Õsztől felsőoktatási intézmény, Közigazgatási Főiskola működik Szatmárnémetiben, három - román, magyar és német - csoporttal. A harminc fős magyar csoport tagjai több dolgot kifogásolnak: várakozáson alul kevés tantárgyat, mindössze kettőt tanulnak magyarul! Nagyon hiányzik a könyvtár, s benne kellő számú szakszótár és magyar nyelvű szakirodalom! A könyvtárnak és a számítóközpontnak kész a terem, ígéretet kaptak Kolozsvárról (az anyaintézettől, a Babes-Bolyai Egyetemtől), hogy még ezekben a napokban leküldik a könyveket, lesz köztük jelentős számú magyar és német szakirodalom is. Jövő hétre várják a számítógépeket. Az órák elosztását viszont behatárolja az a tény, hogy az előadók nagy része Kolozsvárról, Nagyváradról és Nagybányáról ingázik Szatmárnémetibe. A magyar órák száma még változhat, lehet már a következő félévben három tantárgyra kiterjed. Ezt a téma határozza meg: a szigorúan vett szaktantárgyak előadási nyelve a román. Varga Attila parlamenti képviselő is román nyelven adja le a második félévtől az alkotmányjogot, egyszerre mindhárom csoportnak. Müller Enikő közgazdász az állami pénzügyekkel foglalkozó tantárgyat tanítja, magyarul. Varga Attila elmondta, románul tartja előadásait, de gondoskodik arról, hogy a magyar hallgatók anyanyelvükön is megismerjék a fontosabb jogi kifejezéseket. /Sike Lajos: Csak két tantárgyat tanulnak magyarul. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 9./
1999. január 9.
Dr. Jeszenszky Ferenc tiltakozott az ellen, hogy A Securitate és a magyarok című cikkben az Erdélyi Napló 1998. dec. 8-i és a Romániai Magyar Szó dec. 11-i számában őt a besúgók közé sorolta Péter Ferenc volt lehallgató. Péter Ferenc írását dr. Balogh Júlia adta közre, Jeszenszky az ő eljárása ellen is tiltakozik, mert ellenőrzés nélkül közreadta ezt a cikket. Jeszenszky hangoztatta, hogy nem volt besúgó, jelezte, hogy közeljövőben megjelenő könyvében mindenre részletesen kitér. Elmondta, hogy ő nem foglalkozott Király Károly leleteivel, reméli, Sütő András nem hiszi el, hogy Jeszenszky valaha is rosszat tett neki. Nem igaz, állította, hogy 1989-ben elkergették a kórházból, hanem ő külföldre távozott. Jeszenszky kártérítést követel a rágalmazásért. /Dr. Jeszenszky Ferenc: Kártérítést követelek az újságtól és az újságírónőtől. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 9-10./Előzmény: Péter Ferenc: A Securitate és a magyarok. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), 1998. dec. 1., folyt.: dec. 8., dec. 15.
Emlékeztető: Király Károly Nyílt kártyákkal /Nap Kiadó, Budapest. 1995/ című emlékezésében szintén besúgónak mondta dr. Jeszenszky Ferencet.
1999. január 14.
Jan. 14-én Németh Zsolt, a magyar külügyminisztérium politikai államtitkára és Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke vezetésével szakemberekből álló küldöttség háromnapos erdélyi látogatásra indult. Első állomásuk Nagyvárad volt, ahol a Királyhágómelléki Református Egyházkerület elnökségével és tanácsosaival találkoztak. A delegáció a körút során Gyulafehérváron és Kolozsváron folytat megbeszélést a magyar történelmi egyházak, civil szervezetek és az RMDSZ vezetőivel. A körút része annak a január-februári programnak, melynek során végigjárják a Kárpát-medence - Erdély, Kárpátalja, Vajdaság és a Felvidék - magyarlakta területeit. Németh Zsolt államtitkár szerint a "generális vizitáció" célja új típusú gyakorlat kialakítása a magyar kormány illetékes intézményei és a kisebbségben élő magyarság szervezetei között. A vendégek biztosították az egyházkerület vezetőségét arról, hogy a tárgyalások homlokterében lesz a magyar egyetem kérdése, egyéb, a romániai magyarság érdekeit és jogait érintő problémákkal együtt. Jan. 14-én este a vendégek Kolozsvárra érkeztek, ahol Csiha Kálmán erdélyi református, Szabó Árpád unitárius és Mózes Árpád evangélikus püspökökkel találkoztak. A zárt ajtók mögött folytatott tanácskozás előtt Csiha Kálmán püspök elmondta, hogy a látogatás tulajdonképpen folytatása az adventi idő alatt Magyarországon elkezdett tárgyalásoknak, s most is főhelyen a jogtalanul elvett egyházi javak visszaszolgáltatásának problémája áll. Tárgyalnak a román kultusztörvény-tervezetről, illetve tanügyi kérdésekről is, amelyekben segítséget várnak a magyar kormánytól. Németh Zsolt Kolozsvárról Gyulafehérvárra indult, ahol tárgyalt Jakubinyi György római katolikus érsekkel, január 16-án pedig az RMDSZ ügyvezető elnökével találkozik. /Magyar vendégek Erdélyben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 16./ Németh Zsolt elmondta, hogy Magyarország hajlandó lenne anyagilag támogatni a Petőfi-Schiller Egyetem létrehozását. /Németh Zsolt Kolozsváron. = Bihari Napló (Nagyvárad), jan. 16-17./
1999. január 15.
Jan. 15-én Ungváron találkozott Szabó János magyar, Victor Babiuc román és Olekszandr Kuzmuk ukrán védelmi miniszter. Közös műszaki alakulat létrehozásában állapodtak meg. Márciusig létrehozzák azt a vegyes bizottságot, amely kidolgozza a nemzetközi békefenntartó és humanitárius műveletekben részt vevő közös egység felállításának részleteit. Ismeretes, hogy Magyarország idén áprilistól a NATO teljes jogú tagja lesz, ezért főként Románia és Ukrajna számára lenne előnyös az alakulat létrehozása. /Honvédelmi hármas. = Bihari Napló (Nagyvárad), jan. 16-17./
1999. január 15.
Új államtitkárokat és ügynökségi vezetőket nevezett ki Radu Vasile miniszterelnök, többek között RMDSZ-es jelölteket. Így Kerekes Gábor a Román Fejlesztési Ügynökség alelnöke, Birtalan József a kis- és középvállalkozások fejlesztésével foglalkozó hivatal alelnöke, Lányi Szabolcs a Tudományos, Technológiai és Innovációs Ügynökség elnöke Erőss Viktor az Állami Vagyonalap elnöke, Bara Gyula volt munkaügyi államtitkár a miniszterelnök tanácsosa lett, Varga Gábor a Szabadalmi és Védjegyhivatal igazgatója maradt. /Röviden itthonról rovat. = Bihari Napló (Nagyvárad), jan. 16-17., Kormánykarcsúsítás után az RMDSZ. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 19./
1999. január 15.
A Bihar megyei Tanfelügyelőség elfogadta az 1999?2000-es tanévben indítandó osztályokra vonatkozó tervezetet. Miklós Mihály főtanfelügyelő-helyettes hangsúlyozta, hogy a magyar tannyelvű osztályok számának és szakának megállapításakor jóváhagyták az iskolák kérését. Ennek értelmében ősszel több mint harminc magyar kilencedik osztályt szeretnének létrehozni Biharban. A nagyváradi Ady Endre Középiskolában az idén is hatot indítanának, az Eminescuban hármat. A Lorántffy Zsuzsanna Református Gimnázium és a Szent László Római Katolikus Gimnázium 2-2 IX. osztály indítását tervezi. A Iosif Vulcan Tanítóképzőben egy magyar kollégiumi osztály lesz, azt a Sulyok István Református Főiskola patronálja majd. További osztályok között szerepel a Közgazdasági Iskolacsoportban egy könyvelőségi szakosztály, az építészeti iskolában egy inasképző is. A nagyszalontai középiskolában, a margittai Octavian Goga Középiskolában, Székelyhídon, Mihályfalván szintén indulnak magyar osztályok /Magyar kilencedik osztályok Biharban - A Bihari Napló alapján. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 15./
1999. január 17.
1998 karácsonyán a Duna Televízió Nagyváradról, a római katolikus bazilikából közvetítette az éjféli szentmisét. A szentmisét Tempfli József megyéspüspök celebrálta, ő mondta a szentbeszédet is. Közreműködött a bazilika Szent László Ének- és Zenekara. /Hírek rovat. = Vasárnap (Kolozsvár), jan. 17./
1999. január 19.
Victor Babiuc védelmi miniszter Izraelbe utazott, január 18-án Jichak Mordehai hadügyminiszterrel tárgyalt, majd Ariel Sharon külügyminiszterrel, aki elmondta, hogy Izrael romániai befektetésekre ösztönzi üzletembereit. Babiuc jan. 19-én Banjamin Netanjahu miniszterelnökkel tárgyalt. /Röviden itthonról rovat. = Bihari Napló (Nagyvárad), jan. 20./
1999. január 19.
Erdélyi Elemér tartalékos belügyi tábornok reagált Péter Ferenc vallomására /A Securitate és a magyarok, Erdélyi Napló, 1998. 48-49-50. sz./: szerinte Péter Ferenc megbélyegzett ártatlan embereket is, így például Incze Dénes katolikus papot meghurcolták, megalázták, semmi köze sem volt a titkosszolgálathoz. /Molnár Judit: Nem vagyok híve a boszorkányüldözésnek. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jan. 19./
1999. január 19.
A temesvári Szórvány Alapítvány 1998 szeptemberében Régió és civil szféra címmel szimpóziumot szervezett, novemberben bemutatták két kiadványát, decemberben pedig "...magunknak mondjuk?" címmel vitafórumot szervezett. - A regionalizmus helyzetbe hozza a kisebbséget, fejtette ki véleményét Bodó Barna, a Szórvány Alapítvány elnöke. Közvetítő szerep jut a kisebbségnek. A helyi identitás és regionalizmus - angolul Local Identity and Regionalism című kötetet a Szórvány Alapítvány adta ki. Pályázatot nyertek az Európa Tanácsnál, tájékoztatott Bodó Barna. A program három részből állt. Az első három országra kiterjedő szociológiai kutatás volt, a temesvári Albert Ferenc szociológiaprofesszor irányította egy magyarországi professzorral közösen. Többek között azt vizsgálták, hogy a többségiek mennyire fogadják el a kisebbségi felvetéseket: kisebbségi jogok stb. 1997 elején tartottak tanácskozást Nagyszalontán, erre a nyugati magyarság képviselőit is meghívták. Ennek anyagát gyűjtötték kötetbe Nagyvárosi szórványok címmel. /Gazda Árpád: A szórvány tartalékai. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jan. 19./
1999. január 20.
A Vallásügyi Államtitkárság kimutatást közölt az 1998-ban Romániában működő közép- és felsőfokú egyházi intézményekről. A kimutatás az 1995 júliusában megszavazott, a kisebbségi és felekezeti oktatás számára diszkriminatív helyzetet tükrözi. A felsőfokú egyházi tanintézményeket a kimutatás két kategóriába sorolja: állami egyetemekbe betagozódott karok és ún. "magánintézmények". Tizennégy állami egyetem keretében működik hatvanegy egyházi jellegű kar, közülük hatot akkreditáltak, ötvenötnek pedig ideiglenes működési engedélye van. Magánintézményi státusban van tizenkét intézmény, többek között a Gyulafehérvári Római Katolikus Teológiai Intézet, a kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet, a Szebeni Protestáns Teológiai Intézet. Ezek közül három nyerte el a végleges akkreditációt, köztük a kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet. A helyzet szülte kényszerűség miatt egyes "magánintézmények" igyekeznek megőrizni önállóságukat, ugyanakkor egyes szakjaival betagozódnak az állami rendszerbe. A kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetemen például ortodox, római katolikus, görög katolikus, református fakultások egyaránt működnek, pedig mindegyik egyháznak önálló intézményei vannak. A kialakult felemás helyzetek az az oka, hogy az 1997-ben kiadott, mindmáig érvényes 36-os sürgősségi kormányrendelet előírásait az illetékesek nem veszik figyelembe. A rendelet 9. cikkelye ugyanis biztosítja, hogy az egyházi tanintézményeknek a jogát világi szakok indítására, és az állami támogatást is kilátásba helyezi. E támogatási rendszert azonban a mai napig sem dolgozták ki. - Az erdélyi történelmi magyar egyházak középfokú képzésének adatai: 11 római katolikus, 9 református, 1 evangélikus és 2 unitárius, összesen 23 iskola kb. 3200 tanulóval. Sok esetben egy-egy állami középiskola egy-egy egyházi osztályáról van szó, nem önálló középiskoláról. /Tolnay István tanügyi tanácsos: Egy sokatmondó kimutatás margójára. = Partiumi Közlöny (Nagyvárad), IX: évf. 1. sz. - jan. 20./
1999. január 20.
Újra megjelent a Sulykoló, a Sulyok István Ref. Főiskola (Nagyvárad) diáklapja. A Sulykoló főszerkesztője Papp Gyula Attila. /Partiumi Közlöny (Nagyvárad), IX: évf. 1. sz. - jan. 20./
1999. január 26.
Máramarosszigeten a legutóbbi népszámlálás szerint nyolcezer magyar él. A helyi magyar líceumot 1960-ban felszámolták, majd lassan tovább korlátozták a magyar oktatást. Máramarossziget környékén, Hosszúmezőn, Nagybocskón, Rónaszéken és Aknasugatagon, ahol a lakosság 80-85 százaléka magyar, részben vagy teljesen megszűnt a magyar nyelvű oktatás. 1990-ben az RMDSZ helyi szervezete épületet is szerzett a magyar iskolához, már engedélyük is volt, ám még abban az éven a minisztérium minden indoklás nélkül visszavonta az engedélyt. Zahoránszky Mihály helyi RMDSZ-elnök elmondta, hogy a szülők ma már inkább román iskolába adják gyermeküket. Mazalik Alfréd volt parlamenti képviselő, a Máramaros Publicisztikai és Művelődési Egylet ügyvezető elnöke hiányolta, hogy az RMSZ-vezetők nem látogatnak el Máramarosszigetre. Böndi Gyöngyike parlamenti képviselő megválasztása óta csak kétszer járt Máramarosszigeten. A Máramaros Publicisztikai és Művelődési Egylet adja ki a Szigeti Turmix hetilapot. A másik egyesület, a Hollósy Simon Művelődési Egylet /elnöke Zahoránszky Ibolya/ 1998 márciusában útjára indította a Máramarosi Hírnök című folyóiratot, ennek eddig négy száma jelent meg. /Horváth István: Máramarossziget. Legalább nyelvében megmaradva. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jan. 26./
1999. január 28.
Jan. 23-25-e között Nagyváradon tartották meg a II. Drámapedagógiai Napokat, melyen magyarországi pedagógusok is részt vettek. A bemutató foglalkozásokon részt vett az 1997-ben megalakult Romániai Magyar Drámapedagógiai Társaság elnöke, Marekovics Mária /Arad/, valamint a két alelnök, Rusz Csilla /Nagyvárad/ és Szász M. Mária /Székelyudvarhely/. Az idei tanévtől a választható tárgyak között szerepel a drámapedagógia is. /Drámapedagógia. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 28./
1999. február 4.
1997 decemberében a nagyváradi római katolikus püspökség a pártatlan ítélkezés reményében azt kérte a Legfelsőbb Bíróságtól, hogy a püspöki palota tulajdonjogáért indított pert helyezzék át más városba. Hosszas huzavona után csak 1998 szeptemberében született meg a döntés: a pert Buzauban folytatják. Ott azóta sem tűzték napirendre az ügyet. Tempfli József megyéspüspök kijelentette, hogy szeptember óta lett volna idő a tárgyalásra. Eltökélt szándéka, hogy minden belső jogorvoslati lehetőséget kimerít, s ha ez sem segít, akkor igazáért a strasbourgi Emberjogi Bírósághoz fordul. /Péter I. Zoltán: Római katolikus püspöki palota. = Bihari Napló (Nagyvárad), febr. 4./
1999. február 4.
Szombati Gille Ottó /Nagyvárad/ nyugalmazott színházi rendező kiadta aforizmáit: A Bölcsek Köve. Aforizmák /BN, Nagyvárad/. /Szűcs László: A rendező aforizmái. = Bihari Napló (Nagyvárad), febr. 4./
1999. február 5.
Elhunyt Dés nagy festője, a 90. évében járó Incze János Dés /1909-1999/, aki Dés nevét "immár végérvényesen beírta a nagyvilág művészeti vérkeringésébe" -írta róla Németh Júlia. Állandó ihletforrása volt ez a kisváros. /Németh Júlia: Incze János Dés /1909-1999/. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 5./ Incze János 1952-ig tanfelügyelő volt Désen, 1952-ben letartóztatták, politikai elítélt volt 1953-ig. Ismét tanító lett, majd tisztviselő. /Bihari Napló (Nagyvárad), febr. 6./ Incze János Dés /Szinérváralja, 1909. okt. 19. - Dés, 1999. febr. 3./ temetése febr. 5-én lesz Désen.
1999. február 6.
Febr. 6-án tartotta tisztújító közgyűlését Kolozsváron a Kolozs megyei RMDSZ, Kónya-Hamar Sándor parlamenti képviselőt választották meg elnöknek /211 szavazattal/, több jelölt volt, a leköszönő elnök, Boros János 4 szavazatot kapott. Boros János beszámolt az elmúlt évi tevékenységről. Elmondta, hogy a választási eredmények alapján Kolozs megyében az RMDSZ-nek tíz vezető tisztség jutott, azonban a szervezet öt tisztségre nem kapott megfelelő jelöltet, akik pedig vállalták volna, az alacsony fizetés miatt visszaléptek. Más esetben a prefektus halogatta a kinevezést. Kónya-Hamar Sándor kifejtette, hogy "az egyetemmel kapcsolatos törekvéseinkről nem vagyunk hajlandók lemondani..." /Székely Kriszta: Új elnöke van a megyei RMDSZ-nek. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 8./ A képviselő szerint az RMDSZ csúcsvezetősége bűnös abban, hogy nem tudta megtalálni a megfelelő módozatokat a követelések kivívására. Ezek közé tartozik a Kolozsvár központú önálló magyar egyetem újraindítása is, amelyre precedenst teremtett a craiovai egyetem különválása. Nem tartja magát radikálisnak, mondta. Egyszerűen következes. Hangsúlyozta, hogy "ragaszkodnunk kell az RMDSZ programjában megfogalmazott elvekhez, mert csak így tehetünk elege az elvárásoknak..." /Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 9./
1999. február 8.
Az erdélyi magyar római katolikus püspökök Tempfli József nagyváradi püspök javaslatára febr. 8-án kelt közös levelükben azzal a kéréssel fordultak II. János Pál pápához, hogy Romániába érkezésekor látogasson el Erdélybe is. Két központot javasoltak, Csíksomlyót és Balázsfalvát, a római katolikusok, illetve a görög katolikusok központját. Magyarázatul hozzáfűzték, hogy a Románia 2,3 milliónyi katolikus hívőjének 84,6 %-a /1,1 millió görög katolikus és 900 ezer római katolikus/ Erdélyben él. Az ókirálysági részben csak 362 ezer katolikus él, a katolikus hívők 15, 4 %-a. /Erdélyi püspökök aggódó felhívása a pápához. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 16. - a levél szövege: Új Ember (Budapest), febr. 21./
1999. február 9.
A moldvai csángók két vezetője, Csicsó Antal, a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének alelnöke és pusztinai származású Nisztor Mihály az Európai Unió egyik bizottságának meghívására Brüsszelbe utazott, ahol január 13-14-én a Regionális Bizottságnak /The Comittee of the Regions/ a legelesettebb kisebbségi kultúráknak szentelt rendkívüli ülésén vett részt. Ezen a konferencián a kisebbségi művelődés egyenjogúsításának elvi kérdését vetették fel. A szakértők kifejtették, hogy jövőjük akkor biztosított, ha a hatóságok támogatása mellett a csángók ügyeket maguk a csángók intézhetik. Ez a meghívás fordulatot jelent a csángókérdés nemzetközi fogadásában. Az ülés után az Európa Parlament épületében - más nemzetiségekhez, néptöredékekhez hasonlóan - a moldvai csángók is kiállíthatták a népviseletet, továbbá az információs anyagot. Kitették a Moldvai Magyarság című lap néhány számát, a csángószövetség szándéknyilatkozatát, két angol nyelvű dolgozatot /az egyiket Csicsó Antal írta, a másikat Tánczos Vilmos kolozsvári néprajzkutató, egyetemi előadó, aki tanulmányában a moldvai magyar anyanyelvű csángóságot hatvanezer főre becsülte/. Ott volt az asztalon továbbá a budapesti kisebbségkutató alapítvány /International Foundation for Promoting Studies and Knowledge of Minority Rights/ által kiadott The Moldavian Csango. A dolgozatot Valentin Stan és Renate Weber állította össze. A dolgozat vitatható állításait már cáfolta Tánczos Vilmos. Megjelent Yehudi Menuhin hegedűművész, a rendezvény fővédnöke is. /B. Kovács András: Csángók Brüsszelben. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 2., B. Kovács András: Csángók az Európai Unió székházában. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 9., B. Kovács András: Saját intézményt kér a moldvai magyarság képviselete. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 22./
1999. február 9.
A koalíciós egyeztetés szerint igazgatói vagy vezérigazgatói tisztség járt az RMDSZ-nek. A koalíciós partnerek ebben az esetben sem tartották be ígéreteiket, Tőkés Eleknek először /1997 februárjában/ csupán IV. ragú referensi állást biztosított /ez csak középiskolai végzettséget igényel/, az RMDSZ ebbe belenyugodott. Tőkés Elek csak több versenyvizsgával léphetett elő és így lehetett államtitkári igazgató. Tőkés Elek azzal a kikötéssel vállalta ezt a szerepet, hogy az RMDSZ érvényt szerez a koalíciós ígéretnek és Kolozsváron létrehozzák az egyházügyi hivatalt. Ezt sem sikerült elérni. Jelenleg két főből áll ez az igazgatóság, rajta kívül egy referens van, Nagy Benedek. Több ember alkalmazását kérte, de ezt Anghelescu államtitkár megtagadta. Egyetlen irodájuk van Bukarestben, egyetlen íróasztallal. Nincs írógépük és önálló telefonvonaluk sem. Elszigetelten él Bukarestben, elzárják minden információtól. Le akart mondani, de a történelmi magyar egyházfők arra kérték, maradjon. Amennyiben ugyanis lemondana, sohasem sikerülne újra betöltenie az RMDSZ-nek ezt az igazgatóságot. - 1990 óta dolgoznak a vallásügyi törvénytervezeten, sok vita után 1997 december elejére elkészült a végleges szöveg. A Vallásügyi Államtitkárság azonban csak 1998 júliusában küldte szét véleményezésre a minisztériumoknak és több tárca még nem válaszolt. - Az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatását nem biztosítják. /Hadházy Zsuzsa: Ha nem működik a jogállam. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 9./
1999. február 9.
A magyar kormány kisebb hangerővel többet ért volna el a romániai magyar egyetem létrehozásának ügyében - jelentette ki Kovács László, az MSZP elnöke Budapesten, miután hazatért Bukarestből, ahol a Szocialista Internacionalé Közép-Kelet-Európai Bizottsága ülésén vett részt mint a testület társelnöke. Kovács szerint a magyar-román kapcsolatok próbaköve nem a magyar egyetem. Álláspontja szerint nem volt szerencsés az olyan kijelentés, amely bizonyos időponthoz kötötte a romániai magyar egyetem létrehozását, és kilátásba helyzete: ha az nem valósul meg az adott időpontig, akkor felül kell vizsgálni az alapszerződést. /Kovács bukaresti tapasztalatait értékelte. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 9./ Kovács László vajon melyik magyar kormányt bírálta azzal, hogy kisebb hangerővel többet ért volna el? Talán a Horn-Kuncze kormányt, amelynek ő is tagja volt? Vagy az Orbán-kormányra mutogat? Legkevésbé a magyar kormányon múlik a egyetem újjászületése. Inkább a Budapesten tárgyaló román kormányfőtől kellett volna megkérdezni, miért nem teljesíti másfél millió adófizető állampolgárának ebbéli ígéretét. /D. L. [Dénes László] : Kire mutogat? = Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 9./
1999. február 10.
Febr. 10-én Orbán Viktor miniszterelnök fogadta Tőkés László püspököt "A bizalomépítés szempontjából fontosak a magyar-román kormányfői találkozón elhangzottak, de hiányolom a konkrét eredményeket" - mondta Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke újságíróknak a találkozó után. A megbeszélésen Orbán Viktor tájékoztatta a püspököt a budapesti miniszterelnöki tárgyalásokról. - Örülök annak, hogy Radu Vasile ígéretet tett az annak idején elkobzott két nagyváradi püspöki palota visszaadására - fejtette ki Tőkés László. A református püspök úgy vélte: az erdélyi magyarok büszkék lehetnek arra, hogy az RMDSZ és a történelmi egyházak konstruktív szerepet vállaltak a román-magyar államközi kapcsolatok javításában. A találkozón jelen lévő Németh Zsolt, a Külügyminisztérium politikai államtitkára elmondta: a püspök a miniszterelnöki tárgyalás előtt eljuttatta javaslatait Orbán Viktornak, s ezeket a magyar fél számos esetben képviselni tudta a megbeszéléseken. /Orbán Viktor fogadta Tőkés Lászlót. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 12./
1999. február 16.
A Szociáldemokrata Tömörülés 1994-ben alakult meg, elnöke Dáné Tibor volt visszavonulásáig, 1997-ig, azóta Bucur Ildikó az elnök. A Szociáldemokrata Tömörülés teljes egészében felvállalja az RMDSZ kisebbségvédelmi politikáját, fejtette ki Bucur Ildikó, a tömörülés független magyar iskolahálózatot követel, továbbá helyi, közigazgatási autonómiát. Nehéz a helyzetük, magyarázta Bucur Ildikó, mert az emberek előtt gyanús minden, ami szoc-cal kezdődik. A szociáldemokrácia máig érvényes alapelveit Alfred Müller Armack kölni közgazdász dolgozta ki. Bucur Ildikó emlékeztetett: az Európai Unió tizenöt tagállama közül tizenegyben szociáldemokrata vagy szocialista párt van hatalmon. Nagyon sok szimpatizánsuk van, tette hozzá. /Hadházy Zsuzsa: Az elvek érvényesítése fontos. Beszélgetés Bucur Ildikóval. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 16./
1999. február 18.
Kuszálik Péter ítélkezett a nagy vihart kavart a Securitate és a magyarok /Erdélyi Napló, 1998. dec.1., dec. 8., dec. 15./ című sorozat ügyében: a Rongy Ember el tud hitetni ezt-azt. A rongy embereknek nem kell esélyt adni a mosakodásra. Példának Robotos Imre esetét hozta fel. A Magyarországra költözött " R. elvtárs mégis talált kiadót: épp Nagyvárad, ahonnan dicstelen pályája indult." Egyúttal "a Magyar Köztársaság valamely csillagát is a mellére tűzték." /Kuszálik Péter: A P. F.-szindróma. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 18./
1999. február 19.
Febr. 19-én Kolozsváron, a Bethlen Kata Diakóniai Központban a kisebbségügyi minisztérium kezdeményezésére tanácskozást tartottak, amelyen részt vett Eckstein-Kovács Péter miniszter, Tőkés Elek vallásügyi államtitkársági igazgató, illetve a magyar történelmi egyházak képviseletében Jakubinyi György gyulafehérvári érsek, Czirják Árpád érseki helynök /Kolozsvár/, Tempfli József nagyváradi, Reizer Pál szatmári római katolikus megyéspüspök, Csiha Kálmán református, Szabó Árpád unitárius, Mózes Árpád evangélikus püspök, Tőkés László püspököt Szilágyi Aladár főgondnok képviselte. Eckstein-Kovács Péter ismertette az egyházi javak visszaszolgáltatásának és a vallásügyi tervezetnek a helyzetét: mindkettő késik. Eckstein-Kovács Péter kifejtette: elvárná, hogy a magyar történelmi egyházak újabb listát állítsanak össze a visszaigényelt épületekről, amelyekről újabb sürgősségi kormányrendeletet lehetne készíteni. A megbeszélésen megemlítették, hogy a kormány által az előző napon elfogadott rendelet 22 milliárd lejt nyújt templomok építésére, illetve restaurálására. Azonban a magyar történelmi egyházak egyetlen temploma sem szerepel ezen a kedvezményezett listán. A magyar egyházi vezetők szóvá tették a megkülönböztetést. Tempfli József emlékeztetett arra, hogy az elmúlt évi sürgősségi kormányrendelet 17 épület visszajuttatásáról intézkedett, azonban a végrehajtása nem történt meg. Csiha Kálmán elmondta: a magyar történelmi egyházak a jövőben is tiltakozni fognak mindezek ellen. A román kormány azonban nem is válaszolt tiltakozásaikra, ezért a nemzetközi fórumokhoz fognak fordulni. /Csomafáy Ferenc: Uram, add meg nekünk, ami a miénk. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 23./
1999. február 19.
Jan. 23-án tartotta közgyűlését a Barabás Miklós Céh Kolozsváron. A BMC elnöke Jakobovits Miklós /Nagyvárad/ maradt, Dobriban Emil /Kolozsvár/ az ügyvezető titkár, az alelnökök: Németh Júlia /Kolozsvár/, Gaál András /Csíkszereda/ és Simon Endre /Marosvásárhely/. /Németh Júlia: Hírlevél Kolozsvárról. = Brassói Lapok (Brassó), febr. 19./
1999. február 23.
Az Erdélyi Napló főmunkatársa, Gazda Árpád készített interjút Tőkés László püspökkel, az RMDSZ tiszteletbeli elnökével. Tőkés László kitért a kettős állampolgárság kérdésére. A magyar kormány azt támogatja, amit a romániai magyarság legitim képviselői indokoltnak tartanak. Az RMDSZ hangadó vezetői azonban elutasítóan reagáltak a kettős állampolgárság felvetésére. Tőkés László szerint az lenne a leghelyesebb, ha szakértőkből álló bizottság megvizsgálná ezt a kérdést. A püspök írásban jelezte, fontosnak tartaná, ha Radu Vasile miniszterelnök látogatása előtt tájékoztathatná Orbán Viktor miniszterelnököt a romániai magyarság, az egyházi ingatlanok, az egyházi oktatás helyzetéről. Már megvolt a fogadás időpontja, amikor - a román fél kérésére, az ő hozzájárulásával - a román kormányfő látogatása utánra halasztották a megbeszélést. Ez teljesen szokatlan a civilizált politikai kapcsolattartásban. Tőkés László tervezett látogatásáról csak telefonlehallgatással, vagy más titkosszolgálati módszerrel értesülhettek Bukarestben. /Gazda Árpád: A jövőbe ívelő múlt. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 23./
1999. február 25.
Több román lap azt írta, hogy Tőkés László püspök szexuális botrányba keveredett. Felesége rajtakapta egy nővel a püspöki irodában, olvasható román napilapokban. /Távirati stílusban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 24./ A Királyhágómelléki Református Egyházkerület febr. 23-án kiadott nyilatkozatában felháborodottan elutasította a nagyváradi Vest napilap, majd az Evenimentul Zilei és az Adevarul című napilapok nemtelen támadását, amelyet Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke személye ellen intéztek. Valótlan, pikáns történetekről van szó. Azonban az ízléstelen módszer nem váltotta be a hozzáfűzött reményeket. "Közösségünk szilárdan kiáll püspöke mellett" - olvasható a nyilatkozatban. /Szilárdan kiállnak püspökük mellett. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 25./
1999. február 25.
Nagyváradon bemutatták a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság hetedik kiadványát: Hol sírjaink domborulnak - Partiumi temetők. A könyv válogatást tartalmaz az 1997 szeptemberében Biharon megtartott honismereti konferencia előadásaiból. /Partiumi temetők. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 25./
