Ezután minden pünkösdkor megemlékeznek arról a 38 évvel ezelőttiről, amikor hívek serege éjt nappallá téve testével védte meg a nagyváradi Szent László római katolikus plébániatemplomot. Télen évek óta először kondultak meg a kommunista rendszer által halálra ítélt templom harangjai, s a hívek Lőrincz Ottó esperes plébánossal már akkor elhatározták, hogy a templommentés évfordulóján megemlékeznek a csodálatos összefogásról. Nagyvárad második legrégibb templomát az akkori hatalom át akarta költöztetni a tér túloldalára, amit valószínűleg nem bírt volna ki az istenháza. A ünneplő gyülekezetet Tempfli József nagyváradi római katolikus megyéspüspök köszöntötte és a 38 évvel ezelőtti újmisés pap, Mészáros Antal tartott szent beszédet, körvonalazva a Szentlélek csodáját, amely eggyé kovácsolta a nehéz időben a lelkeket és megmenthették általa a templomot. A váradújvárosi RMDSZ elnöke, Szabó István pedig szemtanúk megítélése alapján rekonstruálta a történelmi emlékeket. /(balla): Váradi templomvédők emlékezete. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 27./
2002. május 28.
A MÚRE Becsületbíróságának Fellebbviteli Bizottsága megerősítette az Etikai Bizottság alapfokon hozott határozatát, amely elmarasztalja Tibori Szabó Zoltánt, aki ellen a Reform Tömörülés emelt panaszt rágalmazás és megalapozatlan állítás címén. Miként fogadta ezt a hírt Tibori Szabó Zoltán? – érdeklődőtt a Népszabadság kolozsvári tudósítójától Gyarmath János, a Romániai Magyar Szó főszerkesztője. Tibori szerint a becsületbíróság tagjai - Baranyi László, Wágner István és Bögözi Attila - elfeledkeztek arról, hogy ő fordulhat még a Magyar Újságíró Szervezetek közös etikai testületéhez is. A Reform Tömörülés kifogásolta Tibori kommentárját. Tibori ebben azt írta, hogy van egy csoport fiatal politikus, akik arról vitatkoznak titokban, mit kellene tenniük a hatalom átvétele érdekében. Tibori szerint a döntés mögött nem szakmai, hanem politikai szempontok húzódnak meg. /(Gyarmath János): Túltettek a hadúron is. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 28./ Gyarmath János nem kérdezte meg a másik felet, de a becsületbíróságot sem. Ő csupán baloldaliként a baloldali kollégája mellé állt.
2002. május 29.
Bukarest álláspontja változatlan: nem kívánja módosítani a magyar kedvezménytörvényre vonatkozó román–magyar kormányfői egyetértési nyilatkozatot — jelentette ki máj. 28-án Cristian Diaconescu, külügyminisztériumi államtitkár. A román–magyar vegyes bizottság legközelebb júniusban ül újra össze. Cosmin Gusa, a kormánypárt főtitkára szerint ekkor várhatóan szó esik a módosításról. Adrian Nastase kormányfő a kedvezménytörvény módosítását sürgette. Kifejtette: minden országnak kötelessége védeni a kisebbségeket. "Eltökélt szándékunk, hogy ezen az úton haladunk, és védjük a romániai magyar kisebbséget" — mondta. A magyar kedvezménytörvény diszkriminatív elemeket tartalmaz, és Európában egyedülálló — tette hozzá, megjegyezve, hogy az Orbán Viktor volt magyar kormányfővel aláírt memorandumot csakis köztes megoldásnak tudja tekinteni. /Nastase, a romániai magyarok "védelmezője". = Szabadság (Kolozsvár), máj. 29./
2002. május 29.
Máj. 25-én, a Duna-Körös-Maros-Tisza Eurorégió napján, a vajdasági Törökkanizsán (Novi Knezevac) tanácskoztak az eurorégió önkormányzati vezetői, a kereskedelmi- és iparkamarák, valamint a civil szervezetek képviselői. Bodó Barna, a Temes megyei önkormányzat kulturális bizottságának elnöke előterjesztette a június utolsó hetében tartandó Eurorégiós Folklórfesztivál tervezetét, amelyet a testület elfogadott. Az eurorégión belüli a felek fokozni kívánják a gazdasági együttműködést. /(Pataki Zoltán): DKMT eurorégiós fórum Törökkanizsán. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 29./
2002. május 29.
Szatmár megyében a múlt évben négy nehezen kiharcolt magyar szaklíceumi osztály nem azért nem indulhatott, mert nem volt elég magyar VIII. osztályt végzett fiatal. Az szülők úgy döntöttek: jobban érvényesül a gyermek, ha románul tanul tovább. E fiatalok jó része aztán Érden, Óbudán, Győrben, Veresegyházán ácsolja, vakolja, festi majd a magyar újgazdagok villáit. Szatmárnémetiben a magyar gyermekek 20-23 százalékát már az elemi első osztályától román iskolába íratják a "felvilágosult" szülők. Vajon hány, magát magyarnak valló vállalkozónak van Erdélyben kétnyelvű cégtáblája? Nagyváradon, Szatmárnémetiben, Kolozsvárt még egyharmaduknak sincs. Hónapok óta érvényben az új közigazgatási törvény, de a tanácsüléseken ott sem használják a kétnyelvűséget, ahol a magyar képviselők aránya az 50-60 százalékot is meghaladja. /Sike Lajos: Hívjanak meg egy henteslegényt! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 29./
2002. május 29.
Máj. 25-én éjszaka román hackerek feltörték a székelyudvarhelyi Modern Üzleti Tudományok Főiskolájának honlapját (www.mutf.nextra.ro). Miután letörölték az intézmény saját honlapját, egy tiltakozó hangvételű, helyenként szélsőségesen nacionalista tartalmú oldalt helyeztek el. Az utóbbi időben több ilyen jellegű támadás is történt a romániai és magyarországi magyar tartalmú honlapok ellen. /Román hackerek romániai magyar intézmények ellen? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 29./
2002. május 29.
A 230 éves nagyváradi Ady Endre Középiskola megrendezte a III. Öregdiák Világtalálkozót. Jankó Szép Sándor iskolaigazgató nyitóbeszéde felidézte a múltat. Bíró Rozália, Nagyvárad alpolgármesterasszonya azért mondott köszönetet, amiért sok kiváló embert nevelt fel az iskola. Váradra látogattak a kassai orsolyás diákok képviselői. Bemutatták be a jubileumi iskolai albumot Emlékképek címmel. A tanáriban Ferenczy Béla grafikus művész, tanár, a szomszédos osztályteremben Kristófi János festőművész munkáit láthatták. Jakab Noémi keramikus az intézet számára készített emlékplakettjét is felavatták az igazgatói iroda közelében. A III. Öregdiák Világtalálkozó egyik legfontosabb és legmeghatóbb pillanata a 17 gyémántdiploma és a 85 darab arany, illetve a hűségoklevelek kiosztása volt. /Balla Tünde: Jól sikerült a nagyváradi III. Öregdiák Világtalálkozó. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 29./
2002. május 29.
Balogh Csaba nagykövet-helyettes és Polonyi Géza tanácsos, a magyar nagykövetség munkatársai nyújtották át 16 Szilágy megyei iskolának azokat a könyvcsomagokat, amelyek az iskolai könyvtárakat hivatottak gyarapítani. A könyvadományból Erked, Kárásztelek, Kémer, Szilágyballa, Szilágysámson, Désháza, Diósad, Szilágygoroszló, Szilágysamit, Lompért, Selymesilosva, Szilágynagyfalu, Szilágybagos általános iskolái részesültek, valamint Zilahon az egyetlen magyar középiskola, a református kollégium. A magyar külügyi tárca költségvetésében külön keret létezik a határon túli magyar oktatás és a magyar nyelvű könyvkiadás fejlesztésére, és az RMDSZ-szel közösen választanak ki kisebb tájegységeket a támogatás eljuttatásához. Bóné Vilmos, a szilágyballai iskola igazgatója, az RMDSZ megyei elnöke mondott köszönetet az ajándékozóknak. Hangsúlyozta: a szilágyballai, de általában véve minden falusi iskola felszereltsége gyenge. A könyvtár állagának 70%-a román nyelvű könyv. Szilágypanitban negyedszázada sem román, sem magyar nyelvű könyvet nem kapott az iskola az államtól. /Fejér László: Anyaországi könyvadomány szilágysági iskoláknak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 29./
2002. május 29.
Bírósági végzéssel kapták vissza a napokban hajdani iskolájukat a piskolti reformátusok. Az épület, amelyet a helyi általános iskola használt, aránylag jó karban van, s még az őszön igyekeznek tatarozva átadni. A három tantermes iskolát az egyház vallásoktatásra és ifjúsági rendezvényekre kívánja használni. Szatmár megye falvaiban egyébként a legtöbb államosított egyházi iskolát még nem adták vissza ténylegesen is a történelmi egyházaknak. /A piskolti reformátusok visszakapták iskolaépületüket. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 29./
2002. május 29.
Antonescu marsall mellszobrát eltüntették Nagysármáson, üres a talapzat. /(lokodi): Szobrok visszavonulása. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 29./
2002. május 30.
A magyar történelmi egyházak képviselői, de mások is, fenntartásokkal éltek az RMDSZ által kiharcolt restitúciós törvénnyel szemben. Minderről Eckstein Kovács Péter szenátor kifejtette: a törvény sínen van, tartalmában is elfogadható. 2000-ben, az Isarescu kormány idején az akkori egyházügyi államtitkárság beterjesztett egy sürgősségi rendelet-tervezetet: a vallásfelekezetek püspökségenként visszakapnak tíz-tíz ingatlant. Végül a visszaadandó ingatlanok számát már nem korlátozták, viszont hozzátették: azokat az ingatlanokat, amelyekben közintézmények működnek, nem lehet visszaadni természetben, és csak kártérítés jár érte. Ez a szöveg került a szenátushoz. Az SZDP és az RMDSZ megegyezett abban, hogy e korlátozás ki fog kerülni a jogszabályból, és majd azokat az ingatlanokat is vissza lehet szolgáltatni természetben, amelyekben iskolák, kórházak, polgármesti hivatalok, kultúrházak és -otthonok stb. működnek. Amennyiben az épületben közintézmény működik, megejtik a tulajdonjog visszaszállását az egyházakra, ugyanakkor azok öt évre további használati jogot biztosítanak a bérlőnek. Az egyházak kifogása az volt, hogy az öt év alatt az épületek állaga tovább romolhat. Eckstein Kovács Péter reméli, hogy a törvény megszületik. /(Gyarmath János): Egyházi ingatlanokról - a tervezett ütemben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 30./
2002. május 30.
A Dilema román lap közölte a beszélgetés Stelian Tanase politológussal, melyet Christian Ghinea készített. Kiderült, hogy 1983 és 1989 között minden telefonbeszélgetését leírták, tudta meg Tanase, miután elolvashatta a róla készült Securitate-dossziét. Az 1990-es években több incidens történt vele, amelynek során nyilvánvalónak tűnt számára, hogy továbbra is lehallgatják telefonjait. Most a titkosszolgálatok azt akarják megtudni két-három nappal előre, hogy Tanase kiket fog meghívni a tévé műsorába. Tanase sok emberrel találkozik, külföldiekkel, diplomatákkal is. Azt akarják tudni, hogy ő mint mond ezeknek a személyeknek. Tanase hangsúlyozta, hogy semmi rejtenivalója sincs, ugyanazt mondja mindenütt. Tanse szerint ezrek szerepelnek a szolgálatok lehallgatási listáin. A lehallgatásról panaszkodott Emil Constantinescu volt elnök is. Nyugatról figyelmeztetések érkeztek a volt szekuritátésokról, és arról, hogy a Román Hírszerző Szolgálat parlamenti ellenőrzése nem reális. Tanase hangsúlyozta: nem lehet a NATO tagja, aki ilyen durván megsérti az emberi jogokat. /Beszélgetés Stelian Tanase politológussal. Ágoston Hugo fordítása. = A Hét (Bukarest), máj. 30./
2002. május 30.
Fodor Sándor jelen volt máj. 16-án, Nagyváradon a Várad című, kéthavonta megjelenésre tervezett folyóirat bemutatásán. Ezúttal az alig négyhónapos Erdélyi Magyar Írók Ligája is köszöntötte az új folyóiratot. Fodor emlékezett arra, hogy a hetvenes években a Nagyváradon élő írók, költők folyóirat indítására gyűjtöttek aláírásokat. Többen aláírták a kérvényt, de a válasz elutasító volt: a magyarok érjék be a kolozsvári Utunk irodalmi hetilappal, a kolozsvári Korunk és a marosvásárhelyi Igaz Szó irodalmi folyóirattal. Az 1989-es változás után végre megjelent a Kelet-Nyugat, amely megszakításokkal folyóirattá alakult át és 1996 márciusáig vált a vidék íróinak műhelyévé. Anyagi gondok miatt azonban ez is megszűnt. A folyóirat-igény azonban megmaradt. A most indult Várad főszerkesztője a költő-prózaíró Szűcs László. /Fodor Sándor: Csecsemő az újszülöttet. = A Hét (Bukarest), máj. 30./
2002. május 31.
A Szövetségi Képviselők Tanácsa legutóbbi, marosvásárhelyi ülésén a Reform Tömörülés mindenképpen el szerette volna érni azt, hogy a Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) képviseletének jó éve húzódó ügyéről vitát indítson. Ezt a többség nem fogadta el, ezért a konfliktus tovább éleződött. A szembenállásról kérdezte Gyarmath János főszerkesztő Asztalos Csabát, a szövetségi elnök belpolitikai tanácsosát, a MIÉRT állandó bizottságának tagját. Asztalos Csaba szerint a Reform Tömörülés válsághelyzetbe került a magyarországi választások kimenetele miatt, ezért támadásba lendült, további, nagyobb körben megnyilvánuló válságot próbálván előidézni. Asztalos úgy vélekedett, hogy az anyaországi támogatási rendszerben politikai szimpátiák alapján részesítették őket előnyben: a civil szerveződések közül csakis azok részesültek komolyabb támogatásban, amelyek elkötelezték magukat bizonyos magyarországi politikai erők melletti, illetve idehaza az RMDSZ legitim vezetősége elleni harcban. Ez érvényes a MIT-re is. Az ifjúsági szervezetek /MIT, MIÉRT/ már leültek egy asztalhoz, tárgyaltak, amíg ebbe az együttműködésbe kívülről nem szóltak bele, és a MIT ennek következtében végülis egyeduralkodó szerepre törekedett. /(Gyarmath János): Lyukas ernyő az ifjak feje felett? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 31./
2002. május 31.
Idén is megjelent a Toborzó — a magyar tannyelvű képzés a romániai felsőoktatásban. Kiadta az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége Oktatási Főosztálya. A 226 oldalas füzet fejezetei: I. Magyar nyelvű képzést biztosító állami felsőoktatási intézmények. II. Magán felsőoktatási intézmények: 1. Egyházi felsőoktatási intézmények. 2. Alapítványi felsőoktatási intézmények. III. Magyarországi felsőoktatási intézmények Romániai Konzultációs Központjai. IV. Posztliceális oktatás (technikumok). /(Csomafáy Ferenc): Egy hasznos könyv elé. Toborzó 2002. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 31./
2002. május 31.
A Kárpát-medencére kiterjedő magyar médiastratégia szükségessége mellett foglalt állást a Duna Tv küldöttei és a romániai magyar sajtó képviselői részvételével Szovátafürdőn megrendezett máj. 30-i médiakonferencia. A Duna Tv tizedik születésnapja és legnépszerűbb hírmagazinja, a Heti Hírmondó négyszázadik adása alkalmából szervezett értekezleten Szitnyai Jenő, a Duna Tv határon túli műsorainak igazgatója felvetette a megváltozott magyarországi politikai helyzetben egy ilyen stratégia vállalásának és támogatásának fontosságát. Bodzsoni István főszerkesztő ismertette, hogy az általa vezetett tudósítói hálózat huszonegy ponton végez munkát a Kárpát-medencében, a magyar kormány fél milliárd forintos támogatásából. Az olyan stúdiók fenntartására, mint amilyen a kolozsvári is, évi 220–250 millió forint szükséges, amit a megrendelésekből nem lehet fedezni. Boros Zoltán, a Román Televízió bukaresti magyar adásának a vezetője a kisebbségi sorsot kifejező közszolgálati médiában dolgozó értelmiségiek felelősségéről beszélt. Kovács László MSZP-s magyar politikus azon nyilatkozatára, hogy az új magyar kormány a határon túli magyarok hivatalos szervezeteit támogatja, azok bírálóit nem, megjegyezte: ez megosztáshoz vezethet, inkább a magyar állam egészének kellene az összes határon túli magyart támogatnia. Az értekezleten bemutatkoztak a Duna Tv székelyudvarhelyi és marosvásárhelyi tudósítói is. /B. Á.: Tanácskozás a Duna Tv-ről. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 31./
2002. május 31.
A Bihar megyei tanács kinevezte a Nagyváradi Állami Színház élére Lucian Silaghi korábbi bihari prefektust, aki az állást versenyvizsgán nyerte. Újabb versenyvizsgát tartottak a művészeti igazgatói állás betöltésére. A magyar nyelvű Szigligeti Társulatnál Meleg Vilmos színművész, a román Iosif Vulcan Társulatnál pedig Elvira Platon Rimbu lett a művészeti vezető. /Új társulatvezető Váradon. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 31./
2002. május 31.
Ünnepi istentisztelettel emlékezett a Kovászna megyei Réty református gyülekezete egykori mártírlelkészére, Somogyi Endrére (1902- 1952), aki a kommunista rezsim politikai üldöztetése nyomán Dobrudzsában halt meg. 1991-ben a község emléktáblát szentelt személyének, melyet a helybeli műemlék-templom falára helyeztek el. Születésének 100-dik, halálának fél- évszázados évfordulójára tartott a falu istentiszteletet. Somogyi Endre életére és munkásságára egykori kortársa T. Vántsa Dezső, volt bitai és középajtai nyugalmazott lelkipásztor emlékezett meg. /(kisgyörgy): Somogyi ünnepség Rétyen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 31./
2002. május 31.
Napvilágot látott Bogdán László történelmi témájú regénye, A szoros délben (Erdélyi magyar regény az elválásokról) címmel, a csíkszeredai Pallas-Akadémia Könyvkiadó gondozásában. A regény egyik cselekményszála az 1848-as forradalom honvédtisztjeinek világjárását meséli, a másik az 1980-as években játszódik, Romániában, ahol Boticselli Lajos búcsúzik az országból távozni szándékozó feleségétől. A történelmi hagyományhoz való viszony átértékelődik a regényben. /Megyaszai Kinga: Pallas-Akadémia sarok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 31./
2002. június 3.
Nagyváradon a tanács RMDSZ frakciója tervezetet készített elő a városháza melletti Antonescu utca nevének megváltoztatására. A május 30-i tanácsülésen dühödten támadták pártszínüktől függetlenül a városatyák az RMDSZ-javaslatot. Kézről kézre adták az Antonescu-életrajzot, a több oldalas összeállításban a nagyváradi egyetem történésze, dr. Mihai D. Drecin ecsetelte a "nemzeti hős" tetteit. Egyes felszólalók szerint Antonescu háborús bűnössége és fasiszta mivolta nem bizonyított, a napokban e téma megvitatásáért összeül a Román Akadémia. Néhány tartózkodás mellett az egész tanács elutasította az RMDSZ javaslatát. Az Antonescu utca megmaradt. /Balla Tünde: Nemzeti össztűz Antonescuért. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 3./
2002. június 3.
Demeter János a Romániát képviselő öt küldött egyike lett volna a Helyhatóságok Európai Kongresszusán, amely az EU égisze alatt jún. 3—5-e között ülésezik az ismert francia városban. Az ülésszak napirendjén a romániai közigazgatási reform helyzetéről szóló jelentés megvitatása is szerepel. Tekintve, hogy Háromszéken a központi hatalmat képviselők sorozatosan keresztbe tesznek az önkormányzatnak, úton-útfélen fékezik a regionális politika megvalósulását, gáncsoskodásaikkkal akadályozzák a helyhatósági döntések alkalmazását, Demeter János úgy véli: ő maga nem szavazhatja meg tiszta szívvel a Strasbourgban előterjesztendő jelentést. Ezért úgy döntött, nem utazik el, részletes feljegyzést küld az államvezetésnek, a törvényhozás két háza elnökeinek, a kormányfőnek, amelyben kifejti álláspontját a prefektúra, illetve a megyei tanács, a közigazgatás és a kormányszervek kapcsolatáról. Amennyiben beterjesztésére sem kap érdemi választ s tovább folytatódik a regionális törekvések elleni politika, akkor a dokumentumot eljuttatja az Európai Régiók Közgyűlése vezetőtestületéhez. /(Flóra Gábor): Nem utazott Strasbourgba Demeter János. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 3./
2002. június 3.
Kifelé a románokkal az iskolából!" – olvasható a Monitorul de Brasov máj. 29-i számának címoldalán. "Az Áprily Lajos Középiskolában tanuló magyar diákok szülei a román osztályok kilakoltatását kérik"- írta a brassói lap, a magyar szülők arra panaszkodtak, hogy az épület túlzsúfoltsága káros hatással van az oktatásra és a diákok egészségére. A román szülők is beadványt küldtek az oktatási tárcához, mivel a magyarok meg akarják szüntetni iskolájukat. A cikk ismerteti az Áprily igazgatója, Nedeczky László állásfoglalását is a magyar szülők kezdeményezte beadványhoz mellékelt aláírásgyűjtés kapcsán: "Nem ismeretlen számomra a szülők indítványa, egyetértek velük, de igazgatóként nem tudok ebbe belekeveredni." Az RMDSZ sajtótájékoztatón Kovács Attila Brassó megyei elnök ismertette az érdekvédelmi szervezet álláspontját: nem szegregációról, szeparatizmusról van szó, csupán azt kérjük, ami a mienk. Emlékeztetett rá: egyezségük a kormánypárttal az iskolakérdés megoldására és ez folyamatban van. A magyar szülők 1990 óta készítettek beadványokat. Azt kérték, hogy Áprily Lajos Középiskola önálló magyar iskola legyen. Brassó megyében még ma sincsenek magyar nyelven kiírva az intézménynevek, a települések határába tett táblákat pedig ismeretlen tettesek lemázolják. /(Tóásó Áron Zoltán): Sajtóprovokáció indult Brassóból. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 3./
2002. június 3.
Szatmárnémetiben 200-225 hely várja azokat, akik a líceum után is magyarul szeretnék folytatni tanulmányaikat. A Babes-Bolyai Egyetem Közigazgatási Főiskolájának magyar tagozata mellett ott van a magyar (angol) tanítóképző főiskola, aztán vagy négy-öt posztliceális tagozat. A református gimnáziumnál könyvelés-adminisztráció szak, a Hám János Katolikus Líceumnál könyvelési és egészségügyi, a Kölcsey Főkollégiumban ősztől földmérő- topográfus és idegenvezetői szak indul. Mindegyik szakra általában 25 hallgatót vesznek fel, s a tanulmányi idő két-három esztendő. /(sike): Nyolc magyar főiskolai (posztliceális) tagozat Szatmárnémetiben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 3./
2002. június 3.
Sepsiszentgyörgyön a képtárban bemutatták három fiatal költő munkáit: Fekete Vince harmadik, A Jóisten a hintaszékből című kötetét, Szonda Szabolcs Vagyontárgyalás című - immár második - verskötetét, és Kudelász Nóbel Megy az élet haza c. vers-próza debütkötetét. Mindhárom könyv az Erdélyi Híradó Kiadó és a Fiatal Írók Szervezete (FISZ) gondozásában jelent meg, az Előretolt Helyőrség sorozatban. /(Éltes Enikő): Három költő, három könyv. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 3./
2002. június 3.
A ferencesek csaknem hétszáz évvel ezelőtt telepedtek meg Marosvásárhelyen. 1951. augusztus 19-én éjjel elhurcolták a városból a ferences szerzeteseket, telkeik, ingatlanjaik, épületeik a Városi Néptanács használatába kerültek. Telkükön a néptanács épületeket bontott, átrendezett. Marosvásárhelyen főtéri templomukat lebontották, mert a főtér ama részére színházat építtetett a hatalom. A központban levő, csaknem 10 ezer négyzetméteres telek helyett a külvárosban 2668 négyzetméteres területet kaptak, ott épült fel mai templomuk, melyet harminc éve: 1972. máj. 29- én szenteltek fel. Ezt a dátumot a rendház minden évben megünnepli. Az idén sem volt ez másként. Az ünnepség főcelebránsa Csató Béla főesperes volt, valamint Pál József, azaz Leó atya, az Erdélyi Ferenc Rendtartományi főnöke mondott prédikációt. A templomrombolás, és - építés történetét a marosvásárhelyi házfőnök, Bakó Béla, alias Pál atya ismertette. Leó atya szerint "a ferences atyák "nem a középkor ittfelejtett csodabogarai". Isten országának jelei ők, kik megtanítanak derűsen élni. Ma az élet nagy versenyfutás. A szerzetes feladata meglátni a jót, szépet és felmutatni azt. Szent Ferenc annakidején nem állt be a keresztes hadseregbe, hanem a szultánnal tárgyalt, kereste a megbékélés lehetőségét. A közelmúltban a palesztinok a betlehemi ferences kolostorban kerestek menedéket az izraeli katonák elől, s a ferences atyák nem hagyták el a születés templomát, azért, hogy ne mészárolják le a palesztinokat... A ferencesek nem ítélkeznek senki fölött, ez nem az ő dolguk. Szigorú szabályok szerint zajló életük során teljesen szabadok, nem rabjai az italnak, cigarettának, pénznek, hatalomnak, televíziónak... semminek. A ferencesek nem állnak a világ fölött, de nem akarnak semminek, senkinek rabjai lenni. Mindennek örülni tudnak, de bármiről képesek lemondani - mondotta az erdélyi provinciális. Fodor Imre, Marosvásárhely alpolgármestere mindig szívén viselte a marosvásárhelyi ferences rendház sorsát. Kiemelte annak jelentőségét, hogy a rendház szociális és oktató tevékenységet végez, felkarolja az öregeket, szegényeket, roma gyermekeket. /Máthé Éva: Templomrombolás, templomszentelés. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 3./
2002. június 4.
Ha a parlament véglegesíti az erről szóló törvénytervezetet, az év végéig visszaszolgáltathatják a romániai egyházaktól elkobzott ingatlanvagyont — jelentette ki Adrian Nastase kormányfő jún. 3-án a bukaresti ortodox pátriárka palotájában. A kormányfő ezzel a kijelentésével II. János Pál pápa ezirányú sürgetésére reagált. Az európai közösségnek is ígéretet tettünk e kérdés megoldására — mondotta a miniszterelnök. A román ortodox egyház vezetősége azt kérte a kormányfőtől, hogy a hatóságok mielőbb véglegesítsék a törvényt annak érdekében, hogy az egykor elkobzott ingatlanokat az egyházak mielőbb ismét birtokukba vehessék. Ion Iliescu államfő jún. 3-án Bukarestben Az egyház és az euroatlanti értékek című konferencián, az ortodox pátriárka palotájában kijelentette: vallásunktól függetlenül el kell ismernünk azokat az értékeket, amelyek az embert és az emberi szolidaritást helyezik előtérbe. Az elnök szerint az egyházak meghatározó szerepet játszhatnak az euroatlanti értékekhez történő felzárkózási folyamatokban. /Az év végéig visszaszolgáltatják az egyházi vagyont? = Szabadság (Kolozsvár), jún. 4./
2002. június 4.
Az állam "nem képes interferálni" a katolikus egyház kommunista időszakban elkobzott ingatlanjainak visszaszolgáltatásával, jelentette ki jún. 3-án Ion Iliescu államfő, magyarázatként hozzátéve, hogy az ortodox jogi kánon különbözik a katolikustól. Példaként az államfő az édesanyja faluját említette meg, amelyben a hívők már évtizedekkel ezelőtt áttértek a görög katolikusról az ortodox hitre. "A katolikus egyház központosított egyház, a Vatikán eldöntheti, hogy egy közösség katolikus temploma visszakerüljön eredeti tulajdonába, de az ortodox egyháznak nincs meg ez a joga, s mindegyik templom az illető parókia hitközségének tulajdona" – hangoztatta az ország elnöke. Iliescu a fentieket annak kapcsán mondta el, hogy II. János Pál pápa szombaton fogadta Románia új vatikáni nagykövetét, Mihai Dobrét, és felkérte a román hatóságokat, hogy az ortodox és a katolikus egyház, valamint a Szentszék között megkötött megállapodásoknak megfelelően szolgáltassák vissza a kommunista rendszer idején elkobzott egyházi ingatlanokat. Iliescu elnök azt is kifejtette, hogy "a dolgokat realizmussal és megértéssel kell kezelni", minthogy egyes templomokat vissza lehet juttatni a katolikus egyháznak, másokat azonban nem. Mindezek Az egyházak és az euroatlanti értékek című, Bukarestben megtartott nemzetközi konferencián hangzottak el, amelyen részt vett Adrian Nastase miniszterelnök is. A kormányfő felszólalásában ismertette a hallgatósággal, hogy az ötvenéves kommunista ateizmus ellenére Románia lakosságának 99 százaléka a mai napig valamilyen vallási felekezethez tartozik, s a túlnyomó többségű ortodox egyházon kívül az országban fellelhető a teljes európai vallási spektrum, a katolikusokon és protestánsokon kívül "kicsi, de aktív" zsidó és muzulmán közösség is létezik. A román állam tiszteletben tartja a vallási felekezetek jogait és autonómiáját, "igyekszik biztosítani" a törvény előtti egyenlőségüket – mondta Nastase a George C. Marshall Egyesület és a Román Patriarkátus közös szervezésében megtartott konferencián. Hangsúlyozta, a romániai egyházak képviselői közös dokumentumokban is kifejezték, hogy támogatják Románia európai integrációját. A konferenciát követően megtartott sajtónyilatkozatában a miniszterelnök emlékeztetett arra, hogy az ország lakosságának 85 százaléka úgy véli, Románia a NATO tagjává kell váljék, s ez az arány megegyezik azokéval, akik szerint az (ortodox) egyház a legfontosabb és leghitelesebb alapintézmény. Újságírói kérdésre válaszolva Nastase II. János Pál pápa kérésével kapcsolatban a következőket mondta: "A magam szempontjából folyamatban levő eljárásról van szó, tekintettel arra, hogy mindezt magunkkal szemben is, de az Európa Tanáccsal szemben is vállaltuk. Már a parlament elé került egy szöveg, amely előirányozza az illető javak visszaszolgáltatását. Hogy milyen körülmények között, hányat, milyen módon – mindezeket majd a parlament dönti el." A miniszterelnök hozzátette, hogy amennyiben egy ilyen szabályozás megszületik, az valamennyi romániai egyházra érvényes lesz, beleértve az ortodox egyházat is. Nastase úgy véli, a törvény ez év őszén léphet érvénybe. /Iliescu ködösít. A pápa kitérő választ kapott. = Krónika (Kolozsvár), jún. 4./
2002. június 4.
Bukarest utcáin, köztereinek hirdetőtábláin nemrégen plakát jelent meg, a Vasgárda hivatalos címe és telefonszáma, itt jelentkezhetnek a jövendőbeli tagok. A legionárius mozgalom tehát törvényesen működik, tagokat toborozhat, megszervezheti saját tevékenységét. Mindez éles ellentétben áll ama nemrégiben megjelent törvénnyel, amely kifejezetten tiltja a fasiszta, faj- és idegengyűlöletet szító alakulat működését. Most kénytelen-kelletlen leszedik az Antonescu-szobrokat, Corneliu Vadim Tudor nagyromán pártelnök azonnal jelentkezett, felajánlva, hogy befogadja a ledöntött Antonescu-szobrokat magánterületeire. Nemrégen jelent meg egy baloldali francia történész vaskos monográfiája a román értelmiségi elit két csillagáról: Mircea Eliadéről és Emil Cioranról, s kettejüknek a Vasgárda mozgalmához, eszméihez való kapcsolatáról. Alexandra Laignel-Layatine monográfiájában /Cioran, Eliade, Ionescu. A fasizmus elfelejtése/ azzal vádolta Eliadét és Ciorant, hogy a harmincas években, lázadó ifjúkorukban mindent megtettek Vasárda népszerűsítéséért. /Bogdán László: A Vasgárda alakuló fészkei. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 4./
2002. június 4.
A Magyar Újságírók Romániai Egyesületének (MÚRE) életében új szakasznak, az erőteljes kapcsolatépítés időszakának kell következnie — jelentette ki Karácsonyi Zsigmond, a MÚRE új ügyvezető elnöke az MTI-nek adott nyilatkozatában. Karácsonyi Zsigmondot, a marosvásárhelyi Népújság szerkesztőjét a MÚRE közelmúltban tartott tisztújító közgyűlésén választották meg ügyvezető elnöknek. Romániában legalább negyven újságírói szervezet jött létre, a MÚRE az egyedüli, amely ténylegesen működőképes. A MÚRE eddig a magyarországi újságíró-szövetségekkel alakított jó kapcsolatokat, a jövőben élő kapcsolatokat kell kiépíteni a legfontosabb bukaresti újságíró-szervezetekkel. - Jó lenne, ha az RMDSZ az újságírást és az újságírókat érintő törvények előkészítésébe jobban bevonná az egyesületet – jelezte Karácsonyi. A romániai magyar sajtóban az újságírók rendkívül alacsony — havi 100–300 dollárnak megfelelő — bérért dolgoznak. Ezért érthető, hogy a tehetséges és ambiciózus fiatal magyar újságírók jelentős része magyarországi szerkesztőségekbe igyekszik. /Kapcsolatépítésre koncentrál a MÚRE. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 4./
2002. június 4.
Zsombori Vilmost választotta alelnökévé a Romániai Megyei Önkormányzatok Szövetsége az elmúlt hét végén Turnu-Severinben tartott tisztújító közgyűlésén. A szervezet új elnöke a Prahova Megyei Önkormányzat elnöke Mircea Cozma. A közgyűlés ugyanakkor felhatalmazta Zsombori Vilmost,a Hargita Megyei Önkormányzat elnökét, hogy tagja legyen annak a küldöttségnek, amely képviseli a szövetséget a jún. 4-6 között Strasbourgban sorra kerülő Regionális és Helyi Hatóságok Kongresszusán (az Európa Tanács szerve). Hargita megye cselekvően részt vesz az európai régiók tevékenységében, aktív tagja az Európai Régiók Szövetségének (ARE), amelynek munkabizottságaiban rendszeresen részt vesz. /(Daczó Dénes): A Romániai Megyei Önkormányzatok Szövetsége közgyűlésén Zsomborit választották alelnöknek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 4./
