Gyergyószentmiklóson, június 18-án könyvbemutató színhelye volt a Pro Art Galéria, melynek vendége volt Pomogáts Béla író, a Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társaságának elnöke, Erdély hűségében /Pallas Akadémia, Csíkszereda/ című kötetével. A kötet a két világháború közötti erdélyi magyar irodalom rangos képviselőiről vonultat föl tanulmányokat és esszéket, mint Ady Endre, Szabó Dezső, Kós Károly, Bánffy Miklós, Makkay Sándor, Kuncz Aladár, Nyírő József, Reményik Sándor, Áprily Lajos, Dsida Jenő, Szemlér Ferenc, Szabédi László, Horváth István, Wass Albert, Kemény János, Mikó Imre. A könyvbemutatón Kozma Mária, a Pallas Akadémia főszerkesztőnője ismertette az irodalomtudományok doktora, Pomogáts Béla írói munkásságát, aki mellesleg az erdélyi magyar irodalom legjobb ismerője. /(Gál Éva Emese): Pomogáts Béla könyvbemutatója Gyergyóba. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 20./
2002. június 21.
Romániában is nagy visszhangot keltett Medgyessy Péter magyar kormányfőnek azon bejelentése, hogy 1977 és 1982 között kémelhárító tisztként dolgozott a Pénzügyminisztériumban. Markó Béla, az RMDSZ elnöke szerint a magyarországi politikai életet nem befolyásolja negatívan az, hogy Medgyessy Péter kormányfő bejelentette: kémelhárító tisztként dolgozott a titkosszolgálatok keretében. Teodor Melescanu, a Nemzeti Liberális Párt (NLP) alelnöke kijelentette: szerinte Medgyessy Péter magyar kormányfő becsületes gesztust tett, amikor beismerte, hogy 1989 előtt együttműködött a titkos-szolgálatokkal. Liviu Negoita, a Demokrata Párt (DP) alelnöke: a kormányfő gesztusa "a politikai élet egészségességének egyik eleme". /Nem változtat Budapest és Bukarest viszonyán a Medgyessy-ügy. A kormányfő bejelentése nem érinti negatívan a magyarországi politikai életet. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 21./
2002. június 21.
Jún. 17-én Adrian Nastase román miniszterelnök "különösen sikeresnek" nevezte az RMDSZ-szel kialakított viszonyt a megállapodás megkötésének féléves mérlegelésekor. Jún. 18-án Aradon kifejtette : Románia elvárja, hogy Magyarország tiszteletben tartsa a román-magyar egyetértési nyilatkozatban megfogalmazott vállalásait, majd hozzáfűzte: a romániai kisebbségek ügyei csak a bukaresti kormányra tartoznak! És történt mindez akkor, amikor a román média valósággal felüvöltött a sepsiszentgyörgyi polgármester, majd a megyei tanácselnök "orcátlansága" okán, akik a triklórt megszentségtelenítve, de a hatályos törvényes előírásoknak maradéktalanul eleget téve leszedették azt az intézmények tetejéről s azok bejárata fölé helyeztették el, immáron két példányban. A. Paunescu, az SZDP szenátora az egyik tv-csatornán "órákon át ócsárolhatott mindenkit, aki magyarnak meri vallani magát ebben az országban. A kormánypárt tovább űzi az RMDSZ-szel, a magyarsággal szemben eddig is sikeres kettős politikai játékát. A pártelnök és kormányfő Nastase megveregeti az érdekképviselet csúcsvezetésének vállát, de meginti Magyarországot, miközben az SZDP hangadója már- már hazaárulással vádol." /Ferencz L. Imre: (Nagy)hatalmi allűrök? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 21./
2002. június 22.
A több mint 700 tagot számláló Magyar Újságírók Romániai Egyesülete /MÚRE/ vezetőségének tagjai felháborodással vették tudomásul, hogy Cristian Hadji-Culea az RTV leköszönő elnöke június 30-i hatállyal idő előtt felbontotta Boros Zoltán főszerkesztő munkaszerződését, amely egyébként 2002. augusztus 31-ig van érvényben. Boros Zoltán vezetésével alakult újra és működik 1990 elejétől a Román Televízió magyar adása. /Tiltakoznak a magyar újságírók. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 22./ Boros Zoltán főszerkesztő munkaszerződése felbontásának felülvizsgálatát követelte a Román Televízió vezetőségétől a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete. A MÚRE vezetősége törvénytelennek, méltánytalannak és ízléstelennek tekintette a televíziós személyiség felmentését, ezért közleményben tiltakoztak Boros Zoltán bukaresti televíziós újságíró munkaszerződésének felbontása ellen. Gálfalvi Zsolt, a televízió igazgatótanácsának tagja korábban elmondta, Cristian Hadji-Culea elnök előzetesen egyeztetett vele Boros leváltásáról. Markó Béla szövetségi elnök az RMDSZ e heti sajtóértekezletén kijelentette: a közszolgálati televízió magyar adását rosszul vezetik, esztétikai színvonala alacsony, így szükség van ennek "helyrehozatalára". “Ám amit most hallottak tőlem, az egy tévénéző véleménye" – jegyezte meg az újságíróknak a szövetségi elnök. /Rostás Szabolcs: MÚRE-tiltakozás Boros-ügyben. = Krónika (Kolozsvár), jún. 22./
2002. június 22.
Magyarországról 2001 végéig 179,4 millió dollár működőtőke érkezett Romániába, ezzel a külföldi befektetők sorában Magyarország a 14. helyet foglalja el; a bejegyzett magyar tulajdonú és vegyes vállalatok száma megközelíti a háromezret, tájékoztatott Szatmári János, a Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Rt. (ITDH) dél-alföldi regionális igazgatója Békéscsabán, a Csabai Vásár keretében rendezett magyar–román üzletember találkozón. A magyar tőkebefektetések területi elosztásából kiemelkedik Kolozs megye (85 millió dollár), Maros megye (26 millió dollár) és Bukarest (18 millió dollár). A magyar vállalatok sorrendjében a legnagyobb befektető a MOL Rt. (80 millió dollár), a második helyen a Richter Gedeon Rt. áll (17 millió dollár), majd a Dunapack Rt. (14 millió dollár) következik, a negyedik helyen pedig a Zalakerámiai Rt. áll (10 millió dollár). A MOL Rt. 80 millió dolláros befektetésével Románia 10. legnagyobb külföldi befektetője. /A MOL a 10. legnagyobb külföldi befektető Romániában. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 22./
2002. június 22.
Dézsánfalva római katolikus temploma felszentelésének századik évfordulójának ünnepségére összesereglett az országban, sőt, egész Európában szétszóródott dézsániak javarésze. A kitatarozott, kicsinosított templomban az ünnepi szentmisét a dézsánfalvi születésű Turi László és Kóbor György kanonokok, valamint Velcsov Péter dettai esperes celebrálták. Kiürült az utóbbi fél évszázadban ez a falu. A baragani deportálások, az erőltetett kollektivizálás kezdete után mindenki elmenekült innen, aki csak tudott. Dézsánfalva magyarságának jelenét idős emberek jelentik, mindössze tizenhat magyar ház maradt a faluban, összesen 28 magyar lakossal. Keresztelő évek óta nem volt, csak temetés. Mohári István, a falu szülötte és történetírója /Németországban él/ erre az alkalomra megjelentetett Dézsánfalva című kötetével állt elő. A falu fénykora az első világháború előtti időszakra esett, de még a két háború között is bank, Hangya szövetkezet, vendéglők és üzletek működtek itt. Kóbor György kanonok fiatal családokat szeretne idetelepíteni. /Pataki Zoltán: Százéves templom búcsúja a bánsági szórványban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 22./
2002. június 22.
Fényes Elek szülőfalujában, a Bihar megyei Csokalyon megkezdik szülőháza maradványainak konzerválását. Csokalyon tavaly Fényes Elek Társaság alakult, az Érmelléki Egyesülettel benyújtott közös pályázat révén 300 ezer forintot nyertek a Magyar Kulturális Örökség Minisztériumától a szülőház falmaradványai felújítására. Domborművet helyeznek el, a régi telket pedig parkosítják, ide kerül majd a székelyhídi származású, Budapesten élő Mihály Gábor szobrászművész alkotása is, aki felajánlotta, hogy Székelyhíd községnek, amelyhez Csokaly közigazgatásilag tartozik, ajándékképp elkészíti a tudós szobrát. /Mentik ami még menthető. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 22./
2002. június 22.
A budapesti Fafaragók Baráti Körének részvételével a hét elején tábor kezdődött Tusnádfürdőn, amelyen a budapesti XVIII. kerület fafaragói vesznek részt. A Frech Ottó által vezetett csapat az ittlétük alatt a helyi millenniumi emlékparkba készít három egészalakos szobrot Szent Istvánról, Hunyadi Jánosról és Bethlen Gábor erdélyi fejedelemről. A szobrokat a tervek szerint a Hargitai Megyenapok végén állítják fel. /(Daczó Dénes): Millenniumi szobrok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 22./
2002. június 25.
Az RMDSZ Temes megyei szervezetének legutóbbi sajtókonferenciáján Bodó Barna megyei tanácsos, a Diaszpóra Alapítvány elnöke a bánsági magyarok számarányának csökkenéséről számolt be, a népszámlálás nemhivatalos adatai egy részének ismeretében. A fogyást részben az asszimiláció, nagyobb részben az anyaország felé történő elvándorlás számlájára írják. A helyi RMDSZ hozzálátott az oktatási stratégia módosításához. Ennek egyik lényeges eleme az megyei szinten igen fejlett iskolabusz-hálózat további bővítése, annak érdekében, hogy a magyar iskolával nem rendelkező településeken élő gyerekek nagyobb számban eljuthassanak a legközelebbi magyar (tagozatos) iskolába. Nemcsak iskolabusszal, de útépítéssel is javítani lehetne a helyzeten: Gátalján mintegy ezer fős magyar közösség él, de nem működik magyar iskola. A tőle 10 km-re fekvő Végváron erős, nyolcosztályos magyar iskola működik, de a két települést összekötő útszakasz gyakorlatilag használhatatlan. Az út kijavításával jónéhány gyermek magyar iskolába szállítását meg lehetne oldani. /(Pataki Zoltán): Fogy a bánsági magyar (is). = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 25./
2002. június 25.
A román kormány jóváhagyta a romániai Csanálos és a magyarországi Vállaj közötti új nemzetközi határátkelőhely megnyitását a nemzetközi országúti személyforgalom számára. Csanálos és Vállaj között az utóbbi évtizedben csak ideiglenes jelleggel nyitották meg esetenként a határátkelő állomást a helyi érdekű személyforgalom számára. /Megszületett a román kormányhatározat az új határátkelőhelyről. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 25./
2002. június 25.
RMDSZ-sajtótájékoztatót tartottak Zilahon, hogy a szilágysomlyói önálló magyar iskola kezdeményezése okán elindult sajtókampányban megismerhessék az RMDSZ álláspontját is. Vida Gyula számolt be a szilágysomlyói szülők kezdeményezéséről. A kérdések során a román újságírók szinte kizárólag a magyar nyelvű iskola szervezését kérdőjelezték meg, etnikai szeparatizmust emlegetve. Az RMDSZ Szilágy megyei szervezete a nacionalista felhangú támadásokkal szemben közleményében hangsúlyozta: az alkotmány és a vonatkozó tanügyi törvény, valamint az európai normák szerint kérik, hogy megoldódjon Szilágysomlyón is a 700 szülő és lakos támogatta kezdeményezés önálló magyar iskola létesítésére. /(Fejér László): Ritka alkalom Zilahon). = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 25./
2002. június 25.
A Királyhágómelléki Református Egyházkerület nagyváradi püspöki palotájában június 22-én adták át először Magyarország határain túl a Magyar Örökség díjakat. Az ünnepi ceremónia díszvendége Mádl Dalma, a magyar köztársasági elnök felesége egyben a Vársáncban szervezett Családi Nap fővédnöke is volt. A bizottság évente 4 alkalommal ítéli oda a díjakat — 7-7 teljesítményért, amelyek társadalmi, tudományos, kulturális szempontból fontosak. Az idei második díjazáson magyar örökségnek találtatott Ady géniusza mellett az Erdélyi Múzeum-Egyesület és alapítója, gróf Mikó Imre, a Nagybányai Művésztelep az egyetemes magyar képzőművészetért végzett munkájáért, Illyés Kinga színművész az erdélyi kultúra megjelenítéséért, Beke György író munkássága a szórványsors megrajzolásában, Domokos Pál Péter a moldvai csángókért végzett munkájáért, valamint Andrásfalvy Bertalan néprajztudósi és közéleti tevékenységéért. Oklevelet vett át dr. Indig Ottó, a nagyváradi Ady Társaság elnöke, dr. Egyed Ákos professzor, az EME elnöke, Domokos Pál Péter leánya, Illyés Kinga, Beke György és Andrásfalvy Bertalan. A Családi napra az anyaországból is érkeztek vendégek a nagyváradi Pro Familia Alapítvány és a Magyarországért Alapítvány közös rendezvényére. /(Balla Tünde): Először a határon túl — Partiumban. Átadták a Magyar Örökség díjakat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 25./
2002. június 25.
Jún. 20-án a Brassóban, a fellegvárban az Apáczai Csere János Közművelődési Egyesület és az RMDSZ helyi vezetőségének, a római-katolikus, a református és az unitárius egyházak képviselőinek, illetve a meghívott előadó Sylvester Lajos történész, és a Brassói Magyar Dalárda jelenlétében egy közel háromszáz fős csapat 153 évvel történt hősies harcra emlékeztek. Emléktábla avatásra került sor, azonban az emléktábla nem maradt a várfalon, mert a város közművelődési egyesületének indítványozása ellenére sem sikerült több mint egy éve kiharcolni a szükséges engedélyeket. A történelmi műemlék értékű Fellegvár jelenlegi tulajdonosa, egy turisztikai vállalat(!) nem volt hajlandó engedélyezni a tábla elhelyezését. Sylvester Lajos helytörténész, a Háromszék napilap munkatársa emlékezett a csatára. 1849. június 19-én a Tömösi szorosban Lüders tábornok csapatai betörtek - a császárral kötött egyezség alapján -, hogy Erdélyt elfoglalják. Házy Bakó Eszter, az Apáczai Csere János Közművelődési Egyesület elnöke elmondotta: Az emléktábla elhelyezéséhez szükséges engedélyek megszerzését már egy éve elkezdték. /Tóásó Áron Zoltán: Szimbolikus emléktábla-avatás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 25./
2002. június 25.
Bartis Ferenc gyergyószárhegyi származású és Budapesten élő költő, szerkesztő és volt politikai elítélt (1957—1964) a Romániai Magyar Szó június 3-i számában közölt "Nyilatkozatában" cáfolta az Alexandru Maier Orvos voltam Szamosújváron című visszaemlékező kötetében róla írt elmarasztaló minősítéseket. Bartis írásában Nagy Benedekre mint tanúra hivatkozott. Nagy Benedek leszögezte: nem lehet tanú, mert őt akkorra már kivitték a Duna-deltába dolgozni. Maiert könyvét Nagy Benedek sok érdekes és hitelesnek tűnő részlete mellett nem egy állítását szubjektívnek tartja. Nagy Benedek a börtönévek alatt nem találkozott Bartis Ferenccel. Bartis Ferenc 1987-ben Magyarországon megjelent Rácsok között Romániában című kötetét Nagy Benedek nem nevezném objektív történelmi dokumentumnak. /Nagy Benedek: A pontosítás és helyesbítés jogán). = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 25./
2002. június 26.
Hagyjuk a múlt fantomait és kísérteteit ott, ahol a helyük: a történelemkönyvekben" - jelentette ki jún. 24-én a világ összrománságát képviselő bukaresti sajtófórumon Mircea Geoana román külügyminiszter. Mircea Geoana reagált a Románok Világszövetségének egyik reprezentatív képviselőjének arra a felvetésére, hogy miképp lehetnek hitelesek a Nyugat szemében a román hivatalos személyiségek, akiknek többsége a letűnt rendszer és az egykori kommunista párt haszonélvezői voltak, mint ő maga is - hiszen Románia mai külügyminisztere egy volt szekuritatés tábornok fia. Azzal vágott vissza, hogy a forradalom után tizenkét évvel "az ilyen felvetésnek nincs értelme". Geoana hozzátette: büszke mindarra, amit az édesapja a román hadsereg tábornokaként tett. Ugyanazon a sajtófórumon Emil Constantinescu volt államfő kijelentette: az egykori román politikai rendőrség és a volt titkosszolgálatok egykor Nyugaton tevékenykedő tisztjei, akiket 1996 és 2000 között eltávolítottak a román hírszerző szolgálatokból, ma parlamenti képviselőkként, tanácsosokként vagy államtitkárokként vannak jelen a román államgépezetben. Constantinescu elmondta: 2000 után hivatalos külföldi személyiségek értetlenségüknek adtak hangot amiatt, hogy a jelenlegi román hatalom olyan embereket reaktivált, akik tagjai voltak az egykori politikai rendőrségnek vagy a hírszerzésben dolgoztak. /Hagyjuk a múltat — mondja Geoana. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jún. 26./
2002. június 26.
A román közszolgálati televízió (RTV) magyar adásának főszerkesztője, Boros Zoltán által a médiához eljuttatott közlemény nagy hullámokat vert. A főszerkesztő kifogásait, vádjait /a dialógus teljes hiánya lépett fel a szerkesztőség és a szövetség között/ Kelemen Hunor képviselő elutasította. Kelemen szerint Boros az RMDSZ-től a megfelelő időben több mint bizalmat kapott, ezért állításai mindenképpen rosszindulatúak, és ferdítőek. Még akkor is mellette álltak ki, amikor a Boros Zoltán által vezetett szerkesztőség már nem igazán honorálta ezt, inkább támadta az RMDSZ választott vezetőségét. Kelemen szerint Boros a rádió igazgatótanácsában gyakorlatilag a romániai magyarságot képviselte. A területi stúdiók vezetői már hosszabb ideje panaszkodtak Borosnak az igazgatótanácsban kifejtett tevékenységére. Boros egyetlenegy alkalommal sem jelent meg a heti tanácskozásokon, amelyen az RMDSZ által tisztségbe juttatottak találkoznak. – Boros azt állította, hogy több ízben fordult írásban a képviselőházi frakcióhoz, de beadványaira vagy nem kapott választ, vagy néhány sorral kifizették. Kelemen szerint Boros javaslatai olyanok voltak, amelyek nem hoztak semmi újat. Kelemen szerint az egész napos magyar nyelvű rádiózás bevezetése az RMDSZ gondolata volt. – Boros szerint az RMDSZ szeretné saját hatáskörébe vonni a bukaresti magyar médiát, ám szomorú lenne - teszi hozzá -, ha ezt csak úgy tudná megoldani, ha az RMDSZ-tisztségviselők családtagjait próbálná elhelyezni különböző sajtóorgánumoknál. Kelemen ezt cáfolta, szerinte Borosnál a székhez való esztelen ragaszkodásról van szó. /(Gyarmath János): A székhez való ragaszkodásról van szó. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 26./
2002. június 26.
Marosvásárhelyen zajlottak a Katolikus Napok. Jún. 23-án a Marosvásárhelyen élő katolikus öregdiákok ünnepelték meg, hogy 300 éve indult újra a városban a katolikus oktatás. Az ünnepség fő szónoka dr. Péter Mihály akadémikus orvosprofesszor volt. Az öregdiákok jól dokumentált emlékkönyvet jelentettek meg a Lyra Kiadó gondozásában. Ebből megtudhatjuk, hogy milyen neves tanárai, diákjai voltak a gimnáziumnak, például dr. Gáspár Lóránd, Apollinaire-díjas, Franciaországban elő költő, aki 1995-ben elnyerte a Francia Akadémia költészeti nagydíját, és akit a héten a Marosvásárhelyi Napok keretében Pro Urbae-díjjal tüntetnek ki; Gergely Géza színházi rendező; Gherasim Emil Áron szerkesztő, költő, műfordító; dr. Horváth Ágoston latin-francia szakos író, tanár; dr. Horváth Attila vegyész, a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem gyógyszerészeti karának a megalapítója; Kacsó Sándor író; Kozma Géza gordonkaművész, a Marosvásárhelyi Filharmónia lapító tagja; Kozma Mátyás orgonaművész; Mikó László jogász, gazdasági szakíró; Murádin László nyelvész; dr. Szabó György egyetemi tanár; Szász Endre képzőművész, a híres hollóházi porcelángyár stúdiójának megalapítója; Weszely Tibor matematikus, Bolyai-kutató és sokan mások. Dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek az ünnepség alkalmából levelet intézett az öregdiákokhoz, melyben emlékeztetett: tizenkét év szabadság ellenére sem állíthatták vissza hitvallásos iskoláikat. /Máthé Éva: Katolikus Napok - Marosvásárhelyen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 26./
2002. június 26.
A Bihar megyei Erdőgyarakon megszűnik a magyar nyelv oktatása, ahol 800 magyar él. A gyaraki magyarság nem képes fenntartani a tagozatot, vagy inkább értelmét nem látja, hiszen V—VIII-ban több mint egy évtizede csak románul folyik az oktatás. A helyzet paradoxona, hogy az iskolaigazgató, Molnár Ferenc matematika tanár magyar, tehát nem a vezetés jó szándékán múlik a dolog. A következő tanévet az erdőgyaraki iskolában 21 elsős kisdiák kezdi el román tagozaton az óvodából érkező utánpótlás is két román tannyelvű csoportba jár, az anyanyelv tehát otthonra, a családok hétköznapjaiba szorul. /(Balla Tünde): Megszűnt a magyar oktatás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 26./
2002. június 26.
Római katolikus kápolnát avattak a Nagyváradhoz közeli faluban, Hegyközpályiban, ahol maroknyi katolikus él, s korábban a többségi református közösség templomában miséztek. A június 22-i, szombati templomavatón a két gyülekezet közösen ünnepelt, hiszen a pályi reformátusok példaértékű segítséget nyújtottak a falujukban élő pár tucat katolikusnak. A szentmisén részt vett Tempfli József nagyváradi római katolikus megyéspüspök, aki megáldotta az új templomot. /Templomavató Hegyközpályiban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 26./
2002. június 27.
A legitimitás a fő problémája annak a nemzetközinek szánt csángókonferenciának, amelyet Iasi-ban szerveznek július elején a csángók román eredetét bizonyítandó. Korábban Bukarestben ugyanezzel a céllal megrendezett konferencián a jelen levő román történészek maguk között "megbeszélték", hogy a csángók hamisítatlan dákivadékok. A Iasi-ba meghívott kevés magyar történész-nyelvész dilemmája ugyanakkor, hogy elfogadja-e a meghívást, ezzel legitimálva a konferenciát, vagy maradjon távol, és ezáltal hagyja érvényesülni a román verziót. Első esetben azt kockáztatja, hogy – amint az május 6-án Bukarestben Demény Lajossal, az egyetlen jelen levő magyar kutatóval történt – beléfojtják a szót, és rá hivatkoznak majd olyan ellenfélként, aki megkapta az esélyt nézetei kifejtésére. Ha nem fogadja el a meghívást, akkor pedig megtörténhet, hogy a román eredet szószólói úgy fogadtatják el egyoldalú következtetéseiket az Európa Tanáccsal, hogy végig egyetlen ellenvetés sem hangzik el. Tánczos Vilmos a kettő közül az utóbbi utat látta járhatóbbnak, és minden bizonnyal igaza volt. /Salamon Márton László: Csángók, svédek és bantu négerek. = Krónika (Kolozsvár), jún. 27./ A szervezők csak szimbolikus magyar jelenlétre tartanak igényt. Csupán három magyar név szerepel a 66 fős listán, melyet a július 5–6-án Iasi-ban tartandó nemzetközi csángószeminárium meghívottjainak küldtek el. A névsorban külföldi meghívottak, tudományos kutatók, valamint romániai intézmények – így a parlament, az államelnöki hivatal és a kormány – meghívott képviselőinek a neve szerepel. A külföldiek sorában ott található a csángójelentést elkészítő Tytti Isohookana Asunmaa finn képviselő asszony és Joao Ary portugál politikusé, aki az Európa Tanács kulturális bizottsága titkáraként járt korábban Csángóföldön. Ugyanebben a csoportban található meg Szabó T. Attila és Benkő Loránd neve. A kérdés kutatóinak 24-es listáján Tánczos Vilmos képviseli a magyar tudományosságot. Az utóbbi még a meghívó átvétele napján levélben válaszolt a szervezőknek. Tájékoztatta őket arról, hogy Szabó T. Attila évekkel ezelőtt elhunyt, és előrehaladott életkora miatt Benkő Loránd sem valószínű, hogy el tudna menni a rendezvényre. "Örömmel veszek részt az ebben a tárgykörben szervezett valamennyi konferencián, ha megfelelő fellépési lehetőséget biztosítanak a magyar tudományosságnak és a moldvai csángómagyar szervezeteknek képviselői is" – áll a Tánczos Vilmos levelében. A kolozsvári néprajzkutató hét magyar kutató, valamint a három csángószervezet négy vezetője nevét küldte vissza, és egyben fel is ajánlotta: közvetít a javasolt személyek felé. Az általa javasolt kutatók között ott van Demény Lajos, Pozsony Ferenc, Szilágyi N. Sándor, Benő Attila, valamint a budapesti Halász Péter is. Úgy tűnt, Bartha Andrást, a csángószövetség elnökét és Demény Lajos professzort elfogadnák, Kolozsvárról viszont csak egy kutatóra tartanak igényt, Budapestről pedig egyre sem. Mihai Baciu képviselő a Krónika kérdésére elmondta, ideiglenes jellegű a meghívottak listája. "Ezt a magyar részről közismert személyiségek névvel egészítjük ki" – fogalmazott a képviselő. Kérdésünkre, hogy a Tánczos Vilmos által kért személyiségek ott lesznek-e ezek között, Baciu így fogalmazott: "Tanácskoztam az önök itteni képviselőivel, és annak függvényében küldünk még meghívókat, hogy ők mit mondanak." A képviselő Borbély László ügyvezető alelnököt és Asztalos Ferenc képviselőt név szerint is említette. Borbély kérdésünkre elmondta, ismeri Tánczos listáját, és az RMDSZ azért harcol, hogy megfelelő magyar jelenléttel tartsák meg a szemináriumot. Amint korábban már megírtuk, tavaly májusban az Európa Tanács parlamenti közgyűlése, novemberben pedig a szervezet miniszteri bizottsága ajánlotta az anyanyelvi oktatás és misézés bevezetését a moldvai csángó falvakban. A miniszteri bizottság némiképp tompított a parlamenti közgyűlés ajánlásán. Míg a korábbi a csángókat a magyar nyelv archaikus változatát beszélő római katolikus népcsoportnak tekintette, az utóbbi kijelentette, nem illetékes nyilatkozni a csángók nyelvéről, eredetéről. Az ezt vizsgáló nemzetközi szeminárium megszervezését Gheorghi Prisacaru szenátor, az Európa tanácsi román delegáció vezetője még tavaly megígérte. Az első ilyen szemináriumot május 29-én a bukaresti parlament termében tartották. Az arra meghívott román kutatók azonban csak maguknak bizonygatták a csángók román eredetét, az Európa Tanács és a bukaresti nagykövetségek képviselői távol maradtak a rendezvényről. Az egynapos konferenciára az utolsó pillanatban belobbizott Demény Lajos professzor csupán három percben fejthette ki a magyar tudományosság álláspontját a témáról. /Gazda Árpád: Bajos meghívások. Újabb szeminárium a csángók eredetéről. = Krónika (Kolozsvár), jún. 27./
2002. június 27.
Boros Zoltán, a Román Televízió bukaresti magyar adásának vezetője arról tájékoztatott, hogy Verestóy Attila szenátor a szenátusi és Kelemen Attila a képviselőházi frakció nevében udvarias hangnemben visszautasította meghallgatási kérését. Boros Zoltán levélben fordult az RMDSZ parlamenti frakcióihoz, amelyben a szövetség támogatását kérte a sajtó egyes képviselőinek (többek között Stelian Tanase, Sorin Rosca Stanescu és jómaga) a Román Hírszerző Szolgálat (RHSZ) általi lehallgatása kapcsán. /Elutasították Boros meghallgatását. Elmarad az RMDSZ támogatása? = Szabadság (Kolozsvár), jún. 27./
2002. június 27.
Winkler Gyula Hunyad megyei, valamint Asztalos Ferenc Hargita megyei képviselők az Oktatásügyi Minisztérium illetékes vezetőivel tárgyaltak jún. 26-án a magyar nyelvű közoktatás helyzetéről. Hunyad megyében egyetlen középiskola rendelkezik magyar tagozattal, és az eddig itt működő két magyar tannyelvű osztály helyett, a tanügyben lezajlott létszámcsökkentés miatt, csak egy kapott működési engedélyt. Ily módon a megye 92 magyar anyanyelvű végzős diákjának nem volt továbbtanulási lehetősége. Ezt a kérdést sikerült orvosolni a második IX. osztály engedélyezésével a dévai Traian Líceum keretében. A Fehér megyei becei általános iskola helyzete kapcsán egy gazdagabb dokumentációs anyag összeállításának igénye merült fel, amelynek előterjesztése után remélhetőleg visszavonják az iskola megszüntetéséről szóló határozatot. /Újabb magyar osztály a dévai líceumban. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 27./ (Bukarest) A zsilvölgyi anyanyelvű oktatás legégetőbb gondja a megengedett létszám alatt működő osztályok összevonása, illetve a petrillai V-VIII. osztályos magyar tagozat megszüntetésének veszélye. /A Hunyad megyei magyar nyelvű oktatásról tárgyaltak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 28./
2002. június 27.
A posta állandóan emeli a szolgáltatások árait, s ugyanakkor egyre rosszabb szolgáltatást nyújt. Jelenleg is rendszeresen elvesznek külföldi levelek. 12 évvel a rendszerváltás után, még mindig 100 km-t kell utazni (Parajdról Csíkszeredába) és elvesztegetni egy teljes napot ahhoz, hogy kézhez kapjon az ember egy külföldi csomagot. Egy karácsony előtt postázott csomagot január végén kapott meg az olvasói levél írója, elázva, tönkremenve. Parajdról, ahol postahivatal működik, nem lehet külföldre folyóiratot postázni. Két évvel ezelőtt 11 levele tűnt el valahol egy év leforgása alatt. Legutóbb amerikai barátnője ismét visszakapta a levélírónak címzett levelét, csak a bélyeg hiányzott róla. Két év alatt ez a harmadik hasonló eset. Volt amikor az üres borítékot kapta vissza levél és fényképek nélkül. /Szász Lenke, Parajd: Mikor lesz végre rend a postán? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 27./
2002. június 27.
Máj. 8-án temették el szülőfalujában Fejér Miklós /Zabola, 1913. nov. 30. – Kolozsvár, 2002. máj./ tanárt. Kolozsváron kevés olyan jól felkészült magyartanár volt, mint ő. Társszerző kortársaival együtt 1954-ben módszertani útmutatót, majd irodalmi olvasókönyveket, nyelvtankönyveket és irodalomtörténeti munkákat állított össze, közben cikkeivel, tanulmányaival jelen volt a sajtóban (Utunk, A Hét, Tanügyi Újság). Magyarságtudata és magas irodalmi műveltsége, bátor és kiállása miatt a koncepciós perek áldozatává vált. 1965-től újra taníthatott. A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége 1998-ban Ezüstgyopár Díjjal tüntette ki. /Ajtay Ferenc, Kolozsvár: Egy magyartanár emlékére. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 27./
2002. június 28.
Öt hónapja igényelhető magyar igazolvány Temes megyében, eddig 4333 személy igényelte az igazolványt, tehát a megye magyar lakosságának kevesebb, mint 10 % -a. Az igazolványok közel felét Temesváron kérték (2089). /(Pataki Zoltán): A magyarok kevesebb mint egytizede kért magyar igazolványt Temes megyében. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 28./
2002. június 28.
Megjelent egy könyv az Ecsedi-lápról. Végh Balázs Béla, a szatmári tanítóképző főiskola tanára, a könyv egyik szerzője emlékeztetett: Az egykori láp peremén született Ady, Móricz, Kaffka, Krúdy szinte egyszerre emeli be a lápot a század eleji magyar irodalomba. Az ismert nagykárolyi régész, dr. Németi János az Ecsedi-láp vidékének településtörténetét rajzolta meg. Az élő falvak (Kaplony, Kálmánd, Börvely, Domahida, Kismajtény, Nagyecsed, Vállaj, Mérk) után képet adott az elpusztult településekről, nevesen Tagyról, Kozárdról, Szentmártonról, Bobáldról és Ebesfalváról. Karácsonyi Károly az Ecsedi- láp kialakulásáról és lecsapolásáról értekezett. Napirenden van a láp rehabilitációja, egy részének visszaállítása. Mára egyértelműen kiderült, hogy a száz évvel ezelőtti lecsapolással nem csak nyert (elsősorban termőföldet), de sokat vesztett is a vidék. /Sike Lajos: Lápi könyv. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 28./
2002. június 28.
Román-magyar kulturális közeledés jegyében született meg A költők hajója című versantológia, amelynek bemutatója a nagyváradi Lorántffy Zsuzsanna Református Központban volt a napokban. A 28 szerző verseit tartalmazó kötet a nagyváradi Civil Akadémia Alapítvány, a Kiss Stúdió és a Familia folyóirat közös kiadása, a programot a Kárpátok Eurorégió Alapítvány támogatta. Szerveztek már szimpóziumot a kulturális közeledés jegyében, fotó- és ikonkiállítást, gyulai és nagyváradi poéták alkotóműhelyét. /A költők hajója alkalom a közeledésre. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 28./
2002. június 29.
Távolítsák el Antonescu képmását Bukarestben a Viktória palotából, továbbá Calarasi-ból, Nagysármásból és a zsilavai börtön udvarából, kérik az amerikai biztonsági és európai együttműködési bizottság tagjai a román kormánytól. Amellett, hogy felszólították a kormányt egyéb, Antonescuhoz kötődő szimbólumok nyilvános helyről való eltávolítására, az amerikai kongresszusi képviselők azt is kérték, hogy ne akadályozzák többé a Holokauszt Múzeum tagjainak hozzáférését egész sor okirathoz. A bizottság úgy ítéli meg, hogy az Antonescuról továbbra is elnevezett utcák, a meglévő szobrok, valamint a róla készült festmény Viktória palotabeli elhelyezése ellentmond a kormányfő márciusi szónoklatának, amikor megígérte, hogy megszüntetik Románia kétértelmű viszonyulását a fasizmussal és szélsőségességgel szemben./ Távolítsák el Antonescu képmását. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 29./
2002. június 29.
A bukaresti Közgazdasági Tudományegyetem (ASE) októberben területi távoktatási központot indít Kovásznán kereskedelmi (turisztikai szakosításban), könyvelési és könyvvitel—informatika, valamint gazdasági menedzsment karral. A távoktatási karokon a tanterv ugyanaz, mint a nappali tagozaton. A tanárok a bukaresti egyetemről járnak ki hétvégeken. /(bodor): Egyetemi távoktatás indul Kovásznán. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 29./ Székelyföldön a román egyetemek kihelyezett tagozatokat indítanak, hogy csökkentsék a magyar magánegyetem vonzását.
2002. 27.
Magyarországot is érintő heves vita zajlott le a román törvényhozás felsőházában a második világháború után háborús bűnökért halálra ítélt Antonescu marsallról, a romániai holokausztról és antiszemitizmusról. Adrian Paunescu kormánypárti (PSD) szenátor élesen bírálta Michael Guest bukaresti amerikai nagykövetet azért, mert a diplomata egy minapi nyilatkozatában azt mondta, hogy Románia az Antonescu-rendszer idején részt vett a holokausztban és a románok hallgatólagosan támogatták a zsidóüldözést. Paunescu kijelentette, hogy az ő véleménye nem egyezik Adrian Nastasénak és kormányának álláspontjával Romániának a második világháború idején a zsidókkal szemben tanúsított magatartásáról. Ugyanakkor üdvözölte azt, hogy a kormányfő "bátorságról téve tanúbizonyságot, visszautasította, hogy a román népet elmarasztalják a holokauszttal kapcsolatos hallgatásáért". Az Antonescu emlékével kapcsolatos minapi román kormányálláspontot értékelő és a Románia területén is végrehajtott holokausztot elítélő Eckstein Kovács Péter RMDSZ-szenátorral vitatkozva Paunescu kijelentette: aki azt állítja, hogy Romániában holokauszt volt, "sértegeti a román nemzetet". Mert, mint mondta, "ha van Európában egy nemzet, amelyet el kell ítélni a holokausztért, az Horthy Magyarországa".
Corneliu Vadim Tudor szenátor, a Nagy-Románia Párt (PRM) elnöke Paunescuhoz csatlakozva kijelentette: "A holokausztot nem Románia területén hajtották végre, hanem csak a Magyarország által megszállt román földön. Fejezzétek be a leszámolást Antonescu marsall szobraival, mert nem lesz jó végetek!", mondta Tudor, aki szerint még a háború idején sem volt antiszemitizmus Romániában. Ugyanakkor Ion Iliescu elnök tanácsadója a NATO-tagjelölt országok zsidó közösségei képviselőinek találkozóján emlékeztetett rá: a román államfő "felhívta a figyelmet arra, hogy Antonescu marsallt háborús bűnösnek tekintik. Ennél fogva személyének bármilyen kultusza, akármivel indokolnák is, kihívás a demokratikus értékek iránt elkötelezett nemzetközi közösséggel szemben". Razvan Theodorescu művelődési és kultuszminiszter ugyanazon a találkozón bejelentette: a kormánynak az a szándéka, hogy júniusban a holokausztnak szentelt emlékmúzeumot nyit Marosvásárhelyen. /Magyarellenes kirohanások Antonescu miatt. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 27./"
