Bihar és a magyarországi Hajdú- Bihar megye közti kistérségi együttműködésben és kapcsolattartásban nélkülözhetetlen a közlekedés javítása, az utak építése. A két szomszédos határ menti megye önkormányzati vezetői fogalmazták ezt meg múlt hét végén Berettyóújfaluban azon az egynapos értekezleten, amelynek főtémája az úthálózat bővítése, pontosabban a kelet-magyarországi gyorsforgalmi utak, autósztrádák kiépítése volt. Autósztrádák ügyében rendszeresen tárgyal egy román és egy magyar kormányközi tagbizottság. A két hasonló múltú és rangú város, Debrecen és Nagyvárad számos területen együttműködhet, a gazdasági partnerkapcsolatok is erősödhetnek, vélte a debreceni polgármester. /(Balla Tünde): Szállításügyi lobbi Hajdú-Bihar és Bihar között. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 3./
2002. április 26.
Három esztendős kihagyást követően rendezték meg Zilahon a tanítóképzősök a Ki mit tud? elnevezésű megyei vetékedőt gimnazisták és középiskolások részére. Désháza, Ipp, Kárásztelek, Sarmaság, Szilágycseh, Szilágynagyfalu, Szilágypanit, Szilágysomlyó és Zilah iskoláiból érkezett versenyzők vers- és prózamondás, színjátszás, népdal, könnyűzene, hangszer, népi és modern tánc kategóriákban nevezhettek be. Lehet, hogy ez az utolsó megyei verseny. A szervező XII. osztállyal ugyanis megszűnik Zilahon a magyar nyelvű óvó- és tanítóképzés; remélni lehet csak, lesz még iskola, amely folytatni fogja a megyei diákjainak művészeti seregszemléjét. /(Fejér László): Utolsó a jubileumi rendezvény. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 26./
2002. április 30.
A csángók román eredetét próbálták alátámasztani egy bukaresti szemináriumon
Ez alkalommal mutatták azonban be a Bukaresti Tudományegyetem és a CURS közvéleménykutató-intézet Moldvában készített felmérését is, mely szerint a csángók többsége román nemzetiségűnek érzi magát. A rendezvényre eredetileg nem kaptak bebocsáttatást a csángómagyarok képviselői, végül azonban néhány szó erejéig megszólalhattak. Számos Európa tanácsi dokumentumot felülvizsgálnak, ha új elemek válnak ismertté, vagy az események tovább fejlődnek – jelentette ki a Krónikának Vasile Dancu tájékoztatási miniszter. A miniszter szerint az Európa Tanács jelentéstevői minden bizonnyal megtalálják annak a lehetőségét, hogy ajánlásaikat felülvizsgálják, és úgy fogalmazzák meg azokat, hogy a valóságot tükrözzék. Arra a kérdésre, hogy miért nem hívták meg a szemináriumra azokat a történészeket, akik a csángók magyar eredetét vallják, a miniszter kijelentette, Budapestre, vagy Csíkszeredába sem hívták meg a Román Akadémia képviselőit, amikor ott hasonló rendezvényeket tartottak. Vasile Dancu hozzátette, ha egy közösség kéri az anyanyelvi oktatást, azt a román törvények szerint kell megadni, nem szükséges ehhez az Európa Tanács ajánlása. A felmérés szerint a megkérdezetteknek mindössze fél százaléka vallotta magát csángó nemzetiségűnek. 93 százalék román, 5,5 százalék magyar nemzetiséget mondott a kérdezőbiztosoknak. A felmérésben külön kérdések vonatkoztak azokra, akik magukat csángónak tekintették, (13 százalék) és azoknak, akiket a környezetük csángónak tekint, de ők maguk nem érzik magukat annak (13 százalék). A két csoport összeadásával meghatározott csángóknak kilencven százaléka beszéli – a felmérés szerint – a csángó nyelvet, 62 százalékuk otthon a családban is ezt a nyelvet használja, 7 százalékuk mondta magyarnak, 31 százalékuk románnak a család nyelvét. A felmérés szerint a családban csángó nyelven beszélőknek csupán 2 százaléka szeretné, ha gyermekei magyar tannyelvű iskolába járnának. Ugyanennek a csoportnak a 3 százaléka szeretné, ha a templomokban magyar nyelven miséznének. A szeminárium résztvevői között volt Eugen Simion, a Román Akadémia elnöke és Vasile Dancu tájékoztatási miniszter mellett Ecaterina Andronescu oktatásügyi miniszter, Valer Dorneanu, a képviselőház elnöke és Petru Ghergeli iasi-i római katolikus püspök. Borbély László képviselő személyesen vitte be az előzőleg kitiltott Bartha Andrást, a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének elnökét, Nyisztor Tinkát, a pusztinai Szent István Egyesület elnökét, és a klézsei Istók Györgyöt a terembe. A nemzetköziként meghirdetet szemináriumot – amint a kizárólag angol nyelven kitűzött transzparens is jelezte – elsősorban a bukaresti nagykövetségek képviselőinek szánták. Közülük azonban csak néhányan jelentek meg a rendezvényen, a fordítóknak nem akadt dolguk, valamennyi előadó román nyelven tartotta meg előadását. Meghívták az Európa Tanács csángó-jelentését elkészítő Tytti Isohookana Asunmaa képviselőasszonyt is, aki azonban egyéb elfoglaltságaira hivatkozva távol maradt.
Demény Lajos történész épp hogy megszólalhatott. Nyisztor Tinka azt mondta el, hiányolta a tudományos érvelések sorából az asszimiláció kifejezést. „Csángó nyelv nincsen, csupán a magyar nyelv dialektusairól beszélhetünk” – jelentette ki. A rendezvény vége felé Szilágyi Zsolt képviselő üdvözölte, hogy az Európa Tanács és a Helsinki Emberjogi Bizottság után a román kormány is elkezdett figyelni a csángók kérdésére, de – mint elmondta – szerencsésebb lett volna, ha a konferencia nem a múlttal, a csángók eredetével, hanem a jövővel, az Európa Tanács ajánlásaival foglalkozott volna. A klézsei Istók György úgy sommázta a szemináriumon szerzett tapasztalatait: „Hét évvel ezelőtt karóval próbálták kiverni egy klézsei gyűlésen a fejünkből a magyarságot, most a szavak eszközét találták meg. Finomodtak a módszerek.”
/Gazda Árpád: Strasbourgba üzentek csángó-ügyben. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 30./
2002. április 30.
A csángók román eredetét próbálták alátámasztani egy bukaresti szemináriumon
Ez alkalommal mutatták azonban be a Bukaresti Tudományegyetem és a CURS közvéleménykutató-intézet Moldvában készített felmérését is, mely szerint a csángók többsége román nemzetiségűnek érzi magát. A rendezvényre eredetileg nem kaptak bebocsáttatást a csángómagyarok képviselői, végül azonban néhány szó erejéig megszólalhattak. Számos Európa tanácsi dokumentumot felülvizsgálnak, ha új elemek válnak ismertté, vagy az események tovább fejlődnek – jelentette ki a Krónikának Vasile Dancu tájékoztatási miniszter. A miniszter szerint az Európa Tanács jelentéstevői minden bizonnyal megtalálják annak a lehetőségét, hogy ajánlásaikat felülvizsgálják, és úgy fogalmazzák meg azokat, hogy a valóságot tükrözzék. Arra a kérdésre, hogy miért nem hívták meg a szemináriumra azokat a történészeket, akik a csángók magyar eredetét vallják, a miniszter kijelentette, Budapestre, vagy Csíkszeredába sem hívták meg a Román Akadémia képviselőit, amikor ott hasonló rendezvényeket tartottak. Vasile Dancu hozzátette, ha egy közösség kéri az anyanyelvi oktatást, azt a román törvények szerint kell megadni, nem szükséges ehhez az Európa Tanács ajánlása. A felmérés szerint a megkérdezetteknek mindössze fél százaléka vallotta magát csángó nemzetiségűnek. 93 százalék román, 5,5 százalék magyar nemzetiséget mondott a kérdezőbiztosoknak. A felmérésben külön kérdések vonatkoztak azokra, akik magukat csángónak tekintették, (13 százalék) és azoknak, akiket a környezetük csángónak tekint, de ők maguk nem érzik magukat annak (13 százalék). A két csoport összeadásával meghatározott csángóknak kilencven százaléka beszéli – a felmérés szerint – a csángó nyelvet, 62 százalékuk otthon a családban is ezt a nyelvet használja, 7 százalékuk mondta magyarnak, 31 százalékuk románnak a család nyelvét. A felmérés szerint a családban csángó nyelven beszélőknek csupán 2 százaléka szeretné, ha gyermekei magyar tannyelvű iskolába járnának. Ugyanennek a csoportnak a 3 százaléka szeretné, ha a templomokban magyar nyelven miséznének. A szeminárium résztvevői között volt Eugen Simion, a Román Akadémia elnöke és Vasile Dancu tájékoztatási miniszter mellett Ecaterina Andronescu oktatásügyi miniszter, Valer Dorneanu, a képviselőház elnöke és Petru Ghergeli iasi-i római katolikus püspök. Borbély László képviselő személyesen vitte be az előzőleg kitiltott Bartha Andrást, a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének elnökét, Nyisztor Tinkát, a pusztinai Szent István Egyesület elnökét, és a klézsei Istók Györgyöt a terembe. A nemzetköziként meghirdetet szemináriumot – amint a kizárólag angol nyelven kitűzött transzparens is jelezte – elsősorban a bukaresti nagykövetségek képviselőinek szánták. Közülük azonban csak néhányan jelentek meg a rendezvényen, a fordítóknak nem akadt dolguk, valamennyi előadó román nyelven tartotta meg előadását. Meghívták az Európa Tanács csángó-jelentését elkészítő Tytti Isohookana Asunmaa képviselőasszonyt is, aki azonban egyéb elfoglaltságaira hivatkozva távol maradt.
Demény Lajos történész épp hogy megszólalhatott. Nyisztor Tinka azt mondta el, hiányolta a tudományos érvelések sorából az asszimiláció kifejezést. „Csángó nyelv nincsen, csupán a magyar nyelv dialektusairól beszélhetünk” – jelentette ki. A rendezvény vége felé Szilágyi Zsolt képviselő üdvözölte, hogy az Európa Tanács és a Helsinki Emberjogi Bizottság után a román kormány is elkezdett figyelni a csángók kérdésére, de – mint elmondta – szerencsésebb lett volna, ha a konferencia nem a múlttal, a csángók eredetével, hanem a jövővel, az Európa Tanács ajánlásaival foglalkozott volna. A klézsei Istók György úgy sommázta a szemináriumon szerzett tapasztalatait: „Hét évvel ezelőtt karóval próbálták kiverni egy klézsei gyűlésen a fejünkből a magyarságot, most a szavak eszközét találták meg. Finomodtak a módszerek.”
/Gazda Árpád: Strasbourgba üzentek csángó-ügyben. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 30./
2004. január 6.
Beke Mihályt szeptemberben nevezték ki Magyarország Bukaresti Kulturális Központjának igazgatói tisztségébe. A villa magyar szigetet képez a román tengerben. Beke Mihály itt született, ebben az utcában nőtt fel. Apja, Beke György szerkesztő, íróemberként került ide. A központnak van rendszeresen ide látogató közönsége, amelyet jobbára lelkészek, egyetemi tanárok és hallgatók, újságírók képeznek. A bukaresti Petőfi Ház egy részében jelenleg homoszexuális bár működik, ami alaposan visszaveti a kulturális élet iránti érdeklődést. Remélhető, hogy a bérleti szerződés lejárta után az ingatlant újra átveheti a tulajdonos, a bukaresti magyarság. Beke Mihály elmondta, hogy két hónappal ezelőtt megszervezték az európai nyelvek napját, s akkor a magyar nyelvkurzusok iránt is volt az érdeklődés a románok részéről. Koncerteket, képzőművészeti kiállításokat szerveznek, nagy sikerrel. /Balta János: Magyar sziget román tengerben. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 6./
2004. január 9.
Szilágyi Domokos (1938-1976) erdélyi költő Plugor Sándor (1940-1999) grafikusművész rajzaival illusztrált Öregek könyve című, 1976-ban Bukarestben közreadott verseskönyvének a hasonmás kiadását jelentette meg a veszprémi Kollázs Kiadó, amely a magyar kultúra napja tiszteletére január 22-én Sepsiszentgyörgyön, Kolozsvárott, Budapesten és Veszprémben mutatja be a kötetet. – A kötet nem jelenhetett volna meg Horváth Balázs veszprémi országgyűlési képviselő támogatása nélkül – jelezte Nagy Károly, a könyvkiadó vezetője. /Szilágyi Domokos hasonmás–kötete a magyar kultúra napjára. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jan. 9./
2004. január 10.
A Magyarok Világszövetségének Sajtószolgálata közleménye szerint botrányosra sikeredett a Siculicidium 240. évfordulóján, a Madéfalván szervezett megemlékezés. A helybeli polgármester 240 évvel korábbi elődjét Bécs, magát pedig Bukarest képviselőjének nevezte. A magyar kormány hivatalos képviselője, Bálint-Pataki József , a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke előre megírt beszédében történelmi tényeket másított meg. A 200 székely életét kioltó és ezreket hontalanná tevő vérengzésért magukat az ősi jogaikat petíció átadásával megvédeni készülő áldozatokat tette felelőssé. Az előzetes megegyezés ellenére a Magyarok Világszövetségének elnöke nem mondhatta el beszédét. Blága Béni polgármester közölte, hogy a nagy hideg miatt változott a műsor, és a szabadtéren egyetlen beszéd hangzik majd el, a magyar kormány képviselőjének köszöntője. Az MVSZ elnökének beszédére ezt követően, a művelődési házban folytatódó ünnepség keretében kerül sor. Ennek ellenére a polgármester is mondott beszédet, majd Bálint-Pataki József következett, majd további három beszéd hangzott el, és a szabadtéri megemlékezés több mint két órát tartott. A Magyarok Világszövetsége vezetői nem beszélhettek. Patrubány Miklós, az MVSZ elnöke szerint emögött politikai szándékok vannak. /Bizarr megemlékezés Madéfalván. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 10./
2004. január 13.
A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) kinyilvánítja igényét, hogy Románia EU-csatlakozásának előzetes feltételeként kezeljék Székelyföld autonómiájának kérdését – jelentette ki Csapó József, az SZNT elnöke január 12-én Budapesten, miután Németh Zsolt fideszes képviselővel tárgyalt. Az SZNT autonómiatörekvései nem különböznek az RMDSZ 1993-ban megfogalmazott hármas autonómiakoncepciójától – mondta Csapó József. Hozzátette: amióta az RMDSZ 1996 nyarán kormányzati szerepet vállalt, az autonómiatörekvéseket nem tudta kellőképpen képviselni. Mint elhangzott, legkésőbb február közepéig a román parlament elé terjesztik a székelyföldi autonómiáról szóló törvénytervezetet. Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke közölte: támogatja, hogy a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) következő ülésére az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és az SZNT képviselőit is hívják meg. "Január 17-re összehívtam a Székely Nemzeti Tanácsot a módosított és kiegészített autonómiastatútum jóváhagyására" – jelentette ki Csapó József, az SZNT elnöke. Csapó József elmondta: a román szenátus és képviselőház frakcióvezetői mellett a magyar parlament frakcióvezetőit egyaránt megkeresték az autonómia ügyének támogatása érdekében, és utóbbiak közül egyelőre csak a Fidesz reagált erre. "Az SZNT alkotmányos, a demokráciákra jellemző eszközöket használ és csakis azokat" – szögezte le a szervezet vezetője. Csapó József közölte, hogy az SZNT vezetői az RMDSZ parlamenti frakcióvezetőivel is találkoztak, és ismertették álláspontjukat az autonómiáról. Azzal kapcsolatban, hogy Kovács László külügyminiszter egy néhány héttel ezelőtti nyilatkozatában "veszélyesnek" tartotta, hogy az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) és az SZNT "bizonyos értelemben az RMDSZ belső ellenzékeként jött létre", Csapó József azt mondta: ha valaki meg akar maradni szülőföldjén őshonosként, tényleges egyenlőségben, akkor nem mondhat le arról, hogy saját kebeléből választott elöljárók révén saját sorsáról döntsön. "Az autonómiáért való küzdelmet nem szabad olyan politikai eszközként felhasználni, ami megoszthat egy közösséget" – fűzte hozzá. Németh Zsolt fontosnak nevezte, hogy a magyar kormányzat "világosan és egyértelműen kötelezze el magát az autonómia támogatása mellett". Egyben felajánlotta, hogy a Fidesz nemzetközi kapcsolatain keresztül támogatni fogja az autonómia ügyét. A fideszes képviselő azt is rendkívül lényegesnek tartja, hogy "a román hatalom szüntesse be mindazok zaklatását, akik Erdélyben kiállnak az autonómia mellett". Kitért arra, hogy az SZNT tavaly októberi megalakulását "olyan atrocitások kísérték, amelyek ellentétben állnak az alapvető európai normákkal". "Támogatjuk Románia EU-csatlakozását, Bukarestnek pedig meg kell felelnie az alapvető demokratikus európai normáknak, így például a véleménynyilvánítás és a gyülekezés szabadságának" – mondta Németh Zsolt. Megjegyezte, hogy az SZNT az európai szervezetek ajánlásai alapján jár el. Ennek kapcsán arra is kitért, hogy az Európa Tanácsban nemrég az európai autonómia charta kidolgozására tettek javaslatot. /Németh–Csapó megbeszélés Budapesten. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 13./
2004. január 13.
Bukarestig vezetnek a Hargita megyei erdőirtások szálai – jelentette ki január 12-én Garda Dezső RMDSZ-képviselő. Garda Dan Coriolan Simedru liberális képviselővel közösen Kolozsváron tartott sajtótájékoztatót, amelyen elmondták: habár a törvénytelenségek bizonyítottak, a hatóságok nem hajlandók lépni a milliárdos erdőirtások ügyében. Az állami szervek akadályozzák a Hargita megyei erdőirtások ügyében a képviselőház visszaéléseket vizsgáló bizottsága által indított kivizsgálást – állítja Garda Dezső RMDSZ-es és Dan Coriolan Simedru PNL-s képviselő. A két bizottsági tag felkérésére az Országos Ellenőrző Hivatal szervei is kivizsgálást indítottak a Hargita megyei falopások ügyében. Megállapították, hogy a gyergyói erdészeti hivatal hamis adatokkal kiállított dokumentumokkal adott tovább nagy mennyiségű faanyagot a gyergyószárhegyi Erdőtulajdonosok Egyesületének, a „manővereknek” köszönhetően több mint 20 ezer köbméternyi fenyő „egyszerűen elpárolgott”. A jelentés szerint az így okozott anyagi kár kilencmilliárd lejre rúg. A dokumentum tizennégy nevet sorolt fel, akik ellen a pénzügyőrség bűnvádi eljárás indítását kérte. A fakitermelési vállalatok gyakran az erdészek vagy az erdészeti igazgatóság tulajdonában vannak. A környezetvédelmi rendőrség eljárás indítását kéri Laczkó Terézia, a csíkszeredai erdészeti igazgatóság főmérnöke, valamint Melles Előd, a Gyergyói Erdészeti Hivatal vezetője ellen, hivatali mulasztás miatt. /L. L.: A fatolvajokat védik az állami szervek. = Krónika (Kolozsvár), jan.13./
2004. január 14.
Krebsz János, a bukaresti Hungarológia Tanszék magyarországi vendégtanára a Romániai Magyar Szóban naponta jelentkezik. A gyűlöletbeszédről írt, példának hozva, hogy a Tilos Rádióban szentestén egy műsorvezető azt találta mondani: kiirtanám az összes keresztényt. „Azóta hetek teltek el, s nem érkezett híradás arról, hogy valahol is üldözni kezdték volna Jézus követőit, és arról sem, hogy valamelyik keresztény gyülekezet a kijelentés nyomán ki akarna vándorolni vagy vatikáni állampolgárságért folyamodott volna.” Krebsz szerint „körülbelül olyan vétket követett el a műsorvezető, mintha húsz-harminc évvel ezelőtt Lenin elvtárs valószínűsíthető meleg hajlamairól jelentett volna ki szentségtörő mondatokat. Mindannyiunknak tele a hócipője ezzel az ajándékfarsanggal, amivé a karácsony alakult, ahogy elegünk volt a nagy és atyai vezérek emberi kiválóságának folyamatos sulykolásából.” /Krebsz János (a szerző a bukaresti Hungarológia Tanszék magyarországi vendégtanára): Még egyszer a gyűlöletbeszédről. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 14./
2004. január 14.
Január 9-én a bukaresti Calvineumban a Koós Ferenc Kör megtartotta ez évi első gyűlését, melynek keretén belül Reinhart Erzsébet mutatta be az általa szerkesztett és tavaly a Magyar Tudományos Akadémia kiadásában Budapesten megjelent magyar–román és román–magyar szótárt. A szótár mintegy 20.000 címszót tartalmaz, melyek összeállításánál a különböző szavak legalább két-három szinonímájának megadására törekedtek. /Gáspár Hajnal: Új kétnyelvű szótár jelent meg. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 14./
2004. január 16.
Romániának szomszédai közül talán Magyarországgal a legjobb a viszonya – jelentette ki január 15-én Mircea Geoana román külügyminiszter, aki a Bukarestben akkreditált újságírókkal folytatott sajtóbeszélgetés alkalmával ismertette az ország külpolitikai törekvéseit, különös tekintettel az európai integrációra, a jövendő NATO-tagságra, az iraki szerepvállalásra, a szomszédos országokhoz fűződő viszonyra. Míg Romániának tíz évvel ezelőtt a Moldovai Köztársasággal volt a legbensőségesebb a viszonya, Magyarországgal pedig talán a leghűvösebb, mára épp fordított helyzet alakult ki. (MTI) /Geoana Budapestre látogat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 16./
2004. január 19.
„Az RMDSZ keresztbe fog tenni mindenkinek, aki ellene dolgozik, rontja az RMDSZ esélyeit, és rosszat akar tenni a magyarságnak” – jelentette ki Markó Béla, az RMDSZ elnöke. Ez arra utal, hogy az RMDSZ vezetői félnek. Közel másfél évtizeden keresztül az erdélyi magyar nemzetközösség sorsát legjobb belátásuk szerint alakíthatták, élvezik a bukaresti és a budapesti kormányok támogatását, döntési jogkörrel bírnak a jelentősebb pénzosztó intézmények kuratóriumaiban – és mégis félnek – írta Zilahi Imre. /Zilahi Imre: RMDSZ mindenekfölött? = Krónika (Kolozsvár), jan.19./
2004. január 20.
Akik februárban a román parlament elé kívánják terjeszteni a székelyföldi autonómiáról szóló törvénytervezetet, nem reménykedhetnek abban, hogy azt bármikor is elfogadja a törvényhozó testület – írta január 19-i számában az Adevarul. A bukaresti lap emlékeztetett, hogy az autonómia szorgalmazóit még az RMDSZ sem támogatja. A Ziua lap szerint a román titkosszolgálatnak, az SRI-nek nyomozati és tájékoztatási kötelezettsége van minden olyan esetben, amikor az állam egysége és biztonsága forog veszélyben. Külön osztály foglalkozik a szervezeten belül az "alkotmány védelmével", amelynek hatáskörébe ez a mostani eset is tartozik. A kormányzó Szociáldemokrata Párt (PSD) szóvivője, Bogdan Niculescu Duvaz e lapban kifejtette: nem merül fel az állami hatóságok beavatkozásának a lehetősége, mivel a székely autonómiára tett javaslat nem tartalmaz egyértelműen nemzetellenes kitételeket. A szélsőséges hangvételű Cronica Romana címlapján hatalmas betűkkel olvasható: "A magyar szélsőségesek dacolnak a román törvényekkel és az alkotmánnyal". /Román lapok az SZNT–ről, a székely autonómiáról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 20./
2004. január 21.
A romániai magyar kisebbség parlamenti képviseletének megfelelő szintű szavatolása önmagában nem oldja meg a kisebbségi problémákat, mivel a román politikai elit egész szemléletén kellene változtatni – írta a Ziua bukaresti lap január 20-i számában Adrian Severin volt külügyminiszter. Utalt arra: az RMDSZ ellenzi, hogy a jelenlegi arányos választási rendszerről áttérjenek az egyéni választókörzeti rendszerre, attól tartva, hogy a romániai magyar közösség a jövőben valódi súlyánál kisebb arányú parlamenti képviseletet tud csak elérni. Severin jogosnak tartja e félelmeket. A politikus ezért is tekinti veszélyesnek az RMDSZ kebelén belüli versengéseket. Severin szerint a román pártok kizárólag az "etnikai pártokra" hagyják a kisebbségek gondjainak kezelését, ezekkel a politikai alakulatokkal "alkudoznak" a kisebbségi jogokról. A román pártok ugyanis nem rendelkeznek meggyőző kisebbségi programokkal, mert a kisebbségieket "megtűrt idegenekként" kezelik – írta Severin. /A politikai elit egész szemléletén kellene változtatni. Adrian Severin a hazai kisebbségekről. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 21./
2004. január 22.
Alkotmányellenes Székelyföld autonómiatervezete, a területi autonómia, illetve a nemzeti kisebbségek jogainak tiszteletben tartása pedig nem tévesztendő össze az etnikai alapon szerveződő területi autonómiával – áll a január 21-én Bukarestben ülésezett Legfelsőbb Védelmi Tanács sajtóközleményében. Toró T. Tibor, az EMNT alelnöke szerint a testületnek az autonómiatervezet helyett egyéb sürgős teendőire kellene összpontosítaniaToró T. Tibor képviselő, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács alelnöke /egyben a parlament védelmi szakbizottságának is tagja/ kifejtette: a Védelmi Tanács hatásköre a védelmi stratégiák kidolgozása, a különféle, nemzetbiztonsággal foglalkozó intézmények koordinálása, ezen a területen pedig elég nagy a zűrzavar, figyelmét ide kellene összpontosítania. Csapó József, a Székely Nemzeti Tanács elnöke szerint egyedül a parlament illetékes eldönteni a tervezet sorsát. A Legfelsőbb Védelmi Tanács döntéséről Markó Béla, RMDSZ elnök az MTI-nek nyilatkozva elmondta, nagy politikai baklövésnek tartja, hogy a tanács Ion Iliescu elnökletével foglalkozott az autonómiatervezet kérdésével. Markó hibásnak nevezte a Székely Nemzeti Tanács lépését is. Akik egy választási évben autonómiatervezetet akarnak benyújtani a román parlamentben – hangoztatta –, azok vagy rossz politikusok vagy pedig rosszhiszeműek, és feszültséget akarnak kelteni a román–magyar viszonyban. A Legfelsőbb Védelmi Tanács elégedetten állapította meg a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ és a Külföldi Hírszerző Szolgálat intézményi reformját, és elfogadta a további stratégiát /Sz. K.: Alkotmányellenes Székelyföld autonómiatervezete – állapította meg a Legfelsőbb Védelmi Tanács. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 22./
2004. január 22.
1958. febr. 20-28. között Kádár János és Kállai Gyula vezetésével magyar párt- és kormányküldöttség járt Romániában. A látogatás elsődleges célja az 1956-os forradalom és szabadságharc leverését és az ezt követő brutális megtorlásokat Kádár vezetésével felvállaló magyar kormányzat konszolidációja volt a Gheorghe Gheorghiu-Dej vezette népi demokratikus állam vezetői körében, amelyre a vendégeknek minden esélyük megvolt, hiszen Nagy Imre és néhány társának romániai deportálásával tulajdonképpen a magyar miniszterelnök koncepciós perét és fizikai likvidálását készítették elő. A tárgyalások fő témája a két ország közötti vitás problémák, elsősorban a nemzeti kérdés rendezése volt. A román fél megelégedésére a marosvásárhelyi nagygyűlésen – a Magyar Autonóm Tartomány székvárosában – Kállai Gyula kijelentette: ,,Megmondjuk világosan. Nekünk semmiféle területi igényünk sincs. Külön öröm számunkra, hogy… a velünk szomszédos államok a területükön élő valamennyi nemzetiségi kisebbség számára a teljes jogegyenlőséget és az önálló fejlődés minden feltételét biztosítják.” Kádár is közölte a román elvtársakkal, hogy Magyarországnak nincs szüksége a szomszédaitól egy talpalatnyi földre sem. Ezek után Keleti Ferenc bukaresti magyar nagykövet az 1958. márc. 29-én keltezett ,,szigorúan titkos” jelentésében közölhette Sík Endre külügyminiszterrel, hogy ,,…a határok kérdésében tett nyilatkozatokat a román elvtársak igen nagy örömmel fogadták, erősíti országépítő törekvéseiket, és úgy látják, hogy ez a kijelentés megfelel annak a nyíltságnak és őszinteségnek, ami általában az MSZMP és Kormányunk politikáját jellemzi.” A magyar párt- és állami küldöttség romániai látogatása után készített ,,szigorúan titkos” jelentés záróbekezdésében olvashatóak (az Erdélyi Magyarság 2003. július–szeptemberi számában közölt dokumentum) a Biharpüspökiből való visszautazás alkalmával Alexandru Moghioros pártvezérnek – ilyen alkalmakkor Mogyorós Sándor KB-titkárnak – a Keleti Ferenc magyar nagykövet által rögzített szavai. ,,(…) mintegy váratlanul megkérdezte tőlem, hogy meddig fogjuk mi még a magyar himnuszt megtartani. A kérdésből kiderült, hogy a román elvtársak aggodalommal figyelték a magyar himnusz hatását, különösen a magyar lakosságra, és szívesen vennék, ha már más himnuszunk lenne. (Ha valamelyik költőnk, illetve zeneköltőnk megajándékozna bennünket egy nagyszerű új himnusszal, ezt mi is szívesen vennénk. Ezt meg is mondtam az elvtársaknak.)” Ezt a politikai gondolkodásban még ma is elevenen élő mozzanatot a Magyar Kultúra Napján kötelességünk is megemlíteni, írta Sylvester Lajos. ,,A szomszéd országok érzékenységére való tekintet” sűrű emlegetése a magas politika szintjén ma is az Alexandru Moghioros elvtárs önfeladó szervilizmusára emlékeztet. /Sylvester Lajos: A Himnusz születésnapja: Január 22., a Magyar Kultúra Napja. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 22./
2004. január 23.
Arie Oostlander európai képviselő az Európai Parlament külügyi bizottságának január 20-i ülésén kérte, hogy az EU függessze fel a Romániával folyó csatlakozási tárgyalásokat. A konzervatív képviselő arra figyelmeztetett, hogy Románia nem tekinthető jogállamnak "a riasztó korrupció" és "az árva gyerekek katasztrofális helyzete" miatt. Catherine Lalumière szocialista képviselő, aki dicsérte Bukarest utóbbi időszakban elért makrogazdasági eredményeit, megjegyezte: Románia "még mindig beteg" a Ceausescu-éra után. Lalumière ugyanakkor figyelmeztetett, hogy a csatlakozási tárgyalások felfüggesztése a legrosszabb alternatíva lenne. Több európai képviselő megemlítette, hogy a romániai kisebbségek helyzete még mindig problematikus. Szájer József magyar megfigyelő elmondta, több mint 90 százalékban magyarlakta térségek autonómiát akarnak Romániában. A testület ülésén jelen volt az Európai Bizottság (EB) egyik képviselője is, aki kifejtette, Románia megfelel a csatlakozás politikai feltételeinek, a Bizottság ezért javasolta a tárgyalások megkezdését. Emma Nicholson de Winterbourne bárónő, a Romániáról szóló jelentés szerzője elmondta, az Európai Parlament pártfrakcióinak meg kell állapodniuk, hogy a romániai problémák bekerüljenek a jelentésbe. /Románia csatlakozási tárgyalásainak felfüggesztését kérik. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 23./
2004. január 23.
Jelenleg a helyhatósági választásokra készülés szerepel az RMDSZ, jelezte az RMDSZ január 22-i bukaresti sajtóértekezletén Markó Béla szövetségi elnök. Az RMDSZ sürgeti a választási törvény véglegesítését, hogy a jövő heti bizottsági ülésen születő döntés után a törvénytervezet mihamarabb a parlament elé kerüljön. Markó Béla szerint az EMNT által kidolgozott autonómiatervezet félresikerült, szakmailag elhibázott dokumentum. Ugyanakkor negatívan értékelte, hogy a Legfelsőbb Védelmi Tanács egyáltalán napirendre tűzte az EMNT törekvéseinek kivizsgálását, hiszen ez sem jogilag, sem alkotmányosan nem megalapozott. Markó elmondta: az RMDSZ szerint a 2003-ra kötött szerződés, a protokollum nem tekinthető lezártnak, hiszen van néhány ígéret, amelyet a kormánypárt nem teljesített, a szövetségi elnök az aradi Szabadság-szobor, illetve a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem két magyar karának ügyét említette. – Először ezeket a kérdéseket szeretnénk rendezni, s csak utána döntünk arról, hogy legyen-e újabb szerződés 2004-re – mondotta Markó. Ő nem akarja megszakítani az együttműködést a kormánypárttal. /Helyhatósági választásokra készül a szövetség. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 23./
2004. január 23.
A csíkszeredai Csíki Alapítvány a Oktatásügyi Minisztériummal közösen az Európai Unió Phare-programjának finanszírozásával romániai kisebbségi diákok számára szervez programot Gimnáziumok versenye az állampolgári ismeretek oktatásának népszerűsítéséért címmel. A Csíki Alapítvány igazgatója, Csiki Emese rámutatott arra, hogy célkitűzéseik közé tartozik a régió társadalmi, gazdasági fejlődésének támogatása, a béke, a tolerancia és a multikulturalitás hagyományainak erősítése. Magyar, román, roma, szász, szerb, török, szlovák és ruszin diákok vesznek részt a kilenc hónapig tartó projektben. Az ország 12 iskolájából (Marosvásárhely, Bukarest, Máramarossziget, Medgidia, Temesvár, Nagylak, Brassó, Csíkszereda, Sepsiszentgyörgy, Nagyvárad, Nagybánya és Craiova) 4-4 diák, továbbá 24 tanár a közvetlen célcsoportjuk. Közvetve pedig iskolánként 500 tanulónak, tanáraiknak, rajtuk keresztül pedig diáktársaiknak, szüleiknek szeretnék népszerűsíteni az állampolgári ismeretek oktatását. A diákok számára képzéseket szerveznek a következő témákban: emberi jogok, az emberi jogok és felelősségek közötti kapcsolat, közösségi felelősségtudat a társadalmi marginalizáció, kirekesztés, faji megkülönböztetés, az intolerancia és az erőszak elkerüléséért, a másság és az interkulturalitás fontossága, etnikumközi és vallásos tolerancia, etika a társadalomban, környezetvédelem és a demokratikus iskolarendszer fejlesztése. A képzések után támogatják a diákok iskolai rendezvényeit, ahol továbbíthatják az itt elsajátított ismereteket. /Takács Éva: Állampolgári ismeretek diákoknak. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 23./
2004. január 24.
Demény Péter idézte Kolumbán Gábor és Salat Levente korábban /Krónika, jan. 10./ megjelent írását az autonómiáról. A két írás hasonló megállapításokat tartalmazott. Kolumbán Gábor szerint: „Ami az EMNT és az MPSZ megjelenését illeti: nem látom a tartalmat. Nem látom a nézetek, stratégiák ütköztetését, nincs jelen ebben a folyamatban a szakmaiság és a nyilvánosság. Tulajdonképpen mi a munka tárgya? Ha az autonómia kivívása szerepel elsődleges célként, fenntartásaim vannak. Ha az RMDSZ szlogenje a Kis lépésekben menetelünk, de biztosan nem tudjuk, hogy merre lehetne, akkor a másik oldalé az, hogy Kikiáltjuk!, megszavaztatunk egy statútumot a román parlamenttel. Ennek semmi realitása nincs, nincsenek olyan politikai erők, amelyek rávehetnék Bukarestet, hogy egy autonómiastatútumot megszavazzon a magyarságnak.” Salat Levente ugyanerről: „…a romániai magyarság nevében eljáróknak és nyilatkozóknak azt kell belátniuk, hogy az autonómia nem panacea, és nem vívható ki egyoldalú politikai nyilatkozatok révén: létrehozásához és hatékony működtetéséhez önkorlátozásra, politikai bölcsességre és sok szakértelemre leend szükség – feltétlenül többre, mint amennyiről az erdélyi magyarság politikai elitje eddig tanúbizonyságot tett.” Demény hozzátette: Kolumbán Gábor kiszorult a nyilvánosságból, Tőkés László viszont az autonómiát kiáltók emblematikus alakja lett. Demény hibának tartja, hogy az EMNT a Bakk Miklós vezette politológuscsoport autonómiatervezete helyett Csapó I. Józsefét támogatja. Demény, a balliberális, MSZP-közelli Erdélyi Riport munkatársa szükségesnek tartotta, hogy kitérjen a „karrierista Bayer Zsoltra, aki szerint ha a bekeményítés nem eredményes, jöjjön a polgárháború. Kolumbán Gábor leszögezte, „a két szembenálló erdélyi magyar tábor úgy beszél, mintha nem lennének románok Erdélyben, mintha a Székelyföldön nem alakult volna ki egy párhuzamos román társadalom, mivel az itt élő románok nem tudtak beilleszkedni a mienkbe”. Demény az RMDSZ-t is hibáztatta: Az RMDSZ vezetősége persze nem szabadulhat attól a felelősségtől, amely azért hárul rá, mert a dolgok idáig fajultak. Az RMDSZ minden konfliktust el akart kerülni. Markó Béla és köre megsértődött és úgy mutogat az egykori tiszteletbeli elnökre és társaira, mintha mindenért kizárólag ők lennének a vétkesek. Markóék kijelentették, hogy nem tárgyalnak velük, ez nagy hiba. Közben pedig a szövetség elnöke Egy magyar–magyar egyetértés esélyeiről címmel levelet közölt a magyarországi és itthoni lapokban. Azonban a párbeszédre való felhívás nem elég hiteles. Demény úgy látja, hogy mindkét félnek szembe kell néznie a ténnyel: az egység éppúgy nem panacea, mint az autonómia. /Demény Péter: Egy szkeptikus elemzés. = Krónika (Kolozsvár), jan. 24./
2004. január 24.
Január 22-én Bukarestben, a Magyar Kulturális Központban ünnepelték a Magyar Kultúra Napját. Az ünnepséget Beke Mihály, a központ igazgatója nyitotta meg. Az ismert színészházaspár, Anca Pandrea és Iurie Darie adott elő magyar költők műveiből. Ezt követte a kolozsvári fotóművész, Csomafáy Ferenc kiállítása. Beszédében Csomafáy Ferenc elmondta, hogy több évtizede gyűjti a magyar kultúra kiemelkedő személyiségeinek képeit. A kiállításon olyan személyiségek képei tekinthetők meg, mint Bajor Andor, Kós Károly, Szász János, Csiha Kálmán, Márton Áron, Palocsay Zsigmond, Kányádi Sándor. /(Gáspár Hajnal): Szeletek a magyar kultúrából. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 24./
2004. január 27.
A választási törvények módosításával foglalkozó választási bizottság elfogadta azt a nem magyar nemzeti kisebbségek részéről benyújtott módosító javaslatot, hogy csak azon kisebbségek szervezetei vehessenek részt a helyhatósági választásokon, amelyek tagsága elér egy bizonyos számbeli küszöbértéket. Márton Árpád képviselő, a bizottság RMDSZ-es tagja közölte, a pártok között egyetértés alakult ki a következőkben: nemzeti kisebbségnek számít az az etnikum, amely a Nemzeti Kisebbségi Tanácsban képviselettel rendelkezik (19 ilyen tagja van a tanácsnak); jelölő listákat tehetnek le azok a kisebbségi szervezetek, amelyek parlamenti képviselettel rendelkeznek, valamint más kisebbségi szervezetek is, amelyeket bejegyeztek a bíróságon, illetve a Központi Választási Irodához benyújtják tagjaik jegyzékét; ahhoz, hogy az illető kisebbségi szervezet részt vehessen a választásokon, tagságának létszáma el kell hogy érje az általa képviselt kisebbség legkevesebb 15 százalékát, de nem többet mint 25.000 személyt; abban az esetben, ha ez 25.000-nél több személyt jelent, akkor az illető kisebbségi szervezet az ország legalább 15 megyéjében és Bukarest municípiumban legkevesebb 300-300 taggal kell hogy rendelkezzen; ezek a kisebbségi szervezetek csak a bíróságon bejegyzett névvel és választói jellel jelentkezhetnek. A tervezet érinti a helyhatósági választásokon az RMDSZ ellenében indulni szándékozó székelyföldi, bihari és szatmári magyar polgári szövetségeket. A romániai magyarok lélekszámát tekintve a küszöbérték, a 15 százalék 216.000 tag. A tervezet azonban megelégszik 25.000 taggal is. Ahhoz tehát, hogy a polgári szervezetek indulhassanak, legkevesebb 25.000 tagot kell felmutatniuk. Az RMDSZ támogatta a javaslatot. Szász Jenő, a székelyudvarhelyi Magyar Polgári Szövetség vezetője a sajtónak nyilatkozva úgy értékelte: nem korrekt, hogy az RMDSZ ily módon visszaéljen helyzetével, és úgy módosítsa a választási törvényt, hogy az monopolhelyzetet biztosítson számára. /Székely Kriszta: Huszonötezer tag kell a választási részvételhez. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 27./
2004. január 28.
Az RMDSZ és a Szociáldemokrata Párt (SZDP) további együttműködését jelentősen befolyásolja majd, hogy az aradi Szabadság-emlékmű és a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetemen (BBTE) létrehozandó két önálló magyar kar ügyében milyen megoldás körvonalazódik a következő hetekben – mondta Markó Béla, az RMDSZ elnöke. Január 26-án ülésezett Bukarestben a két szervezet együttműködését szabályozó egyeztető bizottság. Markó Béla elmondta, áttekintették a 2003-as együttműködési megállapodás mérlegét. Egészében véve kedvező a kép – mondta –, de megoldatlan maradt az aradi Szabadság-emlékmű helyzete, illetve a BBTE-en létrehozandó két önálló magyar kar sorsa. Ami az aradi Szabadság-emlékművet illeti, az RMDSZ továbbra is ragaszkodik ahhoz, hogy az 1848-as szabadságharc tizenhárom kivégzett magyar tábornokának emlékét idéző szoborcsoportot a Tűzoltó-téren állítsák fel. /Ismét egyeztetett az RMDSZ és az SZDP. Markó: Egészében kedvező a kép. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 28./
2004. január 29.
Kelemen Atilla, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője, a szövetség Maros megyei elnöke, az RMDSZ marosvásárhelyi polgármesterjelöltje a vele készített interjúban azt vallotta, hogy számára és a magyarság számára sokkal fontosabb a polgármesteri szék visszaszerzése, mint a bukaresti bársonyszék megőrzése. Szerinte Dorin Florea jelenlegi polgármester legyőzhető. Nem zárja ki az ellenzékkel folytatandó párbeszéd lehetőségét sem, de csak az RMDSZ-en belül hajlandó tárgyalni. Az újságíró megjegyezte, hogy Csegzi Sándor jelenlegi alpolgármester ősszel még biztos befutónak tűnő jelöltje volt az RMDSZ-nek. Kelemen Attila szerint Csegzinek markánsabbnak kellett volna bizonyulnia ahhoz, hogy meggyőzze a választókat. Kelemen úgy látja, a Magyar Polgári Szövetség nem képvisel olyan fajsúlyt, hogy neki le kellene ülnie a mozgalom tagjaival alkudozni. /Szucher Ervin: Vásárhely fontosabb, mint a képviselőség. = Krónika (Kolozsvár), jan. 29./
2004. január 30.
Esetleges közös labdarúgó Európa-bajnokság megrendezéséről tárgyal január 29-30-án Bukarestben Gyurcsány Ferenc magyar gyermek-, ifjúsági és sportminiszter. Tárgyalópartnerei között szerepel Adrian Nastase román miniszterelnök, Octavian Morarlu, a Román Nemzeti Sportügynökség elnöke és Mircea Sandu, a Román Labdarúgószövetség vezetője. – A történelmi megbékélést és egymás jobb megismerését segítheti elő, ha Románia és Magyarország közös rendezvényeket, például labdarúgó Európa-bajnokságot szervez – fejtette ki Gyurcsány Ferenc. /Bukarestben tárgyal Gyurcsány Ferenc. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 30./
2004. január 30.
Noha törvény írja elő a közpénzeket kezelő intézmények tájékoztatási kötelezettségét, tovább tart a titkolózás a Communitas Alapítványnál. Az alapítvány immár negyedik éve kezeli a romániai magyarság számára nyújtott bukaresti költségvetési támogatást, ám azt is csak sejteni lehet, hogy kuratóriuma az RMDSZ vezérkarával azonos. A Krónika adatai szerint a Communitas által kezelt támogatási összeg egyre nőtt, ennek azonban évről évre kisebb hányadát osztották nyilvános pályázaton. Kurátorai a 2004-es évben 50 milliárd lej sorsáról döntenek. A közérdekű információkhoz való hozzáférést biztosító törvényre hivatkozva a Krónika hivatalos formában volt kénytelen információkat kérni az RMDSZ Ügyvezető Elnökségétől és a Communitas Alapítvány titkárságától az alapítvány működésére, gazdálkodására vonatkozóan. A hivatalos fellépést az tette szükségessé, hogy az alapítvány titkárságától korábban még a kuratórium összetételét sem sikerült megtudni. A törvény előírja, hogy a hasonló intézmények kötelesek évente beszámolni tevékenységükről, ezt a Communitas Alapítvány eddig csak egy esetben tette meg, a 2002 októberében bemutatott adatok is csak részben nyújtanak eligazítást a pénzek elköltéséről. A Krónika megkérdezte, hogy melyek voltak azok a keretösszegek, amelyeket 2001-ben, 2002-ben és 2003-ban nyilvános pályázatokon osztott ki az alapítvány, mire ment el a támogatás nem nyilvánosan kiosztott része, és mennyit költött az alapítvány ebben az időszakban a saját működésére. Farkas András, az alapítvány irodavezetője az újság munkatársát Takács Csabához irányította, az RMDSZ ügyvezető elnöke viszont azt mondta, az alapítványi irodában adnak tájékoztatást. Az irodavezető drótpostán átküldött levélből azonban lényegében nem kaptak választ kérdésükre. A pénzügyminisztériumi adatbázisból az alapítványnak csak az 1999-es és a 2000-es mérlegét lehet lehívni. A Transindex internetes újság Disputa fórumán 2002 tavaszán-nyarán lángolt fel az alapítvány rejtelmeit kutató jeligés levelezés, melyből a Krónika 2002. augusztus 10-én közölt összeállítást. Akkor Takács Csaba vállalta, hogy a következő ülésen részletes tájékoztatást nyújt az alapítvány pénzügyeiről. E következő ülésre 2002. október 26-án került sor. Az ülésen Frunda György SZKT-elnök eredetileg öt percet engedélyezett a Communitas pénzügyeiről szóló fejezetet megtárgyalására, Takács Csaba ügyvezető elnök ezt az időt is főleg arra szánta, hogy elmondja, miért döntöttek korábban úgy, hogy nem válaszolnak az itt-ott megjelent gyanúsítgatásokra. Az összegző adatokat tartalmazó jelentést az ügyvezető elnök csak a hozzászólások után olvasta fel. Az SZKT és a SZET 2002. októberi ülésén felolvasott háromoldalas jelentés máig az egyetlen dokumentum, amelyben az RMDSZ vezetősége beszámolt a magyar közösség előtt arról, hogy mire is ment a magyarságnak szánt román költségvetési támogatás. 1997-től már az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesületet (EMKE) kellett megjelölnie a pénz kezelőjeként, mert különben elestek volna a politikai alakulatként kapott támogatástól. A dokumentum szerint az EMKE maga kérte a pénzosztás feladatának átadását. Az RMDSZ az 1998. márc. 30-án bejegyzett Communitas Alapítványt nevesítette a Kisebbségi Tanács soros ülésén. Azóta a Communitas kizárólag a román költségvetésből származó pénzalapokkal gazdálkodik. A sajtó, a könyvkiadási, a művelődési, az ifjúsági és a szórvány szaktestület mellett egy ösztöndíjakat megítélő szaktestület is alakult. Míg 2001-ben a kilencvenmilliárdos keretből a magyarságnak 13,385 milliárd jutott, a 2004-es költségvetési törvényben a keretösszeg 240 milliárdra, a magyarság részesedése pedig – a kormány jóváhagyására váró tervezet szerint – 50 milliárdra emelkedett. Az RMDSZ vezetői korábban 2003 őszére ígérték annak az internetes honlapnak a létrehozását, melyen bárki tájékozódhat a támogatottakról és a számukra megítélt összegszerű támogatásokról. Év Össz támogatási Ebből a romániai A keretösszeg Nyílt pályázaton A teljes összeg keret magyarságnak jutott százaléka kiosztott összeg százaléka (milliárd lej) (milliárd lej) (milliárd lej) 2001 90 13,385 14,87 5,78 43,18 2002 126,498 18,612 14,71 6,4* 34,38 2003 190 37,3 19,63 10,1* 27,07 2004 240 50 20,83*-al jelölték a becsült, illetve számított adatokat /Gazda Árpád: Tovább tart a titkolózás a magyar közösség támogatásait kezelő Communitas Alapítványnál. = Krónika (Kolozsvár), jan. 30./
2004. január 31.
Markó Bélával, az RMDSZ elnökével találkozott elsőként Bukarestben Gyurcsány Ferenc gyermek-, ifjúsági és sportminiszter, aki a 2012-es labdarúgó Európa-bajnokság esetleges közös megrendezéséről kezdett tárgyalásokat. A magyar miniszter megbeszélést folytatott Adrian Nastase román miniszterelnökkel, Octavian Morariuval, a Román Nemzeti Sportügynökség elnökével és Mircea Sanduval, a Román Labdarugó-szövetség vezetőjével. Gyurcsány Ferenc elmondta: a kormány segíteni szándékozik a magyar közösséget az európai integrációra való felkészülésben. Magyarországnak az idén lesznek forrásai arra, hogy különösen a fiatal korosztályok számára képzést tartsanak a vállalkozások és az üzleti élet területén. A miniszter világossá tette a magyar kormány álláspontját: a magyar közösségnek az az érdeke, hogy továbbra is erős és egységes politikai képviselete legyen. Markó Béla a sajtónak kifejtette: jelképes jelentőségű, hogy a magyar ifjúsági és sportminiszter most Bukarestben közös sportrendezvényről tárgyal. Adrian Nastase miniszterelnök fogadta Gyurcsány Ferencet és kijelentette: reméli, hogy megoldják az aradi Szabadság-szobor helyzetét. A megbeszélésen jelen volt Füleki András helyettes államtitkár, Keszthelyi András, a magyar miniszter kabinetfőnöke és Íjgyártó István, Magyarország bukaresti nagykövete is. Nastase kedvezően értékelte a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) parlamenti jelenlétét, sikeresnek ítélte azt az együttműködést. A magyar miniszter elmondta, vannak megoldatlan kérdések is, mint amilyen az aradi Szabadság-szobor ügye. /Közös labdarúgó Európa-bajnokság 2012-ben? Romániában a magyar gyermek-, ifjúsági és sportminiszter. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 31./
2004. február 2.
Január 29-én Székelyudvarhelyen tartotta a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) kongresszusát. – A romániai magyarság számára biztosítani kell a "választás szabadságát" – így foglaltak állást a küldöttek, hitet téve az erdélyi magyarság autonómiatörekvései mellett, elhatározva, hogy a szövetség saját jelölteket indítanak a helyhatósági választásokon. Több mint ötszáz ember volt jelen, ebből 240 regisztrált küldöttként. Ezen a napon csatlakozott a tavaly nyáron Székelyföldön létrehozott szövetséghez a nagyváradi, szatmári, nagybányai, szilágysági és kalotaszegi polgári kör. Nagy tapssal fogadták Tőkés Lászlót, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspökét, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnökét. Tőkés beszédében a "politikai önszerveződés fontos állomásának" nevezte a kongresszust. Élesen bírálta az RMDSZ-t, amely szerinte "véglegesen kisiklott", a román kormánypárttal való együttműködésében partnere lett a "bársonyos kommunista visszarendeződésnek". Szász Jenő, az MPSZ elnöke a romániai magyarság két táborra szakadásáról beszélt. Azokon a helyeken pedig, ahol csak a magyar szervezetek összefogása biztosíthat eredményt – tette hozzá –, az MPSZ kész együttműködni minden magyar szervezettel a képviselet szavatolása érdekében. Kövér László, a Fidesz – Magyar Polgári Szövetség országos választmányának elnöke hangsúlyozta: eljött a "magyar nemzeti újraegyesítés" ideje. A magyar kormányhoz címezve szavait hangoztatta: nincs többé "határon túli magyar ügy", csak magyar ügy létezik. Az egyik a "választás szabadságáról" szól, a második az MPSZ programjának alapelveit rögzíti, különös tekintettel az autonómia megvalósításának konkrét feladataira. A harmadik határozat értelmében a kongresszus Tőkés László javaslata alapján felkéri a Fideszt, hogy az Európai Néppárt közelgő kongresszusán képviselje a romániai magyarság érdekeit, és vesse fel, hogy Románia európai integrációját az autonómiajogok biztosításának függvényében támogassa. /Saját jelölteket indít az MPSZ. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 2./ A Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) kongresszusa Kössük újra a szövetséget! címmel fogadta el az MPSZ programjának alapelveit. A választás szabadsága című dokumentum leszögezte: az MPSZ az idei helyhatósági választásokon „Székelyföldön visszaadja a magyar választópolgároknak a választás szabadságát". Levélben üdvözölte a kongresszust dr. Csapó József, a Székely Nemzeti Tanács elnöke, Tempfli József nagyváradi megyéspüspök és Czirják Árpád érseki helynök, valamint Szűrös Mátyás, a magyar Történelmi Szociáldemokrata Párt elnöke. /Sarány István: A Magyar Polgári Szövetség kongresszusa. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 2./ Egységesen kívánják felvenni a versenyt az RMDSZ-szel a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) színeiben az Erdélyben megalakult polgári egyesületek, körök, csoportok. Meghívták és helyet tartottak fent Markó Bélának, az RMDSZ elnökének, a Kovács Lászlónak, a Magyar Szocialista Párt elnökének, és Kuncze Gábornak, a Szabad Demokraták Szövetsége elnökének. Sárközi Zoltán nagyváradi MPE-elnök bejelentette, hogy egyesülete erősíteni akarja a Szász Jenő vezette szövetséget. Pécsi Ferenc RMDSZ-képviselő az ezer tagot számláló, Szatmár megyei Pro Civitate – Magyar Polgári Egyesület csatlakozását jelentette be. Megjegyezte, nagykárolyi polgármesterjelöltjük, Kovács Jenő a Német Demokrata Fórum támogatását is élvezi. Dénes András a nagybányai polgári körök, Papp Lajos a „közel 309 tagot számláló” szilágysági polgári egyesület, Kusztos Tibor pedig az 544 tagú kalotaszegi polgári csoport csatlakozását jelentette be. A marosvásárhelyi Tőkés András kijelentette, a mai magyar hatalom tulajdonképpen Bukarest eszköze az erdélyi magyarság kézbentartására. Az alapelvekben megfogalmazták, hogy a Magyar Polgári Szövetség „nemzeti-keresztény gondolkodású, a polgári értékrendet magának valló, a romániai magyar egyének és közösségek érdekvédelmi és közképviseleti szervezete”. A kongresszus felkérte a Fideszt és az MDF-et, hogy az Európai Néppárt közelgő kongresszusán képviselje a romániai magyarság érdekeit, és vesse fel, hogy a Néppárt csak az autonómiajogok biztosításának függvényében támogassa Románia európai integrációját. /Gazda Árpád, Salamon Márton László: Hadrendbe állt az RMDSZ ellenzéke. = Krónika (Kolozsvár), febr. 2./
2004. február 3.
A bukaresti Petőfi Házban január 28-án lakossági fórumot tartottak. A közönségben ott voltak a Petőfi Társaság tagjai, lelkészek, tanárok, mérnökök, Demény Lajos történész, Osváth Pál atomkutató, Bara Gyula informatikus, Varga Gábor kormányhivatalnok, rádió- és tévészerkesztők, újságírók, a bukaresti RMDSZ-szervezet elnöke. A Magyarok a Balkán kapujában című egyórás dokumentumfilm vetítése után Toró T. Tibor ismertette az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács megalakulásának folyamatát és célkitűzéseit, valamint azokat a nehézségeket, akadályokat, amelyek az autonómia kivívásának útjában állnak. A vitában az autonómiatörekvésnek akadtak ellenzői is, főleg az idősebb korosztály tagjai közül. Kiderült, hogy eddig még nem készült el tanulmány a bukaresti szórványmagyarságról. A jelenlevők közül többen vállalkoztak arra, hogy a vitavezetővel, Boros Zoltánnal együtt kidolgoznak egy dokumentumot, amely a bukaresti magyar közösség megoldandó problémáit tartalmazná. /Világvárosi szórvány. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 3./
