Évek óta emlékünnepséget tartanak Sződemeteren, emlékezve a Himnuszra. Idén aug. 7-én, a Himnusz születésnapja alkalmából Sződemeteren rendezett megemlékezésen legalább 1500-an jöttek össze, jelen volt többek között Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke, Tempfli József nagyváradi római katolikus megyéspüspök, Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke, Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetsége alelnöke, az MVSZ Erdélyi Társaságának /VET/ elnöke, Pomogáts Béla, a Magyar Írószövetség elnöke, Gyulai Endre szeged-csanádi római katolikus püspök, Bölcskey Gusztáv debreceni református püspök is. A megjelenteket üdvözölte a Bukarestből érkezett Carol Kőnig művelődési minisztériumi osztályvezető, aki nagyra értékelte Kölcsey Ferencnek, a Himnusz költőjének szerepét a felvilágosodásban. A VET Sződemeteren felhívást fogalmazott meg a vajdasági magyar fiatalok védelmében. /Bihari Napló (Nagyvárad), aug. 10./
1998. augusztus 7.
Aug. 7-én Sződemeteren Erdély és a világ minden magyar közösségéhez fordult a Magyarok Világszövetségének Erdélyi Társasága /VET/ annak érdekében, hogy emeljék fel szavukat a jugoszláviai magyar fiatalokért. A felhívás hangsúlyozta: elfogadhatatlan akár egyetlen magyar fiatal vérének kiontása is egy olyan háborúban, amelyhez sem nekik, sem a magyar nemzetnek semmi köze sincs. A világméretű, aláírásgyűjtésre való felhívást Sződemeteren, Kölcsey szülőfalujában bocsátották ki, a Himnusz születésének 175. évfordulója alkalmából rendezett ünnepség keretében. A felhívást aláírta többek között Tőkés László püspök, Tempfli József nagyváradi püspök és Muzsnay Árpád, az EMKE alelnöke. Az aláírók felhívnak egyben minden felelős politikai tényezőt és intézményt, fékezzék meg a balkáni vérontást és hassanak oda, hogy a jugoszláviai magyarok koszovói bevetése véget érjen. /Bihari Napló (Nagyvárad), aug. 10., Szabad Hét Nap (Szabadka), aug. 12., Magyar Nemzet, aug. 10./
1998. augusztus 7.
Demszky Gábor főpolgármester a küldöttséggel Nagyváradra érkezett, Mihai Sturza polgármester üdvözölte őket. Demszky elmondta: meggyőződése, hogy Románia útja Magyarországon át visz Európába, ezért is jönnek a vállalkozók. /Bihari Napló (Nagyvárad), aug. 7./
1998. augusztus 11.
Aug. 11-én Marosvásárhelyen Angela Rosca, a köz-és magánterületet kezelő igazgatóság vezetője irányításával a főtéren megjelentek a közrendészet egyenruhásai, hogy felszámolják és elszállítsák az illegálisan elhelyezett újságstandokat. Fazakas Károly Csaba nem engedett a felszólításnak, kétségbeesetten fogta a pultot. Ekkor a közrendészet tagjai hátracsavarták a kezét, földre teperték, megbilincselték, egy autóba tuszkolták és elvitték. Mindezt video- és fényképfelvételek őrzik. Orvosi látlelet igazolja az erőszakot. Később Angela Rosca közölte az újságírókkal, hogy nem történt erőszak, rendet kell teremteni a főtéri újságárusításban. Az előzmény: a polgármesteri hivatal versenytárgyalást hirdetett, ez a magyarfaló helyi román lap, a Cuventul Liber 1997. dec. 31-i számának eldugott sarkában látott napvilágot. A második versenytárgyalás nem zajlott szabályszerűen, emiatt két cég /egyik a Difpres Car, melynek Fazakas Csaba a tulajdonosa/ beperelte a polgármesteri hivatalt. A tárgyalás előtt a polgármesteri hivatalnak nem volt joga egy peres ügyet erőszakosan megoldani. - Fazakas Csaba 1990-ben Marosvásárhelyen elsőként kezdte az újságterjesztést, fokozatosan hozta létre a 17 standból álló hálózatot, 20-25 embernek biztosított megélhetést. - Amikor ez az erőszakos eltávolítás történt, a városi tanács egyik tagja, Dumitru Pop törvénytelenül felépített egy benzinkutat, emellett másik két benzinkútja is illegálisan működik. - Kolcsár Sándort, a Maros megyei RMDSZ elnökét megdöbbentette az alkalmazott erőszak. Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke szerint össze kell hívni a helyi RMDSZ-frakciót. - A Difpress Car - amely az összes romániai magyar lapot terjesztette -, nehéz helyzetbe kerül. /Tófalvi Zoltán: Kommandósok az újságterjesztésben. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 18., Brassói Lapok (Brassó), aug. 14-20./
1998. augusztus 13.
Tőkés László királyhágómelléki püspök elnökletével tartották meg a Magyar Reformátusok Világszövetségének (MRVSZ) kétnapos, összevont elnökségi és választmányi ülését aug. 12-13-án Budapesten, a Ráday Kollégiumban. Napirenden szerepelt az MRVSZ jövő évi költségvetése, a világszövetség idei rendezvényeinek, továbbá a 2000-ben tartandó Magyarországon tartandó IV. Magyar Református Világtalálkozónak az előkészületei. Dr. Erdélyi Géza püspök a szlovákiai reformátusok nehéz helyzetéről és az országban tapasztalható diszkriminációról számolt be. Az MRVSZ felemelte szavát a vajdasági hadköteles magyar fiatalok Koszovóba küldése ellen. Elfogadták az összmagyar médiastratégia cselekvési programját. Az ülésen elhatározták a magyar-magyar egyházi "csúcstalálkozó" megszervezését még ebben az esztendőben, Magyarországon. /Magyar-magyar egyházi csúcs lesz. Ülésezett az MRVSZ vezetősége. = Bihari Napló (Nagyvárad), aug. 25./ Az előzetes tervekkel ellentétben az ülésen nem vettek részt a kormány egyházi ügyekért felelős vezetői. Az MRVSZ elnökségi tagjai úgy tájékoztatták a résztvevőket, hogy a találkozó szervezési gondok miatt nem jöhetett létre. /MTI/
1998. augusztus 14.
Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke meghívót juttatott el a sajtóhoz, ebben szept. 12-re Alsócsernátonba "Székelyföldi fórum az RMDSZ megújulásáért" címmel rendhagyó tanácskozásra hívta mindazokat, akiket a romániai magyarság közös gondjai foglalkoztatnak, az RMDSZ valamennyi vezetőjét, az SZKT és a SZET tagjait, a parlamenti képviselőket és szenátorokat, az RMDSZ platformjainak képviselőit, az egyházak vezetőit. Aggodalommal tapasztalja, olvasható a meghívóban, hogy az 1996-os kormányváltás utáni időszak nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, az RMDSZ jelenlegi politikája kritikus helyzetbe került. Az alsócsernátoni fórumon a "hogyan tovább" kérdésére összpontosítanak. Arra kéri a résztvevőket, hogy javaslataikat juttassák el hozzá, hivatalába. /Meghívó a Székelyföldi Fórumra. = Bihari Napló (Nagyvárad), aug. 10., Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 18./
1998. augusztus 15.
Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke a Magyar Reformátusok Világszövetségének /MRVSZ/ aug. 12-13-án Budapesten tartott választmányi ülésén bejelentette, hogy október 1-jei hatállyal lemond az MRVSZ elnöki tisztségéről, két évvel mandátumának lejárta előtt. A püspök döntését a felgyűlt szervezeti hiányosságok mellett azzal indokolta, hogy a tagszervezetek, az egyházak "tömény érdektelensége, hitüknek ellentmondó áldozatképtelensége nagyfokú elégedetlenséget szült". Az utolsó csepp a pohárban az volt, amikor kiderült, a magyar kormány egyházi ügyekben illetékes vezetői azért nem jelentek meg a választmányi ülésen, mert nem hívták meg őket. Az utódlás kérdése bonyolult ügy. Új elnököt csak a közgyűlés választhat, s annak összehívására belátható időn belül nincs esély. /Bihari Napló (Nagyvárad), aug. 15., ismertette: Napi Magyarország, aug. 17./
1998. augusztus 15.
A Nagyváradi Állami Színház Szigligeti Társulata azzal a céllal hozta létre a Szigligeti Alapítványt, hogy a szűkös állami támogatáson túl más anyagi forrásból is finanszírozhassa a magyar nyelvű színházi előadásokat. Az első nagy kihívás a nagyváradi hivatásos színjátszás 200. évfordulójának méltó megünneplésére tervezett egyhetes színházi fesztivál lesz szept. 20-26-a között. 200 évvel ezelőtt, 1798. aug. 26-án a mai Sasa-palota helyén álló fogadóban Kótsi Patkó János kolozsvári társulata adta elő Hunnius A siketnéma című játékát. Azóta tartanak színielőadásokat a városban. Nagyváradon 1799-ben gróf Rhédey Lajos jóvoltából megalakult az első hivatásos társulat, a Nemzeti Jádzó Társaság. Az évfordulós rendezvények védnökei: Tempfli József megyéspüspök és Tőkés László püspök. Erre az alkalomra hazavárják a már külföldön szereplő hajdani nagyváradi színészeket is. /Szabadság (Kolozsvár), aug. 15./
1998. augusztus 17.
Semmiképpen sem lehet szétszakítani a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetemet, hiszen az intézmény autonóm, ezt az alkotmány is szavatolja, jelentette ki néhány napja Emil Constantinescu elnök Kolozsváron. Az államfő a multikulturalitás elkötelezett hívének vallotta magát. Az elnöki kijelentésre Verestóy Attila szenátor reagált: a Medifax hírügynökségnek adott nyilatkozatában emlékeztette Constantinescut az 1997. dec. 10-i közleményére, amelyen az államfő leszögezte: "a tanügyi törvénynek biztosítania kell a kisebbségi anyanyelvi oktatás minden formáját, beleértve a magyar egyetem létrehozását is". Emil Constantinescu akkor megígérte, közbenjár, hogy a tanügyi törvényt módosító kormányrendeletet az eredeti változatában fogadják el. /Emlékeztető az elnök úrnak. = Bihari Napló (Nagyvárad), aug. 17./
1998. augusztus 17.
Sajnálja, jelentette ki Ion Diaconaescu, a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt elnöke, hogy pártjának nem sikerült érvényesítenie a Temesvári Nyilatkozat 8. pontját /amely két törvényhozási ciklusra kitiltaná az állami tisztségekből a kommunista nómenklatúra tagjait/, akkor elkerülhették volna az olyan megnyilatkozásokat, mint amilyet Ion Iliescu volt államfő tett a minap. Iliescu ugyanis kiirtandó sáskáknak, parazitáknak titulálta a jelenleg hatalmon levőket. Diaconaescu szerint az egykori ellenzék tehetetlensége okolható azért, hogy egy volt kommunista vezető ennyire szemtelen: épp azokat vonja felelősségre, akik megjárták a múlt rendszer börtöneit, és most igyekeznek helyrehozni azt, amit az elődök tönkretettek. /Válasz a nómenklatúrára. = Bihari Napló (Nagyvárad), aug. 17./
1998. augusztus 17.
Andrei Marga oktatási /hivatalosan nemzeti nevelésügyi/ miniszter az új tanév küszöbén aug. 17-én sajtótájékoztatón ismertette reformelképzeléseit. Bővíteni fogják az ukrán, német, török, szerb, lengyel etnikumhoz tartozók anyanyelvi iskoláit, jelentette ki. Marga nem említette a magyar nemzeti közösséggel kapcsolatos terveit. /Bihari Napló (Nagyvárad), aug. 18./
1998. augusztus 17.
Aug. 17-én kilencedik alakommal szervezték meg a határon túli magyar értelmiségiek számára Debrecenben az Ady Akadémiát. A tíznapos kurzuson 180 Erdélyből, Felvidékről, Kárpátaljáról és a Vajdaságból érkező pedagógus, közgazdász, orvos vesz részt. Pokorni Zoltán oktatási miniszter az ünnepélyes megnyitón kifejtette, hogy a kormány erkölcsi és politikai kötelessége a nemzet, a tudomány és a kultúra egységén fáradozni. A kolozsvári magyar egyetemről leszögezte: az a magyar-román alapszerződés próbaköve, erről a magyar kormány kész bármikor tárgyalni. Orbán Viktor kormányfő és őmaga is bármikor, bárhol hajlandó a román vezetőkkel találkozni, hogy előrelendítsék a magyar egyetem létrehozását. Pokorni elmondta, hogy október elején Párizsban találkozik román kollégájával. Eszmecseréjükre javaslatot visz magával, amelyet az RMDSZ-szel egyeztet. /Bihari Napló (Nagyvárad), aug. 18./
1998. augusztus 18.
A Tőkés László elleni 1994-es lejáratási kampány idején Ferenczy L. Tibor megírta véleményét egy lapnak, de nem közölték, mert az akkori szerkesztő túlhaladottnak, időszerűtlennek minősítette. Az eltelt négy év alatt érte még számtalan vád "az erdélyi és az összmagyarság egyik legbátrabb képviselőjét és élharcosát". Ferenczy az 1994-ben írtakat változatlanul időszerűnek érzi. Négy esztendeje szidják, gyalázzák azt az embert, akit nem is olyan régen a forradalom lángra lobbantó szikrájának neveztek. A legvadabb, legsovinisztább román pártok és pártvezérek felhasználják erre a sajtónál, tévénél dolgozó társaikat, a parlamentben és a szenátusban az uszító magyargyűlölőket. Hihetetlen, hogy terveik végrehajtása érdekében magyar képviselőket is megnyertek. Ennyire rövidlátó volna Nagy Benedek? Szégyelli, írta Ferenczy, hogy olyan képviselő beszélt szűkebb hazája, Hargita megye nevében, aki sárral fröcskölte be azt, aki vállalta a küldetést. Hol van már Nagy Benedek, fejezte be cikkét Ferenczy, azóta mások álltak a helyére. /Ferenczy L. Tibor: Büszkeség és szegyen, avagy egy négyéves jegyzet aktualitása. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 18./
1998. augusztus 18.
Fehéregyházán a helyi Petőfi Sándor Művelődési Egyesület minden évben július utolsó vasárnapján emlékezik Petőfire. Idén júl. 26-án tartották meg az ünnepséget, melyen jelen volt Fehéregyháza testvérvárosának, Kiskunfélegyházának küldöttsége, de eljöttek Kecskemét, Barót, Székelyudvarhely, valamint az RMDSZ és az EMKE képviselői is. Gábor Dénes, az egyesület elnöke köszöntötte a megjelenteket, majd Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke mondott beszédet. Petőfi Erdélyt választotta, élete utolsó napján ugyanis feleségének azt írta, hogy Sepsiszentgyörgyöt kinézte lakhelyül. "Minket választott Petőfi", hangzott el Markó beszédében. "Minket, erdélyi magyarokat. Hiszen Petőfi Sándor megfutamodhatott volna, menekülhetett volna, neki nem volt kötelessége abban a csatában jelen lenni, s ezzel a választással utódokat is választott magának: mi vagyunk az őrzői, a legfőbb letéteményesei Petőfi Sándor emlékének és emlékhelyének." Petőfire emlékezett Dávid Gyula, az EMKE elnöke és Szabó György Pál, az EMKE Maros megyei elnöke, aki kifejtette, hogy a Németh László-i "minőség forradalmának" végbe kell mennie Erdélyben is, a tehetséggondozásban, hogy felváltsa a trianoni tragédiát követő önpusztítást, amelynek következtében "fogyunk, beolvadunk, szórványosodunk és széledünk". Két kiadvány is köszöntötte az eseményt: megjelent Petőfi Sándor Összes műveinek kétkötetes kiadása a marosvásárhelyi Mentor és a kolozsvári Polis Kiadó közös gondozásában, ez egyébként a Romániában kiadott harmadik Petőfi-összes. A Fehéregyházi emlékeztető című füzet pedig előkészíti a jövő esztendei nagy ünnepséget. /Balázsi Ildikó: Fehéregyháza. . "Minket választott Petőfi Sándor!". = Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 18./
1998. augusztus 18.
Újra megpróbálja bejegyeztetni magát a Romániai Moldvaiak Pártja. A Constantin Simirad vezette tömörülésnek 15,6 ezer tagja van. Sokan azért támadják őket, mert regionális szeparatista tökevéseket látnak a párt megalakulásában. /Röviden itthonról rovat. = Bihari Napló (Nagyvárad), aug. 18./
1998. augusztus 18.
Az utóbbi években keveset hallani a Romániai Magyar Kisgazdapártról, pedig az évtized elején aktívan kivették részüket a magyar politikai mozgolódásból, főleg azóta lemondott országos elnökük révén. Vajda Sándor, az RMKGP választmányi tagja pártja elnökségének megbízásából nyilatkozott a lapnak. Az RMKGP 1990. jan. 16-ától hivatalosan bejegyzett pártként működik, jelenleg 3000 tagjuk van. Hamarosan kongresszust fog tartani az RMKGP. Irányadónak tartják a párt 1992 májusában Marosvásárhelyen megtartott kongresszusán elfogadott programját. A program a romániai magyarság kollektív jogaiért való küzdelmet is elsőrendű feladatként jelölte meg. Elek Barna képviselő az RMKGP jelöltjeként került a parlamentbe, azóta is a mezőgazdasági szakbizottságban tevékenykedik. Az RMKGP-nek jó kapcsolata van a magyarországi Független Kisgazda- Földmunkás- és Polgári Párttal, akik önzetlenül segítik őket. Az RMDSZ-platformok közül az RMKGP-nek az Erdélyi Magyar Kezdeményezéssel alakult ki jó kapcsolata. /Szentgyörgyi László: Csendes építkezés vagy lassú kimúlás? = Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 18./ A lemondott országos elnök: Mihályi József.
1998. augusztus 18.
Nagyszalonta mindeddig három nevezetes személyiségnek emelt szobrot: Arany Jánosnak, Sinka Istvánnak /mellszobor/ és Kossuth Lajosnak. Hiányzik azonban Bocskai István szobra, pedig az erdélyi fejedelemnek sokat köszönhet a település. Szénási Ferenc az RMDSZ akkori helyi kulturális alelnöke /jelenleg helyi elnöke/ először Burján Gál Emil /Gyergyószentmiklós/ szobrásszal készíttette el Bocskai szobrát, de ezzel elégedetlen volt. Bara Barnabás csíkszeredai szobrászművész önszorgalomból, felkérés nélkül vázlatok kidolgozásába fogott. A nagyszalontai Arany János Művelődési Egyesület védőszárnya alatt 1996-ban megalakult a Bocskai István Társaság, amely hivatalosan is felkérte Bara Barnabást, készítse el a szobrot. Három kolozsvári művész /Kós András, Korondi Jenő, Gergely István/ zsűrizte a tervet, de nem tartották azt megfelelőnek. A három művész nyílt pályázat kiírását javasolta. Azóta nagy viták zajlanak le Nagyszalontán, többen kifogásolják Bara Barnabás megbízását. Bara Barnabás pedig tovább javítgatja a 2,9 méteres szobrot, de pénzt nem kap a befejezéshez. /Rostás Szabolcs: A fejedelem szobra.= Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 18./
1998. augusztus 18.
A közelmúltban látott napvilágot a Hajdú-Bihar megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány kétnyelvű kiadványa: A magyar-román határ menti települések erőforrás felmérése 1998. A több tucat település között több az érmelléki. Közlik a lakosság számát, az életkor megoszlását, az iskolai végzettséget, az utak helyzetét. /Bihari Napló (Nagyvárad), aug. 18./
1998. augusztus 18.
A kétszáz éves nagyváradi színjátszás ünnepe alkalmából jelent meg Nagy Béla irodalmi titkár Színház születik című könyve. Alcíme: A nagyváradi Szigligeti Színház építéstörténete képben-írásban. /Bihari Napló (Nagyvárad), aug. 18./
1998. augusztus 18.
A nagyváradi bábszínház Ludas Matyi Társulata megkezdet az új évad előadásainak próbáit. Szőke Kavinszky András társulatvezető elmondta, hogy a minisztérium által előirányzott létszámcsökkentés nem érinti a tizenkét bábszínészből álló társulatot, a csökkentést a betöltetlen helyek ideiglenes megszüntetésével oldották meg. /Bihari Napló (Nagyvárad), aug. 18./
1998. augusztus 18.
Fél évvel ezelőtt alakult meg a Magyar Nyelvű Színművészetért Alapítvány a határon túli, elsősorban az erdélyi színházak megsegítésére. /Bihari Napló (Nagyvárad), aug. 18./
1998. augusztus 18.
A szervezett bűnözés elleni együttműködésről kötött magyar-román kormányközi egyezmény 1998-99. évre szóló végrehajtásáról együttműködési megállapodást írt alá augusztus 18-án Debrecenben Orbán Péter dandártábornok magyar-, és Nicolae Berechet dandártábornok román országos rendőrfőkapitány. A dokumentum aláírását megelőző sajtótájékoztatón Orbán Péter hangsúlyozta, hogy Magyarország és Románia rendőrsége között a határ menti együttműködés már eddig is kiválóan működött, ezt jelzik a határ menti megyék rendőr-főkapitányságainak eredményei. /Debreceni rendőrtalálkozó. = Bihari Napló (Nagyvárad), aug. 20./
1998. augusztus 23.
Székelyszentistvánon aug. 23-án fölavatták Erdély első Szent István-szobrát /mellszobor/, Sántha Csaba alkotását. Az ünnepségre mintegy ezren jöttek el, megjelent Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke, Bálint-Pataki József, Határon Túli Magyarok Hivatala /HTMH/ főosztályvezetője, Tabajdi Csaba volt államtitkár. Ünnepi beszédében Markó Béla méltatta Szent István király életművét. Székelyszentistvánon - ez az államalapító király nevét viselő 16 Kárpát-medencei helység egyike - ökumenikus istentiszteletet tartottak dr. Jakubinyi György gyulafehérvári római katolikus érsek, dr. Csiha Kálmán erdélyi református püspök, Tőkés László királyhágómelléki református püspök, Szabó Árpád unitárius püspök és Kiss Béla, az evangélikus egyház főjegyzője részvételével. A helységben már öt éve tartanak megemlékezést Szent Istvánról. Kutasi Zoltán polgármester és Kiss Dénes, a falu református lelkésze leleplezte a templomkertben álló szobrot. A helységet Hármasfalunak is hívják, amelynek része Székelyszentistván, Atosfalva és Csokfalva. /Bihari Napló (Nagyvárad), aug. 25./
1998. augusztus 25.
A Királyhágómelléki Református Egyházkerületben 1998. első negyedévében 541 újszülöttet jegyeztek be és 1415 elhalálozást, a 874 főnyi különbözet jelzi, hogy negyedév alatt a partiumi református magyarság falunyi lélekkel apadt. Partium magyarsága többségében református vallású, tehát az adatok az egészre általánosíthatók. /Szilágyi Aladár: Partiumi reformátusok. Négyszer kereszteltek, míg tízszer temettek. = Bihari Napló (Nagyvárad), aug. 25./
1998. augusztus 25.
Jákóhodoson a református egyházközség könyvtárat hozott létre. A 288 kötet kevés, mondta Vidits György helyi református lelkész, de bíznak abban, hogy a könyvtár állománya nőni fog. /Bihari Napló (Nagyvárad), aug. 25./
1998. augusztus 25.
Varga Domokos író hozta létre 1993-ban a budapesti székhelyű Irodalmi Társaságok Szövetségét /ITÁSZ/, amelybe belépett sok határon túli magyar szövetség és csoport is. Évenként rendeznek vándorgyűléseket, az idei volt az első, amelyet határon túl rendeztek meg, Gyergyószentmiklóson, ahová a helyi Salamon Ernő Irodalmi Kör vezetősége, élén Gál Éva Emese költő-tanárnővel meghívta a résztvevőket. Medvigy Endre, az ITÁSZ elnöke nyitotta meg a tanácskozást, kifejtve, hogy "nekünk Európa teljes magyar nyelvű irodalmát, művelődési egyesületeit kell összefognunk, így segítve elő a kölcsönös tájékoztatást s a kiadványcserét. Ezzel is a magyar irodalom és kultúra határokon átívelő egységét fejezzük ki." Varga Domokos tiszteletbeli elnök hozzátette: a határon túli kultúregyesületek nemzetőrző szerepet töltetek be." A résztvevők beszámoltak munkásságukról. Az Illyés Gyula Irodalmi Kör /Beregszász/ 1986-ban alakult, azóta 40 magyar vonatkozású emléktáblát és 4 szobrot állítottak. A Hármashatár Egyesület /Szatmárnémeti/ tagjai Nagysomkúton emléktáblát helyeztek Szilágyi Domokos szülőházára, a városban Páskándi Géza Baráti Társaság létesült. A Palóc Társaság /Ipolyvarbó/ 1989 augusztusában alakult. 1996-ban számtalan millecentenáriumi népünnepélyt rendeztek, emlékműveket lepleztek le, könyvekkel segítik a magyar iskolákat. Z. Urbán Aladár elnök felhívással fordult a jelenlevőkhöz: minden magyarlakta helységben ültessenek fát az 1848-as szabadságharc tiszteletére. A Térzene Irodalmi és Művészeti Társaság /Zenta/ május végén megrendezte a délvidéki költők seregszemléjét. A Muravidéki Magyar Kultúregylet /Lendva/ Lendván magyar könyvesboltot nyitott. /Dánielisz Endre: "Az egyetemes magyar kultúrában kell gondolkodnunk!" = Bihari Napló (Nagyvárad), aug. 25./
1998. augusztus 28.
A szenátus külügyi bizottságának ülésén Ion Iliescu és Mihai Gramma szenátorok felháborodottan tiltakoztak amiatt, hogy Ukrajna nem tartja tiszteletben a román-ukrán alapszerződésben foglaltakat az anyanyelvi oktatásra vonatkozóan. Andrei Plesu külügyminiszter is megerősítette a két szenátor állításait. Ukrajnában ugyanis ismét bevezették a cirill ábécé használatát és az ún. "moldován nyelv" oktatását, továbbá megtiltották a romániai tankönyvek használatát. Az ukrán illetékesek ezt azzal indokolták, hogy az Ukrajnai Moldovánok Szövetsége kérésére hozták meg ezeket a jogkorlátozó intézkedéseket. Szilágyi Aladár emlékeztetett: van magyar-román alapszerződés is, azt is be kell tartani. /Szilágyi Aladár: Ukrajna, a szerződésszegő. = Bihari Napló (Nagyvárad), aug. 28./
1998. augusztus 29.
Ábrahám Dezső, a Nemzetközi Transsylvania Alapítvány volt főtitkára támadta Tőkés Lászlót, az RMDSZ tiszteletbeli elnökét. Ábrahám szerint Tőkés Lászlónak mindig kell valaki, "aki ellen rágalommal tud élni. Ezt hároméves tapasztalatom alapján állítom, amikor őt népszerűsítettem a világban, útjait szerveztem, házát építettem Nagyváradon, családját gondoztam..." "Ezért köszönetet nem kaptam, csupán 1993 júniusában ellenem indított rágalmazását, majd pedig 1994-ben büntető eljárás lefolytatását." Ábrahám Dezső idézte, mit mondott Tőkés László az RMDSZ brassói kongresszusán, mivel utasította vissza azt, hogy az RMDSZ elnökévé jelöljék. Egyik indoka az volt, hogy kívülállóként többet szolgálhat. Ez nem vált valóra, ítélkezett Ábrahám Dezső. Ha ez valóra vált volna, az RMDSZ egységben végezhette volna felelős küldetését. /Tehát Tőkés László az egységbontó./ Ábrahám Dezső felidézte a püspök hibáit, majd saját ártatlanságát bizonygatta, idézett a bírósági végzésből, amely őt nem marasztalta el. Hosszadalmas cikkében sort kerített arra, hogy saját tetteit ismertesse: 1990. február 3-án a magyar-román kulturális gálaműsorra "55 román művészt hoztam el - saját költségemen /repülő, étkezés, szállás stb./ - Budapestre, köztük Párizsból a jelenlegi külügyminisztert". Andrei Plesut. Végül Ábrahám szerint az aug. 20-án Tőkés László püspök "a Szent István körmeneten /a legtöbb magyar ember megrökönyödésére/ a magyar miniszterelnök jobbján haladt." Ábrahám még utóiratot is kanyarított, ebben azt állította, hogy Tőkés László Németh Zsolt külügyi államtitkár apját, a néhai Németh Géza tiszteletest is rágalmazta és dorgálta. /Ábrahám Dezső: Tőkés ellenzéki platformot szervez? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 29-30./ Ábrahám megjegyzését, hogy Tőkés László aug. 20-án, a körmeneten odatolakodott Orbán Viktor miniszterelnök mellé, cáfolja a Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), aug. 24-i száma: Németh Zsolt államtitkár kérte meg Tőkés Lászlót, hogy aug. 20-án Orbán Viktor mellett vegyen részt a körmeneten.
1998. augusztus 29.
A Magyarok Világszövetsége felvetette a kettős állampolgárság kérdését. Az RMDSZ-vezetés indulatosan elutasította ezt a felvetést. Tőkés László püspök szerint különleges jogi státust kellene biztosítani a határon túli magyarság számára, hasonlóan a német módszerhez, vagy az osztrák megoldáshoz, amelynek keretében az Olaszországhoz tartozó dél-tiroli osztrák népesség sorsát az osztrák állam megkülönböztetett figyelemmel kíséri. "Elég volt a lebegő identitásból, nyolcvan éve , kirekesztettek vagyunk ezen a földön", állapította meg Tőkés László. /Albert Attila: "Nyolcvan éve , kirekesztettek vagyunk ezen a földön". = Bihari Napló (Nagyvárad), aug. 29-30./
1999. január 5.
Az Alma Mater Alapítvány kiadásában Aradon 1997 decemberében új folyóirat látott napvilágot, a Szövétnek. 1998 karácsonyára megjelent a Réhon József szerkesztette Szövétnek hetedik száma. A sajátos aradi szellemiséget ápolják, hirdetik a lapban. A Szövétnek eljut a külföldre szakadt aradiakhoz is. /Ujj János: Egyéves az aradi Szövétnek. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jan. 5./
