Jan. 13-án ülést tartott a Román Demokratikus Konvenció, az 1996. novemberi választásokon győztes, a Parasztpártot, a Nemzeti Liberális Pártot és több kisebb pártot, civil szervezetet magában foglaló politikai szövetség. A Konvenció tanácsa nem tartja működőképes megoldásnak egy kisebbségi kormány létrehozását, a választások előrehozását pedig - bár értékelése szerint a Konvenció számára kedvezne - azért utasítja el, mert az országnak lenne hátrányos. /Bihari Napló (Nagyvárad), jan. 14./
1998. január 13.
Az 1967 óta Budapesten élő Kolozsvári Papp László sohasem tudott igazán elszakadni szülővárosától, a kincses várostól. Ezt bizonyítja az újjáalakult Erdélyi Szépmíves Céh kiadásában most megjelent kötete is, a Holló úr /Erdélyi Szépmíves Céh, Kolozsvár, 1997/. Az 1988-ban kiadott Malom-árok című regénye után most újra Kolozsvárra kalauzol vissza, a néhány évtizeddel ezelőtti városba. A novellák bármely erdélyi városban játszódhattak volna. A könyv tartalmazza az újjáalakult Erdélyi Szépmíves Céh tagjainak névsorát is. /Pásztai András: Hangulatképek az egykori Kolozsvárról. = Bihari Napló (Nagyvárad), jan. 13./
1998. január 14.
A Romániai Magyar Történelmi Egyházak Értekezlete levélben fordult Victor Ciorbea miniszterelnökhöz a római katolikus, a református, az evangélikus és unitárius egyházat ért jogsértések, a vallásügyi államtitkárság diszkriminatív megnyilvánulásai miatt. A felterjesztésre egy hónap múlva érkezett válasz, Remus Opris kormányfőtitkár aláírásával. Opris értetlenségét fejezte ki az egyházfők kifogásaival szemben. Letagadta az ortodox egyháznak juttatott többlettámogatást, majd azt állította, hogy a templomépítésre, műemlék templomok restaurálására a felezetek híveinek számával arányosan osztották el a támogatást. Valójában éppen a vallásügyi államtitkárság által kibocsátott dokumentumból kiderült, hogy 1997-ben dec. elsejéig az előirányzott támogatások 93 %-át kiutalták az ortodox /görög keleti/ egyháznak, a görög katolikus egyház az előirányzatnál nagyobb összeget /annak 281 %-át/kapta, a római katolikus egyház azonban az előirányzott szubvenciónak csak 23, a református egyház 21 %-át kapta meg. Opris ezenkívül megismételte Gheorghe Anghelescu államtitkár állítását, hogy a magyar történelmi egyházak asszimilálták, áttérítették az ortodox híveket. Opris válaszában azt ígérte, hogy a vallásügyi törvény tervezete még ezen a tavaszon a kormány elé kerül. /Szilágyi Aladár: Bukaresti egyházpolitika. = Bihari Napló (Nagyvárad), jan. 14./
1998. január 20.
Az RMDSZ-ben sokan dolgoznak olyanok, akik nem tartoznak a szűkebben vett vezérkarhoz, emiatt azután kevesebb fény vetül rájuk. Ők leginkább helyi szinten aktívak, mondhatni ők alkotják az RMDSZ második vonalát. Varga Gábor például főállásban kutató vegyész, emellett íróember, a magyar közművelődés munkatársa, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének egyik alapítója, 1991 óta a megyei szervezet elnöke azóta többször is újraválasztották, kezdettől tagja a Szövetségi Képviselők Tanácsának /SZKT/, 1996 óta pedig tagja a Bihar megyei önkormányzati testületnek is. Nem igaz, hogy megyénkben nincs tömbmagyarság, állapította meg Varga Gábor a vele készült interjúban: Nagyváradtól északra, a megye határáig, de egészen Halmiig 300-400 ezer magyar él, ha nem is rendelkezik olyan mítoszokkal, mint a Székelyföld. Itt mindenhol "magyar önkormányzatok", magyar polgármesterek, alpolgármesterek működnek. Dél-Biharban viszont szórványmagyarság él. Nagyváradon a magyarság "az 1992-es, általunk megkérdőjelezett népszámlálás szerint 34 százalékban van jelen, de az itt élő közel 80 ezer magyar kétszerese például Székelyudvarhely lakosságának, és egyáltalán nem érzi magát kisebbségben." - A választások után Bihar megyében sikerült kiverekedni azokat a pozíciókat, amelyek megilletik a magyarságot. Jobban állnak például Maros megyéhez képest. - Sikerült megszerezni Nagyvárad alpolgármesteri székét, viszont a megyében a Megyei Tanács ügyvezető testületében egyetlen magyar sincs. A volt kormánypárt rákapcsolt a helyhatósági választásokra és sikerült ide átmentenie hatalmát. Elgondolkodtató, hogy Bihar megye mintegy százezer magyar választópolgárából csak 62 ezren mentek el szavazni. - A református püspöki palotát még mindig nem sikerült visszaszerezni, annak ellenére, hogy a vallásügyi államtitkár is közbenjárt, kérve, hogy a Megyei Tanács ne adjon be újabb fellebbezést. Hiába volt minden, a magyarellenes sajtó működött, hazaárulónak nevezte Mihai Bar tanácselnököt. - Varga Gábor is arra szavazott 1996 novemberében, hogy az RMDSZ lépjen be a kormányba. Ez elmúlt időre visszatekintve viszont megállapíthatja: "messze nem értük el mindazt, amiről úgy gondoltuk, el fogjuk érni." Azonban számba kell venni, hogy életben van a két sürgősségi kormányrendelet, van tehát előrelépés. - Tőkés László püspök "a romániai magyarság egyik karizmatikus egyénisége", "nagy népszerűségnek örvend a romániai magyarság soraiban, pedig hát rendkívül rafinált és erőteljes propagandát fejtenek ki ellene a különböző "központok". Természetesen ő is ember, neki is vannak hibái, de sokat is dolgozik és sokrétűen." /Rostás Szabolcs: A jövő csak csendes optimizmussal építhető.= Erdélyi Napló (Nagyvárad), jan. 20./
1998. január 20.
Kétnyelvű kötet jelent meg Csíkszeredán: Maradok - I remain /Pro Print/, alcíme pedig Magyar költők hangja Erdélyből - Voices of the Hungarian Poets from Transylvania. A 430 oldalas kiadvány Farkas Árpád, Ferenczes István, Hervay Gizella, Kányádi Sándor, Király László, Lászlóffy Aladár, Magyari Lajos, Markó Béla, Szilágyi Domokos és Szőcs Géza verseiből nyújt válogatást az Erdélyből Amerikába kivándorolt Harkó Gyöngyvér szerkesztésében. A költeményeket Sohár Pál /Székesfehérvár/ ültette át angolra. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), jan. 20./
1998. január 21.
Jan. 21-én ült össze a román parlament két házának rendkívüli ülésszaka, amelynek összehívását a Demokrata Párt és a vezető koalíciós erő, a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt között kialakult konfliktus eldöntése érdekében Constantinescu elnök kezdeményezte. A napirendet a plénumnak kellett jóváhagynia, és a javaslatról azonnal heves ügyrendi vita bontakozott ki. Másfél órás szópárbaj után 264 szavazattal, a szükséges 243 voksnál többel elfogadták a napirendet. - Victor Ciorbea miniszterelnök gazdasági és nemzetközi megfontolásokkal, a külföldi befektetői bizalom megőrzésének, a reform gyorsításának szükségességével indokolta jan. 21-én a parlament két házának összevont rendkívüli ülésén azt, hogy a kormány elkötelezte magát a privatizációs törvénnyel kapcsolatban. Az ellenzék technikai és politikai érvekkel támadta az eljárást. A demokrata koalíciós partner nyilatkozatát ismertető Alexandru Sassu frakcióvezető bejelentette, hogy bár pártja támogatni fogja a törvényt és a kormányt a parlamenti eljárás során, a koalíció keretében tovább folytatja küzdelmét Victor Ciorbea miniszterelnök leváltásáért. /Bihari Napló (Nagyvárad), jan. 22./ Az ellenzéki pártok és a konvenció között az ülésen kibontakozott ügyrendi vitáról beszámolt a Szabadság. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 22./
1998. január 22.
Victor Babiuc, a Petre Roman vezette román Demokrata Párt /DP/ alelnöke, védelmi miniszter jan. 22-én kijelentette, hogy a jelenlegi parlamenti vita lezárása után a Demokrata Párt miniszterei távoznak a kormányból, ha addig nem teljesítik a párt követeléseit. A Demokrata Párt eddig azt sürgette a koalíció vezető erejétől, a parasztpárttól, hogy váltsa le Victor Ciorbea miniszterelnököt. /Bihari Napló (Nagyvárad), jan. 23./
1998. január 22.
Harmincnyolc éves fennállása után "hazaérkezett" a Transsylvania, az Amerikai Erdélyi Szövetség negyedévi Erdélyi Tájékoztatója. Ezentúl Kolozsváron, a Misztótfalusi Nyomdában készülnek a következő számok. A kiadványnak négyoldalas angol nyelvű melléklete is van. A Transsylvaniát gróf Teleki Béla alapította. A kilencvenes években, a tiszteletbeli főszerkesztő halála után Cseh Tibor csernátoni származású mérnök-tudós vette át a lap irányítását, melynek Kovalszky Péter volt a főmunkatársa. A Transsylvania sokszínű válogatást nyújt, 15 ezer szerzőt, lapot, folyóiratot követ figyelemmel, ezek között van például az ausztráliai Adelaide-i Értesítő, a Kaliforniai Magyarság, a szekszárdi Átalvető, ugyanúgy több budapesti napilap, de erdélyi lapok is, így az Erdélyi Napló (Nagyvárad), a Keresztény Szó (Kolozsvár), a Református Család (Kolozsvár), a Partiumi Közlöny (Nagyvárad), a Szabadság vagy a Romániai Magyar Szó. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 21., Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 22./
1998. január 26.
Radu Berceanu, a Demokrata Párt alelnöke jan. 26-án bejelentette, hogy jan. 28-án benyújtják lemondásukat a DP miniszterei. Ezzel nem távoznak véglegesen, csak minisztereiket vonják ki. /Bihari Napló (Nagyvárad), jan. 27./
1998. január 27.
Szegeden folytatta kétnapos hivatalos magyarországi látogatását jan. 27-én Emil Constantinescu. A román államfő és Göncz Árpád köztársasági elnök jelenlétében a polgármesteri hivatalban Szeged és Temesvár vezetői testvérvárosi együttműködést kötöttek. A dokumentum ünnepélyes aláírásával - hangoztatták a két város képviselői - Szeged és Temesvár polgárainak a közös históriai múltban gyökerező együttműködési szándékát fejezik ki. Az utóbbi másfél év egyre javuló államközi kapcsolatai tették lehetővé, hogy a hosszú ideje meglévő közös határ menti törekvések immár megfelelő keretet kaphattak, s tovább erősödhet a jószomszédi viszony - hangzott el. A két államelnök koszorút helyezett el annál az emléktáblánál, amely a Békélési Tervezet aláírását idézi föl, azt a történelmi jelentőségű pillanatot, amikor Kossuth Lajos és Nicolae Balcescu román forradalmár-politikus 1849. július 14-én ellátta kézjegyével megállapodásuk dokumentumát. Szeged magas rangú vendégei ezután részt vettek Románia magyarországi főkonzulátusának megnyitásán. Az ünnepségen Románia és Magyarország külügyminiszterei szóltak az egybegyűltekhez. /Bihari Napló (Nagyvárad), jan. 28./ Andrei Plesu kijelentette: a két ország közötti hídhoz két pillér szükséges. Az egyiket a fél évvel ezelőtt Kolozsvárott megnyitott magyar főkonzulátus jelenti, a másikat pedig a szegedi román képviselet. Mindkét főkonzulátus a két nép épülését, kapcsolatait szolgálja - hangoztatta. Kovács László szerint a szegedi külképviselet megnyitása is jelzi, hogy a két ország közötti alapszerződés valóra váltása folyamatosan halad előre. Az esemény jelentőségét növeli - tette hozzá -, hogy a román köztársasági elnök látogatásának keretében került rá sor, s mindkét államelnök részt vett a megnyitón. Kifejezte továbbá meggyőződését, hogy a főkonzulátus hasznos és fontos munkát fog végezni, előmozdítja a két ország közötti kapcsolatok bővülését, földrajzi helyzetéből adódóan pedig a Duna-Maros-Tisza eurorégiós együttműködést szolgálja. Emil Constantinescu és Göncz Árpád szegedi programjuk végén az egyetemek központi épületében a sajtó kérdéseire válaszoltak. A román államfő Göncz Árpád köztársasági elnök társaságában Szegedről Gyulára érkezett. Emil Constantinescu a helyi önkormányzati vezetőkkel folytatott eszmecserét követően a magyarországi román ortodox püspökség székházában tett látogatást. A román elnök fölkereste Gyulán a Nicolae Balcescu Gimnáziumot, a magyarországi román középiskolát. Emil Constantinescu a gyulai látogatás befejeztével hazautazott Romániába. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 28./ Olyan elnökként jöttem Magyarországra, aki felelősséget érez a világ bármely pontján élő románokért. Saját szememmel akartam látni, mik a reményeik, és távlataik az itteni románoknak, hogyan élnek, hogyan dolgoznak azok, akik velünk egy nemzethez, egy valláshoz tartoznak - mondotta Emil Constantinescu Gyulán, a Nicolae Balcescu Gimnáziumban megtartott találkozón. A román elnök kifejtette, milyen segítséget nyújt a magyarországi román kisebbségnek: ezentúl évente 30 diák három hétig Romániában nyaralhat, 25 tanár részt vehet a romániai nyári továbbképzésekben, 10 fiatal a román állam ösztöndíjasaként Romániában tanulhat tovább, 25 diák és tanár két hetes kiránduláson ismerkedhet Romániával. A most születő gyulai román ortodox püspökségnek Románia jelentős könyvadományt nyújt - elsősorban egyháztörténeti műveket kap ajándékba a püspökség -, s a magyarországi románság műemlékeinek helyreállítására az új költségvetésből szintén támogatást szánnak. Végül bejelentette: a román köztársasági elnöki hivatal százmillió lejt ad a gyulai püspökségnek. A gyulai román gimnáziumban megtartott találkozón Göncz Árpád köztársasági elnök rövid beszédében a diáksághoz fordulva egyebek közt így fogalmazott: "Mindenki olyan nemzetiségű, amilyen nyelven a legokosabb". Köztársasági elnök elmondta: örülne, ha valaha olyan román író emléktábláját leplezhetnék le a gimnáziumban, aki itt tanult. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 29./ Emil Constantinescu Szegeden elmondta, hogy a kisebbségek anyanyelvű felsőoktatása napirenden van Romániában; a kérdést az európai normáknak megfelelően kívánják megoldani. Ennek érdekében a kormány döntött például arról, hogy szeptembertől a magyar nyelven tanuló végzős hallgatók lehetőséget kapjanak felsőfokú tanulmányaikat akár magyar, akár román nyelven való folytatására. Ennek érdekében a magyar diákok számára növelték az egyetemek keretszámait. A kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem jogi karán a közelmúltban biztosították a magyar nyelvű oktatás lehetőségét, s hamarosan három főiskolát nyitnak, ahol szintén lehet magyar nyelven tanulni - közölte. Mindezt a román államfő kiegészítette azzal, hogy az eddig magyarul tanuló középiskolások nem kerülnek hátrányos helyzetbe, ha román egyetemre jelentkeznek. Felvételi pontszámukat ugyanis az érettségi átlaguk alapján számítják ki, s helyhiány miatt nem utasítanak el romániai magyart a felsőfokú oktatási intézményekből. - Véleménye szerint - amivel várhatóan kormánya is egyetért - az autópályának át kell szelnie egész Erdélyt. Magyarország NATO-csatlakozásával kapcsolatban kijelentette: Románia a legérdekeltebb abban, hogy Magyarország az első körben bekerüljön az észak-atlanti szervezetbe, s ez sikertörténet legyen, biztosítékot adva Romániának a második körben való csatlakozásra. Magyarország uniós integrációját hasonlóan fontosnak nevezte, hozzátéve, hogy a két ország szakbizottságainak együttműködése révén Románia is hozzájutna a magyar tapasztalatokhoz, például a jogharmonizációt illetően. Az integráció terén nem versenytársak, hanem partnerek vagyunk, érdekeltek a másik fél sikerében - hangsúlyozta. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 29./
1998. január 27.
A Demokrata Párt jan. 28-át jelölte meg a kormányból való kilépés napjaként. Petre Roman, a DP elnöke azonban jan. 27-én elhamarkodottnak mondta a kilépés dátumát. Ion Diaconescu, a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt elnöke jan. 28-ára várja a DP döntését. Victor Ciorbea miniszterelnök közölte: "nem engedhetünk a zsarolásnak, mert az újabb zsaroláshoz vezetne". /Bihari Napló (Nagyvárad), jan. 28./
1998. január 31.
Jan. 31-én tartotta a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége /RMPSZ/ küldöttgyűlését Szovátán. Lászlófy Pál, az RMPSZ elnöke beszámolójában kiemelte: összeállították az 1998/1999-es anyanyelvi szakoktatási hálózat beiskolázási tervét és a szakoktatási hálózat bővítésének tervét. - Súlyos gond a pedagógushiány, állapították meg a gyűlésen. Értékelték a négy oktatási központ tevékenységét. Nagy. F. István, az RMPSZ alelnöke, a Partiumi Területi Oktatási Központ igazgatója elmondta, hogy az RMPSZ maradéktalanul támogatja az RMDSZ-t azért, hogy partnereket szerezzen a sürgősségi kormányrendelet jogerőre emeléséért. Az Erdélyi Tankönyvtanács 1998. jan. 1-jétől jogi személyként működik, lépéseket kell tenni annak érdekében, hogy jövőben ez a tanács önálló tankönyvkiadóvá válhasson. - A Bolyai Nyári Akadémia keretében Nagyváradon tartják meg a történelem szakos tanárok továbbképzését, a téma a magyarság történelme lesz. /Bihari Napló (Nagyvárad), febr. 14-15./
1998. január folyamán
A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének 4500 tagja van /a magyar pedagógusok közel 30 %-a/, közülük 3000-en fizetnek tagdíjat. Az RMPSZ országos központja Csíkszeredában van, regionális központja működik még Kolozsváron és Nagyváradon, a Teleki Oktatási Központ pedig Szovátán. /Oktatási Hírek (Kiadja a Teleki Oktatási Központ, Szováta), 1998. jan. /I. évf. 1. sz./
1998. február 1.
A Margittán élő Krisztik Kornélia tanítónő munkafüzetet állított össze, hogy segítse a hitoktatást: Katolikus hitoktatás /Szemfüles Füzetek, Didacta, Nagyvárad/. A füzethez Tempfli József püspök írt ajánló sorokat. /Vasárnap (Kolozsvár), febr. 1./
1998. február 3.
Nem tudja követni a román-magyar kapcsolatok alakulását, állapította meg Dénes László. Amikor a magyar és román államelnök szélesen mosolyogva magyarázza, hogy a magyar-román államközi viszony soha ilyen jó nem volt, akkor elkezd Dénes László előtt peregni egy szomorú dokumentum, Marosvásárhely fekete márciusa, a kirekesztő alkotmány elfogadása, Székelyföld katonai-rendőri "biztosítással" történő fokozása és nemzetstratégiai céltudatossággal erőszakolt elrománosítása, a cserehát iskola védelmezői elleni kommandós akció, az anyanyelvi oktatás amputálása, az önálló állami egyetem véglegesnek tűnő "elmismásolása", a vissza nem szolgáltatott közösségi, egyházi és magánjavak, a nyelvromlás, az elszórványosodás... /Dénes László: Mosolydiplomácia. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 3./
1998. február 3.
Felmérés készült Kolozs megyében a magyar nyelvű oktatás helyzetéről. Kiderült, hogy csak 55 általános és középiskolában van magyar /vagy részben magyar/ nyelvű oktatás, ezek felében nincs magyar igazgató vagy aligazgató, 6 általános és 6 középiskolában nincs magyar anyanyelvű földrajztanár, 12 általános és 5 középiskolában nincs, aki magyarul tanítaná a történelmet. Egyes esetekben igazgatói utasításra - törvényellenesen - magyar nemzetiségű tanár románul tanít a magyar tagozaton, például Tordán. - Bihar megyében sem rózsásabb a helyzet: egyes helyeken nincs magyar szaktanár, ezért románul tanítják a történelmet és a földrajzot. Másutt a magyar nemzetiségű tanár számításból vagy kényelemből oktat románul a magyar tagozaton. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 3./
1998. február 3.
Az Erdélytörténeti Alapítvány /Kossuth Lajos Tudományegyetem, Debrecen, Történeti Intézet/ pályázatot hirdetett magyarországi, romániai, szlovákiai és szerbiai egyetemi hallgatók számára Erdély történetével és az erdélyi irodalom történetével kapcsolatos pályamunkák készítésére. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 3./
1998. február 3.
Szilágyi Aladár találomra kiválasztott egyetlen partiumi falu, Magyarcsaholy 199-es népmozgalmi adatait idézte. A település magyarságának 95 százaléka református. A gyülekezetben az év során húsz temetés volt és mindössze nyolc keresztelés. Magyarcsaholyban megteremtődtek a megkapaszkodás körülményei. Szorgalmas nép lakja, visszakapták földjeiket, a fiatalok otthon maradtak. Négy év alatt rendbe tették a parókiát, a templomot, holland segítséggel felszerelték a helyi iskolát, orvosi rendelőt alakítottak ki... viszont az egykézés tartja magát. /Szilágyi Aladár: Úgy elfogy a magyar, mintha... = Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 3./
1998. február 4.
Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetsége Erdélyi Társaságának elnöke a következő felhívást adta közre a horvátországi Szentlászló újjáépítéséért: Január 15-én Horvátország keleti részeit, Dél-Baranyát és a Szerémséget elhagyták a békefenntartó csapatok. Az ENSZ-erők kivonulását követő napon Horvátország szuverenitása kiteljesedésének napján Szentlászlóra utaztunk. Szentlászló a balkáni háborús pusztítás gyász-szimbólumává vált: mind a 472 házát és valamennyi középületét lerombolták. Tragédiájának története jelenkori történelmünk alig ismert, kíméletlen kegyetlenségű szelete. A hét évvel ezelőtti rombolás túlélői ma építésre gyülekeznek. "Falunkat felépítjük - segítséggel vagy anélkül!" - mondták Szentlászlótól Kórógyig és Harasztiig. Én azt mondom, hogyha már tétlenül és szó nélkül kellett ezen árpádkori falvak pusztulását végignéznünk - akkor most, amikor eljött a szabadulásuk napja és megadatott újjáépítésük lehetősége - most nem hagyhatjuk őket újból magukra. Felhívással fordulok tehát elsősorban minden erdélyi magyar emberhez és köztestülethez: fogjunk össze és építsük fel közösen Szentlászlót! Elsődleges kötelességünk ez nekünk erdélyieknek, mert helytörténészek tanulmányai és a helybeli emberek neve egyaránt arról árulkodik, hogy gyepűvédő székelyek e falvak lakói. Másodsorban a világ magyarjaihoz fordulok ugyanazzal a felhívással: építsük fel Szentlászlót! Ehhez a felhíváshoz csatlakoztak az erdélyi egyházfők,a következő nyilatkozat kibocsátásával: Alulírottak, az erdélyi történelmi magyar keresztény egyházak elöljárói, a Magyarok Világszövetsége Erdélyi Társasága felhívását követve elhatároztuk, hogy a balkáni háborúban elpusztult Árpád-kori település, Szentlászló felépítésében tevőlegesen részt veszünk. E falut négy napig tartó ostromgyűrűbe fogta és ellene nehéztüzérséget vetett be az agresszor. Ez a nemtelen támadás sem tudta elpusztítani a faluvédő férfiakat, akik kitörtek az ostromgyűrűből és megmenekültek. Ma, hét év múltán szeretnénk e települést újraépíteni. Vállaljuk, hogy híveink között gyűjtést szervezünk Szentlászló megsegítésére és felépítjük a háborúban szétlőtt templomot. Ugyanakkor felhívással fordulunk minden erdélyi magyar emberhez - bárhol éljen a világon, kövesse példánkat az adakozásban. Dr. Jakubinyi György római katolikus érsek, Gyulafehérvár, Tempfli József római katolikus megyés püspök, Nagyvárad, Reizer Pál római katolikus püspök, Szatmárnémeti, dr. Czirják Árpád római katolikus érseki helynök, Kolozsvár, dr. Csiha Kálmán erdélyi református püspök, Kolozsvár, Tőkés László királyhágómelléki református püspök, Mózes Árpád evangélikus püspök, Kolozsvár, dr. Szabó Árpád unitárius püspök, Kolozsvár. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 4./
1998. február 9.
Ismét elnapolták azt a bírósági tárgyalást, amelyet a nagyváradi római katolikus püspökség kezdeményezett a volt püspöki palota kérdésében, így kilencedszer írtak ki új időpontot. Tempfli József püspök elmondta, hogy most a püspöki palota külön bejárattal bíró egyharmadára tartanak igényt, tehát nincs szó a püspöki palotában jelenleg működő Kőrösvidéki Múzeum kilakoltatásáról. /A váradi püspöki palota ügye. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 9./
1998. február 9.
Ismét elnapolták azt a bírósági tárgyalást, amelyet a nagyváradi római katolikus püspökség kezdeményezett a volt püspöki palota kérdésében, így kilencedszer írtak ki új időpontot. Tempfli József püspök elmondta, hogy most a püspöki palota külön bejárattal bíró egyharmadára tartanak igényt, tehát nincs szó a püspöki palotában jelenleg működő Kőrösvidéki Múzeum kilakoltatásáról. /A váradi püspöki palota ügye. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 9./
1998. február 10.
Annak ellenére, hogy az RMDSZ részt vesz a kormányzásban, a magyarokkal szembeni bizalmatlanság nem szűnt meg. A koalíciós partnerek sem engedik meg az RMDSZ által jelölt tisztségviselők bekerülését a honvédelembe, a nemzetbiztonság vagy a külügy posztjaira, tehát oda, ahol minden olyan lényeges információ összegyűl, amely alapján egy országban a stratégiai döntéseket hozzák, állapította meg a vele készült interjúban Szilágyi Zsolt parlamenti képviselő. Egyetlen RMDSZ-jelöltet sem fogadtak el a diplomáciai szolgálatra. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 10./
1998. február 10.
A Babes-Bolyai Tudományegyetem kihelyezett tagozatot fog működtetni Szatmárnémetiben: a leendő közigazgatási szakon 25 fős magyar, német és román osztályok indulnak. A hároméves főiskolán helyi, továbbá a Babes-Bolyai Tudományegyetemről, Pécsről és Németországból érkező tanárok fognak tanítani. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 10./
1998. február 10.
Balogh Edgár haláláig, 1996 szeptemberéig jó tempóban folyt a Romániai Magyar Irodalmi Lexikon készítése. A munkát Dávid Gyula vette át. Elfoglalt ember, nehezen tud helytállni, nyilatkozta. A munkatársak közül többen kimentették magukat, mondván, ők Balogh Edgárnak ígérték meg a közreműködést, most viszont abbahagyják a munkát. Nagyon kevesen vállalják a lexikonszerkesztés nehéz munkáját. Kántor Lajos, a szerkesztőbizottság egyik tagja egyetlen címszót írt meg, mert nagyon elfoglalt. Engel Károly felett múlnak az évek, nehezebben dolgozik. Újra kell szervezni a csapatot. Bekapcsolódott a munkába Gábor Dénes mellett Szigeti Rudolf és Újvári Mária. Az újabb kötetet a Kriterion fogja kiadni, remélhetőleg még idén. A hatodik kötetbe, a pótkötetbe a bármilyen okból kimaradtak bekerülnek. /Rostás Szabolcs: Meghalt Edgár, oda a lexikon? = Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 10./
1998. február 10.
Az ausztráliai magyarság egyetlen hetilapja, a Melbourne-ben készülő Magyar Élet /főszerkesztője Csapó Endre/ idén lépett a 40. évfordulójába. A bukaresti televízió magyar adásának egykori munkatársa, Józsa Erika a szerkesztőség Sydneyben lévő irodáját vezeti. A Magyar Életnek 13 ezer olvasója van. Ausztráliában jelenleg 35 ezer magyar él. Az 1970-es évektől kezdődően az 1990-es évekig mintegy 15-20 ezer vajdasági magyar vándorolt be Ausztráliába. Többségük szinte falvakként szerveződött egyesületbe új hazájában, így a Székelykevéről, Bácstopolyáról elszármazottak például. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 10./
1998. február 11.
Febr. 11-én Nagyváradon, a Lorántffy Zsuzsanna Református Egyházi Központ dísztermében bemutatták a Partiumi Füzetek második kiadványát: Kordics Imre Sírok, sírjelek a Váradi-Olaszi temetőben című munkáját. a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság /elnöke Dukrét Géza/ adja ki a Partiumi Füzetek sorozatot. A bemutatón Tőkés László püspök kifejtette: "Ahol kipusztulnak az utódok, a leszármazottak, ott meghalnak a temetők is. Ez a könyv kísérlet arra, hogy ha a temetőt el is pusztították, legalább az emléke maradjon fenn." Tőkés László elmondta, hogy a rogeriuszi református templom kertjébe nyolc honvédtiszt sírhelyét és hamvait helyezik majd el. Az esten Tempfli József püspök is beszédet mondott. /Pásztai András: "Az emléke maradjon fenn". = Bihari Napló (Nagyvárad), febr. 13./
1998. február 11.
Febr. 11-én Nagyváradon, a Lorántffy Zsuzsanna Református Egyházi Központ dísztermében bemutatták a Partiumi Füzetek második kiadványát: Kordics Imre Sírok, sírjelek a Váradi-Olaszi temetőben című munkáját. a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság /elnöke Dukrét Géza/ adja ki a Partiumi Füzetek sorozatot. A bemutatón Tőkés László püspök kifejtette: "Ahol kipusztulnak az utódok, a leszármazottak, ott meghalnak a temetők is. Ez a könyv kísérlet arra, hogy ha a temetőt el is pusztították, legalább az emléke maradjon fenn." Tőkés László elmondta, hogy a rogeriuszi református templom kertjébe nyolc honvédtiszt sírhelyét és hamvait helyezik majd el. Az esten Tempfli József püspök is beszédet mondott. /Pásztai András: "Az emléke maradjon fenn". = Bihari Napló (Nagyvárad), febr. 13./
1998. február 12.
Nagyváradon, febr. 12-én az Ady Endre Középiskolában a tanfelügyelőség tartott megbeszélést a megye iskola-és óvodaigazgatóival. A tanfelügyelőségen szemléltető eszközöket, videokazettákat vehetnek át az iskolák képviselői. A tanfelügyelők ismertették az iskolai szakbizottságok létrehozásának feltételeit. /Bihari Napló (Nagyvárad), febr. 13./
1998. február 12.
Már 1397-ben mai nevén említették Árpád falut. A hajdani községháza már üres épület, a falut Feketebátorhoz csatolták. A századfordulón kétezres lélekszámú Árpádnak mára már kilencszáz lakója sincs: 748 magyar és 138 román él a településen. A magyar többség ellenére nincs kétnyelvű helynévtábla a faluba vezető úton. Árpádon nem lehet kulturális életről beszélni, a nyolcosztályos iskola igazgatója, Mikó Zoltán inkább a problémákról beszélt. /Bihari Napló (Nagyvárad), febr. 12./
1998. február 12.
A Margittától tíz kilométerre levő Apátkeresztúrnak 1500 lakosa van, egynegyedük magyar, egynegyedük román, fele pedig roma. Valamikor tizenhatan dolgoztak Apátkeresztúr vasútállomásán, azóta megszüntették a község vasútállomását. A református templomnak nincs állandó lelkipásztora, a görög katolikus templomnak sincs papja. Telefon, postahivatal, rendőrőrs nincs a faluban, az orvos hetente jár ki. /Bihari Napló (Nagyvárad), febr. 12./
