óta a nagyváradi Sulyok István Református Főiskola a kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet keretében működött. Az 1995-ös román tanügyi törvény, illetve az 1997/36. számú tanügyi sürgősségi kormányrendelet ez év júliusában való törvényerőre emelkedése nyomán az egyházi tanintézetek végképpen a magánoktatás keretébe szorulnak, másfelől eldőlt, hogy Romániában önálló, állami, magyar tannyelvű felsőoktatási intézmény újraalakítására vagy alapítására egyhamar nem nyílik lehetőség. Ezért a Királyhágómelléki Református Egyházkerület magyar tannyelvű, keresztyén magánegyetem létrehozását határozták el. - A kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet szenátusa ez év tavaszán jóváhagyta a Sulyok István Főiskola önállósulását. A Partiumi Keresztény Egyetemet a Pro Universitate Partium Alapítvány fogja megalapítani és fenntartani. Az egyetem ökumenikus jellegű intézmény lesz. Az egyházkerület a Partiumi Keresztény Egyetem létrehozásához kéri az egyházak, az RMDSZ, a magyar kormány és a magyar közvélemény hathatós támogatását. - A Partiumi Keresztény Egyetem létrehozásával és a romániai magyar nyelvű egyetemi oktatás keretében betöltött helyével kapcsolatban a közeljövőben sokoldalú egyeztetést tartunk szükségesnek. /Tájékoztatás a Partiumi Keresztény Egyetem ügyében. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 22./
1999. július 22.
A Sulyok István Főiskola rektora, Kovács Béla arról tájékoztatott, hogy az 1998/99-es tanévben a főiskolának 527 hallgatója volt, köztük 60 végzős. A főiskola négy egyetemi és két főiskolai szakkal működik /vallástanár-szociális munkás, vallástanár-német tanár, közgazdaságtan-intézmények menedzselése, zenepedagógia-egyházi zene, tanítóképző-kántor/idegennyelv, tanítóképző /levelező tagozat/, kántor-vallástanár/. A főiskola az akkreditációs kérelmeket benyújtotta, az elbírálás gyorsítását a rektor Marga miniszterrel való 1998. szept. 22-i megbeszélésén is kérte, de eddig nem kaptak választ. /Kovács Béla rektor: Tanévzáró - 1999. = Partiumi Közlöny (A Királyhágómelléki Református Egyházkerület hivatalos lapja, Nagyvárad), júl. 22./
1999. július 22.
Kelemen Hunor államtitkár elmondta, hogy hozzá tartoznak a kisebbségi ügyek mellett a színházi, zenei és a kortárs képzőművészeti igazgatóságok. Jelentősnek tartja, hogy az államigazgatásban vannak magyarok, mert tapasztalatot szereznek kormányzati munkakörökben. Művelődési államtitkárként abban segíthet, hogy a civil szervezeteknek járó költségvetési támogatást részarányosan a magyar szervezetek is megkapják. Támogatják a hivatásos intézményeket is. Kolozsváron a Magyar Színházban megkezdték a több éve húzódó munkát, a stúdiószínpad építését. A marosvásárhelyi színháznál változtattak azon, hogy egy épületben két társulat, a magyar és román működik, ugyanazzal a költségvetéssel. Sikerült elérnie, hogy a művészeti vezetés különváljon és most már van magyar és külön román művészeti igazgató. Támogatják a Demeter András kezdeményezte Csepűrágó Ünnepséget. - A minisztérium mellett működő képzőművészeti bizottságokba magyarok is bekerültek, így Jakobovits Miklós /Nagyvárad/ festőművész és Bocskay Vince /Szováta/ szobrász. 1997-ben először sikerült elérni, hogy az egymilliárd lejes állami keretből száz millió lejért magyar művészek munkáit is megvásárolták. Ugyancsak pozitív változtatás, hogy Mikó Imre Sepsiszentgyörgyön felállított köztéri szobrát 150 millió lejjel támogatta a minisztérium. Azelőtt nem volt példa arra, hogy magyar szobor felállítását támogatták volna. Lassanként sikerül elfogadtatni, hogy ebben az országban létezik magyar kultúra is. A minisztérium történetében először pályázatot hirdettek a Velencei Biennále romániai főkurátori tisztségére. Ez eddig Dan Haulica, Románia UNESCO-nagykövetének kizárólagos joga volt. A pályázatot Angel Judit, az aradi múzeum művészettörténésze nyerte el. Ez is újdonság, hogy magyar lett a főkurátor. Erdélyi magyar művészek is kijuthattak a velencei kiállításra. A műemlékvédelem terén is sikerült áttörést elérni. /Barabás István: Beszélgetés Kelemen Hunor államtitkárral. = A Hét (Bukarest), júl. 22./
