A bihari Földvárban hétvégén negyedszer rendeztek Partiumi Diáknapokat. A programok szervezője, a Partiumi Keresztény Egyetem diákszervezete volt. Felavatták a diákszervezet címerét Az ökumené szellemében szervezett programon jelen volt Tőkés László református és Tempfli József római katolikus megyéspüspök. A katolikus egyházfő Bihar megye történelmét, abban pedig a kereszténység és a magyarság összekapcsolódását ecsetelte, a református püspök pedig kifejtette a címerkészítés aktualitását. /(balla): Ifjúsági hétvége Biharban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 16./
2002. május 17.
Az Európa Tanács monitoring bizottsága máj. 16-án Bukarestben tartott ülésén egyhangú szavazással úgy döntött, hogy javasolja Románia 1997 óta tartó utóellenőrzésének befejezését. A döntést Bársony András, a testület elnöke közölte a bizottsági ülés után tartott sajtóértekezletén. - Döntő mértékben megvalósultak, illetve a megvalósulás olyan szakaszába jutottak azok a kötelezettségvállalások, amelyeket Románia 1993-ban, az ET-tagság elnyerésekor tett, ami lehetővé teszi az ellenőrzés befejezését - hangsúlyozta Bársony. Elmondta, hogy Romániának van még tennivalója: mindenekelőtt a tulajdonviszonyok helyreállításának kérdésében. Az egyházi ingatlanok romániai visszaszolgáltatásának ügyével kapcsolatban az MTI kérdésére Bársony András elmondta, hogy Bukarestben is találkozott a romániai magyar és a görög katolikus egyházak képviselőivel. Emlékeztetett arra, hogy ebben a kérdésben az Európa Tanács azt fogalmazta meg Romániával szemben: az 1997-ben létezett jogszabályokat pozitív irányban változtatni kell. Bársony hangsúlyozta: a bizottság megfelelő garanciákat kapott Adrian Nastase miniszterelnöktől arra vonatkozólag, hogy hamarosan törvény születik az egyházi ingatlanok visszaadásáról kiadott sürgősségi kormányrendeletből, illetve az egyházak azonnal visszakapják a kormányrendelet eredeti szövegében szereplő ingatlanokat. Tőkés László nyilatkozatával kapcsolatban, miszerint Románia mestere a porhintésnek, Bársony András csak annyit mondott: nem kíván politikai vitába bocsátkozni Tőkés Lászlóval, de úgy gondolja, hogy a püspök sem saját egyházának, sem saját országának nem használ az ilyen nyilatkozatokkal. Arra is felhívta a figyelmet, hogy az egyházak tulajdon-visszaigénylése Romániában jóval meghaladja azt a szintet, mint amilyet például Magyarország a saját egyházaival szemben vállalt. Bársony hangsúlyozta azt is, hogy a monitoring bizottságnak viszont joga és lehetősége van arra, hogy bármikor felvilágosítást kérjen az esetleges újabb problémák rendezéséről. /Egyhangú igen Románia utóellenőrzésének befejezésére. Bársonyék elégedettek a tulajdonkérdés rendezésével. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 17./
2002. május 17.
Még a nyár folyamán várható, hogy az új magyar miniszterelnök találkozik a román kormányfővel — jelentette ki máj. 16-án Bukarestben Bársony András, az MSZP parlamenti képviselője. Bársony András az Európa Tanács monitoring bizottságának elnökeként járt az elmúlt tíz napban két alkalommal is Bukarestben, az MTI-nek elmondta, hogy mindkét látogatás során találkozott Adrian Nastase miniszterelnökkel. Emellett megbeszélést folytatott a román kormány tisztségviselőivel, a román politikai pártok képviselőivel és Markó Béla RMDSZ-elnökkel. - A két ország együttműködését ennél sokkal tágasabban kell értelmezni, a kiaknázatlan gazdasági lehetőségek széles skálája kínálkozik, amit háttérbe szorított az elmúlt másfél éves vita a kedvezménytörvényről — mondta Bársony. /Nastase–Medgyessy találkozó már a nyáron. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 17./
2002. május 17.
Romániában mára nagy vonalakban kialakult az óvodától az egyetemig tartó anyanyelvű oktatás biztosításának jogi kerete - jelentette ki máj. 16-án Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke bukaresti sajtóértekezletén. Markó szerint a romániai magyar anyanyelvű hálózat kiépítése most abba a szakaszba jutott, hogy tartalommal töltsék ki a fő vonalakban kielégítőnek tekinthető jogi keretet. Az RMDSZ szövetségi elnöke emlékeztetett rá, hogy az elmúlt évek folyamán a szövetség kitartó erőfeszítéseinek köszönhetően sikerült kedvezően módosítani a román oktatási törvényt, amely most már lehetővé teszi az anyanyelvű oktatáshoz való jogot minden fokon és minden szakterületen. A törvény módosítását megelőzően a jogszabály bizonyos korlátozásokat tartalmazott az anyanyelvű oktatás tekintetében. Ezek a korlátozások mára jórészt megszűntek, de az RMDSZ-nek még mindig vannak bizonyos fenntartásai és elvárásai. - Az oktatási törvény bizonyos részintézkedéseit idővel módosítani kell, de ez pillanatnyilag nincs napirenden - mondta. /Nagy vonalakban adott az anyanyelvi oktatás jogi kerete? = Szabadság (Kolozsvár), máj. 17./
2002. május 17.
Idén máj. 21. és 26-a között lesz a Bukaresti Nemzetközi Könyvvásár. Káli Király István, a marosvásárhelyi Mentor Kiadó igazgatója tájékoztatott: idén egy tíz négyzetméteres felületet béreltek a magyar kiadványok számra. A közös standon a Kriterion, a Coinonia, a Pallas Akadémia, a Polis, a Pro Print és a Mentor Kiadó mintegy 450 címet kínál az érdeklődőknek. A Mentor Kiadó a romániai magyar oktatási intézményeknek 25 százalékos kedvezményt ad, csoportos vásárlás esetén. A pedagógusok és diákok egyéni rendeléskor 10 százalékos kedvezményt kapnak. Valószínűleg idén is a Wass Albert- könyveknek lesz a legnagyobb sikerük. Újdonság Kovács András Ferenc verseskötete. A magyarországi Ünnepi Könyvhéten /jún. 6-10./ a Romániai Magyar Könyves Céh két sátorral lesz jelen, 12 erdélyi kiadó könyveivel. Káli Király István szerint az 1993-ban indult Mentor nemcsak Erdélyben, hanem az egész magyar nyelvterületen piacvezető. A Wass Albert könyveknél 16 ezer körüli a példányszám. A legszerényebbek a 400-as sorozatok. Köteteiket legtöbb esetben állami támogatással adják ki, pályázatok útján nyertek hozzájárulást. /Máthé Éva: Magyar kiadványok a Bukaresti Nemzetközi Könyvvásáron. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 17./
2002. május 18.
Zilahon a helyi EMKE szervezte Kossuth-év rendezvényének meghívottja Egyed Ákos történész, akadémikus, az EME elnöke volt, aki Kossuth Lajos emlékezete, különös tekintettel az emigrációs évekre címmel tartott előadást. Bemutatták Egyed Ákos Erdély 1848. évi utolsó rendi országgyűlése című könyvét, amely az eddig megíratlan eseményt rögzítve hiányt pótolt. Hegyiné Lakó Éva ny. muzeológus becses emléktárgyat mutatott be: egy Kossuth-díszserleget. /Fejér László: Kossuth-év tárgyi emlékkel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 18./
2002. május 18.
A Csíki Játékszín megalakulása óta a harmadik évadban jár. Parászka Miklós igazgató, művészeti vezető leszögezte: a legnagyobb elégtétel, hogy három év óta fokozatosan nő az előadások nézettsége, a bérletesek száma 5000-nél többre tehető. Sikerült felszerelni a színházat. Óriási veszteség érte társulatunkat az elmúlt évadban Hunyadi László halálával, a nagy művész lelke, mozgatója volt a színháznak. Jelenleg tizenhat fős a színészlétszám. A sikeres előadások érdekében folyamatosan meghívnak vendégművészeket, mint Lőrincz Ágnest a szatmárnémeti Harag György Társulattól vagy Hajdú Gézát a nagyváradi Szigligeti Ede Társulattól. A társulat eljutott a szórványvidékekre is előadásaival, így Brassóba és Fogarasra, illetve ezek környékére. A legnagyobb siker volt, hogy egyetlen előadásuk sem bukott meg. /Forró Miklós: Beszélgetés PARÁSZKA MIKLÓS színházigazgatóval. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 18./
2002. május 18.
Kassay Péter, a Szárhegy Hargita Megyei Alkotóközpont igazgatója beszámolt arról, hogy milyen programokat, táborokat szervez idén az alkotóközpont. Lesznek képzőművészeti jellegű programok, írótábor, Borszéken újszerű alkotótábor, a hagyományos szárhegyi alkotótábor, továbbá régészeti tábor, ifjúsági tábor, idén először szerveznek Kastély-napokat tudományos előadásokkal, középkori harcászati bemutatóval. Közben folyik a kastély restaurálása. /Gál Éva Emese: Kastély-napok Gyergyószárhegyen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 18./
2002. május 20.
Gyergyószentmiklóson a Városi Tanács 10 évre a vállalkozói inkubátorház rendelkezésére bocsátotta az épületet, amelyben működik. Farkas Éva, az inkubátorház igazgatónője kifejtette: létrehozták a jogi, intézményi hátteret az együttműködéshez, az Echo Egyesületet a múlt hónapban jegyeztették be, alapító tagjai a két kisrégió a Gyergyói-medencéből, a csíkszeredai vállalkozói inkubátorház, a Hargita Megyei Tanács és a gyergyószentmiklósi önkormányzat. Feladataik között szerepel a fejlesztési tervek elkészítése és az adatbázis kiépítése. Segítséget adnak a pályázatok elkészítéséhez. /Gál Éva Emese: "Együttműködünk a pályázatok elkészítésében". = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 20./
2002. május 20.
Tavaly a gyergyószentmiklósi Tarisznyás Márton Múzeum megvette és fölállította udvarán az 1885-ben készült székely kaput. Később sikerült megvenni mellé a hozzá tartozó korabeli székely faházat is. /Gál Éva Emese: Székely porta a múzeum udvarán. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 20./
2002. május 20.
A Resicabányai Református Egyházközség és az RMDSZ máj. 25-ére szeretettel meghívja mindazokat, akik a város bármely magyar elemi, vagy egykor általános iskolájában, továbbá inasiskoláiban végezték tanulmányaikat. Lesz a hagyományos iskolatörténeti kiállítás is. /(Makay Botond lelkipásztor, megyei RMDSZ elnök): Véndiákok találkozója Resicabányán. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 20./
2002. május 20.
Megjelent A Szatmári Római Katolikus Egyházmegye templomai című könyvsorozat második kötete. A tájékoztatót Muhi Sándor szatmárnémeti grafikus írta Murvai György országos hírű nagykárolyi fotóművész képeihez. /Újabb magyar könyv. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 20./
2002. május 21.
Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EUFB, EBRD) 150 millió dolláros kölcsönt nyújt a román állami olajvállalat, a Petrom SN privatizációjának előkészítéséhez. A bukaresti közgyűlés idején három további megállapodást írtak alá összesen 26,5 millió euró értékben. Az EBRD a legjelentősebb külföldi tőkeberuházó Romániában. A bank adatai szerint 1990 és 2001 között a közvetlen külföldi tőkebefektetések nagysága megközelítette a 8 milliárd dollárt Romániában, ennek az összegnek közel negyedét teszi ki az EBRD részesedése. Egyes vélemények szerint Románia gazdasága jelenleg nem kompatibilis az Európai Unió tagállamainak gazdaságával, a csatlakozási tárgyalások tekintetében pedig az ország jóval a többi tagjelölt mögött van - jelentette ki máj. 20-án Willem Buiter, az EBRD vezető közgazdásza. /EBRD-kölcsön a Petromnak. További megállapodások 26,5 millió euró értékben. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 21./
2002. május 21.
Ideiglenes működési engedélyt kapott a Partiumi Keresztény Egyetem /Nagyvárad/ hét szakja - jelent meg Románia Hivatalos Közlönyének máj. 13-i számában: román nyelv és irodalom, angol nyelv és irodalom, filozófia, menedzsment, református vallástanár-szociális munkás, református vallástanár-német nyelv és irodalom, zenepedagógia. Valamennyi szakon négyéves képzés folyik, a zenepedagógia kivételével, amely ötéves. /(Balla Tünde): Hét szakon a Patriumi Egyetem. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 21./
2002. május 21.
A Brassó megyei RMDSZ múlt heti sajtótájékoztatóján Szakál András tudatta a megjelentekkel, hogy a négyfalusi kétnyelvű tábla lefestéséhez hasonló magyarellenes jelenségeket más településekről is jeleztek. Keresztváron is összekenték a település határában álló kétnyelvű táblát, ugyanígy Barcaújfaluban is. A helyi közigazgatási törvény március óta hatályba lépett, sok helységben mégsem szerepelnek az intézményeken (községháza, művelődési ház, orvosi rendelő stb.) magyar feliratok. Markó Gábor alelnök az ürmösi föld és erdőügy kapcsán kijelentette: "A helyzet nagyon súlyos, egy mindent uraló maffia van ott, élén a polgármester asszonnyal." /(Tóásó Áron Zoltán): Maffia itt, maffia ott... = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 21./
2002. május 21.
Máj. 18-án díjkiosztó gálával zárult a Kárpát-medencei Stúdiószínházak Fesztiválja Nagyváradon. A stúdióelőadások zsúfolt ház előtt zajlottak. A közönség szavazata alapján a beregszászi Illyés Gyula Állami magyar Színház nyerte el a fesztivál fődíját. /(Balla Tünde): Kis Oscarok a teátristáknak. Végetért a Kárpát-medencei Stúdiószínházak Fesztiválja. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 21./
2002. május 21.
Máj. 20-ra virradó éjszakán kórházba szállították Birtalan Ákost. Az RMDSZ-képviselő agyvérzést szenvedett. Lapzártakor a bukaresti idegsebészek még nem tudtak megnyugtató hírekkel szolgálni a Kovászna megyei képviselő egészségügyi állapotáról. /Kórházba került Birtalan Ákos. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 21./
2002. május 21.
Áprilisban Mezőfényen a római katolikus templomban Starmüller Ferenc plébános kihirdette, hogy önkénteseket várnak a falu határában készülő idősek otthona továbbépítéséhez. Megmozdult a falu, naponta tíz-harminc mezőfényi jár kalákázni. Lovag Albert és felesége - akik nyugdíjasokként Amerikából települtek haza - idősek otthona felépítéséhez 30 ezer dollárt és 3 hektár földet ajánlottak fel. Az építkezés megindult, miután az adományozott pénz elfogyott, külföldi szponzorokat kerestek. A holland szponzor feltételül is szabta, hogy a munkálatokba a községbeliek önkéntes munkával segítsenek be. A 60 férőhelyes leendő épületben kétágyas szobák lesznek. A föld alatti részben mosoda, konyha, raktárak, ebédlő kap helyet, fölötte klubhelyiség lesz, ahol szentmise is tartható. /Kinál György: Kalákában épülő öregház. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 21./
2002. május 22.
Egyértelműen megállapítható, hogy országunk nem, vagy csak részben teljesítette azokat a feltételeket, amelyeket az Európa Tanácsba való felvételekor előírtak számára. Következésképpen a múlt héten Bukarestben ülésező monitorizáló bizottság ez ügyben olyan egyoldalú politikai döntést hozott, amely nem vette figyelembe az erdélyi magyar történelmi egyházak jogos követeléseit" - olvasható a Királyhágómelléki Református Püspökség közleményében. A püspökség álláspontja szerint a román hatóságok március 12-i bizalmas jelentésükben félrevezették az Európa Tanácsot. "Egyházunk és a többi kisebbségi testvéregyház mély sajnálattal tapasztalja, hogy az elkobzott egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásáért folytatott küzdelemben magyar érdekvédelmi szervezetünk az európai követelések szigorú és maradéktalan betartása, valamint a kisebbségi egyházak, illetve kisebbségi magyarságunk érdekeinek következetes képviselete helyett lépten-nyomon a román kormánynak a mieinket keresztező érdekeit részesíti előnyben (...) Kisebbségi egyházainknak alapvető érdeke az, hogy az RMDSZ, Románia integrációs törekvéseit támogatva ugyan, de megalkuvás, valamint etnikai és felekezeti különbségtétel nélkül képviselje az egyházi tulajdonok teljes körű visszaszolgáltatásának ügyét" — fogalmaz a közlemény. - Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke megkereséssel fordult az RMDSZ Szövetségi Képviselő Tanácsához (SZKT), nevezetesen Frunda György SZKT-elnökhöz, kérve az egyházi ingatlanok ügyének napirendre tűzését a máj. 25-i ülésen, és azt is szorgalmazta, hogy erre a tanácskozásra kapjanak meghívást az erdélyi magyar történelmi egyházak vezetői is. Sajnálattal kell azonban megállapítania, hogy sem Románia euro-atlanti integrációjának kérdése, sem az elkobzott egyházi és közösségi ingatlanok ügye nem szerepel napirenden. /Tőkés: az RMDSZ a kormány érdekvédelmi szervezetévé vált. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 22./
2002. május 22.
Besztercén, az RMDSZ új székházában tanácskoztak máj. 18-án magyar nyelvű oktatás helyzetéről a megye önkormányzati képviselői, az RMPSZ képviselői, valamint a magyar tagozatos iskolák vezetői és a Beszterce Művelődési Alapítvány küldöttje. Elhangzott, hogy sikerült újraindítani a berétei iskolát és új óvodai csoportok beindítására nyílt lehetőség. A pedagógusok szakképzettsége megfelelő szintű, de vannak esetek, ahol a román nyelv- és irodalmat, rajz, zene és technikai nevelési órákat olyan tanárok tanítják, akik nem ismerik a magyar nyelvet, holott a törvény ezt megköveteli. Dr. Szántó Árpád hangsúlyozta, hogy pályázati lehetőségekkel kell élni az önkormányzatok részéről is. Megyei szinten is pontosan kell követni a tanulók ingáztatását, megadva a segítséget. Borsos K. László felhívta a jelenlevők figyelmét, hogy a somkeréki (hét V–VIII. osztályos tanuló) és a szentandrási (két I–IV. osztályos tanuló), valamint a közeljövőben a berétei tanulók utaztatása még mindig megoldatlan. Örömmel számoltak be a pedagógusok az Apáczai Közalapítvány támogatásáról, a Beszterce Művelődési Alapítvány által. /Borsos K. László: Széleskörű tanácskozás a magyar nyelvű oktatás helyzetéről. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 22./ A Beszterce-Naszód megyei magyar oktatás helyzetképét Balázs Dénes tanfelügyelő mutatta be. A megye 25 településén működik anyanyelvű oktatás. Óvoda 20 településen van 30 csoporttal, összesen 498 gyermekkel, 81 magyar gyermek jár román óvodába. Elemi iskola 24 településen működik 31 osztállyal, összesen 554 tanulóval, 43 gyerek jár román tagozatra. Tíz általános iskolában folyik magyar oktatás, összesen 559 tanulóval, 5 iskolában összevont osztályok működnek. Középiskola csak Besztercén működik tagozatként 8 párhuzamos osztállyal, 160 tanulóval. A megyében nincs magyar nyelvű szakiskola, ezért sok gyerek román tagozatra jár, ezek száma még 6 osztályt tenne ki. A vita során a résztvevők javasolták a civil szféra támogatási lehetőségeinek összehangolását, kitértek a vegyes tagozatokon dolgozó magyar pedagógusok kiszolgáltatottságára is. Általános jelenségként felvetették, hogy sok helyen a román tagozatok "elcsalják" a magyar gyerekeket, hogy a működéshez szükséges létszámot elérjék, olyan esetet is jelezve, ahol a román iskolát magyar gyerekek tartják fenn. /Kresz Béla: Az önkormányzat mint iskolafenntartó. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 22./
2002. május 23.
A petrillai magyar pedagógusok a lapban közölték segítségkérésüket. Januárban sokan melléjük álltak, akkor elkerülték az iskola megszüntetését. Most viszont ismét tudtukra adták, hogy szeptembertől a petrillai iskolát a petrozsényihoz kapcsolják. Az áprilisi gyűlésen Takács Csaba képviselő határozottan kijelentette, hogy ő azok mellett áll, akik tettel bizonyítják igazukat. És Petrilla magyarságának volt igaza, ezért segített a megmaradásában. Az RMDSZ és a kormánypárt megegyezésében az is szerepel, hogy a szórványok iskolái megmaradnak. A petrillai szülők nem engedik gyermekeiket a petrozsényi iskolába. A 15 km-es távolságon két járművet kell cserélni. Tehát, ha felszámolják a petrillai magyar tagozatot, felszámolódik a petrozsényi tagozat is. /Ez egy újabb S.O.S. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 23./
2002. május 23.
Huszonhárom líceumi és szakközépiskolai osztályban tanulhatnak tovább anyanyelvükön Szatmár megyében azok a fiatalok, akik most fejezik be az általános iskolát, az inasiskolákban pedig annyi osztály indul magyarul, amennyire igény lesz, tájékoztatott Kónya László főtanfelügyelő-helyettes. Ez azt jelenti, hogy minden nyolcadikosunk magyarul folytathatja tovább tanulmányait. A tavalyinál is jobbak az esélyek erre, hisz két új osztály indul. Az egyik a nagykárolyi iskolacsoportban, a másik a szatmári Ioan Slavici főgimnáziumnál. Ez utóbbi tanítóképzői osztály. Néhány éves kihagyás után Szatmárnémetiben is visszaáll az ötéves tanítóképzés mind román, mind magyar nyelven. /(Sike Lajos): Minden magyar nyolcadikos magyarul tanulhat tovább. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 23./
2002. május 24.
Két héttel 90. születésnapja előtt elhunyt Dr. Todea Alexandru bíboros /Telek (Fehér megye), 1912. jún.5. – Szászrégen, 2002. máj. 22./ Rómában szentelték pappá, ugyanott szerzett doktorátust. Titokban szentelte püspökké Schubert József bukaresti római katolikus püspök 1950-ben. 1952-ben a kommunista hatóságok életfogytiglani kényszermunkára ítélték. Megjárta a politikai börtönök poklát, ahonnan 1965-ben, közkegyelemben részesülve szabadult. 1986-ban titokban megválasztották a romániai Görög Katolikus Egyház metropolitájának. Ünnepélyes metropolita-érseki székfoglalására csak a rendszerváltás után, 1990. október 7-én kerülhetett sor Balázsfalván. II. János Pál pápa nevezte ki bíborossá Rómában, 1991. december 8-án. 1994-től egészségi okok miatt nyugállományban volt. Máj. 28-án helyezik örök nyugalomra a balázsfalvi katedrális kriptájába. /Fodor György: Elhunyt Todea Alexandru bíboros. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 24./
2002. május 24.
A gyergyószentmiklósi népfőiskolai mozgalom keretében nyolcadik esztendeje szervez dr. Garda Dezső történész találkozókat. Az idei konferencián Károly Róbertről, Nagy Lajosról és Mária királynőről tartott előadást dr. Bertényi Iván (ELTE). Más előadók után dr. Kötő József (EMKE) a két világháború közötti magyar színházi élet alakulásáról beszélt. Az Erdélyi Múzeum Egyesület elnöke, dr. Egyed Ákos akadémikus az egyesület történetének ismertetése után bejelentette, hogy a már működő orvosi-gyógyszerészeti fiók mellett megalakult az EME bölcsészet, történelem, nyelv szakosztályának gyergyói fiókja is. A tagok elnöknek dr. Garda Dezsőt, titkárnak Erős Nándor történelemtanárt választották az első (alakuló) ülésen. /Bajna György: Önbizalmunkat erősítő találkozások. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 25./ A Gyergyói Népfőiskolai Társaság május 24-25-én történészkonferenciát rendezett Gyergyószentmiklóson. dr. Bertényi Iván után dr. Draskoczy István professzor a XIV-XV. századi Magyarország, s ezen belül Erdély gazdasági életét ismertette. Dr. Horn Ildikó A Báthoriak Erdélye c. előadásában új képet nyújtott Báthori Andrásról. Dr. Vörös Boldizsár bemutatta, hogy pl. Marosvásárhelyen szobrok tönkretétele és új szobrok felállítása miként tükrözte a hatalom erőszakos beavatkozását az emberi mentalitások alakulásába. Dr. Egyed Ákos akadémikus Mikó Imréről értekezett, dr. Bona Gábor Kossuth Lajos katonai irányító szerepéről tartott előadást, Dr. Vincze Gábor a kolozsvári magyar konzulátus kérdéséről beszélt az 1948-1988 közti időszakban. Dr. Garda Dezső történész a csíktusnádi Székely Kongresszus 100. évfordulója kapcsán, kitérve arra, miért volt szükség az eseményre és kik voltak a szervezői. /Gál Éva Emese: Történészkonferencia a Székely Kongresszus centenáriumán. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 31./
2002. május 24.
Nagyváradon máj. 24-25-én ünnepli az Ady Endre Középiskola az alma mater fennállásának 230. évfordulóját, egybekötve a III. Öregdiák Világtalálkozót is, amelyre még a tengeren túlról is vártak haza egykori tanulókat. A tanintézet Alma Mater Alapítványának legfőbb célja az, hogy a most összegyűlő adományokból az aranyosláposi üdülőtelep építését finanszírozzák. Megkoszorúzzák Ady Endre emléktábláját, illetve mecénásokat, mentorokat keresnek a tanintézet és a diákok számára. /(Balla Tünde): Helytállásra kötelez a 230 esztendő. Ünnepel az Ady Endre Középiskola. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 25./
2002. május 24.
A Világbank által finanszírozott program keretében történő iskolaépület- rehabilitáció lassan halad, ismerte el Nedeczky László városi tanácsos, a brassói Áprily Lajos Gimnázium igazgatója. Ősztől, ha meglesz a főépület, akkor ott kezdhetik a tanítást. Idén két nyolcadik osztály végez, négy kilencedik beindítását tervezik. Idén 93 diák fog érettségizni az Áprilyban. Az Áprily Napok máj. 25-26-án zajlanak, megemlékeznek arról is, hogy Brassóban 165 éve létezik magyar oktatás. Az Országos Diákszínjátszó Fesztivál (ODIF) első helyezettje lett idén az Áprily Lajos Gimnázium színjátszó csoportja. Az iskolának van még néptánccsoportja, gyerekkórusa és zenekara is. /Tóásó Áron Zoltán: Áprily Napok a Cenk alatt. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 25./
2002. május 27.
Máj. 25-én Marosvásárhelyen ülésezett az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa /SZKT/. Markó Béla RMDSZ-elnök leszögezte: Az önállóság — más szóval: autonómia — ugyanis azt jelenti, hogy a román pártokkal pragmatikus viszonyt kell kialakítanunk, és a velük való együttműködés révén olyan eszközöket kell teremtenünk, amelyek ezt a magyar közösséget a túlélésben, a megerősödésben és a továbblépésben segítik, Markó szerint ugyanezek az intelmek érvényesek a magyarországi pártokkal kialakított kapcsolatokra is. Markó beszámolójában az erdélyi magyar közvéleményt is megosztó magyarországi választások kapcsán felserkenő vitával foglalkozott, kifejtette: aki pedig jobbra vagy balra akar felsorakoztatni minket, az elveszti önállóságunkat, és ezzel elveszi erőnket is. Nincsen időnk Fidesz-, MDF-, MSZP-, vagy SZDSZ pártinak lenni, mert itt, Romániában kell magyarpártinak lennünk, amíg még nem késő - hangoztatta. Az SZDP-RMDSZ szólva a szövetségi elnök eredményként értékelte azt, hogy a rendőrségi törvénybe bekerült a nyelvhasználati rendelkezés, elfogadták a munkaszolgálatosok kárpótlásának törvényét, elkészültek az etnikai okokból üldözött személyek kárpótlását szabályozó törvény végrehajtási utasításai, kormányhatározat rendezte a nemzeti jelképek használatát, már csak államfői ellenjegyzésre vár a földtörvény, amelyből törölték a közbirtokosságra vonatkozó megszorító intézkedéseket, az egyházi ingatlanok restitúciója ügyében tett, az RMDSZ szerint időt nyerő lépéseket, a kétnyelvűség bevezetését a közigazgatásba. A Bolyai Farkas Líceum kapcsán kirobbant konfliktus véleménye szerint arra int: a nacionalizmus kísértete még itt van közöttünk, de megítélése szerint ennek felélesztéséhez hatalmi érdek már nem fűződik. Puskás Bálint szenátor szerint az erdélyi magyarság nem tudott kellően közel férkőzni a PHARE és egyéb, EU-pénzekkel tele "húsos fazékhoz". Bucur Ildikó megjegyezte, nem ártana konzultálni időnként a platformokkal is. (Ennek fontosságát később maga Markó Béla is elismerte). Szilágyi Zsolt, a Reform Tömörülés alelnöke kifejtette: egyetértenek abban, hogy szükség van összefogásra, önállóságra, autonómiára, hogy jó lenne, ha a kiszorítósdit a kooperáció, a tájékoztatás, a konszenzus venné át. Példaként megemlítette: azon kevés RMDSZ-politikus közé tartozik, akik évek óta tudatosan, következetesen felvállalták a csángókérdést, ezért nehezményezi, hogy "kiszorult" abból az RMDSZ-delegációból, amely nemrég Moldovába látogatott. Borbély László képviselő határozottan visszautasította azokat a vádakat, miszerint az RMDSZ-ben nem biztosított a demokratikus döntéshozatal. Ráduly Róbert képviselő értetlenségének adott hangot amiatt, hogy miért szorítják ki továbbra is a testületből a Magyar Ifjúsági Tanács SZKT- frakcióját. Borbély Zsolt kifejtette: azon magyar politikai erőket kellene támogatni, amelyek tényleg a magyar nemzet lelki egységét akarják megvalósítani, és nem azokat, akik az RMDSZ feje fölött alapszerződéseket kötöttek, a választási kampányban szembe állították a határon túli magyarokat a magyarországiakkal, az új kormányban az oktatási tárcát pedig egy olyan párt képviselőjére bízták, amelynek politikusai és holdudvara pedig a Szent Koronát lemicisapkázta, a Szent Jobbot letetemcafatozták. Tőkés András kifejtette: örvend a protokollum kapcsán elért eredményeknek, de véleménye szerint hosszú távon nem ez a Neptun óta elkezdődött alkupolitika, hanem az autonómia megteremtése a járható út. Frunda György szenátor, SZKT-elnök is, aki szerint az autonómia felé igenis Neptunban kezdődik, és Strasbourgon, Bukaresten, Budapesten, intézményteremtésen és az ezt lehetővé tévő törvények elfogadtatásán keresztül vezet az út. Az ülés a romániai magyar oktatás helyzetének vitájával folytatódott. A magyar tannyelvű oktatás akkor létjogosult, ha képes korszerű, versenyképes tudást biztosítani az anyanyelvükön tanuló fiataloknak. Hozzászólásaikban a küldöttek kifogásolták a romániai magyar nyelvű oktatás helyzetét, többek szerint a probléma megoldása az oktatási rendszer autonómiájának biztosításában rejlik. Kifogásolták többek között, hogy a szakiskolákban az anyanyelvi oktatást szabotálják, a tanintézmények vezetése nem hozhat döntéseket a tanfelügyelőségek, illetve az Oktatásügyi Minisztérium megkérdezése nélkül. A vitára meghívást kaptak a szakma képviselői is. Wanek Ferenc, a Bolyai Társaság elnöke szerint az SZDP–RMDSZ protokollum tartalmazza az önálló magyar oktatási vonal kiépítését a Babes–Bolyai Tudományegyetemen, de felhívta a figyelmet, amennyiben nem tesznek sürgős lépéseket erre vonatkozóan, a terv megint csúszik egy évet. A Kolozs megyei RMDSZ részéről Mátis Jenő MKT-elnök határozattervezetet terjesztett elő, amelyben azt javasolják az RMDSZ parlamenti csoportjainak, hogy kezdeményezzék a tanügyi és a helyi közigazgatási törvény módosítását a tanintézmények autonómiája növelésének érdekében. A tanácskozás kezdetén az SZKT leszavazta a Reform Tömörülés elnökének, Toró T. Tibornak két javaslatát, amelyben az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatását, illetve az alkotmánymódosítás napirendre tűzését kezdeményezte. A visszautasítást azzal indokolták, az SZKT már döntött egyházi ingatlan-ügyben, amikor megbízta az RMDSZ-t, hogy a történelmi magyar egyházak képviselőivel közösen dolgozzanak ki erre vonatkozó törvénytervezetet. Ami az őszre tervezett alkotmánymódosítást illeti, a jogi szakértők ülésén a Reform Tömörülésnek alkalma van saját elképzeléseit képviselni, a kérés tehát időszerűtlen — hangoztatták. Az említett témákról és azokról a további kérdésekről, amelyek az RT szerint lemaradtak az SZKT napirendjéről az ülés után, a Polgári Együttműködés Tanácsának alakuló ülésén tárgyaltak. Az SZKT három frakciója, a Reform Tömörülés, a Keresztény-Nemzeti Frakció és a testületből kizárt Magyar Ifjúsági Tanács által létrehozott Polgári Együttműködés Tanácsa az RMDSZ képviselőházi frakcióján belül létrejött Polgári Szárny mintájára alakult. A Tanács célja az átláthatóság elősegítése a Szövetségi Képviselők Tanácsában, és az RMDSZ eredeti programjának gyakorlatba ültetése, amelytől a szövetség vezetése véleményük szerint eltávolodott. /Székely Kriszta: Önállóságra vagyunk ítélve. Marosvásárhelyen ülésezett a Szövetségi Képviselők Tanácsa. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 27./ SZKT-ülés kis híján már első perceiben botrányba fulladt. Frunda György szenátor a Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) tagjainak a vissza nem fogadásának okát taglalta, a kiszorított ifjak a Kultúrpalota nagytermének erkélyéről kiáltották be véleményüket az elnök önkényesnek vélt döntéséről. Az SZKT ugyanis nem volt hajlandók napirenden kívül megvitatni a MIT sorsát. Annak ellenére, hogy a Szövetségi Szabályzat-felügyelő Bizottság jogerős döntésben mondta ki, hogy az SZKT szabálytalanul járt el, amikor két évvel ezelőtt nem igazolta a MIT-jelöltek mandátumát. A jogerős döntésből kiindulva, Toró T. Tibor, a Reform Tömörülés elnöke a MIT megkövetését javasolta a kétéves jogfosztás miatt, de a teremben ülő többség erről hallani sem akart. A Krónikának nyilatkozva Jakab István, a MIT jelenlegi elnöke a testület félrevezetését eredményező hazugsággal vádolta Frundát, aki SZKT-elnökként nem volt hajlandó a szabályzatfelügyelők ifjakra vonatkozó döntését felolvasni. "Frunda György azt hangoztatta, a Szabályzat-felügyelő Bizottság döntése nem tekinthető jogerősnek, holott ez írásban szerepel a határozat szövegében. Mi nem vagyunk az RMDSZ ellen, de egyenesen botrányos, amit a demokráciával, a kényelmetlen erők lesöprésével művelnek" – mondta Jakab. A Reform Tömörülés másik két soron kívüli javaslatát is elutasította az SZKT. Toró azt szerette volna, ha az egybegyűltek megvitatják az egyházhoz való viszonyulást és az elkobzott javak kérdését, illetve az alkotmány módosítását. Ráduly Róbert aggasztónak nevezte azt az erdélyi magyar jövőt, amelyet a szekértáborokra szakított ifjúság épít majd fel. Kerekes Károly arra figyelmeztetett, az RMDSZ csupán az egyházi ingatlanokra figyel, holott a kormánypárttal kötött megállapodás a közösségi javak visszaszolgáltatásáról is szól. A Nagy F. István alelnök által bemutatott füzetből kiderül, Erdélyben minden harmadik magyar anyanyelvű gyermek végzi románul iskolai tanulmányait, és a rossz demográfiai mutatók aggasztó jövőt vetítenek elő az anyanyelvi oktatásban. Matekovits Mihály aradi főtanfelügyelő-helyettes arra panaszkodott, hogy megyéjében a 8. osztályt magyar iskolában végző gyermekek 40 százaléka magyarországi középiskolában kívánja folytatni tanulmányait. /Szucher Ervin, Gazda Árpád: Erkélyjelenet az SZKT-ülésen. = Krónika (Kolozsvár), máj. 27./ Markó Béla RMDSZ elnök beszédének alapgondolatát – hogy az erdélyi magyarság önállóságra ítéltetett – a belső ellenzék is elfogadta. A célok tehát nem különböznek, már csak az ezekhez vezető útban, a hogyanban kell megegyezni. E téren viszont mintha mélyült volna a szakadék a felek között, állapította meg Gazda Árpád. Minősíthetetlen, hogy a Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) képviselői az erkélyről bekiabálva próbálták érvényesíteni akaratukat. Botrányos, hogy az SZKT jogászként elismert elnöke arról győzködte a képviselőket: ideiglenes jellege miatt még csak felolvasni sem kell a szabályzat-felügyelők MIT javára hozott határozatát, amikor ennek a szövege azzal a szóval végződik: jogerős. Továbbá a szabályzat-felügyelő bizottság elnöke állította, a bizottság a MIT-ügy újratárgyalásáról döntött, az öttagú bizottság három tagja viszont nem tudott ilyen döntésről. /Gazda Árpád: Célok és eszközök. = Krónika (Kolozsvár), máj. 27./
2002. május 27.
Máj. 24-25-én Szovátafürdőn tartotta tisztújító közgyűlését a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE). Az elnöki tisztségbe Csép Sándort választották újra, az ügyvezető alelnök Karácsony Zsigmond, a Népújság munkatársa lett. A rendezvényen Markó Béla, az RMDSZ elnöke is felszólalt, hangoztatva: a romániai magyarságnak valamennyi magyarországi politikai párthoz egyformán kell viszonyulnia, a mindenkori magyar kormány támogatására van szüksége. Markó fontosnak tartotta a romániai magyar sajtó sokszínűségét, jelezve, hogy közösségnek önálló sajtóéletre, nem lekötelezett, de elkötelezett sajtóra van szüksége. Csép Sándor leköszönő MÚRE-elnök eredményesnek tartotta a MÚRE elmúlt három esztendejét. Mint mondotta, a MÚRE a vártnál lényegesen kevesebb támogatáshoz jutott, ami jelentősen befolyásolta aktivitását. Gáspár Sándor leköszönő ügyvezető elnök elsősorban a gazdasági nehézségekről szólt. Ezt a tagság növekvő érdektelensége is súlyosbította. Boros Zoltán audiovizuális alelnök a sajtónak jutó támogatások elosztását kérdőjelezte meg. Mint mondotta, a MÚRE számára változatlanul elfogadhatatlan, hogy az Illyés Közalapítvány erdélyi szaktestületének megalakulásakor semmibe vették a MÚRE addigi gyakorlatát, annak összetételéről nem kérdezték meg a romániai magyar sajtó legitim képviselőit. Az RMDSZ részéről tanúsított hozzáállás nehezen egyeztethető össze azzal, amit az RMDSZ vezetői a sajtó sokszínűségéről nyilatkoznak. Tibori Szabó Zoltán, a Szabadság munkatársa, a Népszabadság tudósítója elfogadhatatlannak tartotta a MÚRE Etikai Bizottságának (becsületbíróságának) vele szemben hozott elmarasztaló döntését egy véleménycikk kapcsán. Azért van a MÚRÉ-ra szükség, hogy az újságírót bárhol, bármilyen körülmények között megvédje, még akkor is, ha tévedett, hangsúlyozta. Makkai János, a marosvásárhelyi Népújság főszerkesztője amellett kardoskodott, hogy a szervezet az eddigitől lényegesen eltérő feladatköröket, a tagság érdekképviseletét, érdekvédelmét lássa el. Az audiovizuális új alelnöknek Vincze Lorántot, a Román Rádió magyar adásának bukaresti munkatársát, az írott sajtóért felelős alelnöknek pedig Ambrus Attilát, a Brassói Lapok főszerkesztőjét választották. Az oktatásért felelős szakbizottság új vezetője Magyari Tivadar kolozsvári egyetemi adjunktus, a jogi szakbizottság irányítója Hecser Zoltán, a Hargita Népe igazgatója, a szociális és a tagsági szakbizottság vezetője pedig László Edit, a Marosvásárhelyi Rádió magyar szerkesztőségének tagja lett. A 12 tagú új etikai bizottság elnökévé Ágopcsa Annamária szatmárnémeti újságírót, alelnökévé pedig Balló Áront, a Szabadság főszerkesztőjét és Borbély Melindát, a Marosvásárhelyi Rádió magyar adásának vezetőjét választották. A MÚRE Kolozs megyei területi elnökévé a közgyűlés újraválasztotta Makkay Józsefet, a Szabadság főszerkesztő-helyettesét. A MÚRE életműdíját Muzsnay Magda ma is aktív rádiós szerkesztő vehette át. A publicisztikai díjat Bakk Miklós, a Krónika megbízott felelős szerkesztője kapta. Szintén kolozsvári kitüntetettje volt a rádiós díjnak is Csatári Melinda, a Kolozsvári Rádió magyar adásának munkatársa személyében. Pályakezdő díjat a Szabadság munkatársa, Balázs Bence, és a Krónika munkatársa, Rédai Attila kapott. A rendezvényen bemutatták Gazda Árpádnak, a Krónika főszerkesztő-helyettesének Mikor Kicsi voltam, magyar voltam című riportkötetét, Benkő Leventének, a Háromszék munkatársának Bűn volt a szó című, Moyses Mártonra történő visszaemlékezés-kötetét és Gecse László budapesti újságírónak Állam és nemzet a rendszerváltás után című rádiós interjúkötetét. /K. Zs.: Hatékonyabb érdekvédelmet akar a MÚRE. Tisztújító közgyűlés a magyar újságíróknál. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 27./
2002. május 27.
1999 januárja óta, amikor Halász Ferenc addigi iskolaigazgatónak nem sikerült az újabb kinevezéshez szükséges vizsgája, átmeneti állapotok uralkodtak a Bartók Béla Elméleti Líceum /Temesvár/ vezetőségében. Előbb Paul Éva testnevelési tanár és aligazgató, 1999 őszétől Erdei Ildikó pszichológus, 2001 őszétől pedig Nemes András matematikatanár vezette ideiglenesen az iskolát. Az idén tavasszal kiírt versenyvizsgán Virginás Tar Judit informatika tanárnő szerepelt a legjobban, akit a napokban neveznek ki a Bartók Béla Líceum igazgatói tisztségébe. Virginás Tar Judit a Bartókban érettségizett, a temesvári Tudományegyetem matematika-informatika szakán szerzett diplomát és a kilencvenes évek eleje óta tanít Temes megye egyetlen kizárólag magyar nyelvű középiskolájában. /(Pataki Zoltán): Igazgatóváltás a Bartók Béla Elméleti Líceum élén. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 27./
2002. május 27.
Szobrot emeltek májusban Fülöp Áron /Felsőboldogfalva, 1861. márc. 15. – Székelyudvarhely, 1920. okt. 22./ költőnek Felsőboldogfalván. Tanár volt, 1893-tól a Szatmári Hírlap szerkesztője, 1896-tól a képviselőház könyvtárának munkatársa, 1911-16-ban igazgatója volt. A hun-magyar mondakört feldolgozó eposzt (Attila fiai) írt. A még életében utolsó lantosnak mondott Fülöp Áron tiszteletére emléktáblát avattak a 410 éves iskola falán, amelynek mestere Somolyák István udvarhelyi kőfaragó. A mellszobor Szabó János szobrászművész és Sántha Csaba öntőmester munkája. /A legutolsó lantos. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 27./
