Szentendrén tartották meg azt a nemzetközi konferenciát Magyaroszág, Jugoszlávia, Románia, Szlovákia, Ukrajna küldöttségei az elmúlt napokban, melyen országjelentéseket mutattak be és vitattak meg a Tisza vízgyűtő medencéjében egy integrált, tartós fejlesztési program kivitelezésének szándékával. Szentendrén, a Közép— és Keleteurópai Regionális Környezetvédelmi Központ (REC) székhelyén a mostani tanácskozáson részt vett a NATO civilszféra küldöttsége is. Az akcióprogram nem kimondottan csak a környezetvédelemre vonatkozik. Az öt állam országjelentéséből május közepéig közös program készül, amely olvasható lesz interneten, finanszírozó intézmények befektetők akár üzleti lehetőséget is találhatnak benne. /(Fejér László): Nemzetközi összefogás a Tiszáért. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 9./
2002. május 9.
Szatmárnémetiben máj. 2—4. között a Kölcsey Főgimnáziumban tizedszer is megrendezték az Országos Diákszínjátszó Fesztivált /ODIF/ a Kölcsey Ferenc Alapítvány szervezésében. Érkeztek csapatok Brassóból, Csíkszeredából, Besztercéről, Gyergyószentmiklósról, Kolozsvárról, Nagyenyedről, Sepsiszentgyörgyről, Kovásznáról, Székelykeresztúrról, Székelyudvarhelyről, Aradról, Zilahról, Szilágycsehből, Szilágysomlyóról, Nagykárolyból, Krasznáról és a Kölcsey Főgimnázium csapata is fellépett. Két nap alatt mintegy huszonnégy előadás került bemutatásra. Első lett a brassói Áprily Lajos Líceum Grimasz színjátszó csoportja. A találkozón külön elismerésben részesítették Nagy Gyulát, a Kölcsey Főgimnázium pedagógusát, a Madipo színjátszó csoport szakirányítóját, akinek érdeme, hogy tíz esztendeje megszületett az ODIF. /Dancs Artúr: Jubileumi diákszínjátszó fesztivál és... üzenet a profiknak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 9./
2002. május 9.
Csángó és székely gyermekek 54 fős csoportja táborozott Sopronban a tavaszi vakáció idején, a kísérőkkel együtt 64-en. Budapesten találkoztunk velük máj. 6-án, ahol — útban hazafelé — meglátogatták az Országházat, majd a Várban lévő Magyar Nemzeti Múzeumban olimpikonokkal találkoztak. A csoport vezetője, a gyergyószentmiklósi dr. Gereöffy Ferenc elmondta, hogy barátja, a soproni dr. Szilágyi László egyéni kezdeményezésére és költségén jött létre ez a kirándulás, Fogjuk meg egymás kezét! jelszó alatt. Ezt a kezdeményezést idővel Kárpát-medence szintű mozgalommá szeretnék fejleszteni a soproni vendéglátók, az erdélyi gyerekcsoportok mellett például felvidéki, kárpátaljai gyerekeket is bevonva. /Fogjuk meg egymás kezét! mozgalom. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 9./
2002. május 9.
A napokban Tasnád általános iskolásai "LYUKAS ÓRA" című új diáklappal rukkoltak ki. A magyar nyelvű lap a városi tiniknek szól. A magyar nyelvű lap főszerkesztőjévé a VII.D osztályos Hiripi Zoltán-Istvánt választották a nebulók. /Újabb diáklap a láthatáron. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 9./
2002. május 9.
Csíkszereda után Budapesten, máj. 7-én, majd másnap Győrött is bemutatták Mirk László csángómagyarokról szóló, a Hargita Kiadóhivatalnál megjelent versgyűjteményét (Az ember ott a legfájóbb magyar), amelyet a magyar művelődési tárca és a Lakatos Demeter Egyesület /Budapest/ is támogatott. A versgyűjteményt a csángók életét, hagyományait jól ismerő, körükben néprajzi kutatást végző Halász Péter, a magyarországi Lakatos Demeter Csángómagyar Kulturális Egyesület titkára méltatta. A csíkszeredai Mirk László tanár jó öt évvel ezelőtt kezdett hozzá a csángókról szóló versek gyűjtéséhez. /(Guther M. Ilona): Versek a csángómagyarokról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 9./
2002. május 10.
Az Aradi 13 mártírtábornok emlékoszlopát máj. 4-éről 5-ére virradóra ismeretlen tettesek festékkel leöntötték, ürülékkel bemázolták és obszcén szavakat írták rá. A történteket sírgyalázásának is tekinthetjük, ezért a Románia Magyar Demokrata Szövetség teljes mértékben elítéli az ilyen jellegű megnyilvánulásokat, és már meghozta a szükséges intézkedéseket, melynek nyomán ezentúl az emlékművet a polgárőrség és a rendőrség fogja őrizni. /Polgár- és a rendőrség fogja őrizni az Aradi 13 mártírtábornok emlékoszlopát. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 10./
2002. május 10.
A magyarországi választási kampány idején, főleg a két forduló között, számos erdélyi politikus, újságíró kifejtette: a szocialisták és a "bal-liberálisok" nem nemzetben gondolkoznak, kevésbé törődnének a határon túli magyarokkal, csökkenne, vagy meg is szűnne a számukra juttatott segítség. Fey László kiállt a baloldal mellett és kirohant Toró T. Tibor, a Reform Tömörülés elnöke ellen. Fey szerint a Fidesz kiépítette klientúráját, akiket támogatott és megosztotta a magyar társadalmat. /Fey László: Kuvikol már…= Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 10./
2002. május 10.
A Szatmár megyei tanfelügyelőség úgy határozott: Szatmárnémetiben, a megyeszékhelyen külön román és magyar V. osztályt indít azon tehetséges falusi gyerekeknek, akik szülőhelyükön (felsőtagozat hiányában) nem tanulhatnak tovább. A magyar osztályt a Református Gimnáziumnál szeretnék létrehozni, ahol minden készen áll az osztály beindítására. A gimnázium két új létesítménye is rendelkezésükre áll: a tízezer kötetes új könyvtár és a napokban átadott, jól felszerelt tornaterem. /(Sike Lajos): Toborzó a Nyilas Misi osztályba. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 10./
2002. május 10.
A magyar igazolványt igénylők felkeresése alkalmat adott az Ókirályság déli tartományaiban (Munténia, Dobrudzsa, Olténia) élő magyar közösségek meglátogatására. Általában idősebbekről van szó, túlnyomó többségük vegyes házasságban él, gyermekeik, unokáik már nem tudnak vagy csak nagyon alacsony szinten tudnak magyarul. Ennek ellenére vállalják magyar identitásukat és legtöbbjük igényli a magyar igazolványt, egyes esetekben a vegyes házasságból született gyermekek és unokák is. Eddig 151-en igényeltek magyar igazolványt és ez a szám a közeljövőben legalább megkétszereződik. A találkozások alkalmával mindenütt igényelték, hogy nemzeti identitásuk megtartásához szükség lenne anyagi feltételeit megteremteni az együttlétüket biztosító helyiség működtetésének. Galacon létezik az RMDSZ-nek egy területi szervezete. A galaci református templom rendelkezik egy melléképülettel, ahol a lelkész lakásán és irodáján kívül még létezik egy szoba, itt RMDSZ-irodát lehetne működtetni, és alkalmas lenne a városban élő magyarok napi találkozóhelyének létrehozására. Konstancán jelenleg nincs RMDSZ területi szervezet. Egy, ezt megcélzó javaslatot eljuttattak a Szervezési Főosztályra, de még nem terjesztették az SZKT elé. A városban és a megyében (elsősorban Mangálián) élő magyar közösség létszáma a helyiek és a református lelkész becslése szerint lehet tízszerese is a galacinak, így egy magyar ház létesítésére még nagyobb az igény. Konstancában a református egyház megvásárolt egy ingatlant, ahol jelenleg egy imaház működik. Az épületben van egy helyiség, ahol RMDSZ iroda valamint egy kölcsönkönyvtár működhetne. Ramnicu Valceán is több száz, egyesek szerint ezren felüli magyar közösség létezik. A református egyház bérleti szerződés alapján használja az evangélikus szász templomot, melyet a bérleti díj ellentételeként felújítottak az Illyés Alapítvány támogatásával. A templom mellett létezik egy volt, kéttermes iskolaépület, ennek egyik szobáját a Német Demokrata Fórum használja, a másikat átadnák a református egyháznak. Amennyiben döntés születik az RMDSz Ramnicu Valcea-i szervezetének újraalakulására,, akkor az említett helyiség rendelkezésére állna. /Czédly József: Az ókirályság déli tartományaiban élő magyar közösségek helyzetéről. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 10./
2002. május 10.
Elhunyt dr. Zágoni Albu Zoltán /Marosludas, 1934. júl. 19. - Bukarest, 2002. máj. 5./, a bukaresti Calvineum egyházközösség vezető lelkipásztora, aki 28 évig töltötte be ezt a tisztséget, bátran kiállt a bukaresti magyar közösség érdekében. 1959 és 1974 között radnóti lelkipásztor. 1974-ben nevezték ki a bukaresti református egyház vezetőlelkészének. 1974. október 31-én szentelték fel Bukarest új református templomát. A lelkész megkezdte Bukarest református közösségének feltérképezését, több mint 400 családot látogatott meg az első esztendőben. Zágoni Albu Zoltán kezdeményezésére 1991-ben újraalakult az 1930-as években erdélyi egyetemisták által létrehozott Koós Ferenc Művelődési Kör. Azóta is az ökumenikusan szervezett Koós Ferenc Kör a bukaresti magyar értelmiség műhelye. A református templom lett 1990-ben mentsvára, lelkipásztorának kezdeményezésére, az Ady Endre Líceum szorult helyzetbe került diákjainak és tanárainak, amíg sikerült elintézni az iskola magyar jellegének visszaállítását. Az 1989-es események lehetővé tették egy, az UNESCO égisze alatt működő ökumenikus főiskola létrehozását. Ennek újtestamentumi tanszékére Zágoni Albu Zoltánt hívták meg. Évek elteltével ő kapta az ökumenikus tanszéket is és e minőségében a keresztyén vallások protestáns tanszékének tanára. Tanulmányai és cikkei a Református Szemlében, A Hétben és a Romániai Magyar Szóban jelentek meg. Zágoni Albu Zoltán doktori címet nyert ökumenéből és teológiából. /Az RMDSZ Bukaresti Területi Szervezete: In memoriam Dr. Zágoni Albu Zoltán. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 10./
2002. május 13.
Antje Vollmer, a német Bundestag alelnöke nemzetközi kisebbségi törvényszék létrehozását javasolja a szélsőséges nacionalizmus erejének megtörésére a Neue Zürcher Zeitung-ban máj. 11-én megjelent írásában. Vollmer emlékeztetett arra, hogy Václav Havel cseh államfő nemrégiben a lap hasábjain óvott attól, hogy Edvard Benes államfőt nemzetközi bűnbakká tegyék, hiszen ő csak az etnikailag homogén állam korára jellemző eszméjét követte, amely az első világháború után fatálisan összekapcsolódott a népek önrendelkezési jogával. A németek (és magyarok) elűzése azért nem váltott ki nagyobb ellenállást, mert ezt a gondolkodást osztotta a legtöbb nyugati politikus is. Antje Vollmer megállapította: egy állam nemzeti identitása szélsőséges esetben csak más etnikai csoportok kizárásával valósítható meg. Ezért a szélsőséges nacionalista mozgalmak mindig elűzéshez vezetnek, s ez az aktualitása a Benes körüli, látszólag múltba forduló vitának is. "A populisták saját népüket a többi nép fölé helyezik, s ezzel közvetlenül Benes mellé beállnak egy olyan eszmetörténetbe, amely mindig is fenyegette Európát " - írta a német politikus. "Meg kell találni az utat a saját nemzetállamon belüli önrendelkezéshez és kulturális autonómiához. Javaslom, hogy hozzunk létre nemzetközi kisebbségi törvényszéket, ahová olyan kisebbségek fordulhatnak, amelyek úgy érzik, hogy egy adott államban sérülnek jogaik, ott vádat emelhetnek, s ahol megvádolt nemzetállam is meghallgatást nyer. Azok a kisebbségek pedig, amelyek maguk is erőszakhoz folyamodnak, elvesztik nemzetközi védettségüket" - írta Antje Vollmer. /Német javaslat nemzetközi kisebbségi törvényszék felállítására. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 13./
2002. május 13.
Temes megye a sereghajtók között van a helységnevek kétnyelvű feltüntetése területén – jelezte Bodó Barna megyei tanácsos a helyi RMDSZ sajtókonferenciáján. A napokban a Temesvár melletti Újszentesen a román-magyar névtáblát kihelyezték, három nap múlva ismeretlen tettesek lefestették barna festékkel a magyar feliratokat. Bodó Barna a helyi sajtó révén szeretné felhívni a közvélemény figyelmét: a multikulturális Bánságban veszélybe került egy hagyományos érték, a sokat emlegetett interetnikus tolerancia!: Újszentesen egyszer már 1990 márciusában is lefestették a magyar nyelvű névtáblát, a temesvári Magyar Házról többször is leverték a magyar intézmények névtábláit, összetörték az első Klapka-emléktáblát, ő maga is kapott fenyegető leveleket, akárcsak a helyi magyar színház. /(Pataki Zoltán): Lefestett névtábla Újszentesen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 13./
2002. május 13.
Máj. 10-11-én Sövér Elek emlékműsort állítottak össze Gyergyóalfaluban a róla elnevezett iskola tanárai és diákjai. A művész alakját felidézték az irodalmi és zenei anyag mellett. Máj. 11-én a művész sírja és a szülői házon elhelyezett emléktábla megkoszorúzása után szentmisét mutattak be, majd az iskola mellett a Sövér Elek emlékére ültetett nyírfára is koszorút kötöztek. Felavatták a Sövér Elek emlékszobát. Dr. Papp Kincses Emese az embert és barátot méltatta, majd bemutatta az általa szerkesztett és az F&F International Kiadó gondozásában megjelent, gazdag képanyagú Sövér Elek emlékkönyvet. A művész halála 20. évfordulójára készített alkotások kiállításának megnyitóját több hazaérkezett művész jelenlétében tartotta Balázs József. /(B. Gy.): Sövér Elekre emlékeztek Gyergyóalfaluban. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 13./ Gyergyóalfaluban a 20 éve elhunyt Sövér Elek festőművészre emlékezett szülőfaluja. /Gál Éva Emese: Sövér Elek otthona Gyergyóalfaluban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 15./
2002. május 13.
Sepsiszentgyörgyön a Kiss Árpád Általános Iskola — másként a szemerjai iskola — 350 éves évfordulóját ünnepelték a hét végén. Megemlékeztek az éppen száz éve született névadóról is. Botos Ferenc, az iskola ny. tanára Kiss Árpád életútjáról beszélt. Az ünnepi-köszöntő beszédek után kulturális műsor következett. Az ünnepségbe kis üröm is vegyül: egyre kisebb a gyermeklétszám megyeszinten is, ezt a kicsi iskolát is érinti. Az ősztől nem biztos, hogy lesz első osztály. /(Éltes Enikő): Kicsi iskola nagy ünnepe. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 13./
2002. május 13.
Új folyóirat látott napvilágot, a Várad (Nagyvárad) - Irodalom, művészet, társadalom, tudomány. Egy periodika, amely a szellemi megmaradás gondolatát tűzte zászlajára, jellemezte Balla Tünde. A felelős kiadó, Indig Ottó beköszöntője szerint Várad a Hit. Várad a Remény. Várad az Otthonod. Várad az ezeréves történelem. Szent László városa. - Az 1990-es években a Kelet-Nyugat irodalmi hetilapként, majd folyóiratként jelent meg, a pénznélküliség tépázta meg. A Nagyváradi Ady Társaság égisze alatt ismét színvonalas kiadvány jelenik meg kéthavonta. /Balla Tünde: A szárnyra kapó Várad (Megjelent az új nagyváradi művelődési folyóirat első száma). = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 13./
2002. május 14.
A román hatalomnak egy pillanatig sem volt őszinte szándéka visszaadni az egyházak ingatlan és ingó javait. Az 1996-ban aláírt román–magyar alapszerződésből az utolsó pillanatban kimaradtak az egyházi ingatlanokra vonatkozó előírások. Az elmúlt tizenkét évben nem volt komoly politikai szándék a román hatalom részéről a mintegy kétezer ingatlan ügyének rendezésére. Bársony Andrással, az ET bizottság elnöke ígérte, hogy a máj. 15-i bukaresti tanácskozáson fel fogja vetni az 1997/1123-as ötpontos ajánlás teljesítésének kérdését. Ezek egyike előírja, hogy 1998-ig Romániának rendeznie kell az egyházi ingatlanok ügyét a restitutio in integrum elve alapján. Azóta nem egy, hanem öt év telt el és az ET lemaradt a saját maga megszabta feladatok ellenőrzésében. Az RMDSZ is lemaradt, hiszen képviselői ott ülnek a román küldöttség tagjaiként az ET parlamenti közgyűlésében. Mi sem lett volna természetesebb, mint hogy számon kérjék a határozat rendelkezéseinek betartását. Ehelyett Frunda György élen járt abban, hogy Románia monitorizálását felfüggesszék, éppen ennek az öt pontnak a feltételével. Az RMDSZ politikusának hivatása lett volna, hogy a számonkérést is legalább ugyanolyan következetesen szorgalmazza, mint Románia monitorizálásának a megszüntetését. Erre nem került sor. A püspökök legutóbbi strasbourgi látogatásuk alkalmával szorgalmazták, hogy kérjék számon Romániától az öt pontot, és ezen belül az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásának elodázását. Bruno Haller, az ET parlamenti közgyűlésének főtitkára támogatásáról biztosította a magyar püspököket. Az RMDSZ-t felkérték a püspökök, hogy az egyházak által elkészített törvénytervezet minden lényeges elemét építsék be a 2000/94-es kormányrendelet szövegének módosításába. Amennyiben nem történik meg az ígért rendezés, akkor az egyházak kérni fogják Románia monitorizálásának a folytatását. - Ma már szinte minden európai dokumentumból kimarad a magyarság, annak puszta említése sem történik meg. Ezzel szemben a romákról, a homoszexuálisokról, a hátrányos helyzetű gyermekekről mindig szó van. Az, hogy a magyarságot kifelejtik, és ezt éppen az RMDSZ segédletével, ez az egyházak számára elfogadhatatlan. /Sürgős rendezést követelnek az egyházak. Máj. 15-én Bukarestben ülésezik az ET felügyelő bizottsága. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 14./
2002. május 14.
Marosvásárhelyen máj. 10-én megtartott Magyar Vállalkozók Napja (szervező: a Magyar Köztársaság bukaresti nagykövetsége, az ITD Hungary, a Maros Megyei tanács) célja volt az, hogy az üzleti lehetőségeket kereső magyar vállalkozások megismerkedhessenek a már itt működő cégek gyakorlatával. Íjgyártó István bukaresti magyar nagykövet elemezte a mai román politikai helyzetet. Kifejtette, hogy a két országnak össze kell kapcsolnia infrastruktúráját, konvergenciát kell kialakítani a jogi kérdésekben. Kismartoni Endre, az ITDH (Magyar Befektetési és Kereskedelem- fejlesztési Közhasznú Társaság) igazgatója ismertette: a legtöbb magyar tőke Kolozs, Maros megyébe és Bukarestbe érkezett, a legnagyobb hazai magyar beruházó a MOL Rt (85 millió dollár) és a Richter Gedeon. Magyarországra a legtöbb tőkét a román Petrom, a Kunex és a C.E.T. ruházta be. Az élelmiszerek forgalmazása terén a román hatóság még mindig 10-40 százalékos adót ró ki a magyar gabonára, húsra, feldolgozott élelmiszerekre. /Máthé Éva: Magyar Vállalkozók Napja - Marosvásárhely - 2002. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 14./
2002. május 14.
Düledező biharfélegyházi portát varázsoltak újjá és adták át a napokban a falu közösségének oktatási, kulturális, hagyományőrző célra, közösségi és teleházként fog működni. Megmentették a település egyik legszebb parasztházát. A külföldi egyházak és különböző segélyszervezetek karolták fel a félegyháziak közös álmát. /Regionális közösségi ház és teleház Biharfélegyházán. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 14./
2002. május 14.
Az 1968-as megyésítés jelentősen megváltoztatta Csíkszék közigazgatási térképét. Jómódúvá vált községek, kistérségi struktúrák tűntek el, zilálódtak szét, kerültek új függőségi helyzetekbe. Az újonnan létrehozott Hargita megye keleti határán kiszakították a természetes közegből és Bákónak ajándékozták Gyimesbükköt. Csíkszenttamás Csíkkarcfalvába olvadva vesztette el községi rangját, és ugyanígy járt Csíkmadaras is, Csíkdánfalvához csapva. Az összevonások alól Alcsík sem mentesült. Ott Csíkszentkirály alá rendelték Csíkszentimrét, illetve Csíkszentmárton községközpont rendelkezhetett Csíkkozmás és Csíklázárfalva fölött. Az 1989 után a települések lakosai megkezdték önállóságuk alapjainak letételét. Néhányuknak évtizednyi bukaresti kopogtatás, győzködés és küszködés után sikerült kimozdulni a holtpontról. Csíkkozmáson 2000-ben referendumot tartottak. Ekkor Kozmás és Lázárfalva 2400 lakosának akaratába a szentmártoniak is beleegyeztek, hogy a két község a jövőben önálló legyen. A kozmási községháza két hete kopott és elhanyagolt állapotban vette fel régi/új szerepét. A községet jelenleg négy ember vezeti, a polgármester és helyettese, a számvivő és a jegyző. A két utóbbi szakember eddig a szentmártoni hivatalban dolgozott. - Amióta Szentmártonhoz csatoltak minket, csak visszafejlődtünk, mondják Csíkkozmáson. Minden pénz odament, a középületeket és a jegyzői lakást eladták, ami olyan volt, lebontották, mindent értékesítettek. Fel akarják újítani az orvosi rendelőt és az iskolát, illetve be akarják illeszteni a társadalomba azt a közel félezer lelket számláló roma közösséget. Csíkmadaras is önálló község lett, Csíkdánfalvától elszakadva. /Kristály Lehel: Önállóság három évtized után. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 14./
2002. május 14.
Gyergyószentmiklóson máj. 11-én tartották a Gyergyói-medence népművészeit és kézműveseit felvonultató tárlatot, a felhívásra 21-en jelentkeztek több mint 100 munkával. Akadtak a giccs határát súroló munkák is. A zsűrinek jobban meg kellett volna rostálnia a kiállításra kerülő anyagot. /(Gál Éva Emese): Népművészek és kézművesek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 14./
2002. május 14.
Máj. 12-én Temesváron dr. Neumann Ernő főrabbit köszöntötték 85. születésnapja alkalmából a zsidó hitközség (zömmel magyar ajkú) tagjai, a történelmi egyházak püspökei, a Zsidó Hitközségek Országos Szövetségének vezetői és a sok vendég. A temesvári főrabbit levélben köszöntötte Ion Iliescu államelnök, az ünnepségen jelen volt és köszöntőt mondott többek között Nicolae Corneanu ortodox metropolita, Tőkés László püspök és Schöner László, a Budapesti Rabbiképző Egyetem rektora. Dr. Neumann Ernő 1940-ben, a Budapesti Rabbiképző Intézetben szerzett teológiai oklevelet, közben a Pázmány Péter Tudományegyetemen filozófiából is doktorált. Temesvár kiemelkedő személyisége, a nemzet- és felekezetközi megbékélés, az ökumenizmus rendíthetetlen híve 61 éve szolgálja a helyi zsidó közösséget. Ezalatt tanúja volt az 1941-ben még 12.000 lelket számláló temesvári zsidóság meghurcoltatásának, majd tömeges elvándorlásának, amelynek eredményeképpen mára néhány százra fogyatkozott a közösség. Az ünnepelt arra hívta fel a figyelmet, hogy alig több mint fél évszázaddal a Holokauszt után megjelentek és hódítanak az antiszemitizmus és a rasszizmus új apostolai, mint Jean-Marie Le Pen, Jörg Haider, Corneliu Vadim Tudor, Csurka István, Vladimir Zsirinovszkij és társaik. /(Pataki Zoltán): A béke és a fény papja. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 14./
2002. május 14.
A kisebbségek helyzete a médiában c. nemzetközi konferenciával máj. 12-én Pozsonyban megkezdődött a Kárpát-medencei kisebbségi magyar közszolgálati rádióállomások képviselőinek találkozója. Az évente megrendezett találkozót Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke és Pavol Srámek, a Szlovák Rádió programigazgatója nyitotta meg. Az idei tanácskozás résztvevői a számítógépes közvetítés előnyeinek és a kisebbségi adások távlatainak kérdéseit járták körül. /Kárpát-medencei magyar rádiók. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 14./
2002. május 14.
Dancs Artur Szatmárnémetiben a helyi Tarom-iroda helyettes vezetője, egyben a Kulissza Színpad oszlopos tagja, s több sikeres előadás főszereplője. Sikeres volt Nem kapsz levegőt címmel bemutatott közel kétórás pódiumműsora. A humor, a paródia eszközével Dancs Artur több mindent pellengére állított. /Sike Lajos: Kaptunk egy kis levegőt. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 14./
2002. május 15.
Máj. 7-én Kolozsváron zárt ajtók mögötti tárgyaláson kompromisszumra jutottak az erdélyi magyar történelmi egyházak és az RMDSZ országos vezetői restitúció—ügyben: az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásáról szóló sürgősségi kormányrendelet módosításával akarnak jogorvoslást szerezni az egyházaknak. Tempfli József nagyváradi római katolikus megyéspüspök kifejtette. Az egyházak is alkottak egy felterjesztést az elvárásokról, ugyanakkor az állam is készített egyet az RMDSZ-szel egyetértésben. Az volt az érzésük, állapította meg a püspök, hogy nem az egyházak elvárásait akarják beterjeszteni, hanem azt a másik tervezetet. Azt mondják: minden létező ingatlant visszaadnak megszorítás nélkül, amennyiben az egyház igényli, azonban a közhasznú rendeltetésű ingatlant jelenleg használó még tíz évet maradhat bérleti szerződés alapján. Ez a kitétel diktátum. Ebben az időszakban az egyház adót nem fizet — ez természetes, az ingatlan karbantartását a használó állja. Ez megint nagyon labilis dolog. Komoly vita volt az RMDSZ vezetőivel, már majdnem abbamaradt a tárgyalás. Végül az egyházak változtattak nyilatkozatukon, mert előtte kemény szöveget fogalmaztak meg. Az új szöveg szerint az egyházak azonnal kapjanak meg minden olyan épületet, amelyet sürgősségi kormányrendelettel adtak vissza, de eddig nem szereztek érvényt neki. Azt kérték: legalább öt évre csökkentsék le a visszaszolgáltatási időt és tartsák meg fejenként tíz ingatlanra tett ígéretüket. /(Balla Tünde): Restitúció egyházi szemmel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 15./
2002. május 16.
Máj. 15-én Mádl Ferenc magyar köztársasági elnök nyitotta meg az új Országgyűlés alakuló ülését. Megválasztották az Országgyűlés elnökét, alelnökeit és jegyzőit. Döntés született a parlamenti bizottságok létrehozásáról, tagjainak és tisztségviselőinek megválasztásáról. Beszédet mondott Orbán Viktor leköszönő miniszterelnök, majd Medgyessy Péter, az MSZP miniszterelnök-jelöltje emelkedett szólásra, akit az államfő felkért kormányalakításra. Még mindig nincs nevesítve a határon túli magyarokért felelős politikai államtitkár, illetve a Határon Túli Magyarok Hivatalának leendő elnökének személye. A Magyar Nemzet úgy tudja, hogy Tabajdi Csaba, a Magyar Hírlap információi szerint Kocsi László MSZP-képviselők jöhetnek szóba a határon túli magyarokért felelős politikai államtitkárok kinevezésekor. A határon túli magyarok ügye a külügyminisztérium hatásköréből ismét visszakerült a miniszterelnöki hivatalhoz. - Bízunk abban, hogy a Magyar Szocialista Párt (MSZP) belátja, hogy a román kormány, az ügyvivő magyar kormány és az RMDSZ álláspontja helyes, és nem kell felmondani az Orbán–Nastase egyetértési nyilatkozatot — jelentette ki Németh Zsolt külügyi államtitkár máj. 15-én, miután Orbán Viktor kormányfő az Országházban találkozott a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) képviselőivel. Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke megelégedését fejezte ki az elmúlt esztendők munkájával kapcsolatban és példaként megemlítette, hogy a kedvezménytörvény új lehetőségeket nyitott a határon túli magyar közösségek számára. - A magyar kormány politikailag támogatta a határon túli magyar szervezetek erőfeszítéseit, hogy a számukra fontos dolgokat saját országaikban meg tudják valósítani - tette hozzá. Az RMDSZ elnöke kijelentette: a jövőben fontosnak tartják, hogy minél szorosabb együttműködést alakítsanak ki a Fidesz — Magyar Polgári Párttal, ugyanakkor megemlítette, hogy az új magyar kormány folytatni fogja a kialakult magyar–magyar együttműködési gyakorlatot. Markó Béla véleménye szerint az új magyar kormány képviselői sem szeretnék hatályon kívül helyezni az Orbán–Nastase egyetértési nyilatkozatot, és a nyitott kérdéseket kívánatos lenne a román–magyar vegyes bizottság hatáskörébe utalni. /Medgyessyt kérte fel Mádl kormányalakításra. Határon túli személyiségeket fogadott a leköszönő kormányfő. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 16./ Külön és különböző helyeken koszorúzott a bal- és jobboldal. A baloldaliak Nagy Imre szobránál, a jobboldaliak a Battyhány örökmécsesnél. Ezután vonultak be a megválasztott képviselők az Országházba, ahol rendben, szabályszerűen megalakult az új országgyűlés, a rendszerváltozás óta sorban a negyedik. A romániai magyarságot Markó Béla szövetségi Elnök, Takács Csaba ügyvezető elnök, Tőkés László tb. elnök, Kelemen Attila képviselő és Verestóy Attila szenátor képviselték. Orbán Viktor miniszterelnök az elmúlt négy év eredményeiről beszélt, közülük is a kedvezménytörvényt a kiemelve. Történelmi vállalkozásnak nevezte a törvény elfogadását, amely "hitet tett a határokon átívelő nemzeti újraegyesítés mellett... Olyan nemzeti célt értünk el, amely nem illeszkedik a világ kordivatjába, de határozott külpolitikával el tudtuk érni a törvény nemzetközi elfogadtatását, ráadásul hatból öt szomszédunkkal megállapodtunk" - fogalmazott. Reméli, hangsúlyozta, az új kormánynak tartalmi csonkítás nélkül sikerül a hatodikkal is megállapodnia. Medgyessy Péter beszédében hangsúlyozta, hogy 10 millió magyar állampolgár miniszterelnökeként fog dolgozni, de 15 millió magyar iránt érez felelősséget. Ezután így fogalmazott: "Tiszta, nyugodt, kiszámítható Magyarországot szeretnék. Tiszta, barátságos szomszédi viszonyokat, melyben nemzeti érdekeink éppúgy érvényesülnek, mint erős nemzeti karakterünk, maradéktalanul, méltósággal, másokat sohasem sértve. De nem tagadtam soha, hogy a szomszédságban a legfontosabbak nekem, nekem is, és úgy gondolom, nekünk is, a véreink. Ez természetes. Értékrendemből a világ közeli és távoli magyarjainak csak előnyük lehet, hátrányuk soha. Nem azt akarom, hogy a következő négy év rólam szóljon. Szóljon tízmillió magyar emberről, tízmillió fontos emberről. Nem hiú ábránd, hogy a magyar politikai életben megjelenhet a tárgyilagosság és a lovagiasság. Szeretném, ha Európában is erről lennénk híresek. Európaiságunk magyar legyen és becsületes, megbízható, pontos, barátságos, a világ, Európa és mindenekelőtt a magyarság érdekeiről soha meg nem feledkező... Köszönjük azt a munkát, amit a mostani kormány, a távozó kormány végzett.". /(Guther M. Ilona): Feljegyzések az új magyar parlament alakuló üléséről. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 17./
2002. május 16.
Máj. 15-én Bukarestben összeült az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének Monitorizálási Bizottsága, hogy döntést hozzon arra vonatkozóan, hogy Románia esetében lezárja-e a "poszt-monitorizálási" szakaszt. Ez azt jelentené, hogy Románia teljes mértékben eleget tesz az Európa Tanács követelményeinek. A nyitva maradt kérdések között szerepel, többek között, az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatása is. Bársony András, a bizottság elnöke a máj. 15-i ülésen elmondta: több román politikussal sorra kerülő találkozója után bejelenti Románia ötévi monitorizálásának eredményét. Az ülést megelőzően a Bársony András vezette küldöttség nem hivatalosan külön fogadta a magyar történelmi egyházak, a görög katolikus, a balázsfalvi érsekség és a szász evangélikus egyház képviselőit. Tőkés László püspök a Szabadságnak elmondta: az egyházi vezetők vegyes érzésekkel fogadták a bizottság elnökének azon bejelentését, hogy javasolni fogja Románia megfigyelésének megszüntetését. Az egyházak arra kérték a bizottság elnökét, hogy amennyiben Románia lekerülne a megfigyelt országok listájáról, továbbra is kérjék számon az Európa Tanács parlamenti közgyűlése által elfogadott 1123/97-es ötpontos ajánlás teljesítését, amelyek között szerepel az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásának kérdése is. Azzal kapcsolatban, hogy egy nappal a megfigyelő-bizottság ülése előtt ténylegesen is visszaadtak kilenc ingatlant a magyar történelmi egyházaknak, amelyeket korábban már sürgősségi kormányrendelettel visszaszolgáltattak, de az egyházak a mai napig nem vehettek a birtokukba, Tőkés László elmondta: "Európa kevéssel beéri, Románia pedig olcsón kifizeti Európát. Románia mestere a porhintésnek: egy restriktív intézkedést így tud eredményként eladni, miután közel két éve halogatja az akkor visszaadott épületek tényleges visszaszolgáltatását" — mondta Tőkés László. /P. A. M.: Felfüggesztik Románia utóellenőrzését? Tőkés: Bukarest mestere a szemfényvesztésnek. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 16./
2002. május 16.
1992 óta minden esztendőben megrendezték Nagyváradon a Varadinumot. A különböző művészetek randevúja ez Nagyváradon vallásossággal, tudománnyal, politikummal átszőve, állapította meg Balla Tünde. Nyolcnapnyi zarándoklat a Varadinum annak, aki mindenhol jelen kíván lenni. A legutóbbin egy hét alatt harminc egyházi, kulturális, népi hagyományőrző, civil, politikai rendezvényből keresgélhetett ki-ki kedvére valót. Pomogáts Béla úgy fogalmazott, hogy Várad a XXI. század elején identitásáért küzd, pedig nagyszerű, különös múltja jobb sorsra predesztinálja. A rendezvény egyik főszervezője, dr.Fleisz János történész, a Bihar megyei és Nagyváradi Civil szervezetek Szövetségének elnöke szerint: színvonalas és változatos programokkal készültek. A konferencia témája: Betegjogok érvényesítése az alapvető emberi jogok értelmezésében. 11 váradi újgenerációs képzőművész tárlatzárójára került sor a Kanonok-sori Tibor Ernő Galériában. Maroknyian tanácskoznak a nagyváradi és az erdélyi magyar kultúra sorsáról. Anyagi támogatás híján szűkülnek a magyar kultúra lehetőségei. Főként a falvak sorsa aggasztó, tönkremennek a kultúrotthonok és a könyvtárak. Szükség volna népművelő, bábszínészi, táncművész képzésre. A Bihar megyei turizmus szülőatyja lett Czárán Gyula. A Czárán Gyula Alapítvány számos szervezet támogatásával elkészítette a példakép mellszobrát. A busztot Nagyvárad egyik közterére szánják. /Balla Tünde: Festum Varadinum április 28. - május 5. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 16., folyt.: máj. 18./
2002. május 16.
Máj. 15-én kezdődött Nagyváradon Középen a színész címmel a Kárpát-medencei Stúdiószínházak Fesztiválja. A négynaposra tervezett rendezvényt a Nagyváradi Kiss Stúdió Alapítvány szervezte meg. Az előadások közötti időszakban szakemberek és a közönség részvételével színházi kollokviumokat tartanak. A nyitóelőadáson a helyi Szigligeti Társulat lépett fel Moliére Gömböc úr című színművével, utána a szabadkai Kosztolányi Színház Schwajda György Himnusz című darabját mutatta be. Több társulat szerepel a következő napokban: Temesvári Német Színház, a beregszászi Illyés Gyula Nemzeti Színház, a temesvári Csiky Gergely Színház, a Kiss Stúdió /Nagyvárad/, a szatmári Harag György Társulat, valamint látható lesz a váradi Civil Akadémia Alapítvány román és magyar nyelvű kísérleti előadása. /(M. Józsa Tímea): Középen a Színész. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 16./
2002. május 16.
Máj. 19-én négy nagy horderejű pénzügyi-banki esemény színhelye lesz Bukarest. Az egyik az Európai Fejlesztési és Újjáépítési Bank (BERD) kormányzóinak évi tanácskozása, a második az ugyancsak a BERD által szervezett üzletember-találkozó, a harmadik a Román Beruházási Fórum, és végül az EU-tagjelölt országok pénzügyminisztereinek a találkozója. A rendezvényekre 62 országból több mint 3000 meghívottat várnak. – A BERD a legnagyobb külföldi befektető Romániában. Az állami, illetve a magánszektorba mintegy 2 milliárd eurót ruházott be. Az utóbbi 12 évben Görögország 2,5 milliárd dollárt fektetett be Romániában. /Mózes Edith: Jelentős pénzügyi események Bukarestben. A BERD itt tartja éves ülését. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 16./
2002. május 16.
Amióta megjelent a hír, miszerint nyolc ifjú színész és színésznő megválik a Tompa Miklós Társulattól, azóta ismét beszédtéma lett Marosvásárhelyen a színház sorsa. Kárp György színművész, a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház ügyvezető igazgatója aljas húzásnak tartja, hogy amikor a volt és leendő magyar kormány tagjai azt nyilatkozták, hogy keményen támogatják a határon túli magyar társulatokat, akkor a budapesti színházak elviszik a legjobbakat. A marosvásárhelyi társulat vezetősége a tenyerén hordta őket. A távozók közül többen vállalták, hogy hazajárnak előadásokban részt venni. Karp gondolkodik azon, hogy megpályázza az igazgatói állást, ugyanis Béres György bejelentette távozását. /Máthé Éva: Oszlik, foszlik a magyar színtársulat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 16./
