A kolozsvári Báthory István Elméleti Líceumban 12. alkalommal tartották meg a Báthory napokat, ezúttal ápr. 24?26-a között. Tőkés Elek igazgató elmondta: az ünnep egyúttal számadás is. Kiemelkedő volt a színjátszó csoport bemutatója /Illyés Gyula Tűvétevők/ és a kórus teljesítménye. Volt még Kicsik mesemondó versenye, Angol vetélkedő, Földrajz verseny, Bolyai-vetélkedő is. /Csomafáy Ferenc: Báthory napok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 27./
2002. április 28.
Ápr. 26-án találkoztak Kolozs megye magyar polgármesterei és alpolgármesterei Várfalván.? Várfalván ez immár a harmadik találkozó ? mondta a házigazda, Kanyaró Pál polgármester. A megbeszélésen hét polgármester ? a tordaszentlászlói, kalotaszentkirályi, kőrösfői, harasztosi, széki, várfalvi ? illetve a kisbácsi és kolozsi alpolgármester vett részt. Elhangzottak az önkormányzattal kapcsolatos közös problémák, valamint minden község egyéni gondjai. A legégetőbb kérdés a gázbevezetéssel kapcsolatos ? tudtuk meg Tamás Gebe András tordaszentlászlói elöljárótól. Amint azt a Szabadságban már megírtuk, a megye kilenc községe kötött koncesszionálási szerződést az olasz Concordia céggel, amely a gázbevezetési munkálatok költségeit állja. A kilenc község közül hatnak megérkezett Bukarestből a koncesszionálás jóváhagyása, háromnak viszont még nem. Ez a három Várfalva, Tordaszentlászló és Kolozs, mind sűrűn magyarlakta községek. Mind a várfalvi, mind a tordaszentlászlói polgármester felháborodását fejezte ki a késlekedés miatt. A részvevők megtekintették a felújítás alatt álló Jósika-kastélyt. Kanyaró Pál elmondta: a javítási munkálatokat maga a tulajdonos ? Bánffy-Jósika Imre ? pénzeli. A tervek szerint 2003 augusztusában készen lesz a kastély. /Valkai Krisztina: Magyar polgármesterek találkozója. Nem sietnek a gázbevezetéssel a magyar községekben. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 27./
2002. április 29.
A múlt hét végén Takács Csaba ügyvezető elnök vezetésével Marosvásárhelyen ülésezett az RMDSZ Területi Elnökeinek Konzultatív Tanácsa - a TEKT. Ez alkalomból a legaktuálisabb politikai témákról Markó Béla szövetségi elnök és Borbély László képviselő megerősítette: a magyar és román tagozat fokozatos szétválását immár minden fél elfogadta, és remélik, a Bolyai Farkas Gimnázium Bolyai román tanárai és diákjai többé nem kezdenek semmilyen akcióba. Borbély László elmondta: a diákok tiltakozó megmozdulásának kirobbanásakor Adrian Moisoiu képviselő, a Nagy Románia Párt Maros megyei szervezetének elnöke ?véletlenül" az iskolában járt, s utána a diákok szóról szóra azt nyilatkozták a sajtónak, amit az elnök, sőt a diákok azt is állították, hogy a Nagy Románia Párt támogatja akciójukat. Ápr. 27-én Ovidiu Natea Maros megyei kormánybiztos a prefektúrán a Bolyai Gimnázium tizennyolc román tanárával és román diákokkal tárgyalt - zárt ajtók mögött. Értesülésünk szerint Natea világosan értésére adta a jelenlevőknek, hogy az iskolával kapcsolatos, Bukarestben az RMDSZ és az SZDP vezetői által meghozott határozatot végre kell hajtani. A román diákok nem mondtak le arról, hogy tiltakozó megmozdulásokat szervezzenek. /(Máthé Éva): A sajtót önmérsékletre szólították fel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 29./
2002. április 30.
Mircea Geoana külügyminiszter Izraelbe utazott, ápr. 29-én Tel-Avivban találkozott Ariel Saron kormányfővel és Simon Peresz külügyminiszterrel. Az izraeli kormányfő kifejtette Mircea Geoana román külügyminiszternek, különösen értékeli mindazokat a közelmúltban hozott jogi intézkedéseket, melyek a romániai műemlékeket, kegyhelyeket és a zsidó temetőket védelmeznék. A két politikus az izraeliek romániai befektetéseiről is tárgyalt; az izraeli kormányfő elfogadta a román fél meghívását, hogy a közeljövőben Bukarestbe látogasson. Mircea Geoana Jasszer Arafattal is találkozott a palesztin vezető rámalláhi főhadiszállásán. Kifejtette, Románia támogatja az izraeliek és a palesztinok közötti béketárgyalások elkezdését. /Mircea Geoana Izraelben. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 30./
2002. április 30.
Ápr. 29-én Bukarestben a Román Akadémia és a Köztájékoztatási Minisztérium közösen szervezett A moldvai római katolikus csángók identitásáról címmel nemzetközi szemináriumot. Az Apador-CH és a Pro Európa Liga, amelyek 2001 decemberében egy átfogó tanulmányt készítettek a csángók azon csoportjáról, akik magyarnak vallják magukat, jelentkeztek a szemináriumra. A kapcsolattartással megbízott minisztériumi alkalmazott azonban azt nyilatkozta, hogy a bákói Dumitru Martinas Római Katolikus Egyesület akkreditálja a résztvevőket. Ez utóbbinak az elnöke, Bejan Gheorghe pedig egyszerűen megtagadta az engedély megadását a Pro Európa Liga, az Apador-CH és más egyesületek illetve újságírók számára. Ilyenként a Pro Európa Liga és az Apador-CH véleménye szerint a szeminárium a magukat magyarnak valló csángók elleni propagandának minősül és szöges ellentétben áll az Európa Tanács előírásaival. Az eljárás nemcsak az Akadémia hírnevén ejt csorbát, hanem a Köztájékoztatási Minisztériumén is, mivel maga a tény, hogy közpénzeken szervezett szemináriumra a meghívottak kijelölését nem közintézményekre bízzák, már önmagában megengedhetetlen egy jogállamban. Az érintett két szervezet, a Pro Európa Liga és az Apador-CH magyarázatot követelt a szervezőktől, és remélik, hogy a részt vevő nemzetközi szervezetek elhatárolják magukat a demokrácia elveit sértő eljárástól. /Korondi Kinga: Tiltakozik a Pro Európa Liga. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 30./
2002. április 30.
Nagyváradon megkezdődött a jubileumi Varadinum. Dr. Paskai László bíboros prímás Budapest-Esztergomi érsek Nagyvárad vendégeként ápr. 28-án a Varadinum nyitó szentmiséjét celebrálta és szentbeszédet mondott. Szent László király hermáját egyházi és világi notabilitások, s több ezer zarándok fogta közre, a püspöki palota előtti téren, Szent László egész alakos bronzszobrát megkerülve vonult az ünneplő sereg. Három jelentősége volt az idei, tizedik Varadinumot megnyitó szentmisének ? hívta föl a figyelmet Tempfli József nagyváradi római katolikus megyéspüspök: 1942. május 3-án, 60 esztendeje érkezett meg Nagyváradra a vonat, amely egy nagyszabású emlékünnepségre hozta el a Szent Jobbot. Másodsorban tíz esztendeje szerveztek először Varadinum ünnepséget Szent László király tiszteletére, végül 12 éve szentelték püspökké Tempfli Józsefet. Szeretettel köszöntötték Szent László városában a Határon Túli Magyarok Hivatalának küldöttét, a győri papnevelő intézetből érkezetteket, a testvéregyházak képviselőit és a világiakat, az RMDSZ képviselőit. Ápr. 29-én a kézművesek vásárával kezdődött, majd a Betegjogok, emberjogok című konferenciával folytatódott a Varadinum. /(Balla Tünde: Megkezdődött a jubileumi Varadinum. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 30./
2002. május 3.
A moldvai római katolikusok (csángók) kulturális önazonossága címen tartottak ápr. 29-én szemináriumot Bukarestben. A konferencián kizárólag a csángók román eredetét vitathatatlan tényként valló román kutatók felszólalását tervezték, s csak az RMDSZ erélyes fellépésére kaphatott szót Demény Lajos romániai történész, valamint a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének elnöke. - A kormány nem veheti figyelembe az Európa Tanács ajánlását a moldvai csángók kulturális identitásának védelméről, mivel az európai fórum álláspontja nem felel meg a társadalmi valóságnak - jelentette ki Vasile Dancu tájékoztatási miniszter az MTI-nek adott nyilatkozatában. Dancu szerint a mostani bukaresti tanácskozás után az Európa Tanács jelentéstevői minden bizonnyal módosítani fogják eddigi álláspontjukat, megtalálják a lehetőséget arra, hogy a "valóságot tükröző módon" átfogalmazzák ajánlásaikat. Az Európa Tanács tavaly elfogadott 1521. jelentése egyebek között kimondta, hogy a moldvai csángók a magyar nyelv archaikus változatát beszélik. Az ET azt az ajánlást is megfogalmazta, hogy a csángók nyelvének eredetét a román és a magyar szakemberek közös kutatásokkal igyekezzenek tisztázni. A bukaresti tanácskozáson elhangzott előadásokat a tervek szerint román és angol nyelven kiadják, s ezt a kötetet eljuttatják az Európa Tanács illetékeseinek. A tanácskozásra nem csak a magyar kutatók nem kaptak meghívást, kizárták a résztvevők sorából azokat a román szervezeteket is, amelyek nem osztják a csángók eredetéről vallott hivatalos álláspontot. A romániai Helsinki Bizottság és a Pro Europa Liga, amely a közelmúltban az önálló csángó etnikum létét taglaló tanulmányt tett közzé, nyilatkozatban tiltakozott azért, hogy képviselőiktől a szervezők megtagadták a részvétel lehetőségét. Ez a magatartás lejáratja a konferenciát szervezőket, a Román Tudományos Akadémiát és a tájékoztatási minisztériumot. A Román Tudományos Akadémiának az lenne a kötelessége, hogy a legmagasabb színvonalon tegyen tanúbizonyságot a tudományos kutatás etikájáról, a tájékoztatási minisztériumnak pedig épp az lenne a dolga, hogy leleplezze a nemzeti kisebbségek megfélemlítését szolgáló elméleteket — hangoztatta a két emberjogi szervezet közleménye. /Csak román szakértők a bukaresti csángó szemináriumon. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 3./
2002. május 3.
Markó Béla szövetségi elnök vezetésével máj. 2-án illetve 3-án RMDSZ-küldöttség kétnapos körutat tesz a Csángóföldön. Az RMDSZ elnöke mellett ott van Borbély László képviselő, ügyvezető alelnök, Márton Árpád, Asztalos Ferenc képviselők, Szép Gyula ügyvezető alelnök, valamint Szepessy László, a szövetségi elnöki hivatal igazgatója. Az első nap a Szövetség képviselői megbeszélést folytattak Bákó megye prefektusával, illetve a megye főtanfelügyelőjével a csángómagyarság gondjairól, a közösség helyzetének javítását célzó kezdeményezésekről. Máj. 3-án az RMDSZ politikusai Klézsén, illetve Külsőrekecsinben tartanak lakossági fórumot, majd a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége bákói székházában találkoznak a moldvai szervezetek képviselőivel. A körút Pusztinán, lakossági fórummal zárul. /RMDSZ-küldöttség a Csángóföldön. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 3./
2002. május 3.
Három hónapja annak, hogy a kormányzó párt lényegében a parlamenti támogatás fejében írásban is felvállalta: záros határidőkön belül megoldja a romániai magyarságnak az RMDSZ által felvállalt számos sajátos gondját, jogos elvárását. Az egyezmény életbe ültetésének lépéseit a két politikai erő heti találkozókon egyezteti és ellenőrzi. Az RMDSZ a múlt hét végén több fórumon is elemezte az együttműködés számos aspektusát. Erről Borbély László ügyvezető alelnök számolt be. Kovászna, Kolozs és Bihar megyék kivételével megyei szinten is aláírásra kerültek az egyezmények. A Bolyai Farkas Líceum ügyben döntés született. Az egyházi ingatlanok visszaadásának ügyében a kormánypárt újabb javaslattal állt elő, amit az RMDSZ elfogadott. Ezzel a végleges szöveg megszavazására már június 30-ig sort lehet keríteni az eredetileg kijelölt szeptember vége helyett. Az SZDP vállalta, hogy visszaállítják egészében a tulajdonjogot, azon ingatlanok esetében, amelyekben közintézmények működnek, mint iskolák, kórházak, szociális gondozók, pártszékházak, diplomáciai képviseletek, a tényleges átadásra öt, de legtöbb tíz éven belül kerül sor olyan körülmények között, hogy a bérlő fizet, az egyház pedig a tényleges birtokbahelyezés pillanatáig adómentes lesz. Erről az egyházfőkkel az elkövetkező napokban fognak tárgyalni. A magyarországi választások idején újabb roham indult az RMDSZ legitim vezetése, kiemelkedő személyiségei ellen, jelezte Gyarmath János főszerkesztő. Borbély László szerint ha valakiknek egykor voltak is fenntartásaik, ma már nem kérdőjelezhetik meg az RMDSZ és az SZDP együttműködésének hatékonyságát. Borbély László hangsúlyozta: az RMDSZ meg sem kísérelte azt, hogy beleszóljon az anyaországi választási harcba. Egyes platformok, szervezetek elkötelezték magukat, "amit én nem találok helyesnek." /(Gyarmath János): Mérlegen az egyezmény. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 3./
2002. május 3.
A Varadinum-rendezvények sorában, máj. 1-jén a kárpát-medencei politikai kerekasztallal a Bihar megyei RMDSZ legfőbb célja az volt, hogy a határon túli politikába is begyűrűző anyaországi választások után a lakosságot aggasztó kérdésekre alkalmuk legyen válaszolni a politikusoknak. A választásokat megnyerő MSZP nevében Szabó Vilmos képviselő, a külügyi bizottság alelnöke válaszolt a kérdésekre. A résztvevők: a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség alelnöke, Brezovics László; a Vajdasági Magyar Szövetség nevében Józsa László alelnök; Markó Béla, az RMDSZ elnöke és Nagy Zsolt ügyvezető alelnök; Mézes Rudolf, a Magyar Koalíció Pártja országos tanácsának tagja. Azon kérdésre, hogy a határon túli magyaroknak milyen elvárásaik vannak az új magyar kormánnyal szemben, a szervezeteiket képviselők válasza összecsengett. Brezovics László a kedvezménytörvény folytatását kérte, Józsa László kívánta: a következő négy év mentes legyen a hullámzásoktól. Markó Béla hangsúlyozta: a történelem bűne, hogy az a helyzet, amibe kerültünk, kialakult. A felvidéki Mézes Rudolf kérte: rólunk, de ne nélkülünk. Szabó Vilmos válaszát nagy figyelem kísérte: "Magyarok vagyunk, s vállaljuk" - parafrazálta a kerekasztal bevezetőjeként elmondott vers sorait. Felelősséget vállalnak a Kárpát-medencében élő 15 millió magyarért, szándékuk folytatni az elmúlt 4 évben elkezdett együttműködési formát. Az ígért támogatásokat megadják, sőt, lehetőség szerint többet is, ha az anyaország gazdasági fejlődése engedi. Az MSZP a határon túliak által legitimnek tekintett politikai alakulatokkal tárgyalni fog, minden olyan párttal, amelyet elfogadnak a határon túliak. Tárgyalnak a pártvezetőkkel s a határon túliak pártjai is egymás között a MÁÉRT keretében. A szervezetek belső életébe viszont nem szólhatnak bele. A kedvezménytörvényről elmondta, hogy a megalakuló koalíciós kormány egy kormányprogramot hajt végre. Az MSZP és az egyházak kapcsolatáról érdeklődőnek Szabó Vilmos elmondta, hogy bár egyes egyházak bekapcsolódtak a kampányba s a vitába, a korrekt viszony lehetősége adott. Szerződések, megállapodások szavatolják. A határon túli egyházakkal szervezett kapcsolataik nincsenek, lehetőséget adnak az egyházi vezetőknek, hogy találkozzanak a kormánnyal. Az MSZP pártközi kapcsolatai révén "jószolgálati módon közbenjárhat az SZDP-nél a sérelmek orvoslásáért. A vendég a választásokról szólva remélte, lecsillapodnak az indulatok, nincsen minden négy évben rendszerváltás és forradalmaknak sem kell lenniük. Markó Béla zárszavában hangsúlyozta, milyen fontos számunkra a józan és visszafogott politizálás. Nem a magyar pártok közti lövészárkok ásásában, hanem azok betömésében kell segítenünk. /(Balla Tünde): Kárpát-medencei politikai kerekasztal a Varadinumon. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 3./
2002. május 3.
A Megyei Küldöttek Tanácsa (MKT) ülését tartották meg Zilahon ápr. 27-én. Seres Dénes, a Szilágy megyei RMDSZ-szervezet elnöke a protokollum helyzetét ismertette. Kijelentette, hogy nem zökkenőmentes az együttműködés. Zilahon kifüggesztették az intézményeket magyarul is megnevező táblákat, akárcsak a kétnyelvű helységnévtáblákat. A kisebbségi kultúra anyagi támogatása is szerepel a megállapodásban, első jelként a zilahi EMKE- ház javítására a helyi tanács jóváhagyott ötvenmillió lejt. A Vajdaságban járt RMDSZ-küldöttség tagjaként Seres Dénes röviden tájékoztatta az MKT tagjait a Szabadkán tartott megbeszélésekről, a délvidéki magyarság körében tapasztalt, a hazaiakhoz hasonló gondokról, az ottaniak igényéről erdélyi testvértelepülési kapcsolatok létesítését illetően. /Fejér László: Nem zökkenőmentes együttműködés. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 3./
2002. május 3.
Harmadszor szervezik meg a Székelyföld Konferenciát Csíkszeredában, amely méltó módon emlékezik a 100 évvel ezelőtti, tusnádfürdői Székely Kongresszusra is. Az októberre tervezetett konferenciát megelőzően máj. 3-án, a színházi alszekció ülésezik, témájuk: "Székelyföld önkormányzati színházainak helye és szerepe a régiófejlesztésben. Lehetséges jövőkép(ek)." A színházi tanácskozásra meghívták a gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színházat, a csíkszeredai Csíki Játékszínt, a székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színházat, a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színházat, a marosvásárhelyi Tompa Miklós Társulatot, valamint a Színművészeti Egyetem képviselőit. /(Daczó Dénes): Színházak szerepéről a székelységben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 3./
2002. május 4.
Gyarmath János, a Romániai Magyar Szó főszerkesztője Toró T. Tibortól, a Reform Tömörülés elnökétől tudakolta, mit jelent az RT közleményében ez a megállapírás: "Nem először tapasztalunk romániai magyar politikusok részéről a közösség értékrendjétől elforduló vagy azzal ellentétes magatartást, nyilatkozatot, legyen szó akár a státustörvényről, a magyar igazolványról vagy éppen a magyarországi választási eredményekről. Ezt egyetlen felelős politikus sem engedheti meg magának". Toró emlékeztetett: a magyar igazolványról elég említeni Verestóy Attila szenátor vagy Székely Ervin képviselő magatartását. Gyarmath mentegette őket: tisztázták, árnyalták álláspontjukat, amelyhez egyébként joguk lenne egy demokratikus társadalomban. Toró ellenvetette: mennyire nyilakozhat magánszemélyként egy szenátor vagy képviselő, főleg akkor, ha az udvarhelyi szenátor ráadásul a széki szervezet elnöke is. Mit jelent az, hogy az RMDSZ csúcsvezetése eltávolodott a polgári értékrendtől?- kérdezett tovább a főszerkesztő. Ez arra vonatkozik, hogy a választás két fordulója között Markó Béla szövetségi elnök tett egy nyilatkozatot, amelyben gyakorlatilag elkötelezte a szervezetet a második forduló után végül is győztes baloldal mellett. Gyarmath vitatta, hogy ilyen megállapítás elhangzott. /(Gyarmath János): Két malomban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 4./
2002. május 4.
Adottak a feltételek ahhoz, hogy idén ősztől egy-egy általános iskolai osztályban fakultatív magyar nyelvoktatás kezdődjön a moldvai csángómagyarok számára Pusztinán és Klézsén - jelentette be ápr. máj. 2-án Markó Béla, az RMDSZ elnöke azt követően, hogy az RMDSZ küldöttsége tárgyalásokat folytatott Bákóban a megyei prefektussal, valamint az oktatási minisztérium megyei képviselőivel. A találkozón jelen volt Viorel Hrebenciuc, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnökhelyettese, ugyanakkor részt vett a Moldvai Csángómagyar Szövetség elnöke és alelnöke is. Megállapodás született arról, hogy a fakultatív oktatás iránti szülői igényeket, az oktatási tervet a megyei tanfelügyelőség jóváhagyás végett az oktatási minisztérium elé terjeszti. Viorel Hrebenciuc úgy nyilatkozott, hogy amennyiben a szülői kérések megfelelnek az előírásoknak, az oktatási törvény értelmében semmi akadálya annak, hogy ezeket az osztályokat beindítsák. "Romániában senki nem érdeke az, hogy a magyar nyelv fakultatív oktatását megakadályozzák ebben a megyében - mondta. /Csángóföldi RMDSZ-látogatás. Ősztől beindulhat a fakultatív magyar oktatás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 4./
2002. május 4.
Népes RMDSZ-küldöttség kereste fel Csángóföldet. Nem volt a küldöttség tagja az a két RMDSZ-tisztségviselő, aki felvállalta a csángómagyarok képviseletét, Szilágyi Zsolt parlamenti képviselő és Sógor Csaba szenátor. Előzőleg Bukarestben szemináriumot tartottak "a moldvai római katolikusok (csángók) kulturális önazonosságáról". Az RMDSZ ügyvezető alelnöke, Borbély László képviselő erélyes fellépésének eredményeképpen kaphatott szót ezeb a szemináriumon Demény Lajos történész, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja, valamint Bartha András, a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének elnöke. Vasile Dancu tájékoztatási miniszter kijelentette: a bukaresti konferenciára azért nem hívtak meg magyar történészeket, mert a Román Tudományos Akadémia sem kapott meghívót, amikor erről a kérdésről Budapesten vagy Csíkszeredában rendeztek szemináriumot. A romániai Helsinki Bizottság és a Pro Europa Liga, amely a közelmúltban az önálló csángó etnikum létét taglaló tanulmányt tett közzé, nyilatkozatban tiltakozott, hogy képviselőiktől a szervezők megtagadták a részvétel lehetőségét. Tiltakozott az alsóházban Szilágyi Zsolt képviselő is. Szerinte a tájékoztatási tárca által kiküldött meghívókhoz mellékelt dokumentum a magyar nyelv új meghatározásával szolgál: "hagyományos román nyelvjárás, bizonyos erdélyi tájegységekre jellemző fonetikai és lexikális sajátosságokkal". Szilágyi elmondta, több évtizede folyik a moldvai csángók asszimilációjára törekvő politika. Véleménye szerint az a szándék, hogy román eredetűnek mondják azt a közösséget, amely anyanyelve és kultúrája védelmét és ápolását kéri, csupán az ET vonatkozó ajánlása gyakorlatba ültetésének kikerülését fedi. /Sarány István: Párhuzamosságok csángó-ügyben. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 4./
2002. május 4.
A magyar kultúra nagyon sokat vesztett pozíciójából Váradon — fogalmazott Pomogáts Béla, aki az Anyanyelvi Konferencia képviseletében vett részt a Varadinumon, a máj. 2-i magyar—román kulturális közeledés napjának pedig egyik szorgalmazója volt. "Az EU sokat adhat Váradnak, használják ki! Sürget az idő, a város határozott identitással az eurointegrációban nagyobb szerepet kaphat" - javasolta Pomogáts azon a kerekasztal megbeszélésen, melyen a román kulturális folyóiratok főszerkesztőivel és nagyváradi magyar írókkal, költőkkel találkozott. Hubay Miklós drámaíróval díszvendégei voltak a román—magyar kulturális közeledést szorgalmazó egész napos eszmecsere-sorozatnak. Fölvetődött, hogy próbáljanak két nyelvű, kulturális folyóiratot indítani, amelyben magyar szerzők románra átültetett alkotásait, illetve a román írók, költők magyarra fordított munkáit közölnék. A Körösvidéki Múzeumban bemutatkozott valamennyi folyóirat és fiatal váradi testvérük, a Várad, melyet a helybeli Ady Társaság és elnöke, dr. Indig Ottó ad ki, mindenféle támogatás nélkül. Tavaszy Hajnal az Ady Társaság titkára a provincializmus kérdését taglalta: a távolságok miatt nem igazán tudni, mi történik a két fővárosban a kulturális kapcsolattartás szintjén. Dénes László költő, az Erdélyi Napló főszerkesztője szerint a kultúrát, s benne a váradit is, megölték a kommunizmus évei. /(Balla Tünde): Magyar—román kulturális közeledés a Varadinumon. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 4./
2002. május 4.
Magyar fiatalok a Kárpát-medencében - ezt a címet viseli az a felmérés, amit a határon túli magyar fiatalok helyzetéről készítettek a Nemzeti Ifjúságkutató Intézetben. A felmérés a 15-19 éves korosztályról készült 4450 fiatal megkérdezése alapján. A kutatók Felvidéket, Kárpátalját és a Vajdaságot egy-egy önálló régiónak tekintették, Erdélyt két régióra osztották - Székelyföldre és Belső Erdélyre. Az oktatási helyzetre négy régióban általánosan jellemző, hogy az alap- és általános iskolák magyar nyelvűek: a Felvidéken a megkérdezettek 85 százaléka, Ukrajnában és Erdély két régiójában a fiatalok háromnegyede járt magyar nyelvű iskolába. A Vajdaságban pedig párhuzamos tannyelvű az általános iskolai képzés, tehát a magyart és a többségi nemzet nyelvét is tanulják a fiatalok. A továbbtanulási szándékról: a vajdasági fiatalok kétötöde szeretne első iskolában továbbtanulni - egyötödük Magyarországon. A kárpátaljai fiatalok fele akar továbbtanulni, a szlovákiai fiatalok háromtizede. A székelyföldiek többsége nem kíván tovább tanulni, akik viszont igen, azok 37 százalékban egyetemre, főiskolára törekszenek, egyhetedük Magyarországon képzeli el továbbtanulását. A belső erdélyieknek csaknem a fele tanulna tovább. A "célintézmények" itt is magyarországiak, vagy otthoni magyar nyelvűek. Az életmódbeli szokások körében elgondolkoztató a vajdasági fiatalok állítása, miszerint 40 százalékuk kipróbált valamilyen drogot és 93 százalékuk már italozott - fiúk-lányok vegyesen. A székelyföldieknek 72 százaléka fogyasztott alkoholt, de a leányok aránya itt jóval kevesebb és közülük is a székelyföldiek ítélik meg legszigorúbban a családon belüli alkoholizmust. Mindössze 1 százalékuk tűrne meg a családban alkoholistát. A fiatalok csaknem minden régióban diszkóban múlatják az időt, ha szórakozni vágynak, csupán a belső erdélyiek járnak nagyobb arányban könyvesboltba, - 41 százalékban - és 27 százalékuk könyvtárba, viszont alig egyötödük volt filmszínházban a vizsgálatot megelőző egy hónapon belül. A belső erdélyi magyar fiatalok átlagosan 11 könyvet olvastak el - a kötelező irodalmon kívül - a felmérést megelőző esztendőben, a partiumiak két kötetet, de egynegyedük 2001-ben egyetlen könyvet sem olvasott el. A kárpátaljai fiatalok egynegyede egyáltalán nem olvas könyvet — egyet sem olvasott el az elmúlt évben. A székelyföldi magyarok pedig - állításuk szerint - csak magyar nyelvű könyveket hajlandók olvasni. A fontossági skálán, - melyen a család, a pénz, a kultúra, a vallás és a barátság is szerepelt, - a vallás és a politika csaknem mindenütt az utolsó helyek egyikén szerepelt, a két legfontosabb értéknek a családot és a saját jövőt jelölték meg a fiatalok. A maguk módján vallásosnak vallotta magát Erdélyben és Kárpátalján a fiatalok egynegyede, a Vajdaságban 10 százaléka. Érdekesség, hogy a többségi nemzetet megillető tolerancia csaknem mindenütt szerepel a fiatalok állásfoglalásában. Általában optimisták a jövőjüket illetően, legkevésbé a felvidékiek. A többségi nemzethez való viszony javulásában nem nagyon bíznak a Székelyföldön és a Szlovákiában élő magyar fiatalok. /(Leopold Györgyi): Magyar fiatalok a Kárpát- medencében. Egy generáció tükörképe. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 4./
2002. május 4.
1718. április 30-án, tehát 284 évvel ezelőtt vált főiskolává az a Református Kollégium, melynek mai utódáról, a marosvásárhelyi Bolyai Farkas Gimnáziumról annyi de annyi szó esik. Az Öregdiákok Baráti Köre minden esztendőben, április végén megemlékezik erről a dátumról. Az idén az iskola dísztermében megtartott ünnepségen Deé Nagy Anikó könyvtáros, a Teleki Téka Alapítvány kuratóriumának elnöke arra a Koncz Józsefre emlékezett, aki mindmáig az iskola legteljesebb történetét írta meg hajdanán. Koncz József nevét a magyar művelődéstörténetbe mindenekelőtt a hatodik magyar nyelvemlékünk megmentésével írta be - állította Deé Nagy Anikó. Ugyanis Erdőszentgyörgyön rábukkant arra a 14. század közepéről származó latin nyelvű kézírásos bibliára, melyben az 1400-as évek elejéről származó magyar bejegyzés található. Ma a róla Koncz-kódexnek elnevezett bibliát a Teleki-Bolyai könyvtár őrzi, és mint ismeretes, 55 magyar szó található benne. Koncz József ezenkívül életében sokat tett a kollégium könyvtárának gyarapításáért, anyagának feldolgozásáért, fő munkája pedig a 774 oldalas iskolatörténet. /Máthé Éva: Ünnepség a Bolyai Farkas Gimnáziumban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 4./
2002. május 7.
Az Erdélyi Magyar Civil Szervezetekért Alapítvány (EMCSZA) máj. 3-4-én Kolozsváron, a Bethlen Kata Diakóniai Központban megszervezte a romániai magyar civil szervezetek tanácskozását. A IV. Civil Fórum 2002 A civil társadalom és az önépítkező intézményfejlesztés témájára összpontosított. Erre irányították figyelmüket az egyházi, gazdasági, ifjúsági, műemlékvédelmi, művelődési, oktatási, és szociális szekciók munkálataiban részt vevők, akiknek száma (közel 250) a szervezők szerint meghaladta az előző rendezvényekét. - A romániai magyarság várja a hiteles demokrácia térnyerését, miközben saját intézményrendszerét igyekszik hozzáépíteni a másokéhoz. A Kárpát-medencei magyarok egyenlő jogú és rangú polgárai lehetnek hazájuknak és Európának - mondotta Somai József. Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának főosztályvezetője a magyarországi országgyűlési választások eredményei nyomán kialakult bizalmatlan hangulat eloszlatására elmondta: a magyar kedvezménytörvényt politikai beállítottságtól függetlenül mindenki elfogadta, nem annak tartalmáról, csak megvalósítási módszeréről folyt és tart a vita. Április 29-i adatok szerint a környező országokban összesen 333 329-en kértek magyar igazolványt (közülük 169 ezren Romániából), és 3700-an hozzátartozói igazolványt. Az önépítő intézményfejlesztés legfontosabb kelléke a cselekvőkészség. /Ördög I. Béla: Lezajlott a IV. Civil Fórum 2002. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 7./ Somai József EMCSZA-elnök szerint soha még ennyien Magyarországról nem vettek részt a Kolozsváron megrendezésre kerülő civil fórumon. Kötő József, az EMKE elnöke közölte, hogy 1432 önálló jogi személyiségként bejegyzett szerveződést tartanak nyilván, több mint 50 százalékuk a művelődés körében tevékenykedő testület. Horváth Tamás, a Márton Áron Szakkollégium főigazgatója Magyar szervezetek a Kárpát—medencében című adatbázis bemutatója nyomán mindenki láthatta az Agora Irodák működésének eredményét. /(Csomafáy Ferenc): IV. Civil Fórum. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 7./
2002. május 7.
A Csángóföldön tett látogatást összegezte Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke. Az RMDSZ nem először látogatott el a Csángóföldre, ott folyamatosan jelen volt és van, hiszen a kezdetektől fogva támogatjuk a csángó szervezeteket, időről időre a szövetség vezető személyiségei is felkeresik az ottani közösségeket, szögezte le Markó Béla. A csángókat segíteni fogják abban, hogy anyanyelvüket, kultúrájukat és identitásukat megőrizhessék. Eltérően az eddigi gyakorlattól, most hivatalos tárgyalásokra is sor kerülhetett az RMDSZ és az ottani hatóságok képviselői között, mi több, azokon részt vehettek a moldvai csángók szövetségének vezetői is. Ennek köszönhetően, eltérően az eddigiektől, ez alkalommal már néhány kérdésben túljutottak a tények megállapításán. Radu Catalin Mardare prefektus és Ghiorghi Iorga főtanfelügyelő elismerték: megvannak a törvényes feltételei annak, hogy egyelőre két községben, Pusztinán és Klézsén elinduljon egy-egy csoportban a magyar nyelv oktatása. Az egyezség értelmében a helyhatósági szervek rövidesen továbbítják jóváhagyás végett a tanügyi minisztériumhoz a javaslatot. Hosszú évtizedek után a csángók között legalábbis ezen a szinten ismét hivatalossá válik a magyar nyelv használata. Pusztinán, Külsőrekecsinben vagy Klézsén tettenérhették azt, hogy milyen erős még most is az akarat az anyanyelv megőrzésére. A prefektúrán megegyeztek abban, hogy a csángó egyesületek, szervezetek, a szövetség, az alapítványok munkáját semmi módon ne akadályozzák, és tegyék lehetővé azt, hogy a csángók vezetői, szószólói a hatóságokkal természetes kapcsolatban legyenek. – Klézsén sokan kérték a segítségett a földhöz, erdőhöz kapcsolódó ügyek megoldásához. Megoldatlan gond, amiről szóltak a lakossági fórumokon, a magyar nyelvű mise kérdése. Ez az a terület, ahol az RMDSZ a legkevesebbet teheti, hiszen a katolikus egyházra semmiféle módon nem tud hatni. Markó Béla amikor a Vatikánban járt, és fogadta II. János Pál pápa, felvetette a magyar misék kérdését. – Markó jellemzőnek tartotta a mostani konferencia megszervezését. Még mindig működnek azok a régi politikai beidegződések, melyek szerint ha valahol Európában megszületik egy vélemény, nem arra ösztönzi a hatalmat, hogy a kifogásokat orvosolja, hanem azzal próbálkozik, hogy bebizonyítsa, a gond nem is létezik. Az a szemlélet, hogy Bukarestben összeülnek az urak, és eldöntik, hogy a csángók micsodák, ez a 2002-es Európában már nevetséges. A csángókkal kapcsolatosan is csak egy elven lehet valamire jutni, azon, hogy minek vallják magukat és mit kérnek. A csángók egy része beszéli a magyart és magyarnak vallja magát. /(Gyarmath János): Reménykeltő áttörés a Csángóföldön. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 7./
2002. május 7.
Nagyváradon máj. 5-én közel három órás zárórendezvénnyel ért véget a Festum Varadinum a színházban. A budapesti Honvéd néptáncegyüttest idén is, mint tavaly, vastapssal jutalmazta a közönség. Oklevelet és a szalontai hímzőkör asszonyainak címzett zászlaját kapta meg valamennyi rendezvény- szervező. A Jakab Noémi keramikus készítette emlékplaketteket pedig a nagyváradi Római Katolikus püspökségnek, a Bihar megyei és Nagyváradi Civil Szervezetek Szövetségének és a Honvéd táncegyüttesnek adományozták áldozatos segítségükért. Fleisz János, a rendezvények főszervezője szerint összességében jobb volt az idei Varadinum, mint az előző. Tempfli József nagyváradi római katolikus megyés püspök áldását adta a Varadinumra, s kifejtette: nagyon sajnálja, hogy nincs jelen püspöki szinten mindkét nagy egyháza Váradnak, hiszen régebben egyik püspök kezdte, s a másik zárta a rendezvényeket. /(Balla Tünde): Idén is a Honvéd búcsúztatta a Varadinumot. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 7./
2002. május 7.
Babarczy László, a Kaposvári Csiky Gergely Színház igazgatója, a Budapesti Színház- és Filmművészeti Egyetem rektorhelyettese nem először jár Marosvásárhelyen. Van egy rendező-osztálya, melynek két olyan hallgató is a tagja, akik tulajdonképpen a Marosvásárhelyi Színművészeti Egyetem diákjai. A két intézmény között létezik egy megállapodás, miszerint közösen képeznek ki rendezőket. Csáky Csilla tanítványának a főpróbái zajlanak most Marosvásárhelyen. Nagyon tehetséges, drukkol neki, reméli, jó előadást állított színpadra a marosvásárhelyi színinövendékekkel. A másik erdélyi hallgatója Béres Attila, aki a nagy színházban állít színpadra egy előadást. Babarczy László néhány hét múlva ismét eljön, hogy segítsen. A Kaposvári Csiky Gergely Színház máj. 10-11-én vendégszerepel Marosvásárhelyen Osztrovszkij Erdő című darabjával. /Máthé Éva: Rendkívüli színházi esemény – Marosvásárhelyen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 7./
2002. május 7.
Minden év máj. 1-jén ünneplik, a Beszterce-Naszód megyei Óradnán Szent Józsefet, a családok és a munkások védőszentjét. A bányászcsaládok és helybeliek mellett számos elszármazott és meghívott vett részt a búcsún. Jelen volt dr. Szántó Árpád, a megyei tanács alelnöke, valamint Nascan Alexandru polgármester. Az ünnepély az óradnai óvodások és iskolások ünnepi műsorával kezdődött. A szentmisét kísérte, valamint ez után fellépett a besztercei római katolikus egyház felnőtt és ifjúsági énekkara. Óradna hat ezer lakosából 850-re tehető a katolikusok száma. Filiái: Radnaborberek, hívek száma 190, egykor magyar és német katolikusok lakták, ma csak románul beszélnek; Naszód, hívek száma 101. A többi, a Nagy-Szamos felső folyásán levő filiában nincs templom, hívek száma összesen 110 személy. Ezek, Romoly, Hordó, Szolyva, Magyarnemegye, Kisilva, Szentgyörgyfürdő, Dombhár, Újradna, Máriavölgy. A második világháború után tudatosan sorvasztották a nemzetiségek öntudatát és anyanyelvi oktatását. Felszámolták 1965-ben a magyar nyelvű oktatást. Ennek köszönhetően elkezdődött a megállíthatatlan beolvadási folyamat, ma alig százan beszélik a magyar nyelvet, de vallásukat megtartották. Ezért a szentmisét ma két nyelven tartják. /Kresz Béla: Templombúcsú Órádnán. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 7./
2002. május 7.
Elhunyt dr. Zágoni Albu Zoltán /sz. Marosludas, 1934. júl. 19./ református lelkész, a bukaresti Calvineum lelkésze. A Bukaresti Petőfi Művelődési Társaság alapító tagjaként, alelnökeként kitartó munkával segítette a társaság működését. A bukaresti magyar diaszpóra művelődési életének és magyar oktatatásnak lelkes támogatója volt. A Calvineumban kinyitotta a templomot a magyar diákok számára, amikor nem volt biztonságos saját alma materük. /Bukaresti Petőfi Művelődési Társaság Intéző Bizottsága. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 7./
2002. május 7.
A napokban látott napvilágot ANYÁK NAPJA című műsorfüzet Kassay-Vigh Katalin szatmárnémeti tanítónő, valamint Gábor Zsuzsánna, Szatmár megyei tanfelügyelőnő munkájának köszönhetően a Corvin Könyv- és Lapkiadó Vállalat szerkesztésében. A szerzők az anyák napi vallásos és iskolai műsorokhoz próbálnak segítséget nyújtani e gyűjteménnyel. /Műsorfüzet óvodásoknak és iskolásoknak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 7./
2002. május 8.
Máj. 3-án nyílt meg Gyergyószentmiklóson Kákonyi Csilla marosvásárhelyi festőművész tárlata. A radnóti születésű festőművésznő 1966-ban fejezte be tanulmányait a kolozsvári népművészeti főiskolán. Marosvásárhelyi és országos tárlatok rendszeres részvétele mellett 19 egyéni tárlattal mutatkozott be a hazai és külföldi közönség előtt. /Kákonyi Csilla Gyergyószentmiklóson. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 8./
2002. május 9.
Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének Monitorizálási Bizottsága jövő héten elemezni fogja azt a beadványt, amely Románia monitorizálásának befejezését veti föl — nyilatkozta máj. 7-én Adrian Nastase miniszterelnökkel való találkozása után Bársony András, a magyar delegáció MSZP-s tagja, a bizottság elnöke. - Azt fogjuk ajánlani, hogy zárjuk le a Romániával való párbeszéd monitorizálással történő összekapcsolását és folytassuk a párbeszédet speciális módszerek nélkül — mondta Bársony. A Monitorizálási Bizottság elnöke Bukarestben találkozott a román kormányfővel, a művelődési, a közigazgatási és az igazságügy-miniszterekkel, hogy a testület jövő héten, Bukarestben megrendezésre kerülő ülésével kapcsolatos dolgokat megbeszélje. A találkozó keretében elemezték a kormány által az utóbbi időben az árva gyermekek és a nemzeti kisebbségek, valamint az egyházi javak visszaszolgáltatása ügyében tett lépéseket. Románia monitorizálását 1997-ben fejezte be az ET, de mivel akkor több kérdés nyitva maradt, úgynevezett "utóellenőrzést" folytattak. Frunda György szenátort, aki az ET román delegációjának tagja rámutatott: Vitathatatlan, hogy Romániában jobbra fordult a kisebbségi kérdés helyzete, és hogy az ország már megtett bizonyos lépéseket a kisebbségi kérdés orvoslásához. Az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásának a megoldása az európai egyezmények által előírt módon kell történjen. Az RMDSZ a teljes mértékű restitúciónak a híve. /B. T.: Lezárják Románia megfigyelését? Az ET azonban azt ígéri, nem téveszt szem elől. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 9./
2002. május 9.
Gazda Árpád nem érti, miért mulasztotta el az RMDSZ vezetése az egyházakkal való egyeztetést, mielőtt dicsérni kezdte volna az államosított egyházi ingatlanok visszaszolgáltatására javasolt kormánypárti receptet. Az RMDSZ az egyházfőkkel nyolc hónappal ezelőtt kötött megállapodás szerint az egyházi ingatlanok ügyében csak olyan megoldást fogad el, amelyet a püspökök előzetesen elfogadtak. - A tények azonban arra utalnak, a szövetség vezetői inkább vállalták ezt az elkerülhetetlen súrlódást a történelmi magyar egyházakkal, mint a kormánypárttal, állapította meg Gazda Árpád. A kisebb ellenállás irányába mozdultak. Inkább vállalták a nyolcórás konfrontációt Kolozsváron, minthogy Bukarestben kelljen órákon át farkasszemet nézni a kormányzó partnerrel. Az RMDSZ milyen érdekképviseletre vállalkozott? Arra-e, hogy Bukarestet képviselik Kolozsváron, vagy arra, hogy az erdélyi magyarságot képviselik a román fővárosban – kérdezte Gazda Árpád. /Gazda Árpád: A képviselet iránya. = Krónika (Kolozsvár), máj. 9./
2002. május 9.
Markó Béla, az RMDSZ elnöke szerint csángóföldi útja üzenetében lehet válasz a bukaresti szemináriumra, azoknak, akik csak egyoldalú történelemszemléletben képesek kezelni a csángók ügyét. Az RMDSZ eddig is kitartóan segítette a csángókat érdekképviseleti és érdekérvényesítési képességének erősítésében. Az újságíró kérdésére: a hatóságok feltűnő előzékenységgel fogadták az RMDSZ és a csángókat képviselők felvetéseit. Nem túl szép ez ahhoz, hogy igaz legyen? - erre érdeemben nem válaszolt Markó Béla. Markó biztató fejleménynek nevezte, hogy megteremtették a hivatalos kereteket az anyanyelv tanulásának feltételeihez, áttörésnek tekinti, hogy a Bákó megyeiek elismerik, összegyűlt a megfelelő számú törvényes kérés Pusztinán meg Klézsén is a magyar nyelv oktatásának beindításához ősztől, szabályos iskolai keretekben. /Makkai János: Veszni vagy talpra állni? Üzenet Csángóföldről. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 9./
2002. május 9.
Az Orbán-kormányt a magyar kedvezménytörvénynek főként az "etnikai oldala" foglalkoztatta, a szocialista túlsúlyú leendő magyar kormány viszont sokkal inkább a vitatott törvény gazdasági vonatkozásait tartja szem előtt — írta a Ziarul Financiar. A lap szerint Radu Podgoreanu, a román képviselőház külügyi bizottságának kormánypárti elnöke nem zárja ki azt, hogy bizonyos feltételek mellett újratárgyalják az egyetértési nyilatkozatot. — Arról tárgyalhatunk, hogy a magyar kormány védeni kívánja a magyar munkaerő-piacot, de azt nem fogadhatjuk el, hogy ez a védelem etnikai alapokon történjen, mivel az ellentétes lenne az Európai Unió előírásaival — nyilatkozta a lapnak Podgoreanu. /Bukarest mégsem zárja ki az Orbán–Nastase egyezmény újratárgyalását? = Szabadság (Kolozsvár), máj. 9./
