Csortán Ferenc, a román Művelődési és Kultuszminisztérium tanácsosa tartott előadást a Romániában élő kisebbségekről Marosvásárhelyen. Romániában húsz kisebbségi csoport van. A nem hivatalos adatok szerint Románia lakosságának húsz százalékát kitevő cigányság (hivatalosan félmillióan vannak) elenyésző része beszéli valamelyik roma dialektust. A harmadik legnépesebb kisebbséget ma már nem a szászok, hanem az ukránok teszik ki. Magukat ruszinoknak, rusznak nevezik, több mint 50 bánsági faluban van ukrán lakosság, ebből tizenegyben többséginek számítanak. Kb. hatvanezres a lélekszámuk, öt szervezetük van. A lipovánok a Duna-deltában élnek, lélekszámuk 40-50 ezer fő. Oroszok, archaikus orosz nyelvet beszélnek. A bolgárok Iasi megyében élnek, pár ezren vannak, érdekesség, hogy latin betűt használnak, és római katolikusok. A lengyelek tízezernél kevesebben vannak. A romániai tatárok harminc-negyvenezren, a törökök tízezren vannak, Dobrudzsában, Bukarestben telepedtek le. A csehek a bánsági hegyvidéken élnek, kevesen vannak (6-7000 fő), míg a szlovákok húszezres közössége magas életszínvonalú paraszt-polgárság. A szerbek és horvátok Temesvár mellett telepedtek le, számuk csekély. Az anyanyelvét nem használó, már igen csekély számban megmaradt kisebbségek: a zsidók, az olaszok, a görögök, az örmények, az albánok, a rutének, a macedónok. /Nagy Botond: Rutének, lipovánok, tatárok a kápolnában. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 3./
2004. február 6.
Miközben a román kormánypárti és ellenzéki politikusok megrohamozták az EU brüsszeli irodáit, naponta újabb figyelmeztetések érkeznek a román kormányhoz az unió bővítésében illetékes diplomaták részéről. A korrupció jelenségére ismét felhívta a figyelmet Michael Guest amerikai nagykövet, legutóbb pedig Jonathan Scheele, az Európai Bizottság bukaresti delegációjának vezetője hangoztatta: Romániának komoly gondjai lesznek a csatlakozási tárgyalások alatt, ha az idén nem egy demokrácia iránt elkötelezett kormány kerül hatalomra, amelyik tiszteletben tartja az emberi jogokat. Günther Verhaugen EU-biztos kemény hangú levelében sürgős tájékoztatást kért Romániától a gyermekek külföldi örökbefogadásakor alkalmazott gyakorlatról. /Magyarázatot kér Brüsszel Romániától. Újabb fenyegetések a csatlakozási tárgyalások felfüggesztésére. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 6./
2004. február 7.
Michael Guest bukaresti amerikai nagykövet február 6-án tartott sajtóértekezletén leszögezte, jó választás volt a román kormány részéről a Bechtel cég. – Az észak-erdélyi autópálya-beruházás kapcsán a határ menti megyék országgyűlési képviselőinek találkozóját kezdeményezi Csontos János MSZP-s országgyűlési képviselő. Csontos János bemutatta azt a nyomvonal-tervet, amelyet a román kormány már elfogadott. /Román–magyar törvényhozók találkozását szorgalmazza. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 7./
2004. február 9.
Romániának lehetősége van arra, hogy 2005-ben elkezdje az uniós integrációval kapcsolatos dokumentumok ratifikációjának folyamatát, jelentette ki jan. 7-én Madridban Kovács László külügyminiszter, a Magyar Szocialista Párt elnöke, a Szocialista Internacionálé alelnöke. Az MSZP elnöke reményét fejezte ki, hogy Románia Bulgáriával együtt 2007-ben csatlakozik az Európai Unióhoz. – Elfogadhatatlan lenne felfüggeszteni Romániával a csatlakozási tárgyalásokat, ahogyan azt egy európai liberális képviselő javasolta – jelezte az Európai Parlament szocialista csoportja. Emma Nicholson liberális parlamenti képviselő, az Európai Parlament Romániával foglalkozó jelentéstevője úgy foglalt állást, hogy az uniónak fel kellene függesztenie a Bukaresttel folytatott csatlakozási tárgyalásokat. / Kovács László: Románia 2005-ben megkezdheti a ratifikációt. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 9./
2004. február 10.
Nem mond le Románia EU-csatlakozási tárgyalásainak felfüggesztésére vonatkozó indítványáról Emma Nicholson az Európai Parlament Romániával foglalkozó raportőre, jelentette be február 9-én tartott bukaresti sajtóértekezletén. A legfőbb kifogások közt ezúttal is a korrupciót, az igazságügyi reform késlekedését említette. Szót emelt a sajtószabadság megszegése ellen, az újságírók meghurcolásáról szóló esetek megsokasodásáról, a gazdaságilag kiszolgáltatott sajtóra nehezedő politikai nyomásról, több jelzést kaptak a rendőrség körében tapasztalt visszaélésekről, kegyetlenkedésekről is. – Neves európai és amerikai politikusok az elmúlt években közbenjártak a román kormánynál, hogy romániai gyermekeket lehessen örökbe adni külföldre az érvényben lévő embargó ellenére – hozták nyilvánosságra a február 9-i román lapok a Demokrata Párt elnöke, Traian Basescu által közölt információt. Számos amerikai, francia, olasz, görög, svájci, kanadai és izraeli politikus és tisztségviselő járt közben Bukarestnél, hogy a nemzetközi örökbefogadási tilalom ellenére romániai gyermekek külföldi szülőkhöz kerülhessenek. /Nicholson nem változtat álláspontján. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 10./
2004. február 10.
Február 9-én Funar, a Nagy-Románia Párt főtitkára, Kolozsvár polgármestere: bejelentette, hogy a megyeszékhelyen Erdélyi Holokauszt-múzeumot hoz létre. A szélsőségesen nacionalista városvezető természetesen csupán a bécsi döntés következtében Észak-Erdélyben végrehajtott zsidóellenes atrocitásokat kívánja a közvélemény elé tárni. Goldner Gábor, a kolozsvári zsidó hitközség elnöke szerint előbb például a Ion Antonescu utca nevét kellene megváltoztatni. – Ugyanakkor a Rodipet lapterjesztőnek sem kellene többet megengedni, hogy vasgárdista lapokat terjesszen, amelyekre elő lehet fizetni – mondta Goldner. Szerinte párhuzamosan kellene Holokauszt-múzeumot létrehozni Jászvásáron és Bukarestben is. /K. O.: Holokauszt-múzeumot létesítene a polgármester. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 10./
2004. február 12.
A Fidesz – Magyar Polgári Szövetség is aláírta azt a határozatot, amelyet az Európai Néppárt (EPP) hozott a Romániai Magyar Demokrata Szövetség támogatásáról – írta február 11-én megjelent számában az Erdélyi Riport /Nagyvárad/ . A hetilap emlékeztet arra, hogy az EPP múlt heti kongresszusán a kontinens meghatározó jobbközép politikusai az RMDSZ egyértelmű támogatásáról döntöttek, a szövetséget a romániai magyar közösség legitim képviselőjének fogadva el. A határozat meg sem említette a Magyar Polgári Szövetség, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács vagy a Székely Nemzeti Tanács célkitűzéseit. A kongresszus résztvevői szorgalmazták: az Európai Parlament ne függessze fel a csatlakozási tárgyalásokat Bukaresttel. – Történt mindez néhány nappal az Erdélyi Magyar Polgári Szövetség székelyudvarhelyi kongresszusa után – írta az Erdélyi Riport, felidézve: azon a fórumon Tőkés László református püspök, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke felkérte a Fideszt: az Európai Néppárt kongresszusán hívja fel a figyelmet az RMDSZ "identitászavarára". /A Fidesz is aláírta az Európai Néppárt határozatát az RMDSZ támogatásáról. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), febr. 12./
2004. február 12.
A háromszéki románok tiltakoznak a megye címerének ügyében, nem akarják elfogadni, hogy a megye jelképe legyen annak ősi címere. Előbb volt Háromszék, mint az e megyének címerét is megregulázó bukaresti törvény, továbbá mindenütt a megye lakosságának kell elfogadnia a címert. Az ellenzők célja, hogy megmutassák, itt ők az urak. /Benkő Levente: Gyökérkeresés vagy konjunktúraharc? = Krónika (Kolozsvár), febr. 12./
2004. február 12.
Háromszék lakosságát hivatalos címere körül évek óta folyik a huzavona a megyei tanács és a prefektúra között. A megyének továbbra sincs hivatalos címere, az egykori címert a magyar vezetésű megyei tanács logóként védte le a Szabadalmi és Védjegyhivatalnál (OSIM), és mindmáig ebben a formában használja. A Horia Grama vezette prefektúra azonban beperelte emiatt a megyei tanácsot. A bíróság alapfokon a prefektúrának adott igazat. Demeter János, a Kovászna megyei tanács elnöke jelezte, Bukarestben nyújtanak be fellebbezést a bírósági döntés ellen. Időközben a megyei önkormányzat ismét kezdeményezte a régi megyecímer hivatalos elfogadását. Ennek érdekében meghirdették a pályázatot, két jelentkező (mindketten magyarok) négy tervet adott le a tanács által kinevezett szakbizottságnak. Mindegyik terv a régi Háromszék-címer egy-egy módosított változata. Az Országos Heraldikai Bizottság már nem egy régi címert jóváhagyott, így elméletileg nincs akadálya, hogy Háromszék egykori emblémáját is hivatalosítsák. A 17. században megalkotott címer megtalálható az 1837-ben épült megyei könyvtár (az egykori megyeháza) épületének homlokzatán. A két világháború között nemcsak a helyi román közösség, hanem a bukaresti hatalom is elfogadta ezt a címerváltozatot. Négy évvel ezelőtt azonban ugyanez a címerterv a helyi románság képviselőinek ellenállásába ütközött. Akkor a román közösség képviselői egy másik címer elfogadása mellett kardoskodtak, melyen a jelenlegi szimbólumok mellett megjelent volna az ortodox kereszt és két árapataki motívumos tányér is. A szakbizottság azonban túlzsúfoltnak találta ezt a változatot. A címertervekről a háromszékiek véleményét is kikérik – mondta el Demeter János tanácselnök. Minden településen kifüggesztik a pályázatban részt vevő változatokat, és a lakosság véleményt mondhat, melyik címertervet tartja jobbnak. /Farkas Réka: Régen címert, ma „logót” használ a tanács. = Krónika (Kolozsvár), febr. 12./ „Semmi nem indokolja, hogy a régi Háromszék-címert újabbra cseréljék” – nyilatkozta W. Kovács András történész, az Erdélyi Múzeum-Egyesület tudományos kutatója. A szakember kifejtette, címereket csak nagyon kivételes esetben szokás megváltoztatni, a hatályos rendelkezések is csupán annyit írnak elő, hogy a megyecímerek esetében egységes pajzsformát és falkoronát kell használni, a többi motívumról nincsen szó. „Egy címer különben is annál értékesebb, minél régebbi” – tette hozzá a heraldikával behatóan foglalkozó kutató. /L. J.: Minél régebbi egy címer, annál értékesebb. = Krónika (Kolozsvár), febr. 12./
2004. február 12.
A Krónika Székelyudvarhelyen február 10-én lezajlott író-olvasó találkozóját az egyik olvasó „a város közéleti hangulatát tükröző pillanatképnek” nevezte. Csinta Samu felelős szerkesztő javaslatára előbb Orbán Viktornak a Hír TV által élőben közvetített országértékelő beszédét tekintették meg a jelenlevők. Ezt követően a Krónika főmunkatársa, Bakk Miklós a „Van-e élet az RMDSZ-en kívül?” kérdéssel fordult az est meghívottjaihoz. Ladányi László, az RMDSZ udvarhelyi polgármesterjelöltje leszögezte, szerinte még nem érkezett el annak az ideje, hogy a magyarországi konfliktusokat Erdélybe importáljuk, és ideológiák mentén politizálva megosszuk az erdélyi magyarságot. Kolumbán Gábor, a Civitas Alapítvány elnöke rámutatott, a civil szervezetek egy része függetlenítette magát az RMDSZ-től, és tevékenységükhöz európai uniós finanszírozási forrásokat kerestek. Véleménye szerint nem lesz tragédia, ha a romániai magyarságnak nem lesz parlamenti képviselete Bukarestben. Ugyanakkor jelezte, mindez elkerülhető, ha a hatalmat gyakorló RMDSZ partner a politikai pluralizmus megteremtésében. Szász Jenő polgármester közölte, az általa elnökölt Magyar Polgári Szövetség valamennyi magyarok által lakott régióban részt kíván venni a helyhatósági választásokon, a parlamenti választásokra pedig egy szindikátusi szerződést tart elképzelhetőnek az RMDSZ és az MPSZ között. /Mindkét fél véleménye jelen van. = Krónika (Kolozsvár), febr. 12./
2004. február 13.
Nemzetközi eszmecserét tartottak február 12-én Bukarestben, Közép- és Délkelet- Európa szakemberei az anyaországok és a határaikon túl élő nemzeti kisebbségek közötti viszonnyal foglalkoznak. A módosított kedvezménytörvény sem gazdasági, sem szociális értelemben nem sérti a magyar állampolgárokat, ugyanakkor segíti a határon túli magyarokat és azokat, akik tanulják vagy tanítják a magyar nyelvet – mondta a tanácskozáson Hárs Gábor, az Országgyűlés külügyi bizottságának MSZP-s alelnöke. Hárs Gábor szerint a határon túli magyarsággal kapcsolatban csak az a politika lehet sikeres, amely képes összhangba hozni két ország, illetve a nemzeti kisebbségek érdekeit. Mindennél fontosabb a megbékélés szempontja. /Anyaországok és kisebbségek. Nemzetközi eszmecsere Bukarestben. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 13./
2004. február 16.
Kudarcra van ítélve az erdélyi magyar történelmi egyházak egyezkedési kísérlete arra vonatkozóan, hogy megfelelő arányban vegyenek részt az erdélyi tévét működtető alapítványban. Nagy Zsolt az erdélyi tévét működtető Janovics Jenő Alapítvány elnöke, aki egyben az RMDSZ önkormányzatokért felelős ügyvezető alelnöke, elmondta, hogy az egyházak nem maradtak ki a kuratóriumból, hiszen Jakab Gábor római katolikus pápai káplán és Vetési László szórványmissziói lelkipásztor tagjai a testületnek. A Janovics Jenő Alapítvány az erdélyi magyar televízió létrehozására és működésének biztosítására hivatott. Az alapítvány létrehozói: Csép Sándor, a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének elnöke, Gálfalvi Zsolt, a Román Televízió Igazgató Tanácsának tagja, a Romániai Magyar PEN Club elnöke, Gáspárik Attila, az Országos Audiovizuális Tanács alelnöke, Markó Béla, az RMDSZ elnöke és Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke. Az alapítvány vezetését a kuratórium látja el. A kuratóriumi tagjai: Béres András filozófus, a marosvásárhelyi Színművészeti Egyetem rektora, Bíró Zoltán szociológus, a Kulturális Antropológia Műhely vezetője, Hatházi András színművész, Jakab Gábor római katolikus pap, a Keresztény Szó folyóirat főszerkesztője, Kovács András Ferenc költő, Marosi Barna író, Márton Árpád RMDSZ-képviselő, Nagy Ágnes közgazdász, a Román Nemzeti Bank igazgatótanácsának tagja, Nagy Zsolt az RMDSZ ügyvezető alelnöke, Tibori Szabó Zoltán újságíró, Varga Gábor, az Országos Szabadalmi Hivatal elnöke, Vetési László református lelkész, a Duna Televízió kuratóriumának tagja, Ungvári Zrínyi Imre filozófus, egyetemi adjunktus. A kuratórium elnöki tisztségére az alapítók Nagy Zsoltot nevezték ki. A kuratórium szakmai döntéseinek előkészítését szakmai tanácsadó testület segíti, amelynek tagjai: Barabási Győző, a Videoklip Stúdió igazgatója, Baranyi László televíziós szerkesztő, Bardócz Sándor a Román Televízió Kolozsvári Területi Stúdiója által sugárzott magyar adás főszerkesztője, Bartha Csaba, a Román Televízió Temesvári Területi Stúdiójának szerkesztőségi vezetője, Kacsó Sándor, a Román Televízió bukaresti magyar adásának főszerkesztője, Kádár Melinda televíziós szerkesztő, Maksay Ágnes televíziós szerkesztő, Székedi Ferenc a Csík Televízió főszerkesztője, Marius Tabacu, a Videopontes Stúdió igazgatója, valamint Xantus Gábor filmrendező. /Borbély Tamás: Összeállt az erdélyi magyar tévét létrehozók névsora. RMDSZ: Az egyházak nem maradtak ki a kuratóriumból. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 16./
2004. február 18.
Felnőtt egy nemzedék, amely aligha tud valamit Nagy Istvánról. Sokak számára egyszerűen egy író, mások magyar Makszim Gorkijnak, ismét mások a letűnt rendszer kiszolgálójának, haszonélvezőjének tartják. Mi hát az igazság? – tette fel a kérdést Nagy Károly, az író fia. Termékeny alkotó volt, több mint 30 kötete (regények, novellák, gyűjtemények, színdarabok, szociográfiák) látott napvilágot, publicisztikai írásait pedig még senki sem vette számba. Talán az egyetlen olyan kelet-európai író, akit mind a három rendszer cenzúrázott, s időnként üldözött. A királyi Romániában a sziguranca a szó szoros értelmében, majdnem agyonverte első kisregényéért, a bécsi döntés után a szamosfalvi börtönbe került. Nagy István a szocialistának induló társadalmi rendszer fegyelmezett katonája volt. Ahogy szaporodtak az aggasztó jelek, úgy vált a magatartása mindinkább kritikussá. Először 1952 januárjában került szembe a hivatalos pártvonallal. Arra próbálták rávenni, hogy mint a Bolyai Tudományegyetem akkori rektora, kezdeményezze a Bolyai és a Babes egyetemek egyesítését. Ezt elutasította, ezért úgynevezett "jobboldali elhajlás" címén leleplezték, mint jobboldali nacionalistát, s leváltották rektori tisztségéről (amelyet csak pártutasításra vállalt). Egy hónapig kényszerlakhelyen volt Bukarestben, s azzal vádolták, hogy Balogh Edgárral, Jordáky Lajossal s Teleki Béla gróffal együtt összeesküvést szőtt Észak-Erdély elszakítására. Szabadlábra helyezték, de titokban kizárták a pártból. Nagy István élete végéig megőrizte marxista meggyőződését. A hetvenes évekre már szilárd meggyőződése volt, hogy Kelet-Európában lényegileg letértek a marxi útról. /Nagy Károly: Ki is volt Nagy István? = Szabadság (Kolozsvár), febr. 18./
2004. február 18.
A háború utáni időszak román-magyar labdarúgó-mérkőzéseinek politikai vonatkozásairól, a sportmezbe bújtatott "hétköznapi sovinizmusról" szól az a dokumentumfilm, amelyet Varga Andrea történész készített, aki kilenc év óta folytat kutatómunkát Romániában a legkülönbözőbb témákban. A rendező korabeli levéltári dokumentumok tartalmával szembesíti a szemtanúkat, köztük volt magyar diplomatákat, magyar és román sportolókat, televíziós személyiségeket. Varga Andrea korábban is hallatott magáról a mozgóképes műfajban. Ő volt az alkotója a romániai – zsidókat és romákat sújtó – holokausztot feldolgozó három kísérleti játékfilmnek. Dokumentumfilm formájában dolgozta fel a romániai utcagyerekek helyzetét, akárcsak Nagy Imrének és társainak 1956 utáni snagovi száműzetését. Nemrég mutatták be Bukarestben a két román kollégájával, Andrea Andreescuval és Lucian Nastaséval együtt összeállított, Magyarok Romániában című, román nyelvű kétkötetes munkáját, amely az 1945 és 1968 közötti időszakot öleli fel. Ugyanígy feldogozták a romániai cigányság 1919 és 1944 közötti történetét, és külön kötet szól a romániai zsidók 1945 és 1965 közötti sorsáról. /Dokumentumfilm a "hétköznapi sovinizmusról". = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), febr. 18./
2004. február 20.
A Kolozs megyei prefektúrával való – mindeddig eredménytelen – levelezés folytatása mellett döntött az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának vezetősége a területi irodák alkalmazottaival Bukarestben tartott megbeszélésen. György Somai Gyöngyvér, a hivatal kolozsvári területi irodájának alkalmazottja hetek óta lakásán végzi a munkáját, az intézménynek ugyanis ki kell költöznie a református egyháznak visszaszolgáltatott ingatlanban levő irodahelyiségből. György Somai Gyöngyvér abban reménykedik, hogy az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának március 20-án, Kolozsváron tartandó rendezvényére ellátogató Cristian Jura államtitkár, a hivatal vezetője személyesen is meggyőződik majd arról, hogy a területi iroda állapota tarthatatlan, és intézkedni fog. Az etnikumközi hivatal kolozsvári irodájához tartoznak az erdélyi, partiumi és bánsági megyék, összesen tizenöt megye. Ezek szükségleteit az otthoni telefonját és saját számítógépét használó egyetlen alkalmazott látja el. /Salamon Márton László: Továbbra sincs irodája György Somai Gyöngyvérnek. = Krónika (Kolozsvár), febr. 20./
2004. február 20.
Február 19-én Kolozsváron bemutatták László Ferenc zenekutató Béla Bartók si muzica populara a romanilor din Banat si Transilvania című, az Eikon Kiadónál megjelent könyvét. A kötet bővített, átdolgozott változata egy korábban megjelentnek. A szerző hosszú évek óta kutatja Bartók Béla zenei munkásságát. Bartók több mint 3500 autentikus román dallamot gyűjtött. László Ferenc könyvét korábban két kiadó visszautasította. A könyv elnyerte a Romániai Zeneszerzők és Zenetudósok Egyesülete 2003. évi Zenetudományi díját, amelyet e hónap 27-én nyújtanak át a szerzőnek Bukarestben. /Farkas Imola: Bartók Béla és a román népzene. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 20./
2004. február 21.
Szemléletváltásnak tekintik az erdélyi magyarság képviselői, hogy az Európai Parlament külügyi bizottságának Romániáról szóló jelentése külön szorgalmazza a kisebbségi közösség aktuális gondjainak megoldását. Niculescu Tóni, az RMDSZ EU-integrációs kérdésekért felelős ügyvezető alelnöke kiemelte, hogy az EP jelentése külön említést tett a romániai magyarság helyzetéről. Az EP külügyi bizottsága további lépéseket vár Bukaresttől annak érdekében, hogy a romániai magyarság széles körben használhassa anyanyelvét az egyetemi és közoktatásban. Szilágyi Zsolt, a képviselőház külügyi bizottságának tagja az elmúlt 14 év egyik legsúlyosabb kritikájának tekinti a brüsszeli jelentést, amely szerinte a bukaresti kormánypolitika kettősségének tulajdonítható. „A kisebbségekről tett ajánlás is elmarasztalja Romániát, hiszen ezen a téren nálunk olyan elementáris dolgok sem teljesültek, mint amilyeneket a térség más államaiban már megoldottak. De kritika a jelentés az RMDSZ külpolitikája felé is, hiszen ha a szövetség nem lép fel erélyesebben az egyházi ingatlanok ügyében, akkor ezt a jelek szerint az EU-nak kell megtennie” – állapította meg a Krónikának Szilágyi. /Rostás Szabolcs: EP-ajánlás a kisebbségekről. = Krónika (Kolozsvár), febr. 21./
2004. február 21.
A NATO keretében folytatandó román–magyar katonai együttműködés, az euroatlanti integrációból adódó közös feladatok kérdése, a balkáni régió biztonságpolitikai helyzete egyaránt szerepelt Juhász Ferenc honvédelmi miniszter február 20-án Bukarestben tartott tárgyalásainak napirendjén. A honvédelmi tárca vezetője román kollégája, Ioan Mircea Pascu meghívására érkezett Bukarestbe. Román partnereivel – Ion Iliescu államfővel, Adrian Nastase miniszterelnökkel és Mircea Geoana külügyminiszterrel – áttekintette a kétoldalú katonai kapcsolatok helyzetét, az együttműködés fejlesztésének további lehetőségeit. Juhász beszámolt arról, hogy tárgyalásai baráti és konstruktív légkörben folytak. A két ország kapcsolatában meglévő nyitott kérdésekről is szó esett a megbeszéléseken. A magyar vendég felvetette az aradi Szabadság-emlékmű és a kolozsvári a magyar egyetemi karok ügyét, az évek óta húzódó katonasírok és emlékhelyek témáját. Ezek rendezése csak politikai szándék kérdése – állapította meg Juhász Ferenc. A két világháborúban Románia területén elesett magyar katonák sírjainak kialakítása ügyében Magyarország már biztosította a szükséges pénzügyi forrásokat – mondta a miniszter, hozzáfűzve, hogy e téren még engedélyeztetési problémák gátolják a megoldást. Juhász az észak-erdélyi autópályáról is tanácskozott vendéglátóival. Elmondta: Magyarországnak alapvető érdeke, hogy román területen felépüljön egy ilyen sztráda. Mircea Geoana külügyminiszter elmondta: Magyarország továbbra is Románia kiemelt partnere. Juhász biztosította Geoanát: Magyarországnak alapvető érdeke, hogy Románia mielőbb csatlakozzék az EU-hoz. Juhász Ferenc megbeszélést folytatott Markó Bélával, az RMDSZ elnökével. Markó megkérte a magyar minisztert: Magyarország továbbra is támogassa az Európai Unióban az autópálya ügyét. Kifejezte óhaját, hogy ne csökkenjenek a határon túli magyaroknak juttatandó támogatások. /Közös biztonságpolitika kialakítása a térségben. Juhász Ferenc honvédelmi miniszter bukaresti tárgyalásai. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 21./
2004. február 21.
Nem lehet autonómiát létrehozni, amíg Kovászna és Hargita megye a román állam támogatásából él. A két székely megye eltartottá vált, az elmúlt három évben jóval többet kapott a központtól, mint amennyit befizetett – jelentette ki Demeter János, a Kovászna megyei önkormányzat elnöke. Tulit Attila, a Székely Nemzeti Tanács alelnöke, a Magyar Polgári Szövetség háromszéki vezetője ezzel szemben az RMDSZ színeiben megválasztott vezetőket teszi felelőssé a régió erőteljes gazdasági romlásáért, és hangsúlyozta, el kell számolniuk eddigi munkájukkal. 2001-ben a Birtalan Ákos parlamenti képviselő által összeállított statisztikák még arról szóltak, hogy Erdélyből és a Székelyföldről sokkal több pénz megy Bukarestbe, mint amennyit visszakap a régió. Kovászna megye ugyan már akkor sem járt élen, ám a befizetések néhány százalékkal meghaladták a visszajuttatott összegeket. Az adatok kizárólag a költségvetési pénzekre vonatkoznak (nincsenek benne a különleges alapokból útjavításra és más beruházásokra folyósított összegek). A statisztikai adatok szerint Háromszéken a legkisebbek a fizetések Romániában, így a személyi jövedelemadóból összegyűlő összeg is alacsony, nagyon rosszak az ipari termelés mutatói, az ebből származó profitadóból és a hozzáadottérték-adóból (TVA) ugyancsak kevés gyűl össze, így tulajdonképpen nem lehet csodálkozni azon, hogy a megye nem járul hozzá túl nagy összeggel az országos költségvetéshez. Az elmúlt három évben a megyét elkerülték a külföldi befektetők is: míg 1996–2000 között több mint kétezer munkahelyet teremtettek a befektetők a megyeszékhelyen, 2000–2004 között alig száz új munkahely jött létre Sepsiszentgyörgyön. Háromszéken csak Sepsiszentgyörgy és Kézdivásárhely önfenntartó, a községek túlnyomó többsége saját bevételéből csak költségvetése 20– 30 százalékát képes előteremteni. Hargita megyében csupán Csíkszeredának és Székelyudvarhelynek jobb a helyzete, valamint néhány községnek, Farkaslakának, Korondnak, Zetelakának, Csíkszentkirálynak – ezek ugyanis saját jövedelmükből is boldogulni tudnának. Az RMDSZ vezetői egyelőre csak a rossz hírt jelentették be, egyúttal pedig ezzel próbálták meg igazolni az autonómiatörekvések rossz időzítését. Demeter János szerint létre kell hozni a Székelyföldi Fejlesztési Régiót, megerősíteni a térség gazdaságát, és azt követően lesz értelme az autonómia kiharcolásának. „A tervek megvalósításához azonban hatalmon kell maradnia az RMDSZ-nek” – hangsúlyozta a tanácselnök. /D. Balázs Ildikó, Farkas Réka: Bukarest tartja el a Székelyföldet. = Krónika (Kolozsvár), febr. 21./
2004. február 21.
A Romániai Magyar Szó csak szerkesztőségi kommentárral hozta le Dénes László közleményét. Az Erdélyi Napló főszerkesztője szerint a megjelenendő új nagyváradi napilapról közölt adatok nem felelnek meg a valóságnak. Ahelyett, hogy a Romániai Magyar Szó felvilágosítaná az új lapról az olvasókat, rágalmazással vádol és fenyegetőzik. /Cáfolat van, válasz nincs. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 21./ Balla Tünde tudósítása /Magyar lapot ad ki a Micula médiabirodalom, Romániai Magyar Szó, febr. 19./ valótlan állítások és alattomos sejtetések kompilációja, írta Dénes László. Bihar megyében nem kerül a standokra Reggel címen semmiféle új napilap. „Micula-médiabirodalom" néven ugyanis nem létezik olyan kiadó, amely ezen a címen magyar nyelvű lapot szándékozna indítani. (Az Euro Media Kiadói és Sajtóház valóban tervezi egy megyei napilap indítását, de más címmel.) Ő az Erdélyi Napló hetilapnak nem a korábbi főszerkesztője, hanem a jelenlegi, helyesbített. Balla Tünde megkereshette volna, hogy nyilatkozzon a tervezett napilap politikai beállítottságáról. /Dénes László: Még nincs, de már földbe döngölik. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 21./ Balla Tünde válaszolt Dénes László írására. Futótűzként terjednek Nagyváradon az információk. Miért kellene egy újságalapításnak titokban maradnia? – kérdezte. /Balla Tünde: Egy válaszadás margójára… = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 21./
2004. február 23.
A Demokrata Párt felsőházi frakciója megszűnt, és ezzel együtt a csoport összes tisztségei is. Markó Béla szövetségi elnök, az RMDSZ február 19-i bukaresti sajtóértekezletén Puskás Bálintot a szenátus alelnökeként mutathatta be. A kormánypárt azt kérte, hogy a mostani ülésszakon az RMDSZ nyerje el ezt a funkciót. A szavazásnál az RMDSZ elnyerte az alelnöki tisztséget, Frunda György pedig az emberjogi, kisebbségvédelmi bizottság elnöke lett. /Béres Katalin: Puskás Bálint – szenátusi alelnök. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 23./
2004. február 23.
Február 16-án a bukaresti Magyar Kulturális Központban megnyílt az erdélyi születésű, de Budapesten élő Józsa Judit kerámiaszobrainak kiállítása. Józsa Judit 1974-ben született Korondon, a több nemzedéken át fazekassággal foglalkozó Józsa családban. Tizennyolc éves korában saját módszert kezdett alkalmazni: az úgynevezett hajtogatós technikát. Bemutatkozott már Hollandiában, az Egyesült Államokban és Kanadában is. Elsősorban népművésznek vallja magát, de az 1996-ban Ópusztaszeren kiállított Honfoglalás című történelmi sorozatával, úgy véli, meghaladta ezt a besorolást. A harminc darab 30-40 cm-es figurából álló szoboregyüttes érdekessége, hogy hiteles leletek alapján készült, korhűen ábrázolja a ruhákat, szerszámokat, a hét vezér alakját és a csodaszarvas legendáját. Említésre méltó még az Árpád-házi szenteket ábrázoló sorozata. /Gáspár Hajnal: Józsa Judit keramikus kiállítása. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 23./
2004. február 24.
Tízosztályosra nőtt a kötelező oktatás, ezentúl tíz év alatt tanítják meg azt a tananyagot, amit eddig nyolc év alatt tettek, és több idő jut az ismétlésre, begyakorlásra. Ezt vetíti előre az I–II. osztályok jóváhagyott új tanterve, és minden bizonnyal ilyen irányú lesz a változás a IX. osztályos tantervekben is, melyek még nem készültek el. A szovátai tanácskozás résztvevői megállapíthatták, a kezdő osztályoknak új tankönyveket lehet írni, csakhogy amíg ez az I–II. osztályok számára már most elkezdhető, tanterv hiányában a IX. osztályok számára csak 2005-re készülhetnek el. A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége /RMPSZ/, az oktatási minisztérium kisebbségi főosztálya, az Erdélyi Tankönyv Tanács (ETT) képviselői, valamint Kovászna és Hargita megye főtanfelügyelői a múlt héten áthidaló javaslatokat fogalmaztak meg a szovátai Teleki Oktatási Központban tartott megbeszélésükön. Felkérés született az elemi osztályok tankönyveinek megírására, a IX. osztályokban pedig ősztől a meglévő magyar tankönyveket használják, de követik a tantervi módosításokat. Szó volt az érettségi és a pedagógusok versenyvizsgája versenytételeinek magyar nyelvre fordításáról is. A tavalyi tapasztalat azt igazolja, a tételek Bukarestben történő fordítása szakmailag nem kielégítő, a helyben fordítás ellenben bevált a pótérettségin, ezért idénre is ezt a változatot javasolják. Kovászna és Hargita megye főtanfelügyelői felajánlották, hogy mindkét országos vizsgára e két tanfelügyelőség szervezésében fordítják le a tételeket, és megfelelő biztonsági feltételek mellett továbbítják azokba a megyékbe, ahol magyar nyelven vizsgáztatnak. /(fekete): Most lépjenek a magyar tankönyvírók. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 24./
2004. február 25.
Amerikai, francia és olasz szülőkhöz kerül az a huszonnégy háromszéki elhagyott gyermek, akiknek örökbeadásáról idén januárban értesítette a megyei gyermekjogvédelmi hivatalt az örökbeadásokkal foglalkozó országos hatóság. Vass Mária igazgató, a megyei gyermekjogvédelmi igazgatóság vezetője elmondta, többségében hivatásos nevelőszülőknél nevelkedő, négy év fölötti gyermekekről van szó, akiknek iratcsomóját közel két éve Bukarestbe kérte az örökbeadási hatóság. A gyermekvédelmi igazgató leszögezte, a kormányrendelet szerint csak azok a gyermekek mehetnek el, akiknek örökbeadásáról a rendelet életbelépése előtt rábólintott a kormány. /(fekete): Háromszékről huszonnégy gyermeket visznek. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 25./
2004. február 26.
Adrian Nastase miniszterelnök február 25-én munkalátogatást tett az Európai Bizottságnál és az Európai Parlamentben, hogy megerősítse a kormány politikai elkötelezettségét a reformok végig vitele iránt. Nastase találkozott az Európai Parlament /EP/ elnökével. A miniszterelnök kifejtette, a bukaresti kormány eltökélt szándéka az európai integrációhoz szükséges reformok folytatása gyorsított ütemben. Az EU igazodik a Románia számára kidolgozott csatlakozási menetrendhez, ha az ország folytatja a reformokat és az uniós joganyag gyakorlatba ültetését, jelentette ki Pat Cox, az Európai Parlament elnöke. A miniszterelnök brüsszeli programján Romano Prodi EB- elnökkel és Günter Verheugen bővítési biztossal való megbeszélés is szerepelt. A román delegáció tagja Mircea Geoana külügyminiszter, Alexandru Farcas integrációs miniszter, valamint Vasile Puscas főtárgyaló is. /Támogatókeresőben Brüsszelben. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 26./
2004. február 26.
Románia szorgalmazza a Magyarországon élő románok parlamenti képviseletének biztosítását – hangoztatta Bukarestben Titus Corlateanu, a határon túli románok hivatalának vezetője sajtóértekezletén. Corlateanu szerint a román államnak ez az elvárása főleg a magyar ellenzékre, s azon belül is elsősorban a Fideszre vonatkozik, amely gyakran abban volt érdekelt, hogy a magyarországi politikai vitákat áthelyezze a határon túlra, "mesterséges feszültségeket" gerjesztve. Bogdan Niculescu Duvaz, a kormánypárt, az SZDP szóvivője bejelentette: a kormánypárt felmutatja a határon túli románok előtt, mi mindent tett értük a román kormány. Az eredmények között említette, hogy a kettős állampolgársággal rendelkező határon túli románok tisztségeket tölthetnek be a romániai közéletben. Örökség esetén anyaországi lakhellyel is rendelkezhetnek. /Biztosítsák a magyarországi románok parlamenti képviseletét! = Szabadság (Kolozsvár), febr. 26./
2004. február 26.
A bukaresti tárlat után Marosvásárhelyen, a Bernády Házban láthatók a Kossuth- és Munkácsy- díjas Kő Pál szobrászművész kis méretű szobrai, rajzai, plakettjei, érmei. A millennium évében Budapesten, a Gellért-hegyen felavatták Kő Pál négy méteres Szent Istvánt ábrázoló lovas szobrát. A marosvásárhelyi kiállítást a bukaresti Magyar Kulturális Központ szervezte, melynek vezetője és munkatársa, Beke Mihály András és Vári Attila is jelen volt a megnyitón. Sütő András egy korábban hozzá írt levelével köszöntötte a művészt. /Máthé Éva: Kő Pál Marosvásárhelyen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 26./
2004. február 26.
A bukaresti tárlat után Marosvásárhelyen, a Bernády Házban láthatók a Kossuth- és Munkácsy- díjas Kő Pál szobrászművész kis méretű szobrai, rajzai, plakettjei, érmei. A millennium évében Budapesten, a Gellért-hegyen felavatták Kő Pál négy méteres Szent Istvánt ábrázoló lovas szobrát. A marosvásárhelyi kiállítást a bukaresti Magyar Kulturális Központ szervezte, melynek vezetője és munkatársa, Beke Mihály András és Vári Attila is jelen volt a megnyitón. Sütő András egy korábban hozzá írt levelével köszöntötte a művészt. /Máthé Éva: Kő Pál Marosvásárhelyen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 26./
2004. február 27.
A Magyar Villamos Művek Rt. és a román Transelectrica SA. 400 kilovoltos távvezetéket építene Békéscsaba és Nagyvárad között, a létesítés közös szándékáról február 25-én dokumentumot írtak alá Bukarestben. Magyar oldalon mintegy 35 kilométer, a román oldalon mintegy 97 kilométer hosszú távvezeték létesülne. Az új távvezeték a kapcsolódó beruházásokkal együtt magyar részről 14–15 millió euró, román részről mintegy 25 millió euró ráfordítást jelent. A beruházás a tervek szerint 2007-ben készülne el. A tervezett távvezeték az egységesülő európai árampiac fontos regionális kapcsolatát teremti meg a két ország között. A Békéscsaba–Nagyvárad 400 kilovoltos távvezeték megépítésével a második távvezetéki kapcsolat jön létre Magyarország és Románia között, amely összeköti a két nemzeti villamosenergia-rendszert. Az összekapcsolás fő indoka, hogy küszöbön áll a délkelet-európai villamosenergia-rendszer csatlakozása az európai egyesített villamosenergia-rendszerhez (UCTE). Ennek eredményeként ugyanis várhatóan nőni fognak ebben a relációban a villamosenergia-szállítások. Az összekapcsolást eddig csak csak az Arad és Sándorfalva közötti 400 kilovoltos távvezeték biztosította. /MVM-Transelectrica megállapodás. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 27./
2004. március 3.
Március 2-án a képviselőház és a szenátus együttes ülésén elfogadták a közösségi ingatlanok visszaszolgáltatásáról szóló törvény egyeztetett változatát. A jogszabály tartalmi szempontból, illetve az ingatlan-visszaadási folyamat gyakorlati elemeinek tekintetében az egyházi ingatlanok visszaadásáról szóló törvényben foglaltakhoz hasonló. Kötő József, az EMKE elnöke fontos lépésként értékelte a jogszabály elfogadását, hiszen ezáltal lehetőség nyílik a civil és önszerveződés útján létrejött egyesületek és alapítványok vagyonának visszaszolgáltatására is. A törvény értelmében kérelmezők lehetnek azok a jogi személyek (pl: Erdélyi Múzeum-Egyesület, Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület, Erdélyi Kárpát Egyesület) vagy kisebbségi közösségek, amelyeknek ingatlan vagyonát 1940. szept. 6. és 1989. dec. 22. között jogtalanul elkobozták. Ebbe a kategóriába sorolható például a bukaresti Petőfi Ház, illetve a temesvári Magyar Ház is. Szintén elfogadta a parlament két háza az ingatlan-visszaadás felgyorsításáról szóló sürgősségi kormányrendeletet, amelynek legfontosabb kitétele az 1989 után napjainkig törvénytelenül elidegenített egyházi ingatlanok visszaperelhetőségéről szól. Az RMDSZ által is szorgalmazott előírás lényege, hogy a perújrafelvétel jogával az egyházak a törvény hatályba lépésétől számított további 6 hónapig élhetnek. /P. A. M.: Visszaszolgáltatják a közösségi ingatlanokat. Kötő József: Érdemes visszaszerezni az elkobzott gazdagságot. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 3./
